Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-24 / 197. szám
Tapétázzák az új lakásokat Kevesebb a vándormadár Meyszaporedtah a muikaiehetaségek 1960-ban 49 Kaposvárnak, ma több mint 66 ezer. Ez idő alatt a foglalkoztatottak száma mintegy 13—15 ezerrel emelkedett. Ma 40 ezer ember dolgozik Kaposváron, közülük mintegy 8000 bejáró. * A legtpbb — csaknem 18 ezer — ember a város husi nagyvállalatánál és nyolc ipari szövetkezeténél dolgozik. Az építőipar öt, a kereskedelem négyezer embernek ad munkalehetőséget. Kaposvár munkaerőhelyzetét egyre inkább a kereslet és kínálat egyensúlya jellemzi. Korábban jelentős munkaerőtartalékok voltak, a hatvanas években felgyorsult iparfejlesztés azonban több ezer munkalehetőséget teremtett, megoldva az időközben beköltözött vidékiek elhelyezését is. Gondoljunk csak a hatvanas évek végén felnőtt »-kelen ipartelep« több mint 2000 munkást foglalkoztató nagyüzemeire, az Egyesült Izzó kaposvári gyárára, a VBKM gyárra, vagy a húskombinátra. Jelenleg mintegy 1500 fős munkaerőtartaléka van a városnak. Ezek legtöbbje olyan háztartásbeli nő, akinek már nem létszükséglet az elheezer lakosa volt j lyezkedés, ezért csak a ■ kedvezőbb I vonzzák. legmunkalehetőségek Azok a vállalatok, melyek nem tudnak ilyen kedvező lehetőséget teremteni, évek óta munkaerőhiánnyal küszködnek. A Pamutfonó-iparj Vállalat kaposvári gyára, vagy az építőipari vállalatok .adják erre a legjellemzőbb példát. A fentebb említett egyensúly a kiragadott példák ellenére is, fennáll. Bizonyítja ezt néhány beszédes szám. 1970- ben 3400 ember keresett munkát és 2700 tudott elhelyezkedni. 1973-ban 2700 közül 2200. Az idei első félévben pedig 1700 jelentkező közül 1500-at helyeztek el. A számok egyrészt azt mutatják, hogy egyre többen találnak igényeiknek megfelelő munkalehetőséget, másrészt, hogy egyre inkább csökkenő a munkát keresők .száma. Most, a következő 5 éves terv kidolgozásának időszakában felvetődik a kérdés: Milyen lehetőségeket ad ez a munkaerőbázis a jövő iparfejlesztéséhez? A válasz az intenzív iparfejlesztésben keresendő. A fejlesztés módja elsősorban nem újabb ezreket foglalkoztató üzemek építése, hanem a jelenlegiek erőtar lalékainak jobb kihasználása, elsősorban a munkaerőgazdálkodás és üzemszervezés javításával. A fejlesztési terv számol az egyre csökkenő munkaerőtartalékokkal is, ugyanakkor megfelelő lehetőségeket biztosít a betelepülőknek és az évente születő mintegy 300—400 emberpalántának, akik alig két évtizeden belül a város munkásutánpótlását biztosítják majd. Néhány éve még háromszor, négyszer is felkereste a közvetítő irodát valáki, mire megfelelő munkát kapott. Ma ez már legtöbbször az elsőre sikerül. Ez persze azt is mutatja. hogy nagyobb számban jönnek szakképzett jelentkezők. Az utóbbi ogy-két évben a vándormadarak száma is jelentősen csökkent. A fejlődés tendenciáját jó! jellemzi, hogy még tíz éve a város munkaerőlehetőségei' állították Hosszú sorokba a munkát keresőket, ma már az elhelyezkedni szándékozók rangsorolják a lehetőségeket. Kaposváron a kalinyinj városrészben épülő új lakásokat eddig — a hagyományos technológiának megfelelően — az építők fehérre meszelve ad' ták át a lakóknak. Most új el- í járást vezettek be. A lakáso- j kát tapétázzák. A vállalat | szakemberei megtekintették j azokat az építkezéseket, ahol i már ezzel az eljárással dolgoznak. s innen hozták ma- : gukkal azt a gépet is. amely- ; lyel egészen rövid időre csökkenthető egyegy lakás kita- | pétázssa. Happ Antal építés- vezető újítása után egv hét fős brigád nyolc órás műszak I alatt hat lakást tud burkolni | a különböző színű papírtapétákkal. A most elkezdett technológiával készül ezután minden lakóház az új városrészben. A szobákon kívül az előszobákat is így burkolják. Képünkön a tapéta psíkokat ragasztó anyaggal keni be a gép. Naponta ötvenezer üveg Naponta ötvenezer üveg sört palackoznak a Söripari Vállalat kaposvári telepén. A nagy melegben nyújtott műszakokat szerveztek, hogy a nagyobb mennyiség előállításával segítsék Belsö-Somogy jobb ellátását. Csapda? öreg néni lép közelebb a Bizományi Vállalat kaposvári áruházának kirakatához. Szeme gyenge már, s közelről szeretné szemügyre venni az üvegablak mögött sorakozó cikkeket. Odahajol, lép egyet, majd lába beleakad a kirakat előtti pinceaknát fedő rácsos ajtó szélébe, s a néni esetlenül kapálózva nekiesik a kirakatüvegnek. Térdei a rácsos vasajtóra koppannak. Vagy öten ugranak oda, felemelik, támogatják, vigasztalják. A néni majdnem sír, szemüvege eltörött, s térdén csúnya, zúzott sebek éktelenkednek. Pillanatokon belül csődület támad a Noszlopy Gáspár utcában. Középkorú, mérges férfi mutatja ingerülten az áruházból elősiető alkalmazottaknak: lám csak, hogy kiáll a vasajtó széle, s milyen köny- nyen megbotlik benne a gyanútlan szemlélődő. Az ajtót dühösen lecsapja, s foghegyről odaveti: — Mi lenne, ha egyszer megcsináltatnák már? Tényleg. Miért éktelenkedik ott a kirakatok előtt oly szokatlan vasajtó? Csak nem •’-ért, hogy az érdeklődőket visszatartsa, elrettentse? Akkor már inkább javasolnék két szép, fajtiszta farkaskutyát. Azokat legalább észreveszi az ember. Cs. T. Jegyzetluff Szülők aggodalmáról Húsz család lakik Kaposváron a Vörös Hadsereg útja 11. számú házban. Sok a gyerek, s a szülök naponta aggodalommal figyelik, nem történik-e velük valamilyen baleset. \ Itt járnak be ugyanis a Delta Ipari Szövetkezet gépkocsijai a 2mes számú telepre, s a járművezetők többsége figyelmen kívül hagyja nemcsak a játszadozó apróságokat. de a kapun való be és kihajtásra vonatkozó közlekedési szabályokat is. A játékba belefeledkező, labda után szaladó gyerekek gyakran az utolsó pillanatban tudnak csak eluprani a sebesen haladó járművek elöl. A szülők már többször kér- j ték a járművezetőket, hogy j legyenek tekintettel a gyerekekre, s óvatosabban halad- \ janak. (De azt is figyelembe kellene venniük, hogy a meleg miatt nyitva vannak az ajtók, ablakok, s a por elárasztja lakásukat.) A kérés nem használt. Talán, ha a szövetkezet vezetői figyelmeztetik erre járművezetőiket, akkor óvatosabbak lesznek. Nagyon fontos ez. nehogy valamilyen tragédia adódjon elő, amit azután nem lehet már jóvátenni! Ösztönösen feloldották a kötött formákat Á népmese hiányzott A gyerekek sorba állított székeken ültek, mint egy moziteremben, lemezeket hall' galtak, diafilmeket néztek. Minden film után kórusban hangzott a refrén: még, még! Kérdésekre válaszolgattak, aki jót mondott, néhány válasz után csokit kapott jutalmul. Így zajlott a mesédéielőtt a megyei könyvtárban. A föltett kérdések a meseország egy-egy kis városát, a Kis Mukkot, a Hófehérkét idézték. Volt olyan, amely a János Vitézre vonatkozott, volt, amelyik a Hamupioőkére. — Figyeljetek gyerekek! i Most azt mondjátok meg, : hogy melyik az az állat, ame' i Ívik kaput őrzött, barlangban j lakott, elrabolta a királylányt a mesékben, a valóságban pedig csak az őskorban élt, nagyon nagy volt, már kihalt. Sok kéz emelkedett a magasba: — A mammut! — szólták el-magukat néhánvan. — Ó a buták! — mondta a többi apróság. — Hát a sár- leány! A műsor elején egy lemezt hallottunk. Hófehérkéről és törpéiről. Magyar gyártmányú nagylemezt (LPX 13 645), sajnos gyenge mesemondással. A gyerekek nem is nagyon figyeltek rá, a fiuk megoldották a problémát, verekedtek egy kicsit. A lányok inkább csak beszélgettek. A diavetítéskor mindenki odafigyelt, otthon ilyen nincs, ma nem divat, az iskolákban is ritkán vetítenek. Sajnos, a diaanyag elég gyenge, egy mese különösen az volt. Elég csak azt megemlítenem, hogy a zsiráfot a legerősebb állatok között emlegette. A kérdésekre nagy örömmel válaszoltak a gyerekek, sok dolgot tudtak. Nem volt nagy feladat, hisz csak a legismertebb történetek szerepeltek köztük. Nem a »szupervetél' kedőt« hiányolom, de valamivel fogósabb feladatokat szívesebben hallottunk volna: a kicsik szeretnek nehezebb kérdéseken morfondírozni, nagy örömöt nyújt számukra a mesoldás. így csak azt fi- j gyelték, hogy ki tudja hama- j rabb bekiabálni a választ. Na' Sz. L. i gyón hiányzott az egész műsorból a magyar népmese- 1 volt még szembetűnő: a g\ kincs. Ezekből, az ősi forrás- ---b ői merített, szép nyelvű mesékből többet kellett volna feldolgozni, akár kérdések, akár dia formájában. A befejezés is lemezhallga- íás volt, s bár a Hamupipőkét már sokszor hallották — majd mindenhol az első elmondott mese — figyeltek a srácok. Kicsit elfáradtak ugyan a délelőtt végére, de lekötötte őket Tamási Eszter előadása. A lemez csehszlovák gyárban készült. Egy dolog rekek ösztönösen feloldották a kötött formákat, kimentek a sorokból és körben helyezkedtek el. Erpe is jó leit volna gondolni, és a mesedélelőt* töt kellemesebb környez.?* -1 megrendezni. Ha ’ ezekből okulnak a rendezők — az ifjúsági ház és a könyvtár — akkor igazán maradandó élmény lesz minden ilyen rendezvény. Érdemes figyelni rá, mert ennél halasabb közönséget sehol sem kaphatnak. L. V. Szép hangzású neveket kaptak a névtelen utcák Kollégisták a kollégiumért A kaposvári tanítóképző intézet új kollégiumának építkezésén huszonnyolc első és másodéves lány dolgozik. Az önkéntes építőtáborozók szerdán kezdtéa meg a múmiát; az első csoport 28'ig, a második szeptember elsejétől 9- ig dolgozik. A lányok az utómunkálatokban segítenek, az ablakokat mossák le, takarítják a szobákat. A kollégisták ígéretet kaptak arra, hogy a jövő hónap eteő felében beköltözhetnek új »birodalmukba«. Az épitőtá- borozók reggel nyolc órától délután háromig végzik munkájukat, s szabad időt városnézéssel, múzeumlátogatással és szórakozással töltik. Első programúk a Somogyi Képtár megtekintése lesz. A város fejlődése időnként j azt a szép feladatot rója a városi tanács vb-re, hogy adjon nevet a gyors tempóban kiépült utcáknak. Legutóbb tizenegy utca elnevezéséről döntöttek, ezen kívül pedig másként keresztelték el a tö- röcskei városrész utcáit, amelyeknek a neve már máshol megtalálható a megyeszékhelyen. Dr. Balogh János vb-titkár elmondta, hogy nagy körültekintéssel választották ki a neveket,. meghallgatták az érdekelt körzetek tanácstagjainak a véleményét, és azoktól is kértek tanácsot, akik tudományosan foglalkoznak e területtel. Az új utcák elég szétszórtan alakultak ki a városban, éppen ezért elnevezésükkor arra is ügyeltek, hogy nevük illeszkedjen be a környékbeli utcanevek hangulatába. A városi tanács vb egyébként az 197*9. évi nép- számlálás idején adott utoljára utcaneveket. Ezek után lássuk az eddig névtelen utcák neveit: Bocskai István utca a Vak Bottyán utca 51. számú lakóháztól elágazó új utca neve. A Tokaji utca az Egyenes: út 1/a számú háztól nyugati irányban van. A Nagyváthy János utca a Micsurin utca végén nyugati irányban húzódik. Kenese tér a Micsurin utca folytatásában kialakult új utca, előtte térrel. Patak-sor az Erdősor utca végén keleti irányban kiépült új utca, amely a Töröcskei patakig terjed. Rudnay Gyula utca lett az, amelyik a Bartók Béla utcából nyílik, s ahol a Mezőgazdasági Főiskola lakásai sorakoznak. Rómahegyi utca, amely a Kaposrét-sort és a Kis-róma- hegyi utat összeköti. Rigó utca nevet kapta a Csalogány utca végén nyugati irányban nyitott új utca. Pacsirta utca ezután az az új utca, mely a Csalogány utca 24. számú háztól ágazik el. Pálóczi Horváth Ádám utca a Vikár Béla utcából ágazik el. Monostor utca a Vöröshad1 sereg utca 202. számú háztól délnek nyílik. A töröcskei városrész három utcájának változott meg a neve: Fenyves utca lett az eddigi Arany János utca, Gyöngyvirág utca a volt Petőfi Sándor, s Harang utca az eddigi Ady Endre utca. Régi kaposvári históriák kísértett Földrajzi távolságot s időt tekintve meglehetősen messze estek a tiszaeszlári hírhedt események, a vérvádi tárgyalás Kaposvártól. A szelleme azonban még sokáig kísértett. Itt is. 1913. május 27-én egy pisztolylövés történetét írta meg a Somogy vármegye című lap. Kis gimnazista fiú esett majdnem áldozatul a szellemi sötétség szülte gyűlöletnek. A hatodikos gyerek, bátyjával a város felé tartott Mikszáth utca 3. számú lakásukról. Fényes délután volt. Egy ház mögül két suhanc toppant eléjük. . — Zsidó, most meghalsz! Az egyikük rálőtt a fiúra. Az szerencsére magasra kapta a kézét még a lövés előtt, így a golyó a tenyerén hatolt keresztül, a homlokát már csak súrolta. A merénylőket »nem sikerült« kézre keríteni. 1915 februárjában pedig suttogva terjedt a hír: a megyeszékhelyen élő zsidók a vérét vették Csavics Anna tizenhárom éves leánykának. Harmadnapja veszett nyoma. A pletyka dagadt, terjedt. Valóságos lincselési hangulat alakult már ki a természetes, ép gondolkodást hanyagolni szeretőkben. A feszültségnek, a tiszaeszlári kísértet elűzésével a sajtó vetett véget, amikor is az újság megírta, hogy az eltűnt kislány somogvvári rokonainál tartózkodott néhány napig, s onnan már haza is tért. A már hangosan is terjesztett vád nem egyéb rosszindulatú rágalmazásnál. Sötét idők voltak ... L. » / 1
