Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
Az ifjúsági törvényről tárgyalt a megyei tanács vb MÁLNA HORDÓKBAN Nyáron megnő a forgalom a Kaposvári Városi Tanács munkaügyi osztályán. ,A folyosón diáitok' szoronganak, munkát keresnek a szünidőre Az ablak mögött Békési Já- nosnénak nincs megállása, fogadja a feleket, adminisztrál, kimutatásokat készít. A vállalatok minden évben körülnéznek a házuk táján: hány diákot tudnak foglalkoztatni, és igényüket átadják a tanács munkaügyi osztályának. — Szinte minden kaposvári vállalat kért diákokat — mondja. — A bejelentések alapján kétszázkilencven általános, hatszázhuszonnégy középiskolás, kétszázhuszonhárom egyetemista és főiskolás munkájára számítanak. — Hol van szükség a legtöbb diákra? — Az építőiparban kilenc- vennek adnának munkát. Érdekes, az idén még sem az állami gazdaságok, sem a termelőszövetkezetek nem jeJ lentkeztek, pedig minden évben kérték eddig a segítségünket. Nagy Imrének, a kaposvári tejüzem főművezetőjének jó a véleménye a fiatalokról. — Minden évben dolgoznak nálunk középiskolások, egyetemisták. Szeretnek itt lenni, mi is szívesen fogadjuk őket. Dolgos, szorgalmas gyerekek. Többen már az előző években is nálunk voltak. Nyárra sok diákot alkalmazunk, hiszen több a munka, ilyenkor ellátjuk a Balatont is. — Mit végeznek a fiatalok? — A lányok műanyag poharakat raknak a töltőgépekbe, a fiúk ládákat raknak. — Nem fárasztó? ' — Sokat .elbír a fiatal szervezet, meg nem is olyan gyönge legények dolgoznak nálunk. Igaz, harmadikos gimnazistánál fiatalabbat ritkán alkalmazunk. A diákok nyolc órát dolgoznak, reggel 8-tól négyig. Ám az is előfordul, hogy kettőre kell bejönniük, és csak tíz órakor mehetnek haza. Egy soknevű, barna bőrű fiatalembernek, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola hallgatójának szavait nehéz lenne megérteni. A nevét csak úgy tudom leírni, ha kibetűzöm a nyilvántartásból. David Augosto Monasterio Martins, Bolíviából. Amikor visz- szaolvasom a nevét, mosolyog. — Mindenből kettő. A családnévből, az utónévből. Most segédmunkás a tejüzemben, óránként kilenc forintért. Mindenféle munkát szeret, megbecsül. — Hogyan sikerültek a vizsgák? — Erről most ne beszéljünk! A géptan nem úgy alakult, ahogy szerettem volna. — Meddig dolgozik? — Július végéig. — És utána mi lesz? — Ez lesz — és a zsebéből elővesz egy karikagyűrűt. — Esküvő magyar kislánnyal. — Nem tér haza, Bolíviába? — Nem lehet — a politika I miatt. Négy őrá, mára végzett, j Reggel újra várják a ládák. Kovács Miklós a Munkácsy gimnázium negyedikese. Munkahelye a 7-es autóbusz kalauzülése. Minden másnap kell dolgoznia. Az első járat négy óra huszonötkor indul és 22.15 órakor az utolsó. Egy nap százhetvenhárom kilométert utazik. Az egész napos ’ munkaidő egy kicsit soknak látszik, az igazság az, hogy ebből »■csak« tizenöt órát tölt a buszon. A többi szabad. Vállán barna kalauztáska, megcsörren benne a pénz. — Egy nap mennyi pénzzel bánik? — Ezer—ezerszáz forinttal, apróban. — Mennyit lehet keresni ezzel a munkával? — Az alapfizetésünk ezer- háromszáz, erre jön a kilométerpénz, és huszonegy forint rnankópénz. — Ez micsoda? — Azok kapják, akik pénzzel bánnak; ha netán hiányuk lenne, ebből pótolják. Egy másik középiskolás a bogiári benzinkútnál dolgozik. — Mi a munkája? — Az autók ablakait kell letörölnöm. — Nagy a forgalom? I — Szombaton és vasárnap ; igen. — Mennyi ideig lesz itt? — Két hétig. Tovább nem alkalmaztak. — Vajon miért? — Ki tudja. Talán, mert sok borravalót kapok. — Mennyi az a sok? — Ha rossz napom csak százötven forint. — Egy diáknak nem olyan rossz. — Lehetne több is. A nevét nem árulta el. van, Gelencsér István A málna hordókba kerül. is, a gyárnak is. Ez a kellemes illatú szárított növény a Digi- t Jis, a szívgyógyszer alapanyaga. Néhány méterrel odább a gépház, a hűtöház »szíve«. Négy lengyel hajómotor áramoltatja itt az ammóniát, nem kis zajjal. Gépkocsik, vagonok érkeznek. Állandóan jön és megy a gyümölcs, a konzerv, a sajt a kiskorpád! hűtőházból. Nagy Jenő Nehezebb a betakarítás, mint tavaly volt Befejezéséhez közeledik az árpaaratás a barcsi járásban Napjaink időjárása nem kedvez az aratásnak: a szinte naponta ismétlődő esők — ha csak öt-tíz percig tartó nyári záporként áztatják is a földet — egy időre megálljt parancsolnak az aratóknak. Erről beszélt szerdán Tapsonyi János, a Barcsi Járási Hivatal osztályvezetője is, amikor arról érdeklődtünk, hol tartanak a kalászosok betakarításával a járás közös gazdaságai. Mint elmondta, akadnak helyek, ahol nem mehet rá a gép a gabonatáblára, annyira vizes a talaj, másutt meg a gyom burjánzik el olyannyira, hogy túlj növi az esőtől, széltől megdőlt ' kalászosokat. — Az idei aratás mindenképpen nehezebb a tavalyinál — mondta az osztályvezető. — Ezenfelül több is az aratniva- ló, mint egy évvel korábban volt, az idén ugyanis 9791 hektáron vár elvégzésre ez a munka, tavaly pedig alig haladta túl a 9500 hektárt. Ehhez a tennivalóhoz 65 kombájnjuk van a termelőszövetkezeteknek, ebből következik, hogy viszonylag nagy terület jut egy-egy gépre. Az aratást megelőző gépszemlék jó felkészülésről tanúskodtak, s a szerelők és a műhelyek fölkészült-1 sége is jobb a tavalyinál. Mindez a munkák eredményes elvégzésére nyújt biztató kilátást, az említett időjárási gondok ellenére. Sok helyütt befejeződött már az őszi árpa betakarítása, és javában aratják a búzát. A járás tizennégy termelőszövetkezetében — az egyéb tennivalók mellett — most erre a munkára irányul a legnagyobb figyelem, hiszen a termés általában jónak ígérkezik, s kár volna hagyni, hogy veszendőbe menjenek a megtermett javak. Több a nagyobb teljesítményű kombájn, ez is hozzásegít ahhoz, hogy a betakarítás ideje lerövidüljön, és növekedjenek az eredmények. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat barcsi telepe 1538 vagon étkezési búzára és 81 vagon takarmánygabonára szerződött, a gazdaságokkal. A tavalyinál nagyobb termésmennyiségre van kilátás, ezt az is bizonyítja, hogy étkezési búzából például 80 vagonnal többet kívánnak átadni a tsz-ek a szerződések szerint. mint amennyit tavaly ténylegesen értékesítettek. A hivatal osztályvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a járás közös gazdaságai különösen szárító- és tárolókapacitások létesítésével készültek föl minden eddiginél jobban. Az idén először vesz részt a munkákban a szuloki, a kálmán- csai, a homokszentgyörgyi és a komiósdi termelőszövetkezet szárítóberendezése. s ezzel együtt összesen 600 vagon szemes termény elhelyezésére alkalmas új tárolótér is rendelkezésére áll ezekben a gazdaságokban. A gabonafelvásárló vállalat barcsi telepén napi 120 vagon termény átvételére képesek. Csupán a patosfa— ladi, a komiósdi és a bolhói szövetkezet igényel a vállalat telepétől szárítást. Nagy jelentőségű ez az előrelépés a gazdaságok saját szárítókapacitásában, hiszen az elmúlt években ennek hiánya okozott gyakran gondot az esős időjárású aratásokban. A barcsi járásban egyébként fölkészültek a gazdaságok arra, hogy egymás segítségére siessenek, ha a szükség úgy hozza. H. r. Somogyi Néplap „Kedvezőbb kép alakult ki fiatalságunkról“ Az ifjúsági törvény .végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Öt bizotjtság vizsgálta, hogy az 1973. jánuár 1-én életbe lépett kormányintézkedéseket utasításokat milyen tettek követték megyénkben. Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese beszámolóját azzal kezdte, hogy a törvény fogadtatása kedvező volt. Megállapította, hogy a törvény egyrészt segítette az előzőekhez képest reálisabb kép kialakítását a fiatalságról, másrészt előmozdította a fiatalok társadalmi felelősségérzetének növekedését. Néhány helyen viszont fellelhető volt a szemléletbeli torzulás: egy-egy gazdasági vezető nem tartotta szükségesnek az ifjúsági kérdések jogi szabályozását, a fiatalok szűk körében pedig helyenként követelőző hangvétellel lehetett találkozni. Az ifjúsági törvény végrehajtása során fokozódott az ifjúság öntevékenysége, javult politikai aktivitása és közéleti tevékenysége. Ugyanakkor egyes vállalatoknál, intézményeknél megelégednek a fiatalok helyzetének anyagi javítására hozott intézkedésekkel, és elhanyagolják a nevelő munkát, a fiatalokkal való rendszeres foglalkozást, beilleszkedésük segítését az üzemi közösségekbe. Az általános és szakmai képzés mellett többet kell tenni a fiatalod politikai képzettségének növeléséért. Megyénkben is javítani kívánunk az ifjúság életkörülményein — hangzott el‘a vb- ülésen. — Ezért a kiutalt lakások 35 százalékát fiatalok kapták, 39 százalékuk fizikai dolgozó. Több helyen ifjúsági lakásépítő szövetkezetét hívtak. életre. A lakásgondok enyhítésével kapcsolatban elhangzott olyan javaslat, hogy tervbe kell venni megyénkben az albérlők házának megépítését. A bérezéssel kapcsolatban továbbra is fontos, hogy a katonai szolgálatról, a gyermekgondozási szabadságról visszatérők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Megfigyelhető, hogy a határozatok nyomán az üzemek is nagyobb gondot fordítanak a pályaválasztásra, bár' a gimnáziumot végzettek többsége még mindig inkább íróasztalra vadászik. Intézkedéseket kell tenni a termelőmunka megszerettetésére, akár úgy, hogy bevonjuk a fiatalokat időszakos munkákba, akár az építőtáborokkal. Jelentős a fizikai dolgozók gyermekeinek kollégiumi elhelyezésére, valamint az iskolák szintkülönbségének . csökkentésére indított akcióprogram. Az előbbire csaknem 3 millió forintot fizettek be, az utóbbira készpénzben, anyagban, eszközben, munkában, 6,5 milliót fordítottak. A felszólalók elmondták, hogy a fiatall munkások műveltsége nem megfelelő, ezért a munka utáni tanulást szorgalmazni kell. Nem is annyira a szakmai tanulással van gond. A közép- és az általános iskolákban tanuló felnőttek 72 százaléka fiatal. Számarányukhoz képest azonban magas az általános iskolát nem végzettek és a szakképzetlenek aránya. A vizsgálódások azt mutatják, hogy a szabad idő hasznos eltöltésében fejlődés következett be, de a munkáscsaládok és a nagycsaládok gyermekei részére egyes dolgok még nehezen ^érhetők el. Ilyen például a külföldi társasutazás. Nincsenek jó eredményeink az ifjúság testedzésének és sportolásának fejlesztésében. A tornatermek és a szabadtéri sportlétesítmények hiánya miatt e lehetőségek a közművelődésénél is kedvezőtlenebbek. A vb feladatul tűzte, hogy megvizsgálja, mi módon lehetne a fiatalok üdültetésének rendszerét kiépíteni úgy, hogy ne csak a KISZ-esek, hanem a megye egész fiatalsága rendszeresen üdülhessen. Balázs Nándor, a KISZ megyei bizottságának titkára, hozzászólásában arról beszélt, hogy a fiatalok tudatában meg kell teremteni a jogok és a kötelességek összhangját. Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese, azzal a gondolattal zárta be az ülést, hogy gyorsabb ütemben kell biztosítani azokat a feltételeket, amelyek elősegítik az ifjúság szocialista nevelését, fokozottabb bevonásukat a közéletbe, magasabb szintű szakmai képzésüket, továbbtanulásukat, a családalapítást, a szabad idő tartalmas eltöltését, az edzettebb, egészségesebb ifjúság nevelését. Egyéves üzemeltetés után Csaknem egy esztendeje üzemel a bárdibükki és a kutasi állami gazdaság együttműködésével felépült kiskorpádi hűtőtároló. Az elmúlt időszak tapasztalatairól és a jövő terveiről beszélgettünk Kopecsni Vincével, a Kutasi Állami Gazdaság igazgatójával. Talán kezdjük a legjellemzőbb adattal: egy év alatt az 500 vagonos tárolóban 1500 vagon termény fordult meg. A múlt év tehát jónak mutatkozott.' A jó munkához viszont megfelelő szakmunkásgárdára is szükség van. — Hogyan biztosították ezt? — Tárolási technikusunk, Dankházi József az állami gazdaság ösztöndíjával tanult a kertészeti egyetemen. Öt már azzal a céllal küldtük továbbtanulni, hogy majd itt dolgozik. Záró dolgozatát is a tárolástechnológiából írta. Szakgárdánk főleg hűtő- és villanyszerelőkből 411, s ami fontos, fiatalokból, ök szerelték be a gépeket, s mo6t azokkal dolgoznak. Gondoskodunk folyamatos utánpótlásukról is. Arra törekszünk, hogy valamennyi szakmunkás — főleg a villanyszerelők — elsajátítsa a hűtőgép szerelésével kapcsolatos tudnivalókat. — Most milyen termékeket tárolnak? — Hűtőházunk legfontosabb funkciója a téli tárolás. Ezenkívül bértárolást is vállalunk. — Melyik vállalatoknak? A hűlőház »szíve«, a gépház. — A Kaposvári Húskombináttal, a Kaposvári Tejipari Vállalattal van a legjelentősebb kapcsolatunk, de végzünk b'' -tárolást a Hungarofruct- nak, a Délkernek és a Kőbányai Gyógyszerárugyárnak is. A hűtőtároló elhelyezkedésével fogva alkalmas arra, hogy az érkező déligyümölcsöket és konzerveket is tároljuk. A gyé- kényesi vasútvonal itt halad keresztül, ezenkívül a megye- székhely közelségét sem szabad figyelmen kívül hagynunk. — Kaposvár mindössze 13 kilométerre van a hűtőházhoz. Milyen lehetőségeket kínál ez? — Tárgyalások folynak arról, hogy Kaposvárt innen lássuk el gyümölccsel, és itt oldjuk meg a téli tárolást is. Az idén valóban nagy, mint egy kilencven százalékos a bértárolásunk. A gazdaság gyümölcsösét jégkár érte, így a hűtésre szánt exportgyümölcseinket a mechanikai sérülések miatt nem tudjuk hűteni. Telep körüli sétánkon megtekintettük a különböző, légmentesen zárt hűtőkamrákat. Zsákokban, dobozokban sorakoztak a különböző sajtok. A málna fóliával bélelt hordókban várta, hogy reggel a vásárlókhoz, a konzervgyárakba vigyék. Az egyik hűtőkamrán nagybetűs felirat: »Gáztalanítva. ammónia leszivatva!«. Itt száSzázhetvenhárom kilométer ráz tárolás folyik. Smajda János, a kalauzunk mondta: — A Kőbányai Gyógyszernaponta árugyár vette bérbe ezt a kamrát. Amit itt tárolnak, az jelentős érték a termelőknek
