Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

A .tárgyalások befejeztével Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford amerikai elnök aláírta a közös közleményt. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) ták a genfi konferencia eb­ben betöltendő fontos szere­pét. Leonyid Brezsnyev és Ge­rald Ford tárgyalásai tükröz­ték a feleknek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatok megerősíté­sére és fejlesztésére irányuló törekvéseit — hangsúlyozza a Amuri-öböl partvidékét, a Leninről elnevezett főutcát és más városrészeket. A vá­ros lakói mindenütt meleg szeretettel köszöntötték a ma­gas vendéget. Vlagyivosztok­ban már késő este volt, ami­kor az elnöki gép a magasba emelkedett. Az első szovjet kommentá­rok hangsúlyozzák, hogy mindkét fél kifejezte vélemé­nyét: csupán »jó kezdetnek« tekinti azokat az eredménye­ket, amelyeket a két ország kapcsolatainak javításában és a nemzetközi enyhülés terü­letén eddig elértek. Fock Jenő Bombaybe utazott Hivatalos delhi tárgyalásai befejeztével vasárnap reggel az indiai fővárosból vidékre utazott Fock Jenő miniszterel­nök, felesége és a kíséretében lévő személyiségek. Hazánk miniszterelnökét ünnepélyes külsőségek között Indira Gand­hi miniszterelnök búcsúztatta Üj-Delhi repülőterén. Fock Jenő és kísérete az in­diai légierő különgépén elő­ször az Uttar Pradesh állam­ban levő Agrában szállt le. Ott a város vezetőinek társa­ságában megtekintette az egy­kori mogul főváros világhírű műemlékét, a Tadzs Mahalt és a szomszédságában levő Vörös Erődöt. Fock Jenő vidéki látogató- kőrútjának következő színhe­lye Hydarabad volt. Fock Jenő hétfőn délelőtt látogatást tett a magyar—in­diai kooperációval épült üveg­gyárban, valamint a Hindusz- tán Szerszámgyárban, s hétfőn kora délután indiai látogatá­sának utolsó állomására, Bom­baybe utazott. Miniszterelnökünk ma in­diai látogatását is befejezi, és továbbutazik a burmai fővá­rosba, Rangoonba. Előbb azon­ban még ellátogat az indiai atomkutatás fellegvárába is. közlemény. A szovjet televízió vasár­nap közvetítést adott Vlagyi­vosztokból, a szovjet—ameri­kai közös közlemény aláírá­sáról. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford melegen kö­szöntötték egymást az ok­mány aláírása és az eredmé­nyes megbeszélések befejezé­se alkalmából. Utána Brezs­nyev és Ford, valamint kísé­retük visszaindult Vlagyi­vosztokba, ismét vonaton té­ve meg a rezidencia és a tá­vol-keleti nagyváros közötti kétórás utat. A Vlagyivosztokba történt visszaérkezés után Brezsnyev főtitkár bemutatta vendégé­nek a szovjet Távol-Kelet félmillió lakosú közigazgatá- . si és gazdasági központját. | Megtekintették Vlaayivosz- j tok új lakónegyedeit, az | a mi a géprablók kiadását követeli. A tuniszi repülőtéren a négy géprabló három szakaszban szabadon engedte a csütörtök Megnyílt az RKP XI. kongresszusa Ceausescu főtitkár beszámolója Tegnap délelőtt. kereken 500 küldött és 133 pártkül- döttség jelenlétében megnyílt a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa. A napirend a következő pontokból állt: 1. A központi bizottság beszá­molója a X. kongresszus óta végzett munkáról és a jöven­dő feladatokról; 2. a központi revíziós bizottság beszámoló­ja; 3. a párt programterve­zete; 4. a következő ötéves terv és a távlati fejlesztési irány tervezet; 5. a szervezeti szabályzat bizonyos módosítá­sa: H. a szocialista etika és méltányosság normái; 7. a ve­zető testületek és a párt fő­titkárának megválasztása. Nicolae Ceausescu főtitkár olvasta föl a központi bizott­ság jelentését. Megvonta az elmúlt 30 év tevékenységének mérlegét és hangsúlyozta, hogy az RKP teljesítette vállalt küldetését, eredményesen vezette a har­cot az ország, forradalmi át­alakításáért. csolataiban« — mondotta. Majd sorra véve a szocialis­ta országokat, az RKP főtit­kára kijelentette: »Gyors ütemben fejlődtek országunk kapcsolatai a Magyar Nép- köztársasággal, s elhatározá­sunk, hogy továbbra is szi­lárdan cselekszünk a párt­jaink és népeink közötti együttműködés fejlesztése irányában.« Nicolae Ceausescu meleg szavakkal méltatta a román —kínai kapcsolatok jelentő­ségét is. A beszámoló állást foglalt j a békés egymás mellett élés, az enyhülés folyamatának megszilárdítása mellett, a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok kö­zötti kapcsolatok, hadseregeik közötti kapcsolatok fejleszté­se mellett. Ceausescu állást foglalt a kommunista pártok egysé­gének megszilárdítása és a haladó erők nemzetközi ösz­szefogása mellett, s e szel­lemben méltatva az európai kommunista és munkáspár­tok konferenciájának kérdé­sét is. Beszéde második részében Ceausescu a kongresszus elé terjesztett dokumentumok- I kai foglalkozott, ismertette az j 1976—80-as ötéves terv főbb : előirányzatait. Bejelentette, hogy megfelelő intézkedése- két tesznek a román nemzeti í valuta más valutákhoz viszo- j nyitott árfolyamának erösíté- < se érdekében. A külgazdasági kapcsola- j tokról szólva Ceausescu hang­súlyozta, hogy Románia elő­térbe helyezi az összes _szo- cialista országokkal való gaz- ) dasági együttműködés bővíté- j sét. Befejezésül Ceausescu az t RKP programjának terveze­téről — valamint az 1990-ig! szóló gazdasági, társadalmi ] fejlődés irányelveiről beszélt, j óta fogva tartott összes utast. Közben megérkezett Hollan­diából az ott fogva tartott két Palesztinái fogoly is. A tunéziai kormány enge­dett a terroristák követelésé­nek: hozzájárult az országban való maradásukhoz. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet ugyanekkor a négy géprabló kiadását kérte a tu­néziai kormánytól, azért, hogy meg tudják állapítani, kik áll­nak az akció mögött. Nicolae Ceausescu hangsú- i lyozta, hogy Románia nem­zetközi tevékenységében kö­vetkezetesen előtérbe helyez­te az együttműködési kapcso­latok fejlesztését az összes szocialistá országgal. »Nagy megelégedéssel szeretném hangsúlyozni ez alkalommal is kapcsolataink fejlődését a Szovjetunióval, amely első helyen áll Románia gazdasá- j gi, együttműködési külkap­! Hirdetményi Értesítjük KAPOSVÁR, NAGYATÁD, SIÓFOK város, to- | vábbá BARCS, FONYÓD, MARCALI nagyközség lakos­ságát, hogy 1974. december 1 -tői az állandó és ideig­lenes lakcímek változásával kapcsolatos feladatok ellá­tása a járási—városi rendőrkapitányságoktól a tanácsok igazgatási szerve hatáskörébe kerül. Felhívjuk a ferjti települések lakosságát, hogyha állan­dó és ideiglenes lakcímük megváltozott, ezt 1974. decem­ber 1 -töl kezdődően a városi tanács vb igazgatási osz­tályán, illetve a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervénél kötelesek bejelenteni. Somogy megyei Tanács V. B. Somogy megyei igazgatási osztálya Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztálya (8549) HATALOMMAL VALÖ VISSZAÉLÉS A VÁD Kivégeztek több mint hatvan vezető politikust Etiópiában Az etiópiai ideiglenes kato­nai tanács vasárnap reggel rá­dióközleményben jelentette be: kivégeztek több mint hat­van volt kabinet minisztert és November, 30-ig vásárodon engedményes áron kerékpár-világítási garnitúrát a Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat műszaki boltjaiban! (8567) kormányhivatalnokot. Korrup- I cióval, hatalommal való visz- j szaéléssel vádolták őket. A ki- j végzettek között van Aman Andorn tábornok, az ideigle- I nes katonai kormány volt ve- j zetője, akit szombaton fosztot- j tak meg valamennyi tisztségé- j tői. Kivégezték a két korábbi miniszterelnököt: Endelkacsev Makkonnent és elődjét, Akli- lu Hab te Voldot is. Az ideiglenes katonai ta­nács közleménye szerint »ezt a politikai döntést abból a cél- ■ bői hozták, hogy igazságot szol­gáltassanak a volt rezsim azon i hivatalnokai ügyében, akik I visszaéltek hatalmukkal, és te- vékenységükre a korrupció \ volt jellemző.« A közlemény hírül adja, hogy a kivégzettek között voltak egykori minisz- | terek, kormányzók, katonatisz- j tek. valamint Halié Szelasz- j szié volt császár környezeté­nek hivatalos személyiségei, 1 akiket az etiópiai fegyveres erők »a forradalom kezdete; óta« börtönöztek be. Kivégez­ték Iskender Desta volt admi­rálist is, aki a volt császár j trónfosztásáig a haditengeré­szeti erők főparancsnoka volt. Az ideiglenes katonai ta- | nács közleménye szerint azo­kat a letartóztatottakat, akiket nem végeztek ki, hamarosan katonai törvényszék elé állít­ják. Az MSZMP KB üdvözlete a Romáh Kommunista Párt XI. kongresszusához Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép ne­vében elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait tolmácsol­ja a Román Kommunista Párt XI. kongresszusának, minden román kommunistának, a szomszédos baráti Román Szoci­alista Köztársaság népeinek. A Román Kommunista Párt XI. kongresszusára olyan időszakban kerül sor — néhány hónappal Románia felszaba­dulásának 30. évfordulóját követően — amikor nemcsak a X. kongresszus óta eltelt években végzett szocialista építőmun­káról számolhat be, hanem összegezheti az új társadalom fej­lődésének három évtizedes útjáii elért eredményeket is. Nagyra értékeljük és üdvözöljük a szocializmus sikereit Ro­mániában. Népeinket sok évszázados múlt, legjobbjainkat közös tör­ténelmi harcok és hagyományok kapcsolják össze. Közös ta­pasztalat és tanulság, hogy amikor a kizsákmányoló osztá­lyoknak kikerült ellentéteket szítani országaink között, akkor ez mindig mindkét nép rovására történt:a nemzeti gyűlölkö­dés mindig a népelnyomók uralmát, sohasem a dolgozók ér­dekeit, szabadságát szolgálta. Büszkék vagyunk arra, hogy a haladó, a forradalmi mozgalmak, amelyeknek letéteményesei és folytatói vagyunk, mindig felemelték szavukat Romániá­ban. is, Magyarországon is, a két nép barátságának eszméje mellett. A Szovjetunió felszabadító harca, amely bátorította a ro-' mán és a magyar antifasiszta erőket, is, teremtette meg azo­kat a feltételeket, amelyek lehetővé tették, hogy új korszak: a szocialista együttműködés és barátság korszaka kezdődhetett meg országaink kapcsolatában. A Szovjetuniónak, a fasizmus feletti győzelem fő erejének köszönhetjük mindenekelőtt nem­zeti függetlenségünket és szuverenitásunkat, amelynek alap­ján erősödik szocialista államaink internacionalista összefo­gása a Varsói Szerződés szervezetében, a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában, szélesednek kétoldalú kapcsolataink. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság népei ma együtt menetelnek az emberiség haladásá­nak élvonalában a többi szocialista országgal, , a nemzetközi munkásosztállyal a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a ha­ladó, békeszerető erőkkel. Barátságunk és együttműködésünk kiterjed az élet szin­te minden területére. Ez mindkét ország, testvéri népeink ja­vát szolgálja. Barátságunk továbbfejlesztésének záloga, hogy országainkban a munkásosztály, a dolgozó nép a hatalom szi­lárd birtokosa, saját sorsának formálója. Fontos tényező eb­ben a lenini nemzetiségi politika normáinak következetes ér­vényesítése és az a szemlélet, amely a nemzetiségeket élő hídnak tekinti a baráti szocialista országok között. Annak tu­datában, hogy a munkásosztály, a szocializmust építő népek érdeke internacionalista, a magyar kommunisták a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek együttműködésünk erősí­tése érdekében. Biztosak vagyunk abban, hogy a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa újabb fontos állomása lesz kapcsolataink, barátságunk erősítésének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége elmélyítésének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága,' a magyar kommunisták, dolgozó népünk nagyra értékeli azo­kat az eredményeket, amelyeket Románia kommunistái, munkásosztálya, dolgozó népe az ország felemelkedésében el-_ ért. Románia jelentős lépést tett előre a fejlődés útján. Erre csak a szocializmus körülményei között és olyan együttmű­ködés mellett van lehetőség, amely a szocialista közösség új típusú politikai, gazdasági és katonai szervezeteiben valósul meg. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók is nagy je­lentőségű események előtt állnak: pártunk XI. kongresszusá­ra, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülünk. Örömmel és megelégedéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy politikánk élvezi népünk egyetértését és támogatását, hogy sikeresen folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom építését. Munkáshatalmunk szilárd, pártunk az ország elis­mert vezetője, népünk bizakodással tekint a jövőbe. Meggyő­ződésünk, hogy hazai eredményeinkkel a szocializmus, a ha­ladás, a béke nemzetközi érdekeit is szolgáljuk. Őszintén kívánjuk, hogy a Román Kommunista Párt XI. kongresszusának határozatai biztosítsák a szocialista Romá­nia további dinamikus fejlődését, gyors ütemű gnyagi és szel­lemi felemelkedését. Gazdagítsák újabb eredményekkel a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építését. Románia népei ebben a munkában az internacionalista szolidaritás szellemében maguk mellett tudhatják a magyar népet. Szívből kívánjuk, hogy erősödjék testvérpártjaink inter­nacionalista összefogása. Erősödjék a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom egysége, az összes haladó és békesze­rető erők szolidaritása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Vádemelés az angliai vérfürdő ügyében A csütörtöki bombamerény­let előkészítésében való részes­ség miatt, amely tizenkilenc halálesetet és száznyolcvan se­besülést okozott Birmingham­ben, az angol rendőrség teg­nap délelőtt hivatalosan vádat emelt hat ember ellen. A bir­minghami bíróság helyben­hagyta a vádat és hozzájárult a hat férfi — mind észak-íror­szági születésű ember — elő­zetes őrizetbevételének meg­hosszabbításához. Technikailag a vád csak egy áldozatot említ: a 17 éves Ja­ne Davist, az ő halálának oko­zása már elég a perbefogás­hoz, mielőtt a vádat kiterjesz­tenék. A rendőrbírósági tárgyalás hatalmas biztonsági előkészü­letek közepette zajlott. Az épületet különleges őrizettel látták el és a belépőket meg­motozták, igazoltatták. A vád­lottak tagadták bűnösségüket. A hat közül öt embert Hay­eshäm-ben, a Belfastba indu­ló kompon tartóztatták le. Közvetlenül a vádemelés előtt Dublinban az IRA ideiglenes szárnyának haditanácsa beje­lentette, hogy nem vállal kö­zösséget a merénylet elköve­tőivel. Az Írország egységének helyreállításáért küzdő, titkos szervezet szerint lehetséges, hogy egy, a saját szakállára dolgozó csoport tevékenységé­ről van szó. s ezt felderíti, szükség esetén megtorolja majd az IRA. A dublini nyilatkozat azon­ban elkésett ahhoz, hogy elejét vegyék az ír cégek, üzletek el­leni bosszúmerénv leteknek Angliában és 48 óra leforgása alatt az ellenségeskedések tör­ténetében legsúlyosabb me­rénylethullámnak Észak-íror- szágban. A tartomány nagy­városaiban a hét végén, hét ember esett áldozatul szektás gyilkosságoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents