Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

'JjÍLzhtt vkp sztű-iíg,! Jung Mihályné kaposvári lakos augusztus 27-t panaszá­val kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A termelőszövetkezeti törvény értelmében a tsz-tagok legföljebb 800 négyszögöl háztáji.földre tarthatnak igényt. Mivel a panaszos édesanyja Kappsváron lakik, nem igé­nyelte a háztáji föld kiadását; 1972-ig termést kapott. A termelőszövetkezet közgyűlésének van egy olyan ha­tározata, melynek értelmében a nyugdíjas, keresőképtelen és eltartottal nem rendelkező tag részére a tsz természet­beni juttatás helyett a háztáji földre jutó évi átlagtermés árát fizeti meg pénzben. Ez a rendelkezés az adott esetben nem volt alkalmazható, mivel édesanyja eltartásáról a le­vélíró gondoskodott. Mivel tagjainkat nem akarjuk megrövidíteni, ezért méltányosságból kifizetjük a háztáji föld átlagtermésének 1973. évre vonatkozó pénzbeli ellenértékét. Levélben kér­tem Jung Mihálynét, hogy emiatt szíveskedjen vagy sze­mélyesen megjelenni a tsz irodájában, vagy írásban Vála­szolni, hogy nevére a pénzt utalványozhassuk. Tisztelettel: OletruiieegJu/. Qslodn tsz-elnök, Hajmás Tisztelt Szerkesztőség! 1972 elején,a MÉSZÖV Lakásépítő Szövetkezet tagokat verbuvált a Tóth Árpád utcában építendő házakhoz. Fiatal házasok voltunk, és 1972 májusában mi is beneveztünk egy kétszobás, összkomfortos lakásra, melyre á belépéskor be­fizettünk 40 ezer forintot. Az építést a Kaposméröi Építő­ipari Ktsz vállalta, s az átadást 1974. július 31-re ígérték. Egy 4x4 m-es szobában lakunk albérletben a férjemmel és 15 hónapos kislányommal. Szeptember végére várom a következő gyermekemet, az OTP-vel kötött szerződésben ugyanis két gyermeket vállaltunk. Az albérleti díj mellett már a részletet is fizetjük a lakásra. A háznak, melybe augusztusban kellett volna beköltözni, csak az első szint­jét húzták fel, de ez sem látszik a 2—3 méteres gaztóli Az építkezés hónapok óta áll. A határidő lejárt, és1 újabb határidőt sem a MÉSZÖV, sem az építő ktsz nem tud mondani. Kérem, adjanak tanácsot: kihez forduljunk tájékozta­tásért? • Tisztelettel: JContra Sándami » Kaposvár, Csalogány ! u. 12. AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam. 230. szám. Szerda, 1974. oklóber 2. Az édesanya lelefoiija Moszkvából: Éva jó hangulatban várja a műtétet Noteszlap Mit eszik a magyar v Erobert! Aki nem hiszi, jár­jon utána. Egyik cikkemben ugyanis szó szerint ez állott nyomtatásban: »A magyar em­berevés közben nem beszél.« Nem bizony! A nyeldeklőjében megakadna a lapockacsont. Akkor aztán prüszkölhetne, ci- kákolhatna, vörösödhetne, mi­ként én, aki dehogy akartam nemzetközi hitelünket így le­rontani. Pusztán a jól ismert mondást akartam idézni: »A magyar ember evés közben nem beszél.« Ebből csinált nyelvöltve a nyomda ördöge »»emberevést«. Nincs szerencsém az ételek­kel, ettől romlik az étvágyam. »A költő és az állvány« című nemrégiben megjelent recen­ziómban egy verseskötetről ír­tam. S a versek hangulatát idézendő, így jellemeztem a költőt: »humanista, tartárral«. Mármint azzal a bizonyos fa- nyarkás mártással1. Ö egek, mit látok nyomtatásban! Ezt: »liu­Itélet a batéi boitfosztogaió ügyében Az egyik áprilisi éjszakán bemászott a batéi áfész-ve- gyesbojt padlásának szeilőző- nyílásán a negyvenhét (éves, csornai Káldi Károly, majd a óolthelyiségbe kúszott.' Föl- ieszítette a pénztárt, és el­emeit 4300 forintot. Majd a pultokat- és a hűtőszekrényt dézsmálta meg. Amit tudott, magával vitt, s ezzel körül­belül tizenötezer forintos kárt okozott. Káldi Károlyt igen jól is­merik a hatóságok, mert ha- : ?nló cselekmények miatt már »bbször ült a rács mögött, tyik büntetés sem használt, ezt nem hagyta figyelmen ívül a Kaposvári Járásbíró­ig dr. Mateevics Lászlóné inácsa, amikor ítéletet ho- •ott. Káldi Károlyt jogtalan ehatolás útján, többszörös •’sszaeső által elkövetett lo- iis miatt háromévi és hat- lónapi fegyházra ítélte, öt Esztendőre pedig eltiltotta a tözügy éktől. | manista, tatárral«. Ennyire j azért nem űz a tatár! S most már ideje bevallani: I embert etettem a magyarral újra, legutóbbi folytatásos »sö­tét ügyeimben«. Mit olvasha­tott ugyanis a jámbor olvasó az egyik rész elején? Ezt a mondatot: »Megízlelte, s már tudta is, hogy az előtte fekvő ember a cukorgyárban, dolgo­zott .« Nyilván édes volt a hú­sa, mi? Egy cukorfalat fekhe- tett előtte. Hadd leplezzem le most már a merényt! Jó hírünk megóvá­sa érdekében. Nem embert evett a szóban forgó férfiú, nem! Az előző rész ugyanis így fejeződött be: »Kevés fehér por ragadt az ujjai hegyére.« Biz, ezt ízlelte meg az illető. De már nem volt hely abban a lapszámban a következő mon­datnak. így evett a derék ható­sági közeg embert a sorozat következő folytatásában. Vál­jék egészségére! L. L. Tegnap délben nem a kró­nikában, hanem szerkesztősé­günk telefonjából hallottuk Csák Elemérnek, a Magyar Rádió moszkvai tudósítójának a hangját. Meglepetést szánt nekünk, s .ez tökéletesen si­került is, amikor átadta a kagylót a kaposvári Marka) Józsefnének. Augusztusban megírtuk, hogy a tizenöt éves Markaf Éva súlyos beteg, olyan szívműtét előtt áll, amelyet Magyarországon nem vállalhatnak az orvosok. A szovjet egészségügyi szervek segítségének eredményeként Éva és édesanyja szeptember első napjaitól Moszkvában tartózkodik. Az édesanya elmesélte, hogy •Éva a Szovjet Tudományos Akadémia Lenin sugárúti kli­nikáján fekszik. Kétórás szív­katéterezésen esett át, de a hangulatú nem romlott. Sőt! hallgassuk csak az édesanyát: — Éva annyira jól érzi ma­gát, hogy az egyik nap kije­lentette, a legszívesebben itt maradna, ahol visszakapja az egészségét. Fényesen kamatoz­tatja orosz nyelvtudását, ea egyébként sem sehéz, mert mindenkinek van hozzá jó sza­va. Nemcsak a professzorok, orvosok, nővérek kitüntető ér­deklődését élvezi, hanem sok Moszkvában élő magyarét is. Markaf Józsefné két ma­gyar családdal — dr. Bálint László tudományos kutató és Gáspár Géza mérnök család­jával — kötött szoros bartásá- got, amely átsegíti őt a nehéz perceken. Évát is, őt is láto­gatják a kint tanuló magyar egyetemisták, s minden kíván­ságukat lesik. A figyelmesség, a szovjet hatóságok és a magyar csalá­dok, fiatalok segítőkészsége megkönnyíti a várakozás nyo­masztó napjait. Mert még nem hárult el a tragédia veszélye, még hátravan a műtét. Azt Borokovszkij profeszor — je­lenleg Párizsban van — irá- 1 nyitja majd, s természetesen ő dönt az időpontról is. Most már bizonyos, hogy a tervezett időben, október végén nem jöhetnek haza, ám ez a legki­sebb gondjuk. Ha Évike már túl lesz rajta, ha már csajj a pihenés marad hátra . .. Csák Elemér megígérte, ok­tóber 22-én ismét telefonálnak, akkor biztosan többet mond­hatnak. Várjuk a jelentkezést, várjuk a megnyugvást jelentő jó hírt. I*. D. Nevelőszülők Marcaliban (Tudósítónktól.) Tapasztalatcserére hívták össze.a marcali járásban az állami gondozott gyermekek nevelőszüleit. A megbeszélé­sen részt vett dr. Orbán Ist­ván, a Kaposvári Gyermek­es Ifjúságvédő Intézet igaz­gatója is. A járásban 36 nevelőszülő­nél 55 gyermek érzi, élvezi a családi tűzhely melegét. A nevelőszülők közvetlen és családias hangulatú tapaszta­latcseréjén Garai Gyuláné já- "ási vöröskeresztes titkár egészségügyi és .nevelési ta­nácsadást tartott. A nevelőszülői hálózat törzs­gárdája a marcali járásban már a korábbi években kiala­kult több olyan családból, amelyek hosszú időn keresz­tül neveltek állami gondozó- intézetből kikerült apróságo­kat. Többen példás helytál­lást tanúsítottak az élet, a '■ munka különböző területein. I Ennek elismeréseként vette át ■ az értékes tárgyjutalmat So- mogyvári Nándorné, Horváth j Imréné, Baltyányi Istvánná. ' Gottváld Józsefné és Mat a- ! kovics Ferencné nevelőszülő. 1 Úszik vagy nem úszik ? Sarkalatos kérdés. Kivált­képp, ha egy világhírű film­színésznőről Van szó, akit rá­adásul Gina Lollobrigidának hívnak. A magyar sajtónak mindenesetre sikerült föl­keltenie az érdeklődést, mégpedig úgy, hogy a vá­laszt — modern felfogás sze­rint — az olvasóra bízta. Az Ország-Világ Prizma rovata szeptember 25-én Gi­na izgalmas riportját közöl­te két oldalon Tíz nap Fidel- lel címmel. A Sternből át­vett írásban egyebek között a következőket írja az új­donsült riporternő: »A mér­kőzés után felléphet a mér­legre. (Mármint Fidel Cast­ro). A mutató 88 kilót jelzett. Utána, úgy éjféltájban úszni mentünk, és aztán még m'o- ziba is«. A Film-Színház-Muzsika viszont szeptember 21-én ra­gyogó képet közölt Lollobri- gidáról ezzel a címmel: Min­dent még ö sem» tud. Az alá­írás meghökkentő: Gina Lollobrigida, aki remekül táncol, jól énekel, tehetsé­gesen szobrászkodik és fest, sőt fotósnak és színésznőnek is kiváló, sohasem nyaral, a tenger mellett, mert... nem tud úszni«. (A Cine Revue nyomán.) .Tanácstalanul fordulunk művészberkekben járatos is­merőseinkhez. Egyikük szé­dületes gyorsasággal, mes- terdetektívként oldotta meg a rejtélyt. Gondosan elolvas­ta a két közlést, megcsodál­ta az áttetsző ruhába alig öltözött hölgyet, és azt mondta: »Úszik vagy nem úsziki, . mindegy. De még mindig ö a legjobb nő a vi­lágon ...« A Fáklya úi számában Szibéria -Moszkva szupergázvezeték A Fáklya szeptemberi száma vezető helyen foglalkozik a Dohányfűzés A szárítópajták már jórészt megteltek zöld dohányfüzé­rekkel. A pusztakovácsi tsz növénytermesztő brigádjává! itt találkoztunk. Zöld dohány­kupacok között ülve, vidám beszélgetés közben gyorsan »teltek a zsinórok«. Ez a bri­gád ötven holdról takarította be az idén a termést. Sqpvjetunió egyik leggazda­gabb területével, Szibériával. Több cikk szól Szibéria külön­böző ipari körzeteinek távlati terveiről, az épülő Szibéria— Moszkva szupergázvezetékről, külön összeállítás ismertet meg Szibéria tudományos életével és a Szajáni ipari körzettel. A hadtörténet lapjai sorozat­ban I. V. Fomin ezredes, had- történész -tovább folytatja a magyarországi felszabadító harcokat megelőző másódik vi­lágháborús hadászati esemé­nyek krónikás elbeszélését. Ez­úttal is több magyar vonatko­zású cikk olvasható a lapban. »Tizedszer a Szovjetunióban« — ezzel a címmel késziilt in­terjú Koós János táncdaléne- kessel, az Expressz zenekar és az énekes jubileumi szovjet­unióbeli turnéja alkalmából. A képzőművészeti rovat Sztyepan Malisov magyar tárgyú grafi­káit mutatja be. Vjacseszlav Zajcev, a Moszkvai Össz-szö- vetségi Modellház helyettes művészeti vezetője és Irina Jelizareva, a Ívovi Divatház fő­tervezője a szovjet őszi divat­ról számol be a lap képes ösz- szeállításában, a szórakoztató rovatban aktuális sportkróni­ka, mozikalauz, a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza prog­ramja olvasható. J T*R KA íoeoií Még rosszabb Egy Sidney-i háziasz- szony a bevásárlásból ha­zatérve egy ismeretlen fér­fit talált a konyhában, aki késsel fenyegetőzve eképpen szólt hozzá: — Rettentően kétségbe vagyok esve. Pénzre van szükségem! A megrémült asszony ki­ürítette táskájának tartal­mát, átszámítva mindösz- sze 8 forintot. A betolako­dó férfi erre rápillantott, s meghökkenve felkiáltott: — Hát magának még ná- lamnál is rosszabbul megy a sora! Erre letette a kést és, pénz nélkül távozott. Üzlet, az üzlet * A híres Queen Mary brit óceánjáró már jó ideje a kaliforniai Long Beach város tulajdona. A part közelében lehorgony­zóit luxushajót az ameri­kai város tanácsa vurstli­vá alakította, s most kö­zölték, hogy megvásárlá­sa óta a hajó több száz­ezer dolláros hasznot haj­tott, holott az angolok ke­zében évek óta veszteséges volt. Azért is adták el. Long Beach tanácsa sze­rint a legnagyobb sláger a »Valódi csendes-óceáni víz« feliratú műanyag­zacskó. Ezt 35 centért vesztegetik. Ennél is zseniálisabb az a műanyag zacskó, amely­nek tartalma alig néhány sószem, 6 a tarsoly felira­ta: »Ez a zacskó eredeti csendes-óceáni vizet tá­rolt, de a víz már ■ elpá­rolgott.« | Hogy ez az angoloknak nem jutott eszébe?! Kissé késve Két holland pénzérme, amelyet több mint három­száz évvel ezelőtt küldtek el Hollandiából Dj akartá­ba. most érkezett meg rendeltetési helyére. Az érmék abbód a pénz­összegből valók, amelyet a Holland Kelet-indiai Tár­saság Batávia hajójának kellett volna Indonéziába vinnie. 1659-ben a hajó az ausztrál partok sziklái kö­zött léket kapott, majd el­süllyedt. A pénzt tíz éve találták meg amatőr köny- nyűbúvárok. Egyikük, Marx Kraner, most elvit­te az érméket Djakartába, és az ottani múzeumnak adományozta. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Látinca Sándor u. 2. Postacím: 7101. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, ■ postafiók 31. Telefon»: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünlc meg és nem küldünk visszál Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. . Felelys vezető; Farkas Béla igazgató* \

Next

/
Thumbnails
Contents