Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

Aláírták a tűzszüneti vonalakat feltűntető dokumentumokat Nem hivatalos megbeszélések Genf ben Görögország A hadsereg a kormány ellenőrzése alatt Mavros görög és Günes török külügyminiszter. (Telefoto—AP—MTI—KS) ország külügyminiszterei nem­hivatalos megbeszéléseket folytattak a ciprusi válság megoldásával összefüggő kér­désekről, míg a három ország szakértői három csoportban tanácskoztak a hadifoglyok és a iogvatartott polgári szemé­lyek cseréjéről, a tűzszünet) vonalak rögzítéséről és a cip­rusi görög haderőknek a cip­rusi török területekről való kivonásáról. Callaghan brit külügyminiszter Kurt Wald- heimrnel tanácskozott. Az ENSZ főtitkára ezután Mav- rosz görög külügyminiszterrel tárgyalt. Megérkeztek Geníbe a cip- _ rusi török és görög közösségek ! vezetői, hogy szombaton be kapcsolódjanak a háromhatal mi értekezlet munkájába Megérkezésükkor adott nyilat­kozatukból az derült ki, hogy ellentétes elképzeléseik van­nak a szigetország politikai jö­vőjéről. (MTI) Bologna Eltemették terrorcselekmény Az új görög kormány ellen­őrzése alá vonta az ország fegyveres erőit. Gizikisz köz­társasági elnök tegnap nyilvá­nosságra hozott törvényerejű rendelete visszaállította a ka­tonai junta által 1967-ben^ fel­oszlatott Legfelső Nemzetvé­delmi Tanácsot. A nemzetvé­delmi tanácsot a miniszterel­nök vezeti, tagja a miniszter­elnök-helyettes, a hadügymi­niszter, a gazdasági együttmű­ködési miniszter, a tervezés­ügyi miniszter, a külügymi­niszter, és a köcrendészeti mi­niszter és a fegyveres erők fő- parancsnoka. A Legfelső Nem­zetvédelmi Tanács kinevezi a fegyvernemek parancsnokait, meghatározza a görög hadse­reg állományát ás határozato­kat hoz a fegyveres erők tevé­kenységének szabályozására. A fegyveres erők tevékenysé­gének közvetlen ellenőrzése a hadügyminiszter hatáskörébe esik. a fasiszta halálos áldozatait NICOSIA Görögország, Törökország, Nagy-Britannia és az ENSZ katonai megbízottai Nicosiá­ban pénteken kora délután aláírták a ciprusi tűzszünet) vonalakat feltüntető doku­mentumokat, amelyek nem tartalmaznak megállapodást hanem pontosan feltüntetik a szembenálló felek állásainak elhelyezkedését. A dokumen­tumokat elküldték a genfi ér­tekezlet részvevőinek. Nagy-Britannia katonai kép­viselője elmondotta, hogy a dokumentumok jelen pillanat­ban Görögország, Törökország, Nagy-Britannia és az ENSZ- íőtitkár birtokában vannak, s nyilvánosságra hozatalukról a genfi tanácskozás résztvevői döntenek. Az ENSZ békefenn­tartó haderők képviselője el­mondotta, hogy a dokumentu­mok aláírásával befejeződött a tűzszüneti vonalak kijelölésé­vel kapcsolatos munka első szakasza. A második szakasz­ban — az ütközőövezet létre­hozásáról tanácskoznak majd Genfben az összes érdekelt fe­lek képviselői. GENF Genfben pénteken Nagy-Bri­tannia, Görögország és Török­ADDISZ ABEBA Leta rtóztattá k Szeiasszié hadsegédjét Addisz Abe’oában letartóz­tatták Asszeja Cemisszió al­tábornagyot, Halié Szelasszié császár hadsegédjét —, jelen­tették be szerdán a fegyveres erők. I kát, hogy adják meg magukat. 1 Mivel e két személy a felhívás határidejének lejártáig, szer­dán déli tizenkét óráig nem je­lentkezett, elrendelték vagyo­nuk elkobzását. Bolognában pénteken elte­mették a roma—müncheni gyorsvonaton vasárnap elköve­tett fasiszta terrorcselekmény halálos áldozatait. A 12 össze­égett holttestből öt még min­dig név nélküli, nem sikerült azonosítani őket. A temetésre egész Olaszor­szágból érkeztek küldöttségek. A szertartás egyben hatalmas, több százezres antifasiszta tö- I megtüntetés is volt, amely ta­núskodott az olasz demokrati­kus és antifasiszta közvéle­mény elszántságáról, erejéről. A rendezvényen részt vett Gio­vanni Leone köztársasági el­nök, Rumor miniszterelnök és a kormány több tagja, ott vol­tak a parlament és a pártok vezetői. Az Olasz Kommunista Pártot Enrico Berlinguer fő­titkár képviselte. Renato Zangheri, Bologna kommunista polgármestere tar­tott beszédet. »A demokrácia, az alkotmá­nyos rend fő ellensége ma i Olaszországban a fasizmus, amely — régi vagy új — ugyanahhoz a módszerhez fo­lyamodik, mint mindig: az erő­szak, a terror módszeréhez« — hangoztatta Zangheri. »-Nem riad vissza a legbarbárabb. legvéresebb tettektől, ártatlan emberek legyilkolásától sem azért, hogy zavart, feszültséget szítson az országban, megvál­toztassa az alkotmányos ren­det. Határozottan és habozás nélkül le kell sújtani ezekre a felforgató terrorcsoportokra, de fel kell kutatni megbízói­kat, pénzelőiket, cinkosaikat is« — hangoztatta a szónok, j aki gyors vádemelést és ítéle- j tét sürgetett a robbantás gya- j nújával letartóztatott újfasi6z- j ták ellen. »A demokratikus és antifasiszta erők képesek arra, j hogy megálljt parancsoljanak I az őrült és barbár felforgatok- '. nak, megvédjék az ország de- ! mokratikus együttélését, a rendet« — szögezte le. (MTI) A fegyveres erők koordiná­ciós bizottsága kedden felszó­lította Demissziét és Admasszu Rettát, a császár kincstárno­WASHINGTON 30 milliárd dollár /llvaro Cunhal nyilatkozata A leghatározottabban lel kell lépni az ellenforradalmi szervezkedés ellen valutatartalék A nemzetközi valutaalap adatai szerint júniusban 16 százalékkal növekedtek a tíz legjelentősebb kőolajexportáló ország valutatartalékai és ér­tékük elérte a 30 milliárd dol­lárt. A tartalékok ezzel tavaly október óta 130 százalékkal nö­vekedtek. Júniusban a tíz legjelentő­sebb tőkés ipari ország valu­tatartalékai 1,3 milliárd dol­lárral csökkentek és értékük 100,22 milliárd dollár volt. | »Minden okunk megvan I arra, hogy reménnyel nézzünk I a jövő elé« — jelentette ki Al- ! varo Cunhal, a Portugál Kom- | munista Párt főtitkára a párt I hetilapjának adott interjújá­ban, A főtitkár a legfontosabb időszerű kérdésekkel kapcso­latban foglalta össze a párt ál­láspontját. Belpolitikai problémákról szólva kijelentette, egyelőre ugyan még nem öntötték vég­leges formába azokat a törvé­nyeket, amelyek az alapvető szabadságjogokat biztosítják s Jó motorral A Nagyatád és Vidéke Áfész r az utazás! Motorkerékpárját szakszerűen, gyorsan megjavítja a DOMBCALOR Vasipari ! Szövetkezet Szervize. Cím: DOMBÓVÁR, Szabadság út 2. Tel.: 14—18. (14929) az 5/1972. Bk.M. rendelet értelmében pályázatot hirdet Taranyban üzemelő 31. sz. szabadkasszás presszó vezetői állásának betöltésére. Jelentkezés az áfész ig. elnökénél, Nagyatád, Petőfi u. 2. tz. alatt. ___________________(14965) ez sajnálatos elmaradás, ugyan­akkor a portugál nép a gya­korlatban már élvezi ezeket a jogokat. »De lehet-e például a sajtószabadságot arra felhasz­nálni, hogy inzultálják, rágal­mazzák, megsértsék a fegyve­res erők mozgalmát, az ideig­lenes kormányt, a demokrati­kus pártokat? Lehet-e a tün­tetéseket a portugál politika demokratikus irányvonala el­leni provokációkra felhasznál­ni? Eltürhető-e, hogy a fasisz­ták és az úgynevezett »balol­daliak« egymással együttmű­ködve, vagy legalább is egy­mással párhuzamosan csele­kedve olyan nyugtalan és ide­ges légkört teremtsenek meg, amely megnyitja az utat az el­lenforradalmi összeesküvés előtt? Az ilyen magatartás a helyzet meg nem értéséről ta­núskodik, azt bizonyítja, hogy a reakcióval együtt szabotálni akarják a demokratizálás fo- i lyamatát« szögezi le a PKP j főtitkára. I Cunhal hangsúlyozta, hogy a i lehető leghatározottabban kell fellépni az ellenforradalmi összeesküvés ellen. »A reakció szervezkedik. Sürgősen le kell leplezni, le kell fegyverezni, meg kell bénítani illegális szervezeteit és propagandáját« — jelentette ki. Gazdasági kér­désekről szólva a főtitkár rá- 1 mutatott: a jelenlegi gazdasá­gi nehézségek több okra vezet­hetők vissza s a fő tényező a j fasiszta rend gazdasági örök- I sége. E kérdések megoldása ; élet-halál kérdés a portugál demokrácia számára. A nagy- j tőkés csoportok tisztában van­nak ezzel s a demokratikus renddel szemben most a gaz­dasági fegyvereket alkalmaz­zák. A gyarmatok függetlensége , elvének elfogadásáról szólva a j főtitkár megállapította: ez a : történelmi fordulat Guine-Bis- J sau, Mozambik és Angola né­pének nagy győzelme. Győze- ; lem egyúttal a Portugál KF i számára is. A párt szerepéről szólva Cunhal kiemelte: a kommunis­ta pártnak nagy jövője van Portugália életében. A jelen­legi antikommunista kísérle­tek, a fasiszta időkből vissza- | maradt előítéletek nem változ- I tathatnak ezen. »Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a koalíció más demok­ratikus pártjaival és erőivel kialakult együttműködésnek. Különösen barátiak kapcsola­taink a Szocialista Párttal és a portugál demokratikus moz­gatómmal, amelynek a politi­kai életben betöltött fontos szerepe és a demokratikus szervekben való részvételi jo- i ga nem lehet kétsége».« Gerald Ford első napja 1974. augusztus 9-én délben új korszak kezdődött az Egye­sült Államok történetében Üj korszak abban az értelem­ben, hogy olyan eseménysoro­zat zajlott le, amelyre Ame­rika történelmében még nem volt példa. Több mint száz esztendővel ezelőtt egyszer már alkotmányos váderrfelési eljárást indítottak egy hajda­ni amerikai elnök ellen, ak­kor azonban a bírósággá ala­kult szenátus a vádat elvetet­te és az elnök a helyén ma­radt. Most — miután Nixon helyzete rohamos gyorsaság­gal reménytelenné vált és sa­ját pártjának szenátorai is há­tat fordítottak neki — kény­telen volt lemondani elnöki tisztségéről és a Fehér Ház­ba nyomban bevonult Gerald R. Ford eddigi alelnök. Ez az első eset, hogy a Fe- héz Ház egy lakója kénytelen lemondani. Mint ahogy az amerikai történelemben Ford alelnöklcé választása volt az első eset, hogy az alelnöki tisztséget egy elnöki periódus közepén kellett betölteni. (Emlékezetes ugyanis, hogy Nixon előtt Agnew alelnököt kényszerítették lemondásra korrupció miatt.) A Watergate-ügy, amely oly hosszú idő óta rátelepe­dett az Egyesült Államok bel­politikai életére, ezzel lezá­rult. Ma még nem lehet vilá­gosan megmondani, hogy mi­lyen mélyebb hatással lesz az egész ügy az Egyesült Álla­mok belső fejlődésére. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a csata nem egyszerűen a Watergate épületcsoportba történő betörés és annak el- tussolása, tehát politikai-mo­rális kérdések körűi forgott Az egész küzdelemnek volt egy alapvető hatalmi gyöke­re. Nevezetesen az, hogy az Egyesült Államok társadalmi és politikai viszonyai között milyen mértékig lehetséges a végrehajtó hatalom koncent­rációja, összpontosítása az el­nök kezében. S ami ennek a másik oldala: a hatalom tör­vényhozói és bírósági ágazata mennyire kap lehetőséget a végrehajtó hatalom ellenőr­zésére és ellensúlyozására. Történelmileg az utóbbi év­tizedekben az Egyesült Álla­mokban az általános áramlat a végrehajtó hatalom erősö­dése irányába mutatott. Ez sokak szerint azért volt tör­vényszerű, mert különösen nemzetközi kérdésekben a politikai élet felgyorsult rit­musa sokszor azonnal dönté­seket követel. Ford elnöksége, mint isme­retes, 1976 novemberéig tart, hiszen ebben az időpontban esedékes az Egyesült Államok négyévenként ismétlődő el­nökválasztása. Ez a tény, va­lamint az, hogy Nixon elvesz­tette a végrehajtó hatalom csatáját a kongresszussal és a legfelsőbb bírósággal szem­ben, arra enged következtet­ni, hogy 1976-ig különöskép­pen belpolitikai kérdésekben megnő a kongresszus szerepe az amerikai politika irányítá­sában. Erre utal Ford első nyilatkozatának hangvétele is. Ebben az új elnök hang­súlyozta, hogy életében sok ellenfele volt a politikai aré­nában és a kongresszusban, de »reméli, hogy ellensége egy sincs«. Az új elnök már alelnökké választásakor, a szokásos kongresszusi kihallgatás al­kalmával leszögezte, hogy messzemenően egyetért az amerikai külpolitikának azok­kal a lépéseivel, amelyek Ni­xon elnökségi periódusában hozzájárultak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Nyomban Nixon lemondása után tett első nyilatkozatá­Ford életrajza Gerald Rudollm Ford, aki teg­nap elfoglalta az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztét, 1913. július 14-én Omaha város­ban (Nebraska állam) született. Elvégezte a michigani és a Yalc- cgyetemet, majd jogi gyakorlatot folytatott. A második világháború idején az Egyesült Államok tengerészeti légierőinél szolgált, részt vett hadműveletekben, és számos ka­tonai kitüntetést szerzett. Gerald Fordot 1949-ben válasz­tották először az Egyesült Ál­lamok kongresszusának képvise­lőjévé. Azóta minden alkalom­mal újra bejutott a képviselő- házba és 1965-ben a képviselő­ház republikánus kisebbségének vezetője lett. Gerald Fordot Spiro Agnew tá­vozása után 1973 október 12-én nevezték ki az Egyesült Államok alelnökévé. Gerald Ford ismételten állást foglalt a szovjet—amerikai kap­csolatok normalizálásának poli­tikája mellett és pozitívan ér­tékelte a legmagasabb szintű szovjet—amerikai tárgyalások eredményeit. ban megerősítette, hogy foly­tatni kívánja ezt a politikát, s egyben közölte, hogy felkér­te Kissinger külügyminisz­tert, maradjon továbbra is hivatalában. Azt is bejelen­tette, hogy Kissinger a javas­latot elfogadta. Nixon lemondásának és Ford hivatalba lépésének pil­lanatában a drámai elemek még túlságosan erősek, sem­hogy Ford politikáját illetően részletekbe lehessen bocsát­kozni. A külvilág számára e pillanatban a legfontosabb dolog biztosítottnak látszik. Nevezetesen: az enyhülési po­litika folytatása. Mint erre a szovjet politika vezetői is több ízben rámutattak, az utóbbi években az amerikai külpolitika vezetése a nem­zetközi realitásoknak a ko­rábbinál józanabb figyelembe vételén alapult. Ebben az ér­telemben ez a politika egy olyan belső amerikai fejlődés terméke volt, amely nem kö­tődik személyekhez. Ami a belpolitikát illeti, az új elnök önmagáról egy íz­ben azt mondotta, hogy »pénzügyi kérdésekben kon­zervatív, belpolitikai kérdé­sekben mérsékelt«. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a Republikánus Párt centrumá­hoz tartozott. Már 1963-ban a Republikánus Párt országos konferenciájának elnöke volt. Ez a testület határozza meg a párt általános politikai ma­gatartását a törvényhozás mindkét házában. Ezt követő­en 1965-től kezdve Ford voll a képviselőház republikánus pártcsoportjának vezetője, s ezt a tisztségét alelnökké vá­lasztásáig megtartotta. Mind­ebből arra lehet következtet­ni, hogy a törvényhozás és az új elnök között lényegesen kiegyensúlyozottabb lesz a kapcsolat, mint Nixon idősza­kában volt. Mindenesetre nagymérték­ben befolyásolja majd az új elnök belpolitikai mozgási szabadságát az idén novem­berben esedékes részleges választás, amikor újjáválaszt­ják az egész képviselőházat és a szenátus egyharmadát. Ezen a választáson derül majd ki, hogy a történelem­ben páratlan »Nixon-ügy« politikailag mennyire károsí­totta meg magát a Republiká­nus Pártot. A novemberi vá­lasztások nemcsak arra adnak majd választ, ahogy hogyan alakulhatnak a republikánu­sok esélyei az 1976-os elnök- választáson — hanem arra is, hogy a mostani, drámai kö­rülmények között megkezdett csonka elnöki periódus után lesz-e lehetősége és esélye Ge­rald Fordnak arra, hogy 1976- ban pártja jelöltje legyen az elnökválasztási harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents