Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

Három kormányközi egyezményt írtak alá Moszkvában Ülésezik a szovjet—francia nagybizottság (Folytatás az 1. oldalról.) együttműködés megteremtését a szabványosítás, a lakás és kommunális gazdálkodás, va­lamint az erdőgazdaság terüle­tén. A bizottság egyebek között azt ajánlotta, hogy a közös szabványosítási munka az áru­forgalom és1 elsősorban a koo­perációs szállítások, valamint a gyártásszakosítás tárgyát ké­pező termékek magyar és szov­jet szabványainak egységesíté­sére irányuljon. A bizottság 14. ülésszakán az alábbi kormányközi egyezmé­nyeket írták alá: — a Dunai Vasműben lé­tesítendő oxigénkonverteres acélmű felépítésében való együttműködésről szóló egyezményt; — a Vinnyica és Albertir- sa közötti 750 kilovoltos nagy feszültségű távvezeték építésében való együttműkö­désről szóló egyezményt; — a festőberendezések gyártásszakoaításáról és koo­perációjáról, valamint köl­csönös szállításairól szóló egyezményt. A bizottság ülésszakán lé­nyegében befejezték további két kormányközj egyezmény, a Zsiguli személygépkocsik és alkatrészeik gyártásában való! együttműködésről és kooperá­cióról, valamint az 1976—1980 közötti hajógyártási együttmű­ködésről és kooperációról szóló egyezmények megtárgyalását. A bizottság megbízta a Szov­jetunió és Magyarország ille­tékes szerveit, hogy a lehető legrövidebb Időn belül írják alá ezeket az egyezményeket. Á bizottság ülésszaka a köl­csönös megértés szellemében, elvtársi baráti légkörben folyt le. Csütörtökön délután Moszk­vában a KGST-palotában Hu­szár István és Mihail Leszecs- ko ünnepélyes keretek között aláírta a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 14. ülésszakának jegyzőkönyvét. (MTI) 1 Párizsban szerdán megkezdődött a szovjet—francia gazda­sági nagybizottság ülésszaka. A képen: a francia gazdasági és pénzügyminiszter, Jean-Picrre Fourcadc (balra) cs Vla­gyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök­helyettese, a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság el­nöke. (Telefotó: AP—MTI—KS) Európai biztonság Nem a távoli jövőben Barátsági és együttműködési szerződést írt alá Podgornij és Sziad Barre Folytatódtak a tárgyalások Mogadishuban kért, Nyikolaj Podgornij, a Szov- • Köztársaság legfelsőbb fórra jctunió Legfelsőbb Tanácsa ! dalmi tanácsának elnöke, csü elnökségének elnöke és Mo­hammed Sziad Barre tábor­nok, a Szórnál i Demokratikus A lengyel gazdasági reform Az út kezdetén Edward Gierek felszólalása a tanácskozáson Ülést tartott a lengyel gaz- I lektívák aktivitását, érdekel­daság- és államirányítási rend- j szer korszerűsítésén tevékeny­kedő párt- és kormánybizott- ,ság. A tanácskozáson Jan Szyd- lak, az LEMP PB tagja, a kb | titkára, a bizottság elnöke és i Józef Pinkowski, az LEMP KB titkára tartott beszámolót az, 1973 január elseje óta fokoza­tosan bevezetésre kerülő gaz- dasági nyitási és tervezési re­form eddigi tapasztalatairól es j eredményeiről. ítészt vett és beszédet mondott az ülésen j iidward Gierek, az LEMP KB ; első titkára is. Lengyelországban tavaly 27 nagy gazdasági egység — 24 j ipari egyesülés, kombinát, 1 építőipari és 2 külkereskedel- i mi vállalat — valamint az j egész belkereskedelem és szol- j gáltatási hálózat — működött j az új irányítási és tervezési el tebbé tette őket a jobb, szer­vezettebb munkában.« — Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal — folytatta Gie- (jetunió Legfelsőbb Tanácsa el­törtökön Mogadishuban alá­írta a két ország barátsági és együttműködési szerződését. Csütörtökön egyébként Mo­gadishuban folytatta tárgyalá­sait Nyikolaj Podgornij és Mohammed Sziad Barre tá­bornok, a szomáli legfelsőbb forradalmi tanács elnöke. A két államfő szívélyes, baráti légkörű eszmecserét folytatott kétoldalú kérdésekről, közöt­tük a két ország közötti gaz­dasági és műszaki együttmű­ködés további szélesítéséről és elmélyítéséről, valamint időszerű nemzetközi problé­mákról. r • Nyikolaj Podgornij, a Szov­rek —, hogy csak az út kezde- j tén járunk. A végső, pozitív | következtetések nem egy-két év eredményeitől függnek, ha- j nem attól, hogy hosszú távon I működésbe tudjuk-e hozni a hatékonyabb gazdálkodást biz- | lentőségét, tosító bonyolult mechanizmu­sokat. Tudatában kell lenni annak, hogy a ma legjobbnak számító megoldás is holnap már módosításra szorulhat. I I — A már bevezetett intézke- I dések eredményeként erősö­dött a központi irányítás és fo- I kozódott a dolgozók aktivitása j Ez a tény azt bizonyítja, hogy | jó úton járunk. Folytatnunk kell ezt a folyamatot. Különö­nökségének elnöke, Szomáliái hivatalos látogatása során, Chisimaio városában a nagy­gyűlésen elhangzott beszédé­ben méltatta a szovjet—szo- | máliai baráti kapcsolatok je­Szonnália az afrikai föld­rész többi haladó országával együtt utat mulat a nemzeti és társadalmi felszabadulásu­a békéért i a haladá- { sért harcoló népeknek — je- j lentelte ki Podgornij. — A Szomáliái Demokratikus Köz­társaság nagy feladatokat tű­zött maga elé, amelyek lénye­gükben közösek Afrika és a többi földrész valamennyi fel­szabadult országa számára. A Szovjetunió minden gaz­dasági, politikai és védelmi erejével a nemzeti és társa­dalmi felszabadulásukért küz­dő népek oldalán áll — mon­dotta. — A Szovjetunió és a függetlenség útjára lépett or­szágok alapvető érdekeinek azonossága szilárd alapot biz­tosít baráti kapcsolataik fej­lődéséhez. Nyikolaj Podgornij felsorolta a Szomáliában szovjet segít­séggel felépített ipari objek­tumokat. majd végezetül rá­mutatott: — Meggyőződésünk, hogy a szovjet emberek tá­mogatása segíti önöket a mo- j dein ipar létrehozásában, a í gazdasági önállóság elérésé­ben. Mindezek a tények az őszinte barátságot, a valódi internacionalizmust tükrözik. IJhanoiit jegyzek a Biztonsági Tanács clolt vek alapján. Ezek összesen 812 sen figyelmet kell fordítani ezer dolgozót (az ipari mun­kásság 17 százalékát) foglal­azokra a amelyek ■azdasági egységekre, közvetlenül, vagy koztatták, s az ország ipari tér- közvetve a belső piacra és ex­Libanon kormánya jegyzéket juttatott el az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsához és ebben tilta­kozik a dél-libanoni kikötőket hétfőn ért izraeli támadások telésének több mint 20 száza- ! portra termelnek. A változáso- j miatt. Mint a dokumentum rá­'.ékát adták. Ez év elejétől to­vábbi' 38 ipari egyesülés és kombinát tért át az új rend­szerre. Az új gazdálkodási módszerek szerint dolgozik az egész vegyipar, ez év végén már 70 nagy gazdasági egység fog működni a reform elvei szerint. Edward Gierek beszédében a többi között kiemelte, hogy a ,EMP Politikai Bizottsága po­zitívan értékeli a reform beve­zetésében eddig elért eredmé­nyeket. "A kezdeményező vál­lalatod 1973-ban az országos átlagnál jobb eredményeket Ttek cl — mondotta. — Az új mdsz’er fokozta a munkáskol­kat menet közben kell végre­hajtanunk. Elemeznünk kell más országok, különösen a Szovjetunió e téren szerzett tapasztalatait, s azokat a mi sa­játosságainknak megfelelően kell alkalmazni — húzta alá végül afc LEMP KB első titká­ra. Az ülésen felszólalt Piotr Ja- roszewicz miniszterelnök is. Megállapította, hogy a lengyel reformintézkedések alapvető célja a központi tervezés erő­sítése és tökéletesítése, nem­zetközi téren pedig az ország gazdasági együttműködésének fokozása a Szovjetunióval, a KGST-országokkal. mutat: 39 libanoni halászhajó július 8-án és 9-én történt el­pusztítása a nemzetközi jog nak, az ENSZ alapokmányá­nak és a világszervezet közel- keleti határozatainak durva megsértését jelenti. (Libanon egyébként nem kérte az ügy­ben a tanács összehívását.) A napokban volt egy esz­tendeje annak, hogy Helsin­kiben 33 európai ország, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszte- reihek részvételével megtar­tották az európai biztonsági értekezlet első, úgynevezett nyitó szakaszát Helsinkiben. A tanácskozás létrejötte a szocialista országok nagy külpolitikai sikere volt, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy földrészünkön az eny­hülés irányzata tovább erő­södjék. Azt természetesen irreális lett volna várni tavaly július­ban, hogy a külügyminisz­terek néhánvnapos tanács­kozás után az európai biz­tonság szerteágazó kérdés­komplexumában azonnal megállapodásra jussanak. Ezért megegyezés jött létre, hogy az egyes problémakö­röket szakértői szinten vitat­ják meg. Ez a második sza­kasz, amely kidolgozza a konkrét szerződéseket Géni­ben ült össze. Az eredeti terv szerint, amikor e második szakaszban megállapodás jön létre, minden kérdésről meg­rendezik majd ismét magas szinten a konferencia záró­ülését, amelyen ünnepélye­sen aláírják a záródokumen­tumokat. Ez a második szakasz azon­ban — a kezdeti gyors mun­ka után — indokolatlanul hosszú időre húzódott el. Pe­dig a záró dokumentumok kidolgozása néhány problé­ma kivételével már hónapok óta lényegében befejeződött. Egyes NATO- és közös pia­ci tagországok azonban né­hány hónap óta fékező tak­tikába kezdtek. A biztonság alapvető politikai kérdései helyett egyoldalú engedmé­nyeket akarnak kikényszerí­teni a szocialista országoktól. Egyes küldöttségek pedig el­lenezni kezdték azt, hogy a harmadik szakaszt magas szinten tartsák meg, hogy kormány- és államfők írják alá a záródokumentumokat. A geíjfi bizottsági ülések egyike-másika a halogató taktika jegyében csupán né­hány percig tartott, mert a felszólalásra feliratkozott közös piaci és NATO-ország- beli egyes küldöttek az utol­só pillanhtban visszavonták jelentkezésüket. Majd azl kezdték hangoztatni, hogy a konferencia munkájának »jót tenne egy nyári szünet-. Ez azt jelentené — ha történe­tesen szeptemberben vagy októberben folytatódnának a megbeszélések —. hogy újra elkezdődhetne a taktikai hu­zavona és esetleg ismét meg­kérdőjeleznének olvan prob­lémákat is. amelyekben már megvolt a megegyezés. Vagy­is a biztonsági konferencia olyan elhúzódó tárgyalásso­rozattá válna, amelynek zá­ró szakasza a távoli jövőbe tolódna el. Ezért fogadta örömmel az európai biztonság minden őszinte híve, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok a moszkvai csúcstalálkozó közös közleményében kötele­zettséget vállalt: minden erő­feszítést megtesznek, hogy mindenki számára elfogad­ható megállapodások szület­hessenek a még nyitott kér­désekben. Kifejezték azt a meggyőződésüket is, hogy az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezése kiemelke­dő esemény lesz, amely meg­felel a tartós béke érdekei­nek. Ezért állást foglaltak amellett, hogy az értekezlet záró szakaszára a legköze­lebbi jövőben kerüljön sor. Véleményük szerint a tár­gyalások eredményei lehető­vé teszik a tanácskozás leg­felsőbb szinten való befeje­zését, ami megfelelne az ér­tekezlet történelmi jelentősé­gének. A két világhatalom veze­tőinek ez az állásfoglalása nagy horderejű, hiszen közös fellépésük felgyorsíthatja a második szakasz lezárása^ és a harmadik záró rész meg­tartását. Kissinger amerikai külügyminiszter, amikor a csúcstalálkozó eredményei­ről tájékoztatta az Egyesült Államok NATO-szövetsége- seit, felvetette ezt a problé­mát is. Egyes nyugati kor­mánykörök azonban olyan információkat szivárogtattak ki. hogy a második szakasz befejeződéséhez csakis akkor nyújtanak támogatást, ha a szocialista országok »enged­ményeket« tesznek a nyu­gati álláspontnak az »embe­rek, eszmék és információk szabadabb áramlása« című, mesterségesen előtérbe tolt problémában. Mintha bizony az európai biztonság nem lenne valamennyi ország, köztük éppen ezeknek a nyu­gat-európai államoknak is érdeke! Újra síkra szálltak a nyári szünet mellett és le­hetséges, hogy — a logika ellenére — sikerül a tanács­kozásra erőszakolniok ezt az időhúzó álláspontjukat. Bárhogyan is történjen, a szocialista küldöttségek még a nyári szünet elfogadása esetén sem hagyják eltéríte­ni magukat a fő céltól: az európai biztonság megszilár­dításától. S ebbeni törekvé­seikben segíti őket a szovjet —amerikai csúcstalálkozó: a létrejött közös elvi megálla­podás. 1 portugál kormányválság A baloldal síkraszáll a demokratikus koalíció melleit A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága csii­Tiltakozó gyűlés az NSZK párizsi nagykövetsége előtt ::v ­■§ •• 3 : . •< SZOVJET—FRANCIA KAPCSOLATOK uvagnargues a Szovjetunióban Jcan Sauvagnargues francia külügyminiszter, aki csütörtö­kön érkezett hivatalos látoga­tó ’. a Szovjetnnióba, a szov­jet—francia kapcsolatokról nyilatkozott újságíróknak. *3 Somogyi Néplap Franciaország és a Szovjet­unió kapcsolatai sikeresen fej­lődnek —, jelentette ki a mi­niszter, majd megállapította: i a francia—szovjet kapcsolatok I a francia külpolitika alkotó­elemei. Külpolitikánk egyik | célja, hogy állandó kapcsola­tokat építsen ki a Szovjelunió- I val. : Párizsban tiltakozó gyűlést tartottak az NSZK nagykövetsége előtt abból az alkalomból, hogy Kölnben egy bíróság kéthavi elzárásra ítélte Beate Klarsfcld antifasiszta újság- ironol, aki el akarta rabolni Liscka volt Geslapo-fönököt, háborús bűnöst. (Telefotó: AP—MTI—KS) törtökön hivatalos közlemény­ben jelentette be: támogatja az államtanácsnak azt az elhatá­rozását, hogy nem teszi ma­gáévá Adelino da Palma Car­los miniszterelnök követelé­seit. A politikai bizottság nyilat­kozata szerint a kormányfő az ideiglenes kormány véleményé­nek megkérdezése nélkül fo­galmazta meg javaslatait, és azok »nem állnak összhangban a fegyveres erők programjával amelyet a néptömegek is elfo­gadtak.« A PKP PB közleménye em­lékeztet arra, hogy Adelino da Palma Carlos elnökválasztás megtartását követelte három ho. ipon belül, népszavazást sürgetett az ideiglenes alkot­mány jóváhagyására, és köve­telte a miniszterelnök hatal­mának növelését is. A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága leszö­gezi: »A párt továbbra is azt vallja, hogy az ország politikai életének demokratizálásához a koalíciós kormányzás felel meg a legjobban«. • • • A Portugál Demokratikus Néppárt csütörtökön délelőtt ugyancsak állást foglalt »a de- ] mokratikus politikai erők szé­les koalíciójára épülő« kor- ‘ mány mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents