Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

Tervezői hiba miatt A nyitás elmarad Négy üzlet — OFOTÉRT, ke­nyér-, háztartási és könyves­bolt — ünnepélyes megnyitá­sára kaptunk meghívót nagy- atádra. A szeptember 2*i meg­nyitás azonban elmarad, mert a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának munkavédelmi fel­ügyelője — a KPVDSZ elnök­ségének állásfoglalására hivat­kozva — nem járult hozzá az üzletek megnyitásához. — A kötelező 3 méter ma­gasság helyett csak 2,60 mé­ter az üzletek belső magassága, az ablakokat nem lehet kinyit­ni, a szelőztetést csupán egy ventillátor segítségével akarták megoldani. Üj üzletben, ilyen körülmények között nem en­gedhetjük az eladókat dolgoz­ni. Erre már korábban, az elő­zetes, üzembe helyezési műsza­ki szemle során figyelmeztet­tük a tanácsot, a kivitelezőt, s felhívtuk a tervezők figyel­mét is — tájékoztattak ben­nünket a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsán. Elmondták azt is, hogy véleményük szerint a hibák gyors kijavítása — nem számítva a többletköltséget, a sok bosszúságot — egykét hé­tig is eltarthat. Egyetértünk Hamvas János­sal, a Nagyatádi Városi Ta­nács elnökével, aki az üzletek megnyitásának elmaradásáról igen nagy felháborodással be­szélt: — A lakók már beköltöztek abba az épületbe, amelynek földszintjén lesznek ezek az üzletek. Örültünk annak, hogy városunkban végre üzletet nyit az OFOTÉRT, s a lakók köze­lében lesz kenyérbolt, háztar­tási cikkeket árusító üzlet és könyvesbolt is. Vajon a terve­ző, a műszaki ellenőr és a ki­vitelező vállalat nem ismerik az Nem az első eset, feletti örömünket stakertfberei előírásokat? hogy az új ilyen bosz­szantó hibák zavarják: új óvo­dánk, a művelődési házunk megnyitását sem engedélyez­ték, pótlólag kellett falat tör­ni, vezetékeket áthelyezni. Mi­nek akkor a terv, mit csinál­nak a műszaki ellenőrök, ha ezeket a terv megismerésekor vagy menet közben — amikor még kevesebb költséggel elvé­gezhető a módosítás — nem veszik észre? A Pécsi Tervező Vállalat ké­szítette az üzletsor terveit. A hibák okát még csak magya­rázni sem tudja. S vajon mit mondanak a műszaki ellen­őrök — SOMBER —, s mi a véleménye a kivitelezőnek, a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalatnak? De megkér­dezhetnénk az építési enge­délyt aláíró, kiadó hatóságtól is: vajon nem vette észre a hi­bákat? Nem a nagyatádi az első ilyen bosszantó hiba. A városi tanács vezetői már attól is fél­nek, hogy a most készülő újabb üzleteiket hasonló hibák miatt nem tudják időben átadni. — Véget kellene vetni az ilyen felelőtlenségnek, s elér­ni, hogy olyan terveket kapja­nak a kivitelezők, amelyek minden tekintetben megfelel­nek az előírásoknak — mond­ják a nagyatádi tanács veze­tői. Egyetértünk velük: von­ják felelősségre azokat, akik lelkiismeretlen munkájukkal többletköltséget, bosszúságot okoznak, és zavart idéznek elő a lakoság ellátásában. Sz. L. Vasúti szsrmséilesség Jugoszláviában Súlyos vasúti szerencsétlen- ] lödött vágóinak roncsai közül ség történt pénteken, a késő esti órákban Jugoszláviában: 22.40 órakor a zágrábi főpá­lyaudvar közelében, egy éles kanyarban kisiklott a Hellas- expressz Dortmund felé tartó mentesítő szerelvénye. Nyolc kocsija — az útjába eső veze­tékpóznákat kidöntve — lezu­hant a vágány melletti töltés­ről, és magával rántotta a magasfeszültségű áramvezeté­keket. Az első nem hivatalos je­lentések szerint a katasztrófá­ban legkevesebb száz utas lel­te halálát, és mintegy százöt­venen megsebesültek. Sok utas az egymásba fúródott vago­nokra zuhant vezetékek okozta áramütéstől halt meg. A Tanjung jelentése szerint a halálos áldozatok között a jugoszláv állampolgárokon kí­vül sok török, görög, NSZK- beli és más külföldi turista is van. A mentési és roncseltakarí­tási munkálatok nyomban megkezdődtek- Mozgósították a jugoszláv hadsereg alakulatait is. A vasút és a tűzoltóság mentőcsapataival együtt azon fáradozik, hogy az összeprése­kiszabadtsák a' halottakat és a sebesülteket. Több utas a fel- ismerhetetlenségig összeron- Csolódott. A katasztrófa szín­helye szörnyű látványt nyújt. A zágrábi hatóságok letar­tóztatták a kisiklott vonat moz- donyveztőjét, helyettesét és a váltóőrt. A legfrissebb tudósítások szerint valószínűleg hibás vál­tóállítás vagy a megengedett­nél nagyobb sebesség okozta a szerencsétlenséget. Egy jugoszláv utas, aki a szerencsétlenség során csak könnyebb sérülést szenvedett, rendőrségi kihallgatásakor el­mondta: >*A vonat Zágrábhoz közeledve szokatlanul sebesen száguldott. Tízperces késésünk volt, talán azt akarták behoz­ni ...« A jugoszláv televízió szom­baton reggel külön adásban mutatta be a katasztrófa szín-v helyét. A tv-adásból kitűnt,f hogy a vonat Diesel-mozdonya f még mintegy 400 méteren át1 magával vonszolta a szerel­vény 8 ki siklott kocsiját. Az egymásba ékelődött vagonok roncsai kőmáli szombat reggelig' 80 halottat .emeltek ki­Arcok a halárban A Zselic lankái Kanyargós utak, a völgy­katlanokban kicsiny fal­vak húzód­nak meg, alig öt-hatszáz la­kóval. Akik erre járnak, úgy mondják, festői táj. Ha tiszta az idő, látni a Mecse­ket is. Itt járja nap mint nap a ha­tárt Vajda Sán­dor zselicszent- páli mezőőr. — Szép vi­dék ez. — Igen, na­gyon is szép a táj, csak hát a lábam fárad bele. Naponta húsz-huszonöt kilométert is kell gyalogol­nom. Hát bi­zony ilyen öre­gen belefárad az ember. — Hány éve dolgozik mező­őrként? — Tizenkét éve. Azelőtt a termelőszövetkezet darálójá­ban dolgoztam. Aztán erdésze­ti vizsgát tettem. Tudni kell itt mindent. Milyen osztályba mi­lyen farönkök tartoznak, mert hát van egy fűrésztelepünk, ahonnan mindenfelé szállítunk fát­— Mikor kezd dolgozni? — Főleg reggel és este já­rom a határt, ilyenkor akad a legtöbb munka. Hogy milyen? Vigyázni kell a vadakra, ne­hogy a tilosba menjenek. A vaddisznók és a szarvasok okozzák a legtöbb kárt. Az őzek nem olyan veszélyesek. Ügyelni kell az emberekre is. Sokszor még a városból is ki­jönnek, hol a lucernát, hol a kukoricát lopják. — Ilyenkor mi az eljárás? — Ha rajtakapom őket, és csak kis kárt tettek, elzava­rom őket. Ha súlyos a kár, akkor jön a feljelentés. Sza­bálysértésként tárgyalják majd az ügyüket. — A nagy puskát miért hordja? — Ez, kérem, önvédelemre van. Ezzel adok le ijesztő lö­vést a vadakra. Ha rám tá­madnak, akkor ezzel védeke­zem­— Sok turista jár erre? — Igen, sokan jönnek. Volt már olyan is, hogy Pécsről gyalogoltak el erre. Velük nincs baj. Ha találkozom ve­lük, megkérem a vezetőjüket: vigyázzanak, ne tegyenek kárt. Azok szeretik a természetet, vigyáznak is rá. — Ha otthon munka van, mit csinál? — Szabadságot veszek ki. Különben a feleségem otthon egyedül is ellátja a háztájit. — Nem rossz magányosan járni ezeket az utakat? — Nem utak ezek, inkább között Sürgős munka: a talajelőkészítés úgy mondanám, csapások. Be kell menni a sűrűbe, ott van a munka. Egyébként nem is vagyok olyan egyedül itt. Min­dig akad valaki — munkások, erdőt járó emberek — akivel egy-két percre megállók be­szélgetni. Hol szívesen látott vendégek, hol hívatlan szemé­lyek- Az én munkámra még soha nem volt panasz, mindig becsülettel elláttam. Megigazítja vállán a puskát, rágyújt egy cigarettára, aztán elindul'az erdei ösvény felé. N. J. A változékony időjárás úgyszólván tavasz óta zavarja a mezőgazdasági munkákat. Nem az üzemek hibája, hogy a gabona betakarításához a tervezettnél később foghattak hozzá és elhúzódott az aratás, mint ahogy azért sem ők okol­hatók, hogy a nyári talajmun­kák csúsztak, és a betakarítás is zökkenőkkel halad. A gyakori — és nagy meny- nyiségű — e^padék lassítja az ütemet, éppen ezért, amint le­het, csökkenteni kell a lema­radást, amely különösképpen a talajmunkáknál mutatkozik. Erre hívta fel a figyelmet a mezőgazdasági munkák segíté" sére létrehozott országos ope­ratív bizottság is az utolsó nyári ülésen. Somogybán e tekintetben alig tér el a helyzet az orszá­gostól. Csupán egy példa: a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság a tervek szerint a, műit napokban hoz­záfogott volna a számottevő területen termelt cukorrépa betakarításához, azonban — erről tájékoztatott Németh Jó­zsef igazgató — az esőzések miatt csak most, a hét végén vagy a jövő hét elején kerülhet sor erre a munkára. Nincs szükség arra, hogy e helyütt hangsúlyozzuk, milyen nagy szükség van az ütem gyorsítá­sára, hiszen jól tudják azt a mezőgazdaságban dolgozó Tanévkezdés a Marxizmus-Leniniznuis Esti Egyelem kaposvári tagozatán 3 éves általános tagozat I. évfolyam szeptember 2-a, 16 óra; II. évfolyam szeptember 3-a, 17 óra; Hl. évfolyam szeptember 5-e, 17 óra; a Beloiannisz u. 13. szám alatt. Szakosító tagozat Filozófia I., Lenin u. 8.; Filozófia II., Lenin u. 8.; Politikai gazdaságtan I., Lenin u. 14.; Politikai gazdaságtan II., Beloiannisz u. 18.; Magyar munkásmozgalom I., Lenin u. 8.; Nemzetközi munkásmozgalom II., Lenin u. 8. Minden évnyitó szeptember 6-án 16 órakor lesz. Szakosító kiegészítő tanfolyam Filozófia, Lenin u. 14.; Politikai gazdaságtan. Beloiannisz u. 20.; Nemzetközi munkásmozgalom, Beloiannisz u. 18. Minden évnyitó szeptember 11-én 8 órakor lesz. Speciális kollégium Etika szeptember 4-én 8 órakor, Dózsa Gy. u. 18.; Gazdaságpolitika szeptember 4-én 8 órakor, Beloiannisz u. 20.; Kultúrpolitika szeptember 4-én 3 órakor, Lenin u. 14.; Pártépítés szeptember 4-én 8 órakor, Szántó Imre u. 11.; Pedagógia szeptember 11-én 8 órakor, Dózsa Gy,. u. 18; Politikai vezetési ismeretek szeptember 4-én 8 órakor, Szántó Imre u. 11. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága szakemberek, mekkora gondot jelent az őszi munkacsúcs, a vetési, betakarítási, mélyszán­tási. munkák torlódása. Megyénkben is szükség lesz arra, hogy a nagy teljesítmé­nyű erőgépeket nyújtott mű­szakban, vagy — ahol erre le­hetőség van — két műszakban üzemeltessék. Kersák Jenő, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője elmondta, hogy az esők a nyári betakarítású növények közül a lucerna har­madik növedékének és a réti sarjú szénájának a behordá- sánál ártottak különösen, de érződik a kár a szőlőkben, gyümölcsösökben is. A cukor­répa betakarításához szeptem­ber első felében fognak hozzá a termelőszövetkezetek: he­lyenként jó, másutt gyengébb termés ígérkezik. A burgonya hozamát illetően jók a kilátá­sok, a tavalyinál magasabb át­lagok várhatók, kivéve termé­szetesen a mélyebb fekvésű te­rületeket. Ez vonatkozik a ku­koricára is. A megye temelőszövetkeze- teinek közös tábláin 58 600 hektáron vár betakarításra az idén a kukorica. A burgonyát és a cukorrépát — beleszámít­va a megye valamennyi mező- gazdasági üzemét — 9308, ille­tőleg 3574 hektárról kell be­hordani. A talajelőkészítést az ősziek alá 40 600. a tavasziak alá pedig 24 800 hektáron vég­zik el. Ezeknek a munkáknak egy része folyik (burgonya­szedés, talajmunka), ahogyan azt az időjárás engedi, s így van ez a szerves és műtrágyá­zással meg a silózással is. So­kat segíthet a gondokon a jó munkaszervezés, az erők ru­galmas és körültekintő mozga­tása. Az Őszi kalászosok vetésé­nél érdemes megszívlelniük a gazdaságoknak a javaslatot: igyekezzenek minél több fém­zárolt, minden szempontból megbízható magot vetni, erre a célra elegendő búzamaggal rendelkezik az ^ állami, ellátó,, válalat. Nem tanácsos tehát, a jövő évi termést kockára ten­ni, 85 százalékosnál alacso­nyabb csíraképességű magot vetni. (Dr. Szabó József, a Ve­tőmagtermeltető és Ellátó Vál­lalat vezérigazgatója tájékoz­tatta az országos operatív bi­zottságot arról, hogy őszi bú­zából 81 ezer tonna körüli megrendelésre számítanak, s ennek megfelelő tartalékuk van.) A jó talajelőkészítés mellett a megfelelő vetőmag­ról való gondoskodás a jövő évi gazdag hozam egyik leg­fontosabb előfeltétele. II. F. A Böhönyei Vegyesipari Szövetkezet FELVÉTELRE KERES FAIPARI TECHNIKUST — VEZETŐ BEOSZTÁSBA Szakmunkásvizsgával rendelkezők és már korábban vezető beosztásban dolgozók előnyben! Jelentkezni lehet: Böhönye, Fő u. 45. sz. alatt, a ktsz-iroda személyzetisénél. (Tel.: Böhönye 15.) * (8051) LESKÓ LÁSZLÓ Sötét ügyek A Somogy megyei Ingatlankezelő Vállalat FELVÉTELRE KERES ÉPÍTÉSVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE ÜZEMMÉRNÖKÖT vagy legalább 5—10 éves termelési gyakorlattal rendelkező ÉPÜLETGÉPÉSZ-TECHNIKUST. Jelentkezni lehet a vállalat'központjában: '■"aposván, Vár u. 6—8. (8062) Már nem tudtak segíteni t rajta. A rendőrségi nyomozás f kiderítette, hogy Dömöcsök l Ferenc tizennyolc éves, dom- f bóvári fiatalember — Árvái f Gergely nevelt fia — öngyil- f kosságot követett el. J Miért? Dömöcsök Feri — cipészse­géd — két nappal korábban hagyta el a szülői házat. Mun­kát próbál keresni. Hasztalan. Ekkor — végső elkeseredésé­ben — az éjjeli vonattal visz- szautazott Dombóvárra. A holmiját lerakta a kapuba, és 'A halántékon lőtte magát. A í bőröndjében egy kis fekete ' táblás jegyzetfüzetet találtak: »Kedves anyám! Tudatom vele, hogy Pesten munkát nem j) kaptam, s miután úgyis el vol­tam keseredvel, ez mégjobban elkeserített és azért jövök ha­za, hogy az órám és ami még holmim van más kezébe ne kerüljön •..« Ez pedig 1906-ból: t Egy borzalmasan lesoványo- <> dott, huszonegy éves fiatalem- Uber került be március 25-én a rendőrségi cellába. A nyomo­rúság vitte rá, hogy kérje sa­ját elzárását. Győrbiró Imre munka nélküli asztalossegé3- nek a nyomorúság minden ne­mét el kellett viselnie eddig az elhatározásig. Nem bírta to­vább az éhezést... Még egy. 1911. február 10-én történt: Bujtor Elza »züllött lány« a fogházban fölakasztotta magát az ablak, keresztfájára egy ci­pőzsinór segítéségével. Sze­rencsére idejében észrevet­ték ... »Semmi oka nem volt rá« — vélték az erkölcsi ügyekben jártas közegek• Városból vá­rosba vetődött; ismerkedett, a testét áruta. »Az ilyenek nem szoktak öngyilkosságot megkí­sérelni !« Négy lányt zártak közös cel­lába. Amikor a redőrfogalma- zó elé akarták őket vinni, Buj­tor Elza nem indult el. — Beteg vagyok, hívjanak orvost! Az orvos megvizsgálta. Bajt nem talált. — Doktor úr! Nemcsak a test fájhat... Amikor egyedül maradt, fel­kötötte magát. Miért? Nem tudni. Talán, ez magyarázat vala­melyest: tizenhét éves korában elcsábította, majd ellökte ma­gától a felpestesi jegyző. Az­óta röpködött mint a lepke a fényforrások felé: városból vá­rosba. Sohasem találta meg egykori önmagát­Ugyan ki figyelt volna oda egy »bukott lányra«? Ki vette volna komolyan? S ugyan ki vonta volna felelősségre a jegyző urat. évekkel a csábí­tás után? Milyen paragrafus alapján? így festett a fentiek igazsá­ga, és így festettek a lentiek bűnei. Csoda, hogy a rendőr­ség szokásos évi összefoglaló­jában 1907-től »új bűn« is szerepelt? Az »izgatás és lá- zítás«. A tizennégy népgyűlés­ből tizenkettőt betiltottak. A városból az évben száztizen­hat személyt tiltottak ki. Végűi csak érdekességként. 1911. január 27-én megjelent a lapokban egy helyreigazítás: »Néhány nap előtt á lapok le­közölték egy német újság ama jelentését, hogy másfél évvel ezelőtt György szerb herceg merényletre bújtatott föl né­hány embert, akiket arra ösz­tökélt, hogy Ferenc Ferdinand trónörököst, amikor a romá­niai Sinajában tartózkodik, lőjjék agyon... az egész do­logból egy szó sem igaz.« Lehet, hogy a hírlapi »ka­csa« adta az ötletet később Gavriolo Prineipnek? Sötét ötleteket adó idők vol­tak ezek. Kaposvári „dolce vita” Ady Endre Somogy főváro­sát az ország legporosabb vá­rosaként említette, amit legin­kább az eseménytelenség jel­lemez. Bernáth Aurél Így él­tünk Pannóniában című köny­vében így ír az egykori Kapos­várról: »Itt egy kényelmes nép él, mely talán csak vasárnap­ra ballag fel a dombra, hogy ernyedt izmait pár órai ker- tészkpdessel áthangolja«■ Ugyanakkor mintha ellent­mondana a város »állóvízjell e- gének« egy újságcikk, amely azt taglalja: a 25 000 lakosú vá­rosban este tíz óra után az ut­cán tartózkodni életveszélyes, mert tizenkét ember — ennyi­ből állt a nyomozóbrigád — »nem tud mindenütt ott len­ni«. (Az új főkapitány 1911- ben appellált is ez ügyben a városházán.) (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents