Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-03 / 180. szám
Hív, vár Magyarország! N ápolyt látni és — természetesen nem meghalni, hanem egészségben, élményekben gazdagodva hazaérkezni. Fölkeresni Párizst, eljutni Amerikába, ismerkedni Görögországban az antik kultúra emlékeivel, Bokharában kelet mesés szépségével: érthető igény ez, és örvendetes, hogy egyre többben vannak, akiknek zsebe is bírja ezeket az utazásokat, örülnünk kell annak is, hogy ma már az emberek többsége azért utazik, hogy lásson, tapasztaljon, üdüljön, s nem pedig azért, hogy valamilyen •cuccot« hozzon külföldi útjáról. , Fenyeget azonban egy újfajta veszély. Mintha napjainkban kezdene státusszimbólummá válni, hogy ki hova utazik. Az Idén például az számít igazán menőnek, aki •Spanyolba« tart. Nem megvetendő továbbá egy görögországi vagy olaszországi utazás sem, de aki például a román vagy a bolgár tengerpartra készül, jobb, ha nem is nagyon emlegeti. A sznobság rendkívül járványos betegség. Aki megkapja, képes erején felül áldozatot vállalni, csakhogy elmondhassa, például járt a Pnadó- ban. Az élmény háttérbe szorul, a fontos az esemény megtörténte, és az, hogy erről beszélni lehet. S miközben folyik a tülekedés a legkülönbözőbb divatos utakért, végképpen háttérbe szorul a haza megismerése, a belföldi turizmus. Holott Magyarország legkülönbözőbb tájai kínálják a nyugodt pihenés lehetőségét, és egyre több az olyan kulturális esemény is, amelyre érdemes elmenni. A szegedi ünnepi játékok természetesen nem szűkölködik közönségben, de találomra meg lehet említeni Sopront, Debrecent, Gyulát, ahol szintén bőven akad látnivaló az ünnepi hetek, a virágkarnevál, illetve a várjátékok alkalmából. De még olyan kisebb helység is, mint például Nyírbátor igyekszik eseményt biztosítani az oda látogatóknak. Függetlenül a különböző programoktól — egész nyáron kínálják szépségüket a tájak, látogathatók a műemlékek. És hányán vannak, akik szeretnének mindenáron »letisztelegni« a pisai ferdetorony előtt, de még nem látták a soproni Kecske-templomot, sohasem jártak a debreceni Nagyerdőben, nem kapaszkodtak föl a sümegi vár romjához, és azt sem tudják, vajon merre is van a Szelíd-tó, hol keressék Ágasvárt. Egyszóval: fedezzük föl saját hazánkat! Senkit sem akarunk lebeszélni arról, hogy ne menjen külföldre, ha teheti. Sőt, igyekezzék minél többet látni! De ha anyagi helyzete vagy más körülmény nem teszi lehetővé a külhonba utazást, ne veszítse kedvét. Nézzen körül itthon, Magyarországon. Talál élményt, szépséget bőven. Persze nemcsak a balgatag szemlélet a gátja a belföldi turizmusnak. Sokszor nem megfelelő a propaganda, kevés az ötlet a belföldi programok szervezésében, nincs elegendő olcsó szálláshely. A két dolog azonban összefügg. Az igény kivívja a lehetőséget, a lehetőség biztosítása viszont megteremti azt, hogy minél többen töltsék haszno-' san szabadságukat, pihenésük idejét a határon belül is. A z újságolvasó, rádióhallgató, televíziónéző ember mindig kap ötleteket, hova menjen, mit nézzen a hazában. Ezúttal csak egyetlen lehetőségre hívjuk fel a figyelmet. Nemrég jelent meg Lengyel Dénes Irodalmi kirándulások című könyve. Aki kézbe veszi, valóságos túratervet készíthet magának: megismerkedni irodalmi emlékhelyeinkkel. M. I. AZ OLAJ SZERELMESE Nyár a fonyódi tsz-ben Kertészet az üdülők jobb ellátásáért A TERMELÖSZÖVETKE- | szel közösen használunk egy ZETEK egy részében a legnagyobb nyári munka, az aratás véget ért. A fonyódi Balaton Tsz gabonatábláiról is elvonultak a kombájnok, elcsendesedett a határ. Kedden az utolsó rendet is learatták. A termés- eredményekről Lempel János főagronómussal beszéltünk. — A tsz fennállása óta az idén értük el a legnagyobb eredményt. Tervünk az összes gabonafajta átlagában a 20 mázsás holdankénti termés volt. Ezzel szemben valamivel több mint 25 mázsát takarítottunk be egy holdról. Volt olyan árpatáblánk, mely holdanként 33 mázsa szemet adott. Csupán érdekességképpen, mondom el, hogy 11 évvel ezelőtt a termésátlag 8 mázsa 61 kiló volt. mú ennek a háromszorosa. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az akkori alacsony termésátlagot egyik évről a másikra nem volt olyan nehéz megkétszerezni, mint a mostanit akái egyetlen mázsával növelni. Az aratást tíz nap alatt szerette volna befejezni a szövetkezet Az idő azonban közbeszólt és a munka egy kicsit elhúzódott. — A sok eső miatt három hétig tartott a gabona betakarítása. Ez idő alatt a szárítónkat nem üzemeltettük — ami jelentős költségmegtakarítást eredményezett —, és még így is idejében végeztünk. A gépekkel nem volt baj. A kombájnok összesen talán hat- nyolc órát álltak kisebb műszaki hibák miatt, ami egészen jelentéktelen kiesés. Gazdaságunk egy 100-as Claas Domi- nátor kombájnnal rendelkezik, valamint a szőlősgyöröki tsz80-as Claas Dominátort. Ez a gép felváltva dolgozott a kél szövetkezetben. A két gép 429 holdról valamivel több mint 108 vagon gabonát takarított be. Az ó munkájuk tehát véget ért. A bálába préselt szalmát lófogatok hordják az épülő kazlakhoz, majd a traktorok körbeszánt- ják a táblákat, és lángra lobbanhat a tarló. A szövetkezetre az aratási követő munkákon kívül még számos feladat vár. 1970-ben kezdték meg az ötéves meliorációs program végrehajtását. Ennfk során az idén 200 hol dón lazítják az altalajt, azon kívül százholdnyi területen ja^ vítják a földet. Az ordacsehi homokos területre a berekből származó láptalajt terítenek. Ezt a magas mésztartalmú réteget 30 centi mélyre szántják. A lápi talaj itt egy szivacsos réteget alkot, mely a vizet nem engedi átszívárogni, így tulajdonképpen a homok vízmug- kötő képessége javul. A fonyó- diak sokat várnak a talajjavítástól. Elsősorban azt remélik, hogy a terméshozam növekszik majd. A termelőszövetkezet okát segít az üdülők ellátásában. Két kertészete is van a gazdaságnak. A fonyódi 5, az ordacsehi pedig 8 holdas. A koráb bt évek gyakorlata az volt. hogy minden zöldségféle termesztésével foglalkozott a gazdaság. Ezen azonban változtatni kellett, egyrészt munkaerőhiány miatt, másrészt pedig azért, mert így az egyes növények termesztését nem tudjás gépesíteni és a vegyszeres gyomirtás sem volt megvalósítható. Jelenleg Fonyódon csupán Doma-féle hajtatott paprikát és sárgarépát, az or dacsehi kertészetben pedig a sárgarépa mellett káposztát és paradicsomot termesztenem. A kápösztaszezon már véget ért, ez a növény bő termést adott. A paradicsom ugyancsak sokat ígér. Mint a gazdaság főagronó- musa elmondta: azzal, hogy a kertészetben termesztett növényfélék számát lényegesen csökkentették, sikerült elérni, hogy ez az ágazat — a féléves fölmérések tanúsága szerint — szemben a korábbi évekkel, a? idén nyereséges legyen. Az innen kikerült áru pedig kivaló minőségű. A KERTÉSZET, a többi ágazathoz viszonyítva nem nagy volumenű, bruttó bevétele évente körülbelül 800 ezer forint. Mégis jelentős, hiszen árujának nagy része közvetlenül a Bálaton-parti boltokba kerül. D. T. Az olaj szerelmesével egy térkép előtt találkoztam. A tussal kihúzott fekete vonalak — amelyek átszabdalják az országot — a távvezetéket jelzik. —; Amikor én ide kerültem, azt "tudtam az olajról, hogy a motorban kenőanyagul szolgál. Azt, hogy »él« is ez az anyag, csak itt hallottam a műszaki gondok megoldása kapcsátj. Az energiastruktúra változása — a szénhidrogének arányának növekedése — a feladatok sokaságát jelentette Dohány Imrének, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat most nyugdíjba vonuló igazgatójának. 1949 márciusában, amikor a vállalat élére került, mindössze 270 kilométer volt az olajvezeték hossza: öt szivattyúállomás segítségével szállították a zalai mezők kincsét a finomítókba. A távvezeték hossza ma meghaladja a háromezer kilométert. az évente elszállított olaj meny- nyiségét millió tonnákban, a földgázét pedig milliárd köbméterekben mérik. E nagy építőmunkának olyan állomásai vannak, mint a Barátság I. és a Barátság II. kőolajtávvezeték, vagy a most épülő Testvériség gázvezeték. A vállalat »kerítése« tulajdonképpen az országhatár. Illetve még az sem, hiszen a határon túl is működnek szivattyúállomások, s dolgoznak munkásaik. — Itt nem volt két egyforma feladat: mindig nagyobb átmérőjű vezetékek épültek, emelkedtek a műszaki követelmények, nőtt a felelősség. A hajdúnánási kovácssegéd nem könyvekből ismerkedett az olajjal, de munka után sűrűn forgatta a könyveket_is: a gazdasági és műszaki akadémia olajipari tagozatán szerzett oklevelet, később pedig politikai főiskolát végzett. Amikor belépett a vállalathoz, négyszáz munkás, egy mérnök és két technikus dolgozott. Most 126 mérnök, 560 technikus és ötezernél több munkás dolgozik az olajért. — Nekem ebben az országban minden táj ismerős: bármerre járok, az utak, a fák. a folyók emlékeket idéznek. Ä mi embereink valósággal gyalog — a gépeket kísérve — járták keresztül-kasul az országot. A gond az építkezéseknél volt, s az öröm is. Az a szépsége ennek a munkának, hogy lépten-nyomon találkozI ni lehet azokkal a műtárgyakkal, amelyeket mi építettünk. Ülök a szobámban, s tudom, hogy mikor indítják útnak a fényeslitkei határállomásról a finomító felé az olajat. Sikerélmény ez, s az aranykezű munkások szakértelmét dicséri. Azokét az emberekét, akik kánikulában és metsző hidegben a szabad ég alatt dolgoznak. Ha nehéz perceim voltak, mindig a munkások közé mentem: ötletgazdagságuk, optimizmusok segített. Cigarettával kinálom. Elutasítja. Hónapokkal ezelőtt naponta még négy-öt csomaggal Is elszívott. Abbahagyta. — A pohár bort meghagytam. Jólesik. És a bor mellett a cigányzene is. — Ez a szenvedélye? — Nem. A szenvedélyem a természet. Néha vadászni járok és gyakrabban horgászni. Nem a fogásért, hanem a csendért. ötvennégy éves, negyvenkét évi folyamatos munkaviszonya van. Ahogy múlt az idő, úgy nőttek a feladatok. Munkájuk ütemét nemegyszer kormány- döntések határozták meg. A népgazdaságnak energia kellett, s a szállításához új távvezetékek. — Nehéz volt? — Szép feladat volt. Én arra törekedtem, hogy a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával soha ne feledkezzem meg az emberekről. Ismertem mind, aki szerelmese volt az olajnak. Nyugodt ember. Idegesnek soha* nem láttam. És hangos szót sem hallottam tőle. Rövid mondatokkal, határozottan intézkedett akkor is, amikor karvastagságú drótkötelek feszültek — és szakadtak — a Duna felett a Barátság II. építésekor, s csendesen mosolygott, amikor megérkezett a telefon: az új távvezetéken elindult az olaj. Sokat utazott az országban, néha 24 órát is talpon volt. A szabadságát egy-két napokra bontva, részletekben vette ki, mert — mondta —, ha három hétre elmegy, ■ három hónap is beletelik. amire mindennel ismét tisztába jön. — Most az egyszer szeretnék elmenni a feleségemmel üdülni. A lakásán most is két telefon van: az egyik a vállalati, amelynek segítségével pillanatok alatt az ország legtávolabbi vidékéről is hírt kap löbb a íiatal a nagyatádi áfész-ben (Tudósítónktól.) Néhány évvel ezelőtt a nagyatádi áfész részközgyűlésein — kevés kivétellel — csak munkában elfáradt, ŐS2 férfiakat, asszonyokat lehetett látni. A valamikor földel osztó, a földmű vessző vetkezetek et alapító tagok megfáradtak, a tagság elöregedett. A vezetők is látták ezi Nagyatádon, ezért tettek a fiatalítás érdekében. A szövetkezet KISZ-szervezetének, ifjúsági bizottságának feladatává tették a tagszervezést a fiabalok körében. Ma már a 14 éves lányók, fiúk tagjai lehetnek az áfész-nek. Valamennyi dolgozó segített a tag- szervezésben.' A több éves munkának kezdeti eredményei nőst. mutatkoznak. December 31-én az áfész tagságának 37 százaléka már 30 éven aluli fiatal volt Nagyatádon. Az eredménnyel azonban még mindig elégedetlenek a vezetők. Alsecz János, a nagyatádi áfész elnöke a következőiket mondta az 1974. évi tagszervezésről : — Eddig 108 új tag lépett sorainkba az idén. Közülük 64-en 30 éven aluli fiatalok, s negyvenen nők. Javítják a fiatalok arányát, hogy tavasz- szal megalakult a kollégium fogyasztási szövetkezeti csoportja. Tagjai egyszerre írták alá a belépési nyilatkozatot és fizették be részjegyeiket. Szervező munkánk eredménye, hogy Nagyatádról, a környező községekből a legkülönbözőbb foglalkozású fiatalok lépnek sorainkba. Bizonyos, hogy van ebben része a vásárlási és értékesítési visszatérítésnek, amelyet év végén adunk tagjainknak, és a szolgáltatásokban nyújtott kedvezményeknek is. Üj géppel — gyorsabban A fiatalok is segítenek Az aratás, a gyümölcs és a kertészeti növények betakarítása jelentős kézi munkaerőt igényel napjaink magas szintű gépesítése mellett is. A gamási termelőszövetkezet gyümölcsösében is hasonló problémákról hallottunk Happ Géza kertészetvezetőtől. A gyümölcsösöknél érződik legjobban az egyre inkább csökkenő élő munkaerő, valamint a gépesítés hiánya. A gyümölcsök szedése mellett azok osztályozása is jelentős munkát igényel. Ezért az idén egy osztályozó gépsort vásároltak, amely nemcsak köny- nyíti, hanem meg is gyorsítja a gyümölcs feldolgozását. A VARI-MAN A5 típusú osztályozó július közepe óta üzemel. Jelenleg másfélszer anynyit végeznek, mint régebben kézzel. A kézi munkaerő hiánya így is érződik. Nemegyszer le kell állítani a gépsort, hogy kezelőit a gyümölcsszedéshez tudják beosztani, s csak bizonyos mennyiségű gyümölcs leszedése után kezdhetik újból a gép üzemeltetését. Hogy minél gyorsabban és folyamatosabban menjen a munka, besegítenek azok a fiatalod is, akik a nyáron itt dolgodnak. Van olyan középiskolát ’ végzett fiú, aki ősztől főiskolán tanul, gimnazistalány, aki nagyszüleinél nyaral a faluban. Július eleje óta 16 vagon «szlbarackot szedtek le és dolgoztak feL a gáz- és olajvezetékek munkájáról, a másik a városi vonal. Az előbbi sűrűn, az utóbbi ritkán csengett. Igazgatónak lenni Dohány Imre számára állapot volt. Három gyereket nevelt. A nagyobb fia ma az AFOR üzemvezetője. Tulajdonképpen »olajos maradt«: a benzin- és gázolajellátással foglalkozik. Lánya az új Kőolaj- vezeték Építő Vállalatnál dolgozik. Kisebbik fia hivatásos katona szeretne lenni: a napokban vonult be. — Ketten maradtunk a mamával. És persze az unokákkal. Emlékekről faggatom. Hiába. A jelen kötötte le minden idejét és a vállalat jövőjéről gondolkodott. A múlton nem volt ideje töprengeni. Ha végzett a vállalatnál, jött a társadalmi munka. A pártnak 1945 óta tagja. 1957 óta munkásőr. (»Amíg az erőm bírja, nem is akarok kilépni. Az ottani megbízatások frissítettek, serkentettek, mint a cigányzene. Nagyon tisztelem azt a közösséget.«) A legutóbbi pártértekezlet ismét a megyei párt- bizottság tagjának választottat — Csendesebbek már a napok? — Alig múlik el nap, hogy be ne mennék a vállalathoz. Otthon is sűrűn cseng a szolgálati telefon, keresnek az emberek, s az érdeklődés mögött érzem a tiszteletet is. A Hajdúságban születtem, ott is nőttem fel, de igazán somogyinak érzem magam. — Mit kapott jó tanácsként az utód ? — Azt, hogy tisztelje az embereket. Ha bízik azokban a munkásokban, akik soha nem azt nézték, hogy mennyit végeztek már, hanem azt, hogy mennyi van még hátra, nem érheti csalódás. A kérges kezű, napszítta arcú olajosok egy nagy családot alkotnak. Nemcsak a munka fogja ösz- sze ezeket az embereket, hanem az egymás tisztelete, a másik gondjaiban való oszto- zás is. Nagyon örülök., hogy olajos voltam. Kcrcza Imre Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki — nyugdíjba vonulása alkalmából — Dobánv Imrét, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat igazgatóját. A kitüntetést tegnap — a Nehézipari Minisztériumban — Szili Géza miniszterhelyettes adta át. Nemzetiségi klubok Pécsen Baranya hazánk egyik legnagyobb nemzetiségi megrója, területén csaknem hetvenezer német és délszláv anyanyelvű ember él. A megyei tanács nemzetiségi bizottsága a közelmúltban megvizsgálta, hogyan vesz részt a közéletben Baranya nemzetiségi lakossága. Legfontosabb megállapí Láss az, hogy a szocialista demokrácia fejlődésével párh Jzamosnn nőtt a nemzetiségiek politikai tudata és erősödött aktivitásuk. A helyes nemzetiségi pol ti- ka eredményeként mi na több német és délszláv anyanyelvű ember vállal szerepet a közélet különböző posztjain. Hatvan településen például a népiront- bizottság elnöke nemzetiségi j dolgozó. A nemzetiségi vidé- : kékén működő termelőszőyet- j kezetek és fogyasztási szövet- I kezetek vezetői között éppúgy j megtalálhatók a németek és a | délszlávok, mint az egészség- I ügyi, oktatási, művelődési intézményekben. A bizottság kezdeményezte, hogy Pécsen német, illetve délszláv klubokat hozzanak létre, amelyek találkozóhelyei, egyszersmind a nemzetiségi élet megyei központjai és fórumai lesznek. Somogyi Niplapl 3
