Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-12 / 213. szám
Tanévnyitó a Kaposvári Mezőgazdasági Faiskolán Új tanügyi épületet avattak A nyúltenyésztés gondjai llÉfil A sportlótenyésztők, a lovasoktatók korszerű épületben kezdik meg tanulmányaikat. Tegnap tartotta tanévnyitó ünnepségét a Latinca Művelődési Központban a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola. Negyedszer tettek esküt a főiskola elsőéves hallgatói. Az ünnepségen részt vett dr. Mad as András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Honfi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Németh Hajós, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatója, Horváth Attiláné, a KISZ megyebizottsága munkatársa, ott voltak az, ünnepi eseményen az ország agrár- felsőoktatási intézményeinek képviselői, a főiskola külső tanácstagjai. Dr. Ember Jánosnak, az intézmény oktatási főigazgatóhelyettesének köszöntő szavai után dr. Madas András mondott üdvözlő beszédet. Emlékeztetett arra, hogy most szeptemberben a minisztériumhoz tartozó felsőoktatási intézményekben összesen kétezer-száz hallgató- kezdi meg tanulmányait. Méltatta a kaposvári főiskola példás, gyors fejlődését. Hangsúlyozta, hogy bár a legfiatalabb felsőfokú intézmények közé tartozik, történelmi múlt nélkül is országos hírnevet szerzett. Nemcsak az oktató-, hanem a kutató- és a szaktanácsadási tevékenység is magas színvonalú, Kaposvár igen rövid idő alatt az ország egyik állattenyésztési központjává nőtte ki magát. — Minden eddiginél több hallgató kezdi meg tanulmányait a főiskolán az idén — mondta tanévnyitó ünnepi beszédében dr. Guba Sándor, a főiskola főigazgatója. — A nappali tagozatra jelentkező 400 diákból 135-öt vettek föl, a fiatalok 55 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. Rajtuk kívül 120 levelező hallgató kezdi meg tanulmányait. Üj feladat az idén mintegy négyszáz szakember szervezett továbbképzése. így ebben a tanévben csaknem ezerszáz hallgató és szakember képzését, illetve továbbképzését látja el a főiskola. A gyakorlati oktatásnak kiemelt szerepe van, ezt a célt szolgálja, hogy a Kaposvári Állami Gazdaság a főiskola tangazdaságává alakul, ezért kötött az intézet 45 üzemmel együttműködési szerződést. Értékelte a főigazgató a tudományos diákkörök jelentőségét, részletesen foglalkozott azokkal a feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy sokoldalúan képzett szakemberek kerüljenek ki a főiskoláról. Külön foglalkozott dr. Guba Sándor az intézet kutatóinak munkájával, akik jelenleg huszonkilenc témán dolgoznak. Méltatta azokat az eredményeket, amelyek nemcsak országos érdeklődést váltottak ki, hanem már külföldön is elismerést szereztek a főiskolának. Az elsőéves hallgatók eskütétele után dr. Horváth Ákos adjunktus, a főiskola KISZ- bizottságának titkára köszöntötte a hallgatókat. A tanévnyitó ünnepség részvevői később egyperces néma felállással adóztak a chilei hazafiak emlékének, a terrorhadjárat áldozatainak, és tiltakozó távirat továbbítását határozták el. Az ünnepség záróeseményeként kiosztották a Szocialista tanulócsoport és a Jó tanuló — jó sportoló verseny díjait. Tegnap avatta fel dr. Madas András a sportlótenyésztő-, lo- vasoktató-képzés új tanügyi épületét. Ez az oktatási forma ez év februárjában az ország- i ban elsőként indult Kaposvá- I ron. Dr. Guba Sándor röviden ismertette a somogyi lovassport történetét, összegezte a felbecsülhetetlen jelentőségű társadalmi összefogást, melynek eredményeként 1973-ban elkészült a lovarda és a lóistálló, most a tanévnyitásra pedig a tanügyi épület és kollégium. A mintegy ötmillió forint értékű összes beruházásból 2,2 millió forint volt a társadalmi munka. A főigazgató köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzásegítették az intézetet ahhoz, hogy Kaposvár az ország egyik lovassport-bázisa lehessem — Tanulságul szolgál ez az avatás —, mondta dr. Madas András. — Jó példája annak, hogy ha egy gondolat helyes, és vannak lelkes támogatói, akkor gyorsan véghezvihető a terv. Buzdítás ez azoknak, akik alkotni akarnak, és tanulság, akiknek az alkotást segíteniük kell. Országos jelentőségű ez a kezdeményezés, kiindulópontja lesz az új lovasoktatóképzésnek. V. M. Három SZÓ következik itt, s nem tartom valószínűnek, hogy minden olvasó tudja, melyik mit jelent. Éppen ezért megmagyarázom az értelmüket. Itt van mindjárt ez a szó: csiatag. Somogy egyes vidékein így nevezik a gyümölcsfák környékén a földből kinövő sarjú — fattyú — hajtásokat. Különösen a szilvafák körül láthatunk gyakorta ilyen kinövéseket. Azután: botro- mász. Ez‘ügyetlen, kétbalkezes embert jelent, az esetlenkedést fejezik ki vele, jóindulatú szándékkal. Hogy mit jelent az, ha pirhanyósodik a szőlő? Érnek, pirosodnak a bogyók, közeledik a szüret ideje. Szavak, melyeknek a megértéséhez indokolt a magyarázat. S most következzen egy idézet egyik országos, hetilapunkból: »Az átmeneti nehézségek a hirtelen megnövekedett termelési kedvnek a következményei.Itt minden szó érthető, világos, csupán a »nehézség« ellen lehetne kifogásunk, ugyanis helyenként ezt a szót úgy is használják — s értik az értelmét —, hogy »a nehézség essen bele ...« Egy szó, mint száz, az előbbi idézet mégis közérthetőnek tűnik. A termelési kedv alatt a nyúltenyésztés, illetőleg -hizlalás iránt megnőtt érdeklődést kell érteni, az átmeneti ] nehézség pedig a hízónyulak [ | átvételére vonatkozik. így tel- j jesen érthető volna az idézet, ha nem akadnánk fönn a tar- | talmán, márpedig ezen fönn j j kell akadni. | E sorok írója nem is olyan | régen egy telefonon közölt pa- I naszt tett közzé ezeken a hasábokon arról, hogy a megye- székhely toponári városrészében több mint ezer nyulat — ) és gazdáikat — órákon át vá- [ rakoztatták az átvevők. A nyúltenyésztők nyilvánvalóan a »termelési kedvtől« vezérel- I ve (hogy ez hirtelen jött-e vagy sem, nem tudni) vállalták, hogy szabad idejükben nyulat hizlalnak, mégpedig j azzal a céllal, hogy ezeket az j állatokat eladják. Az »átmene- I ti nehézség«, mi tagadás, a i pénztárcájuk rovására ment, és joggal zúgolódtak. (Ugyan- j onnan vett idézet: »A gyors : fejlődésből adódó zökkenők ne vegyék el a nyúltenyésztők | kedvét.--) Egyetértettem azokkal a kisállattenyésztőkkel — szakcsoporttagokkal és csoporton kí- i vüliekkel —, akik évekkel ez- j előtt azért duzzogtak, mert a baromfitenyésztés, amelyre | berendezkedtek, nem volt kifizetődő, s azt javasolták ne- [ kik: foglalkozzanak nyulakkal, j azokkal nem fordulhat elő I ilyesmi. Hogy nyulat hizlalni és baromfit tartani más elhelyezési körülmények között és másfajta takarmánnyal kell, s hogy a két állat kétféle hozzáértést igényel? Ez akkor és ott így nem hangzott el. Aki a baromfitenyésztéshez ért, nem biztos, hogy a nyúlte- riyésztéshez és -hizlaláshoz is ért. S még ha ért is hozzá, nem kapott elegendő nyúltá- pot az etetéshez. És e téren a jövő sem bíztató. (Ugyanonnan vett idézet: »Előreláthatólag az .yények 75—85 százalékát tudjuk táppal kielégíteni...-) Szóval: van, amit nehezen értünk, azonban megértethetünk. Lásd az írás elején említett tájjellegű szavainkat. És vannak dolgok, melyeket — még ha közérthetőnek látszanak is — megkérdőjelezhetünk, ama egyszerű oknál fogva, mert nem értjük azokat, így vagyok ezzel a nyilatkozattal is. »Átmeneti nehézségek« — voltak, kielégítetlen takarmányigények — lesznek, s maradjon meg a nyúltenyésztők kedve, hiszen »a nyúltenyésztésnek változatlanul kedvezőek a kilátásai Vajon csak én nem értem ezt, s az ellentmondások, csupán látszólagosak? Min denssetre meglehetősen botromász fogalmazást látok itt. H. F. Javult a nyári balatoni élelmiszer-ellátás A Balaton-parti élelmiszer- üzletek tükrözik, hogy ha olykor melegen tűz is a szeptemberi nap, ez már csak a »vénasszonyok nyara«. Az az »igazi«, amikor az ABC-áru- házakban, a gombáknál tolonganak a vevők. A nyári csúcsforgalomban, augusztusban így volt ez most is. Hogy májustól július végéig »unatkoztak« az élelmiszerüzletekben az eladók, az az időjárás következménye volt. Az idén bizony nagyon megkésett, s ezzel lerövidült a nyár. Az élelmiszer-ellátás és a kereskedelem ' nagymértékben megszabja, hogy milyen érzéssel távozik a Balatontól a hazai vagy a külföldi turista. A gyorsmérleg azt mutatja, hogy az idén is voltak jó és rossz tapasztalatok egyaránt. Kovács Lajos, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója úgy mondja, hogy augusztus elejéig nehéz időket éltek át a 32 állandó és 28 idénybolt dolgozói. — Igyekeztünk a készleteket feltölteni, az áruellátást jól megszervezni, hogy minél kevesebb legyen a zökkenő. A zord idő július derekáig távol tartotta az üdülőket. Üzleteink — különösen az idényboltok — néhány kivételtől eltekintve olykor üresen tátongtak. Ezek az egységek a tervezett forgalom 80 százalékát is alig teljesítették, s ezzel különböző bérproblémák jelentkeztek az eladóknál. Igaz, hogy azután augusztus nehéz probléma elé állított bennünket. Ügy érezzük, ha akadtak is zökkenők, megfeleltünk a várakozásnak. A FŰSZERT és a húsipar jóvoltából az ellátás lényegesen jobb volt, mint az előző esztendőkben. Nagy szó, hogy nem voltak húsgondok a Balatonnál. Elegendő volt a kenyér és a péksütemény, de ezek minőségét az ipar nem tudta javítani. Jobb volt a sörellátás, itt továbbra is gond a szállítás. Hiánycikk volt viszont több fajta üdítő ital. Ügy fest, hogy augusztus és a szép szeptember valamelyest javítani fogja a pénzügyi mérlegünket — mondta Kovács Lajos igazgató. A nyári balatoni ellenőrzések során az ÁKF, a vállalati és az országos ellenőrzések eredményei kedvezőbbek voltak a korábbiaknál. A panaszkönyvi bejegyzések zöme inkább csak az üvegcserékkel kapcsolatos gondokat veti 'föl, helyenként több dicsérő bejegyzés található arról, hogy a csúcsforgalomban a kereskedelem dolgozói a nehéz körülmények között is helytálltak. Az viszont, hogy az idényboltok esztétikai képe nem felel meg a követelményeknek, s hogy az új balatoni üdülőtelepülésekkel kereskedelmünk több' esetben nem számol kellőképp, tükrözi, hogy van még tennivaló. Növényvédelmi tájékoztató Felkészülés a vetümagcsávázásra L LESKÓ LÁSZLÓ Sötét ügyek (Elnézést, ha esetleg nem rang szerint »tekintélyesed- ve« soroltuk volna őket!) A tiszti állomány a hivatalnoki személyzettel kezdődött. Ide tartozott még a jegyző — másképp: fogalmazó —, a hadnagy, az alkapitány és a főkapitány. A kaposvári rendőrséget akkoriban a város tartotta el. Államosításáról hosszú ideig csak mendemondák terjedtek. A város pénztárcája pedig — nyilvánvaló! — keveset bírt el. A főkapitány és a polgár- mester között állandósult a hadiállapot. Siessünk hozzátenni: a vitában Németh István polgármester bizonyult szélesebb látókörűnek. így például az új rendőrfogalmazói státusz betöltésének kapcsán is, 1908-ban. A főkapitány érettségizett embert a Somogyi Néplap akart, a polgármester jogi végzettséghez kötötte az állást. A Somogyvármegye című lap »rossz lóra« tett: a rendőrkapitányt támogatta szívvel, lélekkel. A »maszek« rendőrségből csak 1919 decemberében lett állami rendőrség. A létszám akkor kétszáztizenöt fő volt. Százötvenhét gyalogos, harminckét lovas, négy csapattiszt, tizennyolc gyalogos tiszt, négy lovas altiszt. Detektív- osztályt pedig ugyanaz év áprilisában hoztak létre először Kaposváron, felügyelőkkel, főfelügyelőkkel. Addig a dolgokhoz keveset konyító rendőrség nyomozott. Csak összehasonlításul: Sir James Graham Londonban 1845-ben öltöztette 12 rendőrét polgári ruhába, s így megalakította az első nyomozóosztályt. Pest-BrJán 1885-ben létesítettek f csoportot. (A detektív egyébként 1843-ban jelent meg először nyomtatásban.) A kaposvári detektívek »bemutatkozásul agyonvallatták« Hegedűs József háborús rokkantat, egy több gyermekes családapát. Gerlincze Ferenc ügyének megfelelő kivizsgálására 1911- ben tehát nem éppen kedvező előjelek mellett kerülhetett sor. Nem is sikerült egy lépést sem tenni előre. A távirati társalgás a hasonlóan tehetetlen kalocsai rendőrséggel nem vezetett eredményre. Nehézkes volt. Mert az egyszerűbb kommunikációs forma akkoriban még nem létezett Kaposvár és Kalocsa számára. A közvetlen telefonvonal Pest és megyeszékhelyünk között csak 1913 januárjában kezdett »élni«. Nagy szenzáció volt! Nem volt mit tenni, itt Kaposváron, mint várni. »Biztosítani a rendet«, mozgóba menni az asszonnyal. Ilyen »izgi« némafilmeket sugárzott akkoriban az Apolló és az Edison mozi: A púpos harangozó, Eltörött kard, Vokurk mint kötéltáncos ... vagy amit még esténként csinálhattak: áztatták a bütykeiket a lavórban. Ezt tették a kalocsaiak is? Lehet. Mert semminemű gyanús nyomra nem bukkantak Gerlicze Ferenc ügyében. Egy biztos: nem törték magukat. Savanyúvá vált tehát a szőlő a kaposvári »kollégák« számára is. A »nagy íölhajtás« már megvolt, s mégis kénytelenek voltak megelégedni avval, hogy jogtalan fegyvertartásért, csavargásért indítsanak j| eljárást a gyanúsított ellen. Hogy mi volt az igazság? Ma már ki tudja. Bűnbanda tagja völt-e Gerlicze Ferenc vagy pénzhamisításban ártatlan gyanúsított, nem tud rá válaszolni senki. Lehet, hogy az asszonyka? nem volt egyéb, mint egy —- a lélektani könyvekben oly hitelesen jellemzett — hiszté- rika? A tünetek ugyanis ezek: érzelgősség, színészkedő hajlam, szenzációéhség, az érzelmi és indulati élet túlsúlya,J robbanó ösztöntelítettség, J éretlen énszerkezet. Dr. Né-f meth György írja Lelki egészségünk című könyvében: »A hisztériás kisebbrendűnek, elnyomottnak érzi magát. Tudattalan vágya hajtja, hogy másokon uralkodjék. A látványos tünetek, a szenvedő arc és testtartás, bármennyire ügyetlenül játssza is, megindítják a környezetet.« Mindez illik Gerlicze Fe- rencnére. Ez van a mérleg egyik ser-f penyőjében. A másikban: egyt pisztoly és egy zavart magya-^ rázat. Ha lenne még egyt serpenyő, abba tehetetlensége, sége kerülne. a rendőrség] tehetségtelen-i (Folytatjuk) A gabonafélék csávázását a termés biztonsága érdekében I rendelet írja elő. A vegysze- 1 rés csávázással veszélyes í üszögbetegség-fertőzést aka- j dályozhatunk meg. A múlt j évhez viszonyítva, főleg a kö- töttebb talajú területeken, tovább növekedett a kőüszög- fertőzés. Szórványosan por- üszögfertőzést is lehetett tapasztalni kisebb gócokban, főleg azokon a területeken, ahol gabona után újra gabonát vetettek. A megyei AGROKER Vállalatnál rendelkezésre állnak csávázószerek: higanytartalmú nedves csávázószerekből Merklorát, Ceresan— Universal, ezek 3 százalékos oldatából 100 kg-onként 3 litert kell felhasználni. A Hexaklorbenzol higanymentes szerves hatóanyag-tartalmú c^ávázószerből por alakban 20 dkg-ot kell 100 kg vetőmaghoz felhasználni. Rendelkezésre állnak még a Qui- nolate 15, Quinolate V—4—X por csávázó szerek, melyekből I mázsánként ugyancsak. 20 dkg a megfelelő adag. A csávázáskor fokozottan ügyeljünk az óvó rendszabályok betartására. Csávázószerrel kezelt gabonát étkezési vagy takarmányozási célra felhasználni szigorúan tilos. A már leszüretelt őszibarackosokban és nyári almásokban növekedett a liszthar- matfertőzés. A védelem nélkül hagyott gyümölcsösökben zavartalanul fertőz a kórokozó, a hajtásfertőzöttség különösen az őszibarackosokban helyenként a 80—90 százalékot is eléri. Ez okozza, hogy a hajtásvégeken levő levelek besodródnak és gyorsan leszáradnak. Lisztharmat ellen a Thiovit 0,5 és a Fundazol 0,1 százalékos oldata (100 liter vízben 50, illetve 10 dkg) alkalmazható eredményesen. A még rajzó kaliforniai pajzs- tetűlárvák és más rovarkártevők elpusztítása végett Uni- fosz, Nogos 0,1 százalékos oldatát kell a permetlébe keverni. A paradicsom, paprika szedésekor fontos, hogy ne hagyjuk a különböző kórokozókkal fertőzött, rothadó termést a növénysorok között. Főleg a paradicsomvész és a szeptó- riás levélfoltosság áttelelése, a következő évi fertőzések megakadályozása végett semmisítsük meg a fertőzött növénymaradványokat. A tárolásra szánt hagyma teljes beérését várjuk meg. Felszedésre lehetőleg meleg, száraz időt válasszunk. A raktározásra szánt hagymát válogatás után ritka szövésű zsákokba rakjuk, és lehetőleg — a kórokozók szaporodására kedvezőtlen — 3—4 C fok hőmérsékletű, páraszegény helyiségbe vigyük. Fontos a raktározás alatti válogatás is, ugyanis a rothadt fejek rendkívül gyorsan fertőzik az egészségeseket.
