Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-05 / 155. szám
K ülgazdasági kaparnia- EXPORTÁLÓ VÁLLALATOK tatokat a műit évben és az idén. ás a nemzetközi árucsere-forgalom rendkívül gyors növekedése jellemezte, s ez kétségkívül pozitív jelenség Rászolgál Mit vigyünk a világpiacra? enre a jelzőre az a tény is, hogy tavaly a tőkés országokkal folytatott kereskedelem mérlegét is aktívummal zártuk. Ugyanakkor — s ez nem mond ellent az előbbinek — épp a külgazdasági kapcsolatok területén jelentkeznek azok a problémák, amelyeknek hatása országhatárokon belül is érződik, és megoldandó feladatokat vet fői. Magyarország nemzetközi árucsere-forgalmának mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST-országokkal bonyolítja le, mégpedig a középtávú tervidőszak egészére rögzitett szerződéses árakon. Másmilyen árviszonyok érvényesüllek a tőkés piacokon, ahol az infláció már hosszabb ideje és folyamatosan emelte az árszintet; 1967-töl 1973-ig példának okáért több mint 30 százalékkal. A múlt esztendőben — több körülmény hatására — gátszakadás következett be, nemcsak az árszínt emelkedett, hanem az árarányok is megváltoztak, mert a legfontosabb nyers- és alapanyagok árai a világméretű energiaválság nyomán átlagosan két-három- szorosára nőttek. Az árhullám ez év kezdetén . tovább dagadt: amíg' tavaly a tőkés világpiacról származó importunk árszintje mintegy 10 százalékkal emelkedett. 1974 első negyedében már 38 százalékkal. Tőkés behozatalunk, mintegy 60 százalékát épp azok az áruk — anyagok, félkész termékek, élelmiszeripari anyagok — teszik ki, amelyeknek árszintje eddig soha nem tapasztalt mértékben emelkedett, s ilyen körülmények között a belső árak viszonylagos stabilitásának fenntartása mind több pénzbe kerül. Ebben az esztendőben a költségvetés várhatóan mintegy 25 milliárd forintot kényszerül a világpiaci konjunkturális ármozgások semlegesítésére, az importárak dotálására költeni. Egyebek között a költség- vetést sújtó kiadások, amelyeket adott esetben egyéb hasznos célokra is fel tudnánk használni, kényszerítenek arra, hogy részleges termelői árrendezést hajtsunk végre. Megbocsáthatatlan hiba lenne arra következtetni, hogy a költségvetésből folyósított ártámogatással, majd Az első félév tapasztalatai: „Kevesebb a hanyagság, javult a munka termelékenysége Az ellenőrző bizottságok a termelőszövetkezetek belső ellenőrzési szervei. Feladatuk a termelési folyamat figyelemmel kísérésén kívül a könyvelés, a pénztár ellenőrzése is. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy ezek a bizottságok, melyeket a közgyűlés választ, és csak a közgyűlésnek kötelesek beszámolni tevékenységükről, olyan tsz-ta- gokból álltak, akik ezt a munkát amolyan másodállásként végezték. A szó szoros értelmében vett másodállással szemben csak annyi volt a különbség, hogy ezért pénzt nem kaptak. Különösen sok munkája volt az ellenőrző bizottság elnökének. Ha a fő feladatának akart eleget tenni, akkor | az ellenőrző bizottsági munka szorult háttérbe. Éppen ezért helyes, hogy ma már egyre több tenmelőszövetketenyésztés minden területére eljutottunk. Az ellenőrzés lényege, hogy váratlan legyen. Mert a hibák, a rendellenességek — természetesen, ha vannak — csak így állapíthatók meg. A legfontosabb: gyorsan cselekedni. A munkafolyamait ellenőrzése mellett a termények minőségére is oda kéll figyelni. Például most aratás idején a gabona fajsúlyát, víztartalmát is vizsgálni kell. — A tagok hogyan viszonyulnak az önök munkájához? — Segítenek. Ha valami rendellenességet tapasztalnak, azonnal felhívják rá a figyelmünket Ez pedig komoly segítség, inert a termelőszövetkezet földjei három község határában fekszenek, | mindig, mindenütt nem lehetünk ott. Jó magam is kerékzethen függetlenített elnök áll párral közlekedők, nem tudezeknek a bizottságoknak az élén. A gyékényesi Zrínyi Tsz-ben Tatár József dolgozik ebben a munkakörben. A múlt félév tapasztalatairól beszélgettünk. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a bizottság munkája hogyan járul hozzá az eredményes gazdái kodáshoz. — Január elsején kerültem B bizottság élére — meséli Tatár József, akinek nem új ez a feladat. A hatvanas évek elején már dolgozott hasonló munkakörben, csak akkor még senki nem tulajdonított jelentőséget a bizottság munkájának. — Az emberek fölösleges valaminek tartották. Ügy érezték, mindenbe beleütjük az orrunkat, fontoskodunk. Voltak, akik egyszerűen tudomást sem vettek rólunk. Ma már azonban belátják, hogy szükség van erre a munkára, hiszen a bizottság az egyetlen olyan szerv, mely elvégzi a tsiz-ek belső ellenőrzését. Nem fontoskodás ez. haném a tagok érdekeit szolgálja. Az igazi munka a zárszámadás után kezdődött. Február végén készült el a munkaterv, mely részletesen tartalmazza a feladatokat. Egyetlen ágazat, egyetlen telep, földdarab vagy raktár sem maradhat ki az ellenőrzésekből. — Az egyik negyvenöt holdas búzatáblán súlyos csó- csárlókártételt észleltünk. A ■kár fölmérése után azonnal jelentést tettem a tsz elnökének. Gyorsan kiderült, ’hogy ki a felelős mindezért, és a büntetés sem maradhatott el. A munkaidő betartását is ellenőriztem. A tapasztalat az volt, hogy nem mindenki tartja be a pontos kezdést, és bizony gyakran előbb fejezik be a munkát, miint kéne. A gyors intézkedés, a figyelmeztetés, súlyosabb esetben a fegyelmi felelősségre vonás itt is segített. Azóta ezen a területen nincs baj. A különböző munkafolyamatokat is ellenőriztük. A növénytermesztés es az állatnám megmondani, hány kilométert kerekezek naponta. Ez azonkívül, hogy fárasztó, •mem is a leggyorsabb közlekedési eszköz, így nem mindig jutok el oda, ahova szeretnék, de hát egy ember egyszerre csak egy helyen lehet. — Az ellenőrző bizottság elnökének a könyvelést, a pénztárt is ellenőriznie kell? Vajon nem okoz-e ez gondot? — Egyáltalán nem, hiszen magam is könyvelő vagyok. — Ön helybeli. Régi barátokat, ismerősöket is esetenként felelősségre kell vonnia? ’Előfordult-e, hogy a barát esetleg megharagudott? — Ilyen még nem volt. Például a közelmúltban feltűnt, hogy a baromfitelepen ■a megengedettnél nagyobb az elhullás. Kimentem a helyszínre, és megállapítottam, 'hogy mindez a zsúfolt elhelyezésből faltad. A figyelmeztetés eredménye áz lett. hogy ■nagyobb lendülettel láttak ■neki az új istállók berendezésének, mindenki azon volt, ■hogy az áttelepítés minél előbb megtörténhessen. A figyelmeztetést megköszönték. — A legmegnyugtatóbb tapasztalatokat az éjjeli ellenőrzések során szereztem. Itt 'hanyagság egyáltalán nem volt. — Van-e már a féléves munkának látható eredménye? — Vitathatatlanul. Kevesebb a hanyagság, és úgy veszem észre, javult a munka termelékenysége. Az első félév már azt bizonyította, hogy érdemes volt ezt a munkakört függetleníteni. Tatár József és más tsz-ek hasonló beosztású dolgozói minden idejüket a közös vagyon védelmére, a munka hatékonyabbá tételére szentelik. Ahol pedig a tsz-tagok is belátják, hogy 'szükség van erre. és segítik, támogatják munkájukat, ott 'az eredmény is hamar megmutatkozik. Dán Tibor pedig a részleges termelői árrendezéssel maradéktalanul és teljes biztonsággal kiküszöböljük a tőkés piaci áremelkedések konzekvenciáit. Magyarország — gazdaságának méreteihez, össztéljesít- ményéhez viszonyítva — nagymértékben vesz részt a nemzetközi árucsere-forgalomban; ennek gyakran idézett mutatója az, hogy mind az import, miind az export nemzeti jövedelemhez mért hányada mintegy 40 százalék. A cserearánynak két összetevője van, a behozatal és a kivitel árszintje; azok egymástól eltérő mozgása rontja, vagy javítja a cserearányt. A tőkés piacokon nemcsak vásárlunk, hanem egyidejűleg értékesítünk is. Az áremelkedés így nemcsak a behozatalt drágítja, hanem az exportált javak árai is emelkednek. A tőkés világpiaci árak általános jellegű növekedésének azonban ezúttal a nyers- és alapanyagok lökésszerű árváltozása a fő tényezője, s ez a mi hátrányunkra módosította, rontotta a cserearányokat. Ez a tőkés országokkal folytatott kereskedelem mindennapos gyakorlatában úgy jelentkezik: a drágább nyersanyagokért, hogy annak devizafedezetét megteremtsük, több magyar árut kell exportálni, értékesíteni. A múlt évben például a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem cserearánya kb. 4 százalékkal romlott, ami végső soron azt jelenti, hogy — árut áruval állítva szembe — ennyivel több magyar termék hozta létre az egységnyi tőkés import ellenértékét. it vigyünk ilyen körülmények között a világpiacra? Elsősorban olyan árukat célszerű most a tőkés piacokon értékesíteni, amelyek a konjunkturális ármozgások sodrában vannak. Ezek többnyire anyagok, félkész termékek és az agrár szektor produktumai. Az export gazdaságosságának továbbra is fontos kritériuma a versenyképesség, hiszen termékeink csak akkor állhat nak helyt a nemzetközi mezőnyben, ha azokat nem bármilyen áron, hanem kifizetődőén tudjuk értékesíteni. A gazdaságos export és áruszerkezet kialakításának egyik teendője a kedvezően értékesíthető áruk termelésének és kivitelének fokozása, a másik pedig a gazdaságtalan kivitel korlátozása, megszüntetése. Csak a versenyképes és gazdaságos exportstruktúra ad módot arra, hogy a tőkés piacokon számunkra kedvezőtlenül alakuló külkereskedelmi cserearány hátrányos hatásait mérsékeljük. G. I. M Termelőszövetkezeti KlSZ-vezetők tapasztalatcseréje Még nagyok a különbségek A mezőgazdaság gépesítése, korszerűsödése maga után vonta, hogy egyre több fiatal dolgozik a termelőszövetkezetekben, sok ifjú szakmunkás választja már ‘a mezőgazdasági munkát. Növekvő számuk is azt követeli-, hogy a szövetkezeti KISZ-szervezetek jobban dolgozzanak, ' eredményesebben járuljanak hozzá a fiatalok sokoldalú neveléséhez. Ma már a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben működik alapszervezet, vagy a községi szervezeten belül alakult termelőszövetkezeti KISZ-csoport. Az ő munkájukat segíti a tsz KISZ-vezetők tapasztalatcseréje, amely hétfőn kezdődött Balatonfenyve- sen. Az ország minden részét képviselő ifjú mozgalmi vezetőkkel beszélgetve sok kérdésre kaptam választ. Gondjaikat őszintén tárták fel. Többek között elmondták, hogy a nagy területen működő gazdaságban, ahol egymástól távol több KISZ-csoport dolgozik, nehéz megszervezni a politikai oktatásokat, az egyéb összejöveteleket. Az egységes, jó munkához pedig szükség van ezekre. Hallottam olyan gazdaságról, ahol autóbuszt biztosítanak a fiataloknak az utazáshoz, de olyan esetről is szó esett, hogy a csúcsvezetőségi tagokat nem engedik el értekezletre, így akadályozzák a KISZ munkáját. A vezetők panaszkodtak, hogy a fiatalok nem szóllalnak fel, nem elég aktívak a gyűléseken, és ha négyszemközt elmondják is gondjaikat, a többiek előtt már nem. Nem érthető ez a visszahúzódás, mert ugyanakkor a társadalmi munkavállalások terén jók a tapasztalatok, a fiatalok tudják, hogy szükség van a munkájukra. A vezetők feladata megértetni velük: nemcsak végrehajtaniuk kell a feladatokat, hanem aktívan szervezniük is kell saját életüket. A KISZ az ő mozgalmuk, a szellemi irányításból is együttesen részt kell vállalniuk. összefügg ez a kérdés a műveltséggel is. Nagyobb tudású ember könnyebben találja meg a helyes hangot, jobb a beszédkészsége, tágabb a, látóköre, könnyebben küzdi le gátlásait. Az egyik legnehezebb feladatuk itt van a KISZ-vezetőknek. Az általános vagy középfokú végzettségű fiatalokban nem elég erős a műveltség iránti vágy. Több könyvtárba járóra, több önmagát művelni akaró fiatalra lenne szükség. Sok helyen nincs meg a klub, ahol összegyűlhetnének a tanulni vágyók. Pénzkérdés, fel kell építeni — gondolnánk, de hallottam olyan könyvtárról, ahol a könyvek csak porosodnak és olyan klubról is, amelyik kong az ürességtől. A feladat adott: »meg kell sze- rettenti«. Hogy hol, miként, az egyéni elbírálást igényel, a KISZ-vezető talpraesettségétől függ. Az érem másik oldala, hogy anyagi alapokra — függetlenül attól, hogy az eredmény mikor látszik majd — mindenképpen szükség van. Ezen a téren még nagyok a különbségek. Van olyan szövetkezet, ahol tízezrekben számolják az ifjúsági alapot, de olyan alapszervezetről is hallottam, ahol üres a pénztár, és a KISZ-titkár még a hivatalos levelezést is a saját zsebéből fizeti. Nehéz, felelősségteljes megbízatás termelőszövetkezeti KISZ-vezetőnek lenni. A ma befejeződő tapasztalatcseréről — reméljük — nem üres kézzel térnek majd haza a részvevők, és jól tudják hasznosítani a tanultakat, l, p. Látogatás ipari üzemekben és termelőszövetkezetekben A Somogybán vendégeskedő olsztyni párt- és tanácsi küldöttség tegnap Kaposváron a ruhagyárba és az elektroncsőgyárba látogatott, s megtekintette Nagybajomban a Lenin Termelőszövetkezetet. Nagy tetszést aratott a rögtönzött gyérmekruha-bemutató. A nagybajomi úttörők virággal fogadták a lengyel vendégeket. Megtekintették Pét. a tsz korszerű, 600-as szarvasmarhatelc(Fenykepezte: Grábner Gyula) A rádiócső összeszerelésével is megismerkedtek..;
