Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! \ 3..V Ara: 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam 298. szám 1974. december 21., szombat Véget ért o téli ülésszak munkája Az országgyűlés elfogadta az 1975. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot A költségvetési vita második napja Pénteken délelőtt a Parlamentben a Ma­gyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés téli ülésszaké. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend előtt kegye­letes szavakkal emlékezett meg a december 19-én el­hunyt dr. Sályi István, or­szággyűlési képviselőről, Kos- suth-díjas professzorról, a mis­kolci nehézipari műszaki egyetem nyugalmazott rekto­ráról. — Sályi István — mon­dotta —elévülhetetlen érdeme­ket szerzett az új műszaki ér­telmiség nevelésében. Az ok­tató-nevelő munka mellett ki­emelkedő volt közéleti tevé­kenysége is. Az .országgyűlés­nek 1953-tól volt tagja. Halá­lával tudományos és közéle­tünket nagy veszteség érte. Az országgyűlés Sályi Ist­ván érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének né­ma felállással adózott. Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képvisele­tek több vezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára a szünetben kép­viselőkkel beszélget. (MTI-fotó — Kovács Gyula felv. — KS) Ezután — napirend szerint — folytatódott a költségvetési vita. Elsőként Lázár György. a Minisztertanács elnökhe­helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke emelkedett szó­lásra. Lázár György felszólalása Az eddigieknél következetesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett 1975. évi költségvetés összhangban van népgazdaságunk jövő évi ter­vével, és híven tükrözi a meg­oldásra váró feladatokat. Amint a képviselő elvtársak arról meggyőződhettek a kormány olyan előirányzatok elfogadását javasolja, ame­lyek biztosítják az eddig kö­vetett gazdaságpolitika folyta­tását, de számolnak a gazda­sági fejlődés változó feltéte­leivel is. Faluvégi elvtárs szólt a tő­kés világgazdaságban leját­szódó folyamatokról és azok Oktivaiilés a megyei pártbizottságon; Aktívaülés volt tegnap dél- j előtt a megyei pártbizottság j nagytermében. Ezen részt vet- j tek a járási-városi, a járási jo­gú pártbizottságok titkárai, j agitációsés propagandacsoport­vezetői és munkatársai, a szak- szervezet, a KISZ, a népfront vezetői és agitációs munkatér- | sai. az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetői, a sajtó vezető munkatársai a megyei agitá- ■ ciós és propagandabizottság, a megyei oktatási bizottság tag­jai, a TIT, a honvédség képvi­selői, valamint vezető propa­gandisták, politikai vitakörve­zetők.. Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az aktívaülést, majd Ma­joros Balázs, a Központi Bi­zottság munkatársa tartott tá­jékoztatást az időszerű tömeg- politikai feladatokról. _____ népgazdaságunkra gyakorolt hatásáról. Ennek lényege ab­ban fogalmazható meg, hogy gazdasági növekedésünk kül­ső feltételei az utóbbi másfél­két esztendőben nehezebbé váltak. Jórészt ennek a kö­vetkezménye, hogy bár nép­gazdaságunk teljesítménye ebben az évben is számotte­vően javul — a nemzeti jö­vedelem a tervezettnél na­gyobb mértékben, 6 száza- j lékkai emelkedett —, mégis fo- ' kozódtak egyensúlyi gond- | jaink. Szocialista rendszerünk ere- 1 jéről tanúskodik, hqgy ilyen '| körülmények - között is bizto- I sítani tudjuk gazdaságunk tervszerű fejlesztését, a IV. ötéves tervünk eredményes befejezését. A tőkés orszá­gokkal folytatott kereskedel­münkben bekövetkezett cse­rearányromlás és annak az egyensúlyra gyakorolt kedve­zőtlen hatása azonban olyan méretű, amit a terv és a költségvetés előirányzatainak kialakításakor nem hagyha­tunk figyelmen kívül. Ez a magyarázata, hogy némileg mérsékelnünk kell a nem­zeti jövedelem belföldi fel- használásának ütemét. Az ez évinél kisebb ütem is lehető­vé teszi azonban. a lakosság életszínvonalának növelését, és azt, hogy tervszerűen meg­valósítsuk elhatározott fejlesz­tési céljainkat. A jövő év az V. ötéves terv előkészítő éve is. Az V. öt­éves terv kidolgozása a kor­mány által elfogadott prog­ram szerint, jó ütemben ha­lad. Ennek köszönhető, hogy ma már olyan, a jövőre vo­natkozó ismeretekkel rendel­kezünk, amelyek figyelembe vehetők voltak az 1975. évi terv kidolgozásakor is. A ter­vező munka feltárta, hogy a gazdasági növekedés feltételei a jövőben — különféle külső és hazai tényezők következté­ben — bonyolultabbá és ne­hezebbé válnak. A főbb okok a következők: — A számításba vehető m unkaerőforrás csökken és az aktív keresők száma is csak kis mértékben fog emelkedni. A továbbiakban is érvényesül az a tendencia, hogy a nem termelő ágazatokban nő, a ter­melő ágazatokban pedig csök­I ken a foglalkoztatottak száma. Ebből következik, hogy amíg 1961—70. között a nemzeti jö­vedelem növekedéséből 20—22 százalékot a foglalkoztatottak számának emelése biztosított, addig 1971-től — és különösen V. ötéves terv időszakában — a termelés növelésének ez már nem lehet forrása. A nem- ! zeti jövedelem emelkedése olyan ütemű lehet, mint a ter­melékenységé ; — Megnehezül és költsége­sebbé válik a tüzelő-, és nyers­anyagforrások biztosítása. A szükségletek kielégítésében — noha jelentősen növekvő hazai fejlesztéssel számolunk — to­vább emelkedik az import rész­aránya. Ezért a' növekedés üte­mére az is jelentős befolyással lesz, miként tudjuk biztosíta­ni, hogy a rendelkezésre álló energiát és nyersanyagot az eddiginél gazdaságosabban használjuk fel;-h- Növekszik népgazdasá­gunk fajlagos eszközigénye. Az infrastruktúra, valamint az energetika fejlesztését szolgá­ló, részben már az 1980 utáni fejlődést megalapozó és igen költséges beruházások a szá­mításba vehető forrásokat nö­vekvő mértékben igénybe ve­szik. Emiatt a nemzeti jöve­delem emelésében meghatáro­zó jelentőségű feldolgozó ága­zatok termeléseinek bővítésére és korszerűsítésére arányaiban (Folytatás a 2. oldalon) Elutazott Budapestről Petr Mladenov bolgár külügyminiszter Tegnap elutazott Budapest­ről Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisz­tere, aki Púja Frigyes külügy­miniszter meghívására hiva­talos, baráti látogatáson tar­tózkodott Magyarországon. Látogatásáról tegnap közös közleményt adtak ki. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Pú­ja Frigyes, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Mladenov repülőtéri nyilat­kozatában a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak szólt a szocialista országok külügyminisztereinek rendsze­res konzultációjáról. — Az utóbbi években a szo­cialista országok külügymi­nisztereinek találkozói még rendszeresebbé váltak. A kül­ügyminisztériumok munkájuk jellegénél fogva, átfogják a szocialista országok teljes te­vékenységét. Budapesti látogatásával kap* csolatos benyomásait így ösz- szegezte: — Nagyon meg vagyok elé­gedve azoknak a megbeszé­léseknek az eredményeivel, amelyeket magyar kollégám­mal, Púja Frigyessel folytat­tam. Ugyancsak nagyon. elé­gedett vagyok a Kádár János és Fock Jenő elvtárssal foly­tatott megbeszélésekkel. Az eddig, elért eredményeket át­fogóan értékeltük annak a megállapodásnak a szellemé­ben, amelyet Kádár János és Todor Zsivkov legutóbbi, 1973- as találkozásuk alkalmával rögzítettek. Közös örömünkre szolgál, hogy ez a számvetés kedvező, a mérleg eredmé­nyes. — Szeretném kiemelni: örömmel állapítottuk meg, j hogy Bulgária és Magyaror- í szag álláspontja a politika minden nagy és kis kérdésé­ben egybevág. Hiszem, hogy ezek a hagyományos testvéri kapcsolatok tovább fejlődnek —- fejezte be nyilatkozatát a bolgár külügyminiszter. A MALÉV menetrendszerű gépén tegnap hazaérkezett Szófiába Petr Mladenov bol­gár külügyminiszter. Felszólalásokkal folytatódott az előkészíti találkozó Képünkön a szovjet küldöttség: B. Ny. Ponomarjov (jobb­ról), az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára, a szovjet küldöttség vezetője és K. F. Ka- tusev (jobbról a második), a kb titkára. (MTI-fotó — Szebellédy Géza felv. — KS) Az európai , kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó felszólalói közül Erwin Scharf, Ausztria Kommunista Pártjá­nak képviselője üdvözölte azt a korábbi kezdeményezést, amely az európai kommunis­ta és munkáspártok konferen­ciájának előkészítésére irá­nyult. Egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy felhívást, valamint egy közös politikai-ideológiai platformot kell kidolgozni. Fontos földré­szünk erőviszonyainak együt­tes elemzése; közös megegye­zés azokban a problémákban, amelyek megoldására töreke­dünk; hogy biztosíthassuk az enyhülés visszafordíthatatlan­ságát. Ebben segíthetne új tár­sadalmi erők mozgósítása, és ily módon a békéért, bizton­ságért és együttműködésért ví­vott harcunk a társadalmi ha­ladásért folytatott harccá szé­lesedne — hangsúlyozta. Antonis Ambatielos, a Görög Kommunista Párt képviselője vázolta Görögországban lezaj­lott eseményeket, s elmondta, hogy a testvérpártok Varsóban elfogadott állásfoglalása széles visszhangra talált a görög nép körében. Hangsúlyozta: a do­kumentum akcióprogramjának tartalmaznia kell azokat a kö­veteléseket, amelyek közös alapját alkotják, valamennyi párt tevékenységének a töme­gek mozgósítására, minden bé­keszerető erő akcióegységének létrehozására. Jean Kanapa, a Francia Kommunista- Párt képviselője rámutatott, hogy a konferen­ciának Európa jelenlegi hely­zetének mélyreható elemzésé­ből kiindulva ki kellene ala­kítania a pártok közös fellépé­sének új célkitűzéseit. — Az európai kapitalista és szocia­lista államok közötti békés egymás mellett élés egyálta­lán. nem jelenti a társadalmi és politikai status quo fenn­tartásét — folytatta. — Éppen ellenkezőleg: elősegíti azt a harcot, amelyet a kommunis­ták vívnak a monopoltőke uralmi rendszere ellen, a rend­szer megdöntéséért, mélyreha­tó demokratikus átalakulások­ért, a szocializmusért. A béké­nek, a biztonságnak és az együttműködésnek az ügye azt követeli meg, hogy ezt a har­cot folytassuk; s e hármas egy­ség követeli meg a demokra­tikus és haladó Rendszerek lét­rehozását, a szocializmus eljö­vetelét Európa minden orszá­gában — mondotta. Javasolta, hogy a találkozón részt vevő valamennyi párt részvételével minél előbb létesítsenek szer­kesztőbizottságot, a tervezett konferencia dokumentumának előkészítésére. B. Ny. Ponomarjov felszólalása Borisz Ponomarjov, a Szov- ! jetunió Kommunista Pártjá- , nak képviselője felszólalása- : ban elismerését fejezte ki a Lengyel Egyesült Munkás­pártnak, az Olasz Kommunis­ta Pártnak és a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak a ta­lálkozó előkészítéséért. Alá­húzta, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára üdvözlő beszédé­nek jelentőségét, hangsúlyoz­va, hogy az SZKP küldöttsé­ge teljes egészében csatlakozik a beszédben' foglalt megálla­podásokhoz. Mig a varsói talákozón a testvérpártok képviselői min­denek előtt azt a kérdést vi­tatták meg, hogy célszerű-e az európai kommunista pártok konferenciájának megredezé- se. most, amikor e kérdésben már kialakult az egységes po­zitív vélemény, a figyelmet a jövendő konferencia munkájá­nak és dokumentumainak tar­talmára kell összpontosítani — mutatott rá Ponomarjov. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletről szólva kijelentette: minden jel arra mutat, hogy az értekez­let fokozatosan halad a leg­magasabb szinten történő be­fejezés irányába. Az értekez­let eredményei pozitív hatást gyakorolhatnak Európában a külpolitikai fejlődésre. Ugyan­akkor elvi jelentősége van an­nak, hogy valamennyi állam maradéktalanul teljesítse azo­kat a szerződéseket, és meg­állapodásokat, amelyek a bé­kés egymás mellett élés elvi alapján megvetették a jelen­legi pozitív folyamatok fejlő­dését. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájá­nak állást kell foglalnia a bé­csi haderőcsökkentési tárgya­lásokat illetően. A szocialista országok ott reális eredmé­nyekre törekedve, aktív mun­kát végeznek. Az események qienete, így a legutóbbi idők eseményei is alátámasztják, hogy még ke­mény harcot kell vívni a mi- litafizmus és a háború erői ellen, — folytatta Ponomar­jov. — Az elmúlt hónapokban kidolgozták a fegyverzet és a katonai felkészülés növelésé­nek új programját a NATO- ban. A legfőbb nyugati or­szágok katonai költségvetései ismét emelkednek a jövő év­ben. A világ kapitalista öve­zetében fokozódik a gazdasági válság, növekszik az infláció, drágul az élet, de a katonai kiadások nem csökkennek, ha­nem éppen ellenkezőleg: nö­vekednek. Mindez ismét alá­húzza konferenciánk idősze­rűségét. Az itt képviselt pártok —4 (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents