Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-26 / 251. szám

T ^ÖLizfeff S trk f sztű-ilg-! 1974. február 27-én panasszal fordultam a csurgói áfész igazgatóságához. Levelem tartalma röviden a követ­kező volt: ». . . 1974. február 5-i vásárlás alkalmával ért sérelmem váltotta ki e levél megírását. Panaszomat a pa­naszkönyvbe szerettem volna bejegyezni, azonban a ház­tartási bolt vezetője nemcsak a panaszkönyvet tagadta meg tőlem, hanem ezt a boltból történő kizavarás követte. Az országban nagyon sok üzletben vásároltunk már — ugyanis velem volt a feleségem és az öcsém is —, de min­den elfogultság nélkül elmondhatjuk, hogy ilyen csúfos bá­násmódban még nem részesültünk. Ügy éreztük magunkat, amikor kimentünk az üzletből, mint amikor valakit kidob­nak egy nyilvános helyről. Tudomásom szerint a pqnaszkönyvvel a boltvezető nem rendelkezik, azt a falra szokták kifüggeszteni, nem pedig lakat alatt tartani, oda adom, ha akarom jelszóval . . .« Kértem az igazgatóságot, szíveskedjék levelem alap­ján dönteni a boltvezető által okozott sérelmem ügyében, és erről engem is értesítsen. Ügy gondolom, panaszunk jo­gos volt, de levelemre a mai napig nem kaptam választ. Ezek után kénytelen voltam olyan megállapításra jutni, hogy az áfész sem ad többet a vásárlók panaszaira, mint a fenti boltvezető. Sőt: ebből arra lehet következtetni, hogy a felügyeletük alá tartozó üzletekben a panaszkönyvbe be­jegyzett észrevételekre hasonlóan reagálnak. Kérem a szerkesztőséget, a vásárlók érdekében segít­sen az ilyen boltvezetőt egy kis illemre, jó útra téríteni. Ügy gondolom, ez mindnyájunk ügye. Tisztelettel: (Varga. íjnirr 8725 iharosberény, Mártírok u. 18. . Tisztelt Szerkesztőség! 'A Segesdhez tartozó Felsőbogátpusztát 1968-ban sorol­ták az olyan puszták közé, amelyek autóbuszjáratot kap­nak. Így a lakosság gyorsabban eljut Nagyatádra. 1972-ben j Segesd községfejlesztési tervében határozat született, mely szerint Felsöbogátpusztán autóbuszvárót építenek majd. Sajnos ez, a mai napig nem készült el. Az utóbbi időben olyan megállapodásra jutottak a gazdaság vezetőivel, hogy a segesdi tanács megvásárolja az anyagot, a lakosság pedig társadalmi munkában felépíti a buszvárót. A lakosság kö­rében ez a téma naponta felmerül, mert a Felsőbogáttól egy kilométerre levő Bertalanpusztáról 23 iskolás gyerek utazik rendszeresen, s rossz idő esetén nincs egy olyan hely, ahol meghúzhatnák magukat. Kértük a tanács vezetőit, ne ha­logassák tovább a buszváró építését, de anyaghiány miatt nem tudtak igeretet tenni ezzel kapcsolatban. Kérjük az illetékeseket, tegyenek meg mindent annak érdekeben, hogy kérésünk mielőbb teljesüljön. Tisztelettel: (Beingá-k Qoeuf. Segesd, Bertaianpuszta 3. XXX. évfolyam. 251. szám. Szombat, 1974. október 26. 25 éves az IKV Több mint 30 ezer ember él IKV-lakásban Fennállásának negyedszáza­dos évfordulóját ünnepelte tegnap a Somogy megyei In­gatlankezelő, Közvetítő és Fel­újító Vállalat. A 25 év mun­kája tatarozott vagy felújított házak, megjavított vízcsapok vagy fűtőtestek ezreivel mér­hető. A megyében jelenleg több mint 30 ezren élnek IKV-kezelésben levő lakás­ban, így a vállalat ünnepe egy kicsit a lakásbérlőket is érinti. Mint Ingatlankezelő Közsé­gi Vállalat alakult meg 1949 őszén. 26 dolgozójuk 34 »lakó­épület« karbantartását végez­te. Nem véletlen az idézőjel, hiszen a 153 lakás nagyobb része valóságos nyomortanya volt. Akkoriban egyetlen szak­munkásuk sem volt. Ma a vállalat félezer dolgozójának mintegy fele szakmunkás. 1950-beq készült el az első felszabadulás utáni lakóépü­let, a Damjanich utca 3 b szá­mú. Lakói élmunkások voltak, akik közül nem egy még ma is ott él. Azóta több mint 2700 állami lakás épült és került az IKV kezelésébe Kaposváron. 1967-től fokozatosan terebé­lyesedett a vállalat megyeivé. Kár lenne... Zavarban vagyok, mert iga­zán nem akarok beleszólni egy falu kérelmének elbírálásába. Mégsem tudom magamba foj- ' tani véleményemet a hír hal­latán. Arról van szó, hogy Tótúj­falu, ez a kis dél-somogyi ' község megunta a nevét. Rész­ben délszláv származású lakói egy emberként elhatározták, hogy az illetékes felsőbb szer- • vekhez fordulnak kérelmük­Nemes »alapanyagból« ké- Tv-jegyzet ■ szült filmet láthattunk csutor- tök este a második csatorna tmm műsorában. Csehov A kutyás ■■ hölgy című müvének jugogz- ™ láv filmváltozatát. Purisa Gyorgyevics az egyik legis­rr s o let ve nak. Nam az a baj, hogy mai környezetbe' ültette át a művet. (Bár néhol némi zűrzavar (ér­ződött az időt, a kört tekintve.) »Megfejelte« Csehov remekét mindenféle rendezői »lele­ménnyel«: narrátorral, fölös­a szovjet irodalmai mértebb rendezője déli szom- Aleksandar Petrovics, a Talál- leges kellékekkel, sztriptízzel, szédunknak. A hatvanas évek koztam boldog cigányokkal is Végül alig tud kievickélni a közepén került az élvonalba című film rendezője vászonra zűrzavarból. Olykor az az ér- Álom című filmjével. Az ezt vitte Bulgakov Mester és Mar- zésünk, idegenforgalmi rek­garita című regényét. Purisa Gyorgyevics »Csehov, kísérlete« valljuk be: nem si­került. A hangulatot megte­remtette ugyan, a film egészé­ben azonban nem tudott alko­tótársa lenni a nagy orosz író­követő Reggel még ennél is sikeresebb volt: érett, felelős­ségteljes művészt ismertetett meg a nézőkkel, olyat, akire egyéni stílusjegyek érvénye­sek, s aki nem riad vissza a naturalizmus eszközeitől se.n. Akkor úéy látszott, hogy ki­élezett, drámai szituációk hat­nak rá. E/.c támasztotta alá a trilógia harmadik része, a Del is. Gyorgyevics íróként is is­mert azonkívül, hogy rendez. Talán ezért fordult A kutyás hölgy című Csehov remek felé. Egyébként is: a jugoszláv ren­dezők fölfedezték az orosz, il­Kél község hasznára koijs ív j^s»gi tanácsa van Balatonenürédaek és Zamár- dinas. A fejlesztés: tervet két települ x javára hajtják végre. Sebesiyc i rajostól, a tanács elnökétől érdeklődtünk teg­nap: milyen beruházások va­lósul1 aa, illetv» valósulnak meg az H in Zamárdioa a .jövő héten érkezik meg Pécsről az utolsó buszváró. Ez már az ötödik, melyet az idén állítanak fel. Égető gondot oldottak meg az iskolai napköz) otthon létesí­tésével. A zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezet építőbrigádja dolgozott az új, hatvan-hetveiv gyerek étkezte­tésére alkalmas létesítményen. A Batthyány utcában száz­ötven méteres útszakasz meg­süllyedt; ezt kijavították már Zamárdiban. Balatonendréden is nagyot léptek előre. Harminc aprósá­got befogadó óvoda építése fe­jeződik be a jövő héten. Még az év végéig egy kilométer hosszúságú -járda készítésének ! a végére érnek. A kivitelező a j tábi költségvetési üzem. j lámfilmet látunk. Ami azon­ban elmarasztaló a rendezőre, az jelen esetben dicséret az operatőrnek, Nikola Majdak- nak. L. L. Új szerzemények az Országos Műszaki Múzeumban kel: nevezhessék lakóhelyüket ezentúl Drávaújfalunak, mondván: sérti önérzetüket a jelenlegi falunév első tagja, ök ugyanis sosem voltak »tó­tok«, azaz szlovákiai szlávok, mint azt a környezetük vala­ha tévesen rájuk akasztotta. (Ebben egyébként igazuk van.) Töröltessék el tehát e — talán egykor gúnyolódásra is okot adó — falunév. Ismétlem, nem kívánom megakadályozni a tútújía- luiakat e törekvésük megva­lósításában. Csupán szeretném fölhívni a figyelmüket arra: lehet, hogy az új »öltöny« mo­dernebbnek, divatosabbnak tűnik — bár én ezt is kétlem —, de a régi eldobásával éle­tük, múltuk egy darabját is el­hajítják. Amit gyermekkoruk óta magától értetődő termé­szetességgel használtak, és — azt hiszem — többségüknek soha nem is jutott volna eszé­be, hogy megváljon tőle. A helységnevek jó részének pontos eredetét horridly fedi: egy-egy földrajzi jellegzetes­ség, a terület birtokosa, sőt egy véletlen szólás is lehetett a keresztelés indítéka. Akár­hogyan volt is: a szó alakjá­nak — függetlenül eredeti je­lentésétől *— hangulata van. hozzátapad a környékhez, az utcákhoz, az emberekhez, a tájhoz. Együtt él, lélegzik vi­selőjével: a településsel. Kár lenne mesterségesen lehántani róla. Azt hiszem. így gondol­kodik az aki, tudja hány köz­ség is, melynek ennél fur­csább. sőt meghökkentőbb, gúnyolódásra is késztető neve van, lakói mégis ragaszkodnak hozzá. Mert egyedül az övék, hagyományozódó emlékeivel, múltjával és jelenével. P. L. Ma már mintegy hét és fél ezer bérlemény gondja nehe­zedik a vállukra. Leggyorsabban 'fejlődő ága­zatuk a távfűtési részleg. Csak a megyeszékhelyen több mint 1500 lakás fűtése a feladatuk. Említésre méltó, hogy szak­ipari részlegük évi termelési értéke 22 millió forint. 110 meghívott — törzsgárda- tagok. már nyugdíjas, régi dolgozók és a munkában élen járók — előtt Németh Gyula igazgató tekintette át a ne­gyedszázad munkáját a teg­nap délutáni vállalati ünnep­ségen. Erdős Zoltán építési, ’ közlekedési és vízügyi osztály- vezető a megyei tanács nevé­ben oklevelet adott át három dolgozónak, Huszár József vé­nek, Eperjesi Jánosáénak és Nagy Mihálynénak. ök 1949. szeptember elseje óta a válla­lat alkalmazottai. Rajtuk kí­vül több mint százötvenen kaptak pénzjütalmat. ? Munka vagy akrobatika Akik a Május 1. utcában, az épülő Béke-szálló felé járnak, bizony lélegzetelállító mutat­ványnak lehetnek szemtanúi. A könyvesbolttal szemközti, félkör alakú első emeleti er­kélyen hosszú ketteslétrán ül egy munkás, és festi az ajtó­keretet. Mögötte az 5—6 mé­teres mélység. Biztosító heve­der sehol. Néhány méterrel arrább egy másik festő áll kí- j vül az ablakpárkányon, cipő- talpának fele a levegőben, s j fél kézzel kapaszkodik a fris- I sen mázolt ablakkeretbe. Biz­tonsági övnek se híre, se ham­va. Nem tudom mi lenne, ha a létra egy kissé megbillenne, vagy a frissen mázolt ablak­deszkán megcsúszna a kéz. | Még végig se gondolom, mikor a Május 1. u. 46. sz. házhoz érek. Itt a fodrászüzlet por­tálját festi egy fiatal szak­munkás. A hosszú, tízfokú létra úgy áll, mint a pisai ferdetorony. Tetején ül a fes­tő, vidáman dudorászik, és egy pillanatig sem gondol arra, hogy testi épsége veszélyben van. A munkavédelmi előírások nem védenek meg a baleset­től. Csak akkor, ha betartják azokat. J. R. Sok baromfit kínáltak a kaposvári hetipiacon ,Lefutott” az uborka, a zöldbab meg a paradicsom A beszélő órát, melynek lényege egy végtelenített filmsza­lagra vágott hangbarázda — minden fél órában és egész órában bemondta a pontos időt — 1912-ben Berlinben je­lentette be szabadalom céljából tervezője: Márkus Miksa. Ez a hangrögzitéses eljárás a mai napig is megmaradt. Ha­sonló alapelven működik a posta pontosidö-szolgálata. A szokottnál nagyobb érdek- I lődés jellemezte pénteken a kaposvári hetipiacot. Az idő- ! szaknak megfelelően bőséges <1 volt az árufelhozatal gyü- j mölcsből. de különösen ba- j romfiíélékből. Nagyon sok hí- i zott kacsát és libát kínáltai I az őstermelők. Sok volt az al- I ma, változatlanul kevés a < körte. Érződött, hogy most j van a gesztenyeszüret ideje. Néhány olyan cikk, amelyből korábban szinte dömping volt a piacon, ma már eltűnt. így például »lefutott« az uborka, a zöldbab s a paradicsom is, noha ebből 20 forintos áron azért itt-ott még lehetett vá­sárolni. A gombáknál a vargá- | nya ideje múlt el. A nagy felhozatal mellett ' elég nagy volt a vásárlási kedv 1 is. A pénteki hetipiaci árak: tejföl (literenként) 26, túró 22, tojás (darabonként) 1,80—2, burgonya 4—5, sárgarépa 4— 5, petrezselveiri 6—8, vörös­hagyma 4—6, fokhagyma, 20, fejes káposzta 2. kelkáposzta 3, saláta (fejenként) 1,50—2, karaláb 4, karfiol 10, paradi­csom 20, paprika hegyes 5—6, töltenivaló 3—8, lecsó 1,60—3, tök 3, retek (csomónként) 1,20, paraj, sóska 15, gomba 15—50, jonatán alma 4-—6, delicsesz 3—5, alexander körte 10—12, egyéb 6—7, őszibarack 7, gesz­tenye 17—18, szilva 4—5, cse­megeszőlő 14—16, étkezési 10 —12, borszőlő 8, málna 20, dió 10—12, fejtett bab 16—20, mák 50 forint kilogrammon­ként. TAUKA tOtOH Naiv gyermek A kis Elsie esti imádsá­gát a következő szavakkal fejezi be: — Végül pedig, édes­kedves istenkém. küldj még egy kevés ruhát azok­nak a szegény meztelen lányoknak, akik abban a képes újságban vannak, amit apuka szokott olvas­ni... Hitetlen szülő Az orvos így szól az anyjához, aki elhozta hozzá beteg gyermekét: ■— Nincs semmi vész... Adjon a kicsinek hét ka­nállal ebből a gyógyszer­keverékből, és egy nap múlva úgy elmúlik a kö­högése, mintha elfújták volna! — Az lehetetlen, dok­tor úr! Nekünk sajnos csak hat teáskanalunk van! Prágai párbeszéd — Azt mondod, ez a nyakkendő 75 koronába kerül? Hiszen a pénzen egy pár kitűnő cipőt ve­hettél volna! — Az igaz ... De meg­lehetősen hülyén festenék cipővel a nyakamba! Abszurd eset — Miért kacarászol egymagádban? — Mindenféle mulat­ságos történetet meséltem magamnak, és most éppen egy olyan akadt, amelyet azelőtt nem hallottam ... A bűvös ötös — ötvenéves vagyok, május 5-én születtem, az ötödik emeleten lakom és öt gyermekem van. Ezért öt dollárt tettem arra a lóra, amely ötös számmal indult. — No, és nyert? — Ötödik lett... i A szalmaözvegy — ' A férjem folyton utazik, és évente csak egy hónapig van otthon. — És te olyankor na­gyon szomorú vagy? — Nem. Az a hónap gyorsan elmúlik! Táviratok Egy londoni cég utazója Amerikába érkezett, hogy nyélbe üssön egy nagy üzletet. A vezérigazgató táviratot kap tőle: »Ne­héz a helyzet stop. Tehe­tetlen vagyok stop. Napok óta nem tudok dolgozni. Stop. A vezérigazgató vála­sza: »Nem baj stop. Ügy vesszük; hogy kivette az évi szabadságát. Slop.« SummlMéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem küldünk visszái , Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és pcstáj kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. . Felelős vezeti: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents