Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-03 / 180. szám
Hl VATALZÁRASKOR A lábodipostán Most már csak elvétve cseng a telefon: — A termelőszövetkezetet kérem! — Tessék kapcsolni a körzeti orvost! Azután elnémul a telefon, s a távirógép kattogása is megszűnik. A hivatal dolgozói számolnak, különböző összesítéseket készítenek. Ez így megy mindennap, amikor vége a félfogadásnak, a hivatalos időnek. — Hogy áll a pénztár? — Imre. ugye elviszi még ezt a dísztáviratot is? — A csomagok rendben vannak? Megszokottan, gyorsan megy a munka. A hivatal belső és kijjso dolgozói ismerik feladatukat, egymás képességeit, s jól összeszoktak az eltelt évek közös munkájában. — Nagyon fontos, hogy minden napra kész legyen. Sok ugyan az írásbeli munka, enélkűl azonban képtelenek lennénk eredményesen dolgozni. Sok ember számára fárasztónak, egyhangúnak tetszik ez a munka, én azonban nagyon szeretem, s így vannak társaim is. Ezt csinálom már három évtizede, s ebből csaknem húsz éve itt, Lábodon. Boros Gézáné hivatalvezető foglalja így össze néhány mondatban munkájuk lényegét. Elismeréssel beszél társairól, Varga Józsefnéről, aki május 1-én kapta meg a kiválódolgozó-jelvényt, Keszelicze Imréről, aki feleségével együtt majdnem másfél évtizede kézbesítő, s beszélt arról a fejlődésről, amely nemcsak a posta munkájának tükörképe, hanem egyúttal jelzi: Lábodon is olyan emberek élnek, akiknek igénye az olvasás, a művelődés iránt egyre emelkedik. — Amikor ide kerültem, egy kézbesítő volt, s egyetlen táskában könnyedén elvitte a naBoros Gézáné hivatalvezető. | j pi postát, a leveleket, távira- I tokát, az újságokat. A rádió- i előfizetési díj beszedése sem | jelentett különösebb gondot. ' Ma négy kézbesítő van, s két I táskával is alig bírják vinni | az újságokat, leveleket. Mert j nemcsak a Lábodon, hanem a külterületeken, Vadas-pusztán, Erzsébet-pusztán, Petes- malomban, Kislábodon és a másutt élők közül is egyre többen olvasnak, fizetik elő a napi- és hetilapokat. Borosné szavait igazolja, hogy például a múlt hónapban csak Somogyi Néplapból 11 050 példányt vittek ki 421 előfizetőnek. A Népszabadságot 83 lábodi járatja rendszeresen, de a többi országos napi- és hetilapnak is sok előfizetője, olvasója van. A 2230 lakosú községben egy hónap alatt 18— 20 000 napi-, illetve hetilapot, folyóiratot kézbesítenek ki a postások. Az is jelzi a műve| lődés iránti igényt, hogy 576 rádió- és 517 televízióelőfizetőt is nyilvántartanak. — Jó az olvasottság a községben. Igen kevés lap marad meg, az engedélyezett 9 százalékos remittenda — eladatlan újság — helyett csak 3 százaléknyi van. Azt látjuk, hogy a napi- és a hetilapoknál, a szakmai lapoknál is egyre emelkedik az előfizetők száma — mondja Sípos Józsefné, a posta megyei hírlaposztályának helyettes vezetője. Gondos, lelkiismeretes munkával tudták ezt elérni a lábodi postahivatal dolgozói. Hiszen egy előfizetőt csak úgy lehet megtartani, ha az naponta pontosan, a megszokott időben megkapja az előfizetett újságot. Bizony, nemegyszer kaptunk előfizetőnktől olyan panaszoslevelet, amelyben megírta: »Azért mondtam le az előfizetést, mert az újságot rendszertelenül, késve kaptam meg.« Száz mázsa uborka, a kiskertekben — egy nap alatt (Tudósítónktól.) Délelőtt 10 óra lehetett, amikor Kovács Ferenc, a ku- tasi áfész felvásárlási előadója megérkezett reggeli körútjáról. Szerdán felvásárlási nap volt az ál'ész körzetében — Belegen, Kisbajomban, Szabáson, Nagykorpádon —, a termelők kosarakban, kiskocsikkal vitték az osztályozott uborkát a felvásárlóhelyekre. — A hűvös, esős időjárás miatt az idén később érett, de most a néhány napi meleg kedvezett az uborkának, s szépen adja a termést. Másnaponként szedik, mert különben nagyra megnő, s az most már nem olyan értékes, mint a 3—6 vagy 6—9 centiméter nagyságú. Minden másnap föl is vásárolják, s még aznap elszállítja a MÉK vagy a Nagyatádi Konzervgyár. — Ma hova megy az áru? — Körülbelül 50 mázsa a MEK részére. Ott a megfelelő hőmérsékletre hűtik, azután hűtőkocsikba rakva ex- i portálják. A többit a konzervgyár tehergépkocsikkal viszi Nagyatádra. — Hol vásárolnak legtöbbet? — Nagykorpádon, mintegy 50 mázsát. De a mai felvásárlási eredmény az idei legnagyobb a többi községben is. A termelők késő este vagy kora reggel szedik a következő napokban is az uborkát, hogy az a legjobb minőségben kerüljön a felvásárló helyre, onnan pedig az üzletekbe, vagy a konzervgyárba, tartósítás céljából — mondta a felvásárlási előadó. v Ilyen panasz a lábodi postára még nem érkezett. S nem volt olyan sem, hogy a leveleket, táviratokat vagy más postai küldeményeket késve továbbították volna. Mindezek bizonyítják: az itt dolgozók szeretik hivatásukat, lelkiismeretesen látják el. Ezt a következtetést vonhattuk le a postán, s ezt jelzi az is, hogy május 1-én a Pécsi Postaigazgatóságon belüli szocialista munkaversenyben elért jó eredményük elismeréséül a lábodi postahivatal dolgozói már másodszor vehették át a kiváló hivatal kitüntetést. Varga Józsefnén kívül kiváló dolgozó kitüntetést kapott — már második alkalommal — Boros Gézáné hivatalvezető is. Ezenkívül több dicsérő oklevél és más elismerés is jelzi: egy olyan kis közösség dolgozik ezen a postán, amelyik ezt a munkát élethivatásának választotta. Szalai László LÁSZLÓ LA/OS URÁNBÁNYÁSZOK — Én nem szégyellem, ha azt mondják, hogy elpolgárosodtam. Romos házat vettem, újjáépítettem. Berendeztem magamnak egy műhelyt a szu- terénban, ott barkácsolok. Van egy öreg Skodám, minden javítást elvégzek rajta. Tavasztól őszig szombatonként . fölpakolom a családot, sátrat viszünk magunkkal, és letelepszünk valami szép helyen. Két nagy gyerekem van és egy kicsi. A kicsi hétéves. — Kései gyerek. — Állami gyerek. Az egyik patronáló szocialista brigáddal liijártam a csertői állami gyermekotthonba. Már az első alkalommal feltűnt nekem egy Somogyi Néplap fekete lányka. Vacsoráztunk az étkezdében. Odajött hozzám, evett a tányéromból, az ölembe ült. Nem beszélt, csak szemezett velem és simogatott. Amikor másodszor mentünk, megint megkeresett. Az egyik gondozó elmondta, hogy a gyerek félcigány és szépen énekel. Addig biztattam a kislányt, hogy végül elénekelte a »Maros vize folyik csendesen«-!. Harmadszorra elkértem egy hétre. — A feleségem is megszerette, a nagyfiam, aki most katona, megtakarított pénzéből szandált vett neki. Sírt a kislány, mikor visszavittük. Aztán megint elhoztam. Egy hónapig volt nálunk. Utána már hiányzott. Legközelebb bementem a megyei főnökségre és megmondtam: ötökbe vállalom a gyereket. Egy éve van nálunk. A mi gyerekünk már. ÚJÍTÁSOK Kopaszodó, alacsony férfi fut hozzánk. Öt vártam, de az újító most siet a régi műszaki főiskolára. A lakására hívott. Másnap meglátogattam. A kis ház meglapul a villák között, gazdája csak azzal tudta szalonképessé tenni, hogy sok rózsát, virágot, bokrot ültetett köréje, hogy azok eltakarják kopott vakolatát, szokványos külsejét. A bejárati ajtón nincs csengő. Mielőtt kopognék, hangokat hallok ... — ... Ezt még nézzétek meg. Ha fölmegyünk, a valóságban is láthatjátok. Ez a Parlament . .. Vékony gyerekhang kérdez valamit, de nem értem. Kopogok. A zaj elhalkul. Világosság gyúl. Kijön a kopaszodó, alacsony férfi. Vékony, fekete asszony áll mellette. — Elnézést... Házi mozielőadásunk van ... Mikor a szemem megszokja a világosságot, fölfedezem a két gyereket. Az asztalnál üizi 7. balatoni nyári tárlat Tudósítások A MAGYAR »paletta-glóbusz« számos lakójának ad bemutatkozási lehetőséget a keszthelyi Balatoni Múzeum, ellentétben Tihannyal — most már Balatonfüreddel is —, ahol még egy-egy reprezentáns kap helyet, s nem kétévente, mint a Helikon-városban, hanem évente. A gondolatsort tovább folytatva mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy — képletesen szólva — Keszthely a tudósító szerepét vállalja kétévente, míg Tihany az elemzést, a kifejtést. Mivel mindkettőre szükség van, lássuk, miről »tudósit« a 7. balatoni nyári tárlat. Meglehetősen sok a részvevő. Hemzsegnek a képek a falakon. A rendezők tulajdonképpen jól vizsgázták, meri zsúfolásig megtöltötték a Balatoni Múzeum kiállítási rer-, mét. Szerepüknek is eleget tettek, bemutatják az élő magyar képzőművészetet. De mert a rendezői szándék a tudósítás, ne is kérjük számon a kifejtest. Legalábbis ne tőlük 1 Ötven festő, huszonnégy grafikus, két iparművész, t:- zennyolc szobrász és öt erem- művesz csaknem kétszáz alkotása — számszerűségevel lenyűgöző. A nézőt azonban nem lehet könnyen lenyűgözni a számokkal, a zsúfoltság is inkább fárasztó, tehát végül is megkerülhetetlen az eieinzes. örömmel fedezzük föl, hogy a részvevő somogyi képzőművészek, Csiszár Elek, Szabados János és Szekeres Emil föltétlenül a legjobbak között szerepelnek. Csiszár Elek Sió-hid és Ablak című festménye sajnos messze került egymástól, pedig a legokosabb az lett volna, ha egy-egy alkotónak együtt látjuk a műveit. (Költői képe, az Ablak a kiállítás ka- j talógusában is szerepel.) Ezek a művek túllépnek azon a natúron, hogy tudósításoknak tekintsük őket, sajnos a legtöbb kiállító viszont ezen a határon belül maradt. Szabados János Balaton-mellék című festménye gondolatébresztő: lehet-e érthető, korszerű, »balatom« képet festeni, azonosulni meghatározott tájjal és ott élő emberekkel? Igenlő választ ad a festő, többet annál, amit mások, esetleg a népművészet segítségével kívülről akarnak kifejezni. Szekeres Emil Tengerre néző ablak című festménye elsősorban olyan tanulmány, mely mintha nézni tanítana. Bartók emlékére című grafikája leszűrtebb eredmény. Somos Miklós akvarelljei is túllépnek az egyéni tudósításokon, nem hiányzik belőlük a művészi kifejtés sem. Udvarai Erzsébet Badacsonyőrsi hegy című, kollázstechnikával gyarapítóit akvarellje; Orosz János Belső és Mozdulat című festménye; Lóránt János At a hegyen és Táj című feszült csöndet árasztó képei; Korniss Dezső játékos Holdfalója; Szabados Árpád japán rajzok finomságát mutató grafikái, a Raj I. és a Hírek sorozatból: Hordalék; Kő Pál festett faszobra, az Egy régi templom; Borbás Tibor (szobrászati díjas) Kodály Zoltán és Szabó Lőrincz című műve azok, amelyeket meg kell keresni a sok tucat kiállított festmény, grafika és szobor közül. AZ EGRY-DÍJAT íresik József festőművész, a festők nívódíját Kurucz D. István, a grafikusokét Bognár Zoltán, az iparművészekét Leiber Eva, a szobrászokét Borbás Tibor kapta meg H. B. A kalocsai D 601-es A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai állomásán szépen fejlődik a kalocsai D 601-es csokros fűszerpaprika. A nagyüzemi termesztésre alkalmas fajtákat az állomás tovább nemesíti. Gyakorlati tapasztalatok a szenázskészítésről A fehérjetermelésben szá- nottevő tartalékot jelent a ►illangós szálas takarmányok s füvek hozamának növelése, dig szemes terménnyel hektá- onként 8—10 mázsa fehérjéi udunk előállítani, addig szá- istakarmánnyal hektáronkénl 8—20 mázsa fehérjehozam irhető eh A szálas takarmány- lan rejlő nagy lehetőség elmé- eti jellegű marad mindaddig, imíg üzemi szinten nem terednek el széles körben azok ] az új termesztési, betakarítási I és tartósítási eljárások, me-' nek, és Csodálkoznak. A házi mozin vagy a kései vendégen, nem tudom. Néznek megillető- dötten, végül az egyik nyel egyet, és megrántja anyja kezét: — Ez a bácsi most itt alszik nálunk? Az anyja elvörösödik és megsimogatja a fejét: — Hallgass.. Az apa a másik szobába invitál. — Sok diaképem van. Esténként ezzel szórakozunk. Szenvedélyem. — Másik szenvedélye az újítás. — Kétkezi munkásként kerültem a vállalathoz. Technikumot végétem, hamarosan művezető lettem, hérom fúrótorony munkájáért feleltem. . Hajnalonként fogtam a kis táskámat és felültem az üzemi buszra. Jó élet volt, jól fizettek. Nem törtük magunkat. — Másként lett, amikor az ércdúsítóhoz kerültem. Ott annyi baj akadt, hogy akinek volt valami lelkiismerete, újított valamit, vagy megszökött. (Folytatjuk.) Ivekkel a fehérje a jelenleginél lényegesen kisebb veszteséggel, ízletes formában az állav- állomány számára megőrizhető. Napjainkban a szenázskészí- tés technológiája és a szenázs használhatósága váltja lei e legtöbb vitát a szakemberek körében. Ennek az a magyarázata, hogy a szenázskészilés gyakorlata megelőzte a technológiai vizsgálatokat, kutatásokat. A számos tisztázatlan kérdés közepette született ^technológiái eljárások gyakran 'nem kielégítő eredményre vezetnek, ez a szakmai viták alapját képezi. Ezért az elmúll évek kutatási eredményei alapján a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaság-tu- (>dományi karának növényrer- »mesztéstani tanszéke — dr. f Varga János egyetemi tanár és # munkatársai — célul tűzte ki, $ hogy elméletileg megalapo- fzott és a gyakorlat áltat igazolt egységes állásfoglalás, he- ilyes technológia alakuljon ki a f szenázskészítésre. Az előfonnyasztás mértéke hatással van az erjedés lefolyására, így a szenázs minőségére és az érjedési veszteségekre. Üzemi vizsgálati eredmények szerint a 35—40 százalék közötti szárazanyag-tartalom a legkedvezőbb. A 40 százalék szárazanyag-tartalomnál üzemi viszonyok között is jó minőségű szenázs készíthető. Az anyag túlfo'nnyasztása is kedvezőtlen, mert ez elkerülhetetlenül együtt jár a tápláló- lanyag-veszteség fokozódásával Az állatok szívesen fogyasztják a fölmelegedés során »megbámult« takarmányt, amely ízletes, de ettől kicsiny a termelés. A táplálóanyagveszteség elsősorban a fenér- jét érinti. A fűfélék több szénhidrátot és kevesebb fehérjét tartalmaznak, mint a pillangósok, így a fűféléknél az előfonnyasztás a 30—35 százalékos szárazanyag-tartalomig is elég. Melyek a szenázskészítés legfontosabb szabályai? Üzemi viszonyok között a szecska hosszát a betakarító- gep teljesitoKepessege határozza meg. Ez a hosszúság lehetőleg lo—20 mm között legyen. Minél rövidebb a zöld- takarmány (szecska) hossza, annal tökéletesebben tömöríthető a traktorral. A szenazs- készitesnel kuionös hangsúlyt kap a siló gyors töltése es mi- eioobl lezárása. Amíg a siló nincs lezárva, a gazcsere a külső levegővel, a növényi légzés es az oxidáció — amelynek következmenye a takarmány- tömeg bemeiegedése — nagy tápanyagveszteseget jelenthet A silokazal merevet úgy nata- rozzuk meg, hogy három nap alatt beíedn-essük. Elkészülte után a silót fóliával, majd 15—20 cm-es földréteggel azonnal zárjuk le. A földréteg védi a fóliát, nehezékként szolgál, és szigetel is A jól sikerült szenázs mindenkeppen előrelepest jelent. A hideglevegős szénaszáritás- sal szemben ennek nincs energiaigénye, és teljesen gépesíthető. Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, ahol a szükséges technikai fölszerelések (traktorok, kaszálógépek, 1 pótkocsik) biztosíthatók, javasoljuk: készíi.enek a zöldtakarmányokból szenázst. Dr. L. L.
