Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
A kesztyűtől a bőrkabátig — Itt nemrég még sártenger volt! — mutat a lebetonozott udvarra a Dráva Vegyesipari Szövetkezet elnöke, dr. Papp F erenc. Cipőfelsőrészt, divatos bőrkabátokat, szőrmeárukat készítenek itt. A cipőfelsőrész-készítő részleget 1970-ben helyezték üzembe. Abban az évben 50 ezer pár készült el.. A következő év közepétől teljesen átvette a szövetkezet, ma már 900 ezer párat csinálnak. Ez nem jelenti azonban a végleges számot: 1975-re 600 ezer pár készítését vállalták, s ezt is emelik majd évről évre. Ügy számítanak, hogy 1980-ban t millió cipőfelsőrész kerül le a gépekről. A nyersanyag az NDK-ból érkezik, s a bérmunkában készült termékeket is oda szállítják. Továbbra is készít a Dráva Vegyesipari Szövetkezet ágyneműt, de most már bedolgozói rendszerben. Ebben az évben 16 millió forint értékben szállítanak megrendelőiknek. A textilkonfekciós . részlegben — itt vannak a szövetkezet legrégebbi dolgozói — 1972-ben indult egy olyan szalag, amelyen csak a szovjet partrternek — a Ranzoexportnak — csinálnák évente 32 ezer fiú- és lánykabátot. A másik szalagon már a belföldi piacra szánt termékek készülnek: téli munkaruhák évente 3—4 millió forint értékben. A korábbi években csináltak kesztyűket is. A Divatnagykereskedelmi Vállalat volt a megrendelőjük. A gyorsan változó divatot azonban nem tudták követni, különösen a gépek átállítása, az újak beszerzése volt nehéz. Ezért a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a kesztyűgyártást leállítja. Ezzel azonban újabb gond szakadt a nyakukba: mi legyen azzal az ötven asszonnyal, aki eddig a részlegben dolgozott? Áttértek a bőrruházati terAz utolsó állomás: minőségi ellenőr vizsgálja a sertésbőr kabátot. az OSZSZK érdemes művésze. 1 mékek készítésére. A múlt év- ; ben az.itt szabott és varrott ! áru angol exportra ment. Je- I lenleg már dolgoznak a Pan- | nónia Szőrmeértékesítő Válla- ; latnak is. A legfontosabb alap- i anyagokat küldik Barcsra, a i kellékeket a Dráva szövetke- I zet vásárolja. Kooperálnak a ] Csurgói Napsugár Ipari Szö- ! vetkezettel is, és kapcsolatban I vannak a Centrum áruházak- \ kai. A két szalagon készült ka- j bátok egy részét —^15 ezret — ! szállítják ide. j A szolgáltatás — mondja az ■ elnök — külön fejezet a szö- I vetkezet tevékenységében, ök j is kaptak állami támogatást, j Április elsején adták át az új I szolgáltatóházat Barcson, ahol ; újdonság a kozmetikai szalon, j a manikűr és pedikűr. (Eddig ) ilyen nem volt Barcson.) — A női fodrászat kivéteié- j vei — mondja dr. Papp Ferenc j — a szolgáltatások általában I ráfizetésesek. A hiányt az I árutermelés segítségével gaz- dálkodjuk ki. Egymillió forintért épült fel az új üzemcsarnok, ahol minden termelő- részleget el tudunk helyezni. A szövetkezetben jelenleg háromszáznyolcvanhatan dolgoznak, s évről évre több az ipari tanuló. 1971-ben még csak harmincötén voltak, ebben az évben már töbt? mint hatvan fiatal sajátítja el választott szakmáját. M. A. Egy kis lottótörténelem 150 éves a Moszkvai Kis Színház Ami a franciáknak a Comé- i Hamis pénz. A jubileumi évad j Druce darabjait, bizonyítva a riie Franchise az anöoloknak ^ másik szenzációja Osztrovszkij | szocialista 'kultúra ínterna- die Francaise, az anB lo na híres drámája, a Vihar, cionalista jellegét. Mindez araz Aldwych, a magyaroknak a j ugyancsak Babocskin rehdezé- j ról tanúskodik, hogy a 150 Nemzeti — az az oroszok szá- j se j éves Moszkvai Kis Színház mára a Moszkvai Kis Színház, j A híres együttes sokat tett ! képes az állandó megújulás- , . n séaű szoviet drá- ra, szocialista eszmeiséggel, új Története százötven eve, j k lom ' Megismertetésé- : történelmi tapasztalatokkal 1824-ben kezdődött, mikor a | ért ‘ Az ukrán Kornyejcsuk j gazdagítja az orosz nemzeti Moszkvai Nagyszínházból ki- ! házi szerzőnek számít. Az j színjátszás tradícióit. vált, és önálló épületbe költő- i utóbbi években bemutatták ; Alekszandr Szolodovnyikov, zött a prózai társulat. Való- j az észt Rannet, az azerbajd- | ban kis színházról volt szó ak- zsán Kaszumov, a moldavai koriban, mindössze 600-an fértek el a nézőtéren. A XIX. szá' zad közepén átépítették, nézőtere már ezer személyt fogadott be, de a hagyományos Kis Színház nevet megtartotta. A kiváló színészgárdának az a törekvése, hogy műsorra tűzze az orosz irodalom nagyjainak alkotásait, a Kis Színházat a cári reakció és sötétség idején a XIX. század haladó eszméinek tolmácsolójá- vá tette. A kor legkiválóbbjai nem véletlenül nevezték ezt a színházat »Moszkva második egyetemének«, Puskin, Gogol, Osztrovszkij és más olyan szerzők szólaltak meg színpadán, akik a politikai jogfasz- tottság közepette is ábrázolni I tudták a nép életét, j A szovjet hatalom megte- j remtése után elsőnek a Kis I Színház karolta fel a proletár | drámairodalmat. 1919. január | 1-én tartották Gorkij: öreg j című drámájának bemutató- I ját. Az első előadások egyikét I Lenin is megnézte. A további j években olyan művek jelezték ! a Kis Színház eszmei-alkotói j útját, mint Trenyov 1926-ban | írt színdarabja, a Ljubov Ja- i rovája. A mű a forradalminépi dráma születését jelentette, művészi erővel tett hitet amellett, hogy az értelmiség történelmi útja elválaszthatatlan a szocialista forradalomtól. Ezt követték az akkor j fiatal szerzők — Kornyejcsuk, Lavrenyov, Leonov darabjai. A második világháború ne- j héz éveiben a nép hősiessége, I a hazafiság, a fasiszta hódítók elleni harc tematikus drámái Jelenet a nagy sikerű Fjodor Joannovics .cár című drámából. A cár szerepét Szmoktunovszkij alakítja. Művészeti csoport megalakítását tervezik Kl^Z-fiatalok kezdeményezése a vakok közgyűlésén Az idei ősz ismét fokozta a játékkedvet — «pondják a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság statisztikusai. A nyári szelvényforgalom némi visszaesés után — sokéves tapasztalat ez — ősszel »kiegészül« a lottózók tábora, a főidényben, tavasszál pedig rendszerint megdőlnek az előző csúcsok. A beérkező lottószelvények száma állandóan emelkedik, s nem is csekély mértékben. Míg 1957 márciusában, az első lottóhúzáskor 1 millió 500 000 szelvény fogyott, ma már hetenként 8 millió körül jár a forgalom. A rekord: 8 millió 911 000 szelvény az idén, a 7. játékhéten született. A legnagyobb vonzerő kétségkívül az öttalálatos nyeremény reménye. Nos. ez eddig 114 alkalommal teljesült. A legtermékenyebb év 1966 volt 12 telitalálatos szelvénnyel, míg 1958-ban és, 1970-ben mindössze egy-egy öttalálatos akadt. Ebben az évben a negyedik telitalálatnál tartunk, é6 a 12. hétre fizették ki a játék kezdete óta a legnagyobb j lottónyereményt: 2 .millió j 595 359 forintot. (Az összeg I 100 forintosokban számolva 28 I kg-ot nyomott.) Akadtak bal- I szerencsésebb szerencsések, ! például azok a telitalálatosok, akik »csak« 529 545 forintot kaptak, mert azon a héten hár- j man találták el a számokat. Ez tavaly történt meg másodszor, és annyiban különbö- } zött az első, 1960-as esettől, kogy a három nyertes egymástól függetlenül találta el az öt : nyerőszámot, mig az előbbi- | nél a háronj ötös közül kettő ! apa és lánya tulajdona volt. ! A játék kezdete óta egyéb- i ként ötször fordult elő, hogy két ötös ,volt egy héten, sőt, olyan nyertest is ismer a hazái lottótörténelem. akinek kétszer volt ötös találata. A legértékesebb négytalála- tost 1958-ban érték el: 771 000 forintot fizetett. A »négyesek« között is akadt, akinek Fortuna különös bőséggel osztogatta kegyeit. Ilyen volt az a fiatalember, akinek négyes találata volt a lottón. A nyeremény egy részét autónyere- mény-betétkönyvbe fektette, amellyen hamarosan személy- gépkocsit nyert. A lottózáshoz ezután sem lett hűtlen — s kevéssel utóbb ismét négyest ért el. Végül egy rövid lista a nyertes számokról: leggyakrabban a 3-ast (70-szer), az 51-est (66-szor), a 86-ost (65- ször), a 34-est és a 69-est (63- szor), legritkábban pedig a 88-ast (36-szor) húzták ki. A HÉTEN TARTOTTA évi közgyűlését a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségének megyei szervezete. Több mint százötvenen gyűl_____________________ ______ tek össze a megyéből, hogy — Leonov: Támadás, Kornyej- ; elmondják örömeiket] gondjai csuk: Front, Ukrajna sztyep- i kát a jelen nem levő Most, hogy szociális problémáik javarészt megoldódtak, elsősorban művelődési életüket kívánják fejleszteni. Har- mincketten jutottak például kazettás magnetofonhoz az utóbbi hónapokban a szövettöbb í sóg nyújtotta jelentős árked_ péin — kerültek előtérbe. A I háború utáni három évtizedet | rendkívül erőteljes rendezői | munka jellemezte, amely sok j kiváló klasszikus mű ragyogó | előadását hozta, s mind újabb ! kor társ szerzőket - vonzott. A Kis Színházban mutatták j be Pogogyin, Szimonov, Ro- j zov, Arbuzov több darabját. száz sorstársuk nevében is. Dékány György megyei titkár szerint egészen más volt a hangulat ezen a közgyűlésen, minit az előbbieken. Mint mondta, régebben javarészt panaszkodással teltek el a közgyűlések, most legtöbben örömeikről, terveikről számoltak be. vezménnyel. Azóta már ők is kölcsönözhetnek a vakok kazettás hangoskönyvtárából«. Klubdélutánjaikon egyre gyakrabban szóba kerül egy csoport megalakításának a terve. Többen játszanak ugyanis hangszeren, egy somogyfajszi társuk pedig — ő a vakok Homérosz irodalmi körének is Csaknem 20 éve változatlan j A változás fő oka, hogy ma j tagja —' verseket ír. Terveik sikerrel tartják műsoron : njncs a megyében súlyos j szerint a csoport egyebek közt Toisztor A^ sötétség hatalma ; anyagi gondokkal küszködő szociális otthonokban adna emu drámáját, amelyet Bo- ! valí ember. Több mint ezren ' műsort, rísz Ravenszkij főrendező al- I Irtott színpadra. A tavalyi ; részesülnek személyi jaradek- , A közgyűlésen került szoba, évad rendkívül sikere A. Dan' hogy a közeljövőben Nagy( Tolsztoj — Fjodor Joannovics : A tavalyi közgyűlésen meg- atádon és Siófokon szeretnéi cárja, amelynek előadása új- : választott új vezetőség aktivi- nek körzeti csoportot létrehoz- szerűségével vonzza a közön- I tását dicséri, hogy számos í n', megkönnyítve ottani sors- séget. ' Ez Borisz Babocskin újabb munkalehetőséget te- j társaik ügyes-bajos dolgainak : színész és rendező munkája. ; rerntett Azóta több mint száz. Nagy visszhangot keltettek a i Gorkij-művek: a Nyaralók, a I emelkedett a szövetség í Dosztigajev és a többiek, a 1 tagjainak létszáma. Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Épp ilyen szívesen látták estéli társaságukban is Stancsics Mihályt. Ellentétben a Bakony vidéki iskolamesterek életmódjával —, hogy tudniillik szellemiekben parlagiak maradtak, de csak az úrfélékkel érintkeztek —, Izsákon egészen más szokás járta. Zemán János az igényesebb műveltség világában is otthonosan mozgott, ugyanakkor az egyszerű parasztok körében érezte jól magát. Mindennapos szokása volt, hogy vacsora után ellátogatott a családokhoz, egy kiadósat beszélgetett a tanyázó férfiakkal. Válaszolt kérdéseikre, megtanakodták a világ dolgait, tanácsokkal szolgált a népet érintő közügyekben; iroSomogyi Néplap dalomról beszélt, kérvényeké] fogalmazott. Idővel aztán magával vvfte segédtanítóját is az esti > saélgetésekre. Mély hátassal volt ez Mihályra: bizonyossá lett számára, hogy példaképét tisztelheti Zemán Jánosban. Megértette, csakis így van értelme a tudásnak, és ha eddig tanulni akart, úgy most kétszeres oka van rá. Minél műveltebbé kell válnia, hogy ismereteivel Zemán János módjára szolgálja a népet. Valósággal falta az olvasmányokat. Mert mondani is fölösleges, hogy mesterének számos könyve volt. Az akkori fogalmak szerint nagy könyvtárnak számított faluhelyen a néhány száz kötet. Mihály rövidesen a végére járt az összes magyar nyelvű műnek. Annál keserűbben törődött bele, hogy a latinul és franciául írt könyvek szinte hozzáférhetetlenek az ő számára. De lobogó türelmetlenséggel döntött: megtanulja a fontos nyelveket. Közben mindjobban megszerette az egész falu. Mesterében immár atyai jó barátját tisztelhette, akivel el-elta- nakodott leendő sorsáról. Zemán János őszintén megvallotta, nagy segítség számára a szerencse által Izsákra vezetett segédje, és nehezen nélkülözné, mégis úgy véli: helyesebb lenne, ha Mihály elvégezné Budán a tanítóképzőt. Akkor aztán az oklevéllel visszatérve a jelenlegi negyven forint helyett évi nyolcvan forintért folytatná munkáját, rendes tanítóként. A vallásos Mihály az őrangyalától sem remélhetett üdvözítőbb sugallatot. Forró vágyát hallotta viszont mestere ajkáról. Budára menni, tanulni, okleveles tanítóvá lenni... Remélhetett-e ennél ragyogóbb jövendőt a megbotozott jobbágylegény? VII. Maga sem gondolta, milyen hosszú és változatos diákéletnek néz elébe, amikor huszonkét esztendős korában elkezdintézését. Horváth Béla — aki Siófokról érkezett — elmondta, hogy az utóbbi hetekben 70 vak embert keresett föl, gondjaikról érdeklődve. Azóta közülük félszázan kérték ? fölvételüket a szövetségbe, te az intézményes tanulást a erszényét. Eleinte inkább köl-f nem egy közülük olyan, aki budai tanítóképezdében. Róla csönzött, minthogy tanulás? korábban nem is tudott a szö- pedig nem gondolták volna — helyett mulatni járjon. Ami-? vétség létezéséről, sem a tanárai, sem pedig diák- kor azonban túlságosan Visz-? B társai —, hogy a módosabb kö- szaéltek jóhiszeműségével, ke-? A közgyűlésen többen be- rökben szokatlan külsejű fia- reken megtagadta a kölcsön-? számoltak a társadalmi össze- talember alapos meglepetést nek nevezett ajándékozásokat.? f°§ás és segíteni akarás szép okoz majd rendkívüli szorgal- Nosza, a szórakozásnak élő? Példáiról. Mint mondták, egy- mával, csillogó eszével. úrfiak már nemcsak gúnyol-? re több ember érti meg, hogy A nemesi vagy polgári rété- ^k- .hanem szidalmazták is? a vakokat nem sajnálni, hegekből kikerülő tanítójelöltek ^enysege miatt. ? nem segítem kell. inkább gúnyolták, mint tisz- Nem törődött velük. -Annyit? A vakokat segítő legjelen- telték magatartása miatt. Meg-. foglalkozott tanulmányaival,» tősebb kezdeményezés a pusz- szólták paraszti öltözékét, ug~ amennyit csak kicsikarhatott* takovácsi tsz KlSZ-fiataljaitól ratták társasági ügyetlensé- a nap huszonnégy órájából.# indult él. Gyakran megláto- géért. Mivel pénzt szagoltak Nem csoda, hogy egy tánév le-?gatják a környékükön élő vak nála, váltig csalogatták az oly forgása alatt kitűnőre minősí-f embereket. Segítenek a ház kellemes budavári, tabáni kis- tett tanítói oklevelet szerez. ? körüli munkában, vagy elkí- kocsmákba. De nem akarja abbahagyni a?sérik őket orvoshoz, postára... Mihály azonban szigorúan tanulást. Mindenképpen szűk-? i ellenállt mindenféle kísértés- ségét érzi a latintudásnak,? A KÖZGYŰLÉSEN ezeknek nek, noha szerette a jó étele- ehhez pedig nem nélkülözheti ? a fiataloknak a képviselője is két is, a módjával fogyasztott a gimnáziumot. ? részt vett, és mint elmondta, borocskákat is. Társainak nem Nincs más hátra: követkéz-£ az ifjúsági szövetség fórumain volt' életszükséglet a tanulás, zék a gimnázium! Mindjárt? felhívják a többi KlSZ-szer- mert atyjuk, rokonságuk se- itt, Budán, ahol Korbélyi? vezet fiataljait, kezdeményez- gítségével biztos hivatal vári címzetes püspök az igazgató. ? zenek hasonló akciókat. jószerével.61 'cs^c a'zt^elentette Jelentkezik is nála felvétel-? A Latinca Művelődési Közszámukra, hogy kivárják az re> a ,leheto legjóhtszemubb? P?nt szinhaztermenek nezote- oklevél átadását Ezért csak gyanutlansaggal. Annál na-? ren ulo 150 ember nem latta annyit bíbelődtek a leckékkel, pobb a megdöbbenése, ami-? a segítőkész fiatalok képvise- amennyit megkívánt a mini- kor KorbM.yi c11™zet“ Püspök* lomek arcat, es nem latta a mális illendőség ur g°romban- elutasítja, mond-^ Tóth Lajos iskola kisdiákjait Máskülönben örökké a mulat- ván: ilyen baÍuszof vén sem> akik tiszteletükre adtak Ságokon törték a fejüket. masznak, sót embernyi em-f műsort. Nem látták egymást bernek semmi keresnivaló]aV . . . ,«, Mihály azzal haragította nincs a gimnázium kisdiákjai^ Sem’ megis ug^ érezték, nmmagára őket, hogy egy idő között, után nem hagyta fosztogatni csenek sötétben. (Folytatjuk.) B. F.
