Somogyi Néplap, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

os grafikai hét

GRAFIKAI HÉT kezdődik ma a Képcsarnok Vállalat kiállítótermeiben. Október 5-ig tartanak a bemutatók.

Az esemény annál inkább figyelemre méltó, mert a vállalat ez év július elsejétől a nemzetközi műkereskedelemben meghonosodott szokásoknak megfelelően, a grafikai lapok terjesztésénél új előírásokat szabott meg. Lényege: a sokszorosított grafikák csalt sorszámozva kerülhetnek a forgalomba. Mit jelent a grafikára jegyzett töri szám? A számláló jelzi, hogy hányadik példány, a nevezőből megtudni, összesen hány példányban készült.

A gyűjtők kívánsága teljesült ezzel.

Őket érdekelheti az is, hogy az úgynevezett lose grafikai lapokat ezentúl paszparturba helyezve árusítják, így nem piszkolódik. A keretezett rézkarcokat — grafikákat — pedig nem kasírozzák föl, azok művészi értéke nem csökken.

Mindinkább tért hódít az egyéni gyűjtés. Itt csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy éppen a kaposvári Vaszary- teremben rendezte meg a vállalat ezen a nyáron a műgyűjtők kiállítását. Jelentős azoknak a száma, akik a Képcsarnok Vállalat kiállító- termeiben vásárolják meg gyűjteményük javát. A gyűj- í tésről is sok mindent elárult ez a bemutató. Egyrészt azt, I hogy hosszabb érlelődés szűk- | séges, míg a vevőből valóban j gyűjtő lesz. A festmények gyűjtésének a jellemzője, hogy [ valamennyit igyekszik falra helyezni a tulajdonos. A végső határt építészetünk jelenleg szűkebbre szabja, mint ahogy bizonyos igények jelentkeznek.

Kevesebb a gondja annak, aki grafikákat gyűjt. Ugyanis ez a műfaj nem igényli, hogy a lakás dekorációjába is beleszóljon. Sokan még az olcsóbb grafika miatt fordulnak ehhez a műfajhoz. A gyűjtő mappáSomogy megye múltjából

Az ötödik évkönyv

V

tXH «

Rékássy Csaba: Daidalos és Ikarus (rézkarc).

ban tarthatja a grafikákat, megvédheti minden károsodástól, s nem számít az sem, hogy hány alkotás van a birtokában.

A művészi ízlés fejlesztésében is talán a grafikák széles körű terjesztésétől várhatunk a legtöbbet. A könyv mellett ott van a helye minden lakásban. (A könyvek többségében is grafikák segítik a képzeletet az olvasásban, illetve mint önálló alkotások — úgy is mondjuk, hogy kísérőrajzok — a vizuális nevelést szolgálják.) És ha már itt tartunk, ne- feledkezzünk meg a plakátgyűjtés divatjáról sem. Sok fiatal lakásában, lakrészében a plakátgrafikán keresztül van jelen a képzőművészet.

A KAPOSVÁRI Vaszary- teremben a bemutató érzékel- [ teti, hogy új úton halad a ! grafika terjesztése. Meggyő- ! ződhetünk az igényességről, a választás lehetőségéről.

I A grafika — ez gyűjtőfogalom — kevés eszközét, módszerét vonultatja föl ez a kiállítás. A bemutatott művek közül csupán egy készült linótechnikával, s egy rézmetszéssel, a többi mind rézkarc.

Horányi Barna

Az ötödik évkönyvet kaptuk kézbe, mely tanulmányo. kát tesz közzé Somogy megye múltjából, a levéltár kiadásában. A levéltár közreműködése természetesen többet jelent egyszerű kiadványozásnál ebben az esetben, hiszen anyaga igen nagy részben forrás is. Országos hírű történészek és helytörténészek fóruma lelt ez az évkönyv, amely évről évre új eredményekkel gyarapítja a köztörténetírást, mondjuk ki: különösképpen a gazdaságtörténetírást. Egyben fontos segédeszköz is az évkönyv azoknak, akik a történelmet tanítják a katedrán.

Tizenkét tanulmányt tes2 közzé a Kanyar József szerkesztette évkönyv ötödik száma. Az olvasó figyelmét elsősorban talán Ruzsás Lajos tanulmánya vonja magára: A dunántúli mezővárosi fejlődés a kései feudalizmus korában. Miközben a mezővárosok alakulásának tipikus mozzanatait igen világosan ragadja meg a szerző, egyben fontos adalékokat közöl Kaposvár fejlődésére vonatkozóan is. Igen szemléletes tükrét adja a 18. századi társadalmi viszonyoknak, annak a folyamatnak a bemutatásával, melynek láttán világossá válik előttünk a társadalmi mozgás, az, hogy a hajdúréteg miként lesz mezővárosi polgárrá, illetve miként igyekeznek ezt a réteget feudális függőségbe kötni. A tömör tanulmány jól aláhúzza a mezővárosok szerepét e korban: "A mezővárosok az 1800- as évek harmadik harmadáig nagyobb forgalmat bonyolítottak le és Magyarország gazdasági életében nagyobb szereI pet játszottak, mint a szabad királyi városok«.

Milyen volt a városokat körülvevő óriási birtokok, uradalmak rétegeződése, fejlődése? — erre válaszol Tóth Ti- I bor, aki ismét a mernyei ura- [ dalom »anatómiájából« közöl adatokat és tanulságokat, ezúttal a jobbágyfelszabadítás előtti időket szemrevételezve. A tizenkilencedik század fontos gazdaságtörténeti — megyei vonatkozású — fejezetét ismerteti Takács Éva tanulmánya: Adatok az állami erdészeti igazgatás első korszakának a történetéhez. A tanulmány élére szellemesen kiválasztott mottó nem hagy kétséget afelől, hogy a szerző munkája nemcsak a történelemtudomány művelőinek kínál tanulságot, hanem a ma gazdálkodóinak is. Andrássy Antal a forradalom és szabadságharc mozgalmas idejét idézi, a megye helyzetét vázolja a császári megszállás hónapjaiban.

A századvég fontos dokumentumát, az 1895. évi garár- összeírást veszi vallatóra Kanyar József. A sokrétű forrás lehetőséget adott arra, hogy ennek alapján vázolja a századfordulóhoz közeledő megyei mezőgazdálkodás képét.

Kétségkívül a 18. és a 19. századról rajzolódik ki igen gazdag kép az évkönyvben. Különösen gazdaggá teszi mindezt két portré: az egyik Boros László: Dorffmaister Somogybán című munkája a festőről és műveiről, a másik a mérnök Vörös László emlékezetét teszi elevenné — Ben\ defy László tanulmánya. i

A korábbi időket három tanulmány idézi: Bálint Sándor í írása a kora középkorig megy

vissza, Szent Egyed kultuszát és ennek nyomait vizsgálja a néphagyományban. Folklorisz- tikus vonatkozásai miatt különösen érdemes a figyelemre, hiányérzetet csupán a bevezető passzus kelt bennünk. Az etimológiához biztosabb és időszerűbb utalást adhatott volna Gombocz-Melich szófejtésénél, akár Bárczi, akár Kálmán Béla, vagy a legújabb etimológiai szótár utalásai alapján.

Komjáthy Miklós beszédes forrásokat tesz közzé: a somogyi Konvent II. Ulászló kori okleveleit. Csorba Csaba a végvári rendszer fontos pontjait elemzi: az erődített és várrá alakított kolostorokat a Dél- Dunántúlon.

A huszadik századi történelmet két írás képviseli: Szili Ferenc Az 1905—1906. évi kormányzati válság és annak következményei Somogybán címmel értékes tanulmányt közöl, amelyben igen fontos bevezetőt ad a megye kapitalista agrárfejlődéséről, majd mindennek a közigazgatási, társadalmi vonzatáról. Az agrármozgalmak ismertetésében biztosan rajzolt ellentmondásokat mutat be a szerző, s mindazon eredőket, amelyek végül is elvezettek a koalíció győzelméhez.

A második világháború elején lengyel menekültek kerültek Somogyba, sorsukat, helyzetüket elemzi Lagzi István tanulmánya.

összegezésképpen elmondhatjuk: sokszínű, sokoldalú

történelmi olvasmány a legújabb évkönyv, s várakozással tekintünk a továbbiak elé, hiszen különösen a huszadik század még sok művelődéstörténeti, munkásmozgalmi kérdést kínál feldolgozásra.

T. T.

Növényvédelmi tájékoztató

Régi hirdetések mai szemmel

Elnyelte az idő a hangoskodó, rikoltozó reklámokat. Némelyikük azonban még ma is úgy él emlékezetünkben, mint egy-egy közkedvelt sláger vagy kupié fülbemászó dalfoszlánya. Ki ne emlékeznék az olyan »klasszikus« sorokra, mint »haladjon ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!«. Vagy: »amíg ön alszik, a Dar- mol dolgozik«. S nem egy árumárka neve — a Dreher, a Stühmer, a Meinl és a többi — máig is élőbb, mint sok mai.

Beszterczei János, a Magyar Hirdető helyettes főosztályvezetője már a hirdetések hőskorában ott bábáskodott több klasszikussá vált »slogan« megszületésénél. Az idők során vastagra dagadt jegyzőfüzete színes sztori-gyűjtemény, de egyben tanulságos pszichológiai dokumentum is.

— A reklám az egyik legérzékenyebb s egyben a legszeszélyesebb műszer. Pályafutása előre pontosan soha nem jósolható meg. Sokszor a legsemmitmondóbb szövegek tüneményes karriert- érnek el, máskor a legnagyobb szakértelemmel megkomponált poénok is zátonyra futnak. Nem ritkán a véletlen is közrejátszik a sikerben vagy a fiaskóban. Annak idején például rendelet született arra, hogy történelmi nagyjaink nevét tilos árucikkek népszerűsítésére felhasználni. Így a Hunyadi, a Ferenc József, az Erzsébet-ke- serűvíz elnevezés egyszeriben »tilalmi listára« került. A kínálkozó alkalmat azonnal meglovagolta egy »céhbeli«, s másnap azt a hirdetést tette közzé: »Nagyjaink nevét reklámként felhasználni nem szabad, de az Igmándi víz Igmán- di víz marad!« Átütő sikere lett.

— Egy vidéki temetkezési vállalkozó arra kért bennünket, hogy — busás honorárium fejében — szerkesszünk részére valamilyen ötletes hirdetést. Tíz változatot küldtünk neki. A sok töprengéssel öszszehozott szövegekkel nagyon meg voltunk elégedve, s a végére tréfából odabiggyesztettük: »Hát érdemes élni, amikor Kropacsek oly szépen temet?« Visszaírt, hogy köszöni, egyiket sem kéri, csak ezt az utolsót.

— Egy másik alkalommal, még a gazdasági válság idején jónevű makói szabómester fordult hozzánk hasonló kérdéssel. Kikötötte, hogy a szöveg tömör és frappáns legyen. Kívánságát ezzel az összeállítással teljesítettük: »Bánó Manó zakószabó, Makó«.

— Egy vidéki étterem-tulajdonos viszont közreműködésünk nélkül is profiknak is becsületére váló hirdetést fabrikált: »Uram, jöjjön hozzám ebédelni, mert ha nem, mind a ketten éhen halunk«.

— Persze, arra is sok példa van, hogy egészen sablonos kínrímek kirobbanó' sikert hoztak. Ilyen volt például ez: »Rádiója rossz, vagy serceg? Megjavítja gyorsan Herczeg!«

Egy jónak vélt rím kedvéért sokszor a helyesírást is áruba bocsátották: »Wintertől szén, fa, kox, télen fázni soh- se fox«.

Oláh Béla

Q gyümölcsfák szüret utáni védelme

A csapadékos napok megnövelték az alma- és körtefa- varasodás veszélyét. Védekezésre jelenleg csak a leszüretelt gyümölcsfákon van lehetőség. A kórokozó ellen gombaölő szert kell használni, ugyanis a fertőző képletek szaporodása a jövő évben korai, erős fertőzést eredményezhet. Permetezésre javasoljuk a Fundazol 0,08 százalékos (100 liter vízhez 2 dkg), a Dithane M—45 0,2 százalékos (100 liter vízhez 20 dkg) oldatát. A kaliforniai pajzste- tű lárvái ellen a permetléhez Safidon 40 WP, Sevin 85 WP, 0,2 százalékos, vagy Foszfo! tion 0,3 százalékos oldatát kell ' | keverni. Ezek a rovarölő sze- | rek házikertben is eredményesen alkalmazhatók, j A nedves, csapadékos idő az őszibarackosokban elősegiti I a levéllikasztó betegség terjedését. Már most is megfigyelhető, hogy a beteg lomblevelek idő előtt lehullanak, a fa később legyengül, és a rügyek is károsodnak. A jövő évi fertőzést csökkenthetjük a lehullott lombozat gondos alá- forgatásával, vagy ha a már leszüretelt fákat rézoxiklorid hatóanyagú gombaölő szerek

VARGA DOMOKOS

ölyök- óstolgató

O

Somogyi Néplap

Hathónapos lehetett, vagy talán öt és fél, mindenesetre még a betegsége előtt történt a dolog. Forgatta a nyakát, nézegetett hátra, de nem tudott úgy megfordulni, hogy az újságot is lássa. Izgatta viszont, hogy az a valami ott van, hisz látta, mikor odadugtam. Fész- kelődni kezdett, kezével nyúl- ikálni, s nem nyugodott, amíg pmeg nem fogta, ki nem húzta a háta mögül. Összenevettünk, s már adta is ide, hogy dugjam megint az előbbi helyére.

Az ilyesféle gyakorlatok nagyon ügyessé tették a kezét. Kapott nemsokára műanyagból készült kis színes hengereket is, akkorákat, hogy jól meg tudja markolni (talán tizenkét darab volt egy zacskóban). Eleinte csak rázta őket, mert csörögtek is, majd egymás tetejére rakosgatott harmat-négyet, meg gurigázott velük, de egyéves kora előtt már azt is megtanulta, hogy tudja elpattintani őket: ha az álló henger szélét lenyomja egy ujjával, az elugrik, s aztán csörögve esik le megint a padlóra.

Mindezt csak azért írom le ilyen részletesen, mert más szülők is nyilván törik a fejüket, milyen játékokra kapálhatják rá azt a csöpp emberkét, akit most már hónapról hónapra jobban szeretnek.

Főleg az anyja, de talán már az apja is. Ha tud végre játszani vele, akkor bizonyosan. Akkor már el is irigyli az anyjától. Akkor már hí\aa magához, s büszke rá. ha a gyerek az anyja öléből átki- vánkozik az övébe. »Gyere, gyerek!« — nyújtja felé a karját. »Gyere, gyere!«

S a kicsi meglendíti a felső testét, s kapálódzni kezd, an nak jeléül, hogy menni akar Bár lehet, hogy fél perc múl va anyja hívásának enged ha sonló módon. S egy újabb fél perc múlva megint az apjáénak. Élvezi a kis kacér, hogy ő már ilyen kapós jószág lett, hogy apja-anyja felváltva verseng a kegyeiért. »Gyere, az én lányom vagy!« »Nem is igaz, az enyém! Ide gyere, ide, ide!«

Minél Inkább osztozik egy ilyen apró gyereken a két szülő, az annál inkább mind a

kettőjüké. Mert ez már annak a biztos jele: nemcsak anyja van, hanem apja is, igazi apja, aki teljes szívből a magáénak érzi.

JÁR A BABA, JÁR

Először mászik, csak azután jár. Sőt, mielőtt mászik, már sok mindent tud, hátáról a hasára, hasáról a hátára hen- geredni, magától felülni, lefeküdni, négykézlábra állni, s ez utóbbi testhelyzetben elő- re-hátra ringatózni, vagyis a mi pajzán szavunkjárása szerint: »fajfenntartó mozdulatokat végezni«. Végül már fel is tud állni, s az ágy vagy a járóka rácsába kapaszkodva jobbra-balra lépegetni. Közben olykor a fenekére toty- tyan, de izgő-mozgó kedvét ettől nem veszti el.

Első fiunknak, Andrisnak, még nem volt járókája. Öt kénytelen-kelletlen az ágyában tartottuk, míg meg nem tanult járni. Jobban mondva: kiraktuk néha a rekamiénk- ra vagy a padlóra is, ha elég piszkos volt már a rajta levő kezeslábas vagy egyéb ruhanemű ahhoz, hogy hamarosan úgyis át kelljen öltöztetni. Kiraktuk, de aztán vissza is tettük, mert már akkor is olyan volt, mint a higany: éber figyelemmel kellett lesnünk minden mozdulatát, le ne rántson, fel ne döntsön valamit, s erre nem mindig

értünk rá. Egyszer az tör-| tént, hogy ismét így, ágyba? rekkentvén a gyereket, nyu-? godtan rácsuktuk az ajtót.? Ordít egy sort, aztán elhall-? gat. (

Ordított valóban, majd el isj hallgatott. Volt az ágyában, néhány ártalmatlan játékszer,, gondoltuk, azokkal szórakozik, ha ugyan el nem aludt.

Hanem egyszerre megzör-< rent a szobaajtó, azé a szo-( báé, ahol az ő ágya állt, del két méterrel odébb. Hitetlen- kedve néztünk arrafelé. Mii zöröghet? Hisz Andris azl ágyában van!

Üjabb zörrenés, sőt már-] már dörrenés az ajtón. Ezala-j dunk,- nyitjuk ki, de csak] óvatosan, mert már érződik,] hogy van mögötte valami,] amit el kell tolni, hogy be-] mehessünk. Vagy ha nem va-J lami, hát valaki, no persze'] Andris ül ott a fenekén.

— Te hogy kerülsz ide?

Beszélni se tud még, kilenc-] hónapos mindössze, de a hely-, színi vizsgálat mindent elárul. Felhajtotta az egyik kismat-3 rácát (neki még több kismat-I raca volt), s addig feszegette] az ágy léceit, nyomta az egyiket jobbra, a másikat balra,] míg az így támadt nyíláson lábbal, fenékkel le nem tudott? ereszkedni a padlóra. Onnan? aztán már semmiség volt az? ajtóhoz másznia. ?

(Folytatjuk.)

0,5 százalékos oldatával permetezzük.

A kajszisokban ez évben is a gnómiás levélfoltosság okozott gondot. A leveleken áttelelő kórokozó ellen a lombhullás után leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha a lehullott lombozatot Noveda 2, vagy Krezonit E 1 százalékos oldatával permetezzük.

Ismét vizsgáljuk meg a piros- és feketeribiszke-bokro- kat, mert a kaliforniai pajzs- tetű és a vesszők belsejében élő üvegszárnyú ribiszkelepke károsít. Ha mód van rá, a fertőzött vesszőket távolítsuk el, és utána az egész bokrot

0.1 százalékos Bi—58 EC oldattal permetezzük. Már most be kell szerezni az Unifosz G aerosolt, ugyanis használata a fóliás és üvegházi permetezésben nélkülözhetetlen. A le- véltetvek elleni védekezésnek egyik leghatékonyabb rovarölő szere. Ha a levéltetűtele- pek megjelentek, a vegyszerből 100 köbméter légtérbe 5 g-ot kell kijuttatni. Az előírt dózis 25 C fokig nem okoz semmilyen kárt a kultúrnövényekben. A gondosan lezárt helyiséget 12 óra múlva kell intenzíven szellőztetni.

Sok házikerti termelőnek gondot okoz az erősen tarac- kos (perjés) területek hatékony gyomirtása. Ez a közismert gyomfaj rendkívül ellenálló, gyorsan terjed és nehezen irtható. Az erősen fertőzött területen a TCA gyomirtó szert használhatjuk, melynek hatóanyaga a szélesebb körben ismert NaTa. A kultúrnövények letakarítása után hektáronként 30—40 kg-ot (30— 40 dkg/100 négyzetméter) 600 liter vízben (100 négyzetméterre 6 liter) kell kipermetezni. Permetezés után a vegyszert a talajba kell munkálni. A vegyszer nagy hatású, ezért a jövő év tavaszán a kezelt területre kizárólag borsó, kukorica, napraforgó vethető.

I