Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-24 / 197. szám
EGYESÜLÉS UTÁN Változatlan üzletpolitikával Nagy munkában talá-! ilyenboltjuk, vendéglőjük van lom Pavelka Bélát, a karádi fogyasztási szövetkezet igazgatósági elnökét. Éppen Pop p Sándornéval, a KPVDSZ megyei bizottságának titkárával tanácskozik. — A múlt hónapban, július 1-én egyesültünk a bonnyaj szövetkezettel. Azóta Karád— KoppányvÖlg'ye Áfész néven tevékenykedünk. Az egye- sü’és rengeteg gondot okozott — több helyettesítőt is alkalmaznak. — Milyen intézkedéseket tettek az ellátás biztosításának érdekében? — A legelső, hogy három ellátási körzetet alakítottunk ki, s ezek már augusztus 1-től működnek, élükön egy felelős vezetővel. Igen nagy gondunk, hogy a bonnyai részen egyetlen üzletben, vendéglőben Két mérleget kell elkészíte- j sincs hűtőszekrény ... hűnk, s közben folynak a rész- közgyűlések; összesen huszon- : hét lesz. Újjáválasztjuk az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot, a szövetkezeti nő- és ifjúsági, valamint szakszervezeti bizottságot és a helyi intéző bizottságokat. Éppen július 1-én vezettük be a 44 órás munkahetet. Mindezeket a feladatokat igyekszünk úgy megoldani, hogy ne okozzon zavart a lakosság ellátásában. Üzletpolitikánk ugyanis változatlan : magas színvonalon biztosítani a környék lakosságának ellátását — mondja az elnök. — Sikerült-e a kereskedelemben és a vendéglátásban zökkenő nélkül bevezetni a 44 órás munkahetet? — hangzik Papp Sándorné kérdése. A válaszból kitűnik, hogy a jövőben »nagyobb gondot fordítanak a rendelet végrehajtásának ellenőrzésére." Több- személyes boltjaik részére kiadták az utasítást, az egyszemélyes üzletekben — több Az idén a karádi áfész vezetői megállapodtak a Tolna megyei tamási tejüzem vezetőivel, s azok naponta rendszeresen szállítanak tejet kilenc községbe és öt településre. Ezt a bonnyai körzetre is kiterjesztik. Nagy gondot fordítanak a lakosság zöldség-gyü- mölcsellátásának javítására is. Jelenleg 16 kataszteri holdon termeltetnek — szerződés alapon — zöldséget (ebből 2600 négyzetméteren fólia alatt termett, s ehhez ők adták a fóliát.) Tavaly Karádon, az idén viszont Andocson nyitottak zöldségárusító pavilont. Most szerveznek egy zöldség- termelő szakcsoportot, ebbe már a bonnyai területet is bevonják, s ott is árusítanak majd zöldséget és gyümölcsöt. A karádi fogyasztási szövetkezet 1963-tól — helyes üzlet- politikájának, tervszerű gazdálkodásának eredményeként — saját erőből, hitel nélkül gazdálkodik, s két alkalommal nyerte el a kiváló szövetkezet Megfiatalítják a gépparkot Több mint két évvel kell csökkenteni a kohó- és gépiparban működő gépek és berendezések átlagéletkorát, hogy a két iparág lépést tudjon tartani a gyors technikai, technológiai fejlődéssel és tervszerűen meg tudják valósítani a termékszerkezet átalakítást — mondták az MTI munkatársának a Kohó- és Gépipari ,Minis?4ériumbaq. A, hozzájuk tartozó vállalatoknál jelepieg több mint. 140 ezer gép és berendezés dolgozik, átlagéletkoruk 14 év fölött van. A géppark megfiatalítására újjászervezik a nyilvántartást. A feladatot a , minisztériumi műszaki tudományos tájékoztató intézetének gépnyilvántartási csoportja végzi. Az új nyilvántartási rendszer 2,3 millió forintba kerül, és azért van rá szükség, mert a régi a technikai haladás miatt élhetett besorolni például a legújabb lyukkártya- és numerikus vezérlésű gépeket, de sok más berendezést sem. A jelenlegi becslések alapján a kohó- és gépipar gépparkjának 3,5—4,5 százalékát kell kicserélni évente, hogy a kívánatos 12 évre csökkenjen a gépek és berendezések átlagéletkora. Az új gépnyilvántartás lehetővé tesri majd a gépcsere ütemének egész pontos meghatározását is. (MTI) címet. Törekvésük, hogy az egyesülés után is olyan színvonalon gazdálkodjanak, amit joggal elvár tőlük a lakosság. Emellett persze nagyon sok belső gondjuk van. A 44 órás munkahét bevezetésén kívül — amit csak következetes, jól átgondolt intézkedésekkel sikerül majd csak megoldani — nagy körültekintéssel készítik elő a kollektív szerződés és bérezési rendszerük módosítását. Erre azért is nagy szükség van, mert dolgozóik több mint 70 százaléka nő, s ügyelnek arra, hogy a kormány nőpolitikái határozatát — amit a karádi áfész-nél sikerült megfelelően alkalmazni — az egyesült fogyasztási szövetkezetnél is hasonlóképp hajtsák végre. Nemrégen egy ’népi ellenőri vizsgálat alapján szóvá tettük, hogy több fogyasztási szövetkezetnél a nők bérezésében, vezető állásba való helyezésében gondok vannak. A karádi áfész más szövetkezetek számára is példamutatóan hajtotta végre ezt a kormányhatározatot. Ez elsősorban a szövetkezetnél tevékenykedő, Tóth Józsefné által irányított nőbizottság, valamint a párt-, és a társadalmi szervezetek, illetve a gazdasági vezetők jó együttműködésének eredménye. jelentős a szövetkezetnél dolgozó fiatalok száma is. Az ifjúsági bizottsággal a gazdasági vezetők együttműködési megállapodást kötöttek, s évente 6000 forintot adnak az ifjúsági klub működéséhez. Ezenkívül a KISZ-fiatalok gyűjtik össze a papír- és műanyagfeldolgozó üzemnél keletkező hulladékot, s az érte kapott pénzt is ők használják fel. Pavelka Béla, az igazgatóság elnöke végül elmondta azt is, hogy növelik papír- műanyagfeldolgozó üzemük állandó munkásainak, valamint a bedolgozóknak a számát. Terveikben szerepel, hogy 1976-ban Karádon 7 millió forintos költséggel, egy ABC-áruházat építenek, amely a község és a környező falvak lakóinak ellátását is jelentősen javítja. Szalai László így éltek a budapestiek A XVlll. századtól napjainkig A FENTI CÍMMEL rendez- i Az elmúlt századok mezőgaz- te meg az impozáns Budapes- j daságát például úgy sikerült ti Történeti Múzeumban négy [ hitelesen és igen megkapóan fiatal muzeológus azt az élet- j ábrázolniuk, hogy egymás módtörténeti kiállítást, amely mellé kerültek a régi térkéa főváros egyik leglátogatottabb tárlata. Üjszerű kezdeményezése a múzeumnak az, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat bejáratos autóbuszainak igénybevételével az előre bejelentett csoportokat a kiállításhoz oda és vissza szállítják. Különösen a munkáskerületek iskolásainak tanulmányaihoz jelent ez az újdonság nagy segítséget. Vidéken is alkalmazható és kidolgozható módszer lehet ez. A fővárosnak külön néprajza, településtörténete van, és mások a hagyományai is. Ha egy-egy régi mesterségről — kovácsművészet, bábos, tímár, antikvárius — megjelenik egy újságcikk, mindig nagy élvezettel és haszonnal olvassák öregek és fiatalok egyaránt. Keletje van a régi városrészeket — a Tabánt, a Várat, Ferencvárost — ábrázoló képeknek, lapoknak, metszeteknek is. Nem egy iskolában honismereti szakkör alakult, hogy az új építkezések során lebontandó házak padlásairól, pincéiből megmentsék a pusztulásra ítélt értékeket. Legutóbb az óbudai Zápor utcai Általános Iskola úttörőcsapatának kerülettörténeti kiállításával ismerkedhettek meg az ország lakói is a televízió jóvoltából. Lelkes tanárnőjük vezetésével ezek az úttörők olyan jelentős anyagot gyűjtöttek össze, amellyel nemcsak megnyerték a .MÉH és a Központi Múzeumi Igazgatóság 1973. évi pályázatát, hanem számos ritka tárggyal gyarapították a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményét is, A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása a fővárosi emberek munkáját, munkahelyeit, munkakörülményeit mutatja be. Elsősorban a társadalmi kérdések tárgyakkal történő szemléltetésére hívja föl figyelmünket — így a j termelés, á technika és a szeri* | vezeti fejlődés bemutatására. pék, képek, szerszámok és egy monumentális szőlőprés az 1860-as évek Öbudájából. A céhesemlékeket korabeli makettekkel, tárgyi emlékekkel is kiegészítették. A kereskedelem története és ábrázolása is fontos ' helyet kapott a kiállításon. A régi hetipiacok fotódokumentumai legalább annyira érdekesek, mint a mozgó vándorkereskedők kerékpárja vagy a kiállítás egy- egy kis érdekes enteriőrje: a rekonstruált fűszerüzlet, a divatárubolt és a patika. Emlékek a Meinl-, Stühmer-, Dre- her-reklámok is. A kiállított üzleti cégérek között nemcsak kortörténei, hanem dokumentációs — és bizonyos vonatkozásban művészeti — emlékek, is vannak. A legszebbek közül érdemes megemlíteni például a »VÖmegismerkedhetüpk itt, mint a házaló, a hordár, a boltőr és a gesztenyesütő. És volt időszak, amikor foglalkozásnak számított (szomorú dolog!) Budapesten a koldulás is. Egy kis régi bankrészlet tárgyainak bemutatása külön hangulatot ad itt. Igen érdekes és értékes a kiállított, Európa-szerte is ritkaság- számba menő szorzó- és ösz- szeadógép. Öt kisipari műhely — varrónőé, kovácsé, asztalosé, kádáré, tímáré — a céhszervezet utáni kisipar jelentőségét idézi. A néhány régi gép — szövőgép, szedőgép, öntőszerszámok — jelentős ipar- történeti dokumentum. VALAKI azt mondta a Budapesti Történeti Múzeum életmódkiállításának a munkát ábrázoló részéről, hogy ez tárgyakkal és dokumentumokkal életre keltett történelem. Annál inkább az lehet a második rész, amelyet jövőre terveznek a muzeológusok: az otthoni rös Rák« fűszerüzletet és a j majd a budapestiek Fux-féle dohány cégért. Olyan j életét mutatja be. érdekes foglalkozásokkal is I Draveezky Balázs DH az Egri Dohánygyárban Túl a megyehatáron Uj kocsik - Győrből Trabant, Skoda, közületi Polski Sokan még ma is kételkedavult, kódrendszerébe nem le- | ve forgatják a MERCUR AutóA dohány históriája Magyarországon Egyes tudósok szerint a do- 1 Alkimisták fáradoztak azon, hány két vad fajtából Bolívia és Argentína határterületén jött létre. Az ősindiánok varázsnövényként tartatták számon, s valószínűleg ők kezdték tudatosan termeszteni is, hiszen a dohányfajok közül csak a közönséges dohány volt az egyedüli, amely mint gyógyítási és élvezeti cikk használható. Hogyan jutott a dohány Európába? Az újvilágból származó növényt először portugál hajósok hozták magukkal, majd tőlük függetlenül az angolok is, 1584-ből. Nicot János, akiről később az alkaloida és a dohányném- zetség a nevét kapta, buzgón terjesztette a dohányt — írják a korabeli följegyzések. Nicot a francia királyi udvar portugál követe volt, s így könnyen megismerkedhetett az új növénnyel. Ö volt az, aki a firenzei és leningrádi udvarba is elvitte ajándékként. Magyarországra a dohány török közvetítéssel jutott, a dohányzást pedig Bornemissza Pál püspök honosította meg. Ö termesztette itt elsők között a növényt is. Aztán a dohányzás egyre gyorsabban terjedt. hogy gyógyszereket állítsanak elő belőle. (A sikertelen kísérletek vége mindig valamelyik szerencsétlen beteg halálát jelentette.) A pápa később átokkal sújtotta a dohányosokat, I. Jakab angol uralkodó halállal és .egyéb súlyos büntetésekkel. Hazánkban az 1670-es országgyűlésen megtiltották a behozatalát, majd az 1689-es országgyűlés megtiltotta hazai termesztését is. A törvény ki- s®§e bizony szegényes. A sa- mondta: aki dohányt termeszt, I í’°!c^a állított asztal mellett igát (vagyis a va- f üiő CASCO-ügynök s kereskedelmi Vállalat sokszor évek óta várt értesítését, hogy az új Trabantot, Skodát mikor vehetik át Győrben a XV. számú AFIT telepén. Két év óta ugyanis a dunántúliak a Rába-parti városban kapják a Trabant két, illetve a Skoda valamennyi típusát, a közületek pedig az 1500-as Polski Fiatokat. Kétségtelen, hogy több előnye van ennek az újításnak. A kezdő autósnak például az új kocsival nem kell megjárnia a főváros közlekedési poklát, nincs akkora sorbaállás az OTP-nél, a kiadásnál stb. Hátránya viszont, hogy nehezebb a várost vasúton megközelíteni a távolabbi helységekből. A MERCUR-kirendeltség győri irodája, várakozóhelyielveszti jószágát gyonát). II. Rákóczi Ferenc maga is erős dohányos volt, így tovább nőtt a nikotin népszerűsége. Rákóczi egyébként fölismerte a dohány jelentőségét is, és az egyes országok közötti dohányszállítás korlátozását »országos sérelemnek« tartotta. Az 1848—49-es szabadság- harc előtt Magyarországon a dohánytermesztés 50 000 holdon* folyt. A szabadságharc bukása után a bécsi udvar külön engedélyezéssel súlyos adókhoz kötötte a hazai dohánytermesztést. Ez volt az egyik oka annak, hogy a termesztés később háttérbe szorult, s az egykor oly híres magyar dohány hírnevét vesztette. > N. J. szivessege segít azokon, akiknek még egy aláírás hiányzik, vagy egy nyomtatványt kell kitölteniük. Nem értjük, miért van az, hogy Budapesten, sőt Zalaegerszegen is elegáns autószalont építettek, ahol csak csodálni lehet a gépkocsikat és az autók színes prospektusait. Ahol pedig a »bolt«, az értékesítés folyik, ott barakkszerű szobácskábán kötik az üzletet, a tető nélküli szervizudvarón választják ki a drága portékát. Ha esik, ha fúj, ha árnyékban harminc fokot mérnek.., Igaz, az itt dolgozó irodai és átadó alkalmazottak rendkívül udvariasak. A kocsik előkészítése is kifogástalan. Az sem rajtuk múlt, hogy ott-jár- tunkkor egyszerűen tudtunk választani. — Szürke vagy szürke — mondta egy mosolygó szerelő, és türelemmel tűrte míg tövi- ről-hegyire átböngésztük az újszülött »Trabi-gyereket«. Örömmel fedeztük föl az új fűtő- és szellőzőberendezését, és annak is örültünk, hogy ezentúl még kevesebb olaj kell a motor működtetéséhez. Megtudtuk azt is, hogy a győri Trabant-sorszámok együtt futnak á pesti telepével. A Skodáról a rádió, a napilapok, az Autó—Motor, az Autósélet külön sorszámokat közölnek. A Hétfői Dunántúli Napló rendszeresen közreadja a Trabant győri sorszámait is, amelyek ott-jártunkkor 64 ezer körül tartottak, 1300-zal előbbre, mint Budapesten. Jó hír a Skodára váróknak, hogy az S 100-ból is kaptak egy szállítmányt, de a Trabantból is naponta átlag 30-at adnak át. Nagyon jó ötletnek tartjuk, hogy az átadótelep irodái mellett egy — sok ritka árut tartó — alkatrészüzlet is működik, ahol a kocsikhoz pótalkatrészt, biztonsági övét, gyertyákat, ápolási cikkeket lehet kapni. Amikor a déli órákban felnyílt előttünk a telep sorompója és a szerelő kezünkbe adta a volánt, jólesett a figyelmesség, ahogy jó utat, sok szerencsét kívánt az új kocsihoz. A Rába-part fővárosát egyre, többen emlegetik úgy: ott kaptam az új kocsit. Novak Ferenc Az Egri Dohánygyárban 1972-től terjedt el s hódított egyre nagyobb tért a DH — dolgozz hibátlanul — munkamódszer. Az idén az első félévben ennek segítségével elérték már az előirányzott ötmillió forintos önköltségcsökkentést meghaladó öt és fél millió forintos megtakarítást is. Képünkön: »DH-ládába« gyűjtik az esetleges seiejt mintadarabjait. (MTI-fotó) Mozgalmas napolt Szinte szünet nélkül csengett a telefon a MÉK böhö- nyei kirendeltségén, ahol Nagy István kirendeltségve- zető-helyettes azonnal intézkedett. Egyik helyről árut jelentettek, a másik helyről göngyöleget kértek, a harmadikról diszpozíciót az áru szállítására. Míg a telefonbeszélga- tesek folytak, az idő alatt a falon lévő, bekeretezett okleveleket nézegettük s köztük ilyeneket láttunk: 1971-ben munkaversenyben I. helyezett, 1972-bep kiváló kirendeltség, 1973-ban a munkaversenyben I. helyezett... Két "telefonbeszélgetés közben váltottunk szót a kirendeltség helyettes vezetőjével. — A kirendeltsegnek 68 dolgozója van, köztük egy agro- nómus és három áruforgalmi előadó, akik — azt lehet mónj dani —, idejük nagy részét a termelő partnereknél, kint, a j területen töltik. Feladatuk a | termelés segítése, korábban a szerződések megkötése a termelőszövetkezetekkel, áfész- ekkel, és a megfelelő szaktanácsadás. — Jelenleg mi jelenti a fő munkát? — Irányítják a felvásárlást, nem egyszer a helyszínen minősítik az árut. Eddig felvásároltunk 25 vagon uborkát, amelynek több mint kétharmada külföldre ment. Most már itt a- paprika és a paradicsom is. Már a megyén kívülre is tudunk szállítani. A dinnye átvétele is megkezdődött. Mintegy 300—350 vagon dinnyét szeretnénk felvásárolni. Hogy ez sikerül-e, az az időjárástól függ. Hiszen jó két héttel később kezdett érni. — Van-e nehézség a göngyölegellátásában ? — Nincs. Elegendő mennyiséget tudunk a termelők részére is szállítani. — Van-e vita a termelők, illetve a felvásárlók és a MÉK- kirendeltség között? — Nagyon ritkán. A felvásárlók, de a termelők is eléggé ismerik a szabványok előírásait és elkészítve viszik az árut a felvásárlóhelyre. Az exportszállítmányoknál sem volt növényegészségügyi kifogás. Legalábbis eddig nem érkezett. — Milyen nehézségek vannak? — Szállító járműveink eléggé elhasználtak, gyakran van meghibásodás a gépkocsiknál, emiatt néha a szállítás is akadozik; ez nehezíti az áruforgalmi munkát — mondotta befejezésül Nagy István. K. ,1.
