Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

t Értékes régészeti lelet Este a munkásszálláson Esős őszi este. A bejáratnál I fiam. Az, egyik ötvenhatban) A könyvtár helyzetén pedig az emberek lerázzák magukról } külföldre ment. Nem ír, nem is sürgősen változtatni el a vizet, megnyújtott, fáradt J tudia boi élek. A másik ta- léptekkel indulnak föl a lep- | & mint művelt ember, mérnöki állásban csőn. Mozdulataikban az. egész j nult, nap. Ki a gép mellől, ki a félig 1 ugyebár, emelt fal állványától. ki_ az anyagszállítóktól érkezik. Balázs Istvánná gondnok ka­lauzol a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat kapos­vári munkásszállásán. Egy hi­van. Füreden, a hajóépítőknél. Gondolok egyet, van egy kis megtakarított pénzem, és ha > akarok, hát elutazok hozza. Balázsné kesernyés mosolya ján húsz éve dolgozik itt. Több i mutatja: az öreg egy magya- mint háromszáz férfiemberről [ ^ mentőövéb; Wjt most. Rómától százötven kilométerrel északra, a Tirrén-tengerben különlegesen szép római kori korsót hoztak felszínre 80 láb mélységből a könnyűbúvárok. _ (Tilefotó: AP—MTI—KS) Egy öreg taxi titkai Nem könnyű egy taxit szó- ] Ragyogó műutakon jár, bez- ra bírni! Pedig mennyi >-tit- i zeS én... Nem is gondolná, kot« tud! Hogy például Kis­sék csúnyán összevesztek, vagy hogy Nagy munkaidő után nem ment haza ... Né­ha elkeseredett ember ül be a hátsó ülésre talán csak azért, milyen vacakok Kaposvár út­jai. Minden rugóm sajog egy donneri vagy egy qseri fuvar után ..._ Erről jut eszembe egy múlt­kori utas. Afféle idegenbe szakadt hazánkfia. Tizen­hogy a sofőrtől halljon egy- ' egynéhány év után jött visz­ket vigasztaló szót. A követ­kező utas meg éppen örömét nem tudja magába fojtani: fia született. A sofőr persze gratulál, azután a következő fuvarnál tanácsod ad, vagy éppen megdorgál egy danázó utast. Később persze semmire sem emlékszik, mert hát a 'axi diszkrét dolog ... A kocsik még vezetőiknél is titoktartóbbak. Nekem még- ■s sikerült »szóra bírnom« 'egy kopott, öreg Warszawát. Az álmosító úton el-elbóbis- koltam. Fülem az oldalsó ab­laktáblához tapadt, hallottam a tengelyek reszelős susogá- sát... és valami beszédfélét is. Mintha rekedtes öregember szóit volna. — Higgye el, jobb lónak lenni! Egy ló minél öregebb, kezdi: képzelje, hogy jártam. Ezután elmondja, hogyan járt. A gazdám bólogat, de talán fel sem fogja, amit hall. Neki j is megvan a maga baja. Mos- I tanában már én is sok gon- | dot okozok neki. A minap j 4000 forintot fizetett ki a sze- ] relőnek, aki az első futómű- [ vemet javította. Emlékszem, fiatal kóromban egy öreg 407-es Moszkvicstól hallottam, milyen nagy luxus volt a taxi.az ő idejében. I Elegáns dolognak számított a két aznap vittünk. »Képzel jétek, a pasi beszállt, és ver­ni kezdte a feleségét. A gaz­dám hátraszólt, hogy hagyják abba. Erre fel az asszony — csöppet sem finomkodva — visszaszólt, hogy ne üsse be­le az orrát a családi ügyeibe. Ezután tovább folyt az adok, kapok, míg csak ki nem száll- annál jobban megbecsülik. A ! i^k.« Egy fiatal Zsiguli me- kocsisnak valóságos kenyeres- j sélte ezt. Zöldfülű még, azért pajtása a lova. Igazi társa. Az sondolta, hogy a története én gazdám egyre többet pa- egyedülálló ... sza szülővárosába, és azzal ült be, hogy a gazdám vigye körül a városban. Csak ámult- bámult, és búcsúzóul azt mondta: »Maguk panaszkod­nak itt, pedig csak én látom igazán ennyi év után, ez nem j taxi. Ma már a piacról haza- ugyanaz a város«. j felé tartó nénikék is taxit I kérnek A taxiállomásban, ha nincs fuvar, mi, kocsik is beszélge- j Legjobban a túrautakat tünk egymással. Üj kenöola- , szeretem. Ilyenkor úgy szá­jakról, szerelőkről, fuvarokról, I guldok a búzatáblák vagy ér­és persze az utasokról, aki- dők között, mint fiatal ko­gondoskodik Balázsné, minden bejövő jó estét köszön, aki históriákat tud azokról i akik itt élnek és akik elmentek már. A bejövök szeme kiragasz­tott plakáton állapodik meg egy percre: Jeney István szín­művész előadóestjére hív fél nyolcra a klubba. A név új. az esemény ismétlődő — a Válla­lat népművelője. Szábados Pé­ter már több előadóesetet szer­vezett, legutóbb például Dölle Zsolt pantomimmúvész műso­rát látták az építők. — Változnak az idők, kérem ... és a körülmények is. Nem mondom, hogy minden jó már, de aki csaknem' két évtizede van itt, az meg tudja ítélni ezt. Hiszen akkoriban napirenden volt, hogy hívni kellett a rend­őrségi dzsipet, a mentőt; része­geskedés, verekedés. Pedig csak nyolcvanan voltak. Most sokkal többen, és mégis alig akad ilyen gond. A szállásbi­zottság fegyelmet tart. Több éve már annak, hogy lopás for­dult elő ... Nem mondom, hogy egy szappan vagy kisebb dolog nem tűnik el. Hiszen tudja, sokféle ember jön össze itt. Az egy brigádban dolgozó­kat igyekszünk egy helyre'rak­ni. Van büfé, hetenként két­szer klubestet rendeznek a KISZ-tagok, olyankor hölgy­vendég is jöhet. Ugyancsak kétszer van mozi, minden este könyvtár, és az új népművelő —: Mikor járt a mérnök fiá­nál? — Négy éve ... Vagy öt... Már nem is tudom. Az ajtón kívül tudom meg, hogy sem csomag, sem levél nem érkezik Füredről ^István bácsinak. Iparos büszkesége, emlékei, öreg ével' itt gyöke-] lin lírája, József Attila^tamtá- reznek a munkásotthon falai között. Kevés a könyv és régi, többet agyonolvastak már. Több mint kétszáz beiratkozott olvasója van a szakszervezeti körfyvtár- nak. Fél nyolc. Van, akit álomba döntött az egész napi fáradtság. Van, aki frissen borotváltan lejön a klubba. És jönnek a szakmun­kástanulók is. Jeney István fürkészi közön- sígét. — Hát persze, aki nagyon fáradt, ,jobb, ha alszik. Aztán elkezdi a verseket. Maga a Hamlet a keret, a hamleti sors — költészetből, művészetből megidézett ham­leti sors — a tartalom. Hölder­naszkodik, ahogy vénülök. Hogy gyakran kell vinnie sze­relőhöz, meg hogy öregségem­re túl jó az- étvágyam. Tüdja, amióta gebinben vannak a taxik, az efféle is a sofőr gondja. N^m mondom, sokat költ rám, de mégsem füröszt tej- ben-vajban, mint a saját mondja Balázs Istvánné. Csak úgy találomra nyitunk be az egyik emeleti szobába. A kék paplanos heverők között öregember áll, látszik: örül annak, hogy meglátogatják. Érdekes, hogy az ittas em­bert legtöbbször a taxiba éri utol az önvád. »Azok a pisz­kos haverok ... Ök vittek be­le ... Szegény jó feleségem, nem ezt érdemU tőlem. Tud­ja, én egy hülye vagyok. Po­fozzon meg, nem érdemiek mást...« A gazdám próbálja megnyugtatni: mással is meg­Polskiját, azt a pökhendit... , „ ,, _ . ., Honfitársam, mégsem szól esett mar- majd csak meSbe' hozzám, mikor néha estén- | a felesége. Ilyenkor ként egymás mellett állunk a gazdám udvarán. Ö csak az élet derűsebb oldalát látja ... Nyaranta, hetenként egyszer a Balatonhoz viszi a családot. azt válaszolják: »Maga nem is­meri az én feleségemet.« Kevés utas ül csendben vé­gig egy fuvart. A legtöbb így romban. Nemrég Somogybán j egyre több kulturális estet is forgató filmeseket szállítót- ! szervez. No nem mindenki jár tam. 6—700 kilométereket j ei ezekre, de egyre többen mentünk azokban a napokban, még Sopron környékéről is hoztam szereplőt az ^egyik próbafelvételhez. Több mint 100 ezer kilomé­ter van a kerekeimben. Egy kicsit már fáradt vagyok. Egés<4 nap csapkodják az aj­tómat, rángatják a sebváltó­mat, nyomkodják a pedáljai­mat. Csoda, hogy még bírom! Naponta több tucat utas. Én bizony legtöbbször azt sem tu­dom megállapítani a ruha alapján, vajon mérnök vagy segédmunkás ül be. Persze, ha jobban figyelek, érzi a kilin­csem, hogy kérges, erős-e az utas keze, vagy csak olyan toliforgatóféle, mint maga. Erről jut eszembe, a rend­számomat ne írja le*. A taxi diszkrét dolog, nem szeret­ném, ha azért nem lenne uta­som, mert azt gondolnák, a gazdám vétett a régi szabály ellen. Bíró Ferenc A szomszéd szobában három fiatalember tölti az estét. Egyi­kük látta Dölle Zsolt panto­mimestjét. — — Lemegyek most is ... Itt a szálláson nem unatkozik az embdr. Nem is azzal van gond. ami van, hanem azzal, ami nincs. — Mi nincs? — Reggeli és vacsora. Egy olyan étterem vagy étkezde kellene ide, ahol az ember reg­gel vagy este, ha kell, meleget vehet. Más minden kényelmes. Könyvtár van, újságok járnak. Jár ide a vállalati újság is. Szívesen olvassuk, azt mond­ják írni is lehet bele. — Miről írna az újságba? munkaszervezés ről. — A — Mit? — A hibákat is. Egyrészt az anyagellátásban adódó bajo- | kát... Meg a szaktudást is — ami ninc$ mindenkinél. És j magát a szervezést, a munka j folytonosságát. Hogy a szak- ipari munkák után ne kelljen a kész vakolatot újra , fever-) ni... Előfordul ilyen is. — Beszélt erről a vezetőkkel is? — Igen. Az igazgató gyakran jár ki az építkezésre, és szó­lunk a dolgokról. Meg több­ször volt már itt a szálláson is. sa, B. Nagy László búcsúja, Nagy László indulata fokoza­tosan hevülő, nehéz építkezés. Küzdelem a gondolattal. Ezen az estén, itt a munkásszállá­son többszörös a küzdelem. Látszik az arcokon: szeretné­nek ráhangolódni, megragadni a fonalat. Látszik Jeney Ist­ván arcán is — kinyújtott te­nyéren tárna oda mindent. De másként építkeznek a költé­szet gondolatai, más a kötő­anyag is, és másként építkez­nek az emberek. Mégis éppen a küzdelem, az akarat, hogy ta­lálkozzon a kettő, ez a megin­dító ezen az estén. Nincs ön­ámítás, néhol találnak rá a kapcsolatra csupán. Egy szakmunkástanulónak lecsukódik a szeme. Egy kifá­radt munkásderék tiltakozik a hosszú ülés ellen... De több ] arcon látni: megértették Nagy i László Zöld Angyalát. Igen, I küzdelem. Fáraáztó is. Közhely most azt ínji — mégis megér­te... Kérem, én 1949 óta mun- | A hallottakat újra Balázsné Beszélgetés a műsor után. A színész fáradt, az emberek is. Nyugodtan folyik a szó. — Lehet, hogy nem értet­ték ... Voltak, akik nem értet­ték. — A színész nem csüggedt, inkább töpreng. — Abból in­duljunk ki: ez az én felelőssé­gem. És megint közelebb jutoltak. Azt hiszem, abban jól megér­kásszálláson élek. Itt pedig az óta, amióta munkásotthon van. Mindenféle építkezésen dolgoz­tam. Annak idején Budapesten kezdtem, persze somogyi va­gyok — zákányi. Iparosem­berként mentem nyugdíjba, most itt a ház körül végzek al­kalmi munkát. Kis nyugdíjki­egészítés ... hiszen tudja. — Innen hét végén haza­utaznak az emberek. — No igen. Nekem, kérem, ez az otthonom. Persze van ro­konságom is... egészíti ki a folyóson. A válla- j tették egymást: építeni — mu­lat foglalkozik bizonyos belső átalakítási tervekkel a szállá­son, s elképzelhető, hogy az ét- teremgond is megoldódik. sort vagy házat — nagyoti ne­héz, és nagy felelősség. Tröszt Tibor Növényvédelmi tájékoztató ' Új óvó rendszabály a növényvédelemben Hatályba lépett a mezőgaz-1 munkaegészségügyi, élelmezés­VARGA DOMOKOS öÍYÖk­éstolgato be), a Duna mellé, ahol szintén ha aratnék vele nagy sikert, be. Némelyikük külön képes­nyaraltunk. Bubuval két hé- Még restelleném is, azt hi- könyvben is megjelent. De Be­iig, még Vaja előtt. Ott szent- szem, ezeket a pillanatnyi öt- nedelc Elek, Móra Ferenc kö- jánosbogarakat is láttunk rop- letekből összetákolt, toldott- tétéiből is kiszemezgethetünk ködni esténként, s éppúgy meg- foldott elmeszüleményeket, olyan meséket, amiket talán a csodáltuk őket, mint ahogy a amelyeknek egyetlen értelme másfél-kétéves gyerek is élvez, Röfi is egyik ámulatból a má- és értéke, hogy ezer de a két-harom-négy éves már síkba esik, s nem nyugszik, szállal kötődnek Bubu bizonyosan, amíg nem fog egyet, és haza életének eddigi élmé­nem viszi, de odahaza a szó- nyeihez, s így minduntalan E mesék nyelve oly játékos, ( oly eleven, a mi gyerekeink , illetve két1 dasági és élelmezésügyi mi- niszter 14 1974. (MÉM. É. 22) ^MEM. számú utasítása a Me­zőgazdasági balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabá­lyok Vegyszeres növényvéde­lem című III. fejezetének ki­adásáról. Egyidejűleg hatályon kívül helyezték a 17/1969 MÉM. számú utasítással ki­adott korábbi óvó rendsza­bályt. Az új óvó rendszabály, mely az Általános balesetelhárító és bábán a rab bogár nem akar magára ismerhet bennük. Röfi: szivéhez szóld hoev már ezzel világítani, ezert ismét eleresz- ő és mégse ő, és ez a jó, mert js gyönyörűséget keltenek De Segészségvédő óvó rendszabály \cf\r TViorffonuliQ nnmortót /íc ^ ® * T I . ! „A „4- A ^ _1 '.U ’ l_ t i. . . Ez is egyike a körülötte káp­á iy ne: •as beteg tőle, mint ő maga; a rndéglőben éppúgy tétovázik, agy piros vagy sárga szörp ell-e neki; Bogyi néríit isépp- iy meg-meglátogatja, s mi- ián jót evett-ivott a konyhá- an, megy be a szobába babáz- i vagy tévézni; néha kirándul János-hegyre is, máskor Va­így megtanulja önmagát és tét- legtöbbjük már azt is pedzi, i kiegészítése, a közeimúU évek Egy kötetet teleírhatnék is nézni, nemcsak alTb^. utöbb — öt-hat éves kor- Jelméleti és gyakorlati tapasz­ezekkel a történetekkel, elme- jóimról. Ez pedig minden em- ^ — a tündérmesék teljesítő- iratainak felhasználásával ke- sélhetném — mint őneki már p^-erkolcsi ertekrendszer nek kis gyerekeink képzeleté- Jrult összeállításra, s egyben annyiszor —, hogyan varázsolt kezdete. ben: a jók győzelmét a rosszak l-hal a növényvédelmi tevé­rázó va^Ätoto^^RM-raki ? a fajától kapott egy- Később ez a kezdetleges ér- felett. ' M ^függő élelme­•áron úav homokozik télen fonntos kis műanyag helikop- tekrendszer, a jo es a rossz té- Esrvre azért mindie vieváz- x .’ valamint kornye­-dion úgy nomoKoziK, teien b-, _ j ib Mjribó, _ . tudata természetesen to- , SY , m neng vigyáz Jövedelmi hatályos jogszabá- eg úgy eszik havat s lesz la- . . , ... , ~ ’ , xel meszeiesen to tam: ne legyen olyan élőlényé \ i,, !8, * e 1 op ért, amibe beje 1S vabbfejlodik, szerencsés eset- a világnak, aki eleve rossz. Egy r*yoKra is* lehet ülni, de előtte kivitte a ben lelknsmeretesse válik. De idöben gyakrarl kérdezgette' Az új óvó rendszabály né­retre, szét ne nyomja .a szoba ennek még hosszú az útja. A Bubu; „X farkasok rosszak?« 'hány fejezete a korábbiakhoz falat miközben megnő, es iga- gyerek életét tükröző, testre „A* ördögök rosszak?« Sőt: {képest módosult és kiegészült. zi ajtaja, ablaka, ulese, igazi szabott mesék után — vagy »Kik a rosszak?« Abban ma- {Hatálya kiterjed valmennyi, a torgoja, igazi motorja lesz ne- már velük együtt — a kicsik- radtunk vele, hogy ördögök {növényvédő szerrel kereske- , 1 • Elmesélhetnem, hogyan nek is érthető és élvezhető igazában nincsenek is, sehol az fdelmi. fuvarozó, raktározó, fel- ? r0TSZ k,Símk ‘fi a «agyar népmeséket merném égegyvilágon, farkasok viszont {használó, hulladékkezelő, vizs- . c- helikoptert a^ Janos-hegy tete- leginkább ajanlani mindenki- vannak jók is, rosszak is, de a {sáló tevékenységet végző íra röpül el a helikopterével jeill ’ a / ato elöl, miközben nek, az olyanokat, mint A kis- rosszakat becsukták az állat- {üzemre, intézetre, vaamint a így Bezegénybe (Zebegény- a Ko , .V1Síf eregette fent a kakas gyémánt felkrajcárja, A kertbe, ketrecbe, és onnan'nem {saját hatáskörben felhasználó SomogyiNéplap néhány a gépét, és így tovább, de alig- ke-picinke című kitűnő kötet­(FolytcUjuk.) van a növényvédő szerek mé­regjelzésében is. A vegyszerek egészségügyi és környezet­egészségügyi veszélyességének mértéke szerint, lehetnek kife­jezetten mérgezöek (-j—1-+), közepesen mérgezöek (-j--j-), mérsékelten mérgezöek (+) és gyakorlatilag nem mérgezöek. Az óvórendszabály a növény­védő szerekkel kapcsolatos baleset, mérgezés gyanúja ese­tére a kötelező elsősegélynyúj­tást a korábbi — ide vonat­kozó — rendelkezéseknél rész­letesebben írja elő. Ugyancsak új rendelkezés mondja ki a növény védőszer-maradvá­nyokat tartalmazó különféle mosó, öblítő, tisztító, víztisztí­tó folyadék, használhatatlanná vált permetlé, csávázólé meg­semmisítésének módját. Az idén jelent meg a Gyü­mölcsfák védelme c. könyv, Jenser Gábor szerkesztésében. A könyv a nagyüzemi és há- I zikerti termelőknek egyaránt hasznos, gyakorlati útmutatót | ad a gyümölcsfák részletes nö­vényvédelméről. A könyv egyik legfontosabb fejezete a Permetezési prog­ramok. Itt a tennivalókat a gyümölcsfák fenológiai fázisai szerint ismertetik. A permete­zési programban levő tábláza­tok a védekező szereket ható­anyag alapján javasolják. A könyv a megye könyvesbolt­jaiban kapható. I

Next

/
Thumbnails
Contents