Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

A testvéri egvtittniüködes jelképe (Folytatás az 1. oldalról.) és mely kolbászgyártó, feldol­gozó, zsírolvasztó és egyéb részlegekkel is rendelkezik. Átadásával lehetővé válik a mongol dolgozók húskészítmé­nyekkel való teljesebb ellátá­sa, és lehetőség nyílik az ex­portalap bővítésére is. — Engedjék meg — mon­dotta beszédének befejező ré­szében T. Kagcsa —, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, a Mongol Népköztársaság kormánya és az egész mongol nép nevében ismételten szívből jövő forró köszönetét mondjak a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányá­nak, minden magyar dolgozó­nak azért a testvéri, interna­cionalista segítségért, amelyet a Magyar Népköztársaság nyújt hazánk szocialista épí- tömunkájához. Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a nagy­gyűlésen elhangzott beszédé­ben bevezetőben szívélyes sza­vakkal köszöntötte a jelenlevő mongol párt- és állami veze­tőket és a nagygyűlés mongol részvevőit a népi forradalom közelgő 53. évfordulója alkal­mából, s méltatta a mongol nép sikereit, amelyeknek ered­ményeként alig több mint fél évszázad alatt Mongólia az egyik legelmaradottabb feu­dális gyarmati országból — a kapitalista fejlődési szakasz átugrásával — szocialista or­szággá fejlődött. A miniszterelnök-helyettes a mongol—magyar kapcsolatok történelmi gyökereire emlé­keztetve rámutatott, hogy ezek a kapcsolatok igazi, új tartal­mat csak a Szovjetuniónak a második világháborúban eléri történelmi győzelme után nyertek. ,ui> — Új lendületet adott a kát Öészág közötti kapcsolatoknak — hangsúlyozta Borbándi Já­nos — a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség 1965-ben Mongóliában tett lá­togatása, valamint Jumzsagijn Cedenbal vezette mongol párt­ós kormányküldöttség közel­múltbeli magyarországi útja. — Kedves emlék számunk­ra ennek a látogatásnak min­den mozzanata — állapította meg a miniszterelnök-helyet­tes. Majd elmondta, hogy ugyanilyen őszinte, baráti ér­zés, testvéri szeretet veszi kö­rül a magyar kormányküldött­séget és általában a magyaro­kat Mongóliában. — Ez azérl van, mert népeink osztály­testvérek és barátok. — A ma felavatásra kerülő húskombinát is azt a testvéri együttműködést jelképezi — jelentette ki Borbándi János, — amely a mongol és a ma­gyar nép között fennáll. A ki­tüntetéseket, amelyeket a Mongol Népköztársaság ado­mányozott a kombinát építé­sében részt vevő magyar szak­embereknek jó munkájukért, a magyar fél úgy értékeli, mint valamennyi magyar dol­gozó, az egész magyar nép munkájának .elismerését. Felsorolva a magyar—mon­gol iparfejlesztési együttmű­ködés eddig elért eredményeit, Borbándi János rámutatott: — Ezek az eredmények jó ala­pot nyújtanak ahhoz, hogy a kapcsolatok — beleértve a gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatokat is — a következő években is gyümölcsöz mindkét ország javára fejlőd­jenek. Borbándi János miniszter­elnök-helyettes végezetül s forradalom évfordulója al­kalmából sok sikert kívánt a Mongol Népköztársaság veze­tőinek és dolgozóinak a szo­cializmus további építéséhez, a párt negyedik programjának sikeres megvalósításához, az ipari-agrár jellegű gazdaság megteremtéséhez, a most folyó ötéves terv teljesítéséhez. ULÁNBÁTOR Zs. Batmönh, a Mongol Nép- köztársaság minisztertanácsá­nak elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bi­zottságának tagja vasárnap fogadta a magyar kormány- küldöttséget, amely Borbándi Jánös miniszterelnök-helyet­tessel az élen a darhani hús­kombinát felavatása és a for­radalom 53. évfordulójának ünnepségei alkalmából érke­zett a mongol fővárosba. A mongol kormányfőnél tett látogatás előtt a magyar kor­mányküldöttség látogatást tptt a szonginói biokombinátban is. Ebben a magyar közremű­ködéssel épült, korszerű üzem­ben egy évvel az avatás után már mintegy 38 féle oltó­anyagot és egyéb terméket ál­lítanak elő. Borbándi János miniszter­elnök-helyettes elismeréssel nyilatkozott a biokombinát dolgozóinak sikereiről. Bizto­sította a mongol szakembere­ket arról, hogy hazánk to­vábbra is minden segítséget megad a fejlesztéshez és a mongol szakember-gárda ki­képzéséhez. Háromszázmillió ember ünnepe Nemzetközi szövetkezeti nop Siófokon A hűvös, borús idő ellené­re sok ezer ember gyűlt ösz- sze szerte az országból Sió­fokon az 52. nemzetközi szö­vetkezeti nap megünneplésére. A jelentős eseményen számos országos, megyei, járási, üze­mi, párt-, gazdasági és tömeg­szervezeti vezető vett részt, köztük Keserű Jánosáé köny- nyűipari miniszter, Szabó Ist­ván, az Országos Szövetkeze­ti Tanács alelnöke, a TOT el­nöke, Rév Lajos, a Központi Bizottság tagja, az OKISZ el­nöke, dr. Sós Gábor államtit­kár, Bogó László, a megyei pártbizottság titkára, Kocsis László, a megyei tanács elnök- helyettese, Patay János, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese, Fehér Lajosné, az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizott­ságának elnöke, Szirmai Je­nő, az OTP vezérigazgatója, Orbán Józsefné, a Közpon­ti Bizottság munkatársa, Olga Horsia, a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetségének tagja, a román kisipari szövetkeze­tek országos központjának el­nökhelyettese, Alexandra Kriskova, a csehszlovák szö­vetkezeti főtanács tagja. A siófoki szállodasoron ha­talmas tömeg gyűlt össze. Pontosan tíz órakor a szövet­kezeti néptáncegyüttesek lát­ványos, szép menettáncával kezdődött az ünnepi program. Nagy taps kíséretében vonult el a szebényi népi együttes, az agrigentói olasz vendégegyüt­tes, a hegyaljai, a dombóvá­ri, a Körös menti, a zalaeger­szegi, a kalocsai, a madocsai, a berhidai, a gyulai, a mező­kövesdi, a görög Beloiannisz, a német nemzetiségi, a kapu­vári, a kisterenyei, a szanyi, az átai délszláv, a román ven­dégegyüttes, a sárospataki, a karádi, a zalaegerszegi KI- SZÖV, az öregcsertői, az ökö- ritófülöpi, a baranyai KISZÖV néptáncegyüttes. Pazar, szép népviseletek, látványos szép táncok — kattogtak a fényké­pezőgépek, zúgtak a filmfel­vevőit. Az ország minden ré­széből összegyűlt ' szövetkezők együtt gyönyörködtek a bel­földi és külföldi üdülőkkel a látványos felvonulásban. A szabadtéri színpadon fel­hangzott a Himnusz, zsúfo­lásig megteltek a padsorok az ünnepi nagygyűlésen. Bognár József, a Somogy megyei Szö­vetkezetek koordinációs bi­zottságának soros elnöke mon­dott megnyitót, köszöntötte a részvevőket. A nagygyűlés ün­nepi szónoka Szabó István volt. Beszéde első részében meg­emlékezett a szövetkezők nemzetközi ünnepéről, a bé­kés egymás mellett élést, a társadalmi haladást szolgáló szövetkezeti mozgalom törté­netéről, majd részletesen szólt a szocia­lista orszá­gok, a magyar szövetkezetek helyzetéről, szerepéről. — A magyar szövetkezeti mozgalom el­vei tisztázot­tak — mondot­ta —, a párt szövetkezet­politikája ki­forrott, gya­korlata bevált, a szövetkeze­ti tagság meg­becsülést él­vez társa­dalmunkban. A nemzeti jö­vedelem több mint egynegye­dét a szövetke­zetek állítják e10’ s( •>elent"' A nagygyűlés seguket növeli, a TftT hogy egyes te­rületeken, főleg a lakossági fogyasztásban, a szövetkezetek termelése, szol­gáltatása meghatározó. So­mogybán a szövetkezetek rész­aránya a termelésben az or­szágos átlagnál is nagyobb. Beszéde további részében értékelte az előadó a három ágazat, a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövet­kezetek mostani tervidőszak­ban végzett munkáját, méltat­ünnepi szónoka Szabó István, a TOT elnöke volt. ta elért eredményeiket Ezek a tények beszédesen bizonyít­ják, hogy a szövetkezeti for­ma, a kialakított szervezeti keretek hosszú távon is lehe­tővé teszik a dinamikus fejlő­dést, hozzátette azonban azt is, hogy a mozgalom fejlődé­sének számbavétele, az ered­mények szerezte jogos öröm nem mentesíthet attól a fele­lősségtől, melyet a távolabbi együttműködést, de fontos fel­adatunknak tekintjük a fej­lődő országok támogatását. Ezek a nemzetközi kapcsola­tok egyben a világbéke szol­gálatát is jelentik. —■ Hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára, a XI. pártkongresszusra készül az ország. Most a legfontosabb feladatunk, hogy következete­sen valóra váltsuk a X. kong­resszus és a IV. ötéves terv célkitűzéseit, hogy a lehetősé­gek jobb kihasználásával elő­segítsük egész népgazdasá­gunk, társadalmunk fejlődé­sét. Ehhez kívánok minden szövetkezeti tagnak erőt, egész­séget, és további sikereket éle­tében, munkájában — mon­dotta befejezésül Szabó István. Az ünnepi nagygyűlésen részt vett és a kormány nevé­ben felszólalt Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. A je­lenlevőkön keresztül köszön­tötte a magyar szövetkezeti mozgalom csaknem hárommil­lió tagját, utalt arra a lenini megállapításra, hogy a szocia­lista viszonyok között a szö­vetkezés ügye azonosul a szo­cializmus ügyével. Emlékezte­tett arra, hogy az ágazati mi­nisztériumok fontos feladatuk­nak tekintik a hozzájuk tarto­zó szövetkezetek társadalmi és gazdasági fejlődését, egyenlő eséllyel versenyeznek a szö­vetkezetek a fejlesztésükhöz szükséges hitelekért, állami tá­mogatásokért Hazánkban egyetlen olyan átfogó határo­zat sem született, amelynek A kormány nevében szólalt fel Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. A szakszervezetek mar megkezdték a felkészü­lést az 1974—75. évi szakszer­vezeti politikai tömegoktatási évre. Aí3 ipari és mezőgazda­sági üzemekben sokkal na­gyobb választási lehetősége­ket kapnak a tagok, mint eddig bármikor. Az október közepén kezdődő tanévben ugyanis most már öt tanfo­lyam indul, ezek közül kettő teljesen új. A hagyományos tanfolya­mok köziül a társadalmunk időszerű kérdéseivel, illetve a munkahelyi élet kérdései­vel foglalkozó tanfolyamét az idén másképpen szervezik meg. A SZOT három-három témát kötelezően előírt. A Táncsics Könyvkiadó tan­könyvet ad ki mindkét tan­folyamhoz. Ezek a' kötelező témákat tartalmazzák. Az alapszervezetek a hallgatók igénye szerint előre megren­delhetik a most először ki­adott tankönyveket. A továb­bi három témát a szakszer­vezeti bizottság, a propagan­disták, a hallgatók kívánsága szerint választják ki az aján­lott kilenc-kdlenc téma közül. A hetedik előadás szakmán­ként más és más, minden szakmai szakszervezet a szá­mára legfontosabb témát ad­ja ki. így e két tanfolyam hallgatói hét-hét témát vitat­nak meg az oktatási évben. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a dolgozók a munka­helyi élet időszerű kérdései­vel foglalkozó tanfolyamét A hallgatók választják a témát Konzultációkat szerveznek a bejáró dolgozóknak Két új tanfolyam a szakszervezeti oktatásban kedvelik legjobban az üze­mekben. Az idei kötelező té­mák: miért érdekünk a mű­velődés; a munkahelyi de­mokrácia és a szakszerveze­tek; közös ügyünk a szerve­zettebb, hatékonyabb munka. Az SZMjT elnöksége szeret­né, ha mindenhol tartalma­sak lennének a foglalkozá­sok, igazi vitafórumokká vál­nának, szenvedélyes politikai beszélgetés alakulna ki a hallgatók, valamint a hallga­tók és a propagandisták kö­zött. Ez elsősorban akkor ér­hető el, ha a szakszervezeti hizottságok odafigyelnek az oktatásra, mindenben támo­gatják a propagandistákat, helyi adatokkal kiegészítik a központi témákat. Az idén olyan rétegekhez is szeretnének eljutni a szak- szervezetek, amelyek eddig kiestek a látószögből, s az ok­tatás hatósugarából is. Ezt elősegíti a két új oktatási forma is: a szakszervezeti if­júsági fórum, valamint a be­járó dolgozók politikai kon­zultációja. Az elsőn a fiatal és az új szakszervezeti tagok kapnak tájékoztatást a szak- szervezeti mozgalomról, a munkahelyről, a fiatalok előtt álló lehetőségekről. A vélemények őszinte kicseré­lésére ezeken a tanfolyamo­kon is megvan a lehetőség, hiszen a munkahelyi vezetők is ott lesznek a foglalkozáso­kon. Az SZMT elnöksége szerint elsősorban a nagy­üzemeknek kell nagy gondot fordítaniuk arra, hogy a fia­tal munkásokat, dolgozókat bekapcsolják a szakszervezeti mozgalomba, . a munkahely életébe. E fórumok akkor lesznek sikeresek, ha a KISZ- szervezet, a szakszervezet if­júsági bizottsága, a 'gazdasági vezetők felkarolják, kielégí­tik a fiatalok helyi, szakmai, politikai kíváncsiságát. Az if­júsági fórum iránt már most nagy az érdeklődés, például a postán, az építőknél. Kísérleti jellegű a bejáró dolgozók politikai konzultá­ciója. Elsősorban a nagyobb üzemek szerveznek ilyet. A társadalmunk időszerű kérdé­seivel, illetve a munkahelyi élet időszerű kérdéseivel fog­lalkozó tanfolyam három-há­rom kötelező témáját öleli fel az anyaga, így a konzultáció­ra jelentkezők a kiadott, tan­könyveket is megvehetik. A hat témából három konzultá­ción vesznek részt, s odaha­za önállóan készülnek fel. A kétórás konzultáció természe­tesen csak az eligazításra, a kérdések megválaszolására elegendő. Nagy szerepük van a tapasztalt propagandisták­nak a tanulási kedv felszíiá- sában. A Kaposvári Húskom­binátban úgy szervezik meg a konzultációkat, hogy a vál­lalati busszal viszik haza a hallgatókat a foglalkozások után, így nyugodtan beszél­gethetnek a témákról. A Ka­posvári Villamossági Gyár­ban szintén szerveznek ilyen tanfolyamot a bejáró dolgo­zóknak. Az oktatási év sikere mindig attól függ. hogyan ké­szülnek föl a propagandisták. A kétszer egyhetes propa­gandista tanfolyamot az idén szeptemberben és októberben rendezik meg a bogiári SZÖVOSZ üdülőben. Amikor megkezdődik a szakszervezeti oktatási év, a szakmai me­gyebizottságok önállóan ké­szítik föl a tanfolyamok ve­zetőit egy-egy téma feldolgo­zására, valamint a szakmai közipontból kapott anyag megvitatásába. jövő ró ránk. Hangsúlyozta a szövetkezetek és állami válla­latok közötti együttműködés, társulás jefentőségét. a tevé­kenységi körök további bőví­tésének fontosságát, azt, hogy alapvető fontos érdekünk a szövetkezeti tagság műveltsé­gének szakmai, politikai kép­zettségének növelése. — A szövetkezeti forma ná­lunk hosszú ideig a faluhoz, a parasztsághoz kötődött, és a szövetkezetek tevékenységü­ket ma is elsősorban a falun fejtik ki — folytatta Szabó István. — Azonban a szövet­kezés eszméje ma már a vá­rosokban is egyre inkább tért hódít, az űj szövetkezeti for­mák — lakásfenntartó, lakás­építő, munkás-, kertbarát-, ga­rázsszövetkezetek — a váro­sokban alakulnak. A szövet­kezeti mozgalom azért is össz­társadalmi ügy, mert a szövet­kezetekben megtalálhatjuk a társadalom minden rétegének képviselőit, parasztokat, mun­kásokat, értelmiségieket, fia­talokat, nőket, falusiakat, vá­rosiakat egyaránt. A szövet­kezeti demokrácia a szövetke­zeti mozgalom erejének meg­határozó eleme, ezért a jövő­ben az eddiginél is jobban kell törődnünk fejlesztésével. A TOT elnöke a továbbiak­ban az állam és a szövetkeze­tek viszonyának alakulásáról, a szövetségek tevékenységéről, a szövetkezetek nemzetközi kapcsolatairól szólt. Kiemelte, hogy nemzetközi kapcsolata­inkban különösen a szocialista országok szövetkezeteivel igyekszünk fejleszteni az I végrehajtásában ne jutott vol­na jelentős szerep a szövetke­zeteknek. A végzett munkáért, az eredményekért a kormány nevében mondott köszönetét Keserű Jánosné, majd az ál­talános fejlődéssel összefüggő további feladatokról szólt. — Az ipari szövetkezetektől változatlanul azt kérjük — mondta , hogy tevékenysé­gükkel hatékonyan egészítsék ki az állami ipar termelését, kis- és középszériában gyár­tott termékeikkel a fogyasztók igényének megfelelően bővít­sék a választékot, és fokozott figyelmet fordítsanak a szol­gáltatások fejlesztésére. A me­zőgazdasági szövetkezetek jobban törekedjenek a haté­konyság fokozására, az ipar­szerű nagyüzemi termelésben rejlő lehetőségek jobb kiakná­zására. A fogyasztási szövetke­zetek célszerű hálózatfejlesz­téssel, kulturált kereskedelmi módszerekkel segítsék elő élet­színvonal-politikánk megvaló­sítását. Felszólalása befejezéséül utalt a most kibontakozó kong­resszusi versenyre, amely nagy erőforrása egész népgazdasá­gunk további fejlődésének. A nagygyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget, majd a szövetkezeti népi együttesek ünnepi műsorral kedveskedtek a részvevőknek. Az 52. nem­zetközi szövetkezeti nap záró­eseménye a szövetkezeti tánc- együttesek gálaestje volt. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents