Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-31 / 203. szám
MA! KOMMENTÁRUNK A legjobbaknak: szilveszter a Magas-Tátrában Befejeződött a fiatalok nyári épitötáboroiása A pénz nem beszél Augusztus 24-én bezárták kapuikat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség önkéntes nyári építőtáborai. A végzett munka értékelése, a részletes statisztika elkészítése természetesen még hátravan — előzetes összegezést Göndör Józseftől, a KISZ kb építőtáborok bizottságának vezetőjétől kért az MTI munkatársa. — Június 16-a és augusztus 24-e között öt váltásban, két- két hetes turnusokban 24 593 egyetemista, főiskolás, közép- iskolás és szakmunkástanuló dolgozott az ifjúsági szövetség 34 központi szervezésű építőtáborában. Tevékenységük számszerű eredményeiről még nem tudunk beszámolni, az egyes táborok teljesítményeinek összesítése — hány mázsa gyümölcsöt, zöldséget szedtek le, hány millió köbméter földet mozgattak meg, mennyi utat, csatornát építettek — csak ezután készül el. Az első négy turnus munkásai azonban 142 százalék fölött teljesítették tervüket, a diákok képességeikhez igazodó, a felnőttekénél alacsonyabb tábori munkanormát. Ez az adat már önmagában igazolja az idei, sorrendben tizenhetedik építőtáborozás sikerét; tavaly a táborok összteljesítménye 127,8 százalékos volt. A táborozok tevékenységét munkabémor- májuk alapján mértük, a 100 százalékhoz a mezőgazdasági táborokban egy hatórás műszak alatt 32 forintnyi, az út- vasútépítő táborokban 50 forintnyi, az építőiparban 60 forintnyi, a csatornaépítőknél pedig 70 forintnyi munkát kellett elvégezni. Ez természetesen nem azonos a termelési értékkel, az ennél lényegesen magasabb- A számok imponálóak: az első négy turnusban a mezőgazdaságban dolgozók 139 százalékos, az út-vasútépítők 118,2 százalékos, az építőipariak 130 százalékos, a csatornázok pedig egészen kiugróan magas, 230 szí.'".lékos teljesítményt értek el. Az adatokból is következik, hogy a nyári pihenőidejük egy részét feláldozó fiúk—lányok valóban dolgozni indultak a táborokéba, önkéntes népgazdaság-segítő mozgalom ifjú munkásaiként. Nagyon jó volt a táborok fegyelme, jól működött — az ifjúsági munkában jártas, tapasztalt pedagógusok, tanárszakos egyetemi hallgatók segítségével — a tábori önkormányzat. A kép teljességéhez tartozik, hogy az idén javultak a szabad idő hasznos,* kellemes eltöltésének feltételei, a korábbinál több sportpálya épült, felfrissítettük a könyvtárakat, s több központi műsorról is gondoskodtunk. A fiatalok közül választott tábortanács döntött a táborélet kisebb-nagyobb dolgaiban, s ez a testület értékelte a munkaversenyeket is. Az anyagi ösztönzés, jutalmazás az idén már a munkát adó vállalatok dolga volt, s nem hallgathatom él, hogy bizony akadtak »garasoskodók«, amelyek — rosszul értelmezett takarékosságból — bizony szűkmarkúak voltak az elismeréssel. Persze a jó példa ennél sokkal több, voltak vállalatok és gazdaságok, amelyek a pénz- és könyvjutalmat ingyen színház- látogatással, autóbuszos kirándulással tetézték. A tábortanácsok a legjobb teljesítményt nyújtók közül külföldi juta- lomútra is jelöltek: a munkában, a közösségi élet szervezésében kitűntek közül 278-án már el is utaztak a Német Demokratikus Köztársaságba. Az ötödik turnus 58 legjobbja jutalomból a Magas-Tátrában töltheti majd a szilvesztert. V agy ha mégis — a közmondást igazolva —, legkevésbé arról, amiről kellene. Nevezetesen, hon- nét, miért jött, minek ellenszolgáltatásaként került pénztárcánkba, zsebünkbe. Köznapi bölcsességünk: kiadni köny- nyebb, megkeresni nehezebb. Amivel már elismertük — maroknyi spekulánstól, pernahaj- dertől eltekintve —, hogy munkával, hasznos tevékenységgel keressük, szerezzük meg jövedelmünket. Mennyit? Egy-egy átlagos hónapban la központi forrásokból 16—18 milliárd forintot fizetnek ki a lakosságnak. Pénzhegy. Borítékba osztva karéjokra válik, mint a fölszelt kenyér. Tayaly 200,6 milliárd forintot számoltak le a kezünkbe Három esztendővel korábban, 1970-ben 155,1 milliárdot. Gyarapodott az ország, s így vagy úgy, valami módon, majdnem minden család, ezt tükrözi a két összeg közötti különbség. Ám ezzel még nem azt mondtuk, mert nem mondhatjuk, hogy közös és egyéni érdek azonos úton járt, jár minden esetben. Egyszerűbb, könnyebb a pénzt számolni, mint feladatainkat teljesíteni. Csakhogy összetartoznak, bár akadnak, akik feledni szeretnék ezt. Ám ők is odaállnak a pénztár elé. Azok közé, akik becsülettel tették a dolgukat. Vajon mit szól erről a forint nekik? Az idén 4.6 milliárd forint nyereségrészesedést fizettek ki, 16,3 százalékkal — 640 millióval — többet, mint tavaly. Ki elégedett volt, ki elégedetlen. Ahol pénzt osztanak, ott mindig lesznek sértődöttek, így hangzik a másik köznapi bölcsesség. Hagyjuk most az egyéni mormogásokat. Fontosabb ennél a közös mérce. Van pénz, amiért nem kell megdolgozni, mégis joggal jár. Minden száz forintból 16 ilyen. Tavaly a pénzbeni társadalmi juttatások összege 31,3 milliárdot tett ki, családi pótléktól a nyugdíjig. Ezért a pénzért nem kell megdolgozni, de pzt a pénzt együttesen teÚtmutatást kaptak a nőtanács tagjai Milyen a nők helyzete Somogy megyében? Milyen lépéseket tettek a nőpolitikái határozat nyomán? A napokban erről tanácskoztak Bala- tonbogláron a Magyar Nők Országos Tanácsának somogyi tagjai. A nőtanács elnökségének képvisélői, a megyei párt- bizottság nőreferense hasznos tanácsokkal látta el azt a hat asszonyt, aki 1971 óta az országos testületben képviseli a somogyi nőket. A testület évente kétszer tanácskozik a fővárosban. Ilyen jellegű megbeszélés eddig még nem volt megyénkben. Pedig — mint ez az első is bizonyítja — közvetlenebbül, nyíltabban »előjönnek« a sajátos gondok. A nőtanács megyei tagjai igénylik, hogy a jövőben az ilyen találkozók rendszeresek legyenek, sőt az elnökség tagjai látogassák meg őket a munkahelyükön is. így közvetlenebb, élőbb lehet a kapcsolatuk. Somogy lakosságának több mint fele, az aktív keresők 41,3 százaléka nő. A családi Bíztató eredmények Balatonsza hadiban Az első félévi eredmények értékelésekor azt állapíthatták meg a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezetben, hogy az üzemágak tervszerűbben, kiegyensúlyozottabban tevékenykedtek, mint a megelőző időszakban. A gazdaság ebben a hat hónapban 22,9 millió forint bevételre tett szert, s az összes termelési érték ez idő alatt meghaladta a 26,9 millió forintot, összevetve az idei és a múlt év első felének ervteljesítési adatait kitűnik, .ogy a mennyiségi termelést >s a gazdaságosságot illetően is kedvezőbb a helyzet a tavalyinál. A termelés szempontjából nagyon fontos beruházások megvalósítását tűzte célul ebben a félévben a November 7. Termelőszövetkezet. Ilyen a 840 férőhelyes, ketreces malacnevelő, a B 15-ö's kukoricaszárító, a gyümölcs-szőlő csomagolószín, a DV magtár befejezése és üzembe állítása, topábbá a sertéstelep korszerű- ütése. A munkák jól haladnák, nem kell elhúzódással számolniuk. A malacnevelő már üzemel, a szárítóval előreláthatóan október közepéig elkészülnek, a csomagolószín már használható, a magtárt a kenyér- gabona betakarításánál vették igénybe először, a sertéstelepen megkezdődött a gázvezeték és a kazánház építése. S amit ugyancsak örvendetesnek tartanak a balatonszabadiak: a beruházások költségeinél kijönnek abból a pénzből, amelyet erre a célra előirányozlakban még mindig a nő a legnagyobb teherviselő. A mi megyénkben sem járnak elöl a családtagok a gondok .átvállalásában, állapították tneg a részvevők. Az aktivizálható nőket a munkahelyek öt-hat feladattal is megbízzák, a nők nagy része azonban nehezen vonható be a közéletbe. Pedig amilyen arányban részt vesznek a gazdasági életben, épp olyan súllyal kellene hallatni szavukat a közéletben. Most még szívesen átadják a teret a férfiaknak, még ha jobban látják is a tennivalókat. A régi beidegződések, megszokások erősen tartják magukat, tehát a nőknek önmagukkal is meg kell vívniuk csatájukat önmagukért. Gyakori jelenség a közöny. Ez főleg az úgynevezett bejáró dolgozók körében általános. A munkaidő végeztével már nem hajlandók a munkát adó közösség gondjaival törődni. Meg kellepe vizsgálni, hogyan lehetne ezeket az embereket a lakóhelyükön bevonni a közösségi dolgokba. Annál is inkább, mert számuk igen nagy. Gombos Jolán rém tjük elő. Munkával természetesen, mert minden forintnak az új értéket szülő munka a fedezeté. Azaz mégis meg kell dolgozni érte. S ha azt akarjuk, hogy több legyen — mert ez a szándékunk — az »ingyen« adott pénz, akkor a munkának is nagyobbnak, jobbnak kell lennie. Kell, írtuk le négyszer is a bekezdésben. S való, mert nincs más kifejezés rá. Ahogy út sem, a nemzeti jövedelem, az ebből felosztható források növelésére. Munka, mindig a munka. Sokak fülében kedvesebben cseng a szó: pénz. Akadnak pénzcsinálók, rendőrségi, bírósági tudósításban ismerkedhettünk, ismerkedhetünk majd meg velük. Mert társadalmunk erkölcse nem tűri, nem fogadja el a pénzcsinálók görbe útjait. A törvényt szegezi velük izembe. Mindenre azonban nem hozható, mindenről nem szólhat a törvény. Arról, ami /csak mulasztás, felületesség. Holott az ellógott órákért kifizetett' forint: csalás. Kaptam, de nem adtam. Gyarapodtam, de nem gyarapítottam. A társadalomnak vala- . mennyi ' kötelezettség teljesítése fontos. Számít rá, ezekre alapozza terveit. Azt is, mely a_ szétosztható, kifizethető forintokat részletezi és összegezi. A társadalom egészének, tehát minden tagjának őrködnie kell a forintok fedezete, a munka értéke, mennyisége, minősége, hasznossága, célszerűsége felett. Minderről a pénz nem beszél. Nekünk azonban beszélnünk kell róla. M. O. Program az idős agrárszakembereknek Igaz, a mezőgazdasági munkában megöregedett szakembert se faragták másmilyen fából, mint az egyéb szakmákban nyugdíjba ment idős embereket, do ezek az öregek talán még inkább igénylik a kapcsolatot a természettel, a szabad levegővel, a nekik évtizedeken át munkát adó ágazat fejlődésével. Emlékszem, milyen túláradó örömmel írt egyik nyugdíjas agrárszakemberünk arról, hogy az Állami Gazdaságok Országos Központjának Somogy megyei Főosztálya kirándulásra vitte őket több somogyi gazdaságba, s menynyire tetszett nekik ez a gondoskodás meg mindaz, amit láttak. Egy másik nyugdíjas gazdásszal több évvel ezelőtt egy megyei szántó versenyen találkoztam: a traktor vontatta eke után a barázda mélységét méregette, nézegette az ekenyom egyenességét, mintha legalábbis versenybizottsági tag lett volna. Azt mondta: nem hagyhatta ki ezt az alkalmat, mert érdekli, hozzá tartozik a mezőgazdaság- Túl volt a hetedik ik- szen ... Mindezt azért írtam le, mert kezembe került a Budapesti Nyugdíjas Agrárszakemberek Klubjának szeptember havi programja. Először arra gondoltam, hogy csak egy-két pontot ragadok ki belőle ízelítő gyanánt, azonban úgy vélem »megéri« szépen sorjában végigmenni a már olvasásra is gyönyörű programon. Mindjárt az elején arról olvashatnak a fővárosi nyugdíjas agrárszakemberek, hogy egy érdekes előadásra invitálják őket: a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás olaszországi tapasztalatairól hallhatnak, s hozzá színes diavetítés szolgáltatja a látnivalót. Egy másik előadás azzal ismerteti meg őket, hogy milyen lehetőségei vannak a termelési eredmények fokozásának az állami gazdaságokban. Egy másik alkalommal megismerkedhetnek a versenylótenyésztés nemzetközi helyzetével. Mondhatnánk: szakmai témák ezek( melyek azt a céltük szolgálják, hogy megmutassák, hol tartunk ma ahhoz képest, ami ezeknek az idős embereknek. a gyakorlati ténykedése idején korszerűnek számított. De nemcsak ennyiből áll a klubprogrami Faragó Laura előadása a székely népdalokról — nyilván dalbetétekkel kiegészítve —, azután egy mezőgazdasági mérnök előadása az öregség történetéről. És ebben a szép őszi hónapban három kirándulás: egy Zirc—Pannonhalmaf egy másik Kalocsa—Szti Ildi tó—Kiskőrös, és egy harmadik Börzsöny—Drégely— Nógrád (közben látogatás a Nagy-Börzsönyben) úticéllal. Hét nap egy hónapból, valóban gazdag töltéssel — ezt tartalmazza a szeptemberi klubprogram. A fővárosi nyugdíjas agrárszakembereknek, klubrendezvény kere-' tében- Ha ennek hallatán most felsóhajt néhány kaposvári nyugdíjas gazdász, hogy: De jó volna nálunk is ilyesmi! — egyetértenék vele. H. F. Szeptember l-től , ^ Konténerben utazik a liszt A konténeres élelmiszer- szállítás már nem új dolog megyénkben A Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat balatonboglári fiókja már a múlt évben is így látta el élelmiszerrel a Balaton-part nagyobb üzleteit. A FÜSZÉRT most megállaSikeres volt az ügyeleti munka Az élmezőnyben végzett a Somogy megyei Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat a Mezőgép Tröszthöz tartozó vállalatok között, amikor a nyári aratási ügyelet megszervezését és lebonyolítását értékelték. A több mint húsz vállalat köpött az első négy közé kerülni szép teljesítmény. Dicséri a megfelelő előkézsítő és szervező munkát. Ezt emelte ki Boros József igazgató is, amikor az aratási ügyelet tapasztalatairól érdeklődtünk. A vállalat szervizszolgálatának gépkocsijai az aratási munkák idején 159 esetben vonultak ki hibaelhárításra a megyében. A kombájnok üzemzavarait leggyorsabban csak úgy tudták megszüntetni, ha maga az ügyeleti szolgálat is pontos és olajozott gépezetként működik. Ezért már júniusban felújították és minden szükséges berendezéssel ellátták a szervizkocsikat, s a megye különböző részein dolgozó gyáregységekben mindennap — szombaton és vasárnap ís — reggeltől estig tartó ügyeletet szerveztek. Munkájukat segítette, hogy ezúttal nem voltak bajok az alkatrész-utánpótlással. , Már folyt az aratás, amikor egy új kombájnszállítmány érkezett a Szovjetunióból. Igen fontos feladat volt, hogy időre összeszereljék ezeket a nagy teljesítményű gépeket. A vállalatnál már működött egy jól begyakorolt szerelőbrigád, de júliusban az ő munkájuk kevésnek bizonyult volna, hiszen 77 kombájnról volt szó. Akkor a vállalat legjobb. legtapasztaltabb szerelőiből expressz-szerelő brigádot alakítottak, s ezek élére a korábbi nyolctagú munkacsoport tagjai kerültek vezető szerelőként. Tizenkét órás munkanapokat dolgoztak végig, természetesen vasárnap és szombaton is. Munkájuk nem is volt eredménytelen: időre elkészült és megkezdhette a rrjunkát mind a 77 kombájn. podott a megyei élelmiszerkiskereskedelmi vállalattal, a kaposvári és a nagyatádi fogyasztási szövetkezettel. is a korszerűbb, higiénikusabb szállítási forma bevezetésében. — Közösen szereztünk be 140 konténert, amelyben egyszerre 300 kiló árut szállíthatunk. Egyelőre csak a lisztet és a cukrot kapják így az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat és a fogyasztási szövetkezet kaposvári, illetve nagyatádi áruházai. A Kali- nyin lakótelepen levő áruháznak hetenként 100 mázsa cukrot és lisztet szállítunk ilyen módon. Egyszerűbb és gyorsabb lesz a jövő hónaptól kezdve az üzletek ellátása. Csökken az eladók munkája is, mert a megrakott konténert kél! csak az üzletbe bevinni, s nem kell a csomagolással vesződni, mert azt mi végezzük el. Hamarosan több más üzletre is kiterjesztjük ezt a szállítási formát — elsősorban a megyeszékhely nagyobb áruházaira —, s ha igény jelentkezik, akkor egyéb árukat is ilyen módon szállítunk majd — tájékoztatott Hajdú György, a FŰSZERT kaposvári élelmiszerfiókjának igazgatója, | Konténerben kapja az árut a Széchenyi téri csemege, a donneri szövetkezeti ABC-áru- ház, az Ifjúsági Csemege, az áfész Atád Áruháza, s folyamatosan^ a többi nagyobb üzlet is. A kísérleti szállítás tegnap volt, s nagyon jól sikerült. Talán még gyorsabb és könnyebb lenne a munka, ha a cukyot és a lisztet a FŐSZERT a gyáraktól nem zsákokban. hanem kilós csomagolásban kapná meg, s csak a konténerbe kellene átrakni, nem vesződni a méréssel, csomagolással. Remélhetőleg hamarosan más élelmiszernél is bevezetik ezt a szállítási formát — Budapesten több helyen már így viszik a kenyeret. — Keveseb panasz lesz az egészségügyi előírások megsértése miatt, s könnyebb lesz a kereskedelem dolgozóinak munkája. A FŰSZERT kaposvári fiókja egyelőre kedden és pénteken szállít konténerben. Ha beválik, akkor a jövőben tovább bővítik ezt a korszerű formát. Sz. L. Somogyi Néplap
