Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

S. O. S. Titanic! ÜJság-hlr: Két magyar mér­nök tervét fogadták cl aa ií)12-ben elsüllyedt Titanic ki­emelésére. „A 1 ilanic, a világ leg­nagyobb utasszállító hajója Belfastban épült. Elsüllyedt 1912. április 15-én, éjjel két óra húsz perckor az újfund­landi Race-foktól délre: Meg­halt 1494 személy.« A Somogyvármegye című újság két nap múlva közölte a hírt, majd pár nappal később néhány új információval ki­egészítette. A világraszóló ka­tasztrófát azóta néhány re­gényben és filmben is feldol­gozták. Több mint hatvan év távla­tából mégis miért írunk róla? Mert a történetnek közvetve somogyi vonatkozásaira buk­kantunk. De lássuk, a még ma is megrendítő eseményt. Anglia két legnagyobb ha­jóstársasága. a Chunnard és a White Star ádáz versenyt foly­tatott már a század eleje óta a »Blue Ribandért«, a Kék szalagért- Ezt a tizenöt méter hosszú, kínai selyemből készült diadalmi jelvényt az a társaság mondhatta magáénak, ame­lyiknek hajója a leggyorsab­ban tudta megtenni az utat Európa és Észak-Amerika kö­zött. 1909-től Cunnard hajó, a Mauritania volt a rangelső, öt nap, 11 óra 37 perces idővel. Nos, ennek túlszárnyalására kapott megbízatást Thomas Anderson, a Harland hajógyár főnöke, a Titanic tervezője, így épült meg a hajóóriás. 270 méter hosszú, kettős* fenékkel, tizenhat egymástól rekesszel vízmentesen elválasztott egy­ségből állt. Negyvenötezer ló­erős motorjait tápláló gőzka­zánjai naponta ezer tonna sze­net fogyasztottak. Mór stílus­ban épült uszodáján kívül, hangversenyterem, szalonok, társalgók, pipázók, étterem és három lift szolgálta az utasok kényelmét. Csak a kiszolgáló szeémlyzet létszáma 461 volt. Bár a hajó kétségkívül felül­múlta valamennyi kortársát, motorjainak teljesítménye mégsem érte el az előző, rekor­derét. Épp ez vezetett a tragé­diához. A hajóstársaság veze­tői már indulás előtt aláírták a Titanic és utasainak, vala­mint személyzetének halálos ítéletét. A legelemibb bizton­sági inétzkedéseket felrúgva, lerövidítették a hajó útvonalát, s a biztonságos délebbi vizek helyett az északabbra fekvő, iégveszélyes zónát választot­ták. Soha ilyen dobverés hajó indulást nem előzött meg- Az utasok nagy része dollármil- liomos volt, aki a francia vagy az olasz Riviéráról indult Amerika felé. 1912. április 10-én hagyta el a hajó Sout­hampton kikötőjét. Az első na­pok kellemesen teltek. A ne­gyediken azonban már mutat­koztak az intő jelek. Hirtelen csökkent a hőmérséklet, ami A Carpatia ápolónőiről készült felvétel közvetlen az esemény után. Középen Rostron kapitány. Fent jobbról a harmadik Almásiné. félreérthetetlenül utalt a kö­zeli jégveszélyre. De a Titanic parancsnoka sutba dobott min­den óvatosságot. Ekkora hajó nem süllyedhet el, s szeme előtt csak az új rekord lebe­gett. Az Osztrák-Magyar Mo­narchia ugyancsak Amerikába tartó gőzöse, a Carpatia, figyel­meztető táviratot küldött a Titanicnák, de mit sem hasz­nált. A hajón tartózkodó 2207 ember biztonságánál fontosabb volt az a néhány méteres se­lyemszalag. így következett be a vég­zetes találkozás a jéghegy­gyei. Mindez az északi széles­ség 41. és a nyugati hosszúság 50- fokánál. A nagy hajótest egy pillanatra megrázkódott, s a gépházat azonnal elöntötte a víz. Első 'pillanatban senki sem fogta fel a veszély nagyságát. Csupán miután egyre-másra ér­keztek a jelentések a vízbetö­rés növekedéséről, kezdett vi­lágossá válni, hogy nem egy­szerű »koccanásról« van szó. A hajó leadta az első vész jele­ket, a távíróközpontban lázas sietséggel igyekeztek kapcsola­tot teremteni a közelben hala­dó hajókkal. - * A Carpatia volt az első, mely nyolcvan .mérföld távol­ságból a jégveszély ellenére, teljes gőzzel indult a megadott irányba. Ezen a hajón volt i ápolónővér Almási Gáborné, aki hosszabb ideig élt me­gyénkben. Többször is mesélt a történetről, és mindannyiszor megmutatta az itt látható1 fényképet, melyet most leánya bocsátott rendelkezésünkre. — A hajónkon alig néhányan1 tudtak arról, hogy miért változ­tattunk útirányt, és miért me-, gyünk teljes gőzzel észak felé.: Parancnokunk,- Rostron kapi-f tány érezte, hogy minden perei drága. Jól ismerte a Titanicot[ és tudta, hogy a több mint két-< ezer utas közül mindössze hét-: nyolcszáznak jut mentőcsónak.^ Hajóorvosunk, Lengyel Árpádé is üzenetet küldött, hogy mi-] nél több gyógyszert és kötszert] mentsenek meg, mert a Car- patián is kevés van. A hajóóriáson közben növekedett a pánik. Bgyrnás után szálltak az űrbe az S- O. S. jelek. Csupán a nőknek, a gyerme­keknek és az idősebbeknek ju­tott hely a mentőcsónakokban. Akik a hajón maradtak, általá­ban hősiesen viselkedtek. A bárokban és az éttermekben szólt a zene. A végzet gyor­sabban közeledett, mint a Car­patia. A Titanicot csaknem ezerötszáz »menthetetlen« sze­méllyel együtt elnyelte a hul­lámsír. A Carpatia egy órával később érkezett a helyszínre. Már csupán a mentőcsónakok utasait tudták a fedélzetre venni, akik közül öten a ha­jón haltak meg. Ez dióhéjban a történet. Oz- vári Pál niklai lakos, a So­mogyvármegye 1912. május 10-i számában hasonlóan mondja el a történetet. A Carpatia két évvel ké­sőbb a világháborúban »bevo­nult«, s hadihajó lett, majd utána végleg »nyugdíjazták«­A Titanicról épp a közel­múltban hallottunk ismét. Pá­lyázatot írtak ki a hajó kieme­lésére, ami nem könnyű fel­adat, mert a két és fél ezer méteres vízmélységen túl a rárakódott több méteres iszap­réteggel is meg kell küzdeni. A két magyar mérnök szaba­dalma azonban leküzdi ezeket az akadályokat. J. R. Hol vannak a reflektorok? Hol vannak a reflektorok?... $A kérdést pillanatnyi döb­bent csend követte, majd a vi­szontkérdés: — Miféle reflektorok? S egyáltalán: minek ide reflek- j ő tor? Most a külföldi cég képvise­lői lepődtek meg: — Ügy értsük ezt hogy Önök éjszaka, harmadik műszakban nem dolgoznak? Az építési programot * mi folyamatos munkarendre terveztük, az anyagok szállítási rendje, a gépek kihasználása s még egy sor egyéb tényező megköveteli a három műszakot. .. Nem részletezem tovább a párbeszédet, amely egyébként országosan is az egyik legje­lentősebb üzemépítkezésen zaj­lott le az új építési eljárást át­adó nyugat-európai cég mű-, szaki emberei és a hazai épít­tetők, valamint a kivitelezők között. A végeredmény: a nyugati partnerek hallani sem akartak arról, hogy egy, jó esetben két műszakban men­jen a munka, mondván, hogy ez roppant veszteségeket je­lent, arról nem is beszélve, hogy ez esetben nem garantál­hatják a szokatlanul rövid épí­tési időt, ami pedig a szóban forgó eljárás alkalmazásának egyik fontos előnye. Nem volt mit tenni: meg kellett terem­teni a három műszak személyi és egyéb feltételeit (beleértve a reflektorok beszerzését és fölszerelését). Az eset önmagáért beszél, s a legjellemzőbb: a magyar szakemberek őszinte döbbene­té. Végtére is: ki hallott már olyat, hogy ebben a munka- erőinséges világban, egy épít­kezésen három műszakban dol- ? Esetleg az -átadási határidő már-már elviselhetet­len szorításában, de akkor is csak dupla bérrel fizetett túl­órában. A három műszak Magyaror­szágon nem divat. (Tekintsünk el azoktól a munkahelyek­től, ahol a folyamatos munka­rend technológiai szükségsze­rűség, vagy ahol a három mű­szak az iparág tradíciói közé tartozik.) Évek óta egyre több vállalat tér át a két vagy egy műszakra, mondván: nincs1 ember, aki vállalná a három­hetenként ismétlődő éjszakai műszakot. így aztán az ipar- vállalatok termelőkapacitását — gépek, berendezések, kö­zöttük igen gyakran a méreg­drága, nagy teljesítményű, kül­földről beszerzett gépeket — folyamatos munka helyett át­lagosan alig másfél műszak­ban, napi 24 óra helyett csu­pán 12 órán át használják. Le­egyszerűsítve az eredményt: ily módon egy meghatározott feladat elvégzéséhez kétszer annyi gép — és persze ember — szükséges, vagy kétszer any- nyi idő. Tagadhatatlan, hogy a vál­tott műszakban végzett mun­ka zavarja az ember biológiai, társadalmi életét. Bizonyítha­tó, hogy egyes betegségek'gya­koribbak azoknál, akik több műszakban dolgoznak, a csa­ládi élet zavarairól nem is be­szélve. S még egy sokszor han­goztatott ellenérv: a több mű­szak, a folyamatos munkarend anyagilag nem éri meg ... Sem az egyénnek — a viszonylag alacsony éjszakai pótlék miatt, illetve mert a második mű­szak a bér szempontjából azo­nos elbírálás alá esik az első­vel —, sem a vállalatnak, mely a jelenlegi közgazdasági sza­bályzók mellett inkább elvise­li a termelőeszközök gazdaság- talanabb kihasználását, mint a több műszak következtében ugrásszerűen megnövekedett bérköltséget. Az egész probléma végül is egyetlen dilemmában összegez­hető : kevesebb gép és több mű­szak, vagy fordítva, több gép és kevesebb műszak? Melles­leg: számítások készültek ar­ról, hogy a jelenlegi, éjszakai pótlékot legalábbb 40—50 szá­zalékkal kellene fölemelni ah­hoz, hogy az embereknek kifi­zetődő legyen a harmadik mű­szak vállalása. Meg kellene kockáztatni még néhány szá­mítást, hogy a vállalatnak mi­kor, milyen esetekben kifize­tődő ugyanez? S ha netán az efféle számítások negatív ered­ményre vezetnének, akkor esetleg nem ártana az eddi­gieknél komolyabb és behatóbb vizsgálódás tárgyává tenni, hogy azt a jelenlegi alig más­fél műszakot miként lehetne az első perctől az utolsóig érték­alkotó, termelőmunkával eltöl­teni. V. Cs. Foglalkozása: valutás A SVÉD KORONÁN VI. Gusztáv balra néz ..., a pénz hátlapján pedig a díszítmé­nyek között három stilizált hó- krstály is található. Paizs An­na valutásnak az OTP megyei igazgatóságán ezt tudnia kell. Ha nem tudná, alaposan ráfi­zethetne, mert beváltana egy hamisítványt... Szerencsére ilyen még nem fordult elő. — Rendszeresen kapunk tá­jékoztatót a forgalomba került hamis pénzekről vagy elve­szett csekkekről. Hogy milyen sok, a fentiekhez hasonló ap­róságot kell fejben tartanunk, jól mutatja, hogy csak az an­gol bankoknak 21 féle csekk­jével foglalkozunk­Nyolc éve érettségizett, utá­került, ^ mint mondja, a mun­katerületek közül csaknem va­lamennyit végigpróbálta már. Hitelek, betétek, totó—lottó, pénztár, KST... és most a valuta. Örült, mikor ez lett a munkaköre. — Változatos, sőt érdekes ez a munka. Sok olyan ember mgefordul itt a pult előtt, akik­nek mindene az utazás. Leg­többen boldogok, ha valakinek mesélhetnek élményeikről, így nemegyszer kérdezés nél­kül is elmondják, hol jártak. Egy ilyen ügyféltől például sok érdekeset tudtam meg nemrég Mongóliáról.'.: Most ősztől a közgazdasági egyetem levelező tagozatának elsős hallgatója- A munkahe­lyével kötött szerződés szerint na mindjárt ide az OTP-heá | akkor segítik tanulását, ha a Gerencsér Miklós Gyalogláshoz szokott lábain (* ? , „ Mátra melletti * Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye a termett. diploma megszerzése után leg­alább annyi évig marad az OTP-nél, mint amíg megszer­zi az oklevelet. Mindezt szíve­sen aláírta, amúgy is maradni akar. ■— Bevallom, lusta voltam tovább tanulni az érettségi után. Ügy éreztem, elég nekem annyi. Aztán kiderült, hogy egy csöppet sem elég. Egyre főbb fiatal érti meg Itt nálunk is: ahhoz, hogy távlata legyen, tanulnia kell. A nyáron volt az OTP-s fia­talok ifjúsági parlamentje Bu­dapesten. Ott is és a pénzinté­zeti fiatalok minap lezajlott el­ső országos fórumán Paizs An­na képviselte a megyében dol­gozó munkatársait. Mikor ar­ról kérdezem, miért őt válasz­tották küldöttnek, »nagyszájú­nak« mondta magát. később kaptam csak valódi választ. 1 — Sohasem magamért »han­J goskodom«. Ha néha az »asz- italara csapok«, valamennyi 11 \ munkatársam érdekében te- - . rfo« a pénzintézeti fiatalok , csapok varosban" Biztos volt a dolgá-T ^ kaonvh^tŐbbbT^ ,keresetté"jelsö ' országos parlamentjén Lmrinkítl Tt ra’ “fi Faluvégi elvtárs mondott vita- azutan jelentkezett a piaristaJ indítót ez után pedig nem e^,Vtata11Umr-,gaZ5a^Janá1’ aki f akart vége lenni a sok hozz™ gyű tál Gyöngyös esperest szólásnak, javaslatnak- Mi, niff T 1S V°U' -^agy, csf}°- i OTP-sek javasoltuk példám] h ,Z n?e° P°ffeszkfdob-ihogy hozzanak létre az ifjúsá­ben bent vele, mint a budai Jgi takarékbetéthez hasonló igazgató. Hasztalan piutatta^ kedvezményes ifjúsági hitel­neki kitűnő tanítói oklevelét, egyáltalán nem volt kíváncsi rá. Szóra sem méltatta. Leforrázva indult tehát Izsákra. Jászberény, Kecske­i konsrukciót. Vállaltuk, hogy ha erre valóban lehetőség lesz, •kidolgozzuk az új hitelforma 1 részleteit. Érdemes gondolkodni ee, MERKUR Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy október 31-én és november 1-én leltár miatt telepünk zárva lesz. 3. sz. Telep Pécs I., Fürst S. u. 6. (150B67) Megaláztatását elpanaszol- ha bajuszos létére ül be a ja tanítóképezdei tanárának, nyolc—tíz esztendős gimna­Nagy Antalnak — éppen azért, zisták közé. De azt is tudta, ... _________^ m ert iránta érzi a legnagyobb sokkal kirívóbb lenne, ha tu- mét érintésével gyalogolt visz-£a javaslaton is, mely szerint jó bizodalmát. Hiába szól szelíd datlanul vállakozna önkéntes sza atyai jótevőjéhez, Zemán^vn,na 3 í-v-z­érvekkel Nagy Antal, ő sem rendeltetésere, a nép tanításé- János iskolamesterhez mond mást, mint a címzetes ra! püspök: semmi szükség arra a Boldogan fogadták a tanítói gimnáziumra, miért kínlódna Mert akkor már önmagának lakban. Bizonyosak voltak afe­lől, hogy Mihály immár ren­• felnőtt létére a gyerekek kö- alig-alig bevallottan fölsej­• zott. Elégedjék meg a tanítói lett előtte az eljövendő közéle­oklevéllel, igen szép eredmény az, főképpen biztos kenyér, akár azonnal családot is ala­píthat rá. ■. Hasztalan minden jó szán- * dékú érvelés. Igaz, két-há- rom évvel korábban Mihály ti szereplés. Alkatában jelen „volt az ország dolgai iránti érzékenység, bőre alatt hor­dozta a jobbágyság sérelmeit. Szívében és agyában mind­annyiszor dac támadt, ahány­szor találkozott a hűbéri rend képtelenségnek vélte volna, ha igazságtalanságaival, amelyek­des tanítóként köztük marad.! Alábbhagyott azonban az! öröm, amikor kiderült, mi a! valóság reményük ellenében.! De nem erőszakoskodott Ze-] mán János. Tisztelője volt a] szabad akaratnak, óhajtója] Mihály szerencséjének. Ezért] volna, ha a fiatalok lakás­vagy éppen bölcsődegondjait a pénzintézetek közös erővel próbálnák megoldani. Nagy vitát kavart a »sza­márlétra« téma. Több hozzá­szóló hangoztatta, hogy való­ban tehetséges és jól dolgozó fiataloknak ne kelljen szük­ségszerűen végigjárniuk a hi­vatali szamárlétrát ahhoz, hogy vezető beosztásba kerül­jenek. Ezzel kapcsolatos véle­mény volt, hogy a fizetés ne valaki azt állítja, hogy rövi­desen okleveles tanító válik belőle. Most azonban ragasz­kodott a képzettség merészebb távlataihoz. Ugyanakkor tud­ta: alap nélkül nincs mire épí­tenie a szigorúbb igénnyel mért műveltséget. f Ezer dologban máris többet ftudott, mint akárhány tanult Member, egyszersmind ezer do- ................... .. ^ log ban nem rendelkezett azok- szamltott ehhez >WPest a ku­kkal az ismeretekkel amelyek löncködésnek latszó elhatáro­zás, hog*r bajuszos felnőtt lé­tére kisgyermekekkel akar együtt ülni a gimnázium pad- ja:ban? nek minden esetben vérei, jobbágyok vallották kárát. Nem véletlen, hogy ő mon­dotta először: vér vagyok a nép véréből, hús vagyok a nép húsából. Mit számított ehhez képest Korbélyi címzetes püspök go­rombasága vagy Nagy Antal tanár szelíd lebeszélése? Mit nemhogy akadályozta volnaj csak attól függjön, hány éve elhatározásában, de ajánlóle-i dolgozik valaki egy helyen, velet kért az ifjú számára La-i sokkal inkább a végzett mun- dányi István izsáki plébános-J kától. tói a kecskeméti piaristákhoz.! Szíve szerint valók voltak Bezzeg így már nem kopog-hozzászó!ásf s hogy , ^ ine tartsam naivnak, hozza­tat hiaba. Túl azon, hogy rög-'tette: tön fölvették gimnazistának a ( amelyek [magától értetődően válnak a [gimnáziumi tanulók tulajdo­nává. Rendet, arányt kellett ]teremtenie műveltségében. Na- »gyón jól tudta, milyen kirívó, i— Tudom, mindez nagyon [nehéz. Felelősséget vesz a vál­lára, aki kimondja, »te jól [dolgozol, te rosszul...« NEM FOLYTATHATJUK a [beszélgetést, a valutáspultnál ,már várják az ügyfelek. Koro- jna, márka, font és dollár • Ha nem vettélt föl Budán, majd fölveszik Gyöngyösön! piarista szerzetesek, még ott­hont is adtak neki a klastrom­bán, teljes ellátással. Viszon­zásként amolyan szolgai mun­kát kellett végeznie az ebéd­lőben : felszolgált, mosogatott, vizet hordott, takarított. Reg- jCsak tízmilliókban mérhető a gél. délben, este. fkezen evente átmenó P^nzösz­(Folytatjuk.) Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents