Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

Nőbizottságok tapasztalatcseréje Igáiban Jó felkészülés — rossz időjárás „Csúszik” a betakarítás, a vetés A Közép-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségének nőbizottsága a na­pokban munkaértékeléssel egybekötött tapasztalatcserét | szervezett Igáiban. Négy év tapasztalatai alapján a részt­vevők arra kerestek választ, hogyan sikerült a termelőszö­vetkezetekben működő nőbi­zottságoknak betölteniük fel­adatukat. Jovánczai István, az igali Aranykalász Tsz elnöke el­mondta, hogy mind a párt-, mind a gazdasági vezetőség nagyra értékeli a nőbizottság munkáját. Azon\ túl, hogy mindenkor számíthatnak az asszonyokra a gazdasági munkában, segítenek a veze­tőcégnek is. Felfedik a hibá­kat, és valóban a termelőszö- vétkezetben dolgozó .nők ösz- szességének érdekeit képvise­lik. Ezután Horváth Józsefné, a tsz nőbizottságának elnöke adott számot munkájukról. Az öttagú nőbizottság rendes üléseinek mindenkori résztve­vője a tsz elnöke és a párt- alapszervezet titkára. ' Egyik fontos feladatuk volt a sok közül: megszervezni a nők szakmai képzését. Az állatte­nyésztésben dolgozó 35 nő kö­zül azóta 15-en szereztek szakmunkás-bizonyítványt a helyben szervezett tanfolya­mon. Négy nődolgozó jelenleg magasabb szintű képzésen vesz részt. A munka mellett tanulóknak a vezetőség mun­kaidő-kedvezményt, tanulmá­nyi szabadságot biztosít. A termelőszövetkezet vezetősé­Baranyó Károlyné, a terü­leti szövetség nőbizottságának elnöke — a tapasztalatcsere szervezője — röviden vázolta az egész terület nőbizottságai­nak tevékenységét. A tartalmas vita során a karádi tsz küldötte elmondta: szövetkezetükben már beve­zették a szabad szombatot. Különösen a növénytermesz­tésben dolgozók szabad szom­batjának biztosítása ragadta meg a figyelmet. Mernyén a nőbizottság ruhaajándékkal segíti a sokgyermekes. csalá­dokat. Általában a nők téli fog­lalkoztatása okoz gondot, Nagyberki kivételével, ahol a szőlőgazdálkodás éves mun­kalehetőséget biztosít. Sok he­lyen probléma az óvodai helyhiány. Volt, aki a nők vezetői tevékenységéről szólt, és szóba került a 1 termelőszö- I vet kezetekben dolgozó fiata­lok lakásépítési támogatásá­nak szükségessége is. Sajnos nem részesülhetnek ugyanab­ban a lakásépítési kedvez­ményben, mint az állami gaz­daságban dolgozó fiatalok. Karád itt is szép példát mu­tat: a községi tanács olcsó áron házhelyet jbttat az igénylő fiataloknak. Az elhangzottak bizonyítot­ták: aktívak, munkára képe­sek nőbizottságaink, és nem •riadnak vissza a nehézségek­től. Keresik az újat, a megol­dás útját. R. J. Napjaink időjárása kedve­zőtlenül befolyásolja az őszi munkákat Somogybán: á jú­niusi 91, a júliusi 54, az au­gusztusi 154 és a szeptember­ben vasárnapig lehullott 59 milliméter csapadék, de külö­nösen a , csapadékos napok nagy száma késleltette annak idején az aratási, most pedig a talajelökészítési, vetési, be­takarítási tennivalókat — ez­zel kezdte tájékoztatóját teg­nap a megyei tanács mezőgaz­dasági fejlesztési albizottságá­nak ülésén Kersák Jifnő, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály csoportvezfetője. Főként az említett okokra ve­zethető vissza, hogy megyénk termelőszövetkezetei ez idő szerint az őszi vetések alá történő szántásnak csak 55— 80, a tavasziak alá való szán­tásnak 15—18. az őszi vetésnek 10—12 (ezen belül az őszi ár­pa vetésével végeztek), a bur­gonya betakarításának 75—80, a cukorrépaszedésnek 10, a fő­vetésű silókukorica betakarítá­sának 60—65 százalékánál tar­tanak. A szervestrágyázásnak 60—65. a szüretnek mintegy 15 százalékával végeztek eddig. A somogyi közös gazdaságok vetőmag-felújításhoz 465 va­gon búza-, 12 vagon rozss- és 76 vagon ősziárpa-vetőmagot vettek igénybe, a saját ter­mesztésű kalászosok vető­magjából csaknem 600 min­tát küldtek vizsgálatra. Nit­rogén-, foszfor- és kálium­tartalmú, valamint komplex műtrágya a visszaigazolt 286 ezer tonnából 242 ezer tonna érkezett meg; a talajfertőtle­nítő szerek a tsz-ek rendelke­zésére állnak. Állami gazdaságainknál Tanfolyam az újítási felelősöknek gében négy, a különböző bi­zottságokban egy-két nő ka­pott helyet. Céljuk a nők még aktívabb bevonása a vezetés­be. Tanácskozási joggal vala­mennyi vezetőségi ülésen részt vesz a nőbizottság elnöke is. Javaslatuk alapján oldódott meg ebben az évben az ál­lattenyésztési dolgozók (túl­súlyban nők) heti szabadnap­ja, mely legalább havonta egyszer vasárnap is lehet. Programjukban szerepel a munkahelyek szociális ellá­tottságának vizsgálata, a más­fél száz idős tsz-tagról való évenkénti megemlékezés. A mindennapi munkában részt vevő nőkről sem feledkeznek meg. Szervezésükben 50 nő­dolgozó vett részt ebben az évben dunántúli autóbuszki­ránduláson. A negyedik előadást hall­gatták — a tervezett hatból — tegnap Kaposváron annak a tanfolyamnak a részvevői, amelyet az SZMT közgazdasá­gi bizottsága szervezett az alapszervezetek újítási felelő­sei részére. Az országos szer­vektől érkező és helyi előadók az újítási mozgalom politikai, műszaki és gazdasági jelentő­ségéről, feladatairól, Somogy megyei gazdasági helybetérői, az újítók anyagi—erkölcsi el­ismeréséről adtak eddig tá­jékoztatást. Az újítási kedv az utóbbi pár évben megtorpant. A tan­folyam részvevői közül töb­ben elmondták, hogy vélemé­nyük szerint ennek mi volt az oka, s azt is, hogy mit várnak attól a rendelettől, amely ha­marosan szabályozza majd az újításokkal kapcsolatos eljá­rásokat. A legtöbbször említett gond: nincs pontosan elhatá­rolva, hogy mikor lehet be­szélni újításról és mikor sorol­ható a javaslat a munkaköri kötelesség körébe eső felada­tok közé. Ugyancsak panaszol­ták: az újítások elbírálásának hosszú az átfutási ideje. Az alapszervezetek újítási felelősei ezeknek a megváltoz­tatását is várják az új rende­lettől. Mint Cseh János, a közgazdasági bizottság mun­katársa elmondta: a tanfolyam legfontosabb célja, hogy föl­készítsék a részvevőket a ter­vezett új rendelet ismeretére á rájuk háruló feladatok el­látására. i nagyjából hasonló a helyzet: technikailag minden rendelke­zésre áll az őszi munkák gyors elvégzéséhez. Azonban bizo­nyos kényelmesség volt ta­pasztalható: nem használták ki megfelelően az augusztusi és szeptemberi kedvező idő- j járást. Így fordulhatott elő, I hogy az állami gazdaságokban, jóllehet minden eddiginél jobb I technikai felszereléssel ren­delkeznek, az előző évekhez képest számottevő lemaradás tapasztalható az idén az őszi munkák ütemében. A Somogy megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat, tekintettel a várható magas kukoricahozamokra és a korábban átvett jelentős mennyiségű gabonára, nagy gondokkal néz szembe. Csak­nem 1500 vagonnal több gabo­nát vettek át, mint tavaly, kukoricából pedig 14 000 va­gonra számítanak. Az összes 'termény, melyet a vállalatnak el kell helyeznie: 35 836 va­gon. Ennek egy része később nem foglal helyet, mert fel­dolgozás, értékesítés útiján el­kerül a vállalattól, a zöm azonban marad és fedett, illet­ve szükségtárolókba kerül. Kö­rülbelül 5100 vagon kukoricát kellene a gazdaságoknak a betakarítás után tárolniuk a vállalat részére. Becslések szerint a vállalati szárítókkal napi 65—70, az ál­lami gazdasági berendezések­kel 200, a termelőszövetkeze­tiekkel pedig 670—680 vagon kukoricát száríthatnak. A gaz­daságok száritókapacitása nagyjából kielégítené az igé­nyeket, azonban nem minden gazdaság rendelkezik szárító­val, s ez növeli a gondot. (Közben 63 vagon napraforgó átvételével is számolnak, ami ugyancsak a szárítóknál je­lent feladatot). Az albizottság ülésén el­hangzott ismertetők egyben a •ennivalókat is megjelölik — ezekre hívta fel a figyelmet vitazárójában a tanácskozáson elnöklő Tóth Károly, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­je. Mihelyt az időjárás enge­di, szükség lesz a munkaesz­közöknek az eddiginél jóval hatékonyabb kihasználására. Ajánlatos bérgépeket i6 igénybe venni — például a Dunántúli Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalattól, a víz­gazdálkodási társulatoktól —1 ott. ahol ez indokolt. AZ AG- ROKER-hez szóló kérés a mű­trágyával kapcsolatos: különös figyelmet kell fordítani a ked­vezőtlen adottságú és a zárt növénytermelési rendszerek­ben levő gazdaságok igényei­nek a kielégítésére, továbbá a rendelkezésre álló mennyiség­nek az üzemek közötti ará­nyos elosztására. H p Siófoki fiatalok Chiléért (Tudósítónktól.) A szolidaritási gyűlések sora nem zárult le a szeptember 11-i évfordulón: a fiatalok min­dennapi beszélgetéseikkel is tiltakoznak, sokszor szóba ke­rül körükben a chilei terror. Gyűléseket szerveznek, kifeje­zik együttérzésüket Chile né­pével. Szombaton a siófoki Percz'el Mór Gimnázium és más sió­foki KISZ-szervezetek fiatal­jai nagygyűlésen és fáklyás felvonulással tiltakoztak a Pinochet-jrjnta véres tettei el­len. Meghallgatták Allende el­nök utolsó szavait, és tiltako­zó táviratot küldtek. Felhívással fordultak a ma­gyar fiatalokhoz. »Chile fia­taljai szeretik az életet, ugyan­úgy szeretjük mi is.(. Tilta­kozzatok !« A gyűlés végén elégették a Pinochetet jelképező szalma- >ábut, és a 600 fiatal szájáról egyszerre csendült fel az" In- ternacionálé; a nemzetközi munkásosztály himnuszával fejezték ki a siófoki*fiatalok. hogy együtt éreznek Chile szenvedő népével. t Ablakkeretek a BNV új épületeihez Mintegy ötmillió forintért fém ablakkereteket készít a budapesti nemzetközi vásár új épü­leteihez a MEZŐGÉP lengyeltóti gyáregysége. C supa fiatal arc. Lányok és fiúk, ifjú anyák és apák^ szakemberek ültek az asztalok körül. Tudással telí­tett fiatalok, és bennük energia. Hatalmas, világot mozgató. Hasznosított vagy elhanyagolt erők, szunnyadók és felszabadítottak, letörtek vagy teret követelők. Feszülő és kitörni készülő energiák. Jó volt velük lenni a klubban. Ügy éreztem magam, mint indulás előtt áz óriás repülőgépen, amikor nagy erővel leibúgnak a motorok, s a gépmadár mint egy, táltos, jókedvűen és magabiztosan nekifeszül le­győzni minden akadályt. Ilyenfajta céllal jöttek össze. Egyikük jegyzetfüzetéből szokatlan hangú meghívó kandikált elő. Gyorsan papírra vetettem a sorait. ~Kedves fiatal barátunk! Bizonyára sokat gondolkoztál azon, hogyan lehetne minél zökkenőmentesebben beilleszkedni új munka­helyeden. hogyan tudnád minél gyorsabban átadni, haszno­sítani tudásodat. Hogyan juthatsz új szakmai ismeretekhez, és tudod-e alkalmazni a meglévőt? Szeretnél-e és tudsz-e munkahelyeden kívül szakmai, tudományos munkát végez­ni? Sikerült-e átvenned az idösepb szakemberek, a vezetők tapasztalatait. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről lesz szó azon a beszélgetésen, amelyet mi szervezünk, a Somogy me­gyei MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasagá­nak Ifjúsági Bizottsága. Feltétlenül gyere, várunk. Ne fe­lejtsd el kitölteni a kérdőívet!« Lehet otthon maradni? Lehet. Kaposváron 706 harminc évep aluli szakember van. Százötvenen kaptak meghívót, ötvennyolcán küldték vissza a kérdőívet, és negyvenhetén ül­tek itt várakozóan, segítséget, fórumot várva. Nem marasz­talom el a többieket. Két évvel ezelőtt hárman' jöttek el az első próbálkozásra. A fiatal üzemi értelmiség — pontosan nem tudni, miért — mindeddig távol maradt az okos kez­deményezésektől. Az' MTESZ-ben tevékenykedőknek tíz szá­zaléka sem volt fiatal. A beilleszkedés nemcsak a gyárban, nehéz? Ismerkedés. Voltak itt műszakiak, közgazdászok, mező­gazdászok. és kereskedelmi szakemberek, s egy jogász is — nem véletlenül. Legalább tudjanak egymásról, legalább érez­zék, hogy az üzemen kívül sincsenek egyedül. Orosz László tartott bevezetőt, aki négy-öt éve még ugyanilyen lélszegen és bizonytalanul ült végig egy eszmecserét. S azóta vezető egyéniség az MTESZ-ben. Van hát példa a fiatalok előtt, npm egy, több is. Most még ők is tapogatóztak, legalábbis az elején. Figyeltem őket, s arcukról olvastam: milyen a hely­zetük .a gyárban. Nem volt nehéz. Vendégként ugyanis meg­hívták Róna Imre nyugalmazott gyárigazgatót. Azt mond­ták, nekem: »ő a legérdektelenebb igazgató«. Magyarul: nem fog »visszalőni«, ha valami »olyat« mondanak. (Hozzá- tehetem, mert ismerem: különben sem lőne vissza.) Figyel­mesen hallgatók. Módszerekről, vezetésről, fiatalokról be­szélt évtizedes tapasztalatokkal a tarsolyában. Es láttam az arcokat. Helyeslés, enyhe mosoly, megértő bólintás.. fejcsó- válás, kaján tekintet, hirtelen rágyújtás, élénkebb figyelem — s ezek nem az igazgató mondanivalóját minősíteték, ha­nem aszerint következtek: ki hogyan érzi magát a gyárban; azonosíthatok-e példák a náluk kialakult gyakorlattal. Ér­dekes tanulmányt lehetne írni arról, hogy a fiatalok — akik még szerencsére nem_ tanulták meg játszani azt, amit különböző környezetben illik — hogyan mutatják meg sza­vak nélkül is önmagukat, véleményüket. De erre most alig­ha lenne mód. Volt ugyanis két segítőtársam, két közgaz­dász: Zsúró János és felesége, Kiss Katalin, akik összegez­ték a beküldött kérdőívek tapasztalatait. Kitűnő alap ez ah­hoz, hogy megismerjük őket, s ők is megtudjanak egyet és mást társaikról. & kérdések izgalmasak. »Latsz-e fejlődési, lehetőséget napi munkáddal kapcsolatban?« A többség, riegy- ' verife-ge "fTátal' lát' lehetőséget'. ‘Az öféérTnyoicbór har­minckelten elégedettek a munkájukkal, tizenheten nem,, ki­lencen csak részben. És néhányan »szövegesen« válaszoltak. Így: »Nincs konkrét feladatom«; »Nem a szaktudásomnak megfelelő helyen dolgozom«; »Elégedettebb lennék, ha jobb volna a szervezés«; »A vállalatnál senkit sem .érdekel, hogy csinálok-e valamit vagy sem«; »Kár, hogy a legfelsőbb ve­zetés aprólékos témákkal foglalkozik, három lépcsövei lej­jebb.« Figyelemre méltó észrevételek. Tudják-e hasznosítani az egyetemen, főiskolán tanultakat? Tízen úgy .nyilatkoztak: igen. Huszonnyolcán csak részben, és tizenhármán egyálta­lán nem. Volt. aki szakadékot lát áz elmélet és a gyakorlat között, többen viszont — és ez is tanulságos — csak úgy látják biztosítva felkészültségük hasznosítását, ha rendsze­res továbbképzéseii vehetnek részt. Miért figyelemre méltó ez? Mert éppen a továbbképzésre nincs lehetőségük. Ezt a minisztériumok csinálják, pedig a legjobb fórum az MTESZ lenne — helyben. Néhány »apróságot« érdemes megemlíteni a kérdőívek tanulságaként. Az ötvennyolc fiatal szakemberből negyven­négyen szeretnének részt venni az ifjúsági bizottság mun­kájában. Harminchárom fiatalnak máris van társadalmi el­foglaltsága, s ez a válaszadók 57 százaléka! De a két közgaz­dász így fogalmazta meg az egyik legégetőbb gondot: »Az örökös elégedetlenség és a másokért végzett munka miatti többlet összeütközése zavarja a fiatal szakembereket.« Ma­gyarán: érdemes-e tenni másokért, ha velem alig törődnek? Kell-e pluszt adnom önmagámból, ha én .annyit sem kapok, amennyit felkészültségem révén joggal elvárhatnék? A beszélgetésen szóba került az is, hogy a beilleszkedés nehézségeit nemcsak a vezetők, az üzemek idézik elő. Hogy valaki tud-e jó értelemben alkalmazkodni a körülmények­hez (s ez nem megalkuvás), megfelelő módszerekkel újítani, változtatni a begyöpösödött szokásokon — ez a fiatal szak­embereken áll. S ha akarnak, nem fogják nélkülözni a se­gítséget, a tapasztaltabbak és egymás jó tanácsait itt, az if­júsági bizottságban sem. A vita nehezen indult. És nem volt »panasznap« jelle­gű. Egyikük elmondta: »Tevékenyek a fiatalok, de sok he­lyen nem tudnak mit kezdeni az energiájukkal. A főnökök inkább fékezik, visszatartják őket. s ez elsősorban a közép­vezetőkre vonatkozik. Azt hiszik: akkor tartják kézben őket, ha nem tudnak kitűnni semmivel sem. Bíznak-e bennük? Segítik-e őket? És ők? »Elméletileg felkészültünk, de nem értünk az emberek nyelvén. Ezt kell megtanulnunk minden­képpen«. A zután ciend. Szerencsére a tégla- és cserépipar egyik ifiú szakembere megmozgatta a fantáziát. Sorban, mindenki mondja el. miről szeretne hallani, vitat­kozni az ifjúsági bizottság találkozóin. Megindult az ‘ára­dat. Csak jelzésként a sok ötlet s a tanulni vágyás tárhá­zából: »Ki a jó vezető? Mik a beilleszkedés vezetési feltéte­lei? Hallani akarok a szervezés- és vezetéselméletről. És a vezetőket miért nem kötelezik, hogy hallani akarjanak er­ről? Üzem- és munkaszervezés, piackutatás, a munkahelyi légkör kialakítása, szociológiai éé pszichológiai ismeretek.« Nem folytatom. A találkozón harmincnyolc »kívánság hang­zott el. Hogy milyen volt a légkör? Az újabb kérdőívet hely­ben kellett kitölteni, s ezen a többség állandó és rendszeres összejövetelt javasolt. Azt írták: »Gondjainkat feltáró, tá­jékoztató, ismerkedő, hasznos összejövetel volt.« S hogy a humor se maradjon el, az »Egyéb megjegyzéseid kérdés alá valaki ezt írta: »Nem ártott volna öt perc szünet.« Az energia, az akarat nem hiánycikk ,nálunk. Csupán természetesnek kellene tartani a nemzedékváltás feloldha­tó konfliktusait. Jávori Béla

Next

/
Thumbnails
Contents