Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

Az őszinteség lépcsőin Lengyel József kisebb írásainak gyűjteménye »Csupa borúlátás vagyok? Ellenkezőleg! Annyira opti­mista vagyok, hogy ami ná­lunk jó, ezt természetesnek tartom.« — így válaszol a pesszimizmus vádjaira a nyol­cadik évtizedében járó, oly sok mindent megélt és átélt író legújabb kötete címadó esszéjében. A szerző az itt köz­readott írásaival — és a többi alkotásával, egész életművé­vel, magatartása minden meg­nyilvánulásával cáfolja az effajta gyanúsitgatást. E könyvben nincs új, eddig nem publikált írása: tanulmá­nyainak, újságcikkeinek, visz- szaemlékezéseinek, rádióin­terjúban elhangzott vagy magnószalagra rögzített vallo­másainak eddigi legteljesebb gyűjteményét adja közre a Magvető. Az írások tehát szé­lesebb vagy szűkebb körben ismertek a különböző folyó­iratok, heti- és napilapok, ha­sábjairól. mégis így, együtt ol­vasva közelebb viszik az olva­sókat az író többi munkájá­nak megértéséhez, segítik az egész Lengyel-életmű befoga- j dúsát. Pedig lehet, hogy a »tisz- j tább« irodalomhoz szokott ol- ' vasók megütköznek a kötet tematikai szétszórtságán. Hi­szen látszólag oly távol esik például egymástól a környe­zetvédelem, a gyógyszerellá­tás bürokratizmusa Tolsztoj Háború és békéje expozíció­jának elemzésétől vagy a klasszikus regényekhez írt j széljegyzeteitől. És mi minden j van még ebben a felrázó, gon- [ dolkodni, állásfoglalásra kész- j tető vagy vitára ingerlő, több- I nyíre rövid — sőt példásan szűkszavú — írásokból áyó gyűjteményben: glossza »az ócskán épült újdonságokról«, eszmefuttatás a műemlékvé­delem ellentmondásos intéz- , kedéseiről, tájak idézése, em- j lékezés tudatosan vagy ha- j nyagságból elfelejtett kiváló emberekre, levelek írókortár­saknak, válaszok szerkesztői kérdésekre, vélemények kriti­káról, filmekről, tv-játékokról. Meghökkentően széles tehát a skála tartalmilag és műfa­jilag is. Mégis, mi tartja össze, mi teszi egységessé e kötetet? Lengyel József senkihez nem hasonlítható — mert a legki­sebb apróságokra is figyelő, mindent fontosnak tartó — egyéni látásmódja, amelynek lényege: az indulatos őszinte­ség önmagához és környezeté­hez. a bizonyossághoz eljutta­tó kételkedés és a kommunis­ta elkötelezettség. Ez az írói— emberi érzékenység, művészi és állampolgári felelősség in­dítja néhány soros írásra olyan esetekben is, amikor más em­ber — író vagy nem író — legföljebb otthon vagy baráti körben meséli el eseteit, ész­revételeit az utcán, a boltban tapasztalt rendellenességekről, az életet megkeserítő emberi hibákról, a szervezetlenség, a hanyagság megannyi jeléről. Számára mindez: közügy, és azért nyilvánosságra kell hoz­ni. Az igazi értékek felszínre hozásának tiszta szándéka vagy újabb ' oldalról való be­mutatásának igénye vezérli tollát egy-egy jelentős mű ol­vasása közben, készített szél­jegyzetében vagy az ökonomi­kus rövidséggel írt, ám mégis mennyi ösztönzést, tisztelő bí­rálatot. féltést, buzdítást tar­talmazó néhány soros levelei­ben, melyekben fiatal pálya­társak munkájáról mond vé­leményt. (A legnagyobb ma­gyar írók által megteremtett — de sajnos kiveszőben lévő — hagyományokat követi e nemes magatartásával.) írásai — maga sem tagadja, sőt büszkén vallja — több ri­portelemet tartalmaznak, még regényeinek cselekménye, szer­kezete is emlékeztet e műfaj­ra. Ahogy mondja: »járható út számomra a riport, ahol a szerző magánélete kevés vagy alárendelt szerepet játszik«. Csökkentheti-e ez irodalmi ér­téküket? Aligha. Sőt meggyő­zőbbé. közérthetőbbé teszi ■ mondanivalójukat, segíti be­fogadni az írói gondolatokat. I Mert számára igazán nem ön­cél az írás, hanem pontosan meghatározott szerepe van: sajátos eszközként szolgál az emberi élet kiteljesedéséhez. És nein általában, elvontan, hanem a mindennapok gya­korlatában tetten érhető er­kölcsi értékek plasztikus áb­rázolásával. A könyv a felsorolt és meg nem említett értékein kívül nekünk, somogyiaknak azért is figyelmet ébresztő, mert benne szűkebb hazánkról — és Lengyel József szülőközsé­géről: Marcaliról — is szó esik. A szerző leírja egyik lá­togatását az általa oly nagy­nak tartott »niklai remete« egykori falujában — lakóhá­zánál, sírjánál —, és megpró­bálja megkeresni a marcali (gombai) hegyben a költő haj­dani szőlőjét, kedvenc tartóz­kodási helyét, a több mara­dandó értékű vers születésé­hez ihletet adó vidékét. (Akkor még nem tudta meg pontosan, hol állt a présház, melyik | dombhajlatban soroltak a i Berzsenyi-szőlő tőkéi: az eléje j vetődött fiatal munkás nem tudta megmondani. Azóta í már emlékoszlop jelzi, mentve j a feledéstől ezt az irodalom- I történetileg fontos helyet.) I Az őszinteség lépcsőin című I kötetet jó szívvel ajánlom a : somogyi olvasóknak: általa j egy, a megyéből elindult, és művészi, emberi tisztességben ! oly magasra jutott kommunis- | ta író alkotó világának újabb j színeivel, ízeivel leszünk gaz- I dagabbak. Paál László Folyó az alagútban A képen épülőfélben látha­tó alagútban nem járművek^ fognak közlekedni, hanem víz^ hömpölyög majd benne. Az” örményországi Árpa folyó vi­ze, melyet a 47 kilométer hosszú, a Várgyenisz hegyge­rinc bazalttömege alatt húzó­dó alagúton át vezetnek a Szevan-tóba, hogy pótolja an­nak aggasztó mértékű víz- veszteségét. A csaknem 2000 méter ma-í gasan fekvő Szevan-tó a ter­mészet csodálatos alkotása. A tó látja el vízzel az Ararát- fennsíkot, ezenkívül számos gyárat és üzemet. A Szevan vízszintje azonban évenként^ egy méterrel csökken. Meg­mentése érdekében határozták* el a tavat a bővizű Arpa-fo-i Ivóval összekötő alagútnak a f megépítését. 4 Az alagút nagyobb része már elkészült. Az építőknek<| sok nehézséggel kellett meg­küzdeniük munkájuk során. A kialudt vulkán »gyomrá­ban« végzett alagútépítés so­rán helyenként 40—50 C fo­kos volt a hőmérséklet. Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Bobor úr szívesen sétálga­tott a környéken, s alkonyai­kor elbeszélgetett a Kulpa hídján posztoló osztrák határ­őrökkel, esténként is élénk részvevője volt a közös va­csorákat követő beszélgetések­nek. Amikor azonban Biodra is megérkezett a letartózta­tásáról intézkedő körözvény, többé nem látogatta sem a Kulpa hídját, sem a közös vacsorákat. Dolgozott. Addig sem tétlen­kedett, a körözvény megér­kezése után azonban kizáró­lagos időtöltése a munka lett. Irta a Nép szava — Isten szava című politikai tanulmá­nyát, erőteljes okfejtéssel bi­zonyítva a dézsma és a robot, a feudális termelési mód e két hírhedt velejárójának tarthatatlanságát. A mű elkészült, vitték Ká- rolyvárosba kinyomatni. A nyomdász először hajlott vol­na rá, de a felesége úgy meg­ijesztette, hogy körmöci ara­nyakért sem nyújtott volna segítséget a fennálló rendet támadó mű megjelenéséhez. Stancsics javíthatatlan biza­kodással Pestre csempésztette a kéziratot és máris hozzálá­tott Robespierre életének megírásához, beszédeinek ma­gyarra fordításához. Megkísértette a tenger kö­zelsége is: látni akarta Fiú­Nehéz feladatokat váltattak Az elnökség elfogadta a megyei közlekedésbiztonsági tanács jövő évi munkatervét Az idei év garmadával adta a teendőket a megyei közlekedésbiztonsági tanács­nak, amely ráadásul az újjá­alakulás apróbb-nagyobb gondjaival is birkózott. Az eredmények azonban nem ma­radtak el, s ezek a továbbiak­ban még nagyobb lendületre kell sarkallják a közlekedés- biztonsági tanács szakbizott­ságait. A munka természete­sen nem' ötletszerű, erről a közlekedésbiztonsági tanács feszes munkaterve is gondos­kodik. A napokban dr. Sólyom Gábor ezredesnek, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének, a megyei közle­kedésbiztonsági tanács elnö­kének irányításával az elnök­ség megtárgyalta és elfogad­ta a tanács jövő évi feladatait. Ezek közé tartozik berendez­ni Kaposváron a titkárság irodahelyiségeit, s munkába állítani az MKBT függetlení­tett dolgozóit. Ugyancsak még az év első felében Marcaliban megalakítják a területi közle­kedésbiztonsági tanácsot, s ha lehet, néhány hónappal ké­sőbb Nagyatádon is. A megyei közlekedésbizton­sági tanács egyik fő tenniva­lójának változatlanul a közle­kedési fegyelem megszilárdítá­sát. a közúti szerencsétlensé­gek megelőzését tekinti. Hogy hányféleképpen lehet e nemes célért tenni, az látszik a mun­katervből. Eddig is száma» akció részvevői bizonyították rátermettségüket, lelkesedé­süket. Látni és látszani! — hányszor leírtuk a jelszót la­punkban is, hányszor adtunk számot a szigorú ellenőrzések­ről, s balesetekről, melyeknek előidézői fittyet hánytak a kerékpárjuk, lovas fogatuk ki­világítására vonatkozó rendel­kezésre. Aki járja a megye útjait, látja, a hatósági ellen­őrzés ellenére még mindig sok a kivilágítatlan jármű. Magától értetődik a feladat — az akciót folytatni kell. Ve­zess baleset nélkül! — hang­zik' a mozgalom címe. Naprál- napra számos autós, motoros tesz tanúbizonyságot figyel­mességéről. példamutatásá­ról. Nekik is köszönhető, hogy Somogybán csökkent a közúti balesetek száma. Rögtön föl kell hívnunk rá a figyelmet; ünneplésre nincs okunk, mert nem csök­kent megfelelő mértékben a halállal végződő tragédiák száma. A jóvátehetetlen sze­rencsétlenségek fokozott erő­feszítéseket igényelnek a köz­lekedésbiztonsági tanácstól, még több figyelmeztető fölhí­vást, kiadványt, előadást: bár­milyen kezdeményezést, amelynek segítségével csök­kenteni lehet a balesetek szá­mát Folytatják a hivatásos gép- járművezetők továbbképzését, idejében hozzálátnak az új KRESZ szabályainak ismer­tetéséhez. A közlekedésbiz­tonsági tanács arra ösztönzi majd a vállalatokat,, közös gazdaságokat, intézményeket, hogy az eddigieknél sokkal inkább törődjenek gépjármű- vezetőik képzésével, bátran kérjenek előadásokat, propa­gandafilmeket. Az orvosok se­gítségével jövőre is megren­dezik a járművezetők elsőse­gélynyújtó előadássorozatát Kaposváron, s nem feledkez­nek meg arról sem, hogy a gyalogosokat megfelelő közle­kedési ismeretekkel lássák el. Ez megint újabb előadásokat, újságcikkeket, röplapokat, fil­meket kíván — s nem utolsó­sorban szervezést. A megyei közlekedésbizton­sági tanács számít a gyere­kekre is, akikkel játékos for­mában szeretné elsajátíttatni a szabályokat. Üjra lesz ke­rékpárverseny, rengeteg KRESZ-vetélkedő. rajzóályá- zat az új KRESZ szabályai­ról. A közlekedésbiztonsági tanács szeretné, ha jövő szep­temberben a megyeszékhelyen két új közlekedési park várná az óvodásokat, általános isko­lásokat. Arra számítanak, hogy több gyermeket hívnak majd közlekedési őrsökbe, s minden járásban lesz legalább egy közlekedési raj. f Az elnökségi ülés részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy a közlekedésbiztonsági tanács tanulmányt készít Ka­posvár forgalmának biztonsá­gosabbá, gyorsabbá tételéről. Ebben szó lesz az átmenő for­galom eltereléséről, az autó­buszmegállók kijelöléséről, a forgalmat akadályozó parkoló­helyek fölszámolásáról, a még kihasználatlan parkolási lehe; tőségekről, az útlezárások ide­jének csökkentéséről — szó­val mindnyájunkat érintő, mindennapi közlekedési kér­désekről, gondokról. A szakbizottságoknak ter­mészetesen jövőre is rendsze­resen számot kell adniuk róla, hogy működésük nem csupán névleges-e, tagjaik valóban szívügyüknek tekintik-e a bal­esetmegelőző munkát, a köz­lekedési erkölcs megerősítését, A megyei közlekedésbiz­tonsági tanács elnöksége meg­hallgatta Kiss Pál őrnagynak, a megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészeti osz­tálya vezetőjének, a tanács titkárának tájékoztatóját a december 15-én életbe lépő sebességkorlátozásról. A rend­őrség fölkészült az ellenőrzé­sekre — a félreértések elke­rülése érdekében: nemcsak a traffipaxos kocsik ellenőriz­hetik a sebességet —, s szi­gorúan megbünteti a szágul- dozókat. (Mint ismeretes, személyautónak autópályán legföljebb 120 kilométerrel, egyéb úton 100 kilométerrel szabad majd haladnia. Moto­ros az autópályán 80-ig, egyéb úton 70-ig mehet.) A Belügy­minisztérium és a megyei fő- kapitányság a kirívó gyorsa­sággal haladók adatait közlés­re rendszeresen átadja majd a sajtónak. Pintér Dezső Növényvédelmi táiékoztató Az őszi vetések figyelése Az idei őszön az időjárási viszonyok kedvezőtlenül befo­lyásolták a vetési munkákat: késleltették a befejezést, azon­kívül a minőségi követelmé­nyeket sem lehetett mindig megtartar ' "Íz a tény arra fi- gyeimezt. . így a már kikelt és ezután .velő vetéseket fi­gyelemmel kell kísérniük a gazdaságoknak, hogy idejében megtehessék az intézkedéseket vagy az újravetésekre, vagy a jelentkező kártevők irtására. A Somogy megyei Növényvé­dő 'Állomás szakembereinek véleménye szerint jók a ve­tések, s az elmaradt, ezután j sorra kerülő talajíertőtleníté- j sekhez olyan szereket ajánl a gazdaságoknak, melyek a j Somogy megyei Mezőgazdasá- j gi Ellátó' Vállalat műtrágya- j és növényvédőszer-osztályán I beszerezhetők. Az őszi vetésekkel kapcso­latos feladatokra hívta fel a f' gyeimet hétfői ülésén a me­gyei operatív bizottság is, hangsúlyozva, hogy a vetés komplett tennivaló, nem elég csak a földbe juttatni a vető­magot, hanem az egyéb, ugyancsak fontos munkák el­végzésére is ügyelni kell. A mezőgazdasági üzemek „.idejé­ben gondoskodjanak a nö­i vény védelemhez és a növény* | ápoláshoz szükséges szerekről, I igy például a fej trágyázáshoz nélkülözhetetlen műtrágyá­ról, és ahol indokolt, a foltok elvetéséhez szerezzenek be elegendő és megfelelő magot. Abból következően, hogy az idén elhúzódott az őszi kalá­szosok vetése, mérséklődött jó néhány kártevő megjelené­se, így például a csócsárolók- nak sem kedveztek a késői ve­tések. Tavasszal azonban a szokottnál is nagyobb mérté­kű, jóllehet rövidebb ideig tartó károsítással lehet szá­molni. Itt említjük meg, hogy a' mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a Milslem csa* vázószer kísérleti engedélyét visszavonta, ennek a szernek az ideiglenes forgalomba ho­zatalát és felhasználását fel­tételekhez kötötte. A szerből, mely kizárólag nagyüzemben az őszi és tavaszi árpa, vala­mint az őszi búza lisztharmat elleni csávázására használha­tó fel — s melynek a kezelt vetőmagot maradandó színnel kell megfestenie — a szük­séglet a tavaszi árpa csávázá- sánál 600—650 ml/100 kg, őszi búzánál 450—500 ml/100 kg, őszi árpa csávázásánál pedig 500—600 ml/100 kg vetőmag. me mediterrán környékét, amelyet már egyszer bejárt, gimnazista korában. Fiatalosan, fölfrissülve ér­kezett vissza február végén a tengerpartról. Le sem verhet­te magáról az utazás porát, és megtudta a tragikus újsá­got: immár nincs egyetlen gyermeke sem, leánykája is meghalt. Szobájába zárkózott, szavát sem lehetett hallani. Sírt csil­lapíthatatlanul. Gyászoló ma­gányát azonban kénytelen volt megszakítani Kardos Mi­hály jószágfelügyelő. 18/7 március 4-én este tizenegy órakor rémülten kopogtatott be hozzá: tele van a kas­tély udvara fegyveres po­roszlókkal, és érte, Stancsics Mihályért jöttek. Alig közölte a rossz hírt, belépett a királyi ügyész és a terület szerint illetékes fő­szolgabíró, nyomukban pedig a poroszlók. Ezek vasra ver­ték, holmijával együtt elhur­colták. Éj idején, télies hidegben, csupasz szekérderékban ci­pelték Károlyvái'osba, onnan reggel tovább Zágrábba. Napokig tartották magán­cellában, anélkül, hogy tö­rődtek volna vele. Annál kí­váncsibban fürkészték át min­den irományát, kutatták ki valamennyi holmiját: nincs-e nála valamely rendkívüli bi­zonyíték, aminek alapján mi­nél gyorsabban vádat emel­hetnek ellene. Az, hogy rendkívül fontos fogolynak tekintették, nyil­vánvalóvá lett Stancsics előtt. A minden részletre kiterjedő, napokig tartó motozás után egy hadnagy lépett a cellájá­ba, s mögötte hat gránátos. Ez a hadnagy közölte, hogy az ő feladata rendeltetési he­lyére szállítani a letartózta­tottat. Stancsics szeme láttára töl­tötte meg fegyverét a hat gránátos: lássa csak, mire számíthat, ha szökésre pró­bálna vetemedni. Aztán a hadnagy egy lefüggönyzött hintóba parancsolta, maga is beszállt, csakúgy, mint a két gránátos — élesre töltött fegyverrel. A többi négy grá­nátos a hintót követő szekér­re ült. Hurcoltatása közben nem amiatt aggódott Stancsics, hogy súlyos börtönre ítélik-e, vagy fölakasztják, sokkal in­kább azért, hogy kiviszik-e az országból. Akár élve. akár halva, de magyar földön akart maradni. Bilincsbe verten is nagy megkönnyebbülésére szolgált, amikor Somogy megyén át Pest-Buda felé tartott vele a lefüggönyzött hintó. Egyébként a legszigorúbban őrizték. A fogadókban, ame­lyekben megszálltak, senki nem láthatta őket, alvás köz­ben is vigyázott rá két grá­nátos, a hadnagy pedig min­den alkalommal az ablaknál vetett magának ágyat, hogy szó szerint csak a testén ke­resztül történjen kísérlet, ha a szoros őrzés ellenére szök­ni próbálna a letartóztatott. Ugyanez a hadnagy a negye­dik éjszakán, amikor megér­keztek a pesti Károly-kaszár- nyába, búcsúzáskor elnézést kért tőle.. Negyed órával később nem kevesebb, mint ötven fegyve­res kísérte át Stancsicsot Bu­dára, a József-laktanyába. Azoknak szólt a kisebb faj­ta katoni demonstráció, akik esetleg megkísérelték volna az értékes fogoly kiszabadítását. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents