Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

Meghiúsult Izrael küldöttének időhúzó manőverezgetése Az utolsó beszédek a választás előtt Az ENSZ-közgyűlés Palesztinái vitájának további ülésén a bangladesi és mauritániai delegátus beszéde után ügyrendi vitára került sor. Ezt a következő eset robbantotta ki: Iz­rael ENSZ-nagykövete jogot formált arra, hogy szerdán el­hangzott felszólalásán és az őt minden nap megillető — kor­látozott időtartamú választáson túl a Palesztinái kérdés vitájának minden napján újra és újra korlátlan időtartamú beszédet mondhasson. Tekoah izraeli ENSZ-főde- legátus a csütörtök, délutáni ülés előtt rendkívüli sajtóér­tekezleten azzal vádolta hBu~ tiflika algériai külügyminisz­tert, a közgyűlés idei elnökét, hogy Izrael ellen méltányta­lan megkülönböztetést alkal­mazva, jogtalanul, önhatal­múlag törölte nevét a csütör­tök délutáni ülés felszólalás­ra jelentkezett szónokainak listájáról. Ezt követően John King ENSZ-sajtőszóvivő cáfolta Tekoah állítását, és közölte: Izrael képviselőiének nevét semmiféle listáról nem töröl­ték. Bejelentette azonban, hogy a közgyűlés elnöke az EN$ZVtitkárság tudomásáréi hozia: attól tart, hogy a vi­ta végeláthatatlan elhúzódá­sához és a napirendre tűzött A francia kormány a rend­őrséget vftte igénybe a pos­tások sztrájkjának letörésére. A belügyminiszter utasítására a rendőrség csütörtökön va­lamennyi vidéki városban el­távolította a postahivatalok­ból a sztrájkőrséget, Párizs­ban pedig éjféltől kezdve rendőri osztagok veszik kö­rül a legfontosabb postai el­osztó központokat és telefon- központokat. A sztrájkolok megfélemlíté­sére tett rendőri intézkedés országszerte nagy, fölháboro- dást keltett. A baloldali pár­tok és a szakszervezetek éle­sen tiltakoztak az alkotmány­ban biztosított szabadságjo­gokat sértő intézkedés ellen. \ francia sajtó kommentár­jaiban hangsúlyozza: a kor­mánynak ez a lépése még jobban kiélezi az amúgy is feszült szociálpolitikai lég­kört. A szakszervezeti körökben hangsúlyozzák, közvetlen ösz- szefüggés van a kormány e brutális lépése és a gyáripa­rosok szövetségének a kor­mányhoz intézett felhívása között. A gyáriparosok szö­vetsége ugyanis arra szólítot­ta föl a kormányt, hogy te­jiorui a hurok Négy pokolgép raliban? tlngüában Szorul a hurok az angliai robbantok nyaka körül. Pén­tekre virradóra ugyanis négy 'somba robbant a közép-ang­liai iparvidék különböző váro­saiban: ■ Coventryben, Nort- hamptonban, Solihullban és Birminghamben. Csak a ka- tedrálisáról híres Coventryben követelt emberáldozatot az egyébként ismeretlen célzatú merénylet: a pokolgép magát a robbantót tépte darabokra. A robbanás után a Coventry! merénylet egyik valószínű szervezője pánikba esett és ro­hanni kezdett, míg végül el nem fogták. Vallomásához a »Special Branch« — az angol rendőrség politikai osztálya — nagy reményeket fűz. Emellett Northamptonban, ahol a merénylők célpontja az angol légierő tisztiklubja volt, a járókelők személyleírást tud­tak adni a nyilvánvaló tette­sekről: egy férfiról és egy asz- ’szonyról. A személyleírások ráillenek arra a férfira és nő­re, akit sok más — London­ban és Délkelet-Angliában — végrehajtott robbantás gyanú­ival köröznek. nak támogatására, a köz­gyűlés elnöke Szenegál kép­viselőjének adta meg a szót. Az kijelentette: ha egy or­szágnak biztosítják az ismé­telt korlátlan időtartamú fel­szólalás jogát az adott kér­dés vitájában, akkor ezt ter­mészetszerűleg ■ egyetlen más tagállamtól sem tagadhatják meg. Ily módon olyan belv- zet állhat elő, hogy egy-egy ismételt felszólalásra jelent­kezett tagállam 19 alkalom­mal fejthetné ki ismert állás­pontját. Az időhúzás és ismé­telgetés elkerülése érdekében támogatásáról biztosította a 72. pont alkalmazásáról szóló javaslatot. ’ Ezt követően John Scali, az Elyesült : Államok ENSZ- követe kért szót Izrael álláspontjának támogatására, de valójában azt a felemás indítványt tette, hogy a 72. pont alkalmazása fölötti sza­vazás nélkül bízzák Buteflika elnök legjobb belátására »a vita ésszerű korlátozásának rugalmas kezelését«. Erre reagálva Buteflika rá­mutatott: a közgyűlés szuve­rén joga saját ügyrendjének meghatározása. Majd Irak képviselőjének adta meg a szót. aki hangsúlyozta: »ezt a történelmi jelentőségű vitát nem szabad üres szócsatáro­zásba fullasztani«; csatlako­zott Szenegál javaslatához. Az ezek után megejtett sza­gyen hatékony intézkedéseket : vazás során a közgyűlés 75 a postai forgalom helyreálli- I szavazattal 23 ellenében. 18 tására, mivel a postássztrájk tartózkodás mellett, jóváhagy. probléma lényegének elsik- kadásához vezetné, ha gya­korlattá válna egyes tagálla­mok időkorlátozás nélküli, ismételt felszólalása ugyanar­ról a kérdésről. Az ENSZ- szóvivő hozzáfűzte: ■ a köz­gyűlés elnöke megfontolja azt, hogy javasolja a közgyű­lésnek az ügyrendi szabályzat 72. pontjának alkalmazását. (Ennek a pontnak az értel­mében a teljes közgyűlés szavazattöbbséggel úgy dönt­het, hogy egy adott téma vi­tájában — a napi válaszadás iogának változatlanul hagyá­sával — időhatár nélküli be­szédre korlátozza az egy-egy országot megillető felszólalá­sok számát.) Miután Izrael képviselőjé­nek felszólalása után senki sem jelentkezett álláspontjá­FOLHABORODAS FRANCIAORSZÁGBAN r' Újabb tízezrek léptek sztrájkba » Papandreu új Görögországot” ígér Andreasz Pa­pandreu> a Pánhellén Szo­cialista Moz­galom vezető­je a vasárnapi választások előtti utolsó beszédében he­vesen támadta az Egyesült Ál­lamokat és sík- raszállt orszá­gának teljes kilépéséért a NATO szerve­zetéből. Az egykori miniszterelnök fia Athén köz­pontjában mintegy tíz­ezer főnyi — többnyire fia­talokból álló — tömeg előtt kijelentette: választási gvő­zelme ^ieten A vasárnapi görög általános választások előtti utolsó nagygyűlését tartotta meg Athén egyik terén a Pánhellén Szocialista Mozgalom veze­tője, Andreas Papandreu. (Telefoto—AP—MTI—KS) a folytatódása miatt »drámaivá válik a vállalatok helyzete«. A kormány — miután nem vált be az a számítása, hogy í a sztrájkoló postások »kifá- ! radnak« ,— Vnost a nyílt erő- próba útjára lépett — ezt hangsúlyozzák szakszervezeti körökben. »Az a fölháborodás, amé- t lyet e lépés miatt a dolgo­zók éreznek — jelentette ki Edmond Maire, a CFDT fő­titkára — csak harcuk foko­zására fogja ösztönözni őket, s még nagyobb .lendületet ad majd a szakszervezetek által november 19-re meghirdetett országos harci napnak«. I ta a vita korlátozásáról szóló | 72. ügyrendi pont alkalmazá- ! sát. Görögország fölmondja mindazokat nemzetközi szerződéseket és konvenció­kat, amelyek az országot »gaz­daságilag. politikailag és ka­tonailag a Nyugat monopolis­ta csoportjaitól és mindenek­előtt az amerikai imperializ­mustól tették függővé«. Beszé­dében Papandreu semleges kül­tárgyalásokat folytatott a NATO-val, valamint a Penta­gonnal a ciprusi probléma megoldásáról. Szemére vetette Karamanlisznak, hogy nem tett elég szigorú intézkedése­ket a volt diktatúra főkolom­politika folytatásáért szállt j posainak megbüntetésére, és síkra, és követelte az ország­ban lévő amerikai katonai tá­maszpontok felszámolását. A Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője azzal vá­dolta Karamanlisz jelenlegi miniszterelnököt, hogy hogy összeesküvést készít elő a száműzött Konstantin király visszatérésére. A Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője beszédében »új szocialista Görögországot« titkos ! ígért. Csúcstalálkozónk egyengetni a megállapodás útját foei gJa Ford elnök csütörtökön este — magyar idő ^.erint pénteken hajnalban — az Arizona ál­lamban levő Phönix egyete- a CFDT pénte- j mének újságíró tagozatán — a fehér házi tudósítógárda rész­vételével — megtartott sajtó- értekezletén kormányzása első | 109 napjának legfontosabb kül­hord sajtóértekezlete »Sikerült előmozdítani a ( szól az utazás mellett, mint el­SALT—2 megállapodás létre­hozásának lehetőségét« — lene. A CGT és ken délben felhívást intézett a közvéleményhez, hangsú­lyozva: a postai forgalom mi­előbbi helyreállítása érdeké­ben követelje a közvélemény a kormánytól a postásokkal való tárgyalások azonnali megkezdését. (MTI) politikai eredményeként emel- • múlva esedékes vlagyivosztoki te ki a hadászati fegyverkor- j csúcstalálkozónk egyengetni látozásról folyó szovjet—ame- | fogja a megállapodás útját. Ezt rikai tárgyalások előrehaladá- | a találkozót pedig reményeink sát. A NATO politikai testületének értekezlete mondotta az elnök, majd Leo- 1 . ~ Meggyőződésem - fűzte nvid J S7TCP i'ozza ~ h°gV minden amel­lett szol, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke elmenjen Japán­ba és Dél-Koreába baráti- szövetségesi kapcsolataink ja­vítása érdekében. És úgy vé­lem, hogy amikor azzal a cél­lal megyek a Szovjetunióba, hogy további haladást érjünk el az enyhülés és a fegyverke­zéscsökkentés területén, ez na­gyon is hasznos vállalkozás«. nyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával rövidesen sor­ra kerülő tárgyalásaira utalva hozzáfűzte: Ügy vélem, hogy a 12 nap szerint 1975 nyarán követni fogja újabb találkozónk Washingtonban.« A sajtóértekezlet során egy kérdésre válaszolva Ford elnök még egyszer különös nyoma­tékkai húzta alá, hogy rendkí­vül nagy jelentőséget tulajdo­nít a szovjet—amerikai enyhü­lés politikájának és a SALT- megbeszélések előrehaladásá­nak. A jövő vasárnap kezdődő külföldi látogatókörútjávai kapcsolatban ugyanis — a nem túlságosan barátságosnak ígér­kező tokiói fogadtatásig utalva — megkérdezték az elnököt: vajon nem lenne-e tanácsos elhalasztani az utázást mind­addig, amíg alelnökjelöltjét a kongresszus meg nem erősíti tisztségében. Erre válaszolva1 Ford hangsúlyozta: külpoliti­kai felelőssége és kötelezettsé­gei épr. oly fontosak, mint bel- polit:k.-ií felelőssége, és hogy külpolitikai kötelezettségei­nek teljesítésével nem vára­kozhat a kongresszus állásfog-; lalására Nelson Rockefeller al elnökjelölt ügyében. A túlnyomóan belpolitikai témájú sajtóértekezlet egyéb­ként Ford elnök rövid meg­nyitó nyilatkozatával kezdő­dött. Ebben sürgette alelnök- jelölt je, N elsőn Rockefeller kongresszusi megerősítését. Emlékeztetett arra, hogy Roc­kefeller jelölése immár 3 hó­napja fekszik a kongresszus előtt, holott a rendkívüli körül­mények között megüresedett elnöki, illetve alelnöki tisztség betöltéséről intézkedő 25. al­kotmánykiegészítés — bár ki­fejezetten nem szab határidőt — eleve feltételezte e tisztsé­gek betöltésének sürgősségét. Az elnök határozottan felsző- ' lította a 93. kongresszust, nogy mandátumának lejárta előtt — vagyis utolsó ülésszakának ka- ; rácsony előtt esedékes végleges I berekesztéséig — egyértelmű­en foglaljon állást Rockefeller I jelöltségéről. Hozzáfűzte: java- ! solni fogja az új kongresszus- I nak, hogy a 25. alkotmány­»Minden amellett szól, hogy ^kiegészítés módosításával vagy utazzam — mondotta. — Ami­kor az van napirenden, hogy a Szovjetunióval megkíséreljük továbbfejleszteni és szélesíteni az envhülés politikáját, továb­bá, hogy szélesebb alapokra helyezzük a SALT—2 tárgya­lásokat- akkor úgy vélem: több más úton szabjanak rövid ha­táridőt a váratlanul megürese­dő két legmagasabb közjogi méltóság gyors betöltésére, ne­hogy a jövőben a kormányzati folytonosság biztosítása vál­hasson hosszan elhúzódó kong­resszusi viták tárgyává. Chirac a francia-ír olajegyezményt készíti elő m Somogyi Néplap Londonban megnyílt az Észak-atlanti Szövetség (a NATO- országok) politikai testületének értekezlete. A tagországok parlamenti csoportjaiból álló szervezet 20. ülésén Harold Wilson, az angol munkáspárti kormány elnöke (képünkön) tartott beszédet. (Telefoto—AP—MTI—KS) Jacques Chirac francia mi­niszterelnök pénteken Dublin- ban vezető ír politikusokkal tárgyalt. A megbeszélések na­pirendjén a Közps Piac prob­lémái és a francia—ír olaj­egyezmény előkészítése szere­pelt. Franciaország és az Ír Köz­társaság közösen akarja fel­tárni a »zöld sziget« partjai mentén levő olajlelőhelyeket. Görögország választás előtt Lezárult a görög általános választások előtti politikai küzdelem. Tegnap — utolsó­ként — a fő esélyes, Kara­manlisz ügyvezető miniszter- elnök mondott nagygyűlési beszédet az Új Demokrácia Pártja képviseletében. A lel­kesedés nagy. A demokrácia ősi hazájában — tíz év után első ízben — most vasárnap rendeznek választásokat. A hét évig tartó katonai dikta­túra azonban mindössze jjá- rom hónapja omlott össze, így a formailag a polgári de­mokratikus játékszabályok­nak megfelelő választási ak­tus valójában nem jelent egyenlő feltételeket az induló 47 pártnak és (csoportosulás­nak. Karamanlisz ügyvezető miniszterelnök kedvezőbb le­hetőségeit nemcsak az bizo­nyítja, hogy ő zárhatta le az előkészületi propagandakam­pány-sorozatot. Kormányfői helyzetéből következik, hogy a választások időpontját sa­ját érdekeinek megfelelően határozta meg. A katonai diktatúra idősza­kát természetesen leginkább a baloldali erők sínylették meg; a Görög Kommunista Párt 1947 óta most lépett elő az illegalitásból. Karaman­lisz, valamint a másik fő polgári erő, a Centrumunió —Új Erők pártszövetség ve­zetője, Mavrosz volt külügy­miniszter népszerűségét a diktatúra utáni első kormány­ban betöltött pozíciójának kö­szönheti. A hírügynökségek így — eleve kedvezőbb hely­zetük alapján — Valószínűnek tartják, hogy a mintegy hat­millió választópolgárnak több mint a fele erre a két sze­mélyre — helyesebben párt- I jára — adja le voksát. Tehát j Görögországban a centrum­tól jobbra elhelyezkedő erők alakíthatnak majd kormányt. A választás előtti hangulat­ból azonban az is kitűnik, hogy a 300 képviselői mandá­tumból — várhatóan — je- ; lentös számban részesedik majd a görög baloldal j^ét fő, I politikai ereje: az Egységes j. Baloldal (amelyben részt vesz a Görög Kommunista Párt), j valamint a Papandreu vezet- j te Pánhellén Szocialista Unió elnevezésű szervezet. A katonai diktatúra idő- j szaka óta eltelt alig több mint száz nap alatt nem volt rá mód, hogy a választók megismerjék a sok, külön­böző induló párt tényleges | céljait. Valószínűnek látszik j tehát, hogy a vasárnapi sza- j vazás kimenetelét inkább az egyes személyek közismertsé­ge dönti majd el. A konzer­vatív szavazók fő dilemmája, hogy az Amerika-barát Ka- ramanliszt, vagy a Nyugat- Európa felé tekintő Mavroszt részesítsék-e előnyben. Bármi lesz iá azonban a szavazás ! eredménye, ez csak kiinduló- ! pontja a görög politika de- j mokratikus kibontakozásának. Nagyszabású razzia Japánban A japán rendőrség pénteken nagyszabású razziát rendezett a Jamagucsi Gumi elnevezésű alvilági szervezet száznegy­venöt központjában. A razziá­ban részt vevő ezer rendőr hét prefektúrában és olyan nagy­városokban, mint Osaka meg Kyoto, több mint száz' gengsz>- tert vett őrizetbe rendzavarás, | szerencsejáték, illegális fegy­verviselés és egyéb vádak cí- ■ mén. Megfigyelők a razziát össze­függésbe hozzák azokkal a szo­katlanul nagyarányú megelőző biztonsági intézkedésekkel, amelyeket Japánban foganato­sítanak Ford amerikai elnök november 18-án kezdődő hiva­talos látogatásával kapcsolat­ban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents