Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-03 / 180. szám

Hl VATALZÁRASKOR A lábodipostán Most már csak elvétve cseng a telefon: — A termelőszövetkezetet kérem! — Tessék kapcsolni a kör­zeti orvost! Azután elnémul a telefon, s a távirógép kattogása is meg­szűnik. A hivatal dolgozói szá­molnak, különböző összesítése­ket készítenek. Ez így megy mindennap, amikor vége a fél­fogadásnak, a hivatalos idő­nek. — Hogy áll a pénztár? — Imre. ugye elviszi még ezt a dísztáviratot is? — A csomagok rendben vannak? Megszokottan, gyorsan megy a munka. A hivatal belső és kijjso dolgozói ismerik felada­tukat, egymás képességeit, s jól összeszoktak az eltelt évek közös munkájában. — Nagyon fontos, hogy min­den napra kész legyen. Sok ugyan az írásbeli munka, enélkűl azonban képtelenek lennénk eredményesen dolgoz­ni. Sok ember számára fárasz­tónak, egyhangúnak tetszik ez a munka, én azonban nagyon szeretem, s így vannak tár­saim is. Ezt csinálom már há­rom évtizede, s ebből csak­nem húsz éve itt, Lábodon. Boros Gézáné hivatalvezető foglalja így össze néhány mondatban munkájuk lénye­gét. Elismeréssel beszél társai­ról, Varga Józsefnéről, aki május 1-én kapta meg a kivá­lódolgozó-jelvényt, Keszelicze Imréről, aki feleségével együtt majdnem másfél évtizede kéz­besítő, s beszélt arról a fejlő­désről, amely nemcsak a pos­ta munkájának tükörképe, ha­nem egyúttal jelzi: Lábodon is olyan emberek élnek, akik­nek igénye az olvasás, a mű­velődés iránt egyre emelkedik. — Amikor ide kerültem, egy kézbesítő volt, s egyetlen tás­kában könnyedén elvitte a na­Boros Gézáné hivatalvezető. | j pi postát, a leveleket, távira- I tokát, az újságokat. A rádió- i előfizetési díj beszedése sem | jelentett különösebb gondot. ' Ma négy kézbesítő van, s két I táskával is alig bírják vinni | az újságokat, leveleket. Mert j nemcsak a Lábodon, hanem a külterületeken, Vadas-pusz­tán, Erzsébet-pusztán, Petes- malomban, Kislábodon és a másutt élők közül is egyre többen olvasnak, fizetik elő a napi- és hetilapokat. Borosné szavait igazolja, hogy például a múlt hónapban csak Somogyi Néplapból 11 050 példányt vittek ki 421 előfize­tőnek. A Népszabadságot 83 lábodi járatja rendszeresen, de a többi országos napi- és heti­lapnak is sok előfizetője, olva­sója van. A 2230 lakosú köz­ségben egy hónap alatt 18— 20 000 napi-, illetve hetilapot, folyóiratot kézbesítenek ki a postások. Az is jelzi a műve­| lődés iránti igényt, hogy 576 rádió- és 517 televízióelőfizetőt is nyilvántartanak. — Jó az olvasottság a köz­ségben. Igen kevés lap marad meg, az engedélyezett 9 száza­lékos remittenda — eladatlan újság — helyett csak 3 száza­léknyi van. Azt látjuk, hogy a napi- és a hetilapoknál, a szakmai lapoknál is egyre emelkedik az előfizetők száma — mondja Sípos Józsefné, a posta megyei hírlaposztályá­nak helyettes vezetője. Gondos, lelkiismeretes mun­kával tudták ezt elérni a lá­bodi postahivatal dolgozói. Hi­szen egy előfizetőt csak úgy lehet megtartani, ha az na­ponta pontosan, a megszokott időben megkapja az előfizetett újságot. Bizony, nemegyszer kaptunk előfizetőnktől olyan panaszoslevelet, amelyben megírta: »Azért mondtam le az előfizetést, mert az újságot rendszertelenül, késve kaptam meg.« Száz mázsa uborka, a kiskertekben — egy nap alatt (Tudósítónktól.) Délelőtt 10 óra lehetett, amikor Kovács Ferenc, a ku- tasi áfész felvásárlási előadó­ja megérkezett reggeli körút­járól. Szerdán felvásárlási nap volt az ál'ész körzetében — Belegen, Kisbajomban, Sza­báson, Nagykorpádon —, a termelők kosarakban, kisko­csikkal vitték az osztályozott uborkát a felvásárlóhelyekre. — A hűvös, esős időjárás miatt az idén később érett, de most a néhány napi meleg kedvezett az uborkának, s szé­pen adja a termést. Másna­ponként szedik, mert külön­ben nagyra megnő, s az most már nem olyan értékes, mint a 3—6 vagy 6—9 centiméter nagyságú. Minden másnap föl is vásárolják, s még aznap el­szállítja a MÉK vagy a Nagy­atádi Konzervgyár. — Ma hova megy az áru? — Körülbelül 50 mázsa a MEK részére. Ott a megfele­lő hőmérsékletre hűtik, az­után hűtőkocsikba rakva ex- i portálják. A többit a konzerv­gyár tehergépkocsikkal viszi Nagyatádra. — Hol vásárolnak legtöb­bet? — Nagykorpádon, mintegy 50 mázsát. De a mai felvásár­lási eredmény az idei legna­gyobb a többi községben is. A termelők késő este vagy kora reggel szedik a következő na­pokban is az uborkát, hogy az a legjobb minőségben kerül­jön a felvásárló helyre, onnan pedig az üzletekbe, vagy a konzervgyárba, tartósítás cél­jából — mondta a felvásárlá­si előadó. v Ilyen panasz a lábodi pos­tára még nem érkezett. S nem volt olyan sem, hogy a levele­ket, táviratokat vagy más pos­tai küldeményeket késve to­vábbították volna. Mindezek bizonyítják: az itt dolgozók szeretik hivatásukat, lelkiis­meretesen látják el. Ezt a következtetést vonhat­tuk le a postán, s ezt jelzi az is, hogy május 1-én a Pécsi Postaigazgatóságon belüli szo­cialista munkaversenyben el­ért jó eredményük elismeré­séül a lábodi postahivatal dol­gozói már másodszor vehették át a kiváló hivatal kitünte­tést. Varga Józsefnén kívül ki­váló dolgozó kitüntetést kapott — már második alkalommal — Boros Gézáné hivatalvezető is. Ezenkívül több dicsérő ok­levél és más elismerés is jel­zi: egy olyan kis közösség dol­gozik ezen a postán, amelyik ezt a munkát élethivatásának választotta. Szalai László LÁSZLÓ LA/OS URÁNBÁNYÁSZOK — Én nem szégyellem, ha azt mondják, hogy elpolgáro­sodtam. Romos házat vettem, újjáépítettem. Berendeztem magamnak egy műhelyt a szu- terénban, ott barkácsolok. Van egy öreg Skodám, minden ja­vítást elvégzek rajta. Tavasz­tól őszig szombatonként . föl­pakolom a családot, sátrat vi­szünk magunkkal, és letelep­szünk valami szép helyen. Két nagy gyerekem van és egy kicsi. A kicsi hétéves. — Kései gyerek. — Állami gyerek. Az egyik patronáló szocialista brigáddal liijártam a csertői állami gyer­mekotthonba. Már az első al­kalommal feltűnt nekem egy Somogyi Néplap fekete lányka. Vacsoráztunk az étkezdében. Odajött hoz­zám, evett a tányéromból, az ölembe ült. Nem beszélt, csak szemezett velem és simogatott. Amikor másodszor mentünk, megint megkeresett. Az egyik gondozó elmondta, hogy a gyerek félcigány és szépen énekel. Addig biztattam a kis­lányt, hogy végül elénekelte a »Maros vize folyik csende­sen«-!. Harmadszorra elkér­tem egy hétre. — A feleségem is megsze­rette, a nagyfiam, aki most katona, megtakarított pénzé­ből szandált vett neki. Sírt a kislány, mikor visszavittük. Aztán megint elhoztam. Egy hónapig volt nálunk. Utána már hiányzott. Legközelebb bementem a megyei főnök­ségre és megmondtam: ötökbe vállalom a gyereket. Egy éve van nálunk. A mi gyerekünk már. ÚJÍTÁSOK Kopaszodó, alacsony férfi fut hozzánk. Öt vártam, de az újító most siet a régi műszaki főiskolára. A lakására hívott. Másnap meglátogattam. A kis ház meglapul a villák között, gazdája csak azzal tud­ta szalonképessé tenni, hogy sok rózsát, virágot, bokrot ül­tetett köréje, hogy azok elta­karják kopott vakolatát, szok­ványos külsejét. A bejárati ajtón nincs csen­gő. Mielőtt kopognék, hango­kat hallok ... — ... Ezt még nézzétek meg. Ha fölmegyünk, a valóságban is láthatjátok. Ez a Parla­ment . .. Vékony gyerekhang kérdez valamit, de nem értem. Kopo­gok. A zaj elhalkul. Világos­ság gyúl. Kijön a kopaszodó, alacsony férfi. Vékony, fekete asszony áll mellette. — Elnézést... Házi mozielő­adásunk van ... Mikor a szemem megszokja a világosságot, fölfedezem a két gyereket. Az asztalnál üi­zi 7. balatoni nyári tárlat Tudósítások A MAGYAR »paletta-gló­busz« számos lakójának ad bemutatkozási lehetőséget a keszthelyi Balatoni Múzeum, ellentétben Tihannyal — most már Balatonfüreddel is —, ahol még egy-egy reprezentáns kap helyet, s nem kétévente, mint a Helikon-városban, ha­nem évente. A gondolatsort tovább folytatva mindjárt hoz­zátehetjük azt is, hogy — képletesen szólva — Keszt­hely a tudósító szerepét vállal­ja kétévente, míg Tihany az elemzést, a kifejtést. Mivel mindkettőre szükség van, lás­suk, miről »tudósit« a 7. bala­toni nyári tárlat. Meglehetősen sok a részve­vő. Hemzsegnek a képek a fa­lakon. A rendezők tulajdon­képpen jól vizsgázták, meri zsúfolásig megtöltötték a Ba­latoni Múzeum kiállítási rer-, mét. Szerepüknek is eleget tet­tek, bemutatják az élő magyar képzőművészetet. De mert a rendezői szándék a tudósítás, ne is kérjük számon a kifej­test. Legalábbis ne tőlük 1 Ötven festő, huszonnégy grafikus, két iparművész, t:- zennyolc szobrász és öt erem- művesz csaknem kétszáz alko­tása — számszerűségevel le­nyűgöző. A nézőt azonban nem lehet könnyen lenyűgözni a számokkal, a zsúfoltság is in­kább fárasztó, tehát végül is megkerülhetetlen az eieinzes. örömmel fedezzük föl, hogy a részvevő somogyi képzőművé­szek, Csiszár Elek, Szabados János és Szekeres Emil föltét­lenül a legjobbak között szere­pelnek. Csiszár Elek Sió-hid és Ablak című festménye saj­nos messze került egymástól, pedig a legokosabb az lett vol­na, ha egy-egy alkotónak együtt látjuk a műveit. (Költői képe, az Ablak a kiállítás ka- j talógusában is szerepel.) Ezek a művek túllépnek azon a na­túron, hogy tudósításoknak te­kintsük őket, sajnos a legtöbb kiállító viszont ezen a határon belül maradt. Szabados János Balaton-mellék című festmé­nye gondolatébresztő: lehet-e érthető, korszerű, »balatom« képet festeni, azonosulni meg­határozott tájjal és ott élő em­berekkel? Igenlő választ ad a festő, többet annál, amit má­sok, esetleg a népművészet se­gítségével kívülről akarnak kifejezni. Szekeres Emil Ten­gerre néző ablak című festmé­nye elsősorban olyan tanul­mány, mely mintha nézni ta­nítana. Bartók emlékére című grafikája leszűrtebb eredmény. Somos Miklós akvarelljei is túllépnek az egyéni tudósítá­sokon, nem hiányzik belőlük a művészi kifejtés sem. Udvarai Erzsébet Badacsonyőrsi hegy című, kollázstechnikával gya­rapítóit akvarellje; Orosz Já­nos Belső és Mozdulat című festménye; Lóránt János At a hegyen és Táj című feszült csöndet árasztó képei; Korniss Dezső játékos Holdfalója; Sza­bados Árpád japán rajzok fi­nomságát mutató grafikái, a Raj I. és a Hírek sorozatból: Hordalék; Kő Pál festett fa­szobra, az Egy régi templom; Borbás Tibor (szobrászati dí­jas) Kodály Zoltán és Szabó Lőrincz című műve azok, ame­lyeket meg kell keresni a sok tucat kiállított festmény, gra­fika és szobor közül. AZ EGRY-DÍJAT íresik Jó­zsef festőművész, a festők ní­vódíját Kurucz D. István, a grafikusokét Bognár Zoltán, az iparművészekét Leiber Eva, a szobrászokét Borbás Tibor kapta meg H. B. A kalocsai D 601-es A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai állomásán szépen fejlődik a kalocsai D 601-es csokros fűszerpaprika. A nagyüzemi termesztésre alkalmas fajtákat az állomás to­vább nemesíti. Gyakorlati tapasztalatok a szenázskészítésről A fehérjetermelésben szá- nottevő tartalékot jelent a ►illangós szálas takarmányok s füvek hozamának növelése, dig szemes terménnyel hektá- onként 8—10 mázsa fehérjéi udunk előállítani, addig szá- istakarmánnyal hektáronkénl 8—20 mázsa fehérjehozam irhető eh A szálas takarmány- lan rejlő nagy lehetőség elmé- eti jellegű marad mindaddig, imíg üzemi szinten nem ter­ednek el széles körben azok ] az új termesztési, betakarítási I és tartósítási eljárások, me-' nek, és Csodálkoznak. A házi mozin vagy a kései vendégen, nem tudom. Néznek megillető- dötten, végül az egyik nyel egyet, és megrántja anyja ke­zét: — Ez a bácsi most itt alszik nálunk? Az anyja elvörösödik és megsimogatja a fejét: — Hallgass.. Az apa a másik szobába in­vitál. — Sok diaképem van. Es­ténként ezzel szórakozunk. Szenvedélyem. — Másik szenvedélye az újí­tás. — Kétkezi munkásként ke­rültem a vállalathoz. Techni­kumot végétem, hamarosan művezető lettem, hérom fúró­torony munkájáért feleltem. . Hajnalonként fogtam a kis táskámat és felültem az üze­mi buszra. Jó élet volt, jól fi­zettek. Nem törtük magunkat. — Másként lett, amikor az ércdúsítóhoz kerültem. Ott annyi baj akadt, hogy akinek volt valami lelkiismerete, újí­tott valamit, vagy megszökött. (Folytatjuk.) Ivekkel a fehérje a jelenleginél lényegesen kisebb veszteség­gel, ízletes formában az állav- állomány számára megőrizhe­tő. Napjainkban a szenázskészí- tés technológiája és a szenázs használhatósága váltja lei e legtöbb vitát a szakemberek körében. Ennek az a magya­rázata, hogy a szenázskészilés gyakorlata megelőzte a tech­nológiai vizsgálatokat, kutatá­sokat. A számos tisztázatlan kérdés közepette született ^technológiái eljárások gyakran 'nem kielégítő eredményre ve­zetnek, ez a szakmai viták alapját képezi. Ezért az elmúll évek kutatási eredményei alapján a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem mosonma­gyaróvári mezőgazdaság-tu- (>dományi karának növényrer- »mesztéstani tanszéke — dr. f Varga János egyetemi tanár és # munkatársai — célul tűzte ki, $ hogy elméletileg megalapo- fzott és a gyakorlat áltat iga­zolt egységes állásfoglalás, he- ilyes technológia alakuljon ki a f szenázskészítésre. Az előfonnyasztás mértéke hatással van az erjedés lefo­lyására, így a szenázs minő­ségére és az érjedési vesztesé­gekre. Üzemi vizsgálati ered­mények szerint a 35—40 szá­zalék közötti szárazanyag-tar­talom a legkedvezőbb. A 40 százalék szárazanyag-tartalom­nál üzemi viszonyok között is jó minőségű szenázs készíthető. Az anyag túlfo'nnyasztása is kedvezőtlen, mert ez elkerül­hetetlenül együtt jár a tápláló- lanyag-veszteség fokozódásával Az állatok szívesen fogyaszt­ják a fölmelegedés során »megbámult« takarmányt, amely ízletes, de ettől kicsiny a termelés. A táplálóanyag­veszteség elsősorban a fenér- jét érinti. A fűfélék több szén­hidrátot és kevesebb fehérjét tartalmaznak, mint a pillangó­sok, így a fűféléknél az elő­fonnyasztás a 30—35 százalé­kos szárazanyag-tartalomig is elég. Melyek a szenázskészítés leg­fontosabb szabályai? Üzemi viszonyok között a szecska hosszát a betakarító- gep teljesitoKepessege hatá­rozza meg. Ez a hosszúság le­hetőleg lo—20 mm között le­gyen. Minél rövidebb a zöld- takarmány (szecska) hossza, annal tökéletesebben tömörít­hető a traktorral. A szenazs- készitesnel kuionös hangsúlyt kap a siló gyors töltése es mi- eioobl lezárása. Amíg a siló nincs lezárva, a gazcsere a kül­ső levegővel, a növényi légzés es az oxidáció — amelynek következmenye a takarmány- tömeg bemeiegedése — nagy tápanyagveszteseget jelenthet A silokazal merevet úgy nata- rozzuk meg, hogy három nap alatt beíedn-essük. Elkészülte után a silót fóliá­val, majd 15—20 cm-es földré­teggel azonnal zárjuk le. A földréteg védi a fóliát, nehe­zékként szolgál, és szigetel is A jól sikerült szenázs min­denkeppen előrelepest jelent. A hideglevegős szénaszáritás- sal szemben ennek nincs ener­giaigénye, és teljesen gépesít­hető. Azoknak a mezőgazdasá­gi üzemeknek, ahol a szüksé­ges technikai fölszerelések (traktorok, kaszálógépek, 1 pót­kocsik) biztosíthatók, javasol­juk: készíi.enek a zöldtakar­mányokból szenázst. Dr. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents