Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
• v V ? VILÁG PROLETÁRJAI; EG YES Ul J ET ER I Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 80 fillér £p£j/ QZ QrSZ(jg legnagyobb cementgyára XXX. évfolyam 161. szám 1974. július 12., péntek f, ( fc |7 Koszorúzás Mongólia nemzeti ünnepe alkalmából A mongol népi forradalom 53. évfordulója alkalmából P. Sagdarszuren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség diplomatái csütörtökön délelőtt megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzásnál jelen volt B. D. Sevikin követtanácsos, ideiglenes ügyvivő vezetésével a szovjet nagykövetség képviselője, és ott voltak a Külügyminisztérium vezető b'eosztású munkatársai is. P. Sagdarszuren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete — a mongol nemzeti ünnep alkalmából — csütörtökön fogadást adott a nagy- követségen. Ezen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr, Po- linszky Károly oktatási mi- j niszter, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Három kormányközi egyezményt írtak alá Moszkvában Véget ért a magyar—szövi^t gazdasági kormányközi bizottság ülése Július 9—11. között Moszkvában megtartotta 14. ülésszakát a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttséget Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a szovjet delegációt Mihail Leszecsko, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. Az ülésszakon megvizsgálták és jóváhagyták a két orFinn építési szakemberek Kaposváron A vendégek véleménye Tegnap finnországi szak- szervezeti küldöttséget látott vendégül Kaposváron az építők szakszervezete. A vendégek — ácsok, csőszerelők, kőművesek és más építőipari szakemberek — a negyvenöt ezer lakost számláló Vaasa megyeszékhelyről és környékéről érkeztek. A látogatáson beszélgetésre kértük a küldöttség vezetőjét, Mártii Latvasa- lo megyei szakszervezeti titkárt. — A két szakszervezet együttműködésének eredményeként immár harmadszor látogatott finn építőszakszervezeti küldöttség Magyarországra, s mi is három magyar I önök szakszervezeti tagjai- delegációt fogadtunk. nak $ feladata. — Az imént a magyar szak- A kilencvenöt ezer szakszervezet megyei vezetőivel szervezeti tag túlnyomó több- beszélyettek, s a kérdéseik ! sége Önkiszolgáló áruház Barcson Még érződik a festék, a lakk friss szaga a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi, Vállalat barcsi — 23. számú — önkiszolgáló áruházában. A felújítás után nemrég nyílt meg a bolt, s az itt dolgozók még mindig a tapasztalatok gyűjtését tartják — a vevők kiszolgálása mellett — legfontosabb feladatuknak. Korábban Barcson több boltban árusították azokat a cikkeket, amelyek most egy helyen megtalálhatók. Ezzel nemcsak a vásárlók dolgát, hanem a kereskedelmi munkát is köny- nyebbé tették. Az 540 négyzetméter alapterületű boltban egymás mellett sorakoznak a polcok. Az ön- kiszolgáló rendszer új az itt dolgozó tizenegy eladónak, de csak akkor kell segíteni a vásárlóknak, ha valamit nem találnak. A vásárlók nemcsak a helybeliek közül' kerülnek ki. Mintegy tíz község lakói keresik föl rendszeresen az egymillió 100 ezer forintos költséggel felújított vegyesipar- cikk-áruházat. A széles vevőkörnek megfelelően magas a forgalom is: tervük havonta majdnem egymillió 400 ezer forint. Már elkészült a beosztás: ki mikor veheti igénybe a rövidített munkahéttel járó szabad napot. A boltban sok a női dolgozó, és — mint elmondták — a végleges rendszer majd csak »menet közben« alakul ki. nagy tájékozottság rol tettek bizonyságot. — Ez egyáltalán nem különös, hiszen a hazam nagy gondot fordít arra, hogy ne csupán szavakkal ápolja a két nép rokonságát, hanem minél többet meg is tanítson róla. A finnek sokat tudnak a magyarokról, különösen azóta, hogy szorosabbak lettek a két állam kapcsolatai, föllendült a kereskedelmi, ipari és kulturális együttműködés. — Az egész világ csodálja a finn építészetet. Van-e titka az építőművészetüknek7 — Természetesen van, ezt alaposan kifejteni azonban igen hosszú lenne. A finn ember különös gondot fordít a lakáskultúrára. Kedveli a tiszta vonalú, nagy, kényelmes épületeket, és szívesen használtat föl tartós építőanyagokat. Az utóbbi években azok a 'középkorú vagy idős mesterek, akik Nyugat-Európában tanultak, megpróbáltak a hagyományostól eltérő stílust meghonosítani. Ez azonban megbukott a fiatalok ellenkezésén, ők ugyanis változatlanul a nemzeti hagyományokat ápolják. — A szép terveket valóra kell váltani, s ez részben az kiváló szakember. A munkaei’ő-fölösleg miatt mindegyiküknek megfeszített erővel kell dolgozni, hogy megtarthassák jól jövedelmező állásukat. Finnországban az építkezéseket nem állami vállalatok, hanem magánvállalkozók végzik. Akadnak közöttük egész nagyok is, amelyek külföldön — például a Szovjetunióban — is munkát vállalnak, gyárakat, erőműveket építenek. Az országos vállalkozók házgyárakat üzemeltetnek, a saját anyagukkal dolgoznak. Nem takarékoskodnak az anyaggal — pedig ez ajánlatos volna —, az emberek túiontűl hozzászoktak a nagy méretekhez. Ebben a tervezők is ludasak, mert az ő honoráriumuk annál magasabb, minél többe kerül az épület. — Biztosan kialakult már a véleménye a magyar építkezésekről, hiszen a küldöttség bejárta az országot. Mi nem tetszett a mi épületeinken? — Az elnagyoltság, a kidolgozatlanság, néha pedig a célszerűtlenség. Látszik, gondjaik vannak a szakemberekkel és azzal, hogy meghökkentően sok épületet kell tető alá hozniuk. P. D. Harmincegy országból jönnek hegesztők Budapestre Harmincegy ország szakembereinek részvételével szombaton egyhetes konferencia kezdődik Budapesten — a Nemzetközi Hegesztéstechnikai Szövetség tagországainak részvételével. A tanácskozásról csütörtökön sajtótájékoztatót tartott dr. Gilleoot László akadémikus, egyetemi tanár, a szervező bizottság elnöke, a nemzetközi hegesztési intézet alelnöke. A különféle fémszerkezetek kialakításánál fontos művelet a hegesztés, amely az elmúlt évtizedekben külön tudományággá fejlődött. A hegesztett szerkezetek tervezésének, méretezésének és a szerkezettel kapcsolatos anyagvizsgálatoknak legújabb eredményeit a nemzetközi szervezet gyűjti össze. A budapesti konferencián többek között a hegesztés szilárdsági vizsgálataival és a hegesztés során előforduló fellépő hibák megállapításának röntgennel vagy más hasonló, roncsolást nem okozó új eljárásával ismerkedhethek meg a részt vevők. A tanácskozáson most magyar szempontból az egyik legfontosabb témakör ' a nagy olaj -és gáztároló tartályok hegesztésével kapcsolatos kérdések megvitatása. A tanácskozás tapasztalatait előreláthatólag az Adria kőolajvezeték kiépítésénél is hasznosíthatják majd. szág közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 1975 utáni továbbfejlesztésének fő irányait az autóiparban, a vegyi és kőolajipari gépgyártásban, a híradástechnikai iparban, a nehéz-, energetikai és szállítógépgyártásban, valamint a hajóiparban. A bizottság célszerűnek ítélte meg. hogy — elsősorban s gépiparban — a termelésszakosítási és kooperációs egyezmények előkészítését fejezzék be. A bizottság véleménye szerint e munka során abból kell kiindulni, hogy a kétoldalú gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények teljes összhangban legyenek a sokoldalú együttműködéssel, lehetőség szerint öt évnél hosszabb időszakot öleljenek föl; tegyék : lehetővé a rentábilis termeles J kölcsönösen előnyös alapokon történő megszervezését, biztosítsák Magyarország és a Szovjetunió iparának tervszerű, állandó és hosszú távú gazdasági-kooperációs kapcsolatát és segítsék elő a magyar—szovjet árucsere-forgalom állandó növekedését. A bizottság mélyrehatóan megvitatta a magyar félnek néhány kiemelt magyar , gépipari vállalat: a Csepel Autógyár, a Magyar Hajó- és Darugyár. a Ganz-MÁVAG, a Hajtómű és Festőberendezések Gyára, a Beloiannisz Híradás- technikai Gyár, valamint a szovjet ‘rokonvállalatok közötti együttműködésre vonatkozó javaslatát. Az e kérdésben előkészített javaslatok megvalósítása lehetővé teszi, hogy az említett magyar és szovjet vállalatok közötti 6zoros szakosítási és kooperációs kapcsolatok alapján jövedelmező termelés jöjjön létre. Magyarország és a Szovjetunió minisztériumai és főhatóságai közötti kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében a bizottság célszerűnek ítélte közvetlen műszaki-tudományos (Folytatás a 2. oldalon.) Jelenleg 2300-an dolgoznak Miskolcon, a Hejőcsabai Cc- mentmű építésén. Tizenkét vállalat szakemberei a ter« melőberendezéseket szerelik. Az évi egymillió 600 ezer tonna kapacitású cementmű 1975 első felében kezd termelni. Képünkön: A berendezések szerelése.-3 félidőbeu Sikeresen folytatják a program végrehajtását Az űrrepülés irányítását végző földi központ csütörtöki jelentése szerint a Szaljut—3 szovjet tudományos űrállomás személyzete hamarosan befejezi munkaprogramjának felét. Pavel Popovics és Jurij Ar- tyuhin űrhajósok hozzáfogtak a l'öld légkörének színkép- elemzéséhez. Elkészült a föld nappali horizontjának színképelemzése és megtörtént a nap alkonyati és hajnali fényudvarának szín- képelemzése is — naplementekor, illetve napfelkeltekor. A műszaki kísérleti program értelmében az űrhajósok megvizsgálták a létfeltételeket biztosító tökéletesített komplex rendszer egyes elemeit, egyebek között azt a berendezést, amelynek segítségével a légköri nedvesség párlatából vizet nyerhetnek. Elvégezték az űrállomás tökéletesített hőszabály v zó rendszere működésének ellenőrzését is. Pavel Popovics és Jurij Ar- tyuhin jó egészségnek örvend. Az űrállomáson sikeresen folyik a repülési program teljesítése. • • » Borisz Petrov szovjet akadémikus a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozatot adott a Szaljut—3 tudományos űrállomásról. Egyebek között elmondotta: »A Szaljut—3, amellyel jelenleg Pavcl Popovics és Jurij Artyuhin hajt végre űrrepülést, a Szaljut ürállomástípus tökéletesített változata. A Szaljut—3-mal vizsgálni lehel geológiai-morfológiai objektumokat, a föld felszínét) a légköri képződményeket és jelenségeket abból a célból, hogy népgazdasági feladatok megoldásához hasznos adatokat nyerjenek.« »Az űrhajósok ezenkívül tanulmányozzák a világűr fizikai tulajdonságait, illetve azt, hogy az űrrepülés tényezői milyen hatást gyakorolnak az emberre, továbbá dolgozni fognak az űrhajó fedélzetén levő legénység legésszerűbb napirendjének meghatározásán.« A TASZSZ tudósítójának megmutatták a Szaljut—3 pontos mását, és elmondották: a Szojuz űrhajó és a Szaljut űrállomás összekapcsolása után az összes rendszerek súlya több mint 25 tonnára tehető. Az űrállomás hossza több mint 21 méter, űrtartalma pedig mintegy 100 köbméter. Huszonhét társulás képviselői Siófokon Közös pénzügyi, műszaki ellenőrzés A napokban Siófokon tanácskoztak Fejér, Veszprém, Tolna és Somogy megye vízi és vízműtársulásainak képviselői. Siófokon van ugyanis a négy megyének együttműködési irodája. Elnöke Ferenczi József, a fürdőigazgatóság és a vízműtársulás vezetője. Az együttműködési iroda létrehozásáról és a tanácskozás céljáról érdeklődtünk tőle. — Az együttműködési iroda a múlt év februárjában tizennégy társulat belépésével jött létre — mondotta. — Célunk az volt, hogy az együttműködési irodába belépőknek megkönnyítsük munkájukat, s együttesen olyan szakembereket alkalmazzunk és foglalkoztassunk, akik valameny- nyi társulásnál elvégzik a beruházások pénzügyi és műszaki ellenőrzését. Ez jelentős megtakarítással jár, nem kell a kis társulásoknak néhány hónapra vagy egy-két évre pénzügyi, műszaki szakembereket alkalmazniuk, mert az általunk megjelölt sorrendben elvégzik — mint az iroda alkalmazottai — az ellenőrzési feladatokat. Most értékeltük az 1974-es esztendő első felét, s a tanácskozáson megjelent társulások képviselői eredményesnek ítélték meg működésünket. Ezt igazolja különben az is, hogy közben már újabb tizenhárom társulás kérte felvételét. Az együttműködési irodát a Siófoki Víz- és Csatornamű-társulat fogja össze, s ez határozza meg az ellenőrök feladatait. E tanácskozáson arról döntöttek, hogy az év második felében tovább folytatják a társulások beruházásainak pénzügyi és műszaki ellenőrzését. Sz. L. Hazai gépek a CPS-rendszerben A bábolnai kukoricatermelő (CPS) közös vállalatnak törekvése, hogy minél több hazai előállítású gépet, berendezést építsen be nagy teljesítményű gépsoraiba. Jövőre például már csak hazai gyártású vetésellenőrző monitorokat alkalmaznak. 1972 óta használják ezeket a vetőgép csoroszlyáira fölszerelt fotócellákat, amelyek a traktorosfülkében hang- és fényjelzéssel adják hírül, hogy pontosan működik-e a vetőgép. Eddig kizárólag az Egyesült Államokból vásároltak monitorokat. Ez év tavaszán azonban több hazai berendezést próbálták ki és az EMG Esztergomi Gyárának monitorai kiválóan beváltak. Amellett, hogy pontosságban fölveszik a versenyt az amerikai berendezéssel, lényegesen olcsóbbak annál. Az esztergomi gyár a monitort kiállította a Moszkvában nemrég rendezett műszerbemutatón is. !
