Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

Varsában folytatta tanácskozását a konzultatív találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) európai kommunista és mun­káspártok új konferenciájára vonatkozó részéből idézve rá­mutatott: — Nézetünk szerint a kon­ferencia előtt kettős természe­tű probléma áll: meg kell ha- 1 túlozni, hogy a tömegeket mi­ként; mozgósítsuk további harcra annák érdekében, hogy j visszavonhatatlanná tegyük az enyhülés folyamatát. Szavatol­juk a tartós békét Európában, s ugyanakkor a lehető legtelje­sebben kiaknázzuk a nemzet­közi enyhülést a dolgozók ér­dekeiben. — Ami a dolog egyik olda­lát illeti ,— mondotta a szó­nok —, itt mindenekelőtt az olyan konkrét kérdések meg­oldásáról van szó, amelyektől a politikai enyhülés elmélyí­tése, a katonai enyhüléssel való kiegészítése, a fegyver­kezési hajsza megfékezése, va­lamint a háború materiális előkészületeinek beszüntetése függ. De szó van az államok és a népek közötti gazdasági, tu­dományos-műszaki, kulturális és egyéb természetű együtt­működés" fejlesztéséről is. Kül­döttségünk abból indul ki, hogy a kommunisták konfe­renciájára az európai bizton­sági értekezlet befejezése után kerülne sor. Ez lehetővé tenné a kommunisták számára, hogy saját platformon lépjenek fel, amellyel a munkásosztályhoz, a néptömegekhez fordulnak, és amely előmozdítaná a harc ki- szélesítését azért, hogy Euró­pát a tartós béke kontinensé­vé változtassuk. — Ami a konferencia má­sik célkitűzését illeti, az abban foglalható össze, hogy az enyhülést a dolgozók érdekei­nek megfelelően kell kiaknáz­ni. Véleményünk szerint a kommunisták konferenciáju­békemozgalommal és a dolgo­zó tömegekkel az európai tő­kés országokban. kon az európai tartós béke kérdését közvetlen kapcsolat­ban. vethetnék föl a társadal­mi fejlődéssel, a dolgozók ér­dekvédelmével, felvázolhatnák _______ „„„___ a lehetőséget arra, hogy a dől- J helyesnek tartanánk, ha a gozókat miként védjék meg az ! konferencia" alapvető témáját inflációtól, a drágaságtól, va- | így fogalmaznánk meg: az lamint a permanens gazdásági j európai békéért, biztonságért, megrázkódtatásoktól. j kölcsönösen előnyös együttmű­Ponomarjov ezután így foly- I Résért és társadalmi fejlő- • desert folytatott harc időszerű tatta: ! feladatai. — A küszöbönálló konferen­cia célkitűzéseivel kapcsolat­ban fontosnak tartanánk, hogy ez a fórüm egyértelműen mu­tasson rá az Európában vég­bemenő pozitív jelenségek okaira és tényezőire. Meggyő­zően meg kell magyaráznunk, hogy valójában milyen erők hozták mozgásba az enyhü­lést, világosan tájékoztatnunk kell a tömegeket, rámutatva, hogy milyen béke felel meg az ő érdekeinek és hogyan kell azért küzdeni. Hazautazott Moszkvából a bolgár pártküldöttség Koszigin beszéde a moszkvai kiállítás megnyitásakor —r Napjainkban mindjobban megnyilvánul a különbség Európa szocialista és kapita­lista része között. A dolgozók milliói keresnek választ arra, mi az oka annak, hogy a vál­ság harapófogói egyre szoro­sabbra zárulnak a tőke öveze­tében. Erre azonban sem az uralkodó felső körök, sem az ellenzéki burzsoá pártok, de még a szociáldemokraták sem tudnak megfelelő választ adni. Csakis a marxista—leninista tanításra támaszkodó kommu­nista pártok képesek feltárni a tőkésvilágban végbemenő fejlemények valódi okait, meg­magyarázni a tömegeknek, hogy a nehézségek közvetlenül az óriási katonai kiadásokkal és a militarizmussal függnek össze. A kommunistákon kívül senki sem tudja feltárni a tő- késrendszer lényegét, amely a háborús fenyegetődzések és a társadalmi csapások forrása és senki sem tudja megindokolni azt, hogy a háború elleni küz­delmet feltétlenül a dolgozók gazdasági és politikai érdekvé­delmével kell összehangolni. Az európai kommunisták küszöbönálló konferenciája, nézetünk szerint, kellő tekin­téllyel nyilatkozhat ezekben a kérdésekben. Kétségtelen, hogy az enyhülés véglegessé tétele érdekében a szocialista orszá­goknak a békeoffenzívában még szorosabbra kell zárniuk soraikat a munkásosztállyal, a Csütörtökön Moszkvában »A — Mindezt figyelembe véve, j Bolgár Népköztársaság — a szocializmus útjának 30 esz­tendeje« címmel kiállítás nyílt meg. A megnyitón jelen volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke, több más szovjet vezető személyiség, valamint a Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára által vezetett bolgár párt- és . kor­mányküldöttség. Alekszej Koszigin a kiállí­tás megnyitása alkalmából mondott beszédében kijelen­tette: az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány által folytatott külpolitika nem ismer magasztosább célt és fontosabb feladatot, mint a szocialista közösség erejének, összeforrottságának és egysé­gének megszilárdítását. Három évtized alatt — mondotta Alekszej Koszigin — sok változás történt az or­szágok és a népek életében. A legfontosabb, a mai világ ar­culatát és féjlődésének jelle­gét meghatározó változás azonban a szocialista világ- rendszer megszületése, amely az imperializmus ellen, a szo­cializmusért és a társadalmi Ponomarjov hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja az euró­pai tőkés országok kommu­nista pártjai tevékenységének óriási és szinte pótolhatatlan jelentőségét, s megemlítette, hogy a konferenciának konk­rét politikai platformot kelle­ne kidolgoznia, amely a béke kérdését összekapcsolná a tár­sadalmi fejlődés feladataival. Ma összeül a Biztonsági Tanács a dél-afrikai fajüldöző rezsim ügyében Ma este, közép-európai idő1 Michel Njine (Kamerun), az szerint 21.00 órakor összeül New Yorkban az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa, hogy megvi­tassa az ENSZ és a dél-afrikai fajüldöző rezsim kapcsolatai­nak kérdését — közölték a vi­lágszervezet székhelyén. A BT összehívását az afrikai országok csoportja kérte. ENSZ Biztonsági Tanácsának október havi elnöke jelentette be csütörtökön — a tanács többi tagjával folytatott kon­zultációk után —, hogy á 15 tagú testület pénteken este ül össze Dél-Afrika ENSZ-tagsá- ga jövőbeni helyzetének felül­vizsgálatára. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára hivatalában fo­gadta Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárát, az Államtanács elnökét, aki párt- és kormánykül­döttség élén tartózkodott a szovjet fővárosban. je. A szovjetunió miniszterta­nácsának elnöke kijelentette, hogy a Szovjetuniót és Bul­gáriát az űj társadalom épí­— A konferencia előkészíté­sével kapcsolatban .— mondot­ta a szónok — az SZKP úgy véli, hogy a mozgalom a kol­lektív munka tekintélyes ta­pasztalatával rendelkezik. A demokratikus szabályok, vala­mennyi párt egyenjogúságá­nak és a kölcsönös tiszteletnek következetes betartása alapján biztosítani kell minden párt számára azt a jogot, hogy gya­korlatilag az előkészítés min­den szakaszában résztvehes- sen. Feltételezzük, hogy ez biz­tosítja az internacionalista cé­lokért folytatott harc össze­egyeztetett és közös irányvo­nalának sikeres kialakítását. Az SZKP javaslata szerint az okmánytervezetek előzetes ki­dolgozását az év végéig kelle­ne elvégezni, azzal, hogy a ter­vezeteket a jövő év elején fe­lülvizsgálhatná az előkészítő bizottság, amely lényegében a második konzultatív találkozó­val lesz egyenértékű. Ponomarjov végezetül el- j — hangoztatja a közlemény, 36 mondotta: az SZKP delegáció- j órával azután, hogy a rossz ja támogatja a javaslatot, bánásmód miatt zendülés rob tűsének magasztos céljai egye­sítik. »Az e célok azonosságán alapuló barátság egyre erő­sebb és szilárdabb lesz« — hangsúlyozta. A kiállítás megnyitóján fel­szólalt Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke, rámutatott: »Bulgária a béke bástyája a Balkán-félszigeten, az európai haladásért vívott harc fő ere- biztonsági politika meggyőző­déses híve, a békés együttmű- j ködés következetes harcosa«. Todor Zsivkov szerdán es­te a Kremlben átnyújtotta a »Bulgária Szocialista Forra­dalmának 30 Éve« emlékér­met Leonyid Brezsnyevnek, Alekszej Kosziginnak, Jurij Andropovnak, Viktor Grisin- nek, Andrej Grecskónak. Andrej Gromikónak, Kirill Mazurovnak, Arvid Pelsen- nek, Mihail Szuszlovnak, Alekszandr Selepinnek, Pjotr Gyemicsevnek, * Vlagyimir Dolgihnak és Ivan Kapitonov- nak. A TodoF Zsivkov vezette bolgár párt- és kormánykül­döttség csütörtökön Moszkvá­ból hazautazott Szófiába. Lángoló autóbuszok, barikádok az északír városok utcáin Újra forrong Belfast, Newry Ljabb csapaterösítések — 1 öntetének a Maze börlöni lázadás után Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti: A brit hadügyminisztérium csütörtök délutáni közlemé­nye szerint 600 katonával erősítették meg — és ezzel megint csaknem 16 000 főre duzzasztották — az Észak-lrországban állomásozó katonai alakulatok létszámát. — Átmeneti intéz­kedésről, egy adott feladat megoldásáról van szó hogy a konferenciát az NDK- ban, tartsák meg, amennyiben az NSZEP illetékes plvtánsai ezzel egyetértenek. bánt ki a belfasti Maze bör­tönben. A zendülés és a megmozdu­lás szétverésének módszerei Az Európa északi partjai közelében végrehajtott leg­utóbbi NATO-hadgyakorlat világosan megmutatta, hogy a nyugati katonai szövetség ve­zetői a kontinensünkön ta­pasztalható enyhülési folya­mat ellenére is változatlanul fenntartották a Norvég- és Barents-tenger térségével összefüggő egykori stratégiai elképzeléseiket. Az Atlanti­óceán északi részén húzódó tengeri megközelítési útvona­lak »óvása« céljából befolyá­suk megőrzésére törekedtek Grönlandon, a Faeroer-, a Shetland- és az Orkney-szi- geteken; nagy • jelentőséget tulajdonítottak továbbá Nor­végia és Dánia földrajzi hely­zetének. Ezek segítségével ke­zükben tarthatták az Egye­sült Államok és Európa kö­zött húzódó — és a NATO számára létfontosságú — utánpótlási vonalakat, ugyan­akkor a Szovjetuniótól vi­szonylag kis távolságra légi- támaszpontok és radarállo­mások egész sorát üzemel­tethették. A NATO északi szárnya és a hozzá vezető Atlanti-óceáni útvonalak ellenőrzése első­sorban három országra, Dá­niára, Norvégiára és Izlandra támaszkodik. Dánia uralja a Balti-tenger kijáratát és emellett nagy jelentősége van ' a dán birtokban lévő Grön­landinak is. A szigeten, Thule mellett a második világhábo­rú óta amerikai támaszpont működik, amely tulajdon­r Északon a helyzet változatlan képpen az Egyesült Államok kiterejedt légibázis- és radar- hálózatának előretolt állása. A NATO számára Norvégia értékét növeli az a körül­mény, hogy tagállamai közül az egyetlen, amelynek közös határa van a Szovjetunióval. Nem meglepő tehát, hogy északi területein nagy meny- nyiségű katonai fölszerelést halmoztak fel szövetségesei, ezenfelül nehezen hozzáférhe­tő fjordjai is ott szerepelnek a katonai szakemberek ter­veiben. Izlandnak szintén nagy a stratégiai jelentősége: föld­rajzi fekvésénél fogva kulcs­helyzetet foglal el az Atlanti­óceán északi bejáratánál, s így ugródeszka szerepét tölt­heti be a két kontinens kö­zött. A katonai elkötelezettségen túl azonban Dánia és Norvé­gia fejlődésében olyan sajá» tosságokat is találunk, ame­lyek megkülönböztetik a két országot a NATO más tagál­lamaitól : mindketten éveken át vonakodtak elfogadni a hadkötelezettség időtartamára vonatkozó NATO-ajánlásokat 'A katonai költségvetés növe­lésére irányuló törekvésekért sem nagyon lelkesedtek, az ötvenes években pedig nem engedték meg, hogy területü­kön. közepes hatósugarú raké­tákat helyezzenek el. Ellen­tétben a NATO vezető hatal­maival: hosszú időn át eluta­sították az NSZK alakulatai­nak részvételét a területükön rendezett • NATO-hadgyakor- latokon. Dániának és Norvé­miatt az egész tartományt nyugtalanság kerítette ha­tálmába. Az éjszakai órák­ban ugyan leszerelték az ar- maghi női börtön javarészt politikai foglyainak szolidari- ( tási akcióját és az igazgató a . három női börtönőrrel együtt | ismét szabad, de Belfasztban, Londonderryben, Newry ha- ! tárvárosban és Strabane-ban | csütörtökön egész nap folytak j a tüntetések. Belfast Ardoyne j és New Lodge kerületeiben j autóbuszok lángoltak; a leg- I több autóbuszvonalon szüne­telt a forgalom. Londónderry- ben — a tartomány második legfontosabb városában — és Newryben barikádokat emel­tek, Strabane-ban pedig a tüntetők kordona állította meg a közúti forgalmat. giának azonban leginkább a támaszpontok és atomfegyve­rek kérdésében voltak fenn­tartásaik a NATO-val szem­ben. A multilaterális (sokoldalú) NATO-atomerő tervének ki­dolgozása idején kiderült, hogy az észak-európai NATO- tagországok nem értenek egyet a tervvel. Magatartá­sukat azzal indokolták, hogy fenn kell tartani az »északi egyensúlyt«. Ez az elmélet abból indul ki, hogy Észak- Európa olyan térség, ahol aránylag jelentéktelen a nem­zetek közötti feszültség, s a nagyhatalmak érdekeltek a jelenlegi helyzet fenntartásá­ban.. Ebből következik, hogy ha bármelyik észak-európai ország változtatna katona- politikáján, ez a szomszédos államokra nézve is következ­OLASZORSZÁG A megmozdulások ezúttal nem a két közösség valame­lyike, hanem kizárólag a had­sereg ellen irányultak,, mint­hogy a mázéi lázadásban ka­tolikusok és protestánsok egy­aránt részt vettek. A máskor homlokegyenest ellenkező né­zeteket valló szervezetek most szinte egybehangzóan vádol­ták a hadsereget azzal, hogy eltitkolja a mázéi zendülés le­verésekor megsebesült szemé­lyek valódi számát. A tartomány ügyeinek mi­nisztériuma, amely előző nap még kilenc sebesültről beszélt, csütörtökön már húszra he­lyesbítette a számot. De azt sem hiszik el, mivel Belfast­ban városszerte köztudott, hogy egyedül a Royal Victo­ria Hospitalban 135 embert kezeltek a katonai beavatko­zás után, többeket közülük csonttöréssel. Egyelőre nem ismeretes, hogy pontosan mi történt a »Maze«-bSih, de belfasti > hír­források szerint a kivezényelt katonai erők válogatás nélkül gumibotozták, gumilövedékek­kel lőtték a politikai foglyo­Mílliók sztrájkolnak i kát. (MTI) Az olasz dolgozók milliói sztrájkoltak csütörtökön a munkanélküliség ellen, a munkabérek értékének meg­védéséért, a gazdaságszerke­zeti reformokért. A megmoz- ményekkel járna. Mindenek- dulást eredetileg az ipari előtt pedig , arra késztetné a nagyhatalmakat, hogy az új adottságoknak megfelelően módosítsák az észak-európai államok iránti politikájukat. Az ilyen megfontolások kétségtelenül segítették az enyhülés folyamatának ki­bontakozását Európában, de ugyanakkor a jóakaratnak csupán a béke fenntartásához szükséges minimumáról tet­tek bizonyságot. A legutóbbi időkben végrehajtott NATO- hadgyakorlatok azt mutatják, hogy Norvégia és Dánia sa­játos szerepe ellenére is köny- nyen eszköze lehet idegen ér­delieknek. A végső megoldást persze a skandináv államok is csak a kontinens bizton­ságának megteremtésén ke­resztül érhetik el. T. L. szakmák dolgozói határozták el tiltakozásul a Fiat munka­időcsökkentése ellen. A CGIL —CISL—UIL csúcsszövetség kiszélesítette a sztrájk köve­teléseit. A sztrájkhoz a múlt héten sorra csatlakoztak más ágaza­tok, szakmák szakszervezetei is. Csütörtökön 10 millió szer­vezett dolgozó részvételével tulajdonképpen félnapos ál­talános sztrájkra került sor Olaszországban a foglalkozta­tottságért, a munkabérek vá­sárlóértékének megvédéséért és a gazdaságpolitika megújí­tásáért Ez az első alkalom, hogy kormányválság idején szerveznek a szakszervezetek ilyen nagyszabású megmozdu­lást. Számos városban gyűlést, felvonulást is rendeztek. Pályázat A kaposvári múzeum munkásmozgalmi gyűj­tőpályázatot hirdet. Be­küldhető: tárgyi anyag, fénykép, sajtótermék. Határidő: november 25. I. díj­1500 Ft Ií. díj­750 Ft III. díj —= 500 Ft IV. díj­400 Ft V. díj — 200 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents