Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

A lenini úton — a világ békéjéért (Folytatás az 1. oldalról) A békéért folytatott harc máris számos eredményt ho­zott. Gondol junk csak a szovjet—nyugatnémet és a Nyugat- Berlinröl sgóló négyoldalú egyezmény aláírására, a rend­szeres szovjet—amerikai, a szőttjét—francia stb. csúcsta­lálkozásokra. az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet összehívására. Ezek fontos határkövei a Szovjet­unió és a szocialista országok bekéért folytatott sikeres karcának. Természetesen roppant nehézségbe, akadályba ütközik az egymással legtöbbször ellentétes érdekek szövevényé­ben megtalálni a kölcsönösen elfogadható ösvényeket, ame­lyek elvezethetnek a szélesebb ivü megállapodások útjá­ra. De nem szabad türelmetlennek lennünk! Az idő a béke érdekeinek dolgozik! A pekingi vezetők kivételével ma mar egyetlen kormány sem száll nyíltan szembe a leszerelés, a katonai enyhülés gondolatával. A szovjet leszerelési diplo­mácia kezdeményező szelleme állandóan véleménynyiráni- tásra. sok esetben pedig tárgyalásokra készteti a Nyuga­tot. Ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye a többi között, hogy az utóbbi másfél évtizedben számos kiemelkedő je­lentőségű nemzetközi megállapodás született az emberiség békéjét és biztonságát leginkább fenyegető atomfegyverke­zés korlátozásáról. A békéért, az enyhülésért a Szovjetunió kezdeménye­zéseivel folyó harc bármetyik irányát, bármelyik területét vizsgáljuk is. mindenütt nagy változások tanúi lehetünk. A békés egymás mellett élés lenini elvei mindinkább utat törnek maguknak a világpolitikában s a különböző társa­dalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok általánosan el­fogadott normáivá, a nemzetközi élet törvényévé válnak. A lenini békcpolitika következetes érvényesítésének eredménye, hogy az imperialista hatalmaknak már nincs meg az az egykori lehetőségük, hogy korlátlanul rendelkez­zenek a népek sorsával, és ha kell. helyi háborúkkal verjék le függetlenségi törekvéseiket, mint ezt korábban tették. A nemzeti felszabadító harc sikerét mutatja, hogy erősödik a fiatal afrikai, ázsiai államok, a volt gyarmati országok szu­verenitása. függetlensége, és szűnő ben van az imperializ­mustól való gazdasági függőségük is. Ennek a folyamatnak a kiteljesedése feltartózhatatlan, visszafordíthatatlan. A szovjet békediplomácia évtizedek óla tartó erőfeszí­téseinek. következetes harcának nagy eredménye a szocia­lizmus hadállásainak, a haladó, imperialistaelleves erők pozícióinak megerősödése a földkerekség minden táján, az egészségesebb politikai légkör kialakulása a világban. A magyar népet a világ más népeivel és valamennyi haladó erővel együtt nagy megelégedéssel és a béke jövője iránti rendíthetetlen bizalommal és reménységgel tölti el, hogy a háború utáni egész történelem rendkívül jelentős fordula­tának vagyunk tanúi, de nem csak tanúi, aktív résztvevői is. Tanúi és résztvevői vagyunk annak a folyamatnak, ami­kor a nemzetközi politikában tapasztalt ellenséges kon­frontáció időszakából kibontakozik a szocialista és a kapi­talista államok közötti mind szilárdabb békés egymás mel­lett élés, az értelmes, a kölcsönös előnyökön és egyenlő biz­tonságon alapuló, békés együttműködés időszakába való át­menet. Ez a korszakos változás a világ minden népe előtt új távlatokat nyit. Am nagy hiba lenne, ha az enyhülésért tett erőfeszítések sikere miatti jogos örömünk és elégedettsé­günk akár egy pillanatra is feledtetné velünk, hogy az im­perializmus bizonyos erői egyáltalán nem örülnek a világ- helyzet ilyen irányú változásainak. Az imperializmus, a mi- litarizmus rohamcsapatai, amelyek a második világháború óta eltelt években harmincnál több kisebb-nagyobb helyi háborút és fegyveres konfliktust robbantottak ki földün­kön, nem adták fel kísérleteiket, hogy feltartóztassák a szocialista világ, a béke ügyének előretörését. Mert az ag­resszió és a militarizmus erőit, bár sikerült visszaszorítani, de még nem sikerült teljesen ártalmatlanná tenni. A béke ellen felsorakozó imperialista, militarista cso­portosulások kísérleteinek határozott visszautasítása korunk emberiségének nagy feladata, mindannyiuvk fontos, mindennapi tennivalója. Ebben a harcban a világ haladó erői mind egységesebben segítik, támogatják a Szovjetunió és a szocialista országok erőfeszítéseit, ame­lyek _ híven Október és Lenin szelleméhez — az impe­rializmus agresszív politikájával a béke védelmének és a nemzetközi biztonság megszilárdításának politikáját állítják szembe. Az 1917 óta eltelt 57 esztendő bizonyítja, hogy ez az egyetlen helyes, reális alternatíva. Az élet alternatívája. Washington A demokraták előretörése az időszaki választásokon Óvári Miklós radio­es televízió beszéde Az előrejelzéseknek megfe­lelően a republikánus kor­mánypárt súlyos vereségével végződött kedden az országos időközi kongresszusi és kor­mányzó választás az Egyesült Államokban. A magyar idő szerint szerdán reggel 9 óráig befutott nem teljes eredmé­nyek szerint a demokrata párti ellenzék 36 képviselői mandá­tumot hódított el a republiká­nusoktól és várható, hogy még további 10—12 függőben lévő képviselői hely is a demokrata párt kezére kerül. A még el­döntetlen párviadalok eldöl- tével a demokrata párti több­ség a képviselőházban az ed­digi 248:187-ről 296:139-re nö­vekedhet, vagyis meghalad­hatja a kétharmados »vétóbiz- tos-- többséget. A republikánusak legalább 4 szenatori helyet vesztettek, s így máris 62-re növekedett a demokrata párti többség a 100 tagú szenátusban. A harmincöt államban került újraválasztásra a kormányzói tisztség, közülük 12-öt repub­likánusok védelmeztek. Ezek­ből nyolcat elvesztettek, hetet demokrata párti jelöltek, egyet pedig egy független jelölt ja­vára. A Republikánus Pártnak csupán egv kormányzói helyet sikerült elhódítania a demok rátáktól. A nem végleges ada­tok szerint az 50 állam kor­mányzói helyeinek megoszlása valószínűleg igv alakul: 38 de mokrata párti. 11 republikánus és 1 független, különösen érzé­kenyen érinti a Republikánus Pártot a két legnépesebb ál­lam, New York és Kalifornia kormányzói tisztségének el­vesztése. A jelek szerint Ford elnök személyes korteshadjárata nem volt eredményes: az elnök sze­mélyes megjelenésével támo­gatott 24 republikánus jelölt közül 20 veszített a keddi vá­lasztásokon. A nem teljes adatok szerint a választásra jogosultaknak alig 40 százaléka szavazott és amerikai kommentátorok han­goztatják, hogy ez a kisebbség es a ■>hátukkal szavazók« tül- nyomu többségének tömbje egyaránt »tiltakozó szavazatul- adott le az idei kongresszusi választásokon. (Folytatás az 1. oldalról) nyoltságának, a közösségi élet elsorvadásának világából ke­resik a kiutat. S ezekre a kér­désekre adnak mindmáig haló, meggyőző, egyre érvényesebb és biztatóbb válaszokat a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom eszméi, s ad feleletet ezek­nek az eszméknek a valóra .vá­lása. — Olyan korba értünk él, amikor a történelem tapaszta­lataiból okulva, egyre több es több nép ismeri fel. hogy a kapitalizmussal szemben a szocializmus jelenti a jövőt: a szocializmus és a társadalmi haladás egymástól elválasztha­tatlan. — Az interkontinentális ra­kéták, a hangsebességnél gyor­sabb repülőgépek, a termo­nukleáris fegyverek korában mind nyilvánvalóbbá válik az összefüggés október és a világ sorsa közt. Ha ma béke van. s erőnk tudatában joggal bízha­tunk a béke híveinek győzel­mében. ezt mindenekelőtt an­nak köszönhetjük, hogy ötven- hét' évvel ezelőtj megtört az imperializmus egyeduralma földünkön, s létrejött az az erő, amely nemcsak megalkotta, hanem érvényre is tudja jut­tatni a békés egymás mellett élés politikáját, s ezzel az egész világon minden eddigi­nél kedvezőbb feltételeket te­remt a társadalmi haladáshoz. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom nemzetközi jelentősegét hamar megértet­tek a világ haladó munkásai, és Lenin szavaival élve »még gyakrabban nem is annyira megértették, mint inkább for­radalmi osztályösztönükkel megsejtették, megérezték.-« — Így volt ez hazánkban, Magyarországon is. Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a magyar munkásosztály első­ként valusitotia meg a gyakor­latban is a világszerte elter­jedt jelszót: »Kövessük Orosz­ország példáját!«. A Tanács- köztársaság 133 napja fényes bizonyítéka annak, hogy né- pünkoen termékeny talajra leltek a forradalom eszmei. — A magyar munkások, pa­rasztok, katonák es értelmisé­giek nagy tömegei megértet­tek és megereztek, hogy az ok- toDeri forradalomban es a pol­gárháborúban nemcsak Orosz­ország népeinek sorsa dől el, a harc értük is folyik. A ma­gyar internacionalisták, akik usrajna, Közép-Ázsia és Szi­béria távoli útjain vívtak hő" si harcot a fiatal Szovjet- Oroszországra törő belső és külső ellenséggel, ugyanazért az ügyért harcoltak, mint a magyar Vörös Hadsereg kato­nái, akik magyar földön véd­ték az intervenciós, ellenfor­radalmi hadseregekkel szem­űén nemcsak a magyar mun­, kásosztály hatalmát, hanem a szocializmus egyetemes ügyét I is. Joggal írhatta e forradalmi napokban Tóth Árpád: »Szerényen s mégis segítve simul: c a kicsiny, árva magyar jaj-patak a messze csengő nagy moszkvai árba, mely most tisztára mossa a világot...« — 1919-ben a magyar for­radalmat leverte az idegen natonai túlerő. De 194j-oen, torteneimumc sorsfordító tava szán az októberi forradalom vörö6 csillagos katonái űztek ki hazánkból a fasiszta hordá­kat. Először történi meg nem­zetünk eleteben, hogy egy hadsereg, amely \ súlyos áldo­zatokat követelő harcokban vonult végig az országon, nem elnyomást es szolgaságot, ha­nem békét és szabadságot ho­zott. Lehetővé vált, hogy né­pünk ismét kezébe vegye a hatalmat, és 1919 örökségét i.s folytatva építse emberhez méltó otthonát, a szocialista hazat. — Alig több mini 30 évvel ezelőtt — Radnóti Miklósnak emelt, az bújhatott«, s »az elő irigylé a férges síri hol­tat.« akkor még csak bízni lehetett abban, hogy már kö­zelít az az óra, már születő­ben az ország«. — Azóta három évtized telt el, s felszabadulásunk 30. év­fordulójára keszuive elmond­hatjuk: ma olyan korban elünk, mely-ben népünk törté­nelmi jelentőségű vívmányo­kat mondhat magáénak. Nem­csak a múlt maradványainak felszámolásában értünk el döntő sikereket, hanem az új társadalom építésében is. Oly korban élünk, melyben szabadon bontakozhat ki né­pünk alkotó energiája mind a gazdasági építés, mind a kul­túra területén., Olyan korban élünk, melyben a szabadság/ az igazsagossag, a társadalmi egyenlőség ősrégi jelszavai mind következetesebben ér­vényesülnek mindennapi éle tünk gyakorlatában is. — Ami 30 évvel ezelőtt még csak történelmi lehetőség volt, valósaggá válik. Es éppen az elmúlt három évtized ered­ményei teszik fel mind sür­getőbben az új kérdéseket: hogyan tehetjük még otthono­sabbá épülő szép házunkat, szocialista hazánkat? Hogyan kell élni okosan, emberi mó­don azokkal a lehetőségekkel, melyeket népünk fáradságos munkával teremtett meg? A válasz ezekre a kérdésekre is már születőben van, naponta fogalmazza újra és újra a szo­cialista módon élő, dolgozó, gondolkodó emberek növekvő serege. — Nem volt könnyű az út, melyen idáig értünk. Meg kel­lett küzdeni nemcsak ellensé­geinkkel, a múltból örökölt elmaradottsággal, hanem sa­ját hibáinkkal, gyengeségeink­kel, tévedéseinkkel is. Ezek az évek az önfeláldozó harc, a fáradhatatlan munka évei voltak, de egyben olyan évek is, melyek megmutatták, mi­re képes a felszabadult nép. — Ebben a harcban és munkában mindenkor ma­gunk mellett tudtuk a világ első és leghatalmasabb szo­cialista államát, a Szovjet­uniót. A közös eszmek es cé­lok, a közös harc és munka alakította ki, szilárdította meg a magyar és a szovjet nép őszinte, szoros barátságát, amely a szocialista építés év­tizedei alatt uj es új tartalom­mal gazdagodott. Párt- es kormányküldöttségünk leg­utóbbi moszkvai látogatásakor joggal érezhette népünk, hogy a megbecsülés és a szeretet nemcsak küldöttségünknek, hanem mindnyájunknak szólt. — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lóján pártunk Központi Bi­zottsága, Népköztársáságunk Elnöki Tanácsa és kormánya nevében szeretettel és tiszte­lettel köszöntőm a gyárakban, az esőáztatta földeken, az al­kotó munkában helytálló né­pünket, mindazokat, akik a nagy október útján járó szo­cialista haza felvirágoztatásán dolgoznak. Köszöntőm —egész népünk, mindnyájunk neve- ben — a kommunizmust építő Szovjetuniót, kedves szovjet barátainkat, akik a legtöbb áldozatot hozták a békéért, a szocializmusért, és az egész haladó emberiség közös ün­nepévé tették ezt a napot. (MTI) . Msgyar vezetők üdvözlő távirata november 7. alkalmából a szovjet államférfiakhoz L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva. Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 57. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és kormánya, népünk és a magunk nevebén forró, elvtársi üdvözletünket és szívélyes jókívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének és Minisztertanácsának, a Szovjetunió testvéri népeinek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját, az első proletárállam megalakulását, a haladó emberiség a sza­badságért, a függetlenségért, a szocializmusért és a békéért harcoló népek legtöbb támasza létrejöttének történelmi ese­ményeként ünnepli. A Szovjetunió lenini külpolitikája a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében kifejtett szün­telen aktivitása széleskörű elismerést váltott ki az egész világon. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányá­nak erőfeszítései jelentős mértékben elősegítették a kommu­nista és munkásmozgalom, a szocialista közösség egységének erősödését. A szovjet emberek jelentős eredményeket értek el a kommunizmus építésének minden területén. A Szovjet­unió népeinek testvéri barátsága, még szorosabb tömörülésé lenini pártjuk, a Szovjetunió Kommunista Partja köré újabb nagy siker záloga. Nem sokkal a forradalom évfordulója előtt járt a Szov­jetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormánykül­döttsége. A látogatás a Nagy Október eszméin alapuló hagyo­mányos magyar—szovjet barátság újabb jelentős állomása. Meggyőződésünk, hogy a magyar és a szovjet vezetők szívé­lyes légkörű és rendkívül eredményes megbeszélései nagy­mértékben hozzájárulnak partjaink és országaink kapcsola­tainak szélesítéséhez, együttműködésünk még szorosabbá té­teléhez. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók továbbra is fontos feladatuknak tekintik a magyar—szovjet barátság szüntelen erősítését a proletárinternacionalizmus szellemében. Népünk-, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszu­sán elfogadott határozatok végrehajtásával, sikeresen építi á szocializmust. Eredményeink, melyeknek elérésében felbe­csülhetetlen segítséget jelentett a Szovjetunió széleskörű és önzetlen támogatása, jó alapot nyújtanák partunk soron kö­vetkező XI. kongresszusának előkészítéséhez. Közös nagy ünnepünkön, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján tővábbi kiemelkedő sikereket kí­vánunk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek a kommunista társadalom építésében, a világ békéjéért es biztonságáért, a nemzetközi haladásért folytatott harcban. Losonczí Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kádár Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Foek Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Ünnepség a Kremlben Tegnap, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. év­fordulójának előestéjén Moszkvában, a Kreml kong­resszusi palotájában ünnepi ülést tartottak. A hatezer embert befogadó teremben a fővárosi üzemek dolgozói', a Moszkva környéki kolhozok képviselői, tudósok, és művészek, a szövetséges köztársaságok küldöttei és kül­földi vendégek voltak jelen. Az elnökségben foglaltak he lyet Leonyid Drezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának tőtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségé­nek elnöke, Alekszej Koszigm miniszterelnök, valamint az SZKP Politikai Bizottságának más tagjai es póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a szovjet kormány számos tag­ja, neves szovjet közéleti sze­mélyiségek. Ünnepi beszédet Andrej Gromiko, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszteré mondott. A tömegtájékoztatás kínai formája Kína vezető pártszervei az alapszervezetek ellenőrzésé­nek és tájékoztatásának egy sajátos formáját választották miközben a pártbizottságok titkárai — Mao Ce-tung aka­ratának megfelelően — egyet­len napra gyárakba és üze­kétkezi munka Kissinger Híjadba érkezett Henry Kissinger szerdán dél­után Kairóból Rijadba érke­zett. Az amerikai külügymi­niszter Szaúd-Arábia főváro­siban a közel-keleti proble- a fasizmus embertelen világai I máról és elsősorban az olaj­idéző szavait használva — még oly korban éltünk, »mikor az ember úgy elaljasult, hogy inként, ke.i.iel ölt, nemcsak I parant'sra-í »mikor ki szót árakról fog tanácskozni Fcjszal királlyal. A ri.iadi repülőtéren Omar Szakkaf külügyi állam- miniszter fogadta Kissi ngert. Kairóban délben Iszmail F ahmi egyiptomi külügymi­niszter ebédet adott amerikai kollégája tiszteletere: majd ki­kísérte őt a repülőtérre. Kis­singer Kairóból történt eluta­zása előtt adott nyilatkozatá­ban ki .jelenlétté, hogy az Egve- sült Államok a jövőben is kész tevékeny szerepet játszani a közelíkeleti rendezésben és szoros diplomáciai kapcsolatot fart fenn az összes érdekelt felekkel. mekbe ménnek, hogy munkát végezzenek, a szüneteiben és munkaidő után -megismertetik a dolgozókat Mao elnök és a központi bi­zottság utasításaival, valamint a forradalom és a termelés ki­tűnő helyzetével«. I Pekingi diplomáciai korok | szerint a november elejétől kampányszerűen folyó látoga- . fásokon a kínai vezetés nagy- I fontosságú, országos jelentősé­gű kérdésekről ad tájékoztatót a tagságnak (esetenként pár- tön kívülieknek is), amihez a kétkezi munka csak körítésül szolga! Óban problémák me­rülhettek fel ugyanis, amelye­ket a K KP vezetése nem kíván a — külvilág számára is elér­hető — sajtó hasábjain meg­vitatni Az ülésszak — egybehangzó találgatások szerint — novem­ber—decemberre várható. i

Next

/
Thumbnails
Contents