Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

Az ENSZ-közgvűIés elítélte (Folytatás az 1. oldalról) szág — köztük az Egyesült Államok, az NSZK, Anglia és mások — tartózkodtak a sza­vazástól. További határozatokban az ÉNSZ-közgyűlés keményen el­ítélte a Dél-afrikai Köztársa­ság apartheid-politikáját, a pretoriai hatóságok fajüldöző, diszkriminációs politikáját, valamint azokat az államokat és külföldi gazdasági köröket, amelyek továbbra is együtt­működnek Dél-Afrikával és objektiven biztatják a fajül­dözőket a dél-afrikai lakos­sággal való embertelen bánás­módra. A határozatok elítélik a Dél-afrikai Köztársaság és Izrael közötti politikai, gazda­sági és katonai kapcsolatokat. A közgyűlés javasolta, hogy a Dél-afrikai Köztársaságot zárják ki az ENSZ összes sza­kosított szervezeteiből és kon­ferenciáiból és ezt az intézke­dést tartsák fenn mindaddig, amíg a dél-afrikai rezsim vé­get nem vet az apartheid po­litikának és be nem szünteti az ENSZ namibiai és rhode- siai határozatainak megsérté­sét. A közgyűlés követelte, hogy a dél-afrikai hatóságok ha­ladéktalanul bocsássák szaba­don az összes politikai fog­lyokat, hatálytalanítsák az összes megtorló törvényeket és rendeleteket. Felszólította az ENSZ-tagállamokat, nyújt­sanak politikai, erkölcsi és anyagi támogatást a felszaba­dító harcot folytató, elnyomott dél-afrikai népnek. Az egyik határozat felszó­lítja a Biztonsági Tanácsot, haladéktalanul vizsgálja meg a dél-afrikai kérdést, és hoz­zon intézkedéseket, amelyek alapjan beszüntetnék fegyve­rek és katonai felszerelések szállítását a fajüldöző rezsim­nek és es-általában, a vele való mindenfajta katonai együttműködést. Ezen határo­zat ellen csak egy ország — az Egyesült Államok — sza­vazott. A kilenc nyugati or­szág tartózkodott, 109 ország pedig támogatta a határoza­tot. További határozatokban a közgyűlés úgy döntött, hogy bővíteni kell az ENSZ apar­theid-ellenes bizottsága tag­jainak számát. A hétfői ülésen az E1S{SZ közgyűlése jóváhagyta a vi­lágszervezet főtitkárának be­számolóját az ENSZ elmúlt ■évi tevékenységéről, valamint a Biztonsági Tanács és a há­gai nemzetközi bíróság ha­sonló jellegű beszámolóját. Mnsztafa Tiasz tábornok, szíriai hadügyminiszter megszem­léli a csapatokat a Hermon-hegységben. (Telefotó: AP—MTI—KS) Megkezdődött a csehszlovák szövetségi gyűlés kél házának együttes ülésszaka Hajdók Lajos, az MTI tudó­sítója jelenti: Kedden Prágában megkez­dődött a csehszlovák szövet­ségi gyűlés két házának együt­tes ülésszaka. A népek ka­marájának és a nemzetek ka­marájának közös tanácskozá­sát Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövet­ségi gyűlés elnöke nyitotta meg. A csehszlovák nemzetgyűlés ülésén részt vett Gustáv Hú­súk, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Lubo- mir Strougal, a CSKP elnök­ségének tagja, csehszlovák mi­niszterelnök és több más csehszlovák vezető. Első napirendi pontként Leopold Ler szövetségi pénz- igyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést Csehszlovákia 1975. évi állami költségvetési törvényjavaslatához. Csehszlovákia jövő évi költ­ségvetése, amelyet a képvise­lők megvitattak és egyhangú­lag jóváhagytak, a többi kö­zött előirányozza a nemzeti 'jövedelem 5,6 százalékos emelését. Az ipari termelés 6,4 százalékkal nő majd. vagy­is gyorsabban, mint 1974-ben. A jövő évi csehszlovák költségvetés bruttó összege 238,9 milliárd korona, 17,6 milliárddal több, mint 1974- ben, egyenlege a tervek sze­rint 1,3 milliárd korona több­let lesz — ennyivel haladják meg a bevételek a kiadáso­kat. A csehszlovák szövetségi gyűlés két házának együttes ülésszaka szerdán folytatja munkáját. ATHÉN Sztaszinopulosz az egyetlen ideiglenes köztársasági elnökjelölt Konsztantin Karamanlisz i görög miniszterelnök kedden a parlamentben bejelentette, rogy az egyetlen ideiglenes 9Ü323555 köztársasági elnökjelölt Mic­hael Sztaszinopulosz. Az igeág- lenes államfőt szerdán délután választják meg. Michael Sztaszinopulosz az 1967. áprilisi katonai állam­csínyig a görög államtanács elnöke volt. A Ford—Giscard d'Estaing találkozó visszhangja Az Egyesült Államok elnöke visszaérkezett Martinique szigetéről Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke, hétfőn a ké­ső esti órákban Martinique szigetéről, az amerikai—fran­cia csúcstalálkozó színhelyé­ről visszaérkezett a Washing­ton közelében levő Andrews légitámaszpontra. A csúcstalálkozót — sajtó- nyilatkozatában — »mindkét fél szemszögéből igen sike­resnek, rendkívül hasznosnak* minősítette. Giscard d’Estaing- nel folytatott tárgyalásainak módját »konstruktívnak« ' ne­vezte. Ügy vélekedett, hogy a kongresszus »igen elégedett« lesz a Martinique-szigetén el­ért eredményekkel. Ford. a Fehér Házba érkez­ve közölte, hogy a kongresz- szusi vezetőket kedden fogja tájékoztatni a1 Giscard d’Estaing-nel Martinique szi­getén folytatott három meg­beszélésén született megálla­podásokról, az olajpolitikát illető kompromisszumos prog­ramról. , PÁRIZS »Lényeges volt a személves kapcsolat megteremtése az Egyesült Államok elnökével. Az a benyomásom, hogy Ford elnök egyenes és őszinte em­ber, aki el akarja kerülni a nemzetközi politika csapdáit* — mondotta tegnap reggel az Orly-i repülőtéren az Antil- . Iákról visszaérkező Giscard [ d’Estaing francia köztársasá­gi elnök a rá várakozó újság- I íróknak. Egyébként a francia állam­fő hétfőn,' Martinique szigeté­ről történt elutazása előtt, a i francia televíziónak adott I nyilatkozatában leszögezte: a világnak jelenleg oly ko- I moly kockázattal kell szembe­néznie, hogy »Franciaország ! magára nézve szabálynak te- j kinti a nemzetközi együttmű- ! ködést és az összhangot«. Újságíróknak arra a kérdé­sére, a martinique-i megbe­széléseken szó volt-e arról, hogy négy nyugat-európai or­szág (Belgium, Dánia, Norvé­gia és Hollandia) sugárhajtá­sú ‘harci repülőgépeket vásá­rol vagy az Egyesült Álla- | moktól, vagy Franciaország- ! tói. Giscard d’Estaing azt vá­laszolta: Forddal valóban megvitatta ezt a problémát is. de az ezzel kapcsolatos kon­zultáció eredményét »nem hpzzák nyilvánosságra«. A francia államfő ve. ül kö­zölte: a közeljövőben nem i szándékozik ellátogatni az ! Egyesült Államokba, jóllehet I az amerikai kongresszustól | [ meghívása van arra, hogy a j I kongresszus két háza , előtt ! tartandó beszédben fejtse ki • Franciaország politikáját. Az Humanité a martinique-i amerikai—francia csúcstalál­kozó eredményeit kommentál­va ezt írta: »A hivatalos köz­lemény aláhúzza a kőolajim- | portáló államok szolidaritá- j sár.ak fontosságát, ami ele- j gáns formula az imperialista j j érdekek közösségének meg­erősítésére. De vajon mi lesz | a Párizs által még nemrégi- | ! ben oly nagyon hirdetett ossz- I ! hanggal az arab országokkal ] és más kőolajexportáló orszá- í gokkal? Az összehangolás I i csak szép szó. A cél az, hogy I | az Egyesült Államok vezeté- | tével neokolonialista frontot hozzanak létre. Giscard d’Es- j taing e döntő kérdésben enge- j dett, s pusztán formai kon­cessziók ellenében lényegbe- 1 i vágó, súlyos engedményeket, j tett, amelyek ártanak Fran- j ciaország Észak-Afrikával, a [ Közel-Kelettel és az egész I harmadik világgal fenntartott j | baráti kapcsolatainak.« Joszip lirnz Tito: Országos tanácskozás az energiagazdálkodásról a mezőgazdaságban Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági- és élelmezésügyi mi­niszter elnökletével tegnap országos tanácskozás kezdő­dött a minisztérium kultúrter­mében az energiagazdálkodás helyzetéről és feladatairól. A tanácskozáson Váncsa Jenő, mezőgazdasági- és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes elmon­dotta, a mezőgazdaság, az élel­miszeripar és a fagazdaság a népgazdaság legnagyobb ener- giafelhaszuálója. Az elmúlt év­ben összesen 1,1 miliő tonna kőolajból nyerhető energiát igényelt az ágazat. Az energia­árak drágulása megköveteli — hangsúlyozta —, hogy a^mező- gazdasági üzemek az eddigiek­nél ésszerűbben gazdálkodja­nak a különféle energiahordo­zók felhasználásával. (MTI) Államosítás lasz Peruban . A perui kormány úgy dön­tött, hogy 1975 márciusától ál­lami tulajdonba veszi az or­szág távíró-'és telexhálózatát, amelyet eddig a Cable West Coast angol és az All America Cable amerikai cég üzemel­tetett. (TASSZ) Lisszabon Ki ke!! dolgozni hosszá távú Meghiúsult a maoisták szervezte „állaIáiios tiiáksztrájk” A jogi kar kivételével telje- ' ságot, a copcon-t. amely a de­fcjleszlési tervünket sen meghiúsult a maoista MRPP által szervezett »álta­lános diáksztrájk«, amelyet hétfőn akartak tartani Lissza­bonban. A sztrájk célja, az MRPP-hez tartózó és jelenleg éhségsztrájkot folytató Ma~ia Jósé Morgado kiszabadítása lett volna. A diáklányt a ható­ságok akkor vették őrizetbe, amikor az MRPP november , ................... 4-én megrohamozta a jobbol- ' z®vai'tatansaganaa biztosítása rata Cent : ra kész igénybe venni a leg mokratizálás legaktívabb fegy veres biztosítéka, továbbá szembe fordítsák a lakosságot a koalíciós pártokkal. Az oktatásügyi miniszté­rium. amelyet Rodrigues Car­valho alezredes., a fegyveres erők mozgalmának tagja ve­. Tegnap megnyílt a Jugosz­láv Szakszervezeti Szövetség VII. kongresszusa Ezen meg­jelent és felszólalt Joszip Bros Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke. Szólott a szakszervezetek rendkívül fontos szerepéről a munkások érdekeiért vívott harcban és hangsúlyozta, hogy jelenleg az egyik legtontosabb feladata, a X pártkongresszus dali Szociáldemokrata Cent rum Párt (CDS) ifjúsági szer­vezetét és a párt székházát. Lisszabon egyetemein és kö- ' zépiskoláiban — néhány ki­sebb incidenstől eltekintve — rendes tanítás folyt. A diákok gyűlésein még azok is elutasí­tották a sztrájk gondolatát, akik különben rokonszenvez­nek a december 9. óta éhség- sztrájkot folytató Maria Mor- gado-val. A sztrájk az egyete­mi oktatás megbénításával nyilvánvalóan a reakció cél­jait szolgálná. A maoisták fő célja az, hogy összetűzéseket provokálva lejárassák az ideiglenes kormányt, a konti­nentális operativ parancsnok­zet, hétfőn közleményben je- i határozatainak valóraváifása. lentette be, hogy az oktatás í »Az elmúlt néhány évben — ! mondotta Tito elnök — fejlő­désünk nagyon dinamikus volt. erélyesebb eszközöket, beli értve a rendőri beavatkozást is. A változások esztendői voltak ezek, az önigazgató szocializ­musért vívott küzdelem sors­Dokumentumok a vietnami háborúról NICOSIA Makariosz 1 döntő évei. Az ebben az idő- ; szakban elért kiemelkedő eredményeket mindenekelőtt J munkásosztályunk eltökéltsé- í gének, szilárdságának és ma- j gasfokú alkotó készségének | köszönhetjük«. i Tito elnök részletesen fog-^”' 1 la’.kozott a gazdasági gondok­kal, amelyek — mint mondot-^ ta — összefüggnek a világgaz­dasági problémákkal. A fel­adatokról szólva hangsúlyozta: I »Mindenekelőtt az infláció to­vábbi növekedését és csökken- j tenj annak káros hatását a népgazdaságra és a lakosság í életszínvonalára I A JKSZ elnöke bírálta a I hiányosságokat, a túlmérete- j zett fogyasztást, a felesleges j beruházásokat, az »egyenlős- . di« elvének jelentkezését a bé- | rezésben, majd hangsúlyozta, j hogy a kitűzött célok mielőb- j bi megvalósítása érdekében I »mindenekelőtt ki kell dolgöz- I nunk hosszú távú fejlesztési | tervünket, különös tekintettel a kulcsfontosságú ágazatok­ra«. Tito elnök felszólalása után. Mika Spiljak, a Szakszervezeti Tanács elnöke ismertette a kongresszus elé terjesztett be­számolót. A beszámoló elhang­zása után megkezdődött a vi­ta és a referátum az előter­jesztett határozati javaslatok felett. beszédet mondott Gyors- és gépírókat, számlázókat. raktárosokat, segédmunkásokat föraktárost, takarítónőt és udvari munkás*, '‘"lepört) |p az AüKUKtK Jelentkezés a vállalat személyzeti előadójánál. (3673) Makariosz ciprusi államfő j kedden egy nicosiai templom- i ban ciprusi görög menekültek- | nek mondott beszédében kije- ] len tette: minden tőié telhetőt I megtesz az eltűntek felkutatá­sára, és engedményekre is haj­landó azért, hogy a törökök szabadon engedjék a még fog- vatartott ciprusi görögöket. Az eltűntek névsorán még körül­belül háromezer személy sze­repel, egy részüket túszként tarthatják fogva, mások a he­gyek közé menekültek a török csapatok ellenőrzése alatt álló területeken, de bizonyára van­nak akik meghaltak — mon­dotta Makariosz. Glafkosz Kleridesz, a cipru­si görögök vezetője afelől biz­tosította az eltűntek rokonait, hogy újra kezdi a tanácskozás- sorozatot Rauf Denktassal, a ciprusi törökök vezetőjével, a legfontosabb kérdésnek az el­tűntek felkutatásának módját fogja tekinteni. William S. Moorhead, az amerikai képviselőház külügyi albizottságának vezetője (képünkön), aki a Dániel Eüsberg- íéle dokumentummal foglalkozik, néhány újabb aktát he­lyez el a páncélszekrényében. Újságíróknak kijelentette: ezek az iratok új adalékokkal szolgálnak arra, hogy a kor­mány a vietnami háború megtévesztő propagandájával ho­gyan vezette félre az amerikai népet. (Telefotó: AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents