Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

Országszerte ismertté vájt a somogyi kezdeményezés, me­lyet a párt 1972-ben közzétett közoktatáspolitikai határozata nyomán indítottak el a me­gyében a fizikai dolgozók gyermekeinek megsegítéséért. Lehetetlen elfeledni a széles, egyetértő lelkesedést, mellyel útjára indult ez a több frontos akció; pedagógusok, gazdasági vezetők, intézményvezetők mondtak tettrekész igent, s ajánlottak fel tsz-ek, tanácsok' példamutatóan pénzt a kollé­giumi helyek megváltására. Négymillió a kollégiumra Az akció tettekhez vezetett; ' gyűltek, gyűlnek a forintok. Jövőre megkezdhetik a 120 személyes diákotthon építését, láthatják az emberek, községi tanácsok, tsz-ek, vállalatok brigádok, miként lesz a lelkes felajánlásokból, a jóindulatú hozzáállásból épület; munkás és paraszt származású gyere­kek diákotthona. Érdemes azonban hangsú­lyozni ; ennek az akciónak csak egyik — igaz talán a legfonto­sabb — területe a kollégiumi helyek növelése. A sokoldalú segítés kiterjed az iskolai ne­velőmunkára, a hatékonyabb ^oktatásra, a lel ki ismeretes kor­repetálásra, szakkörök szerve­zésére, napközük beindítására, ösztöndíjak juttatására, egye­temi, főiskolai előkészítőkre csakúgy, mint általános isko­lára előkészítő tanfolyamokra. Mondhatjuk nyugodtan: az egész közoktatásra. Ennélfogva mindazok a tanácsi, társadal­mi, tömegszervezeti vezetők, akik a megyei pártbizottság támogatásával meghirdették' ezt az akciót, szemléletválto zásra, cselekvőkészségre i Számvetés — útközben MAI KOMMENTÁRUNK Változó szemlélet és a „feledékenység“ szépséghibái számították. Egyrészt iskolán belüli szemléletváltozásra, másrészt — elsősorban a jobb tárgyi feltételek biztosításában — a gazdasági egységek, taná­csok szemléletváltozására, még pontosabban a jóakarat kitel­jesedésére. Az akció legfőbb szerve a Társadalmi Felügyelő Bizott­ság és annak operatív bizott­sága nemrégiben , számvetést készített az eredményekről, gondokról. Az ülést Böhm József, a megyei tanács elnöke vezette. Részt vettek Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára és az akcióban jelentős szerepet vállaló megyei társadalmi és tömegszervezetek vezetői is. Önkritikus szembenézés A tényekre, tennivalókra szorítkozó megbeszélést az ön­kritikus szembenézés jelle­mezte. Böhm József összege­zésében kitért arra, hogy ez az akció az összefogás munka- módszereinek »iskolája« is. Ilyen méretekbe;? a társada­lom ennyi rétegét, kisközséget és nagyvállalatot egy feladatra összehangoló akció igen rit­kán indul. Érthető tehát, hogy a végrehajtást, ha úgy tetszik a munka stílusát a határozott­ságnak kell jellemeznie. A me­gyei tanács elnöke utalt arra, hogy a legfőbb összehangolók — és felelősök — a tanácsi szervek, őket kell segítenie a többi részt vállaló szervnek. Bíró Gyula hangsúlyozta, hogy az időszerű szembenézés­nek különösen a kollégiumi helyek megváltásával kapcso­latos ígéretek valóra váltásá­val kell foglalkozói, megnyer­ve az ügynek a ma még elzár- kózókat. Egy bizonyos; ha itt teljes terjedelmében közölnénk az eddigi vállalásokat kitűnne, hogy a megyében sikeresen in­dult ez 1 a szép vállalkozás. E hónap elejéig több mint négy­millió forint gyűlt össze a kollégiumi alapra, hatvankét­ezer forint az ösztöndíj-alapra. Egyes járások, elsősorban a siófoki, majd a nagyatádi, pél­damutatóan járnak elöl. Sokat tesznek a tsz-ek, a községi ta­nácsok. Ugyancsak jó példát mutat, több kis és középvállalat munkásközössége, és igen, sok öntudatos szocialista brigád. Néhány járás és a városok viszont elmaradtak a lelkese­désben és a tettekben is. A indításakor lelkesen vállalta a melléállást, az azóta eltelt hó­napok alatt azonban a legcse­kélyebb tanújelét sem adta annak, hogy ígéretét valóra is váltja. Az ilyen »feledékeny­ség« szépséghibáit valóban csak a gyökeres szemléletvál­tozás képes megszüntetni. S ebben — csakúgy, mint a szer­vezés más területein — a ta­nácsok mellett részt vállal a szakszervezet, a KISZ és a Hazafias Népfront is. Ugyanakkor jobb arányokat kell biztosítani ott is, ahol a megváltozott szemlélet jegyé­ben lelkesen tesznek már a munkások. Az Egy üzem — egy iskola akcióról van szó, melyet mindenképpen ennek az akciónak a részeként kell szemlélnünk, s amelyben aránytalanságok mutakoznak. Némelyik i ügyeskedő iskola­igazgató valóságos brigádhad­„. , , . „ ... _. .. . dal rendelkezik, míg más, job­Tarsadalmi Felügyelő Bízott- ban rás7X)ruló vidéki kisiskolák ság és az operatív bizottság illetékesei újra napirendre tű­zik náluk az akció helyzetét, mindaddig, amíg nem változik a szemlélet. Bíró Gyula az ülésen a pártszervezetek segít­ségéről biztosította a részvevő­ket. ígéretek voltak — lettek nincsenek Szóba került több olyan gaz­dasági vezető is, aki az akció nem kapnak segítséget. A vál tozás e téren is sürgető, és nem marad el. Tröszt Tibor Rendkívüli ügyeletek Rendkívüli ügy eletet tarta-' nak ebben az időszakban me­gyénkben is sok helyen, ahol közvetlen a kapcsolat — ter­meltetés vagy ellátás szem­pontjából — a mezőgazdasági üzemekkel. Az AGROKER. a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat, a MÉK a fő fi­gyelmet a földeken folyó ten­nivalóknak szenteli; ne álljon gép alkatrészhiány miatt, a terményátvételeknél és szárí­tásoknál ne kelljen várakoz­niuk a járműveknek. A cél világos; a földeken termett javak kerüljenek mi­előbb biztonságos helyre, s lehető legkisebbre csökken­jen a kiesés és az időveszte­ség. A feladatok sikeres be­fejezése többletmunkát köve­tel nemcsak a mezőn dolgo­zóktól, hanem mindenkitől, de főként a termeltető és el­látó szervektől. A segítség akkor lesz igazán eredmé­nyes, ha a gazdaságok élni tudnak vele! Ide kívánkozik az a kérés, amelyet Tóth Ká- rolytól, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjétől a mező- gazdasági fejlesztési albizott­ság e hét elején tartott rend­kívüli ülésén hallottunk. Az általános iskolák felső tago­zatos osztályaitól, a középis­koláktól és a felsőfokú okta­tási intézményektől igénybe vehető 15 munkanap Tegyen hasznosan kitöltve a gazda­ságokban, és a segítségül ér­kezett erőt felkészülten fo­gadják; jó szervezéssel bizto­sítsanak részükre folyamatos munkát, állapodjanak meg a fizetendő bérben, gondoskod­janak megfelelő elhelyezésük­ről és étkeztetésükről. Jelentős ez az erő, hiszen csupán a szakmunkástanulók mintegy hatezer-ötezázan vannak a megyében az isko­lák három osztályában, s 15 nappal számolva valóban so­kat tehetnek a megye mező­gazdasága súlyos gondjainak enyhítéséért. Jó munkaszer­vezéssel lehet csak hasznosí­tani azt a támogatást is. me­lyet a külső segítségként ér­kező szállítójárművek és más gépek jelentenek. A mezőgazdaság gondjaira odafigyel a társadalom, úgy­szólván rendkívüli ügyelet­ben van most mindenki, aki a problémák megoldásáért tehet valamit. Azt a csatát, mely most a földeken folyik, csak így lehet megnyerni. H. F. Pártcsoportok számvetése N ovemberben—december­ben sor kerül az alap­szervezetek beszámoló taggyűléseire. Ezúttal — mint ismeretes — az elmúlt négy év távlatában kell megvizsgálni­uk, hogyan hajtották végre a X. kongresszus határozataiból rájuk háruló’ nagy jelentőségű feladatokat. A beszámoló taggyűlések elő­készítését mindig jól szolgál­ták az azokat megelőző párt- csoport-megbeszélések. El­mondhatjuk, hogy a pártmun­kában immár nélkülözhetet­lenné váltak a pártcsoportok év végi számvetései. A pártcsoportbizalmiaknak három — szorosan összefüggő terület — problémáival kell foglalkozniuk e megbeszélése­ken. Az egyik a párttagok munkájának, magatartásának személy szerinti értékelése. A másik a pártcsoport egészének tevékenysége, a működési te­rületén folyó gazdasági, poli­tikai, mozgalmi munkában el­foglalt helye, az emberek ne­velésében, formálásában betöl­tött szerepe. Végül szükséges, hogy a pártcsoport bizalmai ösz- szegezze a pártvezetőség mun­kájáról szerzett tapasztalato­kat, véleményeket, hogy ezzel is segítse a vezetőség felké­szülését a beszámoló taggyű­lésre. Vegyük sorra — a teljesség igénye nélkül — azokat ' a mérlegelésre váró kérdéseket, amelyeket figyelembe kell venni minden párttag tevé­kenységének megítélésekor. Elsősorban is értékelni kell. hogy rendszeresen részt vesz-e a pártéletben, a pártcsoport- értekezleteken és a taggyűlé­seken. Számba kpll venni, mi­lyen volt az aktivitása, véle­ményformálása, hogyan telje­sítette pártmegbízatását, ho­gyan tett eleget munkaköri kötelességének. Milyen hatás­sal volt környezetére munka- fegyelmével, szorgalmával, munkája eredményességével, hogyan befolyásolta, formálta környezetének, politikai hangú- tatát; hogyan képviseli, ter­jeszti a párt politikáját, mi­ként száll szembe a párt po­litikáját tor>itó vagy támadó nézetekkel. Ez éppoly fontos része az értékelésnek, mint az, hogyan gyarapította politikai ismereteit, marxista műveltsé­gét, milyen eredményességgel vett részt a pártoktatásban, mennyire ismeri a napi politi­kai eseményeket, és hogyan se­gíti megértetni az psemények lényegét környezetével. Végül az sem mellékes, milyen a csa­ládi és magánélete, a kommu­nista erkölcs normái szerint él-e. Felmerülhet a kérdés; ho­gyan szerezzen a pártcsoport- bizalmi megbízható és pontos ismereteket az egyes pártta­gokról? Azt ajánlhatjuk, hogy mindenekelőtt a pártcsoport tagjairól év közben szerzett tapasztalatait,ismereteit ösz- szegezze. Ha valamely kérdés­ben nincs eléggé megalapozott ismerete, tapasztalata, joga és kötelessége érdeklődni,, véle­ményt kérni azoktól, akik megbízható információval szolgálhatnak. Tekintse át a pártvezetőség által vezetett ->Emlékeztető«-ket, mert ezek­ből képet kaphat a taggyűlési felszólalásokról, sőt az esetle­ges fegyelmi ügyekről is. Vegye számba a pártmegbí­zatások teljesítését, de nézze meg azt is, hogy a végrehaj­tásnak milyen konkrét politi­kai haszna, eredménye szüle­tett. Ha pedig a pártcsoport tagja magasabb párt- vagy társadalmi szervekben tölt be választott funkciót, a pártve­zetőség segítségét kérje ahhoz, hogy munkájáról ez esetben is megfelelő információt kaphas­son. Az elmúlt években a párt­csoportok értékelése, javas­lata alapján nagyon sok párt­tagot név szerint dicsértek meg a beszámoló taggyűlése­ken. Az elismerés mindig jól­esik, és egyben újabb felada­tok megoldására serkent. Ne feledkezzenek meg most sem az eredményesen működő párttagok tevékenységének el­ismeréséről! Tegyenek javas­latot a vezetőségeknek a tag­gyűlésen történő név szerinti dicséretekre is. Ugyanakkor a a pártcsoport-értekezleteknek most is feladatuk név szerint bírálni azokat a párttagokat, akik munkájukkal, magatar­tásukkal arra rászolgáltak. A siófoki állomásra 70, a kaposvárira ISO milliót költ a MÁV Rekonstrukció két ötéves terv alatt Urbán Lajos miniszterhelyettes, MÁV vezérigazgató nyilatkozata is arra. hogy kifejthessék vé­leményüket az értékelésről, a bizalmi és a pártvezetőség te­vékenységéről! Helyes az a gyakorlat, hogy a vita lezárá­sa után az újabb pártmegbí- zatápok elosztásában is állást foglalnak. A pártcsoportbizal- miak a vita alapján összegez­zék a tapasztalatokat, a veze­tőség tevékenységéről szőlő észrevételeket, és továbbítsák ezeket a pártvezetőségnek. M 'ndebből kitűnik, mi­lyen nagy szerepük van a pártcsoportok­nak az éves munka értékelé­sében. Meggyőződésünk, hogy ahol a pártvezető6égek tényle­gesen segítik és ösztönzik a pártcsoportbizalmiakat a meg­beszélések színvonalas meg­tartására, ezzel a beszámoló taggyűlések sikerét is jelentő­sen elősegítik. Somody Gyula, az MSZMP KB munkatársa A vasúttal kapcsolatos fej­lesztési célkitűzésekről és a jelenlegi gondokról tárgyalt tegnap Kaposváron Urbán Lajos közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója Bogó Lászlóval, , a megyei pártbi­zottság titkárával és Sugár Imrével, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesével. A tanácskozáson részt vett dr. Szabó Tibor, a pécsi vasút - igazgatóság vezetője is. — A magyar vasút vezetői tavaly határozták el, hogy évente legalább egyszer min­den megyében személyesen tárgyalnak ennek, a közlekedé­si ágazatnak a gondjairól, eredményeiről — válaszolta kérdésünkre Urbán Lajos. — Ez a tárgyalássorozat Somogy­bán kezdőtött el. Az a véle­ményünk, hogy ilyen tanács­kozások alkalmával részlete­sebben lehet az egyes kérdé­seket megvitatni, s a dönté­! seket alaposabban előkészíte­I ni. — Régóta húzódik Somogy­bán a siófoki és a kaposvári vasútállomás rekonstrukciója. Milyen döntés született a mostani tanácskozáson? — Megállapodtunk abban, hogy a siófoki állomás re­konstrukciójához legalább tízéves programra van szűk* ség. Átépítését az ötödik öt­éves tervben kívánjuk meg­kezdeni, s a hatodikban befe­jezni. A fejlesztés döntő há­nyada azonban a hatodik öt­éves tervre jut majd. A fej­lesztésre szánt összeg az ötö­dik ötéves tervben hetven- millió forintnál nem lehet több. A somogyiak kevésnek tartják ezt a pénzt. Ezért kér­tük azt, hogy mondják meg: véleményük szerint melyek a megoldásra váró legfontosabb gondok. Tjgy foglaltunk állást, hogy az első tennivaló a teher- és kereskedelmi for­galom kiköltöztetése a sze­Kanyargó fi pártcsoportok együttes tevékenységének érté­kelése a működési terüle­ten folyó gazdasági, politikai, mozgalmi munkában betöltött szerepéből tevődik össze. Jó gyakorlatnak ‘ tartjuk a párt­vezetőségi tagok részvételét a a pártcsoport-megbeszéléseken. Egyrészt azért, hogy tolmá­csolják a párt^ezetőség véle­ményét a pártcsoport munká­járól, másrészt, hogy konkrét tapasztalatokat gyűjtsenek a vezetőség beszámolójának el­készítéséhez. ' A megbeszéléseken a párt­tagok számára feltétlenül biz­tosítani kell a jogot és az időt Egyenletesen zúg a lisztcso­magoló gép a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat kaposvári malmá­ban. Mindössze négyen ülnek a szalag végén, s kelten van­nak, akik állandóan készenlét­ben állnak, hogy a gép eset­leges »kihagyásait« pótolják. A lisztcsomagolóban összesen tizenöten dolgoznak. A beren­dezés a legkorszerűbbek közé tartozik. Egy gomb lenyomá­sával megindul, s vég nélkül őrit ja az egykilós zacskókba csomagolt lisztet. Az üres zacskókat automata leszedő »habzsolja«, egyszerre több tölcséren ömlik a hófehér liszt. Az okos gép még össze is ráz­za; tömör legyen a csomagolás. Azután ráhajtogatja a zacskó száját, le is ragasztja. A gép mellett állónak csak az a dol­ga, hogy ha ebből egy-kettő elmarad, pótolja. Ezekben a napokban 300 mázsa lisztet csomagolnak a kanyargós szalagú gép>en. A ki­szállítás lassúbb lett, így nem kell a gépet teljes kapacitással foglalkoztatni. Amikor erre szükség van, akkor naponta 360 mázsa li6zt kerül a fehé- tasakokba. A kaposvári malomból nem­I mélypályaudvar területéről, j Ez növeli az utasforgalom I biztonságát, s a fejlesztési célkitűzések megvalósítását is könnyíti. A rekonstrukcióra szánt hetvenmiilió forint leg­előnyösebb felhasználásáról november közepéig javaslatot készít a MÁV. A következő tervidőszakban megkezdjük a kaposvári állo­más rekonstrukcióját is. Meg­valósítására új fejlesztési el­képzelést hoztunk magunkkal. Eszerint az ötödik ötéves terv­ben 150 millió forintos költ­séggel kitelepítjük a jelenlegi állomásról a teher- és kereske­delmi forgalmat. Az új teher­pályaudvar a közvágóhíd ál­lomáson túlra kerül, a keres­kedelmi szolgálat pedig a cu­korgyártól délre felevő terü­letre költözik. E munkák be­fejezését követően — 1980 után — látunk hozzá a sze­mélypályaudvar átépítéséhez. Itt is, akárcsak Siófokon, szé­les aluljárókat építünk. Ez biztosítja majd a városköz­pont és a donneri városrész, illetve Siófok központja és az üdülőterületek között a gyalo­gosforgalmat. — A kaposvári állomás át­építéséről régóta folyik már a vita. Mi indokolta új koncep­ció kialakítását? — Ez az alternatíva előbbre hozza az állomás rekonstruk­cióját, s korszerűbb az eddi­gieknél. Lehetővé teszi azt is, hogy az építkezés ideje alatt üzemeljen a pálvaudvar — A vasút korszerűsítésével együtt jár több mellékvonal megszüntetése. Somogybán mi lesz a sorsuk ezeknek a kis forgalmú vonalaknak? — A Kaposvár—Szigetvár, valamint a Barcs—Nagyatád közötti szakasz megszüntetése testületi döntést igényei. Az előfeltételek megteremtése után erre csak az ötödik öt­éves tervben kerülhet sor. Siófok és Tab között viszont megkezdjük a vonal korszerű­sítését a tahi ipari üzemek kiszolgálása érdekében. K. T. ■sak Somogy megyébe szállttá- I csomagolt liszttel a fővárosban nak. Találkozhatnak az itt I vásárlók is. Somogy/ Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents