Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

/ / Gyűrűben a Táros Dip lomaos K apos vár hét halomra épült, mint az ókori Róma — szokták mondani mellet da­gasztó büszkeséggel a város lakói. Maga a szólás már a század iordulón divatos volt. noha akkor a város éppen nem épült még rá a hét szelíd dombocskára: legföljebb a Ka­pós-hegyen és a Róma-hegyen emelkedett néhány épület. 1974-re viszont egyre-más- ra készülnek a házak, alakul­nak az utcák a városmagot körülölelő dombokon, de va­ksággal új városrészek épül­ték ki a város másik oldalán, a Virág és a Dimitrov utca végében is. Széles gyűrű öve­zi Kaposvárt a Ballakúti utcá­tól a Balaton utcáig, és a Schönherz Zoltán utcától az Erdősor utcáig. A város 240 utcájának több mint egyne­gyede , az elmúlt tíz évben épült, s1 ez a szám nem is fe - jozi ki pontosan a megújulás, a növekedés ütemét, gyorsa­ságát. Vannak ugyanis olyan utcák (például a Sallai), ame­lyeknek fele vagy még na­gyobb része is teljesen új, van­nak olyanok is, amelyek jel­legükben teljesen átalakultak (például a Honvéd utca). A város azonban jól látha­tóan l^ét részre tagolódik. Gondolok egyrészt a régi vá­rosmagra, amely csak a kiter­jedését illetően azonos a régi­vel, képe állandóan, változik, alakul. Ezt a centrumot öleli korul a városi gyűrű: az új utcák, űj házak épülőben, íor- tnálódóíélben levő világa. Itt még minden többé-kevésbé magán viseli az ideiglenesség jegyeit: a lakók szinte abban a pillanatban beköltöznek, amint tető kerül a téglaépüle­tekre, ajtó, ablak a nyílások­ba. s szilárd padló a földre. Gazdáik fokozatosan és nagy- nagy szívóssággal építgetnek, toldozgatnak-ifoldpzgatnak. Parkettet raknak le, vakoltai­nak, festetnek belül, betonjár­dát, esőcsatornát építenek kí­vül, s ha a pénzből futja, kam­rát,. faházat és egyéb kisebb épületeket hátul. Azután dí­szesebb kerítés kerül a ház ele, virág a kiskertbe. Később tnáhány helyen mindjárt az elején) baromfi, nyúl a ház hátuljához csapott kis mellék­helyjségekbe. Ha marad még hely a telken, vetemények, kerti zöldségek foglalják el. De a házon kívül üt még nincs. A hosszú utcákban sok helyütt még sárban döcögnek az autók az őszi esős időkben, a nyári kánikula idején pedig vastag port kavar a feltáma­dó szél. A városi hálózatnak alig több, mint harmada van még csak kiépítve. Villany vi­szont mindenütt ég, víz. is : többé-kevésbé folyik. Telefon- hálózat szjnte ismeretlen er­refelé, gáz sincs,' csatornázás­ra mostanában egyáltalán nem Is korüj sor. Elhaladva a szép sorban épített, többnyire sátortetős épületek és a komor ízléste­lenséggel kovácsolt vískeríté- sek előtt, belül sajátos világ tárul szemünk elé. Virágos­kert, dúsan termő szőlő az ud- j var első felében. A hátsóba viszont csak az e célra oda- | készített rossz cipőben lehet belépni. Tyúkok kárognak, li bák lesik fél szemmel az eget, néhány helyen disznó sír. A szőlő mögött kis darab kuko­rica. ' Nagyra nőtt, erős növé­nyek, tiszta, szép állatok, lát­szik, nogy a gazda szeme min­dig raji a van a jószágon, s hogy az erős kezek, a munka- | tói nőm félő hajlékony dere- | . kak, a szív, s a hajlandóság nem hagytak egyetlen szál gazt sem a kukoricában, s egyetlen szőlőlévelet sem per- metezetlenül. Szabályos mini­gazdaságok ezek, s ha bárki is ezen a tájon nagyban kezd csirkékkel, tojással foglalkoz­ni, s nem sajnálja a fáradsá­got (márpedig ezen a környé- ! ken ezt nem szokták sajnál­ni). bizonyosan, megtérül a munkája. A leeresztett, súlyos redő­nyök'mögött mindhárorti (vagy négy) szobában hűvös csend van. A drága nylonfüggönyök, a nagy, négyszemélyes családi heverő, a két súlyos fotel, a kombinált szekrény, a régi, ki­csit kopott perzsaszőnyeg s a falon lógó családi képek csend­je ez. A variációk nem sok­kal gazdagabbak. A tehetőseb­bek kicserélték már a régi sötét bútort világosra, s a I Jutalomét a testvérvárosba Versenyeznek a kalinyini és a kaposvári fonónok A kalinyini pártküldöttség tavalyi látogatásakor került szóba, hogy < a Kalinyini Pa- mutfonó-kombinát és a Pa- mutfönó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára versenyre kel egymással. Sok töprengés után a két gyár vezetői kidolgozták a verseny pontjait, s április 1-eóta Kaposváron, Kalinyin- ban versenyláz fűti a fonónő­ket és a művezetőket. A fali­újságon, a vállalati lapban közzétett versenyföltételeket mindenki áttanulmányozta, és sorban jelentkeztek a röviden lyüinyininak • elnevezett ver­senyre. Már mopt érződik, hogy a két üzem vetélke­dése föllendítette az egyéni versenyt a textilművekben.- A fonónők közül azok kerül­hetnek be a legjobbak közé, akiknek a legmagasabb a szá­zalékuk, a legjobb minőségi munkát végzik, élenjáró mun­kamódszereket alkalmaznak, vigyáznak gépük műszaki ál­lapotára. Ennek különösen nagy jelentőséget ad az, hogy sok új gépet helyeztek üzem­be az utóbbi időben. Az is követelmény, hogy a gép és környéke kifogástalanul tiszta legyen, a fonónő tartsa meg a munkavédelmi előírásokat. A műszakban két negyedév­ben a legjobb eredményt kell elérnie annak, aki a verseny élmezőnyébe szeretne majd kerülni az év végén. A művezetők versenyének alapja a kiváló dolgozó és prémium föltétel. Nem köny- nyü nekik sem bejutni a leg­jobbak közé, hiszen ehhez a tonnában kifejezett legmaga­sabb műszaki tervteljesítés, termelékenység szükséges. Azután a minőségi mutatók teljesítése, a legkevesebb hul­ladék, az üzemrész berende­zéseinek védelme, baleset- mentes munkavégzés, megfe­lelő munkamódszerek alkal­mazása, a munkavédelmi szabályok pontos megtartása szerepel a követelmények kö­zött. Az élmezőnybe vágyók elé itt is ?azt állították, hogy legalább két negyedévben el­sőnek kell lenni. A gyár gaz­dasági és politikai vezetői öt fonónőt és két művezetőt ju­talmaznak meg az év végén, mint e verseny győzteseit. Az eredmények alapján eldől, ki lesz a könnyűipar kiváló dol­gozója, s ki utazik jutalomból a Szovjetunióba, Kalinyin testvérvárosba. A mostani értékelés szerint Péter Imréné, Kása Ferencné, Lénha Júlia, Lévai Jánosné, Horváth Aranka fonónők, Varga Ferenc, Baksa Lajos művezetők kerültek az élre. Nevüket a kalinyini testvér­gyárral is közölték. A két gyár versenyében az lesz az első, mely az öt—öt fonónő, két—két művezető eredményeit összehasolítva a legjobb eredményt éri el. A kaposváriak azt remélik, hogy ők kerülnek ki győztesen eb­ből a versenyből. A két testvérváros kapcso­latának új formája ez a ver­seny, érdemes kamatoztatni a tapasztalatait, hiszen vannak még hasonló üzemek a két városban. , L. G. Nyári konyha ... fényképek mellé felkerülhet néhány más is: á kislány isko­lai kézimunkája, amelyre ötöst kapott, vagy a szakmát tanu­ló fiú esetlen rézdomborításai. kovácsoltvas másolatai. Az egész azonban halott, csendes, alig lakják ezeket a szobákat. A televízió csak télen kerül be az tgy:k szobába, nyáron a -verandái « nézi a család a | műsort, s az élet többnyire a | konyhában zajlik. Idő a sok I takarításra rincs, a csinosítás­ról, a lakúive sság megteremté- i sérol nem is beszélve. S néka, ha a ház falához ra- j gosztod kis sufnit nem sike­rül kiadni albérletbe, nyáron bizony leköltözik oda a csa­lád. izzadni, s hadakozni a dongó légycsapattal. Nagyon sokai sétáltam, jártam a várost körülölelő csa­ládi házakból álló gyűrűben. Először hajlamos voltam bá­mulni az embert, aki szívósan, szorgalmával, erejével, tettre- készségével néhány év alatt otthont teremtett magának. Mert ezek a hazak olcsón, nagyrészt önerőből épültek. De ahogy ismerkedtem ezzel az élettel, a nyilvánvaló ta­nulság szinte megrendített: n kaposvári gyűrűben életre ■ '■ el.t a falú! Tovább élnek, j tenyésznek a ma már bomló- félben levő, de mégis falusi j értekek, a falusi gondolkodás- i mod és ízlésvilág. Az az esz­mény épül ki és éli reneszán­szát, melyet a szűk portikulá- rls szemlélet, a földközpontú világ teremtett egykor magá­nak. Kaposváron reproduká­lódik a somogyi falu: Kutas, Kiskorpád, Somogy aszaló, Gölle, Taszár. Csupor Tibor (Folytatjuk.) Ünneplő ruhás nők, férfiak. Megilletődve várják, hogy át­vehessék hosszú évek' tanulá­sának eredményeiként az esti egyetem szakosító tanfolyamá­nak elvégzéséről szóló okleve­let. Mögöttük van már a sok tanulás, a vizsga, a készülő­dés láza. Felszabadultan ele­venítik föl a közös tanulás egy-egy emlékezetes pillana­tát. Azután bevonulnak a te­rembe. hogy még egyszer he­lyet foglaljanak azoknál az asztaloknál, amelyeknél . sok, sok éven át jegyezték az elő­adás anyagát, tanultak, gya­rapították marxista ismeretei­ket. Dr. Nagy Lajos, az Okta­tási Igazgatóság vezetője kö­szöntötte őket, s a diploma- j osztáson megjelenő Bíró Gyű- j lát, a megyei pártbizottság í titkárát. — Az Oktatási Igazgatóság j tanárai nevében nagy szere­tettel köszöntőm Önöket, s gratulálok sikeres tanulásuk­hoz. Együtt örülünk Önökkel enek az eredménynek, ame­lyet sokévi tanulással értek el, hiszen többen hét, nyolc esz­tendőn át tanultak, míg a mai napig elérkeztek. Ezután a marxizmus—leni- I nizmus világszerte megnyilvá­nuló térhódításáról beszélt pártunk és a kommunisták.- hazánk elkötelezettségéről a I marxi—lenini eszmék iránt, Mint a kristálytiszta forrásvíz Rétből és legelőből szántóföld majd befgrjezésiil ezeket mondta: — Arra kérem Önöket le-, gyenek a szó nemes, igazi ér­telmében propagandistái, hir­detői annak, amit itt tanul­tak, legyenek propagandistái pártunknak, adják tovább, terjesszék az itt tanultakat. Külön köszöntötte azokat, akik a többiek közül is ki­emelkedtek tanulmányi ered­ményeikkel. sÉ átnyújtotta ne­kik a vörös diplomát: Bírd Gyuláné, dr. Csitári László és felesége, dr. Varjú Irén. Lukács József és Németh Ár­pád vette át ezt a nagyszerű elismerést jelentő oklevelet, majd az ötven végzős hallga­tó következett. — Nem volt könnyű, na­gyon sok álmatlan éjszakain volt, amíg az esti egyetemmel és a szakosítóval végeztem, de megérte. Államvizsga előtt gyakVan kinn voltam a csa­láddal a Balatonon, van egy kis telkünk, rajta egy kis vi- kendház. Ám a vizet csak tá­A Kapós-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat a félévi fölméréskor az évi. térv 51.2 százalékos teljesítésénél tartott, tehát időarányosan jó ütemben foly­nak a munkák a társulat körzetében. Az összes árbevé­teli előirányzatuk meghaladja a 11,5 millió forintot, s az eddig teljesített csaknem 6 millió forintból jelentős há­nyad a Zselicscgben végzett meliorációs tevékenységre és az alagcsövezésre jut. Kevés olyan szép vidéke van megyénknek, mint a Zse- licség somogyi nyúlványa. Az egymáshoz , simuló dombok, a patakok szalagjával szabdalt rétek a természet remekbe szabott alkotásaival ajándé­kozták meg a szép után vá­gyódó embert. Források bugy- gyannak elő itt is, ott is. Mindez így együtt olyan esz­tétikai gazdagságot nyújt, hogy boldognak érzi magát az, aki eljut erre a tájra. Ám az a természet, mely ezt a varázslatos képet pro­dukálta, sok gondot is oko­zott 'és okoz ma is az itt élő embereknek: a lejtőkről le­hordta a termőréteget az eső­víz, a dombok közé ékelődött réteken, legelőkön sok he­lyütt a sás, a nád lett az úr. A fűtermő területek egy ré­sze hasznavehetetlenné vált, vadkacsák tanyája lett a zsombék. Az embernek kel­lett újból és itt is megmutat­nia: legyűri a természetet, megzabolázza a vadvizeket, megfékezi az eróziót, meg­akadályozza a kártételt, és visszaveszi azokat a területe­ket a mezőgazdasági termelés számára, melyeket régebben kénytelenek voltak átengedni a lassú pusztulásnak. Racio­nális földhasználat — ma így mondjuk azt a törekvést, mely a földek lehetőség sze­rinti legjobb felhasználását, a terméketlen területek termő­vé tételét és hasznosítását cé­lozza. Szabó Lászlóval, a Kapós- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat igaz­gató főmérnökével és Kele­men Zoltán agrármérnökkel, a társulat agronómiái cso­portvezetőjével járjuk a si- monfai Zselic-völgye Terme­lőszövetkezet ' zseücszentpáli területén fekvő rétet. Gumi­csizmánk mélyen süpped a vizes, sáros talajba. Ezen a részen — negyven holdon — befejeződött az alagcsövezés. A zöld füvet itt-ott sötétl?arna agyagbarázda szabdalja: ezekben fekszenek az apró ré­sekkel ellátott műanyag csö­vek és a gyűjtővezetékek. A traktor | vontatta munkagép kellő mélységű és szélességű árkot metszett a nyirkos föld­be, ágyat a csőhálózatnak. S ahol a csövek összefutnak, betonakna fogadja és továb­bítja a vizet. A Zselic patak­ba már olyan tiszta víz öm­lik, mintha forrásból fakadt volna. Becslés szerint percen­ként 20—25, óránkérrt tehát 1200—1500 liter víz folyik le csupán erről a szelvényről. A Zselic patak pedig egyre nye­li a rá csatlakozó újabb és újabb csövekből a vizet. Távolabb újabb területet vettek munkába a csőfekte­tők, s innen visszatekintve már látszik: az alagcsövezett, korábban sásos rét zöldje fa­kóbb, mint az érintetlené. Megmutatkozik a fölösleges víz levezetésének a hatása. Itt még talajmintát gyűjthet- nénk a csizmánkra ragadt vi­zes agyagból, ott már szürke az árkokból felszínre került föld, maholnap kezdődhet a mélylazítás. Zomi László, a termelőszö­vetkezet főagronómusa mond­ja: — 170 holdon lesz melio­rációs munka a gazdaságban, ebből 110 holdön a zselic- szentpáli területen. Ez nem csak alagcsövezést jelent, ha­nem ' általános tereprendezést, is, meg utak kialakítását, ir­tást, forrásfoglalást — ezek­ből sok van nálunk —, ami a szabadon feltörő források rendezését jelenti. Az idei meliorációs munka értéke két és fél millió forint, de ennek csak tíz százaléka, vagyis negyedmillió forint terheli a szövetkézetet, a többit az ál­lam magára vállalja. Jövőre további másfél milliós mun­ka következik, s ennek a költségnek is csupán a töre­déke jut ránk. Az egész ten­nivaló nem köt le a gazda­ság erejéből sem embert, sem gépet, mindent a társulat vé­gez. Elégedettek vagyunk a munkájukkal. Hogyne len­nénk azok, amikor itt nem­rég még zsombékos vadkacsa- tanya volt, most meg már azt tervezzük, hogy mit ve­tünk ebbe a földbe. Miután valamennyi alagcsövezett te­rület mélylazítást is kapott, művelésbe vesszük. Az egyik részen — kísérletképpen — őszi takarmánykeveréket ve­tünk, a nagyobb darabban jö­vőre silókukoricát és kukori­cát termelünk. Arról is beszél a főagrpnó- mus, hogy ők már korábban, a maguk erejéből is próbál­tak szántóföldi művelésbe vonni haszontalan gyepterüle­teket, azonban a feltörést kö­vetően nem lett belőle se szárító, se rét. Rászánták ma­gukat, hogy megbízzák a tár­sulatot ezzel a munkával, és az eddigiek alapján hisznek az eredményben. Amerre já­runk, az alagcsövezett rétek új arcot öltenek és reményre jogosítanak: az emberi mun­ka, ha csak sJiűk határok kö­zött is, de legyűri a termé­szetet, féket vet a. szabad rombolásnak itt, a Zselicség nek ezen a részén. A társulat emberei és gépei gondoskodnak a víz okozta kártételek megelőzéséről a Zselic-völgye Tsz szántóföld­jein is. A szentpáli rét men­tén és följebb, a kukoricatáb­lán utat nyitottak, az utak csatlakozásánál százméteres szakaszon sárrázót építenek. Tisztítják és mélyítik a be- iszapolódott vizesárkokat. Gondoskodnak róla, hogy a gazdaságban minél több föld termővé váljon, illetőleg meg­őrizze termőképességét, és a szövetkezeti 'közösség haszná­ra legyen. Herncsz Ferenc volról láttam legtöbb esői­ben, mert a tanulás, készülő­dés nem engedte, hogy napoz­zak, íürödjek. Nem sajnálom ezt, hasznosnak tartom a ta­nulással töltött éveket — mondotta Tűsér Pál. Szűcs József, Igali György, Szabó Béláné, Szönyi Ferenc és a többiek is egyetértettek véleményével. Ez derült ki az ünnepség előtti beszélgetések során ellesett szavakból, s ezt igazolta az is, hogy val'ameny- nvien becsületes, szorgalmas tanülással töltötték az eltelt éveket. Elismerésre méltó ez. hiszen legtöbben felelős beosztásban dolgoznak, s nemegyszer fá­radtan, napi feladataik ellá­tása után mentek tanulni. Megérte — ez-í- vallották valamennyien. Nem búcsúzlak, mert tud­ják, hogy a jövőben újra ta­lálkoznak. Nem mint hallga­tók, tanulók, hanem mint pro­pagandisták. akik nemcsak a becsületes tanulást tartották kötelességüknek, hanem ! azt is, amit az Oktatási Igazgató­ság vezetője kért töltik: ter­jeszteni, továbbadni, hirdetni a tanultakat, a párt propa­gandistájaként ■ hangoztatni sokévi munkájuk eredmé­nyeit. Szalai László Felszabadulási emlékmű a Mecseken A Mecsek déli lejtőjén em­lékmű épül felszabadulásunk J0. évfordulójának tiszteleté­re. Avatására 1975. április 4-én kerül sor. Nemcsak Pécs, ha­nem egész Baranya felszaba­dulását szimbolizálja majd a? impozáns mű. Jánossy György építőművész és Makrisz Aga­memnon szobrászművész kö­zös alkotása lesz a pécsi em­lékmű. Az emlékmű harmoni­kusan illeszkedik bele a szép mecseki környezetbe. A város felől, az odavezető utakról és a környékbeli dom­bokról pompás kilátás nyílik rá. Somogyi Néplap! 3 t /■

Next

/
Thumbnails
Contents