Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-06 / 208. szám
yttAG PROLETÁRJÁT; EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXX. évfolyam 208. szám 1974. szeptember 6., péntek Erőink ősszekanplása lendületet ad céljaink elérésékez Ünnepi ülés a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés jubileumának tiszteletére A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából csütörtök délelőtt a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést rendezett. A jubileumi megemlékezés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az MSZBT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Huszár István és Lázár György — a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke, Bognár Géza akadémikus, az MTA alelnöke, a Távközlési Kutatóintézet tudományos igazgatója, a párt Központi Bizottságának tagjai, Osztrovszki György akadémikus, az OMFB elnökhelyettese. Ott volt Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, az ünnepi megemlékezés alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség vezetője, M. fi. Rakov szki, a Szovjetunió terv bizottságának elnökhelyettese, Gy. Alekszenko, a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottságának elnökhelyettese, V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet A magyar— szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésben végzett eredményes munkáért magas kitüntetésben részesített munkások, szakemberek képviseletében helyet foglalt az ünnepi ülés elnökségében Ármai István, az almásfű- zi'tői ttmföldgyár lakatosa, Csenteric* Sándor, a Duna menti Hőerőmű vezérigazgatója, Horváth József, a Bakonyi Bauxitbánya vájára, Kis Sán- domé, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának műszerésze, Palákovics István, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat csőszigetelő csoportvezetője, Szat- már Istvánná, az Elzett-gyár gépmunkása és Tancsa József, a Mecseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájára. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Lázár György mondott megnyitó beszédet. Lázár György,’ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntötte az ünnepi ülés részvevőit, majd a következőket mondotta: — Az az államközi egyezmény, amelynek negyedszázados jubileumára emlékezünk, fontos és kiemelkedő láncszeme hazánk és a Szovjetunió között létrejött szerződések sorozatának, mert tág teret nyitott és szervezett formát biztosított gazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez. _ Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az egyezmény kölcsönös végrehajtása nyomán országaink között — az elmúlt negyedszázadban — egyre gazdagodó tudományos és műszaki együttműködés valósult meg, amely mindkét nép javára nagyszerű eredményeket hozott. — Joggal elmondhatjuk — hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy a 25 évvel ezelőtt megkötött egyezmény nagyszerű példája a kölcsönös segítségnyújtásnak, amely ma is eredményesen szolgálja népeink felemelkedését, országaink társadalmi és gazdasági fejlődését. , — Meggyőződésünk, hogy ! erőfeszítéseink összehangol»- i sa, a szocialista integráció elő- revitele újabb lendületet ad céljaink eléréséhez, valameny- nyi testvéri ország sokoldalú fejlődéséhez, s jól szolgálja a béke és az emberi haladás ügyét. Lázár György megnyitó szavai után Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Huszár István beszéde Huszár István emlékeztetett arra, hogy még a KGST megalakításának évében, 1949 nyarán írta alá a magyar és a szovjet kormány a két ország közös munkáját segítő tudományos-műszaki együttmű-1 meretek közös gyarapítása, amely lehetővé teszi, hogy az erőfeszítések egyesítésével lépést tartsunk a világméretű tudományos-technikai forradalommal. A közös kutatófejlesztő munka módot nyújt kődési egyezményt, amely a szovjet tudományos ismeretek és termelési tapasztalatok gazdag tárházát nyitotta meg előttünk és biztos alapot adott a fiatal népi demokratikus ország nagyszabású terveinek megvalósításához. — A Szovjetunió rendkívül sok segítséget nyújtott hazánk szocialista nagyiparának megteremtéséhez — mondotta. — E támogatással Magyarország mentesült a szellemi kapacitását meghaladó sok időt és pénzt rabló kutatási, fejlesztési munkától. A berendezéseket, a tapasztalatokat készen kapta a Szovjetuniótól, s így rövid idő alatt rendkívül gyorsan növelhette számos iparág technikai, műszaki színvonalát. A magyar nép életkörülményeit közvetlenül javító legnagyobb létesítmények megteremtésében is közreműködött a Szovjetunió. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatainak kivitelezésében épülő lakásoknak majdnem a felét a Szovjetuniótól vásárolt házgyárak adják, évente jelenleg 14—15 ezer lakást. Budapest közlekedésében létfontosságú a metró, amelynek építéséhez és üzembe helyezéséhez a legfontosabb gépeket, szerelvényeket, a forgalomirányítás technikáját és sokféle egyéb tudományos-technikai eredményt ugyancsak a Szovjetunió bocsátotta rendelkezésünkre. Az együttműködésben az ötvenes évek második felétől mindinkább előtérbe került a közös kutatás, a kooperáció, a tudományos 'és műszaki isre. Számottevő a Szovjetunió segítsége a foszfor- és kálium- műtrágya-igényeink fedezésében, s jellemző az együttműködésre, hogy a magyar mezőgazdaság traktorállományának 40, kombájnparkjának 90 százaléka szovjet gyártmányú gép. — Gyümölcsöző kapcsolatok bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos intézetei között — mondotta Huszár István, és részletesen szólt a természettudományok és a társadalomtudományok körében végzett közös kutatásokról. — A 25 éves együttműködés nagyon jelentősen hozzájárult ahhoz — emelte ki —, a szakosodásra, a kutatásokra fordítható anyagi, szellemi erők legjobb hatásfokú összpontosítására. Ezeket az előnyöket érvényesítettük a magyar—szovjet kétoldalú kapcsolatokban és a KGST országok közötti sokoldalú együttműködésben is. — A magyar és a szovjet intézetek és vállalatok között kialakult kutatói-fejlesztői munkában számos, nemzetközileg is kiemelkedő találmány született, s a közös alkotást megtestesítő gép, berendezés vagy műszer gyártására egy- egy magyar vagy szovjet gyár szakosodott — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese. — Az első sikerek közé tartozik a Barátság, a Druzs- ba rádió-reléhálózat kifejlesztése, amelynek korszerű, nagy teljesítményű berendezéseit a magyar ipar készíti és szállítja a Szovjetuniónak is. A kétoldalú tudományosműszaki együttműködés eredményei, a mezőgazdaságban is kiemelkedöek. A nagy hozamú szovjet búzafajták meghonosítása is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy kenyérgabo- j na-termelésünk 1960. évi 16 mázsás hektáronkénti átlag- j hozama több mint a kétszeresére emelkedjen. Kenyérgabona-termő területünk 80—85 százalékán szovjet búzafajtákat vetünk; Bezosztáját, Av- rorát, Kavkázt. Jelenleg közös kutatómunkát végzünk a hibridbúza létrehozására, a kukorica fehérjetartalmának növelésére, a különböző mezőgazdasági termények komplex gépesítésének fejlesztéséhogy a magyar népgazdaság óriási anyagi és szellemi értékeket fordíthatott a szocialista ipar és mezőgazdaság fejlesztésére. Hazánk nemzeti jövedelme ebben a negyedszázadban négy és félszeresére, az ipar termelése csaknem nyolcszorosára emelkedett. Az ipar a gazdaság vezető ágazata lett: új iparágak alakultak és megsokszorozódott a kibocsátott termékek választéka. Így a magyar népgazdaság már nemcsak egyszerűen több alkalmat kínál a nemzetközi együttműködésre, hanem további fejlődése már szinte elképzelhetetlen a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódás nélkül. Huszár István rámutatott arra, hogy a kétoldalú együttműködés jelentős állomása volt 1964-ben a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság létrehozása, és most ünnepeljük egyúttal e kormányszintű szervezet megalakításának 10 éves jubileumát is. Az évforduló alkalmából áttekintette a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat, amelyeknek dinamikus fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a tudományos és a műszaki együttműködés eredményei. A kétoldalú kapcsolatok keretében vált lehetővé, hogy a magyar ipar átlépje azokat a korlátokat, amelyeket a vi(Folylatás a 3. oldalon.) Fordulat a burgonyatermelésben Tájjellegű burgonyatermelési bemutatót rendeztek tegnap | Somogybán több mint négyszáz dunántúli szakember részvételével. (A bemutatóról, a jelentős tanácskozásról lapunk 3. oldalán számolunk be.) Kádár János és Fock Jenő fogadta ¥. fl. Kirillint Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Vlagyimir Alekszejevics Kirillint, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, I. N. Makarov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Vlagyimir Alekszejevics Kirillint, a Szovjetun1 A minisztertanácsának elnök ' mttesét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Leonyid Brezsnyev és Németh Károly eszmecseréje Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön fogadta Németh Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik Moszkvában. Leonyid Brezsnyev és Németh Károly között szívélyes, baráti beszélgetés folyt le, amelynek során megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti együttműködés továbbfejlesztésének néhány kérdését, valamint több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó, időszerű nemzetközi problémát. Szabadságot a chilei nép hű fiainak! A Magyar Szolidaritási Egy évvel ezelőtt döntötte i meg Chile törvényesen meg- | választott kormányát a fasiszta katonai puccs, s gyilkolták meg Allende elnököt. A Magyar Szolidaritási Bizottság ebből az alkalomból közzétett nyilatkozata emlékeztet arra,' hogy Allende elnök meggyilkolásával és törvényes kormányának megbuktatásával megkezdődött a chilei hazafiak elleni könyörtelen hajtóvadászat. Megkínoztatás és börtön lett osztályrésze mindazoknak, akik valóra akarták váltani a chilei nép évszázados álmát: a szabad, független és virágzó haza megteremtését. Hazafiak ezrei jutottak Allendef sorsára; a börtönök megteltek demokratákkal és kommunistákkal. Luis Corvalánt és a Népi Egység-kormány tagjait halálra akarják ítélni, hogy megsemmisítsék a haladó erőket Chilében. Az elmúlt év során a fasiszta katona junta eltörölte a I Népi Egység kormányának va- I 'amennyi haladó intézkedését, megszüntette a parlamenti I rendszert, visszaszolgáltatta Bizottság nyilatkozata az államosított bányákat és vállalatokat a monopóliumoknak és ezzel kiszolgátatta az országot az Egyesült Államok legreakciósabb erőinek. A sztrájkjog eltörlésével megfosztották a dolgozókat alapvető jogaiktól. A leghatározottabban elítéljük a chilei ellenforradalom véres terrorját, a demokratikus, haladó erők elleni megtorló akcióikat. Ismételten kifejezésre juttatjuk: együtt vagyunk a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért harcoló cihlei néppel, mindazokkal, akik harcban állnak az ellenforradalmi katonai juntával. A magyar közvélemény cselekvő szolidaritását kifejezve követeljük a demokratikus szabadságjogok helyreállítását, a terrorperek megszüntetését, a letartóztatott kommunisták, hazafiak szabadon bocsátását, valamint a demokratikus rend helyreállítását. Szabadságot a Népi Egység vezető politikusainak, a chilei nép hű fiainak! — hangz- zik a nyilatkozat.
