Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

Felhőkarcoló lakóház Még egyszer a „fekete paradicsomról” Európa legmagasabb lakó- , kb. 150 gépkocsi számára van házát a nyugat-németországi Kölnben építették fel. A 43 szintes, 137,5 méter magas építmény 350 családnak nyújt kényelmes otthont. A lakó­szintek száma csupán 38; a többi szinteken éttermet, óvo­dát, uszodát, garázst alakítot­tak ki, valamint a földszinti utcai fronton üzleteket. Jólle­hely, ez nem elégíti ki az igé­nyeket, így az épület mellett még további mintegy 100 autó részére készítettek parkolóhe­lyet. Júl ius 28-i számunkban riportot közöltünk a gyéké- nyesi bányató mellett létesült horgásztelepről. Írásunk lé­nyege az volt, hogy — idéz­zük — »... a Zákány felé ve­zető út mellett.. . apróbb-na- gyobb házikók, bódék, vityil- lók, kunyhótünemények "búj­nak meg a partoldalban.« Engedély nélkül emelt épüle­tek. Horváth József, a Záká­nyt Közös Községi Tanács el­nöke elmondta, hogy amint a tanács rendelkezik a terület­tel, üdülőövezet létesül itt. Az esztétikumnak megfelelő épü­letek — ha az építkezők meg­veszik azt a részt, ahol épít­keztek — továbbra is fenn­maradhatnak. Akkor azután legális pihenőhely lesz ez itt. I Addig sem háborgatják azon­ban a nyugalomra vágyókat. — Most — egy hónap múl­tán — levelet kaptunk a Gyé­kényes és Vidéke Lokomotív Horgász Egyesület titkárától, j aki nem ért egyet az írás né- i hány kitételével, s a riport- ; ban megszólalókkal. Ritecz Jánossal, a Kavics- ( bánya Vállalat gyékényes! ! üzemének vezetőjével például, Az épületben lévő 350 la- j aki mindamellett, hogy nem kás mindegyike erkélye«- * ellenzi a hétvégi házak építé- Negy felvonó áll a több mint t ezer lakó rendelkezésére. Ezek j közül kettő gyorslift, ame­lyekkel csak a felsőbb emele­het a pincei rész garázsaiban 1 tekre lehet közlekedni. Növényvédelmi tájékoztató Időszerű munka a talaj fertőtlenítés Nagyüzemekében a szántó- 1 földi növényvédelmi munkák közül jelenleg egyik legfonto­sabb feladat a kalászosok ve­tése előtt a talajlakó kártevők felmérése és a talajfertőtlení­tés. Ahol gabona kerül gabo­na után a talajlakó kártevők fokozott károsítására lehet számítani. Az idén különösen a drótférgek száma növeke­dett, ez év tavaszan több ga­bonatáblán is lehetett állo­mánypusztulást észlelni. A kártevőknek különösen a vege­táció második felére jellemző csapadékos időjárás kedvezett. Talaj fertőtlenítésre javasolt: Basudin 5 G. 35 kg/ha, Basu- din 10 G. 17,5 kg/ha, Hunga-. ha L—7 14 kg/ha. ? Nagyüzemi gyümölcsösök-f ben és a szőlőkben az utóbbi? években sok gondot okoznaK? a takácsainak. Megfigyelhető,? hogy sokszor az intenzív no-? vény védelmet folytató gazda-i sagokban szaporoanan el ve-J szelyes mértékben. Ennek ^ egyik oka az, hogy a növény-^ vedó szereknek ellenálló at-i katörzsen alakulnak ki, me- ^ lyek elpusztítása nagy szakén kos oldatával (100 liter víz­hez 10 dkg.) Ezzel megakadá­lyozhatjuk a fürtök gyors, jár­ványszerű rothadását és a sú­lyosabb minőségi és mennyi­ségi kártételt. A megye több pontján tö­megesen észlelhetők az ame­rikai fehér szövőlepke kis hernyófészkei. Különösen ve­szélyeztetett a kaposvári járás területe, a megye déli része és a Balaton-part. Védekezés­nél az Unifosz 0,1, Safidon 0,4, Ditrifon, Fiiból E 0,3 százalé­kos oldatát használjuk. sét, felhívta a figyelmet a ve­szélyforrásra. Éjjel néhányan kivilágítatlan csónakban hor­gásznak, s fennáll a veszélye, hogy a kavicsbányái hajóval karamboloznak. Nem tudjuk: ez esetben is vállalná-e a fe­lelősséget a horgászegyesület titkára? Nem lenne-e célrave­zetőbb a vitánál erre a ve­szélylehetőségre felhívnia a figyelmet? »A horgász menedékházak — írja a titkár — nem üdülé­si célt szolgálnak, egyesüle­tünk szóbeli hozzájárulása alapján létesültek. Céljuk az, hogy a horgász, ha heti vagy napi munkája után pihenni — horgászni jön ki, legyen hová menekülnie.« Nem akarunk fölöslegesen kötözködni — hi­szen magunk is hívei vagyunk annak, hogy a megyének idő­vel, ha a lehetőségek erre megérnek, eggyel több üdülő­övezete legyen — de annyit szabadjon megkockáztatnunk, megszemlélve az épületek nagy többségét; igen kevés a »menedék«. Vagy a kétszin­tesre is ezt a kifejezést hasz­nálják az egyesületnél? r LESKÓ LÁSZLÓ Sötét ügyek 1 A közös házaséletnek vége lett. A rendőrség a szerelmi kvartettet föloszlatta, a közös leimet igenyel. A tukacsatkak r . , elleni hatékony védelem érde~i asszonykát pedig a közfer- keoen engeaeiyeztek a Nove-i jek nagy szomorúságára - ad M t,C aikauió permetező- ^ kényszerútlevéllel elekszpedi- szer hasznaiatat, mety kizáró-? álta Budapestre.« lag nagyuzemekoen alkalmaz-é Minden szenzáció három ható. A vegyszer nyugatim ál-f napig tart. Ez sem ért meg több napot. Hiszen annyi ha­sonló fordult elő azokban a .napokban! Alig telt el két hét, . amikor egy másik hölgyet tar­lapoiban szaoad lelnasználni, tenat a szőlőkben és gyúmói- csösökben áttelelő imágokat és tojásokat egyaránt pusztít­ja. A permetezést lemosás-? tóztattak le. szerűen Kell végezni, szoiooen^ pesti dámának, nyugalma- litert hektáronként, gyű- a zott ezredes előkelő lányának mölcsösben 10 25 litert he^fadta j.j magát Pettyán Anna. táronként. Felhívjuk a ter-i persze, hogy »ragadtak rá« a melőüzemek figyelmét a nö-i Kaposvári urak, akár a legyek vény védő szer időbeni beszer- ^ az édességhez! Megszerezni őt zésere, hogy a jovó tavasszal — valóságos hadisikernek szá­Igy bukott le az »ezredes­lány«. Akkor már egy cipészt is megkárosított, akinél nagy­vonalúan báli cipőt rendelt. S mindjárt »kölcsön is vett« né­mi készpénzt az iparostól... Nem tudok igazán Ijaragud- ni a szép Pettyán Annára. Le­hetett benne valami szellem, hogy viselkedésével elkábítot­ta az »érzékeny szaglásé« me­gyeszékhelyi urakat. Sokat hallatott magáról ez a hölgy, aki egyébként Lengyeltótiból A későbbiekben ezt írta az egyesületi titkár: »Riporte­rük megkérdezett egy hor­gászt, de a nevét elfelejtette megkérdezni, hogy hogyan történt a »honfoglalás«! Amennyiben a megkérdezett horgásztól elkérte volna a te­rületi engedélyt, akkor láthat­ta volna, hogy az nem építke­zésre vonatkozik, hanem egye­sületünk vízterületein történő horgászatra.« . Polemizálgathatnánk a szó­beli biztatás és az engedély megfogalmazása közötti lénye­ges különbségről. Hiszen fen­tebb még úgy írt levélírónk, hogy »egyesületünk szóbeli hozzájárulása alapján létesül­tek« az épületek, s lám, mint­ha a beszéd és az engedély szövege nem lenne szinkron­ban. Nem is lehet, mivel — tudomásunk szerint — az egyesületnek nincs joga épít­kezési engedélyt adni, csak a tanácsnak! De nem polemizálunk ezen. Hadd idézzük inkább a július 28-i újságból a megkérdezett horgász válaszát: "— A Gyékényes és Vidéke Horgászegyesülettől kaptam a területi engedélyt. Ez természetesen nem je­lent egyúttal építési enge­délyt is.« Vagyis: szó szerint azt ír­tuk, amit levelében az egyesü­let titkára helyesbítésként kér. | S, hogy nem írtuk ki a nevét j annak a csurgói tanárnak, j akit kérdeztünk, annak az az | oka: nem akartuk kipellengé­rezni. Hiszen akkor sem, most sem az a célunk, hogy gátol­juk egy leendő üdülőparadi­csom megvalósítását. Bizonyságul s nyoma­tékként idézzük Horváth Jó­zsef tanácselnök akkori sza­vait még égy szer: »Ha a mélym (ívelés olyan szakaszba kerül, hogy mi rendelkezhe­tünk a területtel, üdülőöveze­tet létesítünk itt is, Szentmi- hályhegyen is. Akkor az em­berek megvehetik a ma még »bitorolt« területet... Ter­veinkben szerepel: a part mellett kotrással szeretnénk elérni, hogy sekélyebb legyen a víz, s fürödni is lehessen.« Ezt így kell olvasnia a hor­gászegyesület titkárának is, ahogy írva van! L. L. Anna és Katalin, akikkel évek­kel ezelőtt rengeteg csalást követett el. Működésüket Sió­fokon kezdték — »földbirto­kos, illetve ezredesnékként« — ezrekre menő számlát csinálva a fürdőigazgatóóságnak. Pety- tyán Pál Ritscher bankár vil­lájában megfúrta a Wertheim- kasszát és 30 000 koronát ra­bolt el. Külföldre menekültek, majd Pettyán Pál börtönbüntetését töltötte. Mindhármukat kitil­tották Budapestről. A budapesti rendőrség Ka­posváron és Lengyeltótiban nyomozott e fickó után, mert néhány éve Kaposváron lak­nak szüleik. A lányok Buda" pesten férjhez mentek.« Pettyán Anna, a szélhámos­származott. 1911-ben ezt Írták nő 1913-ban halt meg a pesti gyűjtőfogházban. Huszonhat éves volt. A kaposvári uralt róla és testvéreiről a lapok: »Megírtuk, hogy Zsedényi még sokáig emlegették. Aztán elfelejtették. Pillangó­mított. Pedig ennél mi rendelkezésre álljon. Továbbra is veszélyeztet szőlő szürkerothadása. Azokat f dosabbat) s reggelbe nyúló a szőlőket, melyeket szepterrr f »pásztorórát« töltött annak la- ber 20-a után szüretelünk,í kásán. Utána az »-ezredeslány« még mindig permetezhetjük' ~ csak mellékesen - egy Fundazol 50 WP 0,1 százalé­Ede országgyűlési képviselőt néhány nap előtt érzékenyen megkárosította Fransiszai Er- kát termett újakat a kisváros is. Eleget azonban — úgy lát­szik — mégsem. nö nevű inasa, akiről a buda­pesti rendőrség csakhamar ki- sertl derítette, hogy azonos Pettyán B Somogyi Néplap a ^ volt egyszerűbb. Pettyán Anna paj lengyeltóti illetőségű ura- ? kiválasztotta közülük a legmó- sag; inassal, aki a leghírhed­tebb pesti tolvajok közé tarto­zik. Pettyán a gazdájától 1900 korona készpénzt, 20 000 koro­na értékű ékszert és 30 000 korona értékű értékpapírt lo­pott el. A tolvaj Bécsig váltott jegyet, de Pozsonyban kiszállt a vonatból. A veszedelmes bű­nözőnek van két nötestvére, brilliánsgyűrüt húzott az újjá- ra. Igazán iól mutatott ebben az »öltözékben«. Ezt a gyűrűt azonban a távozáskor magán felejtette. A pórul járt úr sza­ladt a rendőrségre... 1911-ben közölte azt a hírt a helyi sajtó, miszerint az éj­jeli razzia az egyik kaposvári mulatóhelyen botrányt okozó rendörfogalmazót (!) talált, aki épen egy főhadnaggyal pofoz­kodott egy »éjszakai pillangó« kegyeiért. »Dolce vita« — ka­posvári módra! Ám az »édes életnek« olykor következményei is voltak. Megszaporodtak a tilos opera­Praktikus, gyors, de fogy-e? Csinos fiatalasszony fizet, otthagy a pénztárnál két szá­zast. Bevásárlótáskája mégsem duzzad túlságosan az ebédre, a vacsorára valóktól. — Felvágott, kávé, sajt, gyümölcs, szardínia — mond­ja Szűcs Józsefné —> meg ez az újfajta búzapehely vagy mi? Különösen ezt drágál- lom... S mutatja: ízléses, szép cso­magolásban — amelyen már a színes mélynyomású kép is étvágygerjesztő — nyugatné­met joghurtos búzapehely van. Űj, ismeretlen, szokatlan iz, »konyhatechnológiai« oldal­ról nézve pedig egyszerű: víz­zel kell hígítani, s kész a reg­geli vagy a vacsora, vagy ami­nek a háziasszony szánja. Az ára azonban nem kevés: cso­magja 25 forint. Egyre több az étel-, süte­mény- és gyümölcspor az üz­letekben, amelyeket bevallot­tan is azért hoz forgalomba a kereskedelem, hogy a háziasz- szonyok harmadik műszakját megkönnyítse, és mentesítse őket a szabad idejüket terhe­lő kötöttségektől, nyűgöktől- A FtJSZÉRT több mint negy­venféle ilyen porított készít­ményt hoz forgalomba, s ezek többsége állandóan kapható a boltokban. Beváltak-e ezek az új ké­szítmények? Deák Gyulánét, a kaposvári Rákóczi téri Deli- catesse üzletvezető-helyette­sét kérdeztük. — Ha valami új készítmény megjelenik az üzletben, a vá­sárlók szinte azonnal kipró­bálják, megveszik. Eladhatat­lan újdonság szinte nincs is. Azt mondják, hogy az embe­rek nagy része konzervatív ízlésű, megszokott étrendjén csak nehezen változtat. Ebben sok az igazság. De az embe­rek kíváncsiak is, ezért vesz­nek meg szinte mindent, ami új. A fő gondunk az, hogy ha megkóstolták — mondjuk az ételporok valamelyikét —, csak ritkán szánják rá magu­kat arra, hogy még egyszer vegyenek. — Mi ennek az oka? — Az ételporok egy része idegen a megszokott ízléstől. Ha ezek a készítmények már az első elkészítéskor ízlenek, harmonizálnak a megszokott étrenddel, akkor nyert ügyünk van. Sajnos általában nem ez a helyzet- Rendkívül népszerű például a banánpor, amely tejjel hígítva valóban kiváló csemege. Kedvelik a kímélő jellegű, nyugatnémet joghurtos és írás búzapelyhet is, főként a cukorbetegek és a fogyni szándékozók. Vannak viszont olyan porok, amelyek kifejezetten ellenkeznek a magyaros ízléssel. Nagyon ke­vés csehszlovák omlett- és gombócport vittek például, ugyanakkor több fogyott a magyar és a csehszlovák mé­zes kakaós süteményporból. Az időmegtakarítást jelentő, könnyen elkészíthető külön­böző ételporok népszerűsége, elterjedése tehát nagymérték­ben attól függ, hogy e prak­tikus ételek íze mennyiben találkozik a sajátos magyar ízléssel. De az sem közömbös, hogy mennyibe kerülnek. Mert bizony néhány készít­mény — különösen a nyugat­német Euróra márkájú kímé­lő ételek és bébiételek — nem valami olcsó. A jövőben a FŰSZÉRT újabb ételporokat hoz forgalomba (burgonyás lángospor, palacsintapor), ezek már az eddigieknél sok­kal inkább hasonlítanak íz­ben mindennapi ételeinkhez. Cs. T. A cipőboltos — Évike! Van még abból | a csinos szandálból, amelyből a Kovács Erzsi tegnap vásá­rolt? — Évike! Milyen cipőt tud ajánlani a fájós lábamra? Fiatalok, idősebbek nap­hosszat ilyen és hasonló kér­désekkel térnek be a karádi áfész helyi cipőboltjába, amelynek Évike, azaz FolkJe- nőné a vezetője. S a boltveze­tő előzékenyen, udvarias mo­sollyal mutatja be, ajánlja a divatos szandálokat, cipőket. A bolt árukészlete, illetve készletkerete évek óta azonos, ciók. Ha 3 ugyan operációnak szabad nevezni azt a durva, szakszerűtlen beavatkozást, amelynek véghezvivői némely, kaposvári angyalcsináló asz-, szonyok voltak. 1911. március 19-én tört ki a botrány. Néhány nappal az ügy kipattanása előtt egy fia­talasszony gyanús körülmé­nyek között halt meg. Akkom már évek óta suttogtak a vá_? rosban arról, hogy élnek itt? olyan személyek, akik tudnak? a megesett lányokon, a gyere-? két nem kívánó asszonyo-? kon »segíteni«. Természetesen^ pénzért. Vajon hány szerencsétlen halt meg már M. H.-né előtt? Örök rejtély. De lássuk csak a botrányt1 kirobbantó ügyet közelebbről! M. H.-né, egy kaposvári ke­reskedelmi alkalmazott felesé-' ge vanárnap reggel hirtelen rosszul lett. Másnap délután a férje hivatta a városi dok­tort. Az nyomban konzíliumot tartott egy orvoskollégájával., Elhatározták, hogy az asszonyt reggel kórházba szállítattják. Természetesen nem hallgat­hattak arról, hogy a fiatalasz-. szony tiltott műtéttől betege-? dett meg. ? Akkor már a rendőrség rég­óta figyelte Kovács Józsefnél Kanizsai utcai lakost. Város­szerte beszélték, hogy egy azi angyalcsinálók közül. A tari fa: 10 korona. (Folytatjuk) 210 000 forint, a forgalmát mégis állandóan emelni tudja. A boltvezető hetenként jár be a Dél-dunántúli Cipőnagyke­reskedelmi Vállalat kaposvári lerakatához, és kiválasztja, megrendeli a keresett és a ke­rete által engedett tételeket. Minden árut így szerez be, ez­által el tudja kerülni az áruk »lerakódását«. Ez a titka an­nak is, hogy azonos értékű árukészlettel a múlt év első hónapjának 532 660 forintos forgalmával szemben az idén 650 439 forint forgalmat bo­nyolítottak le. Folk Jenőné már több mint 15 év óta áll a pult mögött, dolgozik a kereskedelemben- 1958—61 között a kaposvári, akkori kiskereskedelmi válla­lat egyik boltjában volt eladó. 1961- ben került Karádra, és 1962- ben a karádi áfész veze­tői rábízták az egyik helybeli, egyszemélyes vegyesboltot, amelynek tíz évig volt a ve­zetője. Közben. — munkája mellett — 1963-ban megsze­rezte a szakmunkás-bizonyít­ványt, majd 1969-ben szüle­tett kislányával három évig gyermekgondozási segélyen volt. Eközben sokat segíthe­tett férjének, a cipőbolt akko­ri vezetőjének. Így módja volt a »cipősszakmát« megismerni és megszeretni. S mivel fér­jét 1972 októberében a Május 1. Ruhagyár új szaküzletének vezetésével bízták meg, ő lett a cipőbolt vezeLője. Többször részesült dicséretben és pénz­jutalomban. Évek óta részt vesz a versenymozgalomban. Ez év tavaszán negyedszer lett kiváló dolgozó. Most annak örül legjobban, hogy július elején befejezhet­te a MÉSZÖV által szerve­zett kétéves boltvezetői tanfo­lyamét- Mint elmondja, ez egyáltalán nem volt könnyű feladat. Csak a bolti munka és az otthoni »második mű­szak« befejezése után éjjel, azután vasár- és ünnepnapo­kon tanulhatott. Ezután már több ideje marad a családjá­val, s különösen az ötéves kis­lányával való foglalkozásra, no meg a pihenésre, szórako­zásra is, melyre a két év alatt nagyon kevés idő jutott. r. f.

Next

/
Thumbnails
Contents