Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

Algéria nemzeti ünnepe Tizenkét éve kiáltották ki az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot. A füg­getlenséget több mint 130 esztendős gyarmati uralom megdöntésével vívta ki az algériai arab nép, s szabad­ságáért nagy áldozatot ho­zott: másfélmillió halott, háromszázezer eltűnt, fél­millió árva és hadiözvegy, nyolcezer földig lerombolt falu emlékeztetett a kolonia- lislákkal vívott hosszú fel­szabadító harcra. Nemcsak a függetlenséget kellett meg­tartani, fel kellett számolni a gyarmati múlt terhes örök­ségét is. Ezt a feladatot az algériai nép sikerrel teljesíti. Mint Bumedien elnök hang­súlyozta: a függetlenség va­lójában akkor vált valóság­gá, amikor az ország gazda­sági életét is megszabadítot­ták az idegen gyámságtól és irányítását az algériai nép vehette kezébe. A független Algéria az el nem kötelezettség alapján áll, és következetes antiim- perialisla politikát folytat. A fejlődés nem-kapitalista út­ját választotta; az iparban szilárd állami szektort épí- tett, amely a kapacitásoknak immár több mint héttizedét öleli fel; az utóbbi években széles körű földreformmal, a parasztok szövetkezetekbe tö­mörítésével is fellendíti a mezőgazdasági termelést. A gazdasági fejlődés alapja az az államosítás, amelynek se­gítségével az ország fö fer- mészeli kincsét, a Szahará olaját és földgázát a nép ja­vára aknázhatják ki. Algéria nemzeti független­ségi politikájának fontos té­nyezője az a baráti együtt­működés, amelyet a szocia­lista országokkal épített ki. Hazánk, amely nagyra érté­kelte az algériai nép szabad- ságküzdelmct és kifejezte szolidaritását a harcoló nép­pel, az államépítés, a gazda­sági fejlődés szakaszában is a két ország kapcsolatainak elmélyítésére törekedett. En­nek a barátságnak és együtt­működésnek szellemében kí­vánunk Algéria népének a nemzeti ünnep alkalmából további sok sikert a föl - emelkedés útján. Hazaérkezett az Egyesült Államok elnöke Nixon a moszkvai megbeszélésekről Elnöki beszéd a loringi légi támaszponton Nixon beszedet mond a fogadására megjelentek előtt. Richard Nixon elnök es felesége közép-európai idő szerint csütörtökön, a hajnali órákban a moszkvai csúcsta­lálkozóról hazaérkezett az Egyesült Államokba. Az elnöki gép á Maine állambeli Eimestonc-ban szállt le, s ott Nixon 20 perces televízióbeszédben számolt be a moszkvai csúcs­értekezlet eredményeiről. Az elnöki váfobrepült a pár utána to- [ floridai Key A loringt légi ton az elnököt j 'Biscayme-be, és ott tölti pi- j álelnök, továbbá az állam henésisel a nemzeti ünnepet, j kormányzója és mintegy I sőt valósainüleg a hétvégét is. 1 négyezer főnyi tömeg íogad­Hat halott Bangkokban Riaílóliósziillséffben a fegyveres erők Hat személy meghalt és j mintegy negyven megsebesült unnak a lövöldözésnek so- ván, amely szerdán robbant Ki Bangkokban egy rendőr- j őrszobát megrohamozó tömeg . és a kivezényelt karhatalom között. A rendőrök előzőleg I őrizetbe akartak venni egy | tiltott helyen parkoló taxi- I sofőrt, ő azonban dulakodni j kezdett, majd a járókelőkhöz ■fordult segítségért. Egv cső- | I port suhanc verekedni kez­dett a rendőrökkel, majd a (harc színhelye áttevődött az öcszoba elé, ahol a sofőrt ki­hallgatták. A rendőrök előbb ■levegőibe, majd az összeve­rődött, kőzáporral válaszoló (több száz fős tömegbe lőttek. A zavargás nyomán Szán­ja Dharmaszakti thaiföldi miniszterelnök csütörtökön ■riadókészültségbe helyezte a fegyveres erőkel »nemzetbiz­tonsági okokra« hivatkozva. Föld körüli pályán a Szojuz—14 (Folytatás az 1. oldalról) A moszkvai televízió ri­portban mutatta be nézőinek a szerdán este a Szaljut—3 orbitáiis tudományos űrállo­mással közös kísérletek vég­zésére fölbocsátott Szojuz—14 rajtját. Pavel Popovics — akit a Képernyőről a tv-nezők mar ,jol ismernek — köszönetét mondott mindazoknak, akik az űrhajósokat íölkészítésük- oea segítették. »Megteszünk minden erőfe­szítést, hogy feladatunkat ki­tünően végrehajtsuk« — mon­dotta. szovjet űrhajó felbocsátásáról 1 repülőmérnöki akadémiát; la­szóló első híreiket. Közlemé­nyeikben megemlítik, hogy az űrhajó fedélzeti berendezései normálisan működnek. A Szojuz—14 űrhajó pa- j rancsnoka, Pavel Popovics a j nyitható szerkezetekkel | nulmányainak befejezése után j az akadémia tudományos ku- i tatólaboratóriumában dolgo- • zott. Az űrhajósok csoportjá- , ba 1963 januárjában került. Elvégezte a különböző irá­való kozmosz meghódításának j űrrepülés teljes tanfolyamát, egyik úttörője; 1962-ben a Vosztok—4 űrhajón repült E feladat teljesítésében tanúsí­tott bátorságáért és hősiessé­géért a Szovjetunió hőse cí­met kapta. j Pavel Popovics 1930-ban | született Ukrajnában. 1951- Ezután a tv-nézők Jurij Ar- ben ipari technikumot vég- tyuhin fedélzeti mérnököt lát- i zett. majd úgy döntött, hogy halták. O hangoztatta, hogy a a repülésnek szenteli életét. Az űrhajós felesége a Nau- ka kiadónál dolgozik. Két fiúk van; a 19 éves Szergej (a rigai repülőmérnöki főiskolán tanul), és Vlagyimir, aki most 10 éves. (Telefotó: AP—MTI—KS) ta. Nixon az elnöki gép tan­kolása alatt egy hangárból intézel! televízióbeszédet az Egyesüli Államok népéhez. Elégedetlen nyilatkozott Tncszkyai megbeszéléseiről, s rámutatott; a szovjet veze- ! 'cikkel folytatott eszmecserék [ és a megkötött egyezmények j ”nem egynapos szenzációnak« J készültek, hanem ösztönzik a j Léke felé tartó állandó, visz- ■izalordi thatatlan folyamatot: Az elnök emlékeztetett ar­ra, Hogy kormánya uj kap­csolatokat alakított ki a Szovjetunióval, és mostani egyhetes látogatása megerő­sítette az új viszonyt. Han­goztatta azt a véleményét. ! hogy világszerte a külpoü- I fika új modelljei törnek utat | ■magúiénak, s az űj folyamat | ezután már saját lendületé­vel is halad tovább, és — ■mint mondotta — »tartós bé­kévé fejlődik«. Nixon méltatta a csúcsta­lálkozó során aiairl légy cer- tkonátozási mtgahapoudsox 'jelentőséget. Kifejezte a/.t a 'meggyőződését, nagy a ha­dászati Lámadoit'gyverek kor­látozására tartós mcgailapo- dast sikerűi kidolgozni, jóval 'a hatályban levő ideig.cnes megállapodás 1977-es lejárta 'előtt. Az elnök igyekezett külü- j nos jelentőségűnek minősíteni azt a tényt is, hogy a NATO 'jubileuma alkalmából az új atlanti nyilatkozatot éppen a Közel-Keleten tett és szovjet- unióbeli látogatása között ír­fák alá. Ez — szerinte — azt a -»központi szerepet« hiva­tott kiemelni, amelyet a nyu­gati szövetségi rendszer ját­szik az Egyesült Államok bé- ketörekvésziben. Annak a vé­leményének adott hangot, hogy a NATO brüsszeli ■csúcsértekezlete -elmélyítet­te a nyugati szövetség egy­két«, a nvi'atkozat nedig >-új életet öntött ha« a NATO­Jelentős lépés az enyhülés utján Tizenegy dokumentumot írtak alá a szovjet—amerikai csúcstalálkozón. Július 2-án esti pohárköszöntőjében elé­gedetten állapította meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, hogy jelentős és konstruktív eredmények születtek a tárgyalásokon. Természetesen nem min­den megbeszélt témakörben volt egyetértés, hiszen a vi­lág vezető szocialista és a világ vezető kapitalista ha­talma között nem is lehet. Mégis, jó dolog tapasztalni, hogy ma már az Egyesült Államok vezetői is elisme­rik: nincs más altertaníva. csak az enyhülés. Ez paran­csoló szükségességgé vált korunkban. Igaz, az imperializ,yiüs természete nem változott, de az erőviszonyok alakulá­sa következteben egyre in­kább megfékezhető és bé­kére kényszeríthető. Jellem­ző, hogy Nixon a moszkvai televízióban elmondott be­szédében a béke elnökének igyekezett magát feltüntetni, holott 1971-es külpolitikai üzenetében már bevallotta, hogy mi kényszerítette a Szovjetunió által jóval előbb fölajánlott békés egymás mellett élés politikájának az elfogadására. »A növekvő szovjethatalom korszaka megváltoztatta a katonai egyenletet« — állapította meg akkor. És Kissinger is elismerte ezt, amikor arról írt: »A 60-as évek közepe óta olyan mélyreható struk­turális változások ■ mentek végbe a két nagyhatalom viszonyában, hogv rá va­gyunk kényszerítve a békés egymás me’iett élésre« . . . Az amerikai elnök 1972 májusában a Szovjetunióban tett látogatásával kezdődött a szocialista állam és a tő­késhatalom kapcsolatainak r.ormalizáiása. Ezt követően Leonyid Brezsnyev tavalyi amerikai útja. s végül a mostani Nixon-látogatás va­lóságos megállapodás-rend­szert hozott létre, amely a háború elkerülését, az eny­hülés visszafordíthatatlanná tételét és a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését célozza. A közös közlemény nem hagy kétséget afelől, hogy mindkét fél fontos állomás­nak tekinti a mostani csúcs- talákozóti A kapcsolatok továbbfejlesztése persze csak további szíves harc és mun­ka árán folytatódhat. Am a 1 mostani eredmény elérése jelentős haladásnak értékel­hető a megkezdett úton. A tíz évre kötött gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködésről szóló megállapodás önmagában is bizonyítja, hogy a kétoldalú viszony javítását hosszú távra ter­vezik. A leglényegesebb szerző­dések. illetve jegyzőkönyvek a legveszélyesebb és legkölt­íellövés benyomásait Popo- vicsnál jobban át fogja élni, mivel először repül űrhajón. Borisz Volinov űrhajós, aki a Szojuz—14 felbocsátását kommentálta, jó utat kívánt az űrhajó legénységének. El­mondotta, hogy Pavel Popo­vics és Jurij Artyuhin fél sza­vakból is megértik egymást. ■‘Mindkettőjüknek azonos a szenvedélye: horgászok, sze­A katonai repülőintézet el­végzése után 1954-től a szov­jet hadseregben teljesített szolgálatot; 1960-ban bekerült az űrhajósok csoportjába. Pa­vel Popovics 1957-ben belé­pett a kommunista pártba. 1968-ban sikeresen elvégezte a moszkvai katonai repülömér- nöki akadémiát. Az űrhajósokat felkészítő központban végzett megt'eszí­Elbúcsúzlak Juan Peróntó! Kissinger Buenos Airesoe látogat retnek a pecabot mellett ül- 1 lelt munka mellett Pavel Po­dögélni a folyóparton.« A tv-nézők hallhatták a fel­szállásra kiadott parancsokat, majd Pavel Popovics a földi irányítóközpont kérdéseire vá­laszolva közölte: az űrhajó paraméterei megfelelőek, köz­érzetük ragyogó. Amíg ezek a beszélgetések és a fi éves Okszana. folytak, az űrhajót szállító ra- ( * * » kéta lassan elszakadt a föld­től és a magasba tört. A kép­ernyőn a riport végén a ra­kéta tűzcsóvája volt látható. \ povics aktív társadalmi tevé- i kenységet fejt ki: az ukrán legfelsőbb tanács képviselője, a Szovjet—Osztrák Baráti Társaság elnökhelyettese. Az űrhajós felesége a légierő ezredese, berepülő pilóta. Két lányuk van: a 18 éves Natasa Az amerikai távirati irodák »Gyorshír« — »Sürgős« jel­zésekkel adták ki a Szojuz—14 Somogyi 1Néplap Jurij Artyuhin 1930-ban I született egy Moszkva mellet- I ti faluban. Középiskolai tanul- | mányainak 1948-ban történt befejezése után a katonai re­pülőtechnikai intézet hallga­tója lett. Ezt követően a légi­erő egységeinél teljesített szol­gálatot. 1957 óta tagja a kom­munista pártnak. Jurij Artyuhin 1958-ban el­végezte a moszkvai katonai A hivatalos Argentina csü­törtökön csaknem kétórás ce- ' remónia keretében búcsúzott a Buenos Aires-i kongresszus ■ épületében fölravatalozott Pe­rón elnöktől. Jelen voltak a i kormány tagjai, a szakszerve- I zetek, az ellenzéki pártok és a | diplomáciai testületek képvi­selői, továbbá a külföldi ven­dégek. A gyászünnepségekre Nixon elnök képviseletében Buenos Airesbe érkezett Frederick Dent amerikai kereskedelem­ügyi miniszter. Közölte, ha­marosan Argentínába látogat Henry Kissinger külügymi­niszter, hogy tárgyaljon Isa­bel Perón elnökkel. A kongresszus épületéből az olivosi (a főváros egyik, külső negyede) elnöki rezidenciára szállították a lezárt koporsót. A menetet lovastestörök, pán­célos- és gyalogos alakulatok kísérték. A szemerkélő eső el- I Perón a ravatalon. (Telefotó: AP—MTI—KS) sót egyelőre az elnöki villa I múlva kerül majd a családi lenére több tízezer ember állt ] kápolnájában helyezték el és | kriptába. A sírboltot jelenleg sorfalat az utcákon. A kopor- í előreláthatólag csak két hét f renoválják. ségesebb stratégiai fegyver- rendszerek és a föld alatti atomrobbantások korláto­zásáról szólnak. A rakétael­hárító rakétarendszerek te­lepítésének alapos csökken­téséről kötött 1972-es egyez­ményhez kapcsolódik a Brezsnyev és Nixon által szerdán aláírt jegyzőkönyv. Akkor két körzetre engedé­lyezték a stratégiai védő­fegyverek telepítését, a mos­tani jegyzőkönyv továbblé­pett: mindkét ország csak egy rendszert építhet ki. Az egyik rakétaelhárító rend­szer felállításáról mindkét - ’ ten lemondtak, s ez jelentős eredmény. Nemcsak azért, mert roppant összegek taka­ríthatok meg, hanem azért is, mert a védekező straté­giai fegyverek kiépítése a másik felet újabb, még na­gyobb hatású lámadó raké­ták gyártására ösztönözné. Az aláírt jegyzőkönyvet te­hát a fegyverkezési verseny további korlátozásaként ér­tékelhetjük. Igen jelentős szerződés születeti a föld alatti alom­robbantások csökkentéséről. Az 1963-ban kötött konven­ció, amely a légköri, a vi­lágűrben és a víz alatti nuk­leáris kísérleteket tiltotta be, szabad teret hagyott a föld alatti atomrobbantásoknak. A mostani — öt évre szóló — egyezmény a 150 kilolon- na fölötti kísérleteket tiltja be a föld alatt. A végcél: a katonai célzatú nukleáris kí­sérletek teljes betiltása felé, tehát egy újabb lépéssel ju­tottunk előbbre. A közös állásfoglalás az emberi környezet hadicélú megváltoztatásának aktuá­lissá vált problémáiról le­szögezi, hogy a felek még ebben az'évben tárgyaláso­kat kezdenek erről a kér­déscsoportról. Ezt a doku­mentumot ugyancsak a leg­magasabb szinten írták alá, épp úgy. mint a közös köz­leményt. Az utóbbiban esik szó a tornádó stratégiai fegyver- rendszerekről. amelyekről az 1972-ben kötött, öt, évre szó­ló ideiglenes egyezmény van érvényben. A közlemény szerint annak lejárta előtt, tehát 1977-ig, új megállapo­dást kötnek ezeknek a fegy­vereknek a korlátozásáról is. Abban már meg is egyez­tek, hogy a megszülető egyezmény az 193ö-ig t^-tó időszakot foglalná magálja. — Az erről szóló tárgyalá- s 'kát a lehető legrövidebb időn belül kell elkezdeni _ h angsúlyozza a közös közle­mény. majd leszögezi: a genfi SALT tárgyalások (a stratégiai fegyverkorlátozá­sokról) a »csúcstalálkozó szellemében« folytatódnák, Gromiko szovjet és Kis­singer amerikai külügymi­niszter két technikai jellegű jegyzőkönyvet írt alá. ame­lyek a stratégiai fegyver- rendszerek korlá tozá.sá n ak részkérdéseivel foglalkoz­nak. A közös közlemény ter­mészetesen részletesen fog­lalkozik a legfontosabb nemzetközi problémákkal is: az európai biztonsággal. Nyugat-Berlinnel és a közel- keleti helyzettel. Nem érté­keljük — helyhiány miatt — a csúcstalálkozó második napján aláirt három ugyan­csak fontos egyezményt: az energetikai, az építészeti és műszív kutatási megállapo­dásokat. Richard Nixon amerikai elnök a jövő évre látogatás­ra hívta meg „Leonyid Brezs- nyevet, az SZKP KB főtit­kárát, aki a meghívást el­fogadta. Az 1972 májusában megkedett normalizálási fo­lyamat tehát — a békét sze­rető és féltő emberek ro- konszenvével és támogatá­sával — zökkenőmentesen folytatódik. H. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents