Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-07 / 209. szám
/ / Gyűrűben a Táros Dip lomaos K apos vár hét halomra épült, mint az ókori Róma — szokták mondani mellet dagasztó büszkeséggel a város lakói. Maga a szólás már a század iordulón divatos volt. noha akkor a város éppen nem épült még rá a hét szelíd dombocskára: legföljebb a Kapós-hegyen és a Róma-hegyen emelkedett néhány épület. 1974-re viszont egyre-más- ra készülnek a házak, alakulnak az utcák a városmagot körülölelő dombokon, de vaksággal új városrészek épülték ki a város másik oldalán, a Virág és a Dimitrov utca végében is. Széles gyűrű övezi Kaposvárt a Ballakúti utcától a Balaton utcáig, és a Schönherz Zoltán utcától az Erdősor utcáig. A város 240 utcájának több mint egynegyede , az elmúlt tíz évben épült, s1 ez a szám nem is fe - jozi ki pontosan a megújulás, a növekedés ütemét, gyorsaságát. Vannak ugyanis olyan utcák (például a Sallai), amelyeknek fele vagy még nagyobb része is teljesen új, vannak olyanok is, amelyek jellegükben teljesen átalakultak (például a Honvéd utca). A város azonban jól láthatóan l^ét részre tagolódik. Gondolok egyrészt a régi városmagra, amely csak a kiterjedését illetően azonos a régivel, képe állandóan, változik, alakul. Ezt a centrumot öleli korul a városi gyűrű: az új utcák, űj házak épülőben, íor- tnálódóíélben levő világa. Itt még minden többé-kevésbé magán viseli az ideiglenesség jegyeit: a lakók szinte abban a pillanatban beköltöznek, amint tető kerül a téglaépületekre, ajtó, ablak a nyílásokba. s szilárd padló a földre. Gazdáik fokozatosan és nagy- nagy szívóssággal építgetnek, toldozgatnak-ifoldpzgatnak. Parkettet raknak le, vakoltainak, festetnek belül, betonjárdát, esőcsatornát építenek kívül, s ha a pénzből futja, kamrát,. faházat és egyéb kisebb épületeket hátul. Azután díszesebb kerítés kerül a ház ele, virág a kiskertbe. Később tnáhány helyen mindjárt az elején) baromfi, nyúl a ház hátuljához csapott kis mellékhelyjségekbe. Ha marad még hely a telken, vetemények, kerti zöldségek foglalják el. De a házon kívül üt még nincs. A hosszú utcákban sok helyütt még sárban döcögnek az autók az őszi esős időkben, a nyári kánikula idején pedig vastag port kavar a feltámadó szél. A városi hálózatnak alig több, mint harmada van még csak kiépítve. Villany viszont mindenütt ég, víz. is : többé-kevésbé folyik. Telefon- hálózat szjnte ismeretlen errefelé, gáz sincs,' csatornázásra mostanában egyáltalán nem Is korüj sor. Elhaladva a szép sorban épített, többnyire sátortetős épületek és a komor ízléstelenséggel kovácsolt vískeríté- sek előtt, belül sajátos világ tárul szemünk elé. Virágoskert, dúsan termő szőlő az ud- j var első felében. A hátsóba viszont csak az e célra oda- | készített rossz cipőben lehet belépni. Tyúkok kárognak, li bák lesik fél szemmel az eget, néhány helyen disznó sír. A szőlő mögött kis darab kukorica. ' Nagyra nőtt, erős növények, tiszta, szép állatok, látszik, nogy a gazda szeme mindig raji a van a jószágon, s hogy az erős kezek, a munka- | tói nőm félő hajlékony dere- | . kak, a szív, s a hajlandóság nem hagytak egyetlen szál gazt sem a kukoricában, s egyetlen szőlőlévelet sem per- metezetlenül. Szabályos minigazdaságok ezek, s ha bárki is ezen a tájon nagyban kezd csirkékkel, tojással foglalkozni, s nem sajnálja a fáradságot (márpedig ezen a környé- ! ken ezt nem szokták sajnálni). bizonyosan, megtérül a munkája. A leeresztett, súlyos redőnyök'mögött mindhárorti (vagy négy) szobában hűvös csend van. A drága nylonfüggönyök, a nagy, négyszemélyes családi heverő, a két súlyos fotel, a kombinált szekrény, a régi, kicsit kopott perzsaszőnyeg s a falon lógó családi képek csendje ez. A variációk nem sokkal gazdagabbak. A tehetősebbek kicserélték már a régi sötét bútort világosra, s a I Jutalomét a testvérvárosba Versenyeznek a kalinyini és a kaposvári fonónok A kalinyini pártküldöttség tavalyi látogatásakor került szóba, hogy < a Kalinyini Pa- mutfonó-kombinát és a Pa- mutfönó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára versenyre kel egymással. Sok töprengés után a két gyár vezetői kidolgozták a verseny pontjait, s április 1-eóta Kaposváron, Kalinyin- ban versenyláz fűti a fonónőket és a művezetőket. A faliújságon, a vállalati lapban közzétett versenyföltételeket mindenki áttanulmányozta, és sorban jelentkeztek a röviden lyüinyininak • elnevezett versenyre. Már mopt érződik, hogy a két üzem vetélkedése föllendítette az egyéni versenyt a textilművekben.- A fonónők közül azok kerülhetnek be a legjobbak közé, akiknek a legmagasabb a százalékuk, a legjobb minőségi munkát végzik, élenjáró munkamódszereket alkalmaznak, vigyáznak gépük műszaki állapotára. Ennek különösen nagy jelentőséget ad az, hogy sok új gépet helyeztek üzembe az utóbbi időben. Az is követelmény, hogy a gép és környéke kifogástalanul tiszta legyen, a fonónő tartsa meg a munkavédelmi előírásokat. A műszakban két negyedévben a legjobb eredményt kell elérnie annak, aki a verseny élmezőnyébe szeretne majd kerülni az év végén. A művezetők versenyének alapja a kiváló dolgozó és prémium föltétel. Nem köny- nyü nekik sem bejutni a legjobbak közé, hiszen ehhez a tonnában kifejezett legmagasabb műszaki tervteljesítés, termelékenység szükséges. Azután a minőségi mutatók teljesítése, a legkevesebb hulladék, az üzemrész berendezéseinek védelme, baleset- mentes munkavégzés, megfelelő munkamódszerek alkalmazása, a munkavédelmi szabályok pontos megtartása szerepel a követelmények között. Az élmezőnybe vágyók elé itt is ?azt állították, hogy legalább két negyedévben elsőnek kell lenni. A gyár gazdasági és politikai vezetői öt fonónőt és két művezetőt jutalmaznak meg az év végén, mint e verseny győzteseit. Az eredmények alapján eldől, ki lesz a könnyűipar kiváló dolgozója, s ki utazik jutalomból a Szovjetunióba, Kalinyin testvérvárosba. A mostani értékelés szerint Péter Imréné, Kása Ferencné, Lénha Júlia, Lévai Jánosné, Horváth Aranka fonónők, Varga Ferenc, Baksa Lajos művezetők kerültek az élre. Nevüket a kalinyini testvérgyárral is közölték. A két gyár versenyében az lesz az első, mely az öt—öt fonónő, két—két művezető eredményeit összehasolítva a legjobb eredményt éri el. A kaposváriak azt remélik, hogy ők kerülnek ki győztesen ebből a versenyből. A két testvérváros kapcsolatának új formája ez a verseny, érdemes kamatoztatni a tapasztalatait, hiszen vannak még hasonló üzemek a két városban. , L. G. Nyári konyha ... fényképek mellé felkerülhet néhány más is: á kislány iskolai kézimunkája, amelyre ötöst kapott, vagy a szakmát tanuló fiú esetlen rézdomborításai. kovácsoltvas másolatai. Az egész azonban halott, csendes, alig lakják ezeket a szobákat. A televízió csak télen kerül be az tgy:k szobába, nyáron a -verandái « nézi a család a | műsort, s az élet többnyire a | konyhában zajlik. Idő a sok I takarításra rincs, a csinosításról, a lakúive sság megteremté- i sérol nem is beszélve. S néka, ha a ház falához ra- j gosztod kis sufnit nem sikerül kiadni albérletbe, nyáron bizony leköltözik oda a család. izzadni, s hadakozni a dongó légycsapattal. Nagyon sokai sétáltam, jártam a várost körülölelő családi házakból álló gyűrűben. Először hajlamos voltam bámulni az embert, aki szívósan, szorgalmával, erejével, tettre- készségével néhány év alatt otthont teremtett magának. Mert ezek a hazak olcsón, nagyrészt önerőből épültek. De ahogy ismerkedtem ezzel az élettel, a nyilvánvaló tanulság szinte megrendített: n kaposvári gyűrűben életre ■ '■ el.t a falú! Tovább élnek, j tenyésznek a ma már bomló- félben levő, de mégis falusi j értekek, a falusi gondolkodás- i mod és ízlésvilág. Az az eszmény épül ki és éli reneszánszát, melyet a szűk portikulá- rls szemlélet, a földközpontú világ teremtett egykor magának. Kaposváron reprodukálódik a somogyi falu: Kutas, Kiskorpád, Somogy aszaló, Gölle, Taszár. Csupor Tibor (Folytatjuk.) Ünneplő ruhás nők, férfiak. Megilletődve várják, hogy átvehessék hosszú évek' tanulásának eredményeiként az esti egyetem szakosító tanfolyamának elvégzéséről szóló oklevelet. Mögöttük van már a sok tanulás, a vizsga, a készülődés láza. Felszabadultan elevenítik föl a közös tanulás egy-egy emlékezetes pillanatát. Azután bevonulnak a terembe. hogy még egyszer helyet foglaljanak azoknál az asztaloknál, amelyeknél . sok, sok éven át jegyezték az előadás anyagát, tanultak, gyarapították marxista ismereteiket. Dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság vezetője köszöntötte őket, s a diploma- j osztáson megjelenő Bíró Gyű- j lát, a megyei pártbizottság í titkárát. — Az Oktatási Igazgatóság j tanárai nevében nagy szeretettel köszöntőm Önöket, s gratulálok sikeres tanulásukhoz. Együtt örülünk Önökkel enek az eredménynek, amelyet sokévi tanulással értek el, hiszen többen hét, nyolc esztendőn át tanultak, míg a mai napig elérkeztek. Ezután a marxizmus—leni- I nizmus világszerte megnyilvánuló térhódításáról beszélt pártunk és a kommunisták.- hazánk elkötelezettségéről a I marxi—lenini eszmék iránt, Mint a kristálytiszta forrásvíz Rétből és legelőből szántóföld majd befgrjezésiil ezeket mondta: — Arra kérem Önöket le-, gyenek a szó nemes, igazi értelmében propagandistái, hirdetői annak, amit itt tanultak, legyenek propagandistái pártunknak, adják tovább, terjesszék az itt tanultakat. Külön köszöntötte azokat, akik a többiek közül is kiemelkedtek tanulmányi eredményeikkel. sÉ átnyújtotta nekik a vörös diplomát: Bírd Gyuláné, dr. Csitári László és felesége, dr. Varjú Irén. Lukács József és Németh Árpád vette át ezt a nagyszerű elismerést jelentő oklevelet, majd az ötven végzős hallgató következett. — Nem volt könnyű, nagyon sok álmatlan éjszakain volt, amíg az esti egyetemmel és a szakosítóval végeztem, de megérte. Államvizsga előtt gyakVan kinn voltam a családdal a Balatonon, van egy kis telkünk, rajta egy kis vi- kendház. Ám a vizet csak táA Kapós-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat a félévi fölméréskor az évi. térv 51.2 százalékos teljesítésénél tartott, tehát időarányosan jó ütemben folynak a munkák a társulat körzetében. Az összes árbevételi előirányzatuk meghaladja a 11,5 millió forintot, s az eddig teljesített csaknem 6 millió forintból jelentős hányad a Zselicscgben végzett meliorációs tevékenységre és az alagcsövezésre jut. Kevés olyan szép vidéke van megyénknek, mint a Zse- licség somogyi nyúlványa. Az egymáshoz , simuló dombok, a patakok szalagjával szabdalt rétek a természet remekbe szabott alkotásaival ajándékozták meg a szép után vágyódó embert. Források bugy- gyannak elő itt is, ott is. Mindez így együtt olyan esztétikai gazdagságot nyújt, hogy boldognak érzi magát az, aki eljut erre a tájra. Ám az a természet, mely ezt a varázslatos képet produkálta, sok gondot is okozott 'és okoz ma is az itt élő embereknek: a lejtőkről lehordta a termőréteget az esővíz, a dombok közé ékelődött réteken, legelőkön sok helyütt a sás, a nád lett az úr. A fűtermő területek egy része hasznavehetetlenné vált, vadkacsák tanyája lett a zsombék. Az embernek kellett újból és itt is megmutatnia: legyűri a természetet, megzabolázza a vadvizeket, megfékezi az eróziót, megakadályozza a kártételt, és visszaveszi azokat a területeket a mezőgazdasági termelés számára, melyeket régebben kénytelenek voltak átengedni a lassú pusztulásnak. Racionális földhasználat — ma így mondjuk azt a törekvést, mely a földek lehetőség szerinti legjobb felhasználását, a terméketlen területek termővé tételét és hasznosítását célozza. Szabó Lászlóval, a Kapós- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat igazgató főmérnökével és Kelemen Zoltán agrármérnökkel, a társulat agronómiái csoportvezetőjével járjuk a si- monfai Zselic-völgye Termelőszövetkezet ' zseücszentpáli területén fekvő rétet. Gumicsizmánk mélyen süpped a vizes, sáros talajba. Ezen a részen — negyven holdon — befejeződött az alagcsövezés. A zöld füvet itt-ott sötétl?arna agyagbarázda szabdalja: ezekben fekszenek az apró résekkel ellátott műanyag csövek és a gyűjtővezetékek. A traktor | vontatta munkagép kellő mélységű és szélességű árkot metszett a nyirkos földbe, ágyat a csőhálózatnak. S ahol a csövek összefutnak, betonakna fogadja és továbbítja a vizet. A Zselic patakba már olyan tiszta víz ömlik, mintha forrásból fakadt volna. Becslés szerint percenként 20—25, óránkérrt tehát 1200—1500 liter víz folyik le csupán erről a szelvényről. A Zselic patak pedig egyre nyeli a rá csatlakozó újabb és újabb csövekből a vizet. Távolabb újabb területet vettek munkába a csőfektetők, s innen visszatekintve már látszik: az alagcsövezett, korábban sásos rét zöldje fakóbb, mint az érintetlené. Megmutatkozik a fölösleges víz levezetésének a hatása. Itt még talajmintát gyűjthet- nénk a csizmánkra ragadt vizes agyagból, ott már szürke az árkokból felszínre került föld, maholnap kezdődhet a mélylazítás. Zomi László, a termelőszövetkezet főagronómusa mondja: — 170 holdon lesz meliorációs munka a gazdaságban, ebből 110 holdön a zselic- szentpáli területen. Ez nem csak alagcsövezést jelent, hanem ' általános tereprendezést, is, meg utak kialakítását, irtást, forrásfoglalást — ezekből sok van nálunk —, ami a szabadon feltörő források rendezését jelenti. Az idei meliorációs munka értéke két és fél millió forint, de ennek csak tíz százaléka, vagyis negyedmillió forint terheli a szövetkézetet, a többit az állam magára vállalja. Jövőre további másfél milliós munka következik, s ennek a költségnek is csupán a töredéke jut ránk. Az egész tennivaló nem köt le a gazdaság erejéből sem embert, sem gépet, mindent a társulat végez. Elégedettek vagyunk a munkájukkal. Hogyne lennénk azok, amikor itt nemrég még zsombékos vadkacsa- tanya volt, most meg már azt tervezzük, hogy mit vetünk ebbe a földbe. Miután valamennyi alagcsövezett terület mélylazítást is kapott, művelésbe vesszük. Az egyik részen — kísérletképpen — őszi takarmánykeveréket vetünk, a nagyobb darabban jövőre silókukoricát és kukoricát termelünk. Arról is beszél a főagrpnó- mus, hogy ők már korábban, a maguk erejéből is próbáltak szántóföldi művelésbe vonni haszontalan gyepterületeket, azonban a feltörést követően nem lett belőle se szárító, se rét. Rászánták magukat, hogy megbízzák a társulatot ezzel a munkával, és az eddigiek alapján hisznek az eredményben. Amerre járunk, az alagcsövezett rétek új arcot öltenek és reményre jogosítanak: az emberi munka, ha csak sJiűk határok között is, de legyűri a természetet, féket vet a. szabad rombolásnak itt, a Zselicség nek ezen a részén. A társulat emberei és gépei gondoskodnak a víz okozta kártételek megelőzéséről a Zselic-völgye Tsz szántóföldjein is. A szentpáli rét mentén és följebb, a kukoricatáblán utat nyitottak, az utak csatlakozásánál százméteres szakaszon sárrázót építenek. Tisztítják és mélyítik a be- iszapolódott vizesárkokat. Gondoskodnak róla, hogy a gazdaságban minél több föld termővé váljon, illetőleg megőrizze termőképességét, és a szövetkezeti 'közösség hasznára legyen. Herncsz Ferenc volról láttam legtöbb esőiben, mert a tanulás, készülődés nem engedte, hogy napozzak, íürödjek. Nem sajnálom ezt, hasznosnak tartom a tanulással töltött éveket — mondotta Tűsér Pál. Szűcs József, Igali György, Szabó Béláné, Szönyi Ferenc és a többiek is egyetértettek véleményével. Ez derült ki az ünnepség előtti beszélgetések során ellesett szavakból, s ezt igazolta az is, hogy val'ameny- nvien becsületes, szorgalmas tanülással töltötték az eltelt éveket. Elismerésre méltó ez. hiszen legtöbben felelős beosztásban dolgoznak, s nemegyszer fáradtan, napi feladataik ellátása után mentek tanulni. Megérte — ez-í- vallották valamennyien. Nem búcsúzlak, mert tudják, hogy a jövőben újra találkoznak. Nem mint hallgatók, tanulók, hanem mint propagandisták. akik nemcsak a becsületes tanulást tartották kötelességüknek, hanem ! azt is, amit az Oktatási Igazgatóság vezetője kért töltik: terjeszteni, továbbadni, hirdetni a tanultakat, a párt propagandistájaként ■ hangoztatni sokévi munkájuk eredményeit. Szalai László Felszabadulási emlékmű a Mecseken A Mecsek déli lejtőjén emlékmű épül felszabadulásunk J0. évfordulójának tiszteletére. Avatására 1975. április 4-én kerül sor. Nemcsak Pécs, hanem egész Baranya felszabadulását szimbolizálja majd a? impozáns mű. Jánossy György építőművész és Makrisz Agamemnon szobrászművész közös alkotása lesz a pécsi emlékmű. Az emlékmű harmonikusan illeszkedik bele a szép mecseki környezetbe. A város felől, az odavezető utakról és a környékbeli dombokról pompás kilátás nyílik rá. Somogyi Néplap! 3 t /■
