Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

Az országgyűlés elfogadta az1975. évi költségvetést

gazdasági növekedés belső feltételeinek előrelátható

(Folytatás az 1. oldalról)

csökkenő beruházással lehet csak számolni;.

— A külgazdasági feltételgk számunkra a következő évékben sem válnak könnyebbé;

— Mindezzel röviden érzékeltetni kívántam — folytatta —, hogy azoknak a külső — számunkra terhes — gazdasági hatásoknak az ellensúlyozása, amelyekkel ez évben és a jövőben is szembe kell néznünk, valamint a gazdaság ső félté változása egyaránt azt igényli, hogy az eddiginél következetesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. A kiegyensúlyozott fejlődés megalapozására más lehetőségünk nincs, mint az, hogy aktív — a változó féltételekhez igazított — fejlesztési politikával és céltudatos munkával meggyorsítsuk a hatékonyság növelését. Ezt is érzékeltetni szeretném, hogy az 1975. évi feladataink, tervünk, költség- vetésünk végrehajtása mellett nemcsak a pártnak és a kormánynak, vagy ezen belül a tervhivatalnak, hanem az ösz- szies gazdálkodó szervezetnek fontos tennivalója a távlatok tisztázása, a következő ötéves terv kidolgozásának előkészítése. A népgazdasági tervező- munka felelős és nehéz feladat, amit a központi tervező

\ szervek csak a minisztériumok és a vállalatok aktív és segítő közreműködésével tudnak meg oldani.

Az ötéves tervező munka számára készült elemzések- — a növekedést nehezítő tényezők mellett — azt is feltárták, hogy gazdaságunk jelentős és reálisan számításba vehető tartalékokkal rendelkezik — hangsúlyozta ezután. — Ezek ésszerű kihasználását, összekapcsolva a szocialista integráció elmélyítésében rejlő lehetőségekkel, a jövőben is biztosítani tudjuk fejlődésünk kielégítő ütemét.

A továbbiakban Lázár György az 1975. évi népgazdasági tervben és az állami költségvetésben megfogalmazott követelményekről szólt, s hangsúlyozta a feladatokat.

— Gyorsítsuk meg a termelés szerkezetének korszerűsítését, növeljük a minden piacon exportképes, gazdaságosan értékesíthető termékek meny- nyiségét és részarányát; céltudatosabban használjuk ki a meglevő eszközöket és jobban szervezzük meg a munkát;

— Gyakorlati intézkedésekkel segítsük elő a beruházási munka színvonalának javítását, az üzembe helyezési idők rövidítését, az építő- és szerelőipar kivitelező képességének növelését;

— Tegyük a gazdálkodás szerves részévé az energiával és az anyagokkal való ésszerű takarékoskodást,

Mint a továbbiakban kiemelte: a termelés szerkezetének korszerűsítését pártunk

X. kongresszusa a gazdasági hatékonyság növelésének legfontosabb feltételei között jelölte meg. A IV. ötéves tervben előirányzott központi fejlesztési programok — amelyek vezető szerepet töltenek be ipari struktúránk javításában

— a megvalósulás útján van- j nak és már jelentős eredmé- i nyékét hqztak.

Ezután utalt a földgázprog- j ram tervszerű végrehajtásának eredményeire, a jármű- j ipar termelésére, illetve a [ számítástechnikai berendezések gyártására. Kiemelte a könnyűiparban folyamatban lévő rekonstrukciók jó hatását is.

— A termelés szerkezetének gyorsabb ütemű korszerűsítése — mondotta a későbbiekben — a nemzetközi kooperáció lehetőségeinek intenzívebb’ kihasználása nemcsak a nemzeti jövedelem emelésének, hanem annak is nélkülözhetetlen feltétele, hogy a szükségleteknek megfelelően és gazdaságosan bő, víthessük külkereskedelmi áruforgalmunkat. Erre törekszünk a mezőgazdaságban is, ahol már szintén jelentős eredmények mutathatók fel.

— S ezután kiemelte: — Az ipar és a mezőgazdaság termelési szerkezetének javftá| sát az 1975. évi terv és a j I költségvetés a maga eszközei- i vei elősegíti.

— Az 1975-re előirányzott j j 129—130 milliárd forint min- !

den fontos területen biztosít- j ja az előrehaladás lehetőségét, de természetesen nem egyenlő mértékben. A beruházási j igényeket gondos mérlegelés- ! sei rangsorolni kellett. A megtervezett kb. tíz milliárd ; forintos többletből — a jelen és a jövő szükségleteit egyaránt figyelembe véve — nö- j vekvő részarányt biztosítottunk az energetikai bázis és a vezetékhálózat. fejlesztésére,

I a mezőgazdasági termékeket | [ feldolgozó kapacitások re- S j konstrukciós bővítésére, a ! | közlekedési szállítóeszközök i beszerzésére, a lakosság élet- ! körülményeit javító beruhá- j | zásokra, elsősorban a lakás- ! : állomány növeléséré.

1 Kiemelkedően fontos feladatunk. hogy 1975-ben további lépéseket tegyünk a ! gyakran és jogosan bírált beruházási munka szervezettsé- I gének javítása, a megvalósí- ! tási idő csökkentése érdeké- , j ben.

Ezután szólt az energia- és ! nyersanyagforrások ésszerű i elosztásának és takarékos fel- ; használásának feladatairól is.

— A szükségletek zavartalan kielégítése — a vázolt i központi intézkedések mellett is — csak akkor lesz biztosítható, ha a termelő vállalatok és a gazdálkodó szervezetek gyorsan és rugalmasan I alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, ha tér- ; melési programjaikat szigorúan a tényleges kereslethez igazítják és minden ésszerű j lehetőséget kihasználnak az j energia- és anyagfelhasználás j fajlagos csökkentésére. A takarékosság a munkából élő ember számára természetes és érthető követelmény. Ezért bizton számíthatunk arra, hogy az üzemek dolgozói, a szocialista brigádok magukévá teszik a célt és szakmai tudásukkal, javaslataikkal hathatósan támogatni fogják a vállalati vpzetés helyes törekvéseit.

— Az előterjesztett költség- vetés — hangsúlyozta végül — az eddiginél nehezebb feltételek között olyan fejlődést alapoz meg, amely lehétővé teszi, hogy tervszerűen folytassuk népünk életszínvonalának növelését, országunk gazdasági erőinek gyarapítását.

Bizonyosra vehetjük, hogy munkásosztályunk, egész dolgozó népünk megérti és helyesléssel fogadja a kitűzött célokat, vállálja a nagyobb feladatokat és aktív munkával segíti azok eredményes teljesítését.

Végezetül Lázár György kérte a képviselőket, hogy segítsék, támogassák az 1975. évi gazdasági feladatok maradéktalan végrehajtását.

az élelmiszeriparban kibontakozott szocialista munkaverseny és annak eddigi eredményei szintén bizonyítják, hogy a dolgozók magukénak vallják a párt és a kormány politikáját, és eredményes munkájukkal támogatják azt.

Az eredmények másik feltétele: a népgazdaság koncentrált erőfeszítése. Többek között a népgazdaság nyújtotta anyagi-műszaki megalapozás jelentős növekedése tette lehetővé, hogy mezőgazdaságunk lépést tartson a szerte a világban kibontakozó tudományos-műszaki forradalommal, és annak eredményeit felhasználhassa, sőt azokhbz több területen maga is hozzájáruljon.

A mezőgazdaság iparosodása

T.400 millig forinttal több az oktatási feladatokra

I Ezután több felszólalás kö- i vetkezett. Dr. Gosztonyi János j oktatási államtitkár elmondotta, hogy jövőre 10 százalékkal azaz 1400 millió forinttal töb- j bet fordít államunk oktatási i feladatokra, mint 1974-ben.

1 Ennek eredményeként többek | között mintegy 24 ezer óvodai hely létesül, és így az óvodás- j korú gyermekek háromnegyede már fölvehető lesz (négy | éve még csak minden második I lehetett óvodás). A következő 12 hónap folyamán 800 új általános iskolai napköziotthonos csoportot is tudnak szer- ve*ni, s így körülbelül minden harmadik gyermek napközis lehet. Jövőre 1800-zal több lesz a diákotthoni helyek száma, s 10 százalékkal több jut a költségvetésből a szakmunkástanulók oktatására.

A középiskolák fenntartására 175 millió forinttal fordítanak többet, s folytatódik a szakközépiskolai osztályok számának gyarapítása. Tízezer ösztöndíjat biztosítanak a fizikai dolgozók középiskolában jól tanuló gyermekei számára.

Külön fölhívta a figyelmet az államtitkár a szakmunkások idén szervezett szakközép- iskolájára, amelyben máris több mint 11 ezren tanulnak. I

Felhívta a rnef^ei tanácsok, az üzemek, a vállalatok, a gazdaságok vezetőinek figyelmet: adjanak meg minden segítséget a tanuló szakmunkásoknak, fordítsanak megkülönböztetett figyelmet erre az oktatási formára.

A továbbiakban dr. Gosztonyi János elmondta: örvendetesen javulnak a demográfiai tényezők is. Jelenleg 437 300 az óvodáskorú gyermekek száma, de 1980-ban már 551 ezer lesz. Tehát még több óvodára lesz szükség! (A közoktatás korszerűsítése is megköveteli, hogy minél több gyermek az óvodából lépjen az iskolába.) Egyúttal kérte az építőipart is, hogy — minden gondjuk ellenére — gyorsítsák a tantermek, műhelytermek, tornatermek építésének ütemét.

Az oktatás korszerűsítésével kapcsolatban szólt a pedagógusok növekvő munkájáról is. Megemlítette, hogy a jövő évi költségvetés lehetőséget teremt a kötelező óraszám- csökkentés második ütemének végrehajtására, ennek anyagi kihatása 26 millió forint.)

Az ebédszünet után dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emel-1 kedett szólásra.

A mezőgazdaság termelési költségeinek mind nagyobb i százaléka olyan ráfordítás, i amely külső ágazatok termé- | ke. Ez az összefüggés is azt mutatja: nemcsak azért beszél- ! hetünk iparosodó mezőgaz- ! daságról, mért a mind erő- j sebb szocialista gazdaságokban terjednek a termelés úgynevezett iparszerű módszerei, termelési rendszerei, hanem azért is, mert az élelmiszer- termékek valóban több nép- j gazdasági ág, elsősorban az j iparok és a mezőgazdaság kö- | zös munkájának eredményei.

| Reális az a megállapítás, mi- j szerint a mezőgazdasági és az | élelmiszer-termelés mind na- S gyobb mértékben függ a me- ! zőgazdaságon kívüli ágazatok- ! tói.

Természetesen az élelmiszer-termelési programok

| megvalósításában is központi I szerepük van a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói- i nak. Az eredmények eléréséhez szükség volt és továbbra i is szükség van arra, hogy dol- ! gozóiftjí becsületesen és szor- ! galmasan munkálkodjanak, ; nem kevésbé arra is, hogy a rendelkezésre álló munkaerő ! szakmai összetétele és felkészültsége megfeleljen a roha- I mosan növekvő követelmé- I nyéknek. Ehhez a munkások j és irányítók szakmai-politikai [ tudását állandóan gyarapítani | kell.

A mezőgazdasági termelés I növekedését 3,8, az élelmiszer- iparét 4,5 százalékban irányozza elő a terv. Tehát továbbra is elő kell segítenünk

ágazataink dinamikus növekedését. A népgazdasági tervnek és költségvetésnek az ágazatainkkal szemben támasztott követelménye helyes. * — Megállapíthatjuk —

mondotta —, hogy a népgazdasági terv a szelektív fejlesztési követelményeknek megfelelően, összességében megteremti azokat a feltételeket. amelyekkel szervezetten takarékosan és hatékonyan gazdálkodva a^ élelmiszer- gazdaság tervezett előrehaladása — és ezzel együtt a nép- gazdasági egyensúly javításában ráháruló feladatok teljesítése biztosítható.

Ezután az élelmiszeripar fejlődésének anyagi-műszaki megalapozásáról szólt, elsősorban a beruházásokról. .Ez 1974- ben 34 százalékkal volt több az 1973-ban megvalósult beruházásoknál, de mintegy 400 millió forinttal elmarad az előirányzattól. A lemaradás a nagy beruházásoknál következett be. Fő oka, hogy a nagy beruházások előkészítése még mindig nem volt kielégítő.

Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a jövő évi beruházások összetételét, irányát gazdaságpolitikai célkitűzéseink határozzák meg. A szelektív fejlesztés követelményeinek megfelelően a népgazdasági terv 1975-ben az élelmiszer- ipar beruházásainak növelését az átlagosnál nagyobb ütemben irányozza elő.

Szólt az egyedi nagyberuházásokról is, melyeket l?75-ben befejeznek.

Fegyelmezett gazdálkodás

Dr. Dimény Imre beszéde

Hatékonyan kell gazdálkodnunk

— Ebben az esztendőben — kezdte beszédét a miniszter — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozóinak az átlagosnál több nehézséggel kellett megküzdeniük az év sikeres lezárása érdekében. Különösen vonatkozik ez az őszi időszakra. Az időjárás okozta nehézségeken csak az ágazatok anyagi erejének teljes latba- vetésével és a dolgozók szorgalmas, felelősségteljes munkájával, valamint a széles körű társadalmi összefogás segítségével sikerült úrrá lennünk és ezáltal a veszteségeket, is mérsékelnünk. E helyről is köszönetét mondok a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem, a vízügy és a szállítás dolgozóinak áldozatos helytállásukért, a

tanulóifjúságnak, az ipari üzemek és intézmények dolgozóinak, a magyar néphadsereg és a szovjet hadsereg alakulatainak az őszi munkákban nyújtott segítségükért. A széles és j eredményes társadalmi össze- [ fogás nagyszerű példája volt ez.

Az 1974. évi fejlődés ismeretében azt is megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a IV. ötéves terv időarányos feladatait ösz- szességükben teljesítette, illetve több fontos területen túlteljesítette — mondotta ezután. — Az 1974-es esztendő összességében kedvező eredményét biztosító legfontosabb feltételek a IV. ötéves terv eddig eltelt egész ideje alatt hatottak.

A továbbiakban dr. Dimény Imre hangsúlyozta: — A népgazdaság terveiben, illetve a költségvetésben biztosított fettételek szervezett, fegyelmezett és takarékos gazdálkodás esetén megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy az élelmiszergazdaság 1975-ben is teljesíthesse a népgazdasági terv által meghatározott célkitűzéseket és megfeleljen a követelményeknek.

Ezután a belföldi ellátási igényekről szólott. Összegezve a tapasztalatokat, hangsúlyozta: a mezőgazdasági és élelmiszeripari- termelés igazodott a belső és külső piac igényeihez, de még rugalmasabban kell alkalmazkodnia a kialakult világgazdasági helyzethez.

— A termelési szerkezetben végrehajtandó legjelentősebb változtatást a cukorrépatermelés bővítése jelenti. Az 1974. évi, mintegy 3,5 millió tonna cukorrépatermésből nyerhető cukor nem fedezi a hazai szükségleteket, ezért jelentős tőkés importra szorulunk. A cukor világpiaci ára viszont rendkívüli mértékben megemelkedett, s ez a magyar népgazdaságnak jelentős deviza- és költségvetési kiadást jelent. — Ezért hangsúlyozta, — hogy 1975-ben 125 000 hektár cukorrépa vetésére kell szerződést kötni.

— Az állattenyésztésben továbbra is célunk a szarvas- maVha-tenyésztés dinamikus fejlesztése — mondotta a továbbiakban. — Ezen belül a tehénállomány további növelésével számolunk a nagyüzemekben és kis mértékű csökkentésével a kisüzemekben. A kormányhatározatnak megfelelően, a népgazdasági érdekekkel összhangban, folytatjuk a tej- és húsirányú szakosodást olyan ütemben, hogy a tej- és tejtermék-termeléssel a belső igényeket ki tudjuk elégíteni.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter végül hangsúlyozta :

— A népgazdaság által rendelkezésre bocsátott lehetőségekkel hatékonyan és takarékosan kell gazdálkodnunk. A takarékosságra konkrét intézkedéseket dolgozunk ki. A minisztérium felhasználási normatívák, műszaki fejlesztési irányelvek rendelkezésre bocsátásával és különféle előírásokkal is elő kívánja ezt a munkát segíteni. A központi célkitűzések és a megfontolt, takarékos gazdálkodás az állami irányító munka nagyobb következetességét, bizonyos fokú operativitását, a direk- tebb irányítást és az ellenőrzés hatékonyságának növelését is megköveteli tőlünk.

— Biztosak vagyunk abban, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói ezeket a törekvéseket megértik és helyeslik. Ez nagyon fontos fettétele dinamikus fejlődésünknek. az életszínvonal- politikai célkitűzések maradéktalan végrehajtásának.

Mohácsy Barna felszólalása a termálvizek hasznosításáról

0

Somogyi Néplap

Javult a dolgozók helyzete

A feltételek közül az első az MSZMP X. kongresszusa határozatainak ' következetes érvényesítése a gazdaságpolitikában és ezen belül az agrárpolitikában. Az állami gazdaságiik és a termelőszövetkezetek dolgozói meggyőződhettek arról, hogy a párt és a kormány által megjelölt feladatok teljesítése egyaránt érdeke a népgazdaságnak és a szűkebb kollektíváknak. A termelés növeléséből származó források mellett több központi intézkedés is javította a dolgozók, elsősorban a munkások, a nődolgozók és az ifjúság helyzetét. A XI. kongresszus tiszteletére a mezőgazdaságban és

Ezután több felszólaló közt — Mohácsy Barna Somogy megyei képviselő, a kéthelyi Egyesült Aranykalász Tsz főmezőgazdásza is szót kapott az' ülésen.

Hangsúlyozta, hogy rendkívüli terheket ró a népgazdaságra a kényszerűségből szükségessé vált cukorbehozatal. Most mind több közös gazdaság jelenti be, hogy növeli cukorrépa, vetésterületét. Ennek kapcsán Mohácsy Barna felhívta a figyelmet arra,

I hogy idejében és megfelelő mennyiségben kell gondoskodni a növekvő vetésterület vetőmag-, műtrágya- és vegyszerellátásáról.

Szólt arról is, hogy sürgető feladat a hazai termálvizekben rejlő energiatartalékok mielőbbi hasznosítása. A feltárásokat — mint mondta — az energiatakarékosság és a zöldségtermelés fejlesztése érdekében célszerű lenne meggyorsítani.

— Ez számottevő helyzeti előnyt biztosíthat számunkra

— mondotta —, hiszen a legtöbb országban olajjal kell fűteni a növényházakat.

Javasolta a képviselő, hogy

— ha mód van rá — a jövő- j ben a termálkutakat célcso- I portos vagy kifejezetten állami beruházásként építsék ki.

! A már' feltárt kutakat az azo- i kát igénybe vevő mezőgazda- sági üzemek részlettörlesztés- j sei vásárolhatják meg,, vagy i bérleti díjat fizethetnek érte.

A vita lezárása

A vita lezárása után Falu- | végi Lajos pénzügyminiszter válaszolt a képviselői észre- ' vételekre.

| Emlékeztetett arra, hogy az ! országgyűlési bizottságok ülésein, továbbá a parlament plénumán együttesen több i mint száz képviselő fejtette ki j véleményét a jövő évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslatról, s ennek kapcsán feladatainkról, tennivalóink- i ról. A miniszter a kormány : nevében megköszönte a nagy j érdeklődést és segítőkészsé- | get, amely a hozzászólásokban, a vitákban kifejezésre j jutott.

Gazdasági eredményeink el- ; ismerése; a külső tényezpk hatásának reális értékelése és meglevő belső erőtartalékaink mértéke, kihasználásának lehetősége — e három fontos kérdéscsoport állt a költség- vetési vita középpontjában. E nagyon fontos témákban egyetértés alakult ki. Örvendetes tény — mondotta —, hogy az országgyűlésben és a parlament falain kívül lezajlott szinte társadalmi nrtéretű eszmecserét egyaránt nagy politikai érettség és a közgazda- sági szemlélet érvényesülése jellemezte.

A miniszter emlékeztetett arra a vitában elhangzott megállapításra, hogy a következő esztendőben gazdasági területen nagyon sok gyakorlati feladatot kell megoldani, eközben azonban sem a minisztériumoknak, sem a vállalatoknak nem szabad megfeledkezniük a következő ötéves terv gondos, jó előkészít' ű I téséről.

Ügyelnünk kell arra — mon- I dotta —, hogy a szándék, például a tartalékok feltárására, vagy az ésszerű takarékosságra irányuló törekvés ne csupán negyedévig vagy félévig hassa át munkánkat, hanem folyamatosan és állandóan érvényesüljön. Csak így tudjuk közös erőfeszítéseink gyümölcseit learatni.

A továbbiakban Fal írvégi Lajos rámutatott: a gazdasági munka lendületének megtartására és eredményeinek növelésére kétirányú erőfeszítéseket kell tennünk. Részint a külső hatásokat kell ellensúlyoznunk, részint belső erőforrásainkat kell hatékonyan, kiaknáznunk.

Kitért arra, hogy a takarékossággal és a tartalékok feltárásával kapcsolatosan egész sor jó, megvalósítható javaslat hangzott el; ezeket alkalmazni lehet a jövő évi gazdasági munkában.

Arra a kérésre, hogy az őszi betakarítási munkáknál felmerült rendkívüli többletköltségeket és bérkifizetéseket mentesítsék a jövedelemnövek- mény-adó alól, Faluvégi Lajos bejelentette: a mentesítést az idegen munkaerővel kapcsolatban megadják. Az érintett üzemeknél ez is nagyon sókat segít, a legtöbb esetben meg is oldja a problémát.

Részletesen válaszolt a pénzügyminiszter a vitában fölvetett más észrevételekre is.

Ezután határozathozatal következett. Az országgyűiés Magyal Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot — általánosságban és részleteiben — az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta.

Apró Antal kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánt a képviselőknek, s a téli ülésszakot bezárta.

I