Somogyi Néplap, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-18 / 193. szám

A Minisztertanács tárgyalta Kedvezmények a szarvasmarha-tenyésztés szakosított fejlesztése érdekében Egy malom történetéhez Új b kást tudtunk csak szerződ­tetni. ' Segéd­munkásokat képezünk át szakmunkássá. Tavaly ketten, az idén heten jelentkeztek er­re. Hogy miért nem divatos szakma? Há­rom műszak­ban dolgozunk, és ' a fiata­lok jobban sze­retik az egy, A Minisztertanács augusztus 15-i ülésén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előter­jesztése alapján megtárgyalta a szarvasmarha-tenyésztés sza­kosított irányú fejlesztésének feladatait: Megállapította, hogy a szarvasmarha-tenyésztés az 1972-ben meghirdetett kor­mányprogramban meghatáro­zott alapvető termelési célki­tűzéseknek megfelelően fejlő­dik. A program megvalósításában már 1973-ban sikerek szület­tek. A tehénállomány 24 ezer­rel, a tejtermelés 150 millió li­terrel, a vágómarha-termelés, mintegy 30 ezer tonnával nö­vekedett. A vaj importját meg­szüntethették, elegendő tej- és tejtermék áll rendelkezésre a hazai fogyasztáshoz, lehetővé vált a tejtermékek minőségé­nek javítása is. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődésében kialakult kedvező tendenciákra és a népgazdaság tej-, tejtermék- és vágó­marha-igényére alapozva időszerűvé vált a szarvas­marha-tenyésztés szakosított irányú fejlődésének meg­gyorsítása. A Miniszter- tanács az intenzív tejter­melő és a húsirányú szarvas­marha-állománv kialakítása érdekében határozatokat ho­zott a nagyüzemi szar\wsmar- ha-tenyésztés támogatási rend­szere egyes elemeinek módosí­tására. A módosítások ezt a gazda­ságpolitikai célkitűzést kíván­ják szolgálni; hogy az ország­ban annyi tejet termeljünk, amennyi a belső ellátásba szükséges, s ezt viszonylag ki­sebb létszámú, de egyre ma­gasabb tejhozamot adó tehén- állománnyal gazdaságosan ál­lítsuk elő. S ugyanakkor az alacsony tejhozamú állományt állítsuk át az alacsonyabb esz­közigényű fejés nélküli egy- hasznú hústermelésre. A szakosodás gyorsabb fej­lődése érdekében 1975 január 1-től megszűnik a mezőgazda- sági nagyüzemek által az élve született borjúszaporulat után igénybe vehető 3000 Ft, illetve a minden értékesített liter tej után igénybe vehető 1,10 Ft árkiegészítés. Helyette a hús­hasznú tehénállománnyal ren­delkező üzemek húshasznú (nem fejt) teheneik szaporula­ta után borianként 5000 Ft ár- kiegészítésben részesülnek. Azok az üzemek pedig, ame­lyek tejhasznosítási tehénállo­mányt tartanak — az egy te­hénre jutó tejhozamszinttől függetlenül — értékesített tej literenként 1975—76-ban 1 fo­rint, 1977—78-ban 90 fillér, 1979-től 80 fillér árkiegészítést kapnak. Azok a mezőgazdasági nagy­üzemek, amelyeknek tehénál­lománya meghaladja a 200-at és mindkét hasznosítással sza­kosodni akarnak, egyedi elbí­rálása alapján — meghatáro­zott feltételek megtartása mel­lett — a mindkét támogatási iorma szerinti árkiegészítést igénybe vehetik. A kettős hasz­nosítású tehénállománnyal rendelkező mezőgazdasági üze­mek — tehénállományuk hús­hasznosítású állománnyá tör­ténő átállításának elősegítésé­re — tehenenként 2000 Ft egy­szeri támogatásban részesül­nek. Mivel a húshasznosítású ál­lomány férőhelyszükségletét elsősorban a meglevő épületek átalakításával célszerű kiala­kítani, ezért a húsmarha-férő- hely kialakításához fix össze­gű, tehénférőhelyenként 2000 Ft beruházási támogatást kap­nak a mezőgazdasági nagyüze­mek. Kétóránként mintát veszünk. 1863-ban Magyarországon mag 7966 száraz- és vízi malom működött. 1955-ben már csak egyat jegyeztek föl. Szarvason. Ma modern, villamosított, nagy malmok működnek, közöttük a har­madik a legnagyobb a ka­posvári. i — Mai formáját 1928-ban nyerte el — emlékszik vissza a nyugdíjas molnár Géczi György —, előtte a régi épület leégett. Átépítették, új gépe­ket hoztak, és villamosították a gyárat. A régi gépek közül ma is működik kilenc henger­szék és a 200 LE-s villanymo­tor, az utóbbit februárban vit­ték el generáljavításra Buda­pestre. esetleg két, műszakot. Amikor megindult a város iparosítása, sokan változtattak helyet. Boros Árpád , főmolnárként dolgozik itt. — Miből áll a főmolnár munkája? — Tulajdonképpen én irá­nyítom a három műszakot, én felelek a minőségért, az üze­mért. Minden műszakváltás­kor ott kell lenni, ellenőrizni. Itt is lakom a malomban, hogy bármikor tudjanak hív­ni, ha kell. A főmolnár mellett három segédmolnár dolgozik. Ok a műszakok közvetlen vezetői. — Három műszakban dol­goznak állandóan, mikor áll­nak le? — Minden hónap első nap­ján végzünk részjavításokat A lyukas szitákat javítjuk ki, olajozzuk a gépeket. Évenként pecjig egy hónapig áll a ma­lom. Akkor van a nagy kar­bantartás. Minden ember részt vesz benne. Üjból az üzemvezető szobá­jában ülünk. Egy régi, vaskos mappát vesz elő. — Ezt őrizgetem a régi ira­tok közül. Benne van azoknak a neve, akik valamilyen mó­don a gyárhoa tartoznak. A régi levelek között egy dí,- szes fejlécűre akadtunk. A keltezés dátuma 1942, akkor ünnepelte fennállásának 50. évét a Georgina Rt, amely a malom egykori tulajdonosa volt. — Az épület, a gépek már régiek. Hogyan tovább? — Szeretnénk rendbehozni a gépeket, egy új, korszerű malmot építeni itt, a régi mel­lett. A mai malomból holnap­ra magtárat tervezünk. Persze ehhez pénz kell. Hogy a kö­zeljövőben mi lesz? Egy újabb ezervagonos silót építünk az Kiemelkedő munkáért főtanácsosi, tanácsosi cím ELŐSZÖR adományozott főtanácsosi címet és taná­csosi címeket a megyei ta­nács elnöke a kiemelkedő munkát végző, példamutató magatartást tanúsító, nagy szakmai gyakorlatú tanácsi dolgozóknak. A Párt Köz­ponti Bizottsága 1971. no­vember 3-án irányelveket fogadott el az államigazgatás fejlesztéséről. A Miniszter- tanács enn^k fdgpján szabá­lyozta az államigazgatásban dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseit. Ez július 1-én lépett életbe, s ezzel egyide­jűleg a dolgozók bérét is ren­dezték. Az új munkajogi sza­bályozás szerint a megyei ta­nács elnöke főtanácsosi, ta­nácsosi címet adományozhat az államigazgatásban dolgOi- zóknak. Somogy megyében most először éltek ezzel a le­hetőséggel ; sok vélemény meghallgatása, megvitatása / után választották ki azt a hat tanácsi dolgozót, akit teg­nap reggelre meghívtak a megyei tanács vb-termébe. Böhm József a megyei ta­nács elnöke kiemelte, hogy az alkotmány ünnepe előtt adják át a főtanácsosi, taná­csosi címet azoknak, akik ki­emelkedően tevékenykedtek eddig, s jelenleg , is kifogásta­lanul dolgoznak. A tanácsi munka nagyszerű hivatás, az emberek szolgálata, nagy ál­dozatokat kíván. A párt, az állam, az emberek ezt meg­felelően elismerik. A megyei tanács elnöke azt kérte, hogy mind a hat meghívott érezze milyen megbecsülést, tiszte­letet jelent e cím. Böhm József ezután átnyúj­totta az okleveleket. Kere­kes Andrásné dr., a megyei Tízéves az állattenyésztési felügyelőség Nyugdíjasok, mai dolgozók bensőséges ünnepe Két kis szobában negyven­ötén kezdték, ma megfelelő körülmények között nyolc­vankilencen munkálkodnak Somogy állattenyésztésének fejlődéséért. Akkor két egye­temi végzettségű munkatár­sa volt a felügyelőségnek, ma 25 egyetemi, 16 felsőfokú vég­zettségű dolgozójuk van és ha­tan jelenleg is tanulnak. A tényeket rögzítő számo­kat könnyű kimondani — a mindennapok küzdelemes munkáját azonban a puszta adatok nem tükrözik. Ezt csak érezni lehet, érezni azoknak, akik végigjárták az utat. A tegnapi jubileumi ünnepségen ezek az érzések óhatatlanul tükröződtek. Ép­pen tíz éve annak, hogy 1964. július elsején több intéz­mény összevonásával meg­alakult az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség, illet­ve ennek megyei központjai. A Somogy megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség teg­nap, alkotmányunk negyed- százados ünnepének előesté­jén emlékezett meg a jubile­umról. A bensőséges, szinte csa­ládi ünnepre eljöttek a ma már nyugdíjas, volt dolgo­zók, a társvállalatok, intéz­mények, a megyei szervek képviselői. Dr. Légrádi La- josné megnyitója után Ko­vács , Lajos, a felügyelőség párttitkára nemzeti ünne­pünkről, augusztus 20-ról emlékezett meg. Dianovsz- ky Sándor igazgató ünnepi beszédében az eltelt évtized munkáját, eredményeit pró­bálta összegezni. Igen, pró­bálta, mert hiszen egy ilyen ünnepségen lehetetlen min­denről megemlékezni, ami hozzátartozott az évtized tör­ténetéhez. Kivált a sióban forgó tíz évhez, amely egész állattenyésztésünkben alap­vető változásokat hozott. A felügyelőség dolgozói tevé­keny részesei annak a fejlő­désnek, amely végbement So­mogy egész állattenyésztésé­ben. És a folyamat nincs be­fejezve — ahogy utalt beszé­dében erre az igazgató —, felelősségteljes, nagy munka vár mindnyájunkra a mgeye programjában meghatáro­zott célok valóra váltásában. A korábban végzett és a mai munka megbecsülése egyaránt, szépen kifejezésre jutott ezen a jubileumi ün­nepen. Dianovszky Sándor legelőször a nyugdíjasokat köszöntötte, és hat volt dol­gozójuknak pénzjutalmat adott át. Tízéves fáradozá­sukért hárman főigazgatói dicséretben és pénzjutalom­ban részesültek; kilencen céljutalmat kaptak. Ezután emlékeztek meg a törzsgár- datagokról. Díszes, rézvere­tű emlékplakettet, emlék­lapot és pérujutalmat kapott tizenhat — m év óta itt dol­gozó — munkatárs. Heten öt­éves törzsgárdatag kitünte­tésben és jutalomban része­sültek. V. M. tanács osztályvezető-helyet­tese megyei főtanácsos, Sza­bó Gyula, a megyei tanács főelőadója megyei tanácsos, Végli Tivadar, a megyei ta­nács csoportvezetője megyei tanácsos, Tóth Andor, a Ka­posvári Városi Tanács cso­portvezetője városi tanácsos, Nagy Elődné, a Kaposvári Városi Tanács főelőadója városi tanácsos, Horvath István, a Siófoki Városi Ta­nács csoportvezetője városi tanácsos lett, E címeket mindaddig viselhetik, amíg a tanácson dolgoznak. Ha más államigazgatási szerv­hez helyeznék át őket, ott is megilleti őket ez a cím. Az erkölcsi elismerésen kívül a megyei főtanácsos havi 800, a megyei tanácsos havi 500, a városi tanácsos havi 400 fo­rint pótlékot kap. A CÍM ELSŐ tulajdono­sainak sorban gratuláltak a kis ünnepségen részt vevők, a megyei tanács elnöke, el­nökhelyettesei, a megyei ta­nács pártbizottságának tit­kára, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára, a városi tanácsok vb- titkárai. A kitüntetettek üd­vében Szabó Gyula megyei tanácsos köszönte meg e megbecsülést kifejező címet, s azt ígérte, hogy még na­gyobb felelősséggel, odaadás­sal végzik a munkájukat. ) Két kaposvári gyár munkás­küldöttei és vezetői találkoztak tegnap a toponári—zimányi Egyesült Erő Termelőszövetke­zet képviselőivel a tsz párthe­lyiségében. A VBKM Kapos­vári Villamossági Gyára és a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár Kaposvári Gyáregysége területi elhelyez­kedésénél fogva szomszédja ennek a közös gazdaságnak, s a gyári munkások egy része a toponári városrészből, Zimány- ból, Őreiből és a szövetkezet­hez tartozó más településekről való (gyakori, hogy .ugyanab­ban a családban gyári rhun- kás és tsz-tag is van). A tegnapi találkozón Lapp Károly pártszervezeti csúcs­titkár köszöntötte a vendége­ket, köztük Czigány Károlyt, a kaposvári városi pártbizottság munkatársát, majd Szenté Jó­zsef tsz-elnök adott átfogó ké­pet a szövetkezet gazdálkodá­súról. Szerecz László, a VBKM — 1945-ben kilenc vagonos kapacitással dolgoztunk, majd fokozatosan emeltük a napi teljesítményt. Ma naponta ti­zenhat vagon búza érkezik be, ás ugyanennyi késztermékként el is hagyja a malmot. Az itt őrölt búzának majdnem 60 százaléka a környező megyék ellátására és Budapestre ke­rül — mondta Csanádi József üzemvezető. Géczi György édesapjának hordott ide ebédet, aztán ő maga is a gyárba került, 35 évvel ezelőtt. Tőle kérdeztük meg, hogy régen divatos szak­ma volt-e a molnáré. — De még mennyire! Ha megtudták az emberek, hogy egy hely megüresedett, mind­járt öten-hatan jelentkeztek a helyére. Engem már gyermek­koromban érdekeltek a gépek, így kerültem a gyárba. Akkor azért más volt. Ha az ember szólt valamiért, mindjárt ve­hette a kabátját és mehetett haza. Ha nem volt munka, hazaküldték az .embereket, csali a régieket fogták itt, a molnárokat és a főmolnárokat. Azok végezték olyankor a se­gédmunkát is. Kaposvári Villamossági Gyá­rának igazgatója a szövetkeze­tieket tájékoztatta a gyár éle­téről. Elmondta egyebek kö­zött, hogy milyen termékeket állítanak elő»s azokat hogyan hasznosítják. Elérték az évi 450 millió forintos termelési értéket, s amíg idáig eljutot­tak, nehéz feladatokat oldot­tak meg. Sokat segítettek eb­ben az 1800 dolgozó között azok az emberek is, akik a szövetkezethez tartozó telepü­lésekről járnak be a gyárba dolgozni. A kongresszusi mun­kaversenyek, felajánlások ré­vén félévi, időarányos terme­lési tervüket 10 millió forin- tal túlteljesítették, s a második félévben is ilyen túlteljesítés­sel számolnak. Lovas József, a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár Kaposvári Gyáregységé­nek igazgatója elmondta, mi­lyen mezőgazdasági munkagé­— Már műszakkezdés előtt fél órával itt vagyunk, ellen­őrizzük a gépeket, a liszt mi­nőségét. A munkaidő alatt nemcsak a gépekért, hanem az emberekért is felelünk — hal­lottam az egyik segédmolnár- ■ tói, /Fischli Györgytől. pékét, termelőeszközöket ké­szít a gyár mintegy 600 dol­gozója. A terménymanipuláló gépsoroktól az állattartási gé­pekig, berendezésekig sok gyártmányuk ismert — nem­csak itthon, hanem külföldön is. Tavaly 193 millió . forint volt a termelési értékük, az idei feladat 221 millió forint­nak az elérése. A kölcsönös, egymás munká­ját ismertető tájékoztatások után vendégek és vendéglátó­ik üzemlátogatáson vettek részt. Az őrei út mentén meg­nézték a 3 millió forintos költ­séggel épülő gépműhelyt, ame­lyet a jövő év első negyedé­ben vesz használatba a szövet­kezet. Ezután kukoricatáblákat tekintettek meg a találkozó részvevői: a gazdaság 790 hek tárral vesz részt a CPS kukori catermeszlési rendszerben. Ne mes Tifyor föagronómus cl mondta: öt fajtát termesztő 1970-ben átadott mellé. A műszaknak vége. A lisz­tes ruhájú molnárok átöltöz­nek, s indulnak haza. ök is hozzájárultak az új kenyér-, hez: új búzát őröltek. nek, s a termés kitűnőnek ígérkezik, jóval többet várnak a hektáronként tervezett 56 mázsás átlagnál A találkozó munkásrészve­vői érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatást, és mindjárt kér­deztek is. Arról érdeklődtek, hogy a sűrű kukoricaállo- , mányban szükséges-e — és egyáltalán lehetséges-e — a kapálás; hogyan végzik majd a betakarítást és a gépek mi­lyen termésveszteséggel dol­goznak. A kérdésekre a szövet­kezet elnöke és főagronómusa válaszolt. A vendégeknek ezután meg­mutatták . a gazdaság Orciban levő hízómarhatelepét, meg­tekintették a dinnyetáblát, Ré­páspusztán pedig a szóját és a szövetkezet lótenyészetét. Az üzemlátogatást követően ebé­den látta vendégül a szövet­kezet a gyárak képviselőit, közben megbeszélték a tapasz­talatokat. Délután a tsz kül- .döttei a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárában ren­dezett nagygyűlésen vettek részt. H. F. 3 Nagy Jenő Szomszédoti ismerkedtek egymás munkájával Munkás—paraszt találkozó a toponári-zimányi egyesült tsz-ben Somogyi Néplap A

Next

/
Thumbnails
Contents