Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

ÖNSAJNÁLAT NÉLKÜL A nemzeti tudatról és a szocialista hazafiságról a marxizmus klassziku­sai is és a kortárs gondolkodók is örök érvényű, lényegi igaz­ságokat fogalmaztak meg. A mindennapi élet során mégis sokszor téves, torz vélemény­nyel találkozik az ember, ami­kor fórumon vagy magánbe­szélgetésen azt fogalmazza meg valaki: mit jelentett ma­gyarnak lenni a múltban és mit jelent a jelenben, a jövő­ben. Vegyünk szemügyre két kö­zeli és tömegek által is érzé­kelt megnyilvánulást. Révész György filmjében, A Pendra- gon legendában azt kérdezik a magyar tanártól Londonban, bogy mi is az a magyar? »Az, ugye, a német nemzethez tar­tozik?« »Vagy román?« Vagy valami más? És a magyar ta­nár, amikor rábukkan a Pend- ragonok históriájának egyik érdekes adalékára, elemi örö­mében énekelni kezd: »Érik a hajlika, búuuzakalász ...« Nem véletlenül került ez Révész filmjébe. Köze van az alapul szolgáló regény írójának, a nagy irodalomtörténésznek. Szexb Antalnak a nemzettu­datához, a magyarságtudat­hoz. Ennek persze pontosan kell ismerni a személyt, a he­lyet, az időt. Vagyisj. olyan embert kell látnunk, aki euró­pai szellemi áramlatokkal ol­tódott be, aki világirodalmat népszerűsített itthon, s aki egy­re jobban érezte a látványos nemzeti köntöst magára öltő, de alapjában hazafiatlan, em­bertelen szellemi, politikai irányzat izmosodását: a fasiz­musét. És a talajtalanság ér­zete sodorta e pesszimizmus­hoz. Ami irodalomtörténeti, művészi vonatkozások miatt érthető és indokolt Révész Györgynél, azt nem értem vi­szont Szabó György filmjében, az egyébként is rosszul sike­rült — a múlt szombat este lá­tott — Az utolsó játszmában. A fiktív történetbe egy ma­gyar nemes alakját szőtte, aki­nek a történet szereplői feltet­ték a kérdést: kik is a magya­rok? Persze ebben a kérdés- feltevésben bendl van már egy eleve adott válasz: a ke­vés, amit tudnak rólunk, illet­ve a sok, amit nem tudnak ró­lunk. Ügy vélem, kétszeresen is rossz és felesleges így ez a kérdésfeltevés. Rossz a játék történelmi idejében, mert a XIX. század első felében any- nyit hallott rólunk Európa, mint Nándorfehérvár óta soha­sem: először egy tragikomikus nemesi felkelés, majd futás -— a győri »akció« — révén is­mertek meg bennünket Napó­leon franciái.'Néhány évtized­del később egy, Európát megrá­zó tragikus küzdelem révén. Az 1848 40-es forradalomról és szabadságharcról van szó. S ez Marxot és Engelst is foglal­koztatta, nemcsak az aggodal­maskodó, hintapolitikus Pal­merston angol nagykövetet — amellett, hogy megrázta, fel­rázta a haladó európai közvé­leményt. S aki akkori dolga­inkról, szerepünkről n^m tud — akár angol, francia vagy más állam polgára — az nem velünk nincs tisztában, hanem az európai történelem egyik fontos, mozgalmas, hősi kor­szakával. Ennélfogva nem ma­gunkat kell sajnálni, hanem a tudatlanokat. E gy szó mint száz: nem jó így ez a kérdésfel­tevés, mert egy nosztal­gikus divattünet érződik ben­ne, amely abból a tévhitből származik, hogy nem tudnak rólunk ma sem. Nem arról van szó, hogy ne nézzünk szembe azzal, milyen hírünk van a vi­lágban, hanem arról, hogy mindig a valóságnak megfele­lően nézzünk szembe ezzel. Nem lehet általában, né­hány múlt és jelenbeli kiraga­dott példa — jó vagy rossz példa — alapján nosztalgiába menekülni és sóhajtozni ön- sajnálkozóan. Hogy a, valóság­nak megfelelően nézünk vala­mivel szembe, ez azt jelenti: mindig figyelembe kell ven­nünk a történelmi kort és kö­rülményeket, politikai és más természetű kapcsolatainkat, amelyek a világhoz fűznek bennünket. József Attilát idéz­ve sokszor mondják, hogy ő írta — s ezt is a nosztalgia iga­zolására hozzák fel —: »ma­gyarnak számkivetve.. .* Vagyis, hogy száműzetésnek tekintette, ismeretlenségnek tartotta magyar voltát. Így magyarázni egy kiragadott idé­zetet, bizony, sanda dolog. A verset tovább kell mondani: » ... lelkem sikoltva megriad — / édes Hazám, fogadj szí­vedbe, / hadd legyek hűséges fiad.« A hazafiság, a magyar­ság vállalása és vallása ez a vers. S ha megnézzük, hogy mikor írta, ha végigmondjuk a szonettkoszorút, akkor világos­sá lesz az is, hogy sikoltva riadó lelke miért érezte a tor­nádóként felkavarodó fasiszta szélben számkivetettnek ma­gyarságát. S ezzel a »számki­vetett« magyar költészetével plyan erős hatást gyakorolt József Attila a mai olasz lírá­ra például, amilyet a német Brecht a modern drámára. Fölfordulás és remény A kaposvári egészségügyi szakiskola gondjai " Somogy természeti ritkaságai A ladj kastélypark A MEGYEI természetvédel­mi bizottság munkájának je­lentős része már hosszú idő óta a megyében levő parkok helyzetének vizsgálata, a par­kokban található természeti értékek számbavétele, meg­óvása. A bizottság munkacso­portjai Somogybán 56 parkot i'ettek nyilvántartásba; közü­lük a legértékesebbeket — vé­delemre méltó természeti érté­kük miatt — szervezetten gon­doztatja államunk. A legutóbbi időben gondoskodott a bizott­ság a kaposvári Rippl-Rónai- villa parkja, az iharost és iha- rosberényi kastélypark, a héri­cséi kastélypark és a niklai Berzsenyi-emlékmúzeum park­ja védelem alá ,való helyezésé­ről. A ladi kastélyparkot már' óvja a természetvédelem; az erdőgazdaság gondozásában van. Kaposvárról vonattal vagy autóbusszal könnyen megköze­líthetjük Ladot. Ez a szép ne­vű település a zselici dombok és a belső-somogyi homokvi­dék határán van. Rendezett, tipikusan somogyi község. A 49 katasztrális hold terü­letű parkban áll a századfor­duló idején épült — romanti­kus stílusú — kastély, amely­ben a község általános iskolá­ja működik. A kastélyhoz csatlakozik hangulatos épületé­vel a ladi erdészet igazgatói épülete is. (Milyen kár, hogy a kastély a 1 tájba nem illő, ot­romba betonoszlopos drótkerí­téssel van elválasztva a me­gye egyik legértékesebb és ta­lán legszebb parkjától. A drótkerítés helyett valamilyen cserjével, sövénnyel is meg­oldható a térelválasztás.) Francia parképítők tervei alapján készült ez a ritkaság számba menő park. Változatos domborzat, jó vonalvezetésű utak, értékes növények jellem­zik. Lépten-nyomon egyedül­álló növényritkaságok kerül­nek a sétáló elé. Különösen gazdag e park a fenyőféléken. Mammutfenyő, kolorádófenyő, normand jegenyefenyő, óriási jegenyefenyö és sokféle örök­zöld fa hívja föl magára a fi­gyelmet. Égnek törő, sok éves óriások között barangolunk. Tsugák, tiszafák kerülnek elénk. Egye­dülálló annak az első magyar fenyöhibridnek legszebb pél­dánya, amelyen már toboz is terem. Ez a Picea »Saághy...« Nemcsak a fenyőfélék tele­pítése volt szívügye Ladon a parképítőknek: ritka lombos fákat is ültettek ide. Messziről kitűnik óriásivá nőtt sötét iombkoronájával a sok zöld fa közül a hatalmas vérbükk. Itt található e parkban az or­szág legnagyobb szomorú bükkje is. A gazdag fűállományú park­ban hangulatos pihenősarko­kat, erdei’bútorzattal gazdagí­tott, kellemes időtöltésre alkal­mas pihenőhelyeket épített ki a fenntaró, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Nagy öröm látni, hogy a ne­mes és ritka növényeket mi­lyen féltő gonddal kezelik s ebben a munkában milyen nagy részt vállalnak' erdé­szeink. Ha arra gondolunk, hogy az általános iskolában tanuló diá­koknak milyen < nagy kincset jelent a közvetlen közelségben levő, nagy természeti értéke­ket képviselő park, a pedagó­gusok munkáját is becsülni tudjuk. A TANULMÁNYI kirándu­lást szervező iskoláknak és a szép természeti értékek iránt érdeklődnek csak ajánlani tu­dom a ladi park megtekinté­sét. Fényképezésre mindenkor lehetőség van itt és egy szép kirándulás élményével gazda­gabban tér haza, aki megláto­gatja a védett ladi kastély-par­kot. Bcncze József a Somogy megyei Természet­védelmi Bizottság tagja Ha önmagunkat akarjuk meghatározni, igen sok tényt kell figyelembe venni. S hogy mit mondanak rólunk, az pon­tosan attól függ, hogy mit te­szünk itthon s, erről milyen üzeneteket küldünk szét. Olyant például, hogy nálunk — a nemzetiségi politika szép eredményeként — valaki hor- vát anyanyelvű létére is lehet magyar állampolgár és magyar hazafi is. S ebben az a szép, ahogy ezt egyszerű emberek egyszerű szavakkal, a maguk nyelvén mondják, vallják. És még valamit. Magyarsá­gunk meghatározásánál érde­mes valamennyi égtáj felé te­kinteni. Hiszen a mozgalmas XX. század már megcáfolta azt a korábban érvényes tényt, hogy csak Nyugat lehet a prog­resszivitás mintája, hordozója. E században sok meghatározó [ példát adtak más földrészen j is. Mert érdemes arról is gon­dolkodni, hogy mit mondanak [ rólunk Mongóliában, például, j vagy a fekete Afrikában, ahol I gyógyítunk, gyárat építünk. 1 Eszembe jut a tv-híradó ! kommentátorának ■ szerény j megjegyzése a szovjet—magyar j kapcsolatokról, a kölcsönös [ partneri viszonyról. Vajon ele- i %z^z get tudunk-e erről? — kérdez­te. Vajon eleget beszélünk-e ennek valamennyi részletéről? Nehéz dolga lenne az olvasó­nak, ha egytiltőben végig kel­lene futnia azon cikkek sorát, amelyeket a szovjet emberek e napokban olvasnak párt- é: kormányküldöttségünk láto­gatása révén rólunk, tízmil­liós közösségünk gondjairól, eredményeiről. Több százmii- [ lió embert tájékoztatnak ró lünk, hatalmas közvéleményt. | összkomfortos És persze nemcsak az alkalom kapcsán, hanem a hétközna­pok lehetőségeivel is. * jt írünk a világban az Az épület korábban is nagy érdeklődésnek örvendett, hi­szen a kórház területén ezeket a falakat húzták föl a legré­gebben, körülbelül százhar­minc esztendővel ezelőtt. Min­den indok együtt volt, hogy műemlék jellegű épületnek nyilvánítsák. Az utóbbi időben nem gyö­nyörködni járnak a Somogy megyei Tanács V. B. Egészség- ügyi Szakiskolájának épületé­hez. hanem mérgelődni. A szakemberek sem a műemlék­jelleget vitatják meg, hanem azt, miként lehetne megmen­teni s jelenlegi céljának meg­felelően használói az épületet. A tisztaság, az ápolt, virágos folyosók hosszú-hosszú ideig megtették a magukét: elterel­ték a figyelmet az épület gondjairól. Különösebben sen­ki sem érezte fontosnak a te­tőtől az alapokig átvizsgálni a szakiskolát. Pedig — mint kö­rülbelül egy éve kiderült — nem lett volna haszontalan ko­rábban megejteni egy ilyen el­lenőrzést. Tavaly az egészség- ügyi szakiskolával szomszédos tbc-gondozóban kigyulladt egy raktár, s ez egy csomó hibát dobott a felszínre. A Somogy megyei Takácsi Tervező Válla­lat szakvéleményt készített a födémről, s kerek perec ki­mondta : a tető miatt az épület több helyen életveszélyes. Ez részben abból adódik, hogy el­öregedett s több fajta a fö­dém. Találtak úgynevezett csa­pos gerendafödémet, bontottat is, valamint acélgerendák köz­ti poroszsüveg-boltozatot. Az j öszvér állapot következménye- I ként életveszélyesnek kellett nyilvánítani a tbc-gondozó és az egészségügyi szakiskola több helyiségét. Ez betette a kaput az amúgy is rengeteg ne­hézséggel birkózó szakiskolá­nak. Ki kellett üríteni az is­kola egyetlen negyven szemé­lyes tantermét, föl kellett szá­molni harminckét kollégiumi helyet. — Mindenfélével próbálkoz­tunk, de eredményekkel nem­igen dicsekedhettünk. Az idén áprilisban súlyosbodott a so­runk, mert kiderült, hogy tel­jesen elöregedett az épület víz­vezeték-hálózata. A szennyvíz egyszerűen befolyt az épület alá, a tbc-gondozó filmhívójá­nak vize is alánk csordogált. — Mit tett a szakiskola? — Haladéktalanul megbíz­tunk egy építőipari ktsz-t a munkával. Haladnak is tisztes­séggel, bár ez a munka a jelle­ge miatt nem hoz egyben nagy gyorsaságot is. A javítás ter­mészetesen fokozta a fölfor- dulást. — Most tulajdonképpen mi­lyen körülmények között fo­lyik a tanítás? — Nem nehéz rájönni, föl­dúlt épületben hogy érzi ma­gát a tanár és a tanuló. A zsú­foltság; a rendetlenség sokak­nak kedvét szegi, pedig ez egy ilyen' hivatás küszöbén nem használ. A feladatunk rendkí­vül felelősségteljes, hiszen a mi tanítványaink állnak majd az egész megyében a kórházi ágyaknál, s az egészségügy más területein is. A nagyatádi kór­házban is számítanak leánya­inkra. — Mi lesz, ha nem változik semmi? — Az igen nagy baj lenne. Talán még az is szóba jönne, hogy más megyébe telepítik az egészségügyi szakiskolát. Dr. Csáky László, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője jó hírrel foga­dott: — Röviddel ezelőtt az erre­ne jobb fölépíteni, de valószí­nű, hogy több tantermet. — Mikor készülnek el a ter­vek? — Hamarosan útnak indul­nak a szakembereink, és olyan, már kész, a mi célunk­ra fölhasználható épületet ke­resnek, amelynek kevés vál- toztatásávjal átvehetnénk a terveit. — Tegyük föl, minden a leg­nagyobb rendben lesz; akad terv, kivitelező és természete­sen pénz is. Így mikor lenne kész az épület?. — Körülbelül a jövő év vé­gére. Itt tartottunk, amikor csör­gött a telefon. Dr. Csáky Lász­lót arról tájékoztatták, hogy elkészült egy tanulmányterv. E szerint egy épületben lenne több fontos intézmény, így az egészségügyi szakiskola, az or­vosszálló és a medikusszáiló is. — Mielőtt a tanulmányterv várható sorsáról érdeklődnék, hadd kérdezzem meg: mi az oka, hogy eddig nem jött ko­molyan számításba egy új egészségügyi szakiskola létesí­tése Kaposváron. Bár úgy tu­dom, jónéhány esztendeje re­besgettek valamit róla. — Nem tudni pontosan, miért maradt abba a dolog, de ez már nem is érdekes. Az a lényeg, hogy a szakiskolát nem Somogy, hanem az egyik szom­szédos megye kapta. Azonban újra itt a remény, s az erőfe­szítések talán meghozzák a gyümölcsüket. — Azaz? — Ha jó a terv, s a megvaló­sításához pénzt lehet előterem­arra elszállásolt lányok ügyé- I teái, új egészségügyi szakisko­Hallgássuk meg Kaposi Ven- delnét, a szakiskola igazgató­nőjét: — Iskolánk több mint négy- középfokú , egészségügyi dolgozót — ápolónőt, gondozó­nőt, asszisztenst — képez. A hallgatók jórészét kollégium­ban kell elhelyeznünk. Erről akkor sem mondhatunk le, ha ; képzetesekről van szó. Néhány az eddigi helyen nem lakba- I mi,Uiós költséggel fölhúzná- , . . . ínak egy előregyártóit elemek­tunk tovább. A városi tanács j böl tervezett épületet a kórház és a kórház segített rajtunk, kertészetének a helyén. Még Tizenhat diáklányt egy Kos- í nem tudni pontosan, mit len- | suth Lajos utcai háromszoba-r----------------------——————-----­b en sikerült eredményt elérni. Az egészségügyi szakiskolával szemben van egy épület, amelynek több helyiségét sza­baddá teszi a kórház. Itt ide­iglenesen, ismétlem: csak át­menetileg, sok lány otthonra talál. Megszüntethetjük a zsú­foltságot és elfogadható körül­ményeket adunk a tanulóknak addig, amíg nem lesz ennél jobb megoldás. — Mi lenne az? — Erről nagyon óvatosan beszélek, mert még csupán el la lesz Kaposváron. Tudom, sok még a ha, de túlságosan korán érdeklődnek- ahhoz, hogy többet mondhatnék. Mindenesetre megnyugtató, hogy nemcsak kutatják a megoldást, nem csupán a hol­nap és a holnapután nyomá­ba erednek* hanem amit Tehet, most is megtesznek. Hatásos példa erre «a szakiskolával' szemben magasodó épület he­lyiségeinek megszerzése. A vízvezetek-rendszert javítják, a födémcsere azonban egyre késik, remélhetően már nem sokáig. Várjuk, mikor közöl­hetünk jó hírt a számításba vett panelépület és a most'el­készült tanulmányterv ügyé­ben. Pintér Dezső ilyen partneri kapcsola­toktól nagyban függ, s ez egyben a szocialista haza­fiság méltó kiteljesedése is. Érdemes szembenézni múlt­ban és jelenben, valamennyi égtáj felé tekintve — magyar- Ságunk hírét kutatva. Valóban, j eSF másik helyiségben kaptak lakásba küld­tünk; könnyű elképzelni, mi­lyenek a körülményeik egy fürdőszobával s egy mellékhe­lyiséggel. Huszonnégy leányt a kórház fogadott be a medikus­szállóba. Eddig tanteremnek használták a lányolt átmeneti hálótermét. Tizennégyen ugyancsak a medikusszállóban, rr Ősz, olvasólámpa mellett parttalan büszkeségre nincs okunk, de az önsajnáló nosz­talgiára sem. Tröszt Tibor ideiglenes otthont. — Nem kínálkozott lehető­ség a helyzet javítására? Ámokfutás Kertész Ákos forgatókönyvéből készítette Fazekas Lajos má­sodik játékfilmjét. A történet egy 48 óráig tartó szerelemről, két keserű ember találkozásáról és elválásáról szól. A főbb szerepeket Gyöngyössy Katalin, Huszti Péter, Darvas Iván, Máriáss Melinda és Patkós Irma játssza. A filmet Holtai Lajos fényképezte, a zenét Vukán György szerezte. Ady költészete elévülhetet- lenségének nem a legfőbb bi­zonyítéka, hogy évszakfordu­lón éppen az ő versiéből idé­zünk. A Vér és arany című kö­tetében jelent meg: »Párisba tegnap beszökött az ' Űsz. Szent Mihály útján suhant • nesztelen ... « Az őszről esik szó tehát a továbbiakban. Friss híreink kö­zött is akadnak olyanok, ame­lyek az évszak érekzését jel­zik. Megérkezett az első ba- nánszálítmány a nagykanizsai déli^yümölcs-érlelő raktárba. Csillagászati hét kezdődik Bu­dapesten, Veszprém, Hajdú- Bihar és Borsod megyében, il­letve Esztergomban. Másodszor borult virágba az almafa Ve­rőcén — az idősebbek szerint ez hosszú, meleg őszt jelent... Az pedig egyszerű sablon lett, hogy a tavasz az újjászü­letés gondolatát ébreszti ben­nünk, az ősz pedig a melankó­liát. Az évszakok közvetlenül is hatással vannak az emberre. Barnára színesedett bőrünkért szerethetjük a nyarat, festői színkompozíciójáért az őszt, fehér paplanéért a mindinkább hiányolt telet, zöldet fakasztó sugaraiért a tavaszt. Életünk ritmusában is vál­tozás áll be. Az őszi naptár első lapjára erről szeretnék ír­ni. Gazdálkodási tapasztala­tokra vezethetjük vissza a szeptemberi tanévkezdést, hogy nem éppen a betakarítás kellős közepén indul meg az élet az iskola falai között. De. jó a példa, mert igazolja azt is, hogy — őszi melankólia ide, őszi melankólia oda — a betű- ,vetést most tanuló emberke szomja most még csillapítha­tatlan. A művészi élmények forrá­sai közül szívesebben választ­juk ilyenkor azokat, amelyek látványosságukkal is magukkal ragadnak. A tihanyi apátság orgonahangversenyén a kö­zönség nagy része a látványos­sággal együtt élvezi a nagysze­rű muzsikát. Szegeden a sza­badtérire átrendezik. a kőszín­házi előadást, még jobban elő­térbe kerül a látványosság. Így fedezték fel a fiatalok Szent­endrét is a színháznak! Az ■ ősz így — művészi-elő­adói szempontból — a nyár el- .entéte. Ha a nyár a hatalmas szabadtéri előad ."Termek sze­zonja, akkor az ősz a kamara­terméke és az elmélyült él­ményszerzésé. Rövidebbek a napok, hamarabb kígyóinak a lámpák a házak ablakaiban. Talán ez az egyedüli nélkülöz­hetetlen díszlet maradt meg a sok közül. Maradjunk még a párhuzamnál! A nyár harsá­nyan kínálja a színes szórako­zást; az ősz talán szerényeb­ben. Csak mi ne legyünk sze­rényebbek! Tervezzünk teli vággyal. Ezt tanuljuk meg a tavasztól! Ne engedjünk a me­lankóliának, legyünk úrrá a szürke égbolt fölött, napsüté­ses kedvvel. H. B. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents