Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

Pártiskolások kozott Til az első beszámolón • • Pártunk igen nagy gondot fordít a munkások politikai képzettségének fejlesztésére. Ez fejeződik ki abban is, hogy az idén szeptemberben az egyéves pártiskolára a ko­rábbi éveknél jóval több ta­nulni vágyó munkás érkezett a megye különböző üzemei­ből. — Huszonötén kezdték meg a tanulást. Olyan kommunis­ták, akik érzik a politikai képzés szükségességét. A párt- szervezetek nagy gonddal vá­logattak, olyan munkásokat javasoltak az egyéves pártis­kolára, akik örömmel és szí­nesen tanulnak. Éppen most jutottak túl az első beszámo­lón. A munkások szerepeltek a legjobban, közülük értek el legtöbben jeles eredményt — mondja Sárái József, az oktatási igazgatóság tanára. — Csak nincs valami baj? Egy kicsit meglepődik, za­varát azonban nyomban meg is magyarázza Koczka Já­nosáé, a Kaposvári Ruhagyár exportcsomagolója, amikor beszélgetni kezdünk: — Tudja, a vizsgaláz még nem múlt eL Nemrég tájékoz­tattak bennünket a beszámoló eredményéről, ismertették egyúttal azt is, hogy a jövő­ben kitől mit várnak, s ez még annyira bennem van ... — Elégedett-e saját ered­ményével ? — Nem túlságosan ... Eh­hez hozzájárult, hogy most kaptunk új lakást, a költöz­ködés, a berendezkedés, meg az, hogy ilyen magas szintű iskolán még soha nem vol­tam. Nem elegendő a szókin­csem, ha értem is az anyagot, nem tudom magam helyesen kifejezni. Gyakrabban kell a foglalkozásokon szerepelni, hogy a következő beszámolók eredményesebbek legyenek. Húsz éve dolgozója a ruha­gyárnak, s éppen nyolc esz­tendeje kommunista Koczka Jáfncsné. Mint mondja, öröm­mel vállalta a pártiskólai ta­nulást. Szalai János mozdonyveze­tő, a kaposvári vontatási fő­nökség dolgozója, már gya­korlott pártiskólai hallgató. Egy három- és egy öthónapos pártiskola van már mögötte. — Az eddig tanultakat is nagyszerűen tudtam pártmun­kámban hasznosítani. Mint pártcsoportbizalmi és szak- szervezeti ifjúsági felelős, meg mint munkásőr dolgoz­tam, s tudom: az egy eszten­dő után még eredményeseb­ben végezhetem majd párt­megbízatásomat. Egyike azoknak, akik az első beszámolón jeles ered­ménnyel jutottak túl. Dicséri az iskolán és az osztályában kialakult jó elvtársi közössé­get, ami igen nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy vitatkozva, a különböző területeken szer­zett tapasztalatokat kicserél­ve tanulhassanak. — Megtiszteltetésnek érzem, hogy engem javasoltak, erre a pártiskolára. Hiszen fiatal kommunista vagyok, 1974 má­jusában vettek föl a pártba. Ezért is fogadtam meg, hogy az egy évet becsületes tanu­lással töltöm — mondja Jüngling János, a nagyatádi cérnagyár villanyszerelője, alapszervezeti KISZ-titkára. Ezt bizonyítja: az első be­Szakmai továbbképzés minden évben A vállalati és szövetkezeti jogtanácsosok szakmai to­vábbképzését tanfolyam bizto­sítja. A múlt évtől kezdődően foglalkozik a Magyar Jogász Szövetség a jogtanácsosi mun­kát érintő közgazdasági prob­lémákkal és a jogászok szá­mára irányt mutató jogpoliti­kai irányelvekkel tovább­képzésben. A mostani oktatási évtől kéZdődően vesznek részt intézményesen a szövetkezeti ingtanácso*ok is. számolón ő is kiváló ered­ménnyel jutott tovább. Fűtőként kezdett dolgozni, éppen huszonkét évvel ezelőtt Siófokon, a hajózásnál Vidák János. Azután matróz volt, kormányos, majd hajóstiszti, kapitányi vizsgát tett, s köz­ben leérettségizett. Nagyon sokat tanult, amíg idáig el­jutott, s az utolsó vizsgánál már megfogadta: több isko­lát, tanulást egyelőre nem vállal. Hiszen úgy is van ele­gendő tennivalója, három éve párttitkár az üzemigazgatósá­gi alapszervezetnél. Mégis, amikor a pártvezetőség együtt a gazdasági vezetőséggel őt javasolta a pártiskolára, né­mi megfontolás után elfo­gadta. S az első beszámolókor kapott jeles mutatja, ezt az iskolát is eredményesen akar­ja befejezni. a ötvenéves “köztársaság Ötven évvel ezelőtt, 1924. november 26-án kiáltották ki a Mongol Népköztársaságot. Itt VClil, még megfogha­tó az idő, egy emberöltő sem telt el, mióta a Mongol Nép- köztársaság a súlyos elmara­dottságból a szocialista orszá­gok közösségébe emelkedett, ötven esztendő csekély idő a történelemben, de ez a né­hány évtized ennek az ország­nak az életében mégis csodát művelt: a prefeudalizmus ko­rától eljutott a szocializmus építéséig. Félő, hogy a mai nemzedék­nek nem mond sokat: a régi Mongólia elmaradott ország volt, hiszen ennek a jelzőnek az értelmezése Európában 26-án kikáltották a Mongol Népköztársaságot. Mongólia, amelynek még a polgári, ka­pitalista fejlődés lehetősége sem adatott meg azokban az években, már nem kért a ka­pitalista fejlődési út gyötrel­meiből, a kánok kizsákmányo­ló uralma után a tőkés ki­zsákmányolásból. A , fiatal Szovjetunió tevőleges segítsé­gével a feudális társadalom­ból átmenet nélkül tért át a szocialista alapok megterem­tésére: övezte fővá­rosba. Mongó­lia agrár-ipa­ri ország, az állattenyésztők 20—24 milliós állományt gon­doznak, s a csekély, alig több mint egy­milliós lakos­ságból már százezren dol­goznak a ki­sebb, nagyobb ipari üze­mekben. A kulturális és , . szociális gon- Az ország öt évtizedes fej- j révén lődésének részletei kevésbé is- j Mongóliában ma az átlagos meretesek a világ előtt, mert j sokfé. Mongólia nem egysze- az új út! mit sem változtatott J életkor rűen fejletlen ország volt, ha- j Mongólia távoli, földrajzi ei­nem történelmi mélyponton 1 helyezkedésén. Az eredmény szenvedett. Területét a távol- I annál inkább meglepheti 63—64 Rengeteg tanulás van Vas József, a Kaposvári Cukor­gyár dolgozója mögött. Csak­nem húsz évvel ezelőtt se­gédmunkásként kezdte, he­gesztői, lakatosi, erőgépkeze­lői tanfolyamot végzett, ezek mellett pedig leérettségizett a cukoripari technikumban. — Alapszervezetem vezető­ségében az agitációs, propa­gandamunkát végeztem. Re­mélem, az iskola befejezése után ezt a pártmegbízatáso­mat még eredményesebben tudom majd folytatni. A tanulás szükségességéről beszél, meg arról, hogy már eddig is mennyi hasznosat sajátított el a pártiskolán Oletics András, a fővárosi Fi­nommechanikai Vállalat 3-as sz. gyárának szerszámkészí­tője: — Örülök annak, hogy hall­gatója lehetek az egyéves pártiskolának. Olyan föltéte­leket teremtettek számunkra, amelyeket csak azzal viszo­nozhatunk, hogy becsülettel tanulunk. Ezt pártmegbíza­tásnak tekintem... Elméleti, gyakorlati ismere­teket szereznek az egy év alatt. Elmennek majd üze­mekbe, termelőszövetkeze­tekbe, állami gazdaságokba, módszereket, tapasztalatokat gyűjteni. A néhány hallgató­val folytatott beszélgetés ar­ról győzött meg: olyan mun­kásokat javasoltak ide, akik már a korábbi években is bizonyították, hogy érzik a ta­nulás szükségességét. Ezt bi­zonyítják a pártiskolán is, mert szinte kivétel nélkül be­csületbeli kötelességüknek, fontos pártmegbízatásnak te­kintik annak eredményes el­végzését! Szalai László A víz az életet jelenti Mongóliában. Számos magyar szakember is segíti a vízkutatási. A legutóbbi négy évben mintegy 2 millió hek­tárt tettek öntözhetővé az újonnan fúrt ku­takkal. év, kevés or­szág mondhat­ja el magá­ról, hogy BH tízezer, lakosára 99 kórházi | sok oktatják a gyerekeket. A ágy, 600 lakosára pedig.egy j növekvő jólét a kútárát is föl- orvos jut. Ebben az ország- s emelte, színházak tucatja ban ma többen tanulnak a j épült fel 1924 óin, meghonoso- népesség számához mérten, dott & filmgyártás, a fosaros-. mint sok fejlett nyugati or­szágban. Tízezer ember közül 104-en járnak főiskolára és egyetemre, két és félszer töb­ben, mint Olaszországban Franciaországban. 1 Mindez azzal válik lehetővé, hogy ötven éve a kisemmizett pásztorok hazájuk gazdájává váltak, és örök szövetséget kö­töttek a Szovjetunióval. A kö­zös erő átformálta a mostoha természeti viszonyok között élő ország arculatát. Vasutak. ban épedig televíziózásra is al­kalom nyílt, és ma csupán az öreg emberek között akadná­nak írni-olvasni nem tudók. Most amikor testvéri szere­tettel köszöntjük nemzeti ün­nepén a mongol népet, el­mondjuk: hazánkat igaz ba­ráti szálak fűzik a Mongol Népköztársasághoz. Kapcsolataink inter­nacionalista kapcsolatok’ s az j összetartozás fejlett kerestie- ! delmi, ipari együttműködés­Pillantás Ulánbátor központjára: A képbe nyúló daru is jelzi, hogy bővül, terjeszkedik a mongol főváros. keleti imperialisták hadászati felvonulási terepnek tekintet­ték, s a külföldi iga elvisel- hetetlenségét még fokozta a belső uralkodó réteg elvakult, népgyűlölete, az életet behá­lózó lámaegyház élősdisége. A mongol nép, mint valami dzsungelben élő. tüzet pattin­tó törzs, kihalófélben volt a XX. század kezdetén. Az em­bereket egyaránt pusztították a háborúk, a népbetegségek, a hiányos táplálkozás gyötrel­mei, s eközben még a lakos­ság 40 százalékát kitevő láma­réteg ellátásáról is gondoskod­niuk kellett. Ez a más népeknél . is sú­lyosabb történelmi sors szül­te meg 1921-ben a mongolok forradalmát, amelynek rendel­tetése volt az ország kiveze­tése a világba, a pásztorok ki­emelése az embersorba. Há- | rom évvel később — éppen 50 Izmos paripák nyergében feszít az öreg és a lány . mindazokat, akik ma repülő­géppel megérkeznek Ulánbá- ■ esztendeje — 1974. november I torba, a kopár magasföldek autóutak épültek, eljuttatták a I ben, a világ fejlődéséről alko- villanyt még a Góbi-sivatag j lőtt véleményeink közösségé- kisvárosaiba is, sok jurtában ben nyilvánul meg. Mongólia rádió szól, és még a legapróbb | népe őszintén elismeri a ma­faluban is képzett pedagógu- gyár dolgozók tehetségét, se­gi tőkészségét. Ennek az az alapja, hogy sok üzem épült e távoli országban Magyaror­szág részvételével. A darhani húskombinát, a szonginói bio­kombinát és az ulánbátori ru­hagyár felépítésében való köz­reműködésünkkel mélyítettük el a testvéri érzést e két, egy­mástól távoli ország népeiben. Nem véletlen tehát, hogy víz­kutatóinkat, gyárépítőinket a legbecsesebb barátnak kijáró tisztelettel fogadják szerte Mongóliában. Ősi mongol szokás, hogy a vendégeknek selyemövet nyúj­tanak át ajándékként. Ma ezt a legkisebb helyen felállított lóbőrsátor tulajdonosa is meg­teszi, és talán el is felejtette már, apja olyan szegény volt, hogy övre sem telt... Sok hasznos javaslat hangzott el ÉRDEMES VOLT leutaz­nunk Pécsre — mondta Stad­ler József, a Kaposvári Váro­si Tanács V. B. ÉKV-osztá- lyának a vezetője, aki dr. Ormosy Viktor általános el­nökhelyettes, Kampis Miklós tervező és Domokos Béla csoportvezető főmérnök tár­saságában egész napos anké- ton vett részt. A témakör Pécs épülő új negyedének, a siklósi városrész rendezési tervének az értékelése volt, tervezési, beruházási és épí­tési szempontból. — Sok hasznos tapasztala­tot gyűjtöttünk, amelyet vá­rosunk további építése, ren­dezése során felhasználha­tunk — folytatta a főmérnök. A baranyaiak országos pá­lyázatot hirdettek a 60 ezres városrész tervezésére. Ennek gz ankétnak volt feladata ér­tékelni a beérkezett pálya­munkákat. Érdekes és újszerű volt, hogy a tervezőkön kívül a lebonyolítók és a kivitele­zők is jelen voltak, így sok olyan ötlet, gondolat vetődött föl, mely a hagyományos el­járási módoknál csak utólag vagy menet közben jelén tke­Ankét a városrendezésről zett volna. Egy nap alatt ki­derült, hogy a gondosan tervezett, minden részletre kiterjedő pályaműnek is mennyi fogyatékossága van. Például nem határozták meg, a gázfogadóállomás, a trafó- állomás és a tömbfűtőmű he­lyét. Mi volt ilyen esetben ed dig a gyakorlat? Az, amit Kaposváron is tettünk. A par­kokra, játszóterekre szánt .zöld területből szakítottuk ki részükre a helyet. Egy másik példa. A tervezett városré­szen áthaladó főútvonal vár­ható forgalmával számolva egy hozzászóló előre kiszámí­totta, hogy csaknem 20 deci­bellel lesz erősebb a zajszint, mint az általánosan elfoga­dott. Ez nagymértékben za­varná az itt lakók nyugalmát. F hozzászólás alapján módo­sítanak a terven, és az úttal párhuzamosan tervezett la­kóépületeket másként fogjak elhelyezni. Érdekes és főleg elgondol­kodtató, hogy ez a korszerű­nek ítélt terv sem oldja meg a városrész garázsgondjait. Mindössze megfelelő mennyi­ségű parkolóhelyekkel számol. A lakóépületekről szólva megtudtuk, hogy a plasztiku­sabb formák lépnek előtérbe. Itt már sor kerül az egybe­épített térelemek beemelésé­re is. Ez azt jelenti, hogy például a konyhákat, fürdő­szobákat nem elemenként, hanem előre összeszerelve vi­szi a daru a helyére. Nem lesz nagyobb a lakóházak alapterülete. Az átlag, to­vábbra is 53 négyzetméter marad. A FÖRUM legnagyobb je­lentőségét Stadler József ab­ban látja, hogy szakítva a ré­gi hagyományokkal, minél több szakember bevonásával valóban előre igyekezett mi­nimálisra csökkenteni az ilyenkor visszatérően jelent­kező hiányosságok számát. Mint felszólalásában is el­mondta, tovább kell szélesí­teni a hasonló jellegű anké tokát, s helyes lenne még na­gyobb plénum előtt megvi­tatni a terveket. Ez újabb hasznos javaslatokat eredmé­nyezne. Mint ismeretes, a pécsi ter­vezők dolgoznak városunk rendezési tervein is, így az itt hallott javaslatokat ná­lunk is felhasználhatják. J. R. Tizenöt százalék energiamegtakorííés Lehetőségek a mezőgazdaságbon Kidolgozták a mezőgazdasá­gi üzemek számára az ésszerű energia-felhasználás módjait: az állami energetikai és ener­gia-biztonságtechnikai fel­ügyelet koncepciója az öntö­zéstől a gazdaságos kazán­üzemeltetésen át az állattar­tásig felöleli az agrárgazda­ság valamennyi ágazatát. A számításdk szerint a koncep­ció útmutatásainak gyakorlati alkalmazásával 15 százalék energiát takaríthatnak meg általában a mezőgazdasági üzemek. Ez azért is jelentős, mert a mezőgazdaság évente mintegy 2000 milliárd kilo­kalória energiát használ fel, s már egy-két százalék meg­takarítás is százmilliókat hozhat a népgazdaságnak. A tovább korszerűsödő, iparosodó ágazat a következő években előreláthatólag még több energiát igénvel. Ezért is vált szükségessé a kon­cepció kidolgozása, amely hét nagy témakörbe foglalja az energiahordozók gazdaságos felhasználásának lehetősé­geit. Egyik csoport a tartalék áramforrások kérdését tárja fel. A zárt állattartó telepek éoítésénél gvakran okoz gon­dot a tervezőknek: célszerű-e a költséges aggregátok be­szerzése, hogv áramszünet esetén ezzel lássák el áram­mal az istállót. Az energeti­kai felügyelet tudományos alapossággal kidolgozta azo­kat a mutatókat, amelyekkel a telep és a villamos távve­zetékhálózat távolságának fi­gyelembe vételével megálla­pítható az áramellátás' bizton­ságának foka. Ennek ismere­tében több helyen fölösleges a helyi áramfejlesztő, olcsóbb lehet a beruházás. Az ország évi gázolaj-igé­nyének kétharmadát a mező- gazdaság használja fel, külö­nösen az erőgépek fogyaszta­nak sokat ebből. Ezért külön témakör tárgyalja az erőgé­pek gazdaságos működtetésé­nek kérdését. Kidolgozták az öntözőszivattyúk ésszerű üzemeltetésének lehetőségeit is. Páldául a szivattyúra sze­relt különleges szerkezet a vízállás magasságához sza­bályozza a gép fordulatszá­mát, így magasabb vízszint­nél kisebb erőt fejt ki a szivattyú, olcsóbb az üzemel­tetés a növényházak gazda­ságos fűtésére. Többek között a termőföldbe bújtatott fűtő- kábelek előnyeit is feltárta a koncepció: ezzel a megoldás­sal kevesebb hőenergia kell a melegházi termesztéshez. ES3E2EB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents