Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-12 / 213. szám
EZREK IGÉNYE A kertbarát-mozgalomnak alig néhány éves múltja van. A szövetkezeti mozgalom fejlesztésének 1970-es irányelvei határozták meg a munkásszövetkezésnek ezt az új módját. Ha azt mondjuk, hogy az elvek országosan megértésre találtak — akkor talán azonban ma még magán viseli az útkeresés nehézségeit. A tulajdonviszonyok rendezetlenek. Nemcsak a Rozmaring szövetkezet intéző bizottságának elnöke, Horváth István tette szóvá ezt az áldatlan állapotot, hanem maguk a tagok is mondván: szőlő-, gyümölcstelepítéshez, hosz- is fejeztük ki a teljességet, szabö távra szóló gazdálkodás Szinte egyik napról a másikra gomba módra szaporodtak, sorra alakultak meg — többnyire az áfész-ek keretében — a kertbarát szövetkezetek. Most, amikor egy rögtönzött megyei mérleget készítünk, az első, amit meg kell állapítani: igen nagy visszhangot váltott ki elsősorban Kaposváron a munkásszövetkezés gondolata, és az elsők között meg is alakult a kaposvári áfész-en belül a Rozmárig kertbarát szövetkezet a kaposhomoki zártkertben. Akkor 49 tagja volt, ma 115 tagot tartanak nyilván, összesen 35 000 négyszögölnyi területen gazdálkod- keztetés alakult ki: többet árnak. Ök voltak az elsők, az demelne ez a mozgalom, sok- úttörők, akik elindulták, hogy kai több lehetőség van benne, kialakításához nem mernek fogni, amíg nem tisztázódik, hogy a 150—200 négyszögöl a sajátjuk lehet-e. (Nagyatádon például ezért is »bukott meg- a kertbarátmozgalom gondolata, mert az 53 parcellát csak ideiglenes bérleményként kaphatták volna meg az emberek.) De hasonló gondot okoz például a Vadvirág szövetkezetnél az építési viták sorozata, ami miatt az alakulás óta több parcella gazdát is cserélt. A kertbarátmozgalom megyei történetét, jelenét és jövőjét vizsgálva az a követszabad idejüket hasznosan eltöltve, elsősorban saját ellátásukra megtermeljék a zöldséget, a gyümölcsöt. Az igényeket azonban nem elégítette ki ez a lehetőség. Amikor a kaposvári Latinca Termelőszövetkezet a szentja- kabi és a Lonka-hegyen felajánlott ilyen célra nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan területeket, akkor több mint ezeregyszázan jelentkeztek. Közülük 135-en jutottak kerthez. A két adat, az igények alig több mint tízszázalékos teljesülése önmagáért beszél. A városi tanács, az SZMT, a Hazafias Népfront, a MÉSZÖV példás, szervezett együttműködésével alakult meg 1973-ban a megyében a második, a Vadvirág nevet viselő kertbarát szövetkezet. A szövetkezetek léte, tevékenysége, az egyre virágzóbb, sőt ma már bizonyos árut is termő kertgazdaságok a gyors és elismerésre méltó eredmé- rátok virágzó kis gazdaságot, nyékét jelzik. A mozgalom Több támogatást érdemelnek! mint amennyit ma képes pro dukálni. Mert tépy, hogy a szövetkezet tagjait palántákkal, csemetékkel, igény szerint szakkönyvvel, folyóirattal ellátják. Még sincs az a szervezettség, amelyre igény lenne, mert a vezetők csak félvagy negyedemberként, társadalmi munkában látják el tisztüket. És százak problémájával foglalkozni, gondjaikat elintézni, ilyen módon szinte lehetetlen. Érdemes lenne megoldást keresni. A különböző szerveknél, intézményeknél ma is sokan kopogtatnak: szívesen vennék, ha egy kiskerthez juthatnának. A kertészkedés, a kertbarátmozgalom országosan fellendülőben van. Jelentősége felbecsülhetetlen. Nemcsak a gyárakban, az üzemekben dolgozók egészségesebb életmódját szolgálja, hanem segít az ellátásban is. Korábban semmit vagy keveset érő területekből varázsolnak a kertbaIC E RTBA RA TO K líkftssi 1 wptllfii 1 lr% Szeptemberi vasárnap. Mézszínű, szőlőérlelő, verőfényes, békés vasárnap. A hajnali pára egykettőre elillan, a cipő mind mélyebbre merül a homokban. Talán innen nyerte valamikor a kis község a nevét: Kaposhomok. A falu után, a szeszfőzde táján kezdődik a sajátos kis világ. Nincs tábla, nincs jelzés: Rozmaring kertbarát szövetkezet, de az ember máris tudja, hova érkezett. Apró | Ilyen szép szőlőt nem parcellák, itt egészen kezdet- j sokat lát. pedig sem az uram, leges kis szerszámkamra, ott | sem én soha nem foglalkoztából épülő, félig kész házi- tunk földdel. — Nem is any- kó. nyira a dicsekvést, mint inEzen a parcellán még nincs j kabb az öröm megosztásának semmi. Ihász Imre most kezd. j vágyát éreztem kicsendülni — Tavasszal jutottam ehhez ) Szilágyi Józsefné szavaiból, a területhez — mutatja a ha- Férje mozdonyvezető. A RozAlkotó pihenés majd tárolni lehet a termést, • hogy legyen eredmény, azért és ahol — ha úgy tetszik — ' áldozni is kell. pihenhet egy órát kapálás j Két éve ^js házikót emel- ko/.ben. Ügy beszélt, hogy lát- i tek. \z asszonv a pincébe hív. tatta mindezt, pedig még csak ; mutat.ja. milyen gyönyörű száradó fű, haldokló gyom krumplija termett. Azután a borította a földet, jönnek szántani. Holnap j házikóba hív. — Jobban érzem itt magam, mint benn a városban. Pedig hát szép lakásunk van. A kis ház előtt körbe rózsabokrok. Mindegyik bokor kétféle színű virágot hoz. — Nem is tudom, mi lenne velünk, ha ez nem lenne. Szepesi András és felesége tárt, mettőd meddig terjed a »birodalma«. Ö volt az első. akit megkérdeztem, mit jelent neki ez a terület. Lelkesedéssel beszélt a kis konyhakertjéről, a szőlőjéről, a gyümölcsösről, a kis házikóról, ahol maring kertbarát szövetkezet | kávéval kínál. Az ő kertjük alapító tagja volt. Miért? • nek az a híre: mintagazdaság. — Mit jelent a kert, miért Szamóca Somogysárdról — Nagy a család. Kellett valami, ami besegít a háztar- i tásba. Az igaz, hogy rengeteg i a munka, no meg kiadás is 1 van. Most csak a trágyáért i lenti. Mondjam azt. hogy a —-1 2200 forintot fizetünk — ép,- ; kőrengeteg egyre nyomasztób- pen azért ment el az uram —, j bá válik? Hogy a múló évek- de ha az ember azt akarja, | kel egyre inkább előtörnek a kellett a kert? — Azt hiszem, nekem az életem meghosszabbítását jegyermekkor emlékei? Nekem is parasztszüleim voltak, Mikor megkapták a földet, egy évig csak a pörjét irtották. Fáradságos. sziszifuszi »rabszolgamunka« volt. Most, amikor este fáradtsággal a karjában, a derekában leül a feleségével és szótlanul nézik a gyomoktól megtisztított szőlőt, . a sovényszerűen nevelt ribizlibokrokat, a virágokat, a zöldségféléket, a barackfákat, — a legboldogabb embernek érzik magukat. — Itt lehet igazán pihenni — így mondja Szepesiné. De ez a pihenés az ő »szótárukban« nem a semmitevést jelenti. — Hány vasárnapot töltenek itt? — Az ötvenkettőből ötvenhármat ... Alkonyaikor kövér szatyrokkal, kosarakkal megrakva, egész karaván indul vissza a városba. A piaci árakat csak az újságból ismerik. | És várják a következő vasár- j napot. Vörös Márta Somogysárdról a legtöbb embernek a lovak jutnak az eszébe. A község elsősorban ügelótenyésztésével szerzett magának országos hírnevet. Az itteniek nagy többsége azonban másra is büszke. A házak mögött, a kukoricaföldek, szőlők szomszédságában meghúzódó 3—400 négyszögöles parcellákra, melyeken szamóca van. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Sárdon a szamócatermesztésnek ’ hagyományai vannak, hiszen a szakcsoport, melynek jelenleg 250 tagja van, már 1958 óta működik a községben. Azóta egyre többen kedvelték meg ezt a növényt, és ma már összesen mintegy harminc holdon termesztik. Szilágyi Lörincék az elsők között voltak, akik felismerték, hogy a szamóca, ha hozzáértéssel, gondosan kezelik, nemcsak a családnak ad gyümölcsöt, hanem jelentős jövedelmet is hoz. A férj a vízügyi vállalatnál dolgozik. Neki a kis parcella kikapcsolódást, felüdülést jelent. A feleség a háztartást látja el, az ő ] munkahelye az udvar, a kert, | a szamócaföld. A szépen gondozott parcel- la szélén beszélgetünk. A hoz-j zá nem érlő számára is szemet gyönyörködtető, ahogy az epertövek katonás rendben sorakoznak. Gyom elvétve sem akad közöttük. — Ez a 7000 tő már kétéves, tovább nem szabad meghagyni — magyarázza az asszony. — Ezért az idén kétezer új tövet telepítettünk, ami jövőre már terem. Általában a leg- | szebb gyümölcsöt az első évben adja. — A szamóca munkaigényes növény. Mennyi munkát fordít rá a család? — Időben nem tudnám meghatározni. Kedvvel csináljuk, nem számít, mennyit dolgozunk. Permetezni, »bajszozni« kell. A legtöbb időt a kapálás veszi el, de ez sem nehéz, ha nln<* elhanyagolva a föld. A legszebb munka a szamócaszüret. Nem azért, mintha ez i A nemcsdcdi kertek „aranya” A friss telepítést óvni kell a gyomtól. könnyű lenne, hiszen a tövek között hajladozni, naphosszat guggolni fárasztó. Ám a munka eredménye ekkor látszik. Már vége az izgalomnak, nem kell félni a jégveréstől, vihartól, ami néhány perc alatt tönkreteszi azt, amiért az ember hosszú hónapokig fáradozott. — Az idén körülbelül 35 mázsányi termést szedtünk le A jó termésnek pedig nemcsak a pénz miatt örül az ember, bár ez sem jelentéktelen, hiszen körülbelül negyvenezer forintot kaptunk. Az öröm másik forrása, hogy lám, megint elértünk valamit, amit célul tűztünk magunk elé. Ez hajtja előre az embert. Ki§ kert — nagy öröm, szokták mondani. Ez az öröm azonban nemcsak á somogysárdia- ké. Mint a mezőcsokonyai áfész-nél megtudtuk, a sárdi kistermelőktől az idén a jégverés ellenére is mintegy tíz- vagonnyi szamócát vásároltak fel. Ennek körülbelül 60 százalékát külföldre szállítják. Az áfész azonban nemcsak az értékesítésnél segít. Az igényeknek megfelelően szaporítóanyagot biztosít, a téli szakmai tanfolyamok pedig ugyanTerméstől roskadozó almafák alatt járunk. A kétökölnyi gyümölcsök földig húzzák az ágakat, némelyiket alá kellett dúcolni, különben leszakadna. A nemesdédiek mesterei az al- j ma, a körte termesztésének. A í laza, homokos talajon jó ott- | honra leltek a gyümölcsfák, a | környékbeliek pedig jó gaz- ! dáknak bizonyultak. Talán | nincs is olyan ház, melyhez ne tartozna egy kis almáskert. A kertek tulajdonosai szakkört ! alakítottak melynek vezetője Végh Péter nyugalmazott pe- I dagógus. — Nálunk intenzív gyü- ! mölcstermesztés folyt, az álta- i lános növényvédelmet azon- ; ban összefogás nélkül nem tud- I tűk megvalósítani. Az első idő- csak hozzájárulnak az ered- j szakban bevezettük a bérper- ményes munkához. ] metezóst, így akinek nem volt j megfelelő berendezése, ele- í gendö pénze, hogy gépeket vá- | súroljon az is hatékonyan vé- I dekezhetett a kártevők ellen, j A másik, amiért a szakkör j létrejött, hogy a háztáji kister- | rnelők szakismereteit bővítsük. I Gyakran tartottunk előadáso- I kát, sőt a szakkör tagjai gyakorlati bemutatókon is részt vettek. Voltunk például a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem gyümölcsösében. Igyekeztünk az új fajták és az tort is szeretnének vásárolni, mert géppel gyorsabban es hatékonyabban végezhető a permetezés. Egy városi embernek a kert. a gyümölcsös elsősorban ki- kapcsolódást, jövedelemkiegészítést jelent, azonkívül nem aell mindenért a piacra szaladgálni, hiszen amit a család elfogyaszt, az otthon is megterem. A falun élőknek ennél többet. Végh Péter szavaival élve: majdnem ez az egyetlen kikapcsolódási lehetőség. Háromszáz négyszögöl boldogság Minden családban másképp mérik a boldogságot. Az első mindenképp a gyerek. Horváth Vendeléknél hattagú a család. Az édesanya a háztartást vezeti, a legkisebb lány, Ági, ötödikes az általános iskolában, az édesapa és a másik három gyerek dolgozik. Horváthék második boldogsága a kaposhomoki kert. — 1971-ben jutottunk a kerthez — meséli az édesapa. — Megterem ott nekünk minden: krumpli, paprika, paradicsom, hagyma. Minden, amire szükségünk lehet a háztartásban. Sokat jelent ez nekünk. Amit megtermelünk, azt eltesszük télre is, nem kell rá pénzt kiadnunk. Egyszerű kis ház az övék a város peremén: a Kinizsi Pál utca utolsó háza. Mellettük új házak nőnek, az új lakótelep magasodik ki. A kis udvaron két kutya szaladgál. Itt a háznál nincs kertjük, otthon semmit se tudnának termeszteni, a virágok is cserepekben virítanak. — Hét végén kijár az egész család a kertbe? — A feleségem hét közben is kijár, ő gondozza a legtöbbet a kertet. Hét végén néha a gyerekek is kijönnek, igaz, nekik nem nagyon jut idejük erre a munka miatt. Van úgy, hogy vasárnap is dolgozniuk kell. A legkisebb lányunk még tanul. — Mivel járnak ki dolgozni? — Mindig vonattal megyünk. Közel van ide Kapos- homok, jó arra a közlekedés is. Van ott egy kis féltetős építményünk, oda rakjuk a szerszámokat, meg ha az eső esik, nem kell hazaszaladnunk, ott ellehetünk. Harmadik éve terem a föld, harmadik éve szolgálja a hattagú családot. Lőcziéknél új hütőtárolóban várja majd a körte tását. elszálliúj módszerek — amilyen például a sövényszerű termesztés — elterjedését elősegíteni. — Nemesdéd arról híres, hogy a háztáji kertekben is nagyüzemi módszerekkel dolgoznak. — Többen vásároltunk kerti traktort. Ezenkívül nemrég i alakult két géphasznosítási szakcsoport, melynek tagjai ; ugyancsak hozzájuthatnak a | gépekhez. Lőczi Józsefek udvarában hűtőtároló is épült. A leszüretelt körte az idén már itt várhatja. hogy a gazda piacra | szállítsa. A közeljövőben trakI — Mi nem mehetünk mo- j ziba, amikor kedvünk tartja, j Színház sincsen. Így hát fogjuk a szerszámokat, aztán ld a gyümölcsösbe. Itt mindig J akad tennivaló. Most, hogy j már nyugdíjas vagyok, különö- [ sen jól jön az a kis pénz is, melyet az almáért kapok. _?.z ! időmmel pedig így tudok mit j kezdeni. A fák között gyorsan múlnak a percek. Dán Tibor íbsbb
