Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
IJ TANÉV KÜSZÖBÉN N ehéz, de eredményes tanév zárult az 1973/74-es tanévvel. A kezdeti nehézséget a tapasztalatok hiánya, a feladatok elemzéséből származó különböző felfogás szemléleti módjának merevsége okozta. A több oldalú előkészítő munka — ha voltak is benne zökkenők —, a pedagógusok többségének tenni akarása, igyekezete, kedvező hozzáállása az újfajta munkához, megteremtette azokat a lehetőségeket, melyek a további lépéshez elégséges előfeltételt teremtettek. A feladatok végrehajtása során meddig sikerült eljutni? Erről nincs lehetőségünk számvetést adni, csak azt lehet kiemelni, ámi a pedagógus munkában minden szinten, minden iskoltípusban az MSZMP KB- nek az állami oktatás továbbfejlesztéséről szóló határozatából fakadóan a legfontosabb. Az iskolai élet demokratizmusa a megyében fejlődő. Az igazgatók egy részénél még az egyszemélyi felelősség és a demokratizmus összhangja nem alakult ki. A nevelő- testületek összetétele, alkalmassága, igénye, élni tudása eltérő. A demokratizmus társadalmi kérdései még nem eléggé tisztázódtak minden vezetőnél és nevelő közösségnél. Az érvényesítésnél nem a lehetőségeket, és ennek alapján a fokozatosságot tartják helyenként alapnak, illetve módszernek. Az előrelépést tanúsítja a tantestületi értekezletek őszinte légköre, a tanulóközösségek, önkormányzati szervek szerepének növekedése, az az alkotókedv, mely az új feladatok végrehajtásában tapasztalható. Erre azokból a javaslatokból is következtetni lehet, melyek az irányító szervekhez eljutnak. Jó néhány igazgatónál szemléleti változást tapasztaltunk. A tanulói túlterhelés csökkenésére tett intézkedéseket nem szívlelték meg mindenütt. Az iskolai munkában a nevelés-oktatás összhangja jobban érvényesült. Az elmúlt évek oktatásközpontú szemlé- 1 elének feloldása megkezdődött. Megtörténtek az első lépések annak a célnak a megközelítéséhez, hogy az oktatás a nevelés eszközévé váljon. A tapasztalat az, hogy az irányítók nagyobb figyelmet fordítottak erre. A feladatok megvalósítása során központi helyet kapott a fizikai dolgozók gyermekeinek minden irányú segítése. A törődés kifejezésre jutott a differenciált foglalkozásban, a szakkörökben való részvétel arányának emelésében, egyetemi és középiskolai előkészítő tanfolyamok szervezésében (419 középiskolai és 2330 ált. iskolai tanuló vett részt), a kollégiumi és napközis felvételeknél a megfelelő lehetőség biztosításában, az ösztöndíjjuttatásban (a kifizetett összeg megközelítette az egymilló forintot). A munkásműveltség alapjait és középszintjét biztosító felnőttoktatásnak az iskolai oktatás szerves részévé válása megkezdődött. Az elmúlt tanév eredményei biztatóak, amit nagyobb, tervszerűbb, következetesebb munkahelyi törődéssel, segítéssel növelni lehet. Az általános iskolákban 1587-en tanultak, a dolgozók középiskoláiban 3568- an. Jelentős a fizikai dolgozók aránya: 58.9 százalék. Üjat a szakmunkásképzésre épülő középiskolai ^képzés bevezetése jelentett. Hét csoportban 184 tanuló részvételével folyt oktatás. Az iskolai oktatás keretében pedig 505 segéd- és betanított munkás vállalkozott szakmai képesítés megszerzésére. A tárgyi feltételek javításá- I ban a szülők mellett a somogyi vállalatok, szervek, intézmények erejükhöz mérten vállaltak részt. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom révén 101 iskola, 60 óvoda kapott segítséget. A társadalmi segítés az 1973. évben meghaladta a 6,5 millió forintot. Biztatóak a kiFalusi iskolák Néhány nap múlva megkezdődik a tanítás az új lábodi nyolc tantermes, napközi otthonos iskolában. Elkészült a darányi általános iskola Is. Ha a vizet bevezetik — reméljük minél hamarabb —, akkor itt is megkezdhetik a tanítást. Az új intézményben kapott helyet a községi könyvtár is. látások arra, hogy a megye minden vállalata, ipari és mezőgazdasági üzeme az erejéhez mérten részt vállal. A megyében egy év alatt az új kollégiumi helyek létesítésére tett felajánlás meghaladta a 3 miliő forintot. Az 1974/75-ös tanévvel viszonylag nyugalmasabb időszak következik, amihez elégséges feltételt biztosít az, hogy új feladatok bevezetésére nem kerül sor, s egy év tapasztalatai állnak rendelkezésre. A pedagógusok óraszáma csökke- tésének első üteme megvalósul, és a tárgyi feltételek tovább javulnak. Űj igények csak a kísérleti jelleggel és vállalkozásokkal összhangban jelentkeznek (pl.: családi életre nevelés c. tantárgy, komplex matematika, osztályozás és értékelés). Az új tanév fő feladatát ezek után a következőkben lehet megfogalmazni: a központi bizottság határozatából adódó tennivalók folyamatos végzésének biztosítása, az eredmények megszilárdítása, az iskolai munka hatékonyságának növelése. A feladatok eredményes ellátásához szükséges tudatosítani, hogy minden párthatározat, amely közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik az iskolai munkához, intenzivebb megvalósítást kíván az iskolai nevelőktől. Javítást kíván a szülőkkel való kapcsolat tervszerűsége, rendszeressége és tartalma. A régi, bevált formák és módszerek mellett keresni kell azokat a lehetőségeket, melyek az együttműködés erősítését, hatékonyságát növelik. A z 1974/75-ös tanévben méltóképpen emlékezzünk meg hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójáról. Az évforduló jelentősége nagy, és nem lenne helyes csak egy iskolai ünnepéllyel erről megemlékezni. Állítsuk az egész tanévi nevelőmunka középpontjába, mint a pozitív érzelmek fölkeltésének és elmélyítésének lehetőségét. Az új tanév indulásához a feltételek biztosítottak. A pedagógusok többségének önzetlen tenni akarása szilárd alap a feladatok végrehajtásához. Svenda István, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője Hű seg Az ősz bőkezűen ajándékozta meg a pedagógus házaspár kertjét. Igaz, kora ősz van még — de mennyi ígéret máris a még zöld bőrű, kigömbölyödött szőlőgerezdekben, roskadó gyümölcsfákon! Olyan ez a gondosan pallérozott fonói porta — közepén a takaros házzal —, mint egy kis paradicsom. Kalmár Sándorné a kertben szorgoskodott, mikor ráköszöntem: — Még visszavan a nagymosás ... Aztán jöhet a szeptember elseje. Holnap én is bemegyek az iskolába. A férjem már Kis- gyalánban van az iskolában, öt ilyenkor vissza sem lehet tartani. A kisgyaláni iskola kis iskola. Mindössze egy terem, régi sárga padokkal; Kalmár Sándor tanító úr birodalma. Tévé, modern rádió, applikációs tábla és évszázados falak. — Ide járt iskolába az apám is, a nagyapám is. Ide járt volna biztosan a dédapám is meg az ükapám is, ha lett volna iskola. Ha felütöm a régi osztálykönyvet, benne látom az apám meg az anyám nevét... A kis előszoba volt egykor a klumpatartó. — Amikor elindultunk, öreganyám két sült krumplit nyomott a kezembe. Azt szorongattam, az melegített télen egészen az iskoláig. Aztán az volt a tízórai... Ide járt a tiszttartó fia is, akit nekünk magázni kellett, s aki tegezett minket. Özvegy Kalmárné fia volt az első kisgyaláni parasztgyerek, aki érettségizett. — Mikor ötödikből a hatodikba akartam iratkozni, bevitt a tanítóm Kaposvárra a polgáriba- Aztán Kőszeg következett, a tanítóképző. Anyámnak az utolsó szemig el kellett adni a gabonát, az istállóépítésre szánt téglát, hogy tanulhassak. Megettem az első vacsorát Kőszegen — spenót volt. Utána befizettem az egész havi kosztpénzt: negyven pengőt. Azóta utálom a spenótot. A csendes, kora délutáni beszélgetésen egy mondat egy év. Egy emléksor — egy évtized. — Harminckilencben kezdtem Németladon. Többe került az élet, mint amennyit kerestem ... édesanyám pótolta ki. Hát így indultam... Aztán jött a háború, a sebesülés. Egyik szeme világa veszett oda a világégésben. S már felrakták arra a vonatra, mellyel a menekülő német csapatok sebesült magyar tiszteket vittek nyugatra Kaposvárról. — Feltettek a vonatra... de leszálltam a másik oldalon. Érthető, hogy a mozgalmas évek mélyebb emléknyomokkal ékelődnek a dolgos évtizedek közé. Feleségével együtt a fonói iskolában egytől a nyolc osztályig nemzedékek sorát nevelte ... Kalaplevéve köszönnek rájuk a falubeliek, tisztelettudó; egyetemet, 'főiskolát végzett emberek keresik fel egykori tanítójukat. Hiszen olyan visszatérni a régi tanítóhoz, mint meglelni a régi forrást- Legalább olyan felfrissítő, és milyen szomjas erre az ember! — Három éve jöttem ide vissza... Mert Göllében tanítottam a felső tagozatban. Most huszonhét gyerekem lesz, egytől négyig. Tíz elsős. Én tudom, mi a hátránya, de ismerem azt is, mi az előnye az összevont tagozatnak. Mert van előnye is. Legfőképp az önállóságra nevelésben. — Itt marad a régi iskolában? — Azt hiszem, igen... a nyugdíjigHűség: a katedrához, a faluhoz. A gyerekekhez, a tanévekhez, az irkákhoz, a népművelés, az olvasás szép gondolataihoz: mert könyvtáros is, irodalmiszínpad-vezető is. Tamási, Szép Domokos Annáját álmodta és állította színpadra tavasszal a fiatalokkal. — Két lányom van. ök is pedagógusok. A vejem is az. Képünkön egy leendő kisdiákot láthat az olvasó. Most kezdi az elsőt, és Kalmár tanító bácsinak különösen kedves, mert a nagyanyját is 6 tanította. Verset kapott a kisgyerek: Reggel rám köszönt egy fecske: Hova mész, te gyerekecske? Mondom nelci: hallod fecske! Nem vagyok már gyerekecske... Iskolás lesz most belőlem, Sokat tanulhatsz majd tőlem. A kis Bodó Jenőnek tetszik a versA tanító megáll a tanterem ajtajában: — Nekem a szeptember elseje a legnagyobb ünnep. Mindig. Legalább olyan izgatott vagyok, mint a gyerekek... Korán kelek, nincs helyem egészen addig, míg ide nem érek az iskolába. És ilyenkor jönnek az szülők ünneplőben. Szép ez a nap. Tröszt Tibor Takáts Gyula Iskolám falára Az iskolát most látom nagynak én. Hol egykor úgy kínoztak engem, nagy, sárga, vén falán fáradt szemem most egyre másra rajt felejtem. Mint égi ablak egyre-egyre nö. Majd oszlopos csarnoknak látom. Kihalt honom fölött te légy a jel e fegyverdúlta déli tájon. Te légy a jel és ódon könyveid és szobraid nemes vonása, mint szemre fény és szívre édes ír, úgy hulljon házunk asztalára. Vén hársfasor alléja most vezess. Legyél a félig-vaknak rácsa. Ne hulljon mélybe s légy a rabnak is mézhomlokú jó porkoláb ja. Vezesd e sárga, vén falak közé, melyek szemében egyre nőnek. Ágyútlan váraink, vén iskolák, ti vagytok szárnyai jövőnknek! Mint hajdúk hajdanán, sáncok ölén, szorítva kardjuk s bibliájuk, úgy légy nekünk tudás, szívünkrenőtt szabadon választott királyunk. Dolgozók középiskolája A munkásműveltségért »•Ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán«. Egyre közelebb jutunk az áhított célhoz. Igény, érdek és szükség szülte a művelődésügyi miniszter 115/ 1974. (M. K. 9.) M. M. számú utasítását a szakmunkások szakközépiskolai továbbtanulása lehetőségének megteremtéséről. Egy — szokásos hivatalos tömörséggel megfogalmazott — utasítás, amelynek melege, fénye van. Üj típusú iskolák születnek a nyomában. A munkásműveltségért. Lépés a felfelé vezető lépcsőn ... Szoliva Jánossal, a Somogy megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya középiskolai csoportvezetőjével erről az utasításról és az utasítás végrehajtásáról beszélgettünk- »A munkájuk mellett tovább tanulni szándékozó ipari, valamint élelmiszer- és fagazdasági Szakmunkások a szakközépiskolai végzettséget a jelen utasításban szabályozott szakközépiskolai esti, illetőleg levelező oktatási formában folytatott kiegészítő középiskolai tanulmányok vagy egyéni felkészülés alapján tett sikeres vizsgák útján is megszerezhetik« — ez az utasításrészlet lett beszélgetésünk mottója. A cél világos: korszerű általános, középfokú műveltséget nyújtani a szakmunkás-képesítéssel rendelkező dolgozóknak. Erősíteni világnézeti, politikai, erkölcsi fejlődésüket, alkalmassá tenni őket az önművelésre, szakmai ismereteik önálló bővítésére, a politikai és közéleti tevékenységben való részvételre, szabad idejük értékes felhasználására. Szoliva János elmondta, hogy a képzésben azok a dolgozók vehetnek részt, akik az általános iskola nyolc osztályát sikeresen elvégezték, és szakmunkás-bizonyítvánnyal, munkaviszonnyal rendelkeznek. Az új típusú Iskola hároméves. Esti vagy levelező tagozatok alakultak. De az egyéni felkészülést is lehetővé teszi a miniszteri utasítás. A harmadik évfolyam sikeres elvégzése után a hallgató érettségi vizsgát tehet! (Akik erre nem vállalkoznak, azok valamennyi tárgyból tett vizsga után szakközépiskolai végbizonyítványt kapnak.) Nagy lehetőség ez minden szakmunkás számára. Önmaga kiteljesítésére, műveltségének emelésére. És tiagy lehetőség az üzemnek, gyárnak is. Hiszen szélesebb útja nyílik a tágabb horizontot látni képes munkásgárda megteremtésére. Élni kell a lehetőséggel! S vállalni az áldozatot is- Még össz pontosítottabb munkaszervezéssel, továbbtanulási ütemprogram elkészítésével sikeresen veheti az »akadályt« minden üzem. Hogyan indul Somogybán az új típusú iskolai forma? Szoliva János elmondta, hogy megyénkben a barcsi gimnáziumban és szakközépiskolában, a csurgói gimnáziumban és óvónőképző szakközépiskolában, a fonyódi 521. számú Szakmunkásképző Iskolában, a marcali Lady János Gimnázium és Szakközépiskolában, a nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközpiskoláhan, a siófoki Perczel Mór Gimnáziumban és Szakközépiskolában, a tahi Rudnay Gyula Gimnázium és Szakközépiskolában és a kaposvári Táncsics Gimnázium és Szakközépiskolában lesz szeptembertől ilyen oktatás is A felsorolásból világos, hogy a kiválasztásában is tervszerűség van. Az új típusú iskolák tanulóinak általában nem kell utazniuk. Nagy szervező munka van az eredmény mögött. Az iskolák igazgatói személyesen vagy levélben keresték fel a körzetükhöz tartozó üzemek, gyárak, vezetőit, s tájékoztatták őket a lehetőségről. A2 esetek túlnyomó többségében nagy segítséget kaptak. Szerepet vállaltak a szervező munkában, az üzemi, vállalati párt- alapszervézetek vezetői és a szakszervezeti funkcionáriusok is. Most már lemérhető, milyen kedvezően fogadták a somogyi szakmunkások az új iskolatípust. A vártnál is többen je- jelentkeztek. Nagyatádon például két osztály kezdi meg a munkát nyolcvannégy tanulóval. A Táncsics Gimnázium és Szakközépiskolában — ahova eddig több mint ötven szakmunkást vettek föl — esti tagozat formájában indul meg az oktatás, a többi iskolában levelező tagozat létesül. Mindenütt megrendelték a tankönyveket. Az oktatáshoz szükséges tantervi rendelkezések és az egyes tárgyak tantervi és módszertani útmutatói már megérkeztek, A felnőttoktatásban legtapasztaltabb tanárok foglalkoznak majd az új típusú iskola hallgatóinak képzésével. A lehetőség tehát adott. S ez óriási jelentőségű. De szükség lesz a kitartásra, az akaraterőre. És ez már a beiratkozottakon áll. A jó munkahelyi környezet, a vállalati vezetőség is sokat tehet a sikerért. Hiszen — mint mondtuk — vállalati érdekről is szó van itt! És nem túlzunk. ha azt mondjuk: egész népünk érdekéről. Somogybán a kezdet bíztató. L. !.. Somogyi Néplap 0