Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

FELTŰNŐ A KÖZÖMBÖSSÉG A nyaralás célja: Pihenni, üdülni, ápolni a baráti kapcsolatokat Beszélgetés az I7VTOURIST balatoni képviselőjével A negyedik szezonban látja el a szovjet utazási iroda, az INTOURIST balatoni képvise­letének feladatait Vitalij Kri­lov. Több ezer, a Szovjetunió különböző köztársaságaiból ér­kező vendéget fogadott ez idő alatt, megszervezte program­jukat, hogy pihenő idejüket hasznosan töltsék és kellemes élményekkel gazdagodva tá­vozzanak. — A nyaralás célja nem 1 csupán az, hogy pihenjenek, üdüljenek, hanem az is, hogy ápoljuk, erősítsük baráti kap­csolatainkat, megismerjük a szocialista Magyarország fej­lődését — mondta beszélgeté­sünk elején Vitalij Krilov. Az első esztendőben még csak Siófokon a Vénusz-szál- loban, tavaly viszont már a balatonföldvári motelben is helyeztek el szovjet vendége­ket. Az érkezők száma évről évre növekszik, ezért az idén már nemcsak a déli, hanem az északi parton is biztosítot­tak részükre elhelyezést: a ti­hanyi motelban és a balaton­almádi Auróra-szállóban. — Jelenleg a Szovjetunió j melyik részéből érkezők üdül­nek nálunk? — Most érkezett Szibériából, Murmanszkból egy csoport. Aztán vannak grúzok, örmé­nyek. kurgánok s a napokban jön Kalinyinból, Somogy test­\ ér megyéjéből, illetve Ka- , posvár testvérvárosából egy csoport. Munkások, mezőgaz- j dasági dolgozók, orvosok, pe- ! dagógusok, mérnökök. Például jöttek munkások a Goráiban . levő autógyárból, az ivanovói I 4- •>«" szövőgyárból és kolhozparasz- | tok Leningrad környékéről. — Milyen programot állíta­nak össze részükre? — A fürdés, a pihenés mel- ! lett lehetőséget teremtünk, j hogy megismerkedjenek a Ba- laton-part . nevezetességeivel, j az ' ipari üzemek munkásaival : és a termelőszövetkezetek pa­rasztságával is. Kirándulnak ! Keszthelyre, Hévízre, s a déli parton nyaralókat elvisszük Tihanyba. Tavaly csak Pécs megtekintése szerepelt a prog- j ramban — a Balatonon kívül —, az idén viszont már Buda- | pest, Dunaújváros, Visegrádésj Esztergom, valamint Székes- | fehérvár is. A Leningrad kör- | nyékéről érkező kolhozi dolgo- j zók ellátogattak a kötcsei Bé- 1 ke tsz-be, megismerkedtek a j szövetkezet tagságával, a sző­lőtermeléssel és az állatié- | nyésztéssel. A tsz és a község vezetői meg a község lakói nagy szeretettel fogadtak ben­nünket. Jól sikerült, nagyon kellemes nap volt. A jelenleg itt üdülők között van Pronyina Jevdekija bel­gyógyász orvosnő. Vele is vál­tottunk néhány szót az első napok tapasztalatairól. — Az Amur folyó melletti Blagovescsenszkból érkeztem egy 32 tagú csoporttal. Peda­gógusok, mérnökök és még egy orvos van kívülem a cso­portban. Valamennyien először járunk Magyarországon, a Ba­latonon. Sokat olvastam, hal­lottam Magyarországról. A fogadtatás nagyon baráti volt, s az első napok is igen kelle­mesén teltek. Jártunk Dunaúj­városban, Budapesten, eddig is már rengeteg élményt sze­reztem. Végül Vitalij Krilovtól a terveikről érdeklődtünk. El­sősorban arról, hogy a Bala­ton és hazánk ismertebb vá­rosainak, nevezetességeinek megtekintésén kívül nem ter­vezik-e Somogy belső tájainak megismertetését az ide láto­gató, a déli parton nyaraló szovjet csoportokkal. — De igen. Törekvésünk a programok turisztikai részé­nek gazdagítása és a baráti találkozók számának növelése is. Ebben Somogy belső terü­leteinek megismerése is szere­pel, hogy még bensőségesebb, baráti kapcsolatot építsünk ki a testvéri magyar néppel, még közelebb kerüljünk a somogyi emberekhez is — hangzott a valasz. Szalai László Takarítás félóránként Az, ifivezető munkája Szeretni kell a gyerekeket NJ'ár van. Iskolaszünet. A gyerekek üdülnek, üresek a San terhiek. Pihennek az ifive- zetök is, de ez a pihenés nem Jelent »lazsálást-«. Készülnek a következő tanévre. Gazda .1 gota, a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakkö­zépiskola tanulója két éve 'oglalkozik kisdobosokkal, út­törőkkel. A múlt héten — Ka­posvár küldötteként — részt vett az ifivezetők III. országos parlamentjén, amelyet Sikon- dán és Pécsen tartottak. Tőle kérdeztem: mit jelent iiiveze- zetőnek lenni? — A mi munkánkban a legfontosabb a gyermekek sze­retet«, enélkül hozzá sem ér­demes kezdeni. Egy kicsit gye­reknek kell maradnunk, hogy a kisdobosok, úttörők, akik közt dolgozunk, akiket veze­tünk, megértsenek minket és mi is megérezzük, mi az, ami fontos nekik. Csak ezután kezdhetjük meg munkánkat, a közösségre való nevelést, a KISZ-re való felkészítést. Vi­gyázni kell arra, hogy mind­ezt játékosan csináljuk, úgy, ahogy legkönnyebben megér­tik a gyerekek. — A pedagógusoktól milyen segítséget kapnak? — Van olyan tanár, aki nagy figyelemmel segít abban, hogy megismerjük osztályát; behív egy-egy órára, beszél nekünk a gyerekekről. így amikor ok­tóberben megkezdődnek a rajfoglalkozások, már tudjuk, hogy melyik kisdiáktól mit várhatunk, kinek miben kell segíteni. Akad azonban olyan nevelő is, aki nem ad támoga- tást, azt tartja: »belekontárko- dürlk« a munkájába. Pedig mi neki is cs/ik segíteni szeret­nénk. — Minden úttörőcsapatnak megvan a programja, ezen be­lül az ifivezetők szabad kezet kapnak. Van-e valami »re­cept- erre a munkára? — Megint csak azt tudom mondani: a játékosság. Sok­szor kerültem olyan helyzet­ire. hogy a foglalkozásnak már vége volt, befejeztük a meg­beszélést, beszámoltak a kicsik a vállalások teljesítéséről — nvugdíjasok segítése, jó tanu­lás, gyengébb képességűek [ patronélása — és újra azt kér- 1 ték: játsszunk még... Én a I legkomolyabb dolgokban is j igyekszem egy kis vidámságot belecsempészni. Sablon nincs; állandóan új és új helyzetek- : ; kel kerülünk szembe. — Tanult-e valami újat a j I parlamentben? Könnyebb j i lesz-e ezután ? — Minden országrészből ! voltak ott ifivezetők. Renge­teg ötletet jegyeztem föl; mind. | mind színesebbé, érdekesebbé | I teszi majd a rajfoglalkozáso- ; kát. Felhasználom például az j egriek egyik öletét; ők a síp jeleket, a sorakozót, a tisztel­gést diavetítéssel, magnetofon­nal tanítják; sokkal könnyeb­ben megjegyzik így a pajtá­sok. mert érdekesebb, mintha csak »egzecíroztatnám« őket. A parlamentről mindenki ér­tékes tapasztalatokkal tért haza. — Miért lett ifivezető, miért áldozza erre szabad idejét? — Pedagógusnak készülök. Jó előiskola ez nekem. És már mondtam a legfontosabb is: szeretem a gyerekeket, az úttörőmozgalmat. Ha köztük vagyok, jobban érzem magam, mint egy presszóban vagy az utcán csatangolva. L. P. Megdöbbentő adatokat kap­nánk, ha összeadnánk mind­azt a kárt, amelyet akár a nyilvános telefonokban, akár a parkok padjaiban, fáiban, díszbokraiban, vagy a vasúti kocsikban tudatosan okoznak az emberek. Azok az embe­rek, akik mellett úgy me­gyünk el az utcán, hogy fel sem tételezzük róluk: azért vitt magával bicskát az útra, hogy felhasítsa az első osz­tályú fülke üléseinek drága huzatát. Erre a következtetésre ju­tott Csima János, a kapos- ! vári állomás vasútőrparancs- noka is. Találkozásunk ugyan nem volt előre megbeszélt, mégis volt apropója. Félórá­val korábban ugyanis valaki a fonyódi szerelvény egyik fülkéjében sorba felvágta az üléseket. Csima János nehezen tudja I megőrizni a nyugalmát: — Mindössze tizenöt perc alatt. Ami a szerelvény kita- i karítása és az átvétele között telt el. Ezerkétszáz forintos kár! Egyszerűen nem tudom megemészteni ... Ahogy a rongálást figyeltem, »alanos- munkára ment az illető. Nem is bicskával csinálta szerin­tem. hanem egyenesen ka- corkéssel. Énnek ugyanis jó­val nagyobb pengéje van. A tapasztalatok szerint ál­talában a megállás és a le­szállás alatti időt használják ki a vasúti rongálok. Mikor a kalauz végigmegy a szaka­szán, hogy az út befejeztével ellenőrizze a kocsikat, már I széttört • túlerőket, kitépett vezetékeket, felvágott ülése­ket talál. Mégpedig — ha es- í te van — zseblámpája fényé- I nél, mert rendszerint — ez a I leggyakoribb kár •— a vil­lanykörtéket is ellopják.. Hogy mindez mennyire értel­metlen cselekedet, erre ép­pen az utóbb említett a jó példa: ezeket az izzókat ugyanis nem lehet sehol sem felhasználni, csak egyfajta traktorban. Ez azonban már rég nincs forgalomban. Csima János végigkalauzol egy olyan szerelvényen, ame­lyik pár perce érkezett a vég­állomásra. A »hagyományos kálókat« már említettem, ez ! szinte minden kocsiban lát- I ható. Ennél már csak a sze- 1 inét, a piszok megdöbbentőbb. Ebből természetesen nem ke- j letkezik a vasútnak pénzben i is kimutatható kára. Jön a ! takarítónő, felsöpri a szeme- j tét, ezzel kész is. Csakhogy ! ugyanezt meg kell csinálni j egy félórával később is, ami­kor a kitakarított szerelvény megérkezik Dombóvárra ... I Egy vastag füzet rejti ma­gába mindezeket, s évről év­re több bejegyzés kerül bele. Ennek megfelelően emelkedik az okozott kár összege is, ami már csak milliókban fe­jezhető ki. Verekedés, randa- lírozás, hangoskodás, rongá­lás: ezek a leggyakoribbak. — Szerintem — mondja Csima János — a nagy gya­koriság a pszichés állapot következménye. Ez alatt azt értem, hogy az ilyen embe­rek tudják: a tömegben gyor­san eltűnhetnek, s ugyanak­kor élvezik azt a nagyfokú közömbösséget, nemtörődöm­séget. amellyel szemben ér­tetlenül állunk. A termálfür­dőből például tömegével jár­nak át a síneken. Ezt nem­csak a vasúti rendészek lát­ják, mégsem figyelmezteti őket rajtuk kívül senki. Bal­eset még nem volt... Többször előfordult, hogy j a műhelyekbe tolt vagonok- I ban aludtak olyan emberek, I akiknek semmi keresnivaló- J juk sem volt az állomáson. | — A súlyos büntetések nem lennének jók a megelőzésre? i — Szélmalomharc! — le- | ayint Csima János. — Nem tudom megfékezni azt a fé- i lig részeg embert, aki azért ! hagyja elmenni esetleg az ország másik végébe induló vonatát, mert alkalmi isme­rőse rendelt neki két üveg sört. Ennek már a teljes ré­szegség a vége. s ha egyszer elzavarom az állomásról, nem kísérhetem minden lépését figyelemmel. Talán társadal­mi összefogással eredménye­sebben lehetne védekezni. — Volt egy ilyen akció: aki segít leleplezni a vasúti rongálókat, ingyen jegyet kap egy útra a vasúttól. Volt en­nek valami eredménye? — Valamilyen volt, de nem a várakozásnak megfelelő. Az elfogottakat átadjuk a rend­őrségnek, ahol szabálysértési eljárást indítanak ellenük. Ez egyébként nekem munkát jelent a szabad időmben is: nagyon gyakran idéznek meg tanúnak ... A vasútőrparancsnok el­mondta, hogy van ellenpélda is. A sok rendibontó között akad a vasúti rendészek fi­gyelmeztetését megszívlelő is. Ami viszont valóban öröm: az úttörő-olimpiára több száz gyerek érkezett a kaposvári vasútállomásra, s indult in­nen haza. Nem volt köztük egy sem. akire rá kellett volha szólni. M. A. Ionizátort kapnak a BKV buszok vezetői A BKV az év végéig valamennyi autóbuszra ionizátort sze­reltet föl. A BION 78 mini ionizátor az előzetes vizsgálatok szerint csökkenti a fáradtságérzetet és a reakcióidőt, s ez­zel hozzájárul a biztonságosabb közlekedéshez. (MTI-foló) i h éNyári tűzvédelem íNem múlhat a szerencsén! URÁNBÁNYÁSZOK KIESESS * m f ~ * * — Ha nekem adják az régész bányát, akkor se tudok f tovább ... f Már indulok is vissza, csö- Jkönyös, konok elszántsággal. *Az aknász kénytelen hátrálni. 'Sehova se nézek,, csak a lá- J ham jakom, a tömegvonzás \ törvényei szerint egyre lej­Í .jebb nehezedek a vasfogak­ra, mígnem a botorkáló csiz- . ma biztos talajra lép. Koba- J kom alól csurog a verejték, Ja hátamon is izzadtság csik- Jlandoz. Az aknász áll, és Jmaga elé néz. Tudom, hogy J csak a jól neveltség tartja Jattól vissza, hogy kinevessen. ^Megvárjuk az üzemvezetőt, J és aztán ismét előre. t Egy darabig mindhárman «hallgatunk, én szégyenemben, fők udvariasságból. Aztán lmégis csak szólnom kell. * — Nincs olyan feltörés, 'amihez nem keli létrát mász- J ni? * Megállnak, egymásra néz­őnek, aztán az üzemvezető dip­lomatikusan megszólal. f — Nincs, mert olyan nem *is lehet, elvégre azért feltö- frés. hogy felfelé haladva há- »n> asszuk az ércet. De érzé- 'keltefcni azért tudjuk majd. ’hogy milyen. Elmegyünk egy olyan munkahelyre, ahol már befejezték a termelést és ép­pen az utolsó sziklákat rak­ják csillébe. Ott nem kell mászni. Gyalogolunk vagy ötszáz métert. Beszélgetünk. Az üzemvezető — egykori szén­bányász, aki a szverdiovszki egyetem ösztöndíjasaként szerzett mérnöki diplomát — panaszkodik. Nehéz, nagyon nehéz dolgozni ebben az ak­nában, ahol most is vagyunk, nyolcszázhúsz méterre a föld alatt, vagyis Magyarország legmélyebb pontján. ahol negyven fokos hőséget lehel­nek a sziklák, ahol, ha rá- fröccsentik a hűsítő vizet, pattogni kezd a szikla, bo­rotvaéles sziklapattintások fröccsennek róla, és ez a szik­la nagyon kemény. Kemé­nyebb a betonnál, és hússzor keményebb. mint a szén, olyan, mint az üveg. Három hónapja kezdték 1 meg itt a művelést, de még mindig nem tudtak akklimatizálódni az emberek, akik eddig fele ilyen mély, bányában, s ter­mészetesen kisebb melegben dolgoztak. A munkások egv- tizerV felmondott az elmúlt negyedévben, akik vállalták a mély szinteket, bírják, de már valószínű, J- hogy itt maradnak. Az embe- ( rek kétharmadrészt falusi t származékok. Közülük is so- ^ kan elmentek, amikor bwnu- j A tűzesetek száma nem- ’ ha mégis, sok esetben olyan tattuk nekik az aknakat. Leg- *CSak a szerencsén múlik, idős embert állít erre a poszt- alabb négyötödé a jelent e- iMert nyáron előfordulhat ra, aki még kerékpározni sem zoknek megpucolt. *ugyan villámcsapás is, de tud, s így a tüzet is csak kés­— Én is közéjük tartoztam f csökken a veszély, ha meg- ve jelezheti, volna. Az a létra, az a ko-f szűnik a tüzek legfőbb em- Az egyéb megelőző módsze- pogás nem megy ki a fejem-f béri oka, a gondatlanság. — reket — a vasút melletti biz­ből. * Erről beszélgettünk dr. Egyed i tonsági sáv, védőszántás — az — Tériszonya van. Nem jDezső alezredessel, a tűzren- j ellenőrzések tapasztalatai sze- kellett volna lenéznie. Egyéb- Jdészet megyei parancsnoké- J rint a gazdaságok vezetői ál­ként van néhány bányász is. *Nab ... .... ,. j kal^azz®lí' .... j Az idén júniusban tartottak tűzveszélyt jelent a pillan- aki nem tud m,aszm. Azoka somogyj mezőgazdasági üze- gós növények kazlainak ön­más munkahelyre küldjük, ^mekben a szokásos nyár eleji j gyulladása is. Elsősorban ned- Sajnos, sok a meredek fejtés, Jgépszemlét, amikoris a me- j vességtől kell óvni a kazla- harmincöt-negyvenöt fokos fagazdasági és tűzvédelmi | kát, ezért a »hideg levegős dőlésűek. ezekbe létrán kell ^zakemberek közösen végez- kazlak« szárítóventillátorait . , ; , #tek az ellenőrzést. Mint dr. nem szabad üzemeltetni pa­felmászni, sokszor hason JKgyed Dezső elmondta: a ta- rás időben. Gondoskodni kell kúszva • termelnek bennük. 4pasztalatok kedvezőek, a tűz-. a rendszeres hőmérséklel- Van, ahol ötven-hatvan mé-fvédelmi előkészítő munka jó ellenőrzésről is. Ha a kazal tér hosszú létrán kötélhág-£volt- Mégis előfordul, hogy az j hőmérséklete 70 Celsius fok csór. másznak fel a fejtési < előírásokat. késöbb meSsze- £ülé emelkedik, szét kell bon­fgik. Ne bízzunk a Szerencsé- tani. fben: minden gépből kipattan- ! A tűz keletkezésének okai Sose tud-fhat tüzet okozó szikra! Ezért | szempontjából a tavalyi és az ffontos. hogy a eéoeken np idei első félévet nss7pha<ntili't­csón másznak fel üregekbe. Megborzongok, nám megszokni. Hontos, hogy a gépeken ne idei első félévet összehasonlít- Jcsak a szemlén legyen ott a ( va kiderült: ilyenkor nem csu- * tűzoltó készülék. Az olajcse- pan a »nyárias tűzesetek« je­— És a kopogás? Az aknász most már nemiPe§és vagy a szikrafogók el-j lentenek veszélyt. Eldobott tartja vissza a nevetését. J hanyagolt állapota is növeli 'a cigarettavég tavaly az első ^tűzveszélyt. i félévben 16-szor, az idén már — Megbocsát, azt hittem, \ a mozdonyból kipattanó [ 25-ször okozott tüzet. Tűzzel észrevette, hiszen többször le- J szikra — különösen a siófok— játszó gyerekek miatt tavaly nézett, feltekintett. Apró kö-J kaposvári vasútvonal mentén í 11. az idén 14 esetben riasz- vek hulltak le a munkahely-*” tbbbször okoz?u már ga- ] tották a tűzoltókat. Tíz alka­, .... " ibonatuzet, ezert figyeloszolgá-í lommal hívták őket szabad­ro . azo 'ver e a muanya„ latot kell a vasút melletti I ban való szabálytalan tüzelés kobakot géppuska kattogás-. táblákon szervezni. A tűzve- , miatt. hoz hasonlóan. Jdelmi halóságok tapasztalatai | Az ilyenkor keletkező tü­J szerint azonban ezt nem teszi zek okozoja is a gondatlan- (Falvtaljuk.) * meg minden gazdaság, vagy! sági u. r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents