Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-28 / 200. szám

A gyermek ne legyen kis felnőtt Ezt a kis krémest meg kell enni! Gyermekeink öltöztetésénél, sajátos ruhaigén,yünkkel és szépre való törekvésünkkel, mindig vegyük figyelembe, hogy ók nem kicsinyített má­sai a felnőtteknek. Ne vásárol­junk és ne varrassunk nekik felnőttes ruhákat. Ne öltöztes­sük őket az édesanyjuknak il­lő színű, alapanyagú és fazo­nú ruhákba. (Sajnos, ebben még a konfekcióipar sem tel­jesen vétlen.) Életkoruknak megfelelően igyekezzünk őket szépen, ha úgy tetszik, divato­san járatni, a színek és for­mák megválasztásával már kisgyermekkorban ízlésre ne­velni. A gyermekruhákat min­dig üdévé, frissé teszi egy kis hímzés, rátét vagy egyéb fi­nom, kedves, a gyermek egyé­niségéhez illő díszítés is. Aki szereti a hímzést, de nincs például ideje otthon ez­zel is egyedivé tenni kisfia, kisleánya ruháját, az sok ilyen ruhács­kát találhat a Népművészeti Vállalat üzle­teiben is. Hímzett leány­ka ruháikról senki nem. mondaná meg, hogy azok konfekciók, és általában — ami szintén fi­gyelemre mél­tó — csak kis darabszám ké­szül egy-egy fazonból. Nem­csak ízléses alkalmi ruhá­kat, hanem játszóruhákból is szép válasz­tékot találha­tunk ezekben az üzletekben. Kisfiúk számá­ra rátétes, sti­lizált figurák­kal teszik ked­Mitő! neurotikus a gyermek? A pszichológus tanácsai a szülőknek nak: — Ugye, ugye, mert nem j evett eleget, attól van legyen- gülve . •. Nem is sejtik, hogy I ők okozták a rosszullétet. Orvos és ápolónő barátaim ; százával mesélik a hasonló esetet. Hiába a szigorú diétás előírás, hiába hajlana már j maga a beteg is engedelmes- | ségref (már aki hajlana), jön- J nek a kedves rokonok, bará- j tok, a jóféle hazaival, a kör- ! nyék cukrászdáiban vásárolt j süteménnyel, — és kész a baj. 1 Egy-egy látogató nap után Iá- ! zas, nyögő betegek, nem egy- I szer részegek fekszenek a kór- ! házi ágyakon. Lehet kezdeni a kezelést, gyógyítást elölről. Persze, hogy jól esik min­den betegnek a figyelem, kü­lönösen a hosszú kórházi ke­zelésre szorulóknak az egy­hangú kórházi koszt mellett az otthoni íz, néhány jó falat. Persze, hogy érthető, ha anya, gyerek, testvér, feleség azzal is szeretné ragaszkodásai, sze- retetét kimutatni, hogy főz, süt valamit kedves betegének. Napjainkban nagyon sok szó __ vessé, egyedivé a ruhácskákat esik a korszerű táplálkozásról. | a tervezők. Az alapanyagok Arról, hogy még az egészséges Látogatóban vagyok a kór­ház belgyógyászati osztályán. A szomszéd ágyon idős néni fekszik, étlen-szomjan van, a holnapi eperöntgenre előké­szítve. Neki is vannak látoga­tói, két testes asszonyság, a sógornői- Az egyik, nagy, fo­nott kosárból süteményt kotor elő. Nagy tálca krémeslepényt. — Egyél Mariskám. — Jaj, ma nem szabad sem­mit, lelkem. Megmondta a doktor. — Megmondta, ugyan már? Mitől legyen erőd meggyógyul­ni? Ez tiszta egészség! Friss tojásból, friss tejszínnel. Meg­haragszom, ha nem eszed! Mariska néni eszik egy kré­mest a békesség kedvéért. Az­után elfogadja a másik sógor­nőtől a termosz feketekávét és egy kupica, valami jó erőset. Mert attól lesz a vér, attól gyógyul az ember. Még vége sincs a látogató-órának, ami­kor Mariska néni begörcsöl. Jajgat, verejtékes, hamuszínű esetleg vese, vagy gyomorbaj­jal van kórházban. A cukor­betegtől eltiltják az édességet, megszabják, mennyi szénhid­rátot fogyaszthat- Májbeteg nem fogyaszthat alkoholt, sza­lonnát. A vesebeteget esetleg koplaltatják, sótlan diétán tartják és így tovább. Ezt csak az orvos tudja és ő szabhatja meg! Hiába kapja a beteg a kórházban a számára gyógyító, hasznos diétát, ha a jótét le'- kek ezt »kiegészítik«, ha meg­sajnálják szegénykét, ha segí­tenek kijátszani a szigorú sza­bályzatot, mintha ezzel ugyan az orvosnak okoznának kárt.. Aki beteget látogat, jóelőre érdeklődje meg: mit, mennyit ehet a betege. Kérdezze meg a kezelőorvostól, nővérektől. Nem tesz jót az, aki hallgat a beteg kunyerálására, hogy úgy enne egy falat töltöttká­posztát, vagy egy kis rétest, és nem tesz jót, aki rátukmál a betegre enni, innivalót. Ha az orvos megengedi, lehet bevinni az arca. A sógornők sopánkod- j gyümölcsöt, (epebetegnek pél daul altalaban nem!)., lehet kompótot, (cukorbetegnek csak szaharinnal!), esetleg húslevest, főzeléket. Azt, és annyit, amennyit szabad, de sohasem dugva, sohasem t!- tokban, az orvosok elől elrejt­ve! < Arról már nem is szólok, milyen végzetes lehet a beteg­nek orvosságot vinni, azzal, hogy a nagymamának, vagy a szomszédasszonynak ez hasz­nált. Vagy éppenséggel lebe­szélni a beteget arról, hogy a kórházban kapott gyógyszert bevegye. Szeretni, gondoskodni meg­fontoltan, okosan kell. Aki úgy sajnálja a beteget, hogy tilos ételekkel traktálja — csak a betegségét, rossz köz­érzetét hosszabbítja meg vele, vagy éppen végzetes bajt okoz- A kórházi látogatók az elemó- zsiás csomagok helyett sok­kal okosabb, kedvesebb dolgo­kat is vihetnek ajándékba. Vi­rágot, (de ne akkora kazallal, hogy ne lehessen tőle megmoz­dulni a kis éjjeliszekrénye­ken), és lehet vinni ajándékba csinos ágykabátot, evőeszközt, kozmetikai cikket, — és főleg, és elsősorban olvasnivalót. Jó könyvet, könnyen kézbefogha- lót, nagybetűsét, könnyen ol­vashatót. És folyóiratokat, új­ságot. Szellemi táplálékot. Ami az unalmat elűzi, a betegséget enyhíti, elfeledteti. Es nem fekszi meg a gyomrot, nem fog senkinek felmenni tőle a cukra stb. Aki beteget látogat, gondol­ja meg, hogy ő is felelős a gyógyulásért. F. K. OTTHON CSALÁD Receptek megválasztásánál pedig arra is I embernek is jól meg kell gon­11 dolnia, mit egyék, mennyit gondoltak, hogy azok könnyen j egyék. Az egészséges ember is Az utóbbi időben egyre több iskolás-óvodás korú gyermek Lordul meg a nevelési tanács­adókban és az idegszakrende­léseken. Sokan ezért állítják, hogy Magyarországon mind több a neurotikus gyermek, s ez az aggodalom nem egészen alaptalan. — A legggyakoribb ok a válás —. mondta az MTI mun­katársának adott nyilatkoza­tában dr. Sípos Kornél pszi­chológus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Pszichológiai Intézetének tudományos mun­katársa. — A gyermek neuró­zisa sohasem választható el szüleik zaklatott vagy közö­nyös életmódjától. Harmoni­kus lelki fejlődésükhöz az ap­jukra és az anyjukra egyfor­mán szükségük van. Az a gyermek, aki kiegyensúlyozat­lan légkörben nő fel vagy a szülők állandó vitáit látja- hallja, idővel neurotikussá vá­lik. Az iskoláskor első négy évé­ben mindenekelőtt bizonyos testi tünetek és a gyengébb iskolai teljesítmények alap­ján lehet következtetni a gyermek neurózisára. i zenhat éves korában inkább a ^ | csavargás, az agresszivitás, a^ j szülőkkel és az iskolával való# 'szembefordulás a neurózis leg-f I jellegzetesebb tünetei. Nehéz J azonban általános receptet ad-# ni arra, mit tegyen a szülő,# hogy gyermekének neurózisát? moshatók legyenek. A Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezetek évente ötvenmillió forint értékben állítanak elő gyermekholmikat. A kis okosan teszi, ha életkorának, munkavégzésének, mozgásá­nak, testsúlyának megfelelően táplálkozik, ha fehérjékben, vitaminokban gazdag, okos ét­renden él. Százszorosán kell nekenek ebből mutatnak be■ vigyáznia annak, aki beteg! Az agyban fekvő, lazas beteg­nehany csinos, hímzéssel, rá­téttel díszített ruhácskát. nek, annak, aki műtét után van, vagy annak, aki szív, ér, TEJSZÍNES SÁRGARÉPA 80 dkg sárgarépát megtisz­títunk, jól megmossuk, és ki­sebb hasábokra vagy kockáira vágva 6 dkg vajon, zománco­zott lábasba téve, mérsékelt tűzön megpároljuk. Ekkor megszórjuk 3 dkg liszttel és egy kissé tovább pirítjuk vele együtt 1—2 percig. Ezután felengedjük 1,5 dl tejszínnel és gyorsan simára keverjük. Ha túl sűrű lenne, egy kevés forró tejjel vagy vízzel enged­jük fel úgy, hogy kb. főzelék- sűrűségű legyen. Jól felforral* júk, utána sózzuk, cukrozzuk és frissen, forrón tálaljuk. Fiatal, gyenge fcarottából ugyanígy csinálhartjuk. SÁRGARÉPAPCRÉ Ugyanúgy készül, mmt a tejszínes sárgarépa, forrón át- passzírozva és habverővel si­mára keverve. A sángarépa- pürét ismét visszatesszük mérsékelt tűzre, habverőivel való állandó keveréssel felfor­raljuk, 2—3 deka nyers vajat elkeverünk benne és azonnal, forrón tálaljuk. Olyan sűrűnek kell lennie, mint a burgonya­pürének. Ezt az ételt karottá- ból ugyanígy készíthetjük el! Leginkább betegeknek vagy gyermekeknek tálaljuk fel. __. .. Tiz-ta-^ r LESKÓ LÁSZLÓ Sötét ügyek J már a kifejlődésében megaka-i dályozza. Egy ízben Babai Mária bolt­éi ba menet megszólította a # Meczger lányt. — Ha a gyermek nem akarl . . ... f — Tisztesseges fehersze- idejében lefeküdni vagy fa-# mély nem viselkedik olyan nulás helyett inkább tévét# cédamódra, mint te! nézne, játszana — egyszóvalJ 0 a megesett! Tetszett neki — A gyermekkori neurózis felismerésének egyik legmeg­bízhatóbb módszere a játék közben való megfigyelés. Ha a gyerek a hasonló korú kis­gyermek közé kerülve önfe­ledten elmerül a játékban — nincs különösebb baj. Ha vi­szont pajtásai körében sem feledkezik bele a játékba, ar­ra már fel kell figyelni. Ez ugyan még nem neurózis, de intő jel lehet: a gyermeknek szüksége van a szülök, óvó­nők és pedagógusok segítségé­re,, hogy könnyebben átvészel­hesse a nehézségeket. — Most, az új tanév első hónapjaiban különösen érde­mes odafigyelni: mire, hogyan reagál a gyerek, ugyanis min­den gyerek életében az isko­la jelenti a legnagyobb meg­terhelést. nem azt akarja csinálni, ami | természetes vagy ami a fel-, j adata volna —, a szülő mér­legeljen és döntse el, hasz­nos-e a gyermeknek az, van-e a normálistól eltérő viselkedés mögött olyan ok, amely ter­mészetes reakcióként váltjaj irulva áut aztán megszégye. ki a gyermekből az ellenke-f zést vagy a visszahúzódást. i a fiatalember? A féltékeny- (ség hangja volt ez? Talán. Babai Mária mindenesetre egyre inkább belelovalta ma­gát a témába, szájából Öm­lőitek a gyalázkodó szavak. A Meczger lány egy ideig — Kisebb gyermekekkel gyakran előfordul, hogy vé­gigsírják az éjszakát. Ilyenkor semmi esetre sem szabad rá­juk kiabálni, megverni őket. A helytelen nevelés a tünet rögzödéséhez vezethet és az ilyen jelentéktelennek tűnő apróságok is elindíthatják a !T nülten menekült a lakásba, ahol sírva mondta el anyjá­nak, mi történt. Meczgerné ki­ment az udvarra, ahol Mosch- bergerné Babai Mária még habzó szájjal egyre szidta a lányt. A fölháborodott anya felelősségre akarta vonni az eltorzult arcú mocskolódót, aki az első hangra ököllel tá­madt neki. Az ütések egyre felszaba­— Mari, ne! — sikoltotta Meczgerné, és a lakásuk felé szaladt. A konyhában érte utol a másik. Meczgerné védekezőn maga élé tartotta a kezét. A sikoltás megrekedt benne, mikor Ba­bai Máriára pillantott, akinek kegyetlen mosoly kövült. A kés a másodperc tört része alatt Meczgerné mellébe hatolt, a torz mosolyú nő még meg is forgatta áldo­zatában. A'ztán — mint aki jól végezte dolgát — otthagyta a megszűrt, földre zuhant asz- szonyt. sötétben. Rajz István munkás »Vér!-« — ismerte fSL A Szigetvári utcai lakására igye- bai mintha maguktól lódul- kezett. Nem szerette az elha- tak volna meg. gyatott, gazos, gidres-gödrös A városi rendőrség őrszobá- részt, a Császár-rétet, ahol át jában rettenve riadt álmából kellett vágnia. Ilyenkor — ké- az ügyeletes, só esti órán — pedig különös- — Mija? — dörrent a beié­képpen kísérteties vidék volt pőre, hogy zavarát leplezze, ez. Árnyak imbolyogtak, — Ilyenkor már nincs foga- imitt-amott fölcsillant valami, dás! mintha lidérc incselkedett — Egy halott, tisztelettel.. 1 volna az arrajáróval. A Császár-réten halottat ta­. láltam. A keskeny ut félénél maga- Néhány perc múlva egy biz- nyos, kiszáradt fa állt. A sötét tos vezetésével rendőröktől égre úgy rajzolódott rá, mint körülfogva kocsizott vissza a egy hatalmas, rosszindulatú szörnyeteg, amely tucatnyi hosszú karjával nyúl az érke­ző felé. tések >á texté kot... Q Somogyi'Néplap | neurózis kialakulását. Ezért | fontos, hogy mindenekelőtt a1 I tünet okát keressük: nem fél-ei Torz boldogságot érzett. Bero- helyi elmeorvosok pszichiát valamitől, nincs e melege, nem f hant a saját ajtaján és kony- riai tudatlansága fogott gyil- ' fázik-e, vagy nem fáj-e va-^ hakéssel tért vissza, i lamije. Ha nem találunk ilyen# okot — vagy az iskolás gyér-# mek teljesítménye akkor isf romlik, amikor változik körülötte ban a pedagógussal kolaorvossal kell megbeszélni# az észrevételeket. Szakorvos-# hoz akkor forduljon a szülő,# ha az így megbeszélt segítség# :or semmi sem # lőtte — elsősor- # gussal és az is-# A cukorgyári Káin és Ábel »Es lön, mikor a mezön va- amikor Babai Mária olyan ke- lanak, támad* Káin Ábelre, az gyetlenül kínozta a kislányát, egy másik bűntény is fölka- yarta a kaposvári közvéle- Ugyanabban az időben — mén-yt. 1905 novemberében A Kapos szenvtelenül cso­bogott. »Nem is hallanám, ha vala­ki a hátam mögött osonna« — gondolta Rajz István és meg­borzongott. Egy percre kibukkant a fel­hők közül a hold és sárga festékkel öntötte le a Kapos mentét. Rajz István visszahő­költ. Majdnem rálépett vala­mire, ami a földön feküdt, mint egy vállról leejtett zsák. A visszahőkölő — bár akkor még meg sem győződött róla .. . — tudta, hogy az nem valami Babai MaHa MoschberRerne hanem valaki. Ember feküdt ott, furcsa helyzetben, maga alá kézzel. Nagyon nehezen tudta ösz- szeszedni magát Rajz István annyira, hogy. aránylag nyu­godtan lehajoljon. Egész való­jában tiltakozott attól, hogy Hazament. Addigra már a Meczger la­kás ajtajához érlek a lármára összesereglettek. Valaki a fér­jért szaladt, aki aztán az esz­méletlen, vérző áldozatot a kórházba szállíttatta. kezével tulajdonképpen nem csak az elmebaj, hanem a atyjafiára, és megölc öt.« (Mózes Könyve. IV. rész) sem vezet eredményre. (MTI)#sőt, ugyanabban az cvben —, egy férfi ballagott hazafelé megérintse, mégis meg kellett tennie. A földön fekvő férfi halott volt. Rajz István ujjai nedvesek leltek valamitől. színhelyre. »Mit lehet tudni, nem az kiáltott-e tüzet, aki gyújtogatott?« — ez járhatott az egyenruhások eszében. Lámpákkal világították meg a környéket. A látvány ugyan­olyan hatást gyakorolt rájuk, mint korábban Rajz Istvánra. Betört orrú, kék-zöld arcú férfi feküdt a dülőúton. Sza­kadt ingét és nadrágját vér áztatta. — A hasa alatt érte a szú­rás — állapította meg a rend­őrbiztos. — Vizsgálják át a környéket! O maga a halott zsebeit ku­tatta át. Negyven koronát, zsebkendőt, órát' talált ben­nük. »Tehát a rablógyilkosság kizárt« — gondolta. A férfi öltözékéből is következtethe­tett: ezt a fajta zubbonyt és fordult nadrágot az ipari munkahe­lyeken dolgozók viselték. Ka­posvárnak akkoriban jószeré­vel két ilyen létesítménye volt. A biztosnak nem kellett nagy fantázia ahhoz, hogy ki­következtesse: a MIR-malom vagy a cukorgyár adott mun­kát az áldozatnak, amíg élt. Még egyszer végigtapogatta a zsebeket, a ruha ráncait. Kevés fehéres por ragadt az ujjai hegyére. (Folytatjuk.) ( \ .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents