Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-06 / 234. szám
Günter Kunért Kedvenc foglalkozás Este amikor utcákon vállasokban elhal a fény's a »fa« nevű fekete vázak unottan tartják az ég boltozatát fölriadnak a holt katonáik. A nedvesen csillogó járda .alatt im menetelnek. Ezekben az utcákban esett el valaha ellenség jó barát égő benzinnel öntötték le egymást világító lövedékeket hajszoltak egymás húsába. Menetelnek a járda alatt ha elcsöndesednek a városok hogy halljátok őket. Nyugtalanul mivel odafönt házaitokban- utakon kocsikban l hidakon s tornyokban avval vagytok csupán elfoglalva hogy feledjetek feledjetek feledjetek. Kalász Márton fordítása v ^ wmif Szabados Árpád: Rcka meséi (II.) ' (Az országos grafika? hét anyagából.) Új könyvek Kiadták Togüacti cikKeit A ívusiutn Könyvkiadónál jelent meg Balmiro Togtuatti- huk, az oiasz es a nemzetKözi Kommunista mozgalom kimagasló alakjának Könyve. A Könyv. Togliatti cikkeinek, válogátott szemelvényeit tartalmazza A demokráciáért, a Dákéért, a szocializmusért címmel. Régóta keresett ösz- szeiogialó mü. A kapitalizmus politikai, gazdaságtana; az MSZMP Politikai Főiskolájának tankönyve most átdolgozott és bővített kiadásban ismét kapható. A Gondolat Könyvkiadó is több érdékes művet jelentetett meg. A Társadalomtudományi Könyvtár új kötete Sziics Jenő tanulmányait tartalmazza Nemzet és történelem címmel. Katona József életútját és életművét hozza emberközelbe Orosz László kismonográfiája. Hans Hass útleírása Érintetlen mélységekben címmel került a könyvesboltokba. A Szépirodalmi Könyvkiadó a Móricz Zsigmpnd összegyűjtött művei sorozatban megjelentette elbeszéléseinek har- . madik kötetét; ez az író 1926 és 1933 között írt elbeszéléseit tartalmazza. A kötetet Vargha Kálmán rendezte sajtó alá. Harmadik kiadásban látott napvilágot — ez alkalommal a Szépirodalmi Zsebkönyvtárban — Sánta Ferenc novel- láskötete, az Isten a szekéren. Ismét megjelent Várnai Zseni híres kétkötetes regénye, az Egy asszony a milliók közül. Az Olcsó Könyvtár legfissebb kötete Graham Greene: A csendes amerikai című regénye, Ungvári Tamás utószavával. A Diák Könyvtár új kötete érdekes összeállítást közöl azokból a vallomásokból, amelyeket magyar írók, költők vetettek papírra (1945 és 1972 között) az irodalom helyéről, szerepéről. A kötet címe: Az írók dolga. A Kozmosz új könyvei közt találjuk a Gerő János kisregényeit, elbeszéléseit tartalmazó könyvet, Kopog a tető címmel. Ugyancsak a Kozmosz-könyvek sorozatában jelent meg Békés József regénye, a Próbakő. Kiadták: Herbert Franke: Az elefántcsonttorony című tudományos-fantasztikus regényt is. A Móra Könyvkiadó gyerekeknek szánt könyvei közt szerepel — sokadik kiadásban — Mark Twain: Koldus és királyfi című ifjúsági regénye. Megjelent Tőke Péter: A robot és a madár. A mesekönyv érdekessége, hogy írója is illusztrálta. ,.A csehszlovákiai Artia kiadóval közösen jelentette meg a Móra Miller— Herciková—Petiska: A vakond nadrágja és más történetek című mesekönyvét, míg az NDK-beli Nietsche Kiadóval közösen Krum- buach—Baarmann: Űz című verses képeskönyvét, mindkettőt sok illusztrációval. Franz Fühmann l^flásnap reggel, ■ * visszaindultak. amikor a paraszt meg a lány teste már a piactéren lógott egy tölgyfa ágán. A katonák nem ismerték fel őket, hiszen tömérdek test himbálódzott az ágakon, így hát oda sem figyeltek különösebben, meg aztán még álmosak is voltak,' és hangosan, fesztelenül ásítoztak. Megint nyakon csíptek egy parasztot, feleltették a kövekkel megrakott kordéra, s ily módon ma- síroztak vissza szállásukhoz, minden említésre méltó incidens nélkül. N. százados ezúttal az élen lovagolt. Miután kezét sebesre verte a lány arcán, még szörnyűbb undora támadt, mint amilyen előző nap a sátorban fojtogatta torkát; úgy érezte, le kell vágnia kezét, amely ilyet cselekedett. Este a szobájában váltig mosta és mosta, és közben arra gondolt: el kellene mennie a biztonsági szervekhez, és ott kijelenteni, hogy a lánynak semmi köze nem lehetett az aknamebe kedélyes szálláshelyükre, mint még soha. A százados oszoljt vezényelt a századnak, leszállt lováról, ba taszította a bömbölő régi korszakot, és jaj az embereknek, aki korszakok közé kerül! Történelmileg szükségszerű, hogy ez az átm'enet az individuum szempontjából fájdalmas, gyötrelmes, véres és tragikus Oidipusz a példa erre. .., s hogy a Birodalom, amelyet őszinte hittel csodált. Hagyomány és nevelés és elindult sátra felé. A kato- fegyverrel védelmezett, börtön, nák nyüzsögve rohangáltak, a szegeit csizmák kopogása hangos • emberi beszéddel, szajkórikácsolással keveredett. A százados egyszerre meglátta a szállásokat, ketreceiket, és egyszerre meglátta azt is, amit talán mindig is látott, mióta itt táboroztak, de ami még soha nem jutott el a tudatáig: és kínzókamra, hogy hőstettei bűntettek, kegyetlen, gyilkos, förtelmes, pokoli bűntettek. És a százados látta, mint tágul majd ki a fiú szeme szégyenében, iszonyatában, mint ég majd gödrében a borzalomtól. I Valaha mz anya jog uralkodott, és aztán az apajog, és meglátta, hogy a ketreceken most az ember^og új korszatáblák lógnak, német, latin és görög feliratú táblák, és hogy ezek a táblák a ketrecek hajdani lakóinak fajtáját tünteti^ fel — Közönséges Farkás olvasta a százados. I átta is ezt, és hallotta a ™ dübörgő morajt, a föld gyomrának morajlását. Közönséges Farkas, olvasta és látta embereit bent ülni a ketrecben, amelyen ez a tábla függött, Közönséges Farkas, meg Csíkos Hiéna (ez a szomszéd ketrecen lógott, és abka tör fel a fényre a Balkán mély szakadékaiból, a maquis berkeiből, Lengyelország szelíd síkjairól, gördül dübörögve Oroszország végtelen messzeségei felől, hogy véget vessen a régi korszaknak, ahol az emberek még túlontúl közei állnak az, állatokhoz, s a természetük inkább farkasmedve-, meg rókatermészet és inkább sakáltermészet és hiénatermészet, mint ember: természet. 1 r E s a százados látta tulajdon kezét, látta a ketrecrácsokat, látta a táblákat és látta kettejüket, Oidipuszt ban a főtörzsőrmester lakott, rénylethez, utóvégre önként kabátujján a dugattyúgyűrűktartott velük; sőt, mivel vá- , 1, es éppen az asztalnál ült, ------ ...... r atlanul rájött, hogy pusztán és a ?°gát piszkálta), és a mel- és Iokasztét, és önmagát: Tei- biztonsági okokból is köteles- lette levő ketrecen ez állt: Sa- resziászt, aki mindent tudott sége az igazságnak megfele- kél, és ott meg három őrmes- és nem mert beszélni, félelem- löen ismertetni az esetet, már ter heverészett és kártyázott, bői, az eljövendőktől való si- a csizmáját is fölrántotta, KeselVŰk — olvasta a száza- ralmas, gyáva, nyomorúságos hogy útnak eredjen a város c|os. Dögkeselyűk és Saskese- félelemből. És akkor arra gon- ! másik végébe, amikor egyszer- ®s a madárház rácsa mö- - dőlt, hogy az ő sátra a disznóre csak megjelent előtte egy tulajdon röhogcsélő kato- ól, és táblát kellene akasztani náit látta locsogni és csám- rá, amilyen a disznóólak ajta- csogni. \ Róka — olvasta, és jón szokott lógni, és egy pil- Medve és Nyest és Görény, és ianatra átvillant az agyán, megint Farkas és megint Hié- hogy odalép a két katonához, na, és látta csapatát, á német és beszél velük, de aztán le- kat.onákat, és látta a lányt, és látta a felakasztottakat, látott minden felakasztott, agyonlőtt, meggyötört, megkínzott, megalázott, megbélyegzett embert. Egy új korszak követelte a maga új jogát, a szokás bűnné vált, az általános vétekké, ami eddig normáliá volt, gyalázattá. Üj korszak született, sírház, kapujában szürkésfekete egyenruhás őr, és a házban egy szoba, és a szobában egy asztal, és az asztalban egy fiók, és a fiókban egy akta, és az aktán az ő neve és a rég nem látott, hajdani beszélgető- társak neve, és akkor megjelent előtte egy kéz, amint ezt az aktát előszedi a fiókból, és metsző hangot hallott: »Szóval maga az a Neubert százados!«, és hallotta, amint ez a metsző hang azt mondja: »aha, aha«, és egy jéghideg szempár nézett vele farkassze- ] met. intette magát. Leintette, üres. fáradt mozdulattal, és bement a sátrába, és golyót röpített a fejébe. Mivel azonban a keze remegett, a golyó a két szemét ütötte át. Mindez valóban megtörtént. Sárközy Elga fordítása Részlet Franz Fühmann: Oidipusz király című elbeszéléséből. »A jelen, a múlttól és tartós; a múlt, a lós erő.« Társadalmunk közvéleményét az* utóbbi éVekben sokszor foglalkoztatta a hagyomány kérdése. Folyik a nemzeti hagyományok mély és széles körű vizsgálata, kritikus feldolgozása. Szocialista kultúránk egészséges szellemi vérkeringése ez. Történészek, ideológusok, pedagógusok, népművelési szakemberek, publicisták részvételével széles körű eszmecseré bontakozott ki a nyiléánosság(elött. Ezúttal a hagyomány és a nevelés — szükebben: az iskola és a hagyomány — néhány kérdését érintjük csupán. Az iskolákoan folyó munkát narom tenyezo Határozza meg alapvetően. A társadalmi, neveiespoiitikai irányítás, a pedagógia es neveléstudomány ueiyzete s a heiyi sa- játosságoK. A nevelés, az is- Koia leiaaatai vitatnaiatianoK a hagyomunyoK őrzése, teremtese terén. S az egesz társadalmi élettől eiKulönülö sajátos szerepe is1 van az emberformálás műnelyenek. i Kérdésünkre — mi a hagyomány? — az Értelmező Szótár így válaszol: »Közösségben továbbélő (tudotosan ápolt) szokás, Ízlés, felfogás, Hl. szellemi örökség. A viszonylag egyszerű meghatározás is jelzi a megközelítések sokfele lehetőségét. Az Iskolaközösség áramló-változó életének egy rétege a nemzedékről nemzedéKre öröklődő hagyomány. Élete, tartalmi sugárzása szoros összefüggésben van az iskolai nevelés koncepciójával. Több elemből tevődik össze, enélkül az összetettség nélkül voltaképpen nincs is iskolahagyomány. (Egyik érdekes szálat ebben a spontánul formálódó' diákszokások jelentik.) elválasztva, nem lehet szilárd jelentől elválasztva, nem »»(B. Rolland, 1908.)! »Hozzáteszik« a helyi nevelési lehetőségeket, motívumokat, tárgyi, tartalmi, módszerbeli mozzanatokat. A helyi sajátosságok így képezik alapját a sajátos, lokális nevelési hagyományok képződésének. Az iskolaközösségek általános jellemző vonása a szélső évfolyamok állandó megújulása: minden évben eltávoznak a legérettebbek s jönnek az újak. A hagyományok ápolását, feldolgozását, újak teremtését ilyen emberi körülmények között kell megoldani. Bonyolult tevékenység ez. Hosszú évek során egyes elemek kikiristálvosodnak, állandósulnak, s újra meg újra megfogalmazódnak a jövő feladatai is. Az iskolákon belül a nevelőtestület, az ifjú— i ság és az iskolavezetés hagyományokkal kapcsolatos szemlélete — legalább elveiben — egységes kell legyen. A neveléspolitika az általános szellemi irányítás eszközeivel az oktatás-nevelés egységét biztosítja az iskola- rendszerben, s az iskola hagyományoknak is az általános oldalára figyel elsősorban. A pedagógia szintén egyetemes horizonttal dolgozik. S adósa még a magyar művelődésügynek a hagyomány és nevelés témakörének differenciált, tudományos, a szocialista kultúra igényeivel harmonizáló kidolgozásával. (Többek között a magyar polgári pedagógia idevonatkozó nacionalizmussal »színezett« elméleti anyagát sem dolgozta fel kritikusan.) Az új ^szocialista hagyományokat is még ezután lesz hivatott szisztematikusan elemezni- A hagyomány, mint »közösségi értékjelző«, mindenesetre megkülönböztetett figyelemben részesül pedagógiánkban. A helyi sajátosságok egyrészt megmutatják, hogy a központi, általános, társadalmi célokat hogyan lehet megvalósítani, másrészt kiegészítik a központi elképzeléseket. Az élő hagvományok egyik forrása a múlt. A másik forrás a jelenből kiemelkedő, hagyományozható értékek világa, a tudatos hagyományképzés színes, gazdag emberi szövevényt felölelő, teremtő folyamata. Érdekes művelődéstörténeti »üzenet« szól hozzánhSa Ratio Educationis (1777) lapjairól- A főgimnáziumok igazgatói: »... Gondosan ügyeljenek. hogy a tanárok kötelességüket el ne mulasszák... havonként legalább kétszer gyűlést tartsanak tanáraikkal, s a tanulmányi ügyekről tanácskozzanak velük, a tárgyalt ügyeket jegyzőkönyvbe vétessék, a főgimnázium történetét megirassák ...« íme, a hivatali »adminisztráció« és a művelődéstörténeti dokumentálás kettős kö- ' tése! Ma >— tudomásom szerint — nem írja elő »rendelet« ilyen kategorikusan az igazgató felelősségét ezen a téren, az azonban nyilvánvaló. hogy az iskolavezető szemlélete e tekintetben is nagyon jelentős tényező. / Egy-egy iskola történetének feldolgozása, nagy, igényes felelős munka. S ezeket az »ereket« belevezetni egy falu, város, egy táj történetébe, hogy tudományosan ^íolgál- ják helyileg a történeti köztudatot s kisebb-nagyobb kötéseket létesítsenek az ország történetével, szintén jelentős kultúrpolitikai feladat. Feltételei vannak e munkának- Az egyik a szélesebb társadalmi igény, a »megrendelés«. Ez az egyre jobban kibontakozó honismereti- ‘ helytörténeti mozgalommal részben adott. Az iskolák fh- lain belül nagyon fontos a források feltárása, feldolgozása, közzététele, s ezzel párhuzamosan a meglevő értékek »használata«. *1 Somogyi Néplap P lekor megint csak lehúz- " ta a csizmáját... Fölugrott, és elkezdett föl-ajá járkálni a szobában, aätan megpillantott,a, hogy a víz nem lett vörös, egy kissé megkönnyebbült. Leült az asztalhoz, megtömte a pipáját, és azon tűnődött, hogy két tanítványának alighanem még egyszer és találóbban kell majd elmagyarázni az Oidipusz-mí- toszt, mivel — s ezt most már biztosan tudta — a sátorban folytatott beszélgetés alkalmával egyáltalán nem sikerült | meggyőzni őket. Egy kis ideig fontolgatta, mérlegelte, számba vette érveit, mint a hadvezér csata előtt a csapatait, s ekkor, mintha egy már teljesen elveszettnek hitt sereg érkezett volna vissza váratlanul, hirtelen ismét eszébe jutott Bachofen egyik rég elfeledett megjegyzése, amely — csak most döbbent rá — kezébe adta az ősi monda igazi kulcsát. Ez viszont olyan elégtétellel töltötte el, hogy nyomban visszanyerte nyugalmát. Az idő nagyszerű volt, a hangulat remek, Jupiter kegyes, így hát olyan jókedvvel vonultak | Kapornaki megkérte a kar- | társát: — Légy szíves, menj át egy percre a szomszéd szobába, I és figyelj! j — Mire? — A hangomra ... Ne kérdezz annyit, menj át! Kovácsi átment, és figyelt. Szófoszlányokat hallott, a szavakat nem értette meg. — Visszajöhetsz — ordította a falon keresztül Kaposna- ki. Azután megkérdezte Kovácsit: — Mit hallottál? — Semmit. — Na, akkor meg vagyok nyugodva . .. Ugyanis tegnap szidtam a dirit, és később tudtam meg, hogy a szomszéd szobában volt Bányainál. Féltem, hogy meghallotta ... Kovácsi a fejét csóválta: — Ne légy ilyen betegesen óvatos! Mindentől és mindenkitől félsz. Rossz nézni, hogy milyen túlzott tisztelettel beszélsz például Eperjesivel. — Hát nem tudod, hegy a nővére a főosztályvezető titkárnője a központban?, — Na, és? Azután itt1 van a takarítónő ... Azt miéri déPalásti László 7ö az óvatosság delgeted, miért hozol neki mindig ajándékot? — Még nem mondtam, hogy a lánya a kislányom tanítónője az általánosban? Bárányosi jött be. Cigarettát vett elő. Kapornaki abban a pillanatban fölugrott és csattogtatni kezdte az öngyújtóját. — A fiatal kádereké a jövő — magyarázta halkan, mentegetőzve Kovácsinak, amikor Bárányosi kiment. — Lehet, hogy egyszer a főnököm lesz, ezért siettem neki tüzet adni... Óvatosnak kell lenni. Megszólalt a telefon: Kovácsi vette föl. — Menj át a dirihez a Kelemen-aktával! — mondta Kapornakinak. — Rohanok. Az ajótban látogatóba ütközött. 1 — Kapornaki kartársat kelesem. — Nincs itt — válaszolta Kovácsi hidegen. — Csak egy pillanatra akartam zavarni és ... — Mondtam, hogy nincs itt! — szakította félbe a látogatót Kovácsi. Amikor Kapornaki visszajött, Kovácsi megjegyezte: — Valami türelmetlen alak keresett. — Ja ... az új főigazgató volt... Bejött, hogy mindenkinek bemutatkozzék. Biztosan neked is be akart mutatkozni. j — Az új főigazgató? — dadogta ijedten Kapornaki. — Igen. Én a folyosón találkoztam vele, és nagyon kedves voltam hozzá. Pedig az első pillanatban még nem is tudtam, hogy kicsoda... Tőled tanultam meg, hogy mindig óvatosnak kell lenni. Palásti László A technikai feltételek nemrosszak (lehetnének természetesen jobbak is). A középiskolákban mindenütt van sten- ciles sokszorosítása lehetőség, több helyen fénymásológép, fotószakkörök működne«.', magnó stb. áll rendelkezésükre, több helyen kisfilm is . •. S mégis az információs rendszerünk e téren nem kielégítő, s egészében véve tevékenységünk nem áll arányban lehetőségeinkkel. Nem készülnek helyi, sokszorosított sorozatok tanulóknak kézbe adható »iskolatörténetek« ... kevés intézet él az évente többször is összeállítható, különböző témákat feldolgozó »füzetek« • lehetőségével: amikben az élet friss mozgását lehetne megörökíteni s amikből időnként egy- egy reprezentatívabb kiállítású évkönyv, egyéb kiadvány összeállhatna. Tartunk tőle, hogy sok szép kezdeményezés mellett is értékek mennek veszendőbe, s a közösségi hagyományteremtés és ápolás nemes, embert formáló nevelési , alkalmai maradnak kihasználatlanul. Ezért szükséges egy-egy magától értetődő nevelési feladatunkat újra és újra átgondolni. Terényi Zoltán
