Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
Vizsgázik a munkaszervezés a mezőgazdaságban Az összetorlódott tennivalókból következik, hogy a szokásosnál is nagyobb alaposságot, fokozott rugalmasságot, körültekintő szervezést kívánnak a munkák ezekben a napokban szerete a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben. A saját és segítségként érkező kézi és gépi erő kihasználása, a tartalékok feltárása döntő jelentőségű lehet ebben az időszakban, hiszen — mint láthatjuk — néhány napos jó időt ismét esőzés követ. A külső erő fogadása, feladattal való ellátása, elhelyezése a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetőinek a feladata. Az is az ő dolguk, hogy a gazdaság saját gépeit és embereit ésszerűen foglalkoztassák. Sok jó példát találni Somogybán az eszközök maximális kihasználására, de akadnak rossz tapasztalatok is, ezek az utóbbiak előbb-utóbb súlyos problémákhoz vezethetnek. Hétfőn a megyei tanács mező- gazdasági fejlesztési albizottság ülésén hallhattunk néhány megszívlelendő példát ez utóbbira is. Ilyen helytelen szervezésről tanúskodik, hogy egyik-másik közös gazdaság napjában háromszor is küld gépkocsit a megyeszékhelyre alkatrészért. Vajon mi indokolja ezt? Az a szállító jármű | a betakarítási munkákban j most nagyobb haszonnal dol- j gozhatna, ha egyetlen útra | összeállítanák a beszerzendő j alkatrészek listáját, s ez csak I egy utat jelentene a kaposvári AGROKER-hez. Másik. Néhány somogyi ter- j melőszövetkezet túl korán le- I áll a cukorrépa szállításával, ] délután három-négy órakor be- | fejezik a gépek a hordást. Ta- j Ián ebből is adódik, hogy a kiszedett répának jelentős há- I nyada ott marad a földeken j (pedig a múlt héten — vi- j szonylag jobb időben — ked- I vezőbb körülmények voltak a szállításra, mint most, miután kedden ismét esett az eső). Szóíni kell arról is, hogy né| hány somogyi gazdaságban ké- ] sőn kezdik és korán abbahagyják a gabonavetést (ezzel ellentétes és dicséretes példa, hogy akad gazdaság, ahol az éjszakai vetést is megszervezték). Ugyan meddig lehet még várakozni a vetés gyorsabb tempójával. a veszteség kockázatának vállalása nélkül? Semed- dig! Nem teheti nyugodt lelkiismerettel a szívére a kezét az a gazdasági vezető, aki még most'is azt mondja: »Nem vetünk, mert aratni akarunk.« Valószínű, hogy a várakozás lesz éppen az a tényező, amely 25 éves a Csepel Autógyár A Csepel Autógyár 1949. november 18-án kezdte meg a munkát alig több mint ötszáz dolgozóval. Az első teherautó 1950. április 4-re készült el. A gyár mérnökei és technikusai az eltelt 25 év alatt tíz t^her- autócsaládot fejlesztettek ki, s több mint százezer darab teherautót készítettek el itt. A Csepel teherautókat a Szovjetuniótól Brazíliáig csaknem 30 országba exportálják. Jelenleg a gyár a teherautók gyártása mellett autóbuszalvázakat is készít. A gyár új, 22 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokában évente csaknem tízezer autóbuszalváz készül. (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) alaposan csökkenti a jövő évi aratnivalót... Jócskán benne járunk már a novemberben, ilyenkor jobb időre, kedvezőbb időjárásra várni vétség. És inkább hihető, hogy azok szeretnének jövőre aratni, akik minden alkalmas időt kihasználva előbbrelépnek a kalászosok vetésével, mint azok az üzemek, ahol a késlekedést alaptalan optimizmusra építve az iménti módon igyekszenek megmagyarázkodni. Hallani panaszokat arra, hogy ehhez vagy ahhoz az anyagi eszközhöz nem lehet hozzájutni, s ez problémát okoz az őszi mezőgazdasági munkákban. Itt mondjuk ki: nincs üzemanyagellátási gond, a gazdaságoknak azonban gondoskodniuk kell tárolóik folyamatos feltöltéséről a gépek zavartalan üzemeltetése érdekében. Több üzemben panaszolták, hogy nem lehet fóliát kapni a szemes kukorica, illetve a darált termés tárolásához. Nos, mint megtudtuk: va_ lóban voltak ellátási nehézségek, de érkezett a múlt héten 50 mázsa, és ezt az AGROKER tizenkét termelőszövetkezetnek értékesítette, s ezen a héten újabb 50 mázsát vártak. Ami viszont meglepő: alig háromnégy gazdaság adott megrendelést hétfőig az ellátó vállalatnak fóliára! Hogyan, tud elegendő árut rendelni a kereskedő, ha a vevő nem tájékoztatja — ez esetben írásos megrendelésben — az igényéről? Ide tartozik — mert hasonló esetről van szó — a Magyar Nemzeti Bank segítsége is. A munkák dinamikus végzéséhez munkaeszközök kellenek, s a végzett munkát ki kell fizetni, s_a vásárláshoz is, a bérfizetéshez is pénz kell. A múlt héten a megyei igazgatóság 4,7 milliós hitelt engedélyezett — a beérkezett igények alapján — gépbeszerzésekre, és bérfizetésekre is ad hitelt bármikor. Azonban ezt is és a prolongálást is — annak rendje s módja szerint — kérni kell! Bármennyire sürgetnek is most a tennivalók a földeken, nem ok ez arra, hogy a betakarítást, a szántást és a vetést elnagyolják. És arra sem, hogy a pénzügyi és más szabályokat megkerüljék vagy megszegjék, elmulasszák megtartásukat megyénk mezőgazdasági nagyüzemei. , Mindezt a nehéz munkák sikeres befejezése érdekében írtuk le, s ugyanezzel a szándékkal mondták el észrevételeiket, tapasztalataikat a megyei operatív bizottság hétfői ülésének részvevői is. Annak biztos tudatában, hogy gazdaságaink nagy többsége jó példát mutat, a kisebb hányad pedig okul a tanulságokból. Hernesz Ferenc Gerencsér Miklós L Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye A szerző boldogsága alig ismert határt. Biztos volt a sikerben és abbeli reményében sem kételkedett, hogy rövidesen kifizetheti józsefvárosi telke teljes vételárát. Mindenre számított, csak arra nem, ami bekövetkezett. A nyomda a kolozsvári református kollégium tulajdonában lévén, az érdeklődő tanárok örökké ott kíváncsiskodtak, hogy miféle műveken mesterkednek a tipográfusok. Bele-bele olvastak a frissen nyomott ívekbe is, így akadt meg a figyelmük az urakat bíráló »Pazardi« különös szövegén is. Figyelmeztették tanártársukat, a cenzort, Méhes Sámuelt: baj lesz abból, ha megjelenik Stancsics könyve. ' cenzor felülbírálta önma- v; s a vonta engedélyét. Stancsics ^Mihálynak a téli ruházatát kellett eladnia, hogy kiegyenlítse a nyomdai tartozást. Pedig mindez csak a kezdet volt. Tasnádi Kovács Miklóst, Erdély katolikus püspökét szoros barátság fűzte tanítványa nagyanyjához, az öreg Teleki grófnőhöz. A püspök egyúttal a cenzori kollégium elnöki tisztét is betöltötte. Figyelmeztette az öreg grófnőt, miféle veszedelmes nézeteket valló emberre bízták az unoka nevelését. Telekiék vonakodtak ugyan felmondani Stancsicsnak, de ő belátta: nem sok keresni valója van a grófok házában. Miután ragaszkodott távozási szándékához, ismét kapott száz forintot útiköltségre, a rendes béren felül. Egy évi távoliét után 1836 nyarán szép reményeiben csalódva tért vi'sza Budapestre. 12. Alig lépte át a város kapuját, máris nyakába szakadt az első kellemetlenség. Steinbauer kádármester időközben megérdeklődte, vásárlója csakugyan pesti polgár-e. Válaszként azt közölték, hogy Stancsics Mihály ismeretlen. Hazudtak, természetesen. Nagyon is jól ismerték Stancsics Mihályt. A hátuk közepe sem kívánta, hogy a hatalom szemében »rosszhírű« tollforgató a városnak ingatlannal rendelkező, állandó lakója legyen. (Ellenben, ha mégis telket vesz, csak be kell jegyezni a rendes polgárok közé.) A felvilágosításkor nyilván egyebet is szólhattak kárára, mert a sváb Steinbauer alaposan kikelt ellene, Hazugnak, csalónak nevezte. Stancsics alig tudta kiengesztelni. Hosz- szas alkudozással abban állapodtak meg, hogy azonnal fizet száz váltóforintot, egy hónapon belül újabb kétszázötvenet. Ha nem, odavész egész törlesztése. Továbbá, amíg ki nem fizeti a teljes vételárat. Steinbauer úgy lakik a házban, mint sajátjában. Szigorú egyesség volj, de Stancsics egy időre legalább megmenekült a békétlenségtől. Keserves helyzetében — szerfölött hátrányos feltétellel — eladta kincsként őrzött könyvelt Tischer antikvárosnak. Kapott száz forintot, pedig iz anyaság' ereje Ügy ismertem meg, hogy másodikos nagylánya egy éjszaka becsöngetett hozzánk: — Édesanyám rosszul van... A férjem rohant az orvosi ügyeletre, én meg a kislány után a szomszéd lakásba. Az ágyban fekvő asszony kék szeme a láztól csillogott, hófehér bőre tüzelt. Kiderült,' hogy a férje évek óta a fővárosban tanul, csak hétvégeken utazik otthonába. A kilenc évi házasságból igen keveset — pontosabban csak tanév közti szüneteket — töltöttek együtt. így született egymás után Marika, Rita és — kicsit később — a család sze- mefénye, Balázsira. Mindhárman értelmes, gyönyörű szőke, kék szemű gyermekek. Mindez nem lenne különösebb téma az újságíró számára, hiszen máshol is akad — most már egyre inkább — három gyermek. Már az sem rendkívüli eset, ha a férj munkája vagy tanulása miatt a család hosszabb-rövidebb ideig külön él. Ami miatt tollat ragadtam: ennek az asszonynak a természetes helytállása, bátorsága. Gyakran szó esik kitüntetett nőkről, akik diplomát szerezve munkahelyük javát szolgálják. Sokszor olvasunk a mozgalmi munkában élenjáró nőkről; újságokban, tévében, rádióban ismerkedünk olyan asz- szonyokkal, lányokkal, akik férfiakkal kelnek versenyre. ----------------------------------------v----É n most az anya, a feleség előtt tisztelgek. Amíg felgyógyult, gyakran beszélgettünk. — Én még nem is érettségiztem — mondta, és elpirult. — Gyakran feszélyez, hogy én csak ennyire vittem. Az igazság az, hogy szinte gyerekfejjel mentem férjhez. Akkor azt gondoltam, hogy majd levelezőn .. . De hamarosan megszületett Marika. Olyan édes, okos baba volt. Ö lett leghamarabb szobatiszta. Ritukával már bajlódnom kellett. Bár most, hogy már iskolába járnak, Rita természete kedvezőbben alakult: segítőkész, szófogadó. Kicsit túlságosan is csendes. Szemben Marikával, akinek bizony eléggé föl van vágva a nyelve, és ő akaratos is. — Balázska jóval a lányok után született. — Igen. És saját felelősségemre. Miután lánykoromban strúmával operáltak és különféle bajok adódtak, az orvosok nem ajánlották nemhogy a harmadik gyermeket, de annak idején szigorúan a lelkemre kötötték: kíméljem magam. Ahogy ezt mondta, ösztönösen köténye zsebébe rejtette mosószertől kimart kezét... 1 Gyógyulása után nem sokkal az utcán találkoztam vele. Csinos, fehér ballonkabátban, ciklámenszínű, pöttyös sállal a nyakán, és sugárzó arccal újságolta, mi mindent vett a gyerekeknek. — Magadnak? — Magamnak? — és megint elpirult. Más alkalommal valami miatt bekopogtam hozzájuk. Előbb szőke feje bukkant élő az ajtónyílásban, majd sudár alakja is előtűnt. Hogy csinálta? Nem tudom, de otthondója mindig frissen vasaltan illatozott rajta. — Balázska megy! — örömében szinte táncra perdült, és két karját széttárva, leguggolva csalogatta totyogós kisfiát. Közben figyelmeztette a buzgón körmölő Ritát, hogy egyenes legyen ám az a sor, ne lógjon ki a betű a margóra! A copfos Mari is megérkezett a németóráról, és beszámolt az aznapi tanulásról, ö mindegyikhez egyformán türelmes volt. Aztán igyekezett minél hamarabb vacsoráztatni, fürdetni a gyerekeket. — Szeretném időben ágyba dugni őket, hogy nyugodtan moshassak ... Nem akarom holnapra hagyni. Holnap valami nagyon jót, finomat akarok sütni-főznd. És még a fodrászhoz is szeretnék eljutni, mert jön a férjem. Varga Rezsőmé Horváth Mária még életében nem kapott kitüntetést. Nem kapott se »hivatalos«, se semmilyen elismerést. Ö »csak ennyire vitte«. Gombos Jolán Fejlesztési tervek a marcali áfész-nél Marcaliban és a járás területén 15 község és 7 település kereskedelmi ellátásáról gondoskodik a marcali áfész. Több mint 21 ezer ember él ezen a területen, s 77 üzlet és vendéglátóegység áll a vásárlók rendelkezésére. Elég-e ez a hálózati s megfelelő-e az ellátás? — Ezt kérdeztük az áfész elnökétől, Demkó Jánostól. Az elnök részletes kimutatásokat tett elénk. Elmondta, hogy Marcali és vidéke az ellátást tekintve alatta van a megyei és az országos átlagnak. Míg a megyében egy boltra átlag 153 lakos jut, az országban pedig 185 (nem számítva a városi adatokat), addig Marcaliban 236. az áfész átlagában pedig 275 emberre jut egy-egy üzlet. Kivételt jelentenek a kisebb községek, amelyekben ez a szám megközelítően azonos az országos átlaggal. Ennek oka az,' hogy ezeknek a falvaknak (Libic- kozma, Hosszúvíz, Kelevíz) a lakossága egyre fogy, s itt több boltot fenntartani nem érdemes. Másrészt az is világosan látszik, hogy a járási székhely kereskedelmi vonzása itt is érvényesül. Itt viszont a feltételek — a számok tanúsága szerint — szintén nem a legjobbak: Marcaliban egy boltra 27,5 százalékkal több vásárló jut, mint az országos vidéki átlagban. A százalékok pedig a mindennapi életben azt jelentik, hogy nagy a zsúfoltság és a választékot sem lehet olyan egyenletessé tenni, mint másutt. A,z utóbbi 12 év alatt az áruforgalom majdnem két és félszeresére nőtt, az üzletek alapterülete ugyanakkor csak 80 százalékkal növekedett. A következő évek fejlesztése szempontjából tehát határozottabb hálózatfejlesztést kell végrehajtani, mégpedig elsősorban Marcaliban. — Egyes üzleteinkben — mondja az elnök — az erőteljesen fejlődő forgalom mind nagyobb árukészletek beszerzését követeli meg. A nagyobb mennyiségű áru átvétele, megfelelő raktározása a helyhiány miatt lassan megoldhatatlanná válik. A boltokat azonban a raktár- és helyhiányon kívül a berendezések, fölszerelések elavulása is sújtja. A gépek, berendezések fele amortizálódott már, s nulla értékű. Javításuk évről évre költségeA pályaválasztás mindig visebb, működésük pedig bi- ? zonytalanabb. Különösen a J hűtőgépek öregek: a 138 gép könyvtárában olyan értékek# többsége a legkisebb araminvoltak, mint Voltaire összes # §auozas, feszültség kimarad ás művei 56 kötetben, eredeti# e*e^en ’s íavi" francia nyelven ... Hozzá még# tasra szorul. A jövőben a fej- Tischer érezte magát nagyiéi-# “—~— kűnek, beleegyezve, hogy a# könyvek csak akkor kerülnek# Pályaválasztás végképp a tulajdonába, ha# 1 Stancsics fél éven belül ki nem# váltja őket kellő kamat fejé-# ben. # Leszámítva az alkalmi kraj-# cáros keresetet, nem volt Stan-# csicsnak semmi jövedelme. Azí Iákat vált ki — szülő és gyer- a pár alkalmi hatos abból / mek között, s nem egyszer szü- származott, hogy cikkeket írt/ lő és tanár, gyerek és tanár kö- Munkácsy János »Rajzolatok« / zott is. Nagyatádon a szakmun- című hetilapjába. Bár ne tette/kásképző intézetben a diákok volna! Amilyen koldus módra/elmondták, ők hogyan tudják fizetett a szegény lap, ahhoz/segíteni az általános iskolák képest túlságosan sok ellen-/nyolcadikosait leendő hivatáségét szerzett magának. / suk megválasztásában. Meg kell hagyni: Stancsics-/ _A KISZ-tagok egyéni tol távol állt mindenfele kesz-J feladatvállalása is lehet az, seg a kompromisszumra. Nem J h elmennek egy-egy köz•lethen éf’eav lf i • 3 szfemil ségbe és az általános iskolában ni?™? 3 elmondják a gyerekeknek, midalmi enntkezesben nehaj ]v is ő szakmáiuk .falán hasznosabb a kímélet, mint a' ‘y, .!® az 0 s ,"lajuk' T,alan mindenáron való őszinte vé-J slk,erul meSszerettetnl véleménymondás. ö az utóbbi- ! ve ' nak volt feltétlen híve. ! — Elsős vagyok, tavaj náAlig írt Stancsics néhány! lunkjs volt egy szakmunkás- cikket, máris magára haragi-! képzős tanácsadást tartani a tóttá a szellemi tekintélyek! faluban. Ezért is jöttem ide. egész seregét. Megharagudtak! Az iskola minden évben küld rá Bajza József és társai csak-! tanárokat is — pályaválasztá- úgy. mint a nyelvészek, vagy! si tanácsadást tartani. Azért is, Ráday gróf, akit pedig min-!mert a szakmunkástanuló- denki fennen dicsért irodalom-! utánpótlás néha akadozik, ne- pártolásáért. J hezen jönnek a gyerekek a- me, zőg»zdaságl területekről. Ezzel (Folytatjuk tanácsadással beiskolázási lesztés egyik igen fontos tényezője lesz a gépek felújítása, cseréje. — Milyen elképzeléseik vannak a következő években a fejlesztésre? — A kereskedelmi fejlesztés nemcsak a hálózat bővítését jelenti. Ide tartozik a kereskedelmi—eladói munka korszerűsítése, az anyagmozgatás modernizálása és még sok egyéb. Mégis nálunk most a legfontosabb az eladó- és raktárterek bővítése, illetve a berendezések felújítása. Nem hanyagoljuk el a vidéki boltok korszerűsítését sem, de csak a korszerűsítést tartjuk indokoltnak és nem újabb egységek létrehozását. Azt akarjuk, hogy a falvakban mindenütt legyen saját boltunk. A hálózatfejlesztések zömét a járási székhelyen szeretnénk végrehajtani, itt érdemes. Ugyanis tervezzük, hogy 1980-ig. nagyáruházát építünk Marcaliban, „bővítjük a húsüzemet, két új élelmiszer- és háztartási boltot is nyitunk majd, egyet az ipartelepen, egyet pedig a község délnyugati részén. S ezenkívül hét egység korszerűsítését határoztuk el. A technikai színvonal további javítása érdekében pedig az erősen elhasználódott gépek, fölszerelések cseréjére évenként mintegy 300—400 ezer forintot fordítunk majd. Cs. T. Hogyan segít a KISZ? tervüket is elősegítik és a gyerekeknek is nagyobb látókört, választási lehetőséget adnak. A KISZ-szervezet is patronálja az úttörőket és az általános iskolák is jól szerveznek. Eddig minden évben minden környékbeli iskola tanulói megnézték Atádon a KISZ-esek pályaválasztási kiállítását. — Én nyolcadikos koromban a Danuviában vettem részt szakkörön. Az ottani KISZ-ta- gok is segítettek nekünk a fémipari alapismeretek elsajátításában. Most itt vagyok a szakmunkásképzőben. Akkor szerettem meg, amit most tanulok. A lelkes atádi KISZ-esek, az iskola tanárai sokat tesznek azért, hogy minél több községből kerüljenek közelebb a fiatalok a városhoz. Azzal, hogy tanulnak. A pályaválasztási tanácsadás nemcsak kenyeret ad a gyerekeknek akkor, ha megnyeri őket egy-egy szakmának, hanem elősegíti a munkássá válás folyamatát is • r>
