Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
Előadóművészek pódiuma |SKA T\D11\ÄVIA1 7 APASZTAL4TOK A kis herceg bemutatója Kaposváron Egyszer meg kéne számolni, hány előadóművész járja az országot — közülüli jó néhánynak az útja túl vezet az országhatáron is —, hányán nem a hagyományos színházat választják, hanem az egyszemélyes pódiumot. Vannak közöttük olyanok, akik missziónak tekintik ezt a munkát. Dévai Nagy Kamillát föltétlenül közéjük sorolom. Gyakori somogyi vendégszereplése ezt bizonyítja. Az előadóművészek kaposvári pódiumán, a megyei könyvtárban hétfőn két előadást is tartott. Délután a könytár legfiatalabb olvasóit örvendeztette meg őszi szél fúj a hegyekről... című műsorával, melyet Erdélyi György előadóművésszel közösen szerkesztett, és adott elő. A mintegy másfél órás műsor külön funkciót hordoz. Olyan, hogy tenni is lehetne hozzá, meg elvenni is, még's kerek és főképp: tanulságos. Ez az utóbbi jelző magyarázatra szorul. Olyan hézagot tölt be az Őszi szél fúj a hegyekről című zenés irodalmi ösz- szeállítás, amely .elsősorban a tanítás folyamatában keletkezik. Az irodalmi alkotások, ének—zenei művek művészi megszólaltatásának az élmé-' nyét föltétlenül be kell iktatni az iskolai munkába. A zenés irodalmi délután pedagógiai tanulsága a közvetett tanulság. Dévai Nagy Kamilla a régi magyar virágénekekkel, a megzenésített Csokonai-versekkel, a népek dalaival nemcsak kellemesen szórakoztatott, hanem nevelt is. Erdélyi Gyöígv a Bessenyei-verssel az egyik legkorábbról való szülőföldlíránkat mutatta be ifjú közönségének. Az »archaizálás« vádját nem süthetjük rájuk akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy elsősorban nem mai szer. zők műveit szólaltatták meg. A közvetített élményeket maiaknak érezhetjük. Az átforró- sult nézőtér is ezen a véleményen volt. Az esti előadás az iménti sikert kétszerezte meg. Kaposváron tartották Saint-Exupery A kis herceg 'című regénye alapján készült zenés irodalmi montázs bemutatóját. Idejében érkezett, hiszen mintegy öt év óta kitartó regénysiker. Akis herceg. Egy új generáció fedezte föl a francia pilóta—iró felnőttmeséjét, melyet elsősor ban a középiskolás korú fiatalok olvasnak nagy szeretettel. (A kis herceg filmadaptációjának amerikai bemutatója n >- vember 7-én lesz.) A regény fölfedezésének, illetve újra fölfedezésének gyökere a nagyszerű írásműn kívül a tizenévesek »kis herceg« — tekintetében rejlik. Saint-Exupery hőse mintha karácsonyfa- dísz aranyló gömbjén át nézné a világot. Torzítása a lélek egyensúlya. — Jól csak a szívével láthat az ember — tanítja a meg. szelídített Róka a kis hercegnek. Így a befejezésen is lehet vitatkozni, hogy tragikus-e vagy sem, mindenesetre megA nagy családok segítésére (Tudósítónktól.) A Hazafias Népfront karádi bizottsága a napokban tartott ülésén Soltész Endre községi tanácselnök előterjesztése alapján a népesedéspolitikai határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és további feladatairól tanácskozott. 1960-ban 3011 volt, jelenleg pedig 2780 a község lélekszá- ma. Közben azonban 1969-ben a 420 lakosú Nagytoldipusztát Karúdtól* Andocshoz csatolták. Mivel a községben megfelelő munka- és megélhetési lehetőséget találni, egyre több fiatal marad otthon, illetve jön vissza az iskolák elvégzése után. A fiatalok aránya egyre mekgondozási segélyt. Elenyészően csekély azok száma, akik ezt nem veszik igénybe. Örvendetes tény, hogy a községben működő gazdasági szervek egyre többet tesznek a népesedéspolitikai határozatok végrehajtásáért. Például az Aranykalász tsz-ben, az áfész-nél könnyebb munkát biztosítanak, a Május 1. Ruhagyár kétmű- szakos helyi telepén pedig egy harmadik, nappali műszakot ! szerveztek a terhes nők és a j kisgyermekes anyák részére. | Emellett a tsz-ben az idén ta- I vasszal olyan határozatot hoz- I tak, hogy a szülő anyának el- ( ső szüléskor 1000, a másodikrázó erővel húzza vissza az embert a könyv előre perge-^ tett lapjaihoz. A kis herceg kaposvári bemutatója a siker útjára indította Dévai Nagy Kamilla és Erdélyi György vállalkozását. Dévai Nagy Kamilla kellemes énekbetétei jól idomulnak az eredeti szöveghez, Erdélyi I György pedig úgy szuggerálja | a közönséget, mintha maga a | néző, a hallgató olvasná a re- i gényt. A teljes mű, a regény {ugyan csorbát szenved, hogy j részletek maradnak ki belőle, az előadás intenzitása azonban feledteti azokkal, akik már olvasták. Horányi Barna Az iskolák könyvtári ellátása Kérdés nélkül is mindenütt* szóba került az, iskolák és a könyvtárak munka- kapcsolata. Ezen a területen már sokkal közelebb vagyunk egymáshoz, hiszen a több könyvhöz kapcsolódó oktatási szemlélet nem mindenütt hódított teret az ő pedagógusaik körében sem. Az iskolák könyvtári ellátása is egyenetlenséget mutat, mint a közművelődési könyvtáraké. Svédországban az állami iskolai felügyelethez, tartoznak a közművelődési könyvtárak, mégis fejlettebb a közművelődési könyvtári ellátás, mint az iskolai, bár mindegyik iskolában van könyvtár. A legtöbb kísérletet és jó megoldást Finnországban találtuk. Tampere tanácsának könyvtári bizottsága — mint arról az elnöke tájékoztatott — néhány évvel ezelőtt határozatot hozott a város és a megye iskoláinak könyv- és audio-vizuális eszközökkel való központi ellátására. Ezt azért tették, mert az oktatás, a szemléltetés elmélyítését szervezetten és jól akarják biztosítani, s központilag célszerűbb, anyagi ráfordítás szempontjából gazdaságosabb az ellátás. A tamperei városi könyvtár 120 iskolát lát el könyvekkel, hanglemezekkel, hangszalagokkal. diapoziti- vekkel és kottákkal. A központi könyvtárban 47 000 kötet könyv van, egy- egy műből 30—40 példányt vásárolnak. Könyvjegyzékeiket megküldik az iskoláknak, s azok a tanterv szerinti szükséglét alapján igénylik a könyveket. A bíbliobuszok, mikrobuszok havonként viszik, cserélik a könyveket az iskolákban, a szaktantermek kis könyvtáraiban. Ezenkívül az iskolákban megfelelő nevelői és iskolai kézikönyvtár is van állandó használatra. A beérkezett igények alapján, egv hétre kölcsönzik a diapozitívtárból elsősorban a képzőművészeti tárgyú diakockákat, a zenetárból a hanglemezeket és hangszalagokat is. A zeneiskolákat ezenkívül i kottákkal látják el. A könyvtár gysrmekrészle- j gének szintén jól fölszerelt j nyelvstúdiója van, s a nyelvi magnókazettákat és tankönyveket az ilyen fölszereléssel rendelkező iskoláknak is kölcsönzik. Angol és svéd nyelvi anyaguk gazdag, de német és orosz nyelvtanuláshoz is van hangszalag és tankönyv. Ez a -kölcsönzési szolgálat teljesen ingyenes. A könyvtár erre a célra az államtól a város által biztosított költségvetési összeg 33 százalékát külön támogatásként kapja. j A tamperei városi köiVyvtár készíti elő és állítja össze az iskolarádió anyagát is. A rádió programját hangszalagon több példányban tárolják, és kölckönzik a tanároknak, Később az iskolatelevízió programját is képkazettán tervezik tárolni, hogy azt szintén kölcsönözhessék. Az iskolák tantervében szerepel a könyvtárhasználat és kézikönyvismeret, évenként egy tanítási napon a második, negyedik és hetedik osztályos tanulók ebből a célból a könyvtárban tartják meg speciális foglalkozásukat. Ehhez hasonló megoldásokat más könyvtárakban is bevezettek, hivatkozva a jól sikerült tamperei példára. Turku egyik külvárosában az iskolában' helyezték el a városi fiókkönyvtárat, amely egyben az iskola könyvtára is. Délelőtt a diákok használják, délután pedig a felnőttek. Ilyen megoldás rövidesen lesz Somogybán, mert az új darányi iskolában együtt működik majd a közművelődési és iskolai könyvtár egy főhivatású könyvtáros vezetésével. Malmö egyik külvárosában pedig egy épülettömbben van az óvoda, a napközi, az iskola, a könyvtár és a »szabadidőház«, azaz a művelődési otthon, melyet a könyvtárral együtt az óvodás kortól az öregkorig mindenki használhat. Mindezek mellett a közművelődési könyvtárak sokat tesznek az óvodás és iskolás korú gyerekek olvasóvá neveléséért, tanulmányaik segítéséért. Svédországban, Lingkö- pingben, ahol kevés az óvoda, sok gyermeket helyeznek el asszonyoknál megőrzésre, ellátásra. A városi könyvtár munkatársai fölkeresték« gyerekek gondozását vállaló asz- szonyokat, s az óvodás korú gyermekekkel való foglalkozásról szóló könyveket, mesekönyveket kölcsönöztek számukra, sőt előadásokat is tartottak az óvódéi nevelésről, | hogy ezek a gyerekek is némileg tájékozódjanak az óvodai rendről. így kevésbé lesznek hátrányos helyzetűek . az iskolában. A városi könyvtárak feladata, hogy a kórházakban, az öregek otthonaiban is könyvtárakat működtessenek. S mivel vannak öregek, betegek, akik odahaza, lakásukon tartózkodnak, természetes dolognak tartják, hogy. hozzájuk is eljuttassák az olvasmányokat. Mlvdegyik városi könyvtár vagy fiókkönyvtára megoldotta ezt a feladatot. Matuiöben például 500 — lakásán ápolt — öreghez viszik kéthetenként a könyveket, szamukra a múlt évben csaknem 10 000 kötetet kölcsönözték. Az egészségügyi hálózat, az ápolónők jelzik gondozottjaik lakhelyét a könyvtárnak, ahova először egy könyvtáros megy ki, beszélget a beteggel, megismeri érdeklődési körét, esetleg konkrét kívánságait, s azután az ápolónő, vagy a könyvtár mikrobuszának gépkocsivezetője viszi, cseréli a jótékony, a magányosságot, fájdalmat enyhítő könyvet. Van olyan könyvtár, ahonnan könyvtári aktívák, diákok' viszik házhoz a könyvet. Ilyen már nálunk is előfordul, különösen a falusi könyvtárosok között vannak, akik úttörők segítségével oldják meg ezt a feladatot. (Folytatjuk) Szita Ferenc nagyobb a helyi tsz-ben, a ruhaüzemben és a kereskedelemben. A bölcsődei és óvodai helyek száma egyelőre még elegendőnek mutatkozik, * bár az utóbbi egyre zsúfoltabb. A községben jelenleg 54 kismama veszi igénybe a gyérnél 2000, a harmadiknál pedig í 2500 forint segélyt adnak. A J három- és annál több gyermekes családot évenként egyszer külön is jutalmazásban részesítik. A ruhaüzemben és az áfésznél pedig félévenként 1000—100 forinttal segélyezik a három és többgyermekes anyákat. Ifjú Gárda az úttörőknél Somogy az elsők között Az Ifjú Gárda eddig csak a KISZ-korosztóly honvédelmi nevelését segítette elő. A megyei KISZ-vb és az úttörőelnökség elhatározta, hogy az úttörőmozgalom és az ifjúsági szövetség jobb összekapcsolásához úttörő Ifjú Gárda szakaszokat szerveznek. Somogybán először csak kísérleti jelleggel indul az úttörőgárda-tevékeny- ség, a közeljövőben megkezdi munkáját az első szakasz. Az úttörő ifjúgárdisták a mozgalom honvédelmi zászlóaljainak munkáját fogják segíteni. Már a hetedik osztályban megkezdik a szervezést, de a kisebbek még nem lesznek gárdisták, csak 10 órás alapképzésben részesülnek. A | nyolcadikosok már 50 órában sajátítják el a honvédelmi ismereteket — a KISZ-eseknél 60 óra a képzési idő egy évben —, de ebből 10 óra kirándulás, túra lesz. Az a cél, hogy az úttörők ne csak a képzésben, hanem önállóan is szervezzenek természetjárást. koruknak | megfelelően sajátítsák el a honvédelmi ismereteket. Az úttörőgárdisták egyén ru- í hája ugyanolyan lesz, mint a* 1 KISZ-eseké, csak a jelvények különböznek majd. Ez a kezdeményezés — Somogy az elsők, között van az országban — elősegíti az átmentet az úvtórómczgalomból az ifjúsági szövetségbe. A kaposvári KISZ-bizottság kezdeményezése Szavalóverseny Niklán Berzsenyi Dániel születésének 200.- évfordulója lesz 1976- ban. A tervek szerint országos szavalóversenyt rendeznek műveiből. Tiszteletreméltó a kaposvári városi KlSZ-bizott- ság kezdeményezése: elindította a Berzsenyire való emlékezést azzal, hogy a város fiataljait versenyre szólította. A versmondók a szakmunkás- képző intézetekből, középiskoláiéból versenyre hívták Marcali ifjúmunkásait és diákjait. A múlt hét végén különbusz vitte a húsz kaposvári fiatalt Marcaliba, ahol az ottaniak már várták őket. Összeismerkedtek, és együtt, nézték meg a helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumot. Ebéd után együtt utaztak tovább Nik ára, ahol Berzsenyi Dániel 1808-tól, harminckét éves korától haláláig élt és alkotott. Az őszi napsütésben jókedvű lányok és fiúk látogattak meg a zölddel befuttatott, faoromzatú házat, a gyönyörű parkot, benne a szelid- gesztenyefákat, amelyeket még a költő ültetett. Berzsenyi Piroska, a dédunoka, örömmel lépkedett a fiatalok között, akik emlékekről, családi történetekről faggatták. És ö szívesen mesélt a múltról, de minduntalan visszakanyarodott a jelenhez. Nagy izgalomban tartja őket a házfelújítása, a környék rendezése. A csoport érkezésekor két teherautóról piros tetőcserepeket raktak le a ház mellé. Sajnos az építkezés miatt nem láthatták a múzeumot. A csoport Nikla tanácstitkárával, Csima Jánossal és a párttitkárral, Tóth Istvánnal az élen Berzsenyi Dániel sírjához látogatott, ahol csokrot helyezett el. Innen sétáltak át a művelődési- otthonba, a verseny színhelyére. Az úton Bartsch Jánossal, a járási KISZ-bizottság munkatársával beszélgettünk. — Nálunk hagyomány — mondta —, hogy minden őszszel megemlékezünk Berzsenyi Dánielről. Az idei megemlékezés keretében a járási szavalóverseny után most összemérjük erőinket a kaposváriakkal. Jó alkalom ez arra, hogy a két város fiataljai találkozzanak. ismerkedjenek | egymással és nem utolsósorban Niklával. A celldömölki járás is rendez Berzsenyi-szavalóversenyt, majd Vas megye méri össze erejét Somoggyal-. Így kerül sor az ország legjobb fiatal versmondóinak versengésére 1976-ban. A művelődési házban a hétfordulós verseny során 22 fiatal 43 verset mondott, kötelezőként Berzsenyitől, szabadon választva pedig a XVIII. és a XIX. század magjar költészetéből. A művelődési otthon megtelt: a niklaiak összegyűltek költőjük hallgatására. Annak ellenére, hogy előfordult: ugyanazt a verset többen választották, örömük telt a szombat délutánban. Ketten, hárman is mondták a Búcsúzás Kemenesaljától, az Életfilozófia és a Levéltöredékek barátomhoz című művet. Nem is volt ez olyan nagy baj, hiszen megfigyelhették, hogy melyik szavaló »mit hozott magával«, milyen részek hogyan hatnak rá. Mire elérkezik a Berzsenyi-évforduló, addigra nyilván gazdagabb, teljesebb kép alakul majd ki a költőről. Különösen Radeczkí Franciska, a kaposvári tanítóképző másodéves hallgatója nyújtott maradandó élményt tiázta, értékes, jól értelmezett előadói stílusával. A szabadon választott költeményeket főleg a XIX. századból vették. Érdekes, hogy a XVIII. század költészetéhez : nem szívesen nyúltak a verI sen.vzők. A verseny egyik tapasztalata: szükséges lenne, hogy a versenyzők közül minél többen, minél előbb csatlakozzanak az amtőr színjátszó csoportokhoz. Ezáltal a mozgalom is erősödne, ugyanakkor ők is sokat tanulhatnának, akár a nyelvkultúra fejlődésére akár a cselekvő művelődés-e gondolunk. A versenyben Gajer Tamas, a marcali Lady János Gimnázium és Szakközépiskola tanulója lett az első. Második Radeczki Franciska, harmadik Horváth Piroska, akit ugyancsak a marcali középiskola küldöt’t. Jó hangulatban mondtak egymásnak búcsút Kaposvár és Marcali fiataljai. Már az ő találkozásukért is érdemes volt a két KISZ-bizottságnak fáradoznia. mindannyiunk nyereségéről: a szép nyelv, nemzeti kultúránk, költészetünk ápolásáról nem is szólva (lombos Jolán
