Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
Politikai értelemben munkások a munkásosztály köre a termelésben elfoglalt helye szerint, és szélesebben, politikai értelemben is meghatározható. A munkás- osztályhoz tartoznak a termelésben elfoglalt helyük szerint az állami és szövetkezeti ipar (bányászat, gyár-, építőipar), az állami mező-, erdő- gazdaságok és a vízgazdálkodás, a közlekedés, szállítás és hírközlés, az állami és szövetkezeti kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fizikai dolgozói, valamint a felsorolt ágazatok művezetői és technikusai, illetve az ennek megfelelő szintű, funkciójú közvetlen termelésirányítók, ösz- szesen mintegy 2,9 millió fő. A munkásosztály azonban társadalmi súlya és még nagyságrendje szerint is ténylegesen ennél számosabb és nagyobb erőt képvisel. Egyebek között azért is, mert politikai értelemben magában foglalja a fő tömegét jelentő, szociológiai értelemben vett munkásokon túl az ezekből az ágazatokból kikerülő nyugdíjasokat is. Az utóbbiak a termelésben elfoglalt helyük szerint már nem munkások, de egy emberöltőn keresztül munkásként tevékenykedtek. — társadalmi, emberi, rokoni környezetük munkás. Gondolkodásukban, életmódjukban és erkölcseikben őrzik munkás múltjuk hagyományait. Ök a körzeti pártszervezetek legaktívabb tagjai, a Hazafias Népfront, a tanácsok legszorgalmasabb aktivistái, s lelkesen segítenek vállalatuknak, ha a terv teljesítése érdekében szükség van munkaerejükre. Munkás múltjuk tehát politikai öntudatukban is megnyilvánul. A munkásosztályhoz sorolásuk nemcsak igazságos és méltányos, hanem tudományosan is megalapozható. A munkásosztály azzal, hogy hatalomra jutott, s a döntő termelési eszközök tulajdonosa lett, az elé a feladat elé került, hogy elsajátítsa az ország kormányzását, a gazdaság vezetését; a volt uralkodó osztályok kulturális monopóliumát megtörve, uralkodó helyet és szerepet töltsön be a kulturális-ideológiai életben is. Az osztály erejének, tehetségének, vezetésre való elhivatottságának egyik bizönyítéká — egyben feltétele— volt, hogy tömegesen tudott soraiból kiemelni olyan tehetséges munkásokat, akik képesek voltak ezeknek a feladatoknak az ellátására. Ehhez persze sok tanulásra volt szükség, -hiszen igen messziről indultak, korábban nem volt alkalmuk képezni magukat. Emellett a fáradságos — csak nagyon ritkán 8 órás — napi munka után kellett tanulniuk, ami nagy kitartást és hősies helytállást követelt tőlük. Mintegy százezer emberről van szó, főként nagyüzemi munkásokról. A munkásosztály helyzetéről | szem előtt tartva a munkás1958-ban végzett vizsgálat az egyes üzemekben azt mutatta, hogy volt olyan gyár, ahonnan az üzem akkori munkáslétszámának 20—25 százalékát kiemelték. Ezen a területen voltak persze túlzások is, amennyiben például nemcsak a kulcspozíciókba, hanem — tévesen értelmezve a mobilitást és a hatalmat — alkalmazotti munkára is sokan kerültek. A mennyiségi túlzások következménye, hogy néha sem politikailag, sem más szempontból nem alkalmas embereket is kiemeltek. Ez a magyarázata, hogy egy részük nem volt képes megoldani az előtte álló feladatokat, s visszakerült a munkapad mellé, ami nemegyszer egyéni, emberi tragédiát jelentett az'illető számára. Gyakran nemcsak az érintett, hanem az üzem dolgozói is ezt »lecsúszásnak«, szégyellni való dolognak tekintették. A töhbség azonban jól megállta a helyét, kemény munkával, nagy kitartással sajátította el a funkciójához szűk; séges ismereteket, tudást, s nagy tömegükben ma is a munkásosztály vezető szerepének érvényesítői azokon a posztokon, ahová a munkás- osztály bizalmából kerültek. yakran fölteszik azt a kérdést is, hogy a párt Központi Bizottságának névsorában a párt egyes vezetőiről miért írják, hogy munkás. A kérdés jogos, hiszen ha ma kiemelnek egy vasesztergályost, és holnap osztályvezető, tanácselnök vagy egyéb közfunkcionárius lesz belőle, a társadalmi termelés rendszerében elfoglalt helye szerint értelmiségi funkciót tölt be, értelmiségivé válik. A Központi Bizottság névsorában Kádár János, Apró Antal és mások neve mellett a munkás megjelölés (ami egyébként csak a választott szervek névsorában szerepel így) azt jelenti, hogy eredetileg munkások voltak. S bár ma már nem azok, a KB ösz- szetétele szempontjából sem közömbös, hogy tagjai között mennyi a munkásból lett vezető. Természetesen hiba lenne az osztály vezető szerepét csak azon mérni, hogy az egyes funkciókban mennyi a volt munkás. A munkásosztály vezető szerepét — s ez napjainkra különösen vonatkozik — hatékonyan érvényesíthetik a nem munkásból lett értelmiségi vagy paraszti származású vezetők is, akik magukévá tették a munkás- osztály szocialista célját, világnézetét, pártjának politikáját, s akik egész népünk helyesen felfogott érdekeit is G E ság osztályálláspontjára helyezkedtek. A »politikai értelemben vett munkásosztály« fogalma nyugvópontra juttatja társadalmi életünknek egy sajátos, sokat vitatott ellentmondását, melyet a munkásból lett vezetők gyakran úgy fogalmaztak meg, hogy miért nem vagyok én munkás, és miért az a parasztból vagy esetleg a volt uralkodó osztályok tagjaiból lett munkás? S hozzáteszik: miért lettem én azzal »rosszabb«, hogy 20—25 éve felelős funkcióban, becsületesen szolgálom a munkáshatalmat, és egyetemet vagy főiskolát végeztem? Ami az utóbbi kérdést illeti: munkásnak lenni valóban társadalmi rang, de természetesen a munkásosztályhoz .való tartozás önmagában nem erkölcsi, bizonyítvány, nem garancia a politikai megbízhatóságra, világnézeti szilárdságra, mint ahogy azt az 1950-es évek elejének káder- politikája hibásan feltételezte. nnek ellenére — ha nem is az 1949—50-es években megvalósított mértékben — ma is szükség van az állam- és a pártapparátus fölfrissítésére olyan — főként nagyüzemi — munkásokkal, akiket a mozgalomban szerzett műveltségük, tapasztalataik, szervező készségük alkalmassá tesz közfunkciók ellátására. Pártunk egész tevékenysége arra irányult az elmúlt években és napjainkban is, hogy a legjobb és leg- öntudatosabb munkásokból ^közéleti emberek váljanak. A párt- és állami funkciók ilyen fölfrissítése munkásokkal erősíti az apparátus osztályhoz való kötődését, nem utolsósorban a proletármentalitás és magatartás erősödését. (Különösen jelentős ez ott, ahol a bürokratizálódás, az osztálytól való elszakadás jelei mutatkoznak.) Nyilvánvaló, hogy ezek a munkások — bár kiemelésükkel osztályhelyzetük szociológiai értelemben megváltozik (vezetővé, értelmiségivé válnak) — politikai értelemben a munkásosztályhoz tartoznak. • B. J. Hétszázezre» vállalás Asszonyok brigádja Reggel hat óra. Mint mindennap, percnyi pontossággal felzúgnak a gépek, s megkezdődik a munka a Somogy megyei Ásványvíz- és Szikvíz- ipari Vállalat kaposvári telepén. Automata mossa az üres palackokat — tavasz- szal helyezték üzembe —, szalag viszi a töltő-, majd ä zárórészleghez, a végén pedig szorgos kezek ládákba rakják. Cola, Orange üdítő italt palackoznak, előző nap Vi- tis, Tonic volt soron, ahogy a megrendelők, a kereskedelem és a vendéglátó- ipar kívánják. A Tyereskova töltőbrigád serénykedik. Figyelem szorgos munkájukat, amikor jókora durranás riaszt meg: egy palack ment szét. Üvegcserepek hullanak a földre, a brigád tagjai azonban megszokottan folytatják munkájukat, ők már nem riadnak meg. • — Nem szokatlan az ilyen durranás, és a cserepek nem okoznak sérülést? — Megszoktuk. A magas nyomás következtében előfordul, hogy egy-egy üveg szétrobban. A védőberendezés azonban megakadályozza a sérülést, a cserepek a gépből a földre hullanak. Androkity Lászióné brigádve- zető-helyettes válaszol kérdésemre. Egyik legrégibb tagja a brigádnak, tavaly kiváló jelvénnyel tiintették ki, a koronazáró automatán dolgozik: Keze «gyakorlottan fogja az üveget, nyomja le az automata karját. Arra is van ideje, hogy a brigádról, terveikről beszéljen: — Hat esztendővel ezelőtt alakult meg brigádunk, azóta sikerült elnyerni és megtartani a szocialista címet. Most minden erővel azon dolgozunk, hogy vállalatunk felajánlását vesebb üveg törjön, ne fogyjon fölöslegesen az áram és a víz, s a minőbég is kifogástalan legyen. S nemcsak ő, hanem társa, Kálmán Józsefné — akivel kezdettől együtt dolgozik — meg a brigád legfiatalabb tagja, Cörbicz Erzsébet — aki hajnali négy órakor kell, hogy Igáiból műszakkézdésre beérjen — is szorgalmasan, pontosan dolgozik. Ezt lehet elmondani Janusko Györ&ynéről, Németh Istvúnnéról és a többiek- ről is. Egy műszakban 16 000 palack üdítő. Oláh Nelly műszaki vezető leemel a szalagról egy-egy üveget, viszi a kis irodába, ahol elvégzi a kötelező vizsgálatokat, nehogy a vevők esetleg rossz minőségű italt kapjanak. A telepvezető, Bonin Klára elégedetten beszél a brigád igyekezetéről. Szavait megerősíti Szrenka Lászióné, a párt- szervezet titkára, aki egyúttal áruforgalmi előadó is: — Kilenc szocialista, illetve szocialista címért küzdő brigá- a XI. pártkongresszus és fel-1 dunk van, a Tyereskova az szabadulásunk 30. évfordulójá- egyik legjobb közülük. Ha a nak tiszteletére teljesítsük. A vállalat érdekében kell össze terv túlteljesítéséből 682 000 Androkity Lászlóné és Kálmán Józsefné kezdettől együtt dolgozik. forint, az önköltségcsökkentésből pedig 48 000 forint hárul ránk. Ha az időjárás kedvező lesz — a kereskedelem és a vendéglátóipar sok üdítő italt kér —, akkor sikerül vállalásunkat teljesíteni. Gondosan ügyelünk arra, hogy minél kefogni, ők mindig at elsők között vannak. így cselekedtek, amikor a Dolgozz hibátlanul! rendszert bevezettük, s amikor a kongresszusi, felszabadulási vállalásról volt szó, vagy amikor társadalmi munkában parkolót és kerítést kellett építeni kaposvári telepünkön. FonyóA minőséget ellenőrzi Oláh Nelly. Összefogással, egymásért! Tanulmányok az étkezésről Hárommillió elhízott Kormányunk nagy jelentőségű intézkedése volt, hogy a kereskedelem dolgozóinak is biztosította a 44 órás munkahetet. A bevezetésre július 1-én került sor. Szükséges intézkedés volt e,z, hiszen a kereskedelem dolgozóinak többsége asszony, családjuk ellátásához is nagyon jól jön az, hogy kevesebb időt kell munkahelyükön eltölteni ük. A rendelet végrehajtása nem mindenütt volt egyszerű és zavarmentes. A Balaton partján működő kereskedelmi vállalatoknál éppen a rendelet életbe lépésekor — s így lesz egészen őszig — jelentkezett a legtöbb tennivaló. — Dolgozóink megértéssel fogadták, amikor először arról beszéltünk velük, hogy a ren- teletben biztosított pihenőidőt majd a szezon befejezése után idjuk ki részükre. Hiszen a 'evőknek nem mondhatjuk, hogv később nyitunk, korábban zárunk, vagy ne haragud- janak, amiért többet kell várakozniuk, mint az előző esztendőkben. Azután — dolgozóink kérésére — módosítottuk korábbi tervünket, s a 44 órás munkaheteket mi is július 1-én bevezettük — tájékoztat a Sió Áruház igazgatója, a szövetkezet pártszervezetének titkára. Hogyan sikerült lehetővé tenni, hogy a kiszolgálás zavartalan legyen, s a 44 órás munkahét is megkezdődhessen? Az áruház valamennyi dolgozója vállalta, hogy elvégzi azok munkáját, akik a csökkentett munkaidő miatt távol vannak. Ez volt az áruház kétszáz dolgozójának közös vállalása. Mindenkivel külön is szót váltottak, s megállapodtak: ki mikor tudja legjobban hasznosítani a szabad idejét. A többiek társaik helyett is dolgoznak.. S, hogy vállalásukat lelkiismeretesen teljesítik, azt jelzi az ártiház forgalma is. Július 10-ig százmillió forint forgalmat értek el, 15 millióval többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Osztályonként csupán egy eladóval kellett a létszámot növelni, a többit összefogva elvégzik egymásért Az Egészségügyi Világszervezet a »Jobb táplálkozás — egészségesebb világ« jelmondat kibocsátásával az egészséges táplálkozás évének nyilvánította 1974-et. Fekete felkiáltójelként magasodnak a helytelen táplálkozásról készített felmérések megdöbbentő adatsorai. »A földön jelenleg 11 millió gyermek szenved a fehérje- és kalóriahiányos táplálkozás súlyos következményeitől«... Sokan nem tudják, miért egészségtelen, szegényes az étrendjük, hiszen mindennap esznek reggelit, ebédet, vacsorát, és véleményük szerint nem is keveset, nem is szegényeset. Pontos, szakszerű választ ad az Egészségnevelési Szemle negyedik száma, melyet dr. Rigó János állított össze. Dr. Rigó János a Helyes táplálkozással az egészségesebb nemzedékért című írásában nemcsak a túl- és rosszultáp- láltságról beszél. Szól arról, hogy »amíg az egyik országban éhen halnak az emberek, a másik országban a bőség válságával küzdenek«. Az ellentmondást igazolja az Egészségügyi Világszervezet is. 1963: »Segítsünk azokon, akiket egész életükben korbácsolt az éhség.« Tíz évvel később már a túltáplált&ág ellen kell küzdenünk. Ez alól hazánk sem kivétel. A lakosság 30—35 százaléka elhízott. Hárommillió elhízott országa lettünk. A kalóriaszegényebb táplálkozás szükségszerűségével a Minisztertanács határozatai is foglalkoznak. Dr. Rigó János írása végén választ ad„ mit kell tenni az élelmezésünk körül felmerült nehézségek leküzdésére. Nemcsak a felnőttek, a gyerekek táplálkozása körül is baj van. Dr. Zajkás Gábor a Táplálkozás és a család egészsége című cikkében a következőket írja: »A kisgyermekek táplálkozása egész életre kiható, maradandó hatást gyakorol. A kalóriában és fehérjékben szegényes táplálékot fogyasztó gyermekek növekedésében és szellemi fejlődésében is visz- szamaradnak egészségesen táplált társaik mögött.« A statisztikából ismeretes, hogy a pár esztendős gyermek jobban szereti a gyümölcsöt, mint az édességet. Hogy ez a pár esztendő meddig tart, attól függ, mikor szoktatják rá őket a cukorkára, csokoládéra! Ezzel sajnos sok szülő nincs tisztában. Ezért is szükséges, hogy a tömegtájékoztató szervek szorosan együttműködjenek az egészségügyi ' dón elmaradtak az üres üvegek mosásával: a Tyereskova brigád három napig ott dolgozott, segített társainak, hogy a szezon kezdetére ők is időben felkészülhessenek. Emellett jutott idő arra is, hogy a brigád beteg vezetőjét, Samu Ferencnét — Erzsiké nénit, a vállalat egyik legrégibb dolgozóját — otthonában fölkeressék, beszámoljanak neki terveikről, a vállalat életéről. Érthetően jó véleménnyel van szervekkel. Ennek fontosságá- j munkájukról Horváth Zoltán ról Elekes Attila, az Egész- igazgató is: ségügyi Felvilágosítási Társa- | _ vállalatunk a XI. pártdalmi Tanácsának előadója számol be. A kiadvány közli dr. Bakács Tibor egyetemi tanár Az ember és a maga alkotta mesterséges környezet napjainkban egyre súlyosabban jelentkező problémáiról szóló előadását. Az Egészségnevelési Szemle ismerteti a közelmúltban megjelent egészségügyi könyveket, kiadványokat és a külföldi sajtó hozzászólásait. Az ismertetést az Országos Dia- betikai Intézet állította össze. Két év alatt 230 millió forint fejlesztésre A Kontakta alkatrészgyár az idén és jövőre 230 millió forintot fordít üzemfejlesztésre, elsősorban új gépek beszerzésére. Ezekkel főként az országos számítógép-program megvalósításához nélkülözhetetlen készülékeket, alkatrészeket, elektromos csatlakozókat gyártanak. Ugyancsak a számítógépprogram fontos részfeladatként elkészítették a speciális műszerasztalokból, lyukkár- tyatárolókból, műszerkocsikból és egyéb hasonló berendezésekből álló úgynevezett Kon- taset-család mintasorozatát; amelyet a vállalat mérnökei terveztek. Ezekből az idén tízmillió, két év múlva pedig már százmillió forint értéküt gyártanak a hazai elektronikai-, illetve számítógépiparnak. kongresszus és a felszabadulás [ 30. évfordulójának tiszteletére I termelési, értékesítési tervének j 8 százalékos túlteljesítését vállalta, emellett jelentősen csökkentjük az önköltséget. Ez az összeg együttesen 2 millió 256 ezer forint, s ebből a tíztagú Tyereskova brigád 728 000 forintot vállalt magára. Hamarosan bevezetjük a két műszakot, s eddigi eredményeink alapján bizakodással vái’juk az év végét. A vállalat dolgozói közül nagyon sok a nő. Amikor munkájukról, a két és negyed milliós vállalásról beszéltem, elmondták, hogy mennyi többletmunkát kell végezniük, s hogy ezt miért teszik: — Megbecsülik a nőket. Ez nemcsak a keresetükben jelentkezik, hanem abban is, hogy bátran helyezik a nőket vezetői munkakörbe. Brigádvezető, műszaki és telepvezető, áruforgalmi vezető és más beosztásokban bizonyíthatjuk: képesek vagyunk feladatainkat megfelelően ellátni. Szalai László Somogyi Néplapl 3
