Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

Az ifjúsági törvényről tárgyalt a megyei tanács vb MÁLNA HORDÓKBAN Nyáron megnő a forgalom a Kaposvári Városi Tanács munkaügyi osztályán. ,A fo­lyosón diáitok' szoronganak, munkát keresnek a szünidőre Az ablak mögött Békési Já- nosnénak nincs megállása, fo­gadja a feleket, adminisztrál, kimutatásokat készít. A vállalatok minden évben körülnéznek a házuk táján: hány diákot tudnak foglalkoz­tatni, és igényüket átadják a tanács munkaügyi osztályá­nak. — Szinte minden kaposvári vállalat kért diákokat — mondja. — A bejelentések alapján kétszázkilencven álta­lános, hatszázhuszonnégy kö­zépiskolás, kétszázhuszonhá­rom egyetemista és főiskolás munkájára számítanak. — Hol van szükség a leg­több diákra? — Az építőiparban kilenc- vennek adnának munkát. Ér­dekes, az idén még sem az ál­lami gazdaságok, sem a ter­melőszövetkezetek nem jeJ lentkeztek, pedig minden év­ben kérték eddig a segítsé­günket. Nagy Imrének, a kaposvári tejüzem főművezetőjének jó a véleménye a fiatalokról. — Minden évben dolgoznak nálunk középiskolások, egye­temisták. Szeretnek itt lenni, mi is szívesen fogadjuk őket. Dolgos, szorgalmas gyerekek. Többen már az előző években is nálunk voltak. Nyárra sok diákot alkalmazunk, hiszen több a munka, ilyenkor ellát­juk a Balatont is. — Mit végeznek a fiata­lok? — A lányok műanyag poha­rakat raknak a töltőgépekbe, a fiúk ládákat raknak. — Nem fárasztó? ' — Sokat .elbír a fiatal szer­vezet, meg nem is olyan gyönge legények dolgoznak nálunk. Igaz, harmadikos gimnazistánál fiatalabbat rit­kán alkalmazunk. A diákok nyolc órát dolgoz­nak, reggel 8-tól négyig. Ám az is előfordul, hogy kettőre kell bejönniük, és csak tíz órakor mehetnek haza. Egy soknevű, barna bőrű fiatalembernek, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola hall­gatójának szavait nehéz len­ne megérteni. A nevét csak úgy tudom leírni, ha kibetű­zöm a nyilvántartásból. Da­vid Augosto Monasterio Mar­tins, Bolíviából. Amikor visz- szaolvasom a nevét, moso­lyog. — Mindenből kettő. A csa­ládnévből, az utónévből. Most segédmunkás a tej­üzemben, óránként kilenc fo­rintért. Mindenféle munkát szeret, megbecsül. — Hogyan sikerültek a vizs­gák? — Erről most ne beszél­jünk! A géptan nem úgy ala­kult, ahogy szerettem volna. — Meddig dolgozik? — Július végéig. — És utána mi lesz? — Ez lesz — és a zsebéből elővesz egy karikagyűrűt. — Esküvő magyar kislánnyal. — Nem tér haza, Bolíviá­ba? — Nem lehet — a politika I miatt. Négy őrá, mára végzett, j Reggel újra várják a ládák. Kovács Miklós a Munkácsy gimnázium negyedikese. Mun­kahelye a 7-es autóbusz ka­lauzülése. Minden másnap kell dolgoznia. Az első járat négy óra hu­szonötkor indul és 22.15 óra­kor az utolsó. Egy nap száz­hetvenhárom kilométert uta­zik. Az egész napos ’ munka­idő egy kicsit soknak látszik, az igazság az, hogy ebből »■csak« tizenöt órát tölt a bu­szon. A többi szabad. Vállán barna kalauztáska, megcsörren benne a pénz. — Egy nap mennyi pénzzel bánik? — Ezer—ezerszáz forinttal, apróban. — Mennyit lehet keresni ezzel a munkával? — Az alapfizetésünk ezer- háromszáz, erre jön a kilomé­terpénz, és huszonegy forint rnankópénz. — Ez micsoda? — Azok kapják, akik pénz­zel bánnak; ha netán hiá­nyuk lenne, ebből pótolják. Egy másik középiskolás a bogiári benzinkútnál dolgo­zik. — Mi a munkája? — Az autók ablakait kell le­törölnöm. — Nagy a forgalom? I — Szombaton és vasárnap ; igen. — Mennyi ideig lesz itt? — Két hétig. Tovább nem alkalmaztak. — Vajon miért? — Ki tudja. Talán, mert sok borravalót kapok. — Mennyi az a sok? — Ha rossz napom csak százötven forint. — Egy diáknak nem olyan rossz. — Lehetne több is. A nevét nem árulta el. van, Gelencsér István A málna hordókba kerül. is, a gyárnak is. Ez a kellemes illatú szárított növény a Digi- t Jis, a szívgyógyszer alapanya­ga. Néhány méterrel odább a gépház, a hűtöház »szíve«. Négy lengyel hajómotor ára­moltatja itt az ammóniát, nem kis zajjal. Gépkocsik, vagonok érkez­nek. Állandóan jön és megy a gyümölcs, a konzerv, a sajt a kiskorpád! hűtőházból. Nagy Jenő Nehezebb a betakarítás, mint tavaly volt Befejezéséhez közeledik az árpaaratás a barcsi járásban Napjaink időjárása nem ked­vez az aratásnak: a szinte na­ponta ismétlődő esők — ha csak öt-tíz percig tartó nyári záporként áztatják is a földet — egy időre megálljt paran­csolnak az aratóknak. Erről beszélt szerdán Tapsonyi Já­nos, a Barcsi Járási Hivatal osztályvezetője is, amikor ar­ról érdeklődtünk, hol tartanak a kalászosok betakarításával a járás közös gazdaságai. Mint elmondta, akadnak helyek, ahol nem mehet rá a gép a gabonatáblára, annyira vizes a talaj, másutt meg a gyom bur­jánzik el olyannyira, hogy túl­j növi az esőtől, széltől megdőlt ' kalászosokat. — Az idei aratás minden­képpen nehezebb a tavalyinál — mondta az osztályvezető. — Ezenfelül több is az aratniva- ló, mint egy évvel korábban volt, az idén ugyanis 9791 hek­táron vár elvégzésre ez a munka, tavaly pedig alig ha­ladta túl a 9500 hektárt. Ehhez a tennivalóhoz 65 kombájnjuk van a termelőszövetkezetek­nek, ebből következik, hogy viszonylag nagy terület jut egy-egy gépre. Az aratást meg­előző gépszemlék jó felkészü­lésről tanúskodtak, s a szere­lők és a műhelyek fölkészült-1 sége is jobb a tavalyinál. Mind­ez a munkák eredményes el­végzésére nyújt biztató kilá­tást, az említett időjárási gon­dok ellenére. Sok helyütt befejeződött már az őszi árpa betakarítása, és ja­vában aratják a búzát. A já­rás tizennégy termelőszövet­kezetében — az egyéb tenni­valók mellett — most erre a munkára irányul a legnagyobb figyelem, hiszen a termés ál­talában jónak ígérkezik, s kár volna hagyni, hogy veszendőbe menjenek a megtermett javak. Több a nagyobb teljesítményű kombájn, ez is hozzásegít ahhoz, hogy a betakarítás ide­je lerövidüljön, és növekedje­nek az eredmények. A Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat barcsi telepe 1538 vagon étkezési búzára és 81 vagon takarmánygabonára szerző­dött, a gazdaságokkal. A tava­lyinál nagyobb termésmennyi­ségre van kilátás, ezt az is bi­zonyítja, hogy étkezési búzá­ból például 80 vagonnal többet kívánnak átadni a tsz-ek a szerződések szerint. mint amennyit tavaly ténylegesen értékesítettek. A hivatal osztályvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a já­rás közös gazdaságai különö­sen szárító- és tárolókapacitá­sok létesítésével készültek föl minden eddiginél jobban. Az idén először vesz részt a mun­kákban a szuloki, a kálmán- csai, a homokszentgyörgyi és a komiósdi termelőszövetkezet szárítóberendezése. s ezzel együtt összesen 600 vagon sze­mes termény elhelyezésére al­kalmas új tárolótér is rendelke­zésére áll ezekben a gazdasá­gokban. A gabonafelvásárló vállalat barcsi telepén napi 120 vagon termény átvételére képesek. Csupán a patosfa— ladi, a komiósdi és a bolhói szövetkezet igényel a vállalat telepétől szárítást. Nagy jelen­tőségű ez az előrelépés a gaz­daságok saját szárítókapacitá­sában, hiszen az elmúlt évek­ben ennek hiánya okozott gyakran gondot az esős időjá­rású aratásokban. A barcsi járásban egyébként fölkészültek a gazdaságok arra, hogy egymás segítségére sies­senek, ha a szükség úgy hozza. H. r. Somogyi Néplap „Kedvezőbb kép alakult ki fiatalságunkról“ Az ifjúsági törvény .vég­rehajtásának tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Öt bizotjtság vizsgálta, hogy az 1973. jánuár 1-én életbe lé­pett kormányintézkedéseket utasításokat milyen tettek kö­vették megyénkben. Kocsis László, a megyei ta­nács elnökhelyettese beszámo­lóját azzal kezdte, hogy a tör­vény fogadtatása kedvező volt. Megállapította, hogy a törvény egyrészt segítette az előzőek­hez képest reálisabb kép ki­alakítását a fiatalságról, más­részt előmozdította a fiatalok társadalmi felelősségérzeté­nek növekedését. Néhány helyen viszont fel­lelhető volt a szemléletbeli torzulás: egy-egy gazdasági vezető nem tartotta szüksé­gesnek az ifjúsági kérdések jogi szabályozását, a fiatalok szűk körében pedig helyen­ként követelőző hangvétellel lehetett találkozni. Az ifjúsági törvény végre­hajtása során fokozódott az ifjúság öntevékenysége, javult politikai aktivitása és közéleti tevékenysége. Ugyanakkor egyes vállalatoknál, intézmé­nyeknél megelégednek a fia­talok helyzetének anyagi ja­vítására hozott intézkedések­kel, és elhanyagolják a neve­lő munkát, a fiatalokkal való rendszeres foglalkozást, beil­leszkedésük segítését az üze­mi közösségekbe. Az általános és szakmai képzés mellett többet kell tenni a fiatalod politikai képzettségének nö­veléséért. Megyénkben is javítani kí­vánunk az ifjúság életkörül­ményein — hangzott el‘a vb- ülésen. — Ezért a kiutalt la­kások 35 százalékát fiatalok kapták, 39 százalékuk fizikai dolgozó. Több helyen ifjúsági lakásépítő szövetkezetét hív­tak. életre. A lakásgondok enyhítésével kapcsolatban elhangzott olyan javaslat, hogy tervbe kell venni megyénkben az albérlők házának megépítését. A bére­zéssel kapcsolatban továbbra is fontos, hogy a katonai szol­gálatról, a gyermekgondozási szabadságról visszatérők ne kerüljenek hátrányos helyzet­be. Megfigyelhető, hogy a hatá­rozatok nyomán az üzemek is nagyobb gondot fordítanak a pályaválasztásra, bár' a gim­náziumot végzettek többsége még mindig inkább íróasztal­ra vadászik. Intézkedéseket kell tenni a termelőmunka megszerettetésére, akár úgy, hogy bevonjuk a fiatalokat időszakos munkákba, akár az építőtáborokkal. Jelentős a fizikai dolgozók gyermekeinek kollégiumi el­helyezésére, valamint az isko­lák szintkülönbségének . csök­kentésére indított akcióprog­ram. Az előbbire csaknem 3 millió forintot fizettek be, az utóbbira készpénzben, anyag­ban, eszközben, munkában, 6,5 milliót fordítottak. A felszólalók elmondták, hogy a fiatall munkások mű­veltsége nem megfelelő, ezért a munka utáni tanulást szor­galmazni kell. Nem is annyi­ra a szakmai tanulással van gond. A közép- és az általános iskolákban tanuló felnőttek 72 százaléka fiatal. Számará­nyukhoz képest azonban ma­gas az általános iskolát nem végzettek és a szakképzetle­nek aránya. A vizsgálódások azt mutat­ják, hogy a szabad idő hasz­nos eltöltésében fejlődés kö­vetkezett be, de a munkáscsa­ládok és a nagycsaládok gyermekei részére egyes dol­gok még nehezen ^érhetők el. Ilyen például a külföldi tár­sasutazás. Nincsenek jó ered­ményeink az ifjúság testedzé­sének és sportolásának fej­lesztésében. A tornatermek és a szabadtéri sportlétesítmé­nyek hiánya miatt e lehetősé­gek a közművelődésénél is kedvezőtlenebbek. A vb feladatul tűzte, hogy megvizsgálja, mi módon lehetne a fiatalok üdültetésé­nek rendszerét kiépíteni úgy, hogy ne csak a KISZ-esek, hanem a megye egész fiatalsá­ga rendszeresen üdülhessen. Balázs Nándor, a KISZ me­gyei bizottságának titkára, hozzászólásában arról beszélt, hogy a fiatalok tudatában meg kell teremteni a jogok és a kötelességek összhangját. Sugár Imre, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese, azzal a gondolattal zárta be az ülést, hogy gyorsabb ütem­ben kell biztosítani azokat a feltételeket, amelyek elősegí­tik az ifjúság szocialista ne­velését, fokozottabb bevoná­sukat a közéletbe, magasabb szintű szakmai képzésüket, to­vábbtanulásukat, a családala­pítást, a szabad idő tartalmas eltöltését, az edzettebb, egész­ségesebb ifjúság nevelését. Egyéves üzemeltetés után Csaknem egy esztendeje üze­mel a bárdibükki és a kutasi állami gazdaság együttműkö­désével felépült kiskorpádi hű­tőtároló. Az elmúlt időszak ta­pasztalatairól és a jövő tervei­ről beszélgettünk Kopecsni Vincével, a Kutasi Állami Gazdaság igazgatójával. Talán kezdjük a legjellem­zőbb adattal: egy év alatt az 500 vagonos tárolóban 1500 va­gon termény fordult meg. A múlt év tehát jónak mutatko­zott.' A jó munkához viszont megfelelő szakmunkásgárdára is szükség van. — Hogyan biztosították ezt? — Tárolási technikusunk, Dankházi József az állami gaz­daság ösztöndíjával tanult a kertészeti egyetemen. Öt már azzal a céllal küldtük tovább­tanulni, hogy majd itt dolgo­zik. Záró dolgozatát is a táro­lástechnológiából írta. Szak­gárdánk főleg hűtő- és vil­lanyszerelőkből 411, s ami fon­tos, fiatalokból, ök szerelték be a gépeket, s mo6t azokkal dolgoznak. Gondoskodunk fo­lyamatos utánpótlásukról is. Arra törekszünk, hogy vala­mennyi szakmunkás — főleg a villanyszerelők — elsajátítsa a hűtőgép szerelésével kapcso­latos tudnivalókat. — Most milyen termékeket tárolnak? — Hűtőházunk legfontosabb funkciója a téli tárolás. Ezen­kívül bértárolást is vállalunk. — Melyik vállalatoknak? A hűlőház »szíve«, a gépház. — A Kaposvári Húskombi­náttal, a Kaposvári Tejipari Vállalattal van a legjelentő­sebb kapcsolatunk, de végzünk b'' -tárolást a Hungarofruct- nak, a Délkernek és a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyárnak is. A hűtőtároló elhelyezkedésével fogva alkalmas arra, hogy az érkező déligyümölcsöket és konzerveket is tároljuk. A gyé- kényesi vasútvonal itt halad keresztül, ezenkívül a megye- székhely közelségét sem sza­bad figyelmen kívül hagynunk. — Kaposvár mindössze 13 kilométerre van a hűtőházhoz. Milyen lehetőségeket kínál ez? — Tárgyalások folynak ar­ról, hogy Kaposvárt innen lás­suk el gyümölccsel, és itt old­juk meg a téli tárolást is. Az idén valóban nagy, mint egy kilencven százalékos a bértá­rolásunk. A gazdaság gyümöl­csösét jégkár érte, így a hűtés­re szánt exportgyümölcseinket a mechanikai sérülések miatt nem tudjuk hűteni. Telep körüli sétánkon megte­kintettük a különböző, légmen­tesen zárt hűtőkamrákat. Zsá­kokban, dobozokban sorakoz­tak a különböző sajtok. A mál­na fóliával bélelt hordókban várta, hogy reggel a vásárlók­hoz, a konzervgyárakba vi­gyék. Az egyik hűtőkamrán nagy­betűs felirat: »Gáztalanítva. ammónia leszivatva!«. Itt szá­Százhetvenhárom kilométer ráz tárolás folyik. Smajda Já­nos, a kalauzunk mondta: — A Kőbányai Gyógyszer­naponta árugyár vette bérbe ezt a kamrát. Amit itt tárolnak, az jelentős érték a termelőknek

Next

/
Thumbnails
Contents