Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

Ifjúsági divatbemutató * Az Ifjúsági Divatbizottság a Magyar Di­vat Intézet mintatermében mutatta be azokat az új ős<zi—téli mo­delleket, ame­lyeket már árusítanak a kereskedelem­ben is. Ezek­ből a tervek­ből mutatunk be néhányat. OTTHON ES CSALAD Ilűléses hurut, influenza Az idei, korán beköszöntő és rendkívül kedvezőtlen időjá­rást hozó őszt megérzi egész­ségünk is. A szokottnál lénye­gesen több a hűléses, hurutos megbetegedések száma. A be­tegek gyakran már maguk csi­nálta kórismével keresik föl az orvost: «-Influenzám van, ké­rek rá valami gyógyszert«. Szerencséré ez a diagnózis az esetek túlnyomó többségében téves, nem influenzáról, hanem egyszerű nátháról vagy hűlé­ses hurutról van szó. A diákok zsebpénzéről Ne legyen „célprémium rr Kockás anyagból varrt kapuc nis kabát. Üj vonalú, szőrmével díszített bundák. (MTI-fotó — Bara István felvételei —KS) PEDAGÓGUS ismerősöm mesélte az elrettentő esetet: egyik első gimnazista fiútanu­lóját minden ötös osztályzatért egy üveg kőbányai világossal jutalmazza az édesapja. A »sörprémium« végletesen rossz példája az iskolás gyerek ju­talmazásának, de sajnos ilyen is előfordul. A gyerekek nyíltan elmond­ják — nemcsak egymásnak, hanem a pedagógusoknak is —, hogy náluk otthon mekko­ra az egyes osztályzatok »ár­folyama«. A jó osztályzatokért nem , ritka az alkalmankéti 30 —50 fornitos díjazás sem, és gyakori a »füles« is a gyen­gébb jegyekért. Különösen a nagyon elfog­lalt, jól kereső szülők között dívik a rendszeres »célprémi­um« a tanulmányi sikerekért. Ezek a szülők úgy vélik: ösz­tönzően hat gyermekükre a pénz, s úgy érzik, ily módon eleget is tesznek szülői köte­lességüknek — a tanulás ellen­őrzését, serkentését illetően. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. A rendszeres, szinte fizetés jellegű pénzösszegekkel ezek a szülők gyermeküket anyagiassá nevelik. A »vala­miért valamit« megszokása el­kíséri őket egész életükben, meghatározza későbbi emberi kapcsolataikat is. Ahol egy nagylány nem azért mosogat el a vasárnapi ebéd után, hogy elfáradt édesanyját legalább egy félórára megkímélje, ahol a gyermek saját, jól felfogott érdekében nem azért tanul — s ezt kell vele megértetni —, hogy kiművelt emberfővé vál­jék, ha az élet bármely terü- 1 letére kerül is, hanem a kilá­tásba helyezett forintot lesi, Ott valami nincs rendjén, ott valamit helyrehozhatatlanul elrontott a szülő.,.. Mi a helyes rievelési elv, a helyes szülői magatartás a zsebpénzzel, jutalmazással kapcsolatban? Mit tegyünk, hogy ne tartsa mindedért a markát gyermekünk, de azért egy fillér nélkül se legyen? Adjunk a gyereknek korához illően havi vagy heti zseb­pénzt, amelyből fedezheti ki­sebb kiadásait, esetleg némi édességet is vásárolhat magá­nak, de ne tegyük alkalmi munkássá, haszonleső, csak a pénzért mozduló, a forintért tanuló diákká. A havi zsebpénz legnagyobb előnye, hogy aMal önállóságra neveljük és gazdálkodásra szoktathatjuk már iskolás kor­ban gyermekünket. Bízzuk rá, mire költi a pénzt! Engedjük önállóan gazdálkodni. Tanulja meg a maga erejéből a beosz­tást, s nem kevésbé azt is, hogy a pénz az örömszerzés forrása is lehet. Ha takaréko­san bánik havi zsebpénzével, juthat belőle a maga kedvtelé­sén túl szülei, testvérei meg­ajándékozására is. Ily módon arra is rájön a gyerek, hogy mikor ad ki haszontalan dolog­ra pénzt, s megbecsüli majd a szüleitől látott beosztást és ta­karékosságot. A SZÜLÖK a jó tanulást és magatartást semmi esetre se jutalmazzák pénzzel, hanem lepjék meg gyermeküket vala­mi általa áhított ajándékkal! A forint szinte számolatlan osztogatásánál minidig többet ér a jó szó, az elismerés. K. É. A hűléses hurut és a valódi influenza közt azonban lénye­ges különbség van. És ennek nagy a gyakorlati jelentősége is. A hűléses hurut alatt elsősorban a felső légutak nyálkahártyáján •'‘jelentkező gyulladásos megbetegedést ért­jük, amely a nátha, a garat­hurut, vagy hörghurut ismert képében jelentkezik. Nem rit­kán tovaterjedő gyulladásról van szó, így a náthához garat­hurut, ehhez pedig hörghurut társulhat. A hűléses hurut inkább kel­lemetlen, mint komoly beteg­ség. Az orr nyálkahártyájának duzzadása miatt lehetetlenné válik az orron át való légvétel, a gyulladt nyálkahártya bőven termel váladékot: egyik zseb­kendőt a másik után dobjuk a szennyesbe. (Okosabb ilyenkor papírzsebkendőt használni!) A garathurut kaparó érzéssel, esetleg nyelési nehézséggel je­lentkezik, a már úgyis náthás hang rekedtté válik; á hörghu­rut pedig a nappalainkat és éjszakáinkat is megrontó kö­högéssel tetőzi a betegséget. Ezek ellenére a közérzet nem szokott rossz lenni; a láz — ha egyáltalán van — sem emelke­dik magasra. A hűléses hurut többnyire néhány nap alatt magától meg­gyógyul; gyógyszeres kezelésre szövődményes' esetekben nincs is szükség, legföljebb Chinaci- salt, Kalmopyrint, kevertport javasolunk és a szokásos házi szereket: meleg italokat (teát, limonádét), kamillás vagy sós vizes gőzölést. Az alkohol se nem gyógyít, se nem véd a fer­tőzés ellen. Ezért a betegség kezelésében épp úgy nincs he­lye, mint annak megelőzésé­ben! A szövődmények ritkák, de előfordulhatnak: így orrmel- léküreg-gyulladás, közép- fültőgyulladás, tüdő­gyulladás. Ez utóbbi elsősorban a hűléses cse­csemőket és az öregeket fe­nyegeti. A szövődmények ke­zelése természetesen már hosz- szabb időt és megfelelő gyógy­szeres kezelést igényel. A hűléses hurut — mint a neve is mutatja — kapcsolat­ban van vagy lehet a meghű­léssel, amit a kedvezőtlen, esős, párás időjárás, a hőmér­séklet hirtelen esése okozhat. A betegséget azonban nemi közvetlenül a meghűlés idézi elő. Ez csak »előkészíti a ta­lajt« bizonyos, az influenzaví­rusánál kevésbé veszélyes kór­okozók — elsősorban szintén vírusok — számára, amelyek a megfázás által legyengített ellenállású nyálkahártyákon gyulladást okoznak. Az időjárási változásoknak minden ember ki van téve, ezért jelentkezni a hűléses hu-;, rut nagy számban most, az őszi, majd a téli hónapokban. Ezt, bár a betegség kórokon tója kétségtelenül átterjedhet egyik emberről a másikra, mégsem tartjuk igazi fertőző betegségnek. Ennek ellenére aki náthás —-már csak eszté­tikai szempontból is —, lehe­tőleg kerülje a nagyobb közös, ségeket, szórakozóhelyeket, egy-két napra akár a munka­helyet is. A betegség elleni vé­dekezésben nagy szerepe van a megfelelő öltözködésnek. Az átázott ruhától, lábbelitől ta­nácsos gyorsan megszabadulni.1 A réteges öltözködés biztosítja, hogy a változó külső hőmér­séklethez öltözködésünket gyorsan tudjuk alakítani. Fon­tos a lakószobák, munkahelyek gyakori szellőztetése is. Az influenza heveny fertőző betegség, amely ki- sebb-nagyobb — néha az egész világra kiterjedő — jár­ványokban jelentkezik, de el­szórt esetekkel a járványok közti időszakokban is talál­kozhatunk. Kórokozója az inf­luenzavírus, amelynek több alfaja ismeretes. Ezeket A, B, C, betűkkel jelöljük. A nagy járványokat a kiindulási he­lyük, illetve — a tudományos világban — a kórokozó faja szerint szokták elnevezni. 1918 —19-ben volt a »spanyol nát­ha«, amelyben néhány hónap alatt többen haltak meg, mint a négy évig tartó első világhá­ború alatt a frontokon. Ilyen sok áldozatot követelő influen­zajárvány — szerencsére — azóta sem jelentkezett, bár az 1957—58-as »ázsiai« és az 1968 —69-es »hongkongi« influenza is meglehetősen nagy halálo­zással járt, főleg az idősebb vagy már -eleve nem egészsé­ges lakosság köréből szedte ál-j dozatait. (Vasárnapi »Otthon« j rovatunkban folytatjuk.) Gyűrűs madarak Gerencsér Miklós Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye , ban mindössze kétszer lopott Eleinte itt is nagyon jól ment (egyszer letépte a vízimolnár a dolga. Kényeztették, dédel- violáit, másodszor a kovács gették szíves szóval, válogatott gyöngyházbetétes bicskáját vágta zsebre, míg a lovukat patkolta). S annyira bántotta ez a két kis tolvajlás, hogy erősen megfogadta: soha, sem­milyen körülmények között nem nyúl a máséhoz. Most pe­falatokkal. Különösen Strasz- szer plébános úr részesítette kitűnő bánásmódban. A gya­nútlan Mihály szerfölött ör­Az egyik napsütéses őszi reggelen — még szeptember elején — furcsa ' látogatója akadt az V. b-nek. Egy villás- farkú fecske tévedt be az osz­tályterem nyitott ablakán. Bi­zonyára a falon üldögélő kö­vér legyek csalogatták az isko­j la közelébe és talán azok egyi- vendett szerencséjének, amit\üldözve jutott a tanterem­nf ! az iskolában való kifogástalan munkával iparkodott meghá^J be. Odobent éppen biológiaóra dig a földesúri tulajdon rend- lálni. Munkája közben mohóntyoK Mária néni a táblánál állt szeres dézsmálására akarta érdeklődött a könyvek iránt.* -- —«-----------—« ~ -------’ rá szorítani az iskolamester.- Szép keresménnyel tért haza Mihály Ácsteszérre. Tekintélye volt, komoly emberszámba vet­ték. Csak a szép Pázmándi Ka­tiról késett le: szíve választott­ja közben feleségül ment egy tési kanászhoz. Maga is csodálkozott, hogy nem búslakodott túlságosan. Sok jó tulajdonsága közül egy megint kiütközött: ami meg­történt. az már a múlté, kár lenne hosszasan rágódni a megváltoztathatatlan miatt. Űzte hát mesterségét, élte a le­gények életét, amúgy paraszto­san. Mert hiába tanult ipart, önként és örömmel számította magát a parasztok közé. Vise­letben is hasonló maradt hoz­zájuk, mindössze a vállát ver­deső haját vágatta rövidre. Mindenki bizonyosra vette, hogy Ácsteszér egy ügyes ta­káccsal gazdagodott. S ekkor Kokas iskolamester utódja, Kugler József megint segédta­nítónak hívta Stancsics Mi­hályt. Ajánlata a takácssegéd vágyainak kellős közepébe ta­lált. Mert bármilyen serényen ügyeskedett a szövőszéken Mi­hály, tántoríthatatlan rajongó­ja maradt a könyvnek, az isko­lának. Sietett vissza — fel-ríőttfejjel — a gyerekekbe?, örökre hátat fordítva frissen tanult mester­ségének. A paraszti sorstól el- botozták, a szövőszéktől pedig már messzebbre tekintő vá­gyak csalogatták el. Bármennyire rajongott a ta­nításért s bármennyire ra­jongtak érte a gyerekek, meg­köszönte Kugler József iránta való jóságát és késedelem nél­kül kilépett szolgálatából. O Somogyi Néplap Amilyen mértékben közelí­tett Mihály a teljes felnőttkor­hoz, úgy váltak mind szilár­dabbá a világról való nézetei. Megérlelődtek benne az er­kölcsi alapelvek, amelyekből aztán tapodtat sem engedett egész életén át. Egyik' ilyen alapelve volt, hogy mindenki végezze el teljes tudása és szorgalma szerint azt, amire vállalkozott. Így is cselekedett segédtanító hivatásában. Nem így a mester, Kugler József, aki éppen a szórakozá­sai miatt fogadott helyettesítőt. Csak úgy, mint elődje, ő is szenvedélyesen vadászott, a plébános ösztönzésére. Ha pe­dig nem volt alkalmas az idő­járás az apróvadak hajszolá­sára, vendégeket fogadóit vágy maga járt vendégségbe. Rosszallotta ezt Mihály, de szólni nem szólhatott miatta, máris elterjedt Annál hevesebb tiltakozásra' fakadt, amikor gazdája meg­követelte tőle a falopást az urasági erdőből.- Gyerekkorá­Azt a néhány jelentéktelen] kalendáriumot, vallásos köny-] vet, ami volt a faluban, napok alatt kiolvasta. Még a német; nyelvűekkel is megbirkózott] valahogy. Az iskolamester] szemmel láthatóan idegenke-] dett mindenféle olvasmánytól.; Ám a tudásszomj egyre old- Annál mániákusabban foglal- hatatlanabbul hatalmasodott kozott muzsikával. Rövid tü-] el rajta. Csak az iskolamester- relmi idő után egyre komo- től hidegedett el, az iskolától lyabban zaklatta segédtanító- annál kevésbé. Eltökélte ma- ját, hogy sietve tanuljon meg] gában, hogy elméjét kipallé- valamely hangszeren . játszani.] rozza, akkora műveltségretesz Mihály szépen énekelt, de a] szert, amekkorával senki előtt zenét nem kedvelte annyira,] nem kell szégyenkeznie. Fő- hogy maga is űzze, piái szégyenkeznie, képpen a latint akarta elsajá­títani, hogy a klasszikus nyelv- ismeret birtokában hozzáfér­hessen a számára eddig meg­közelíthetetlen irodalmi és bölcseleti művekhez. Nagy el­tökéltsége közepette gondolt ugyan a lebírhatatlannak lát­szó anyagi és társadalmi hát­rányaira, mégis, szinte a cso­dákban bízva remélte, hogy át­láne olyan, mániákusan, mint ahogy az is­kolamester. Nem is állt kötél-! nek. Egy idő után a plébános’ hozakodott elő tervével. Minti és onnét magyarázott a gyere keltnek. A kis fecske megjele­nésére az óra természetesen félbeszakadt. A gyerekek föl- ugráltak a padokban, és óvato­san megfogták a kis jövevényt, amely rémületében nem talál­ta meg a kifelé vezető utat és a szomszédos, csukott ablakon keresztül próbált kijutni a sza­badba. — Vigyázzatok nagyon, ne­hogy megsérüljöh a szárnya! — figyelmeztette a gyerekeket Mária néni. — Simogassátok meg, azután eresszétek ki szé­pen az ablakon. Ekkor azonban Laci hirtelen felkiáltott: — Mária néni, gyűrű van a lábán! Egy pillanat alatt mindnyá­verekszi magát az akadályok tanulni.akart. Hiába tekintette mondta, szerencsének tartanában köréje sereglettek. Való­ha a jóravaló segédtanító ösz-t t),an’ ,a madárka csűdjén apró, , . , , , , . f alumíniumból készült gyűrű szehazasodna unokahugaval. J voU. Feiiratát is sikerült ki­Ennyi elég volt Mihálynak, f böngészni: Varsovia B 16528. Zenélés meg házasodás helyett*] állt a ^iS fémlapocskán.-* Maria néni mindezt gondosan sűrűjén, s addig meg nem pi­hen, amíg a kellő tudás birto­kába jutva elérkezik legfőbb vágyához, a képesített tanítói, illetve tanári hivatáshoz. fölírta magának, majd miután önmagában véve megtisztelő-# a gyerekek valamennyien meg- nek Strasszer plébános úr ter-f simogatták a fecske acélkék Merész térvei cseppet sem vét, nemet kellett mondania? fejérjét, , kieresztették az _ , , f ablakon. Boldogan repült el a további céljai miatt. Belátta,} kis vándor, s búcsúzóul még jobb lesz, ha elbúcsúzik Gan-# kanyarodott egyet az iskola állottak arányban pillanatnyi nától, minthogy haraggá mér-f udvaia felett, azután eltűnt, helyzetével. Hála a környéken gesedjen viszonya feletteseivel? ~ No,^ gyerekek^ mondta jó hírének, a az unokahúg kezének vissza-i ezt jelentenünk Kugler Józseffel kötött egyez- utasítása, illetve a zenetanulas* ott tartják nyilván a hazai ség felmondása után rögtön el- megtagadása miatt. f gyűrűzéssel kapcsolatos adato­szegődhetett segédtanítónak a f Kát. gannai iskolamester mellé. (Folytatjuk.) ? Még ott az órán meg is fo­galmazták a levelet, megírták! a gyűrű számát, a megkerülés helyét és’idejét, Jóska pedig a nagyszünetben átszaladt vele a postához és becsúsztatta a kis piros gyűjtőládikába. A következő hetekben az­után az egész osztály izgatot­tan várta a választ, amely vé­gül is annak rendje és módja szerint megérkezett. Az adatok időközben j megjárták Varsót, ahonnét a lengyel szakembe­rek megküldték a kis fecske jelölési adatait. Mint írták: fészekben j ülő fiókaként gyű­rűzték meg négy testvérével együtt egy; Varsó környéki fa­luban, és imost, útban Afrika felé, tévedt be a magyarországi iskola tantermébe. — Azótá talán már meg is érkezett Afrikába — mondta Jóska a lesgközelebbi biológia­órán, amikor a levelet az egész osztály előtt fölolvasták. — Könnyen lehet — vála­szolta Mária néni —, a fecs­kék nagyon gyorsan repülnek. — Azután hozzátette: — A ma- dárgyűrűzésről majd egy ké­sőbbi“ órán fogunk beszélni. Most csak annyit jegyezzetek meg, hogy ezzel a módszerrel derítik föl a vándormadarak téli szállását; így kapunk ada­tokat az egyes fajok életkorá­ra és még sok más érdekes tu­dományos kérdésre vonatkozó­an. A mi kis fecskénk csak egyike a sok sok ezer megke­rülésnek szerte a világon. Ezért fontos, hogy a gyűrűzött ma­dár adatait nyomban megküld­jük a Madártani Intézetnek, ahonnét azokat a megfelelő helyre továbbítják, vagy ha hazai gyűjtőről van szó, a törzskönyvekben keresik meg a kiegészítő adatokat. Az így kapott eredmények mind mind segítséget nyújta­nak ahhoz, hogy a madárvilág még ki nem derített »titkai­nak« nyomára bukkanhassunk. S . E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents