Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

K ülgazdasági kaparnia- EXPORTÁLÓ VÁLLALATOK tatokat a műit évben és az idén. ás a nem­zetközi árucsere-forgalom rendkívül gyors növekedése jellemezte, s ez kétségkívül pozitív jelenség Rászolgál Mit vigyünk a világpiacra? enre a jelzőre az a tény is, hogy tavaly a tőkés orszá­gokkal folytatott kereskede­lem mérlegét is aktívummal zártuk. Ugyanakkor — s ez nem mond ellent az előbbi­nek — épp a külgazdasági kapcsolatok területén jelent­keznek azok a problémák, amelyeknek hatása országha­tárokon belül is érződik, és megoldandó feladatokat vet fői. Magyarország nemzetközi árucsere-forgalmának mint­egy 70 százalékát a szocialis­ta országokkal, mindenek­előtt a KGST-országokkal bo­nyolítja le, mégpedig a kö­zéptávú tervidőszak egészére rögzitett szerződéses árakon. Másmilyen árviszonyok érvé­nyesüllek a tőkés piacokon, ahol az infláció már hosszabb ideje és folyamatosan emel­te az árszintet; 1967-töl 1973-ig példának okáért több mint 30 százalékkal. A múlt esztendőben — több körül­mény hatására — gátszaka­dás következett be, nemcsak az árszínt emelkedett, hanem az árarányok is megváltoz­tak, mert a legfontosabb nyers- és alapanyagok árai a világméretű energiaválság nyomán átlagosan két-három- szorosára nőttek. Az árhul­lám ez év kezdetén . tovább dagadt: amíg' tavaly a tőkés világpiacról származó impor­tunk árszintje mintegy 10 százalékkal emelkedett. 1974 első negyedében már 38 szá­zalékkal. Tőkés behozatalunk, mint­egy 60 százalékát épp azok az áruk — anyagok, félkész termékek, élelmiszeripari anyagok — teszik ki, ame­lyeknek árszintje eddig soha nem tapasztalt mértékben emelkedett, s ilyen körülmé­nyek között a belső árak vi­szonylagos stabilitásának fenntartása mind több pénz­be kerül. Ebben az esztendő­ben a költségvetés várhatóan mintegy 25 milliárd forintot kényszerül a világpiaci kon­junkturális ármozgások sem­legesítésére, az importárak dotálására költeni. Egyebek között a költség- vetést sújtó kiadások, ame­lyeket adott esetben egyéb hasznos célokra is fel tud­nánk használni, kényszeríte­nek arra, hogy részleges ter­melői árrendezést hajtsunk végre. Megbocsáthatatlan hiba lenne arra következtetni, hogy a költségvetésből folyó­sított ártámogatással, majd Az első félév tapasztalatai: „Kevesebb a hanyagság, javult a munka termelékenysége Az ellenőrző bizottsá­gok a termelőszövetkezetek belső ellenőrzési szervei. Fel­adatuk a termelési folyamat figyelemmel kísérésén kívül a könyvelés, a pénztár ellen­őrzése is. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy ezek a bizott­ságok, melyeket a közgyűlés választ, és csak a közgyűlés­nek kötelesek beszámolni te­vékenységükről, olyan tsz-ta- gokból álltak, akik ezt a mun­kát amolyan másodállásként végezték. A szó szoros értelmé­ben vett másodállással szem­ben csak annyi volt a kü­lönbség, hogy ezért pénzt nem kaptak. Különösen sok munkája volt az ellenőrző bizottság el­nökének. Ha a fő feladatá­nak akart eleget tenni, akkor | az ellenőrző bizottsági mun­ka szorult háttérbe. Éppen ezért helyes, hogy ma már egyre több tenmelőszövetke­tenyésztés minden területére eljutottunk. Az ellenőrzés lényege, hogy váratlan legyen. Mert a hi­bák, a rendellenességek — természetesen, ha vannak — csak így állapíthatók meg. A legfontosabb: gyorsan csele­kedni. A munkafolyamait ellen­őrzése mellett a termények minőségére is oda kéll figyel­ni. Például most aratás ide­jén a gabona fajsúlyát, víz­tartalmát is vizsgálni kell. — A tagok hogyan viszo­nyulnak az önök munkájá­hoz? — Segítenek. Ha valami rendellenességet tapasztal­nak, azonnal felhívják rá a figyelmünket Ez pedig ko­moly segítség, inert a terme­lőszövetkezet földjei három község határában fekszenek, | mindig, mindenütt nem lehe­tünk ott. Jó magam is kerék­zethen függetlenített elnök áll párral közlekedők, nem tud­ezeknek a bizottságoknak az élén. A gyékényesi Zrínyi Tsz-ben Tatár József dolgo­zik ebben a munkakörben. A múlt félév tapasztalatairól beszélgettünk. Elsősorban ar­ra voltunk kíváncsiak, hogy a bizottság munkája hogyan járul hozzá az eredményes gazdái kodáshoz. — Január elsején kerültem B bizottság élére — meséli Tatár József, akinek nem új ez a feladat. A hatvanas évek elején már dolgozott ha­sonló munkakörben, csak ak­kor még senki nem tulajdo­nított jelentőséget a bizottság munkájának. — Az emberek fölösleges valaminek tartották. Ügy érezték, mindenbe beleütjük az orrunkat, fontoskodunk. Voltak, akik egyszerűen tu­domást sem vettek rólunk. Ma már azonban belátják, hogy szükség van erre a munkára, hiszen a bizottság az egyetlen olyan szerv, mely elvégzi a tsiz-ek belső ellen­őrzését. Nem fontoskodás ez. haném a tagok érdekeit szol­gálja. Az igazi munka a zár­számadás után kezdődött. Február végén készült el a munkaterv, mely részletesen tartalmazza a feladatokat. Egyetlen ágazat, egyetlen te­lep, földdarab vagy raktár sem maradhat ki az ellenőr­zésekből. — Az egyik negyvenöt hol­das búzatáblán súlyos csó- csárlókártételt észleltünk. A ■kár fölmérése után azonnal jelentést tettem a tsz elnö­kének. Gyorsan kiderült, ’hogy ki a felelős mindezért, és a büntetés sem maradha­tott el. A munkaidő betartá­sát is ellenőriztem. A ta­pasztalat az volt, hogy nem mindenki tartja be a pontos kezdést, és bizony gyakran előbb fejezik be a munkát, miint kéne. A gyors intézke­dés, a figyelmeztetés, súlyo­sabb esetben a fegyelmi fele­lősségre vonás itt is segített. Azóta ezen a területen nincs baj. A különböző munkafo­lyamatokat is ellenőriztük. A növénytermesztés es az állat­nám megmondani, hány kilo­métert kerekezek naponta. Ez azonkívül, hogy fárasztó, •mem is a leggyorsabb közle­kedési eszköz, így nem min­dig jutok el oda, ahova sze­retnék, de hát egy ember egyszerre csak egy helyen le­het. — Az ellenőrző bizottság elnökének a könyvelést, a pénztárt is ellenőriznie kell? Vajon nem okoz-e ez gondot? — Egyáltalán nem, hiszen magam is könyvelő vagyok. — Ön helybeli. Régi bará­tokat, ismerősöket is eseten­ként felelősségre kell vonnia? ’Előfordult-e, hogy a barát esetleg megharagudott? — Ilyen még nem volt. Például a közelmúltban fel­tűnt, hogy a baromfitelepen ■a megengedettnél nagyobb az elhullás. Kimentem a hely­színre, és megállapítottam, 'hogy mindez a zsúfolt elhe­lyezésből faltad. A figyelmez­tetés eredménye áz lett. hogy ■nagyobb lendülettel láttak ■neki az új istállók berende­zésének, mindenki azon volt, ■hogy az áttelepítés minél előbb megtörténhessen. A fi­gyelmeztetést megköszönték. — A legmegnyugtatóbb ta­pasztalatokat az éjjeli ellen­őrzések során szereztem. Itt 'hanyagság egyáltalán nem volt. — Van-e már a féléves munkának látható eredmé­nye? — Vitathatatlanul. Keve­sebb a hanyagság, és úgy veszem észre, javult a munka termelékenysége. Az első félév már azt bi­zonyította, hogy érdemes volt ezt a munkakört függetlení­teni. Tatár József és más tsz-ek hasonló beosztású dol­gozói minden idejüket a kö­zös vagyon védelmére, a munka hatékonyabbá tételé­re szentelik. Ahol pedig a tsz-tagok is belátják, hogy 'szükség van erre. és segítik, támogatják munkájukat, ott 'az eredmény is hamar meg­mutatkozik. Dán Tibor pedig a részleges termelői ár­rendezéssel maradéktalanul és teljes biztonsággal kikü­szöböljük a tőkés piaci ár­emelkedések konzekvenciáit. Magyarország — gazdaságá­nak méreteihez, össztéljesít- ményéhez viszonyítva — nagymértékben vesz részt a nemzetközi árucsere-forga­lomban; ennek gyakran idé­zett mutatója az, hogy mind az import, miind az export nemzeti jövedelemhez mért hányada mintegy 40 százalék. A cserearánynak két össze­tevője van, a behozatal és a kivitel árszintje; azok egy­mástól eltérő mozgása rontja, vagy javítja a cserearányt. A tőkés piacokon nemcsak vásárlunk, hanem egyidejű­leg értékesítünk is. Az ár­emelkedés így nemcsak a be­hozatalt drágítja, hanem az exportált javak árai is emel­kednek. A tőkés világpiaci árak általános jellegű növe­kedésének azonban ezúttal a nyers- és alapanyagok lökés­szerű árváltozása a fő ténye­zője, s ez a mi hátrányunk­ra módosította, rontotta a cserearányokat. Ez a tőkés országokkal folytatott keres­kedelem mindennapos gya­korlatában úgy jelentkezik: a drágább nyersanyagokért, hogy annak devizafedezetét megteremtsük, több magyar árut kell exportálni, értéke­síteni. A múlt évben például a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem csere­aránya kb. 4 százalékkal romlott, ami végső soron azt jelenti, hogy — árut áruval állítva szembe — ennyivel több magyar termék hozta létre az egységnyi tőkés im­port ellenértékét. it vigyünk ilyen körül­mények között a vi­lágpiacra? Elsősorban olyan árukat célszerű most a tőkés piacokon értékesíteni, amelyek a konjunkturális ár­mozgások sodrában vannak. Ezek többnyire anyagok, fél­kész termékek és az agrár szektor produktumai. Az ex­port gazdaságosságának to­vábbra is fontos kritériuma a versenyképesség, hiszen ter­mékeink csak akkor állhat nak helyt a nemzetközi me­zőnyben, ha azokat nem bár­milyen áron, hanem kifizető­dőén tudjuk értékesíteni. A gazdaságos export és áruszer­kezet kialakításának egyik teendője a kedvezően értéke­síthető áruk termelésének és kivitelének fokozása, a má­sik pedig a gazdaságtalan ki­vitel korlátozása, megszünte­tése. Csak a versenyképes és gazdaságos exportstruktúra ad módot arra, hogy a tőkés piacokon számunkra kedve­zőtlenül alakuló külkereske­delmi cserearány hátrányos hatásait mérsékeljük. G. I. M Termelőszövetkezeti KlSZ-vezetők tapasztalatcseréje Még nagyok a különbségek A mezőgazdaság gépesítése, korszerűsödése maga után vonta, hogy egyre több fiatal dolgozik a termelőszövetkeze­tekben, sok ifjú szakmunkás választja már ‘a mezőgazdasá­gi munkát. Növekvő számuk is azt követeli-, hogy a szö­vetkezeti KISZ-szervezetek jobban dolgozzanak, ' eredmé­nyesebben járuljanak hozzá a fiatalok sokoldalú nevelésé­hez. Ma már a legtöbb me­zőgazdasági nagyüzemben működik alapszervezet, vagy a községi szervezeten belül alakult termelőszövetkezeti KISZ-csoport. Az ő munkáju­kat segíti a tsz KISZ-vezetők tapasztalatcseréje, amely hét­főn kezdődött Balatonfenyve- sen. Az ország minden részét képviselő ifjú mozgalmi veze­tőkkel beszélgetve sok kér­désre kaptam választ. Gond­jaikat őszintén tárták fel. Többek között elmondták, hogy a nagy területen műkö­dő gazdaságban, ahol egymás­tól távol több KISZ-csoport dolgozik, nehéz megszervezni a politikai oktatásokat, az egyéb összejöveteleket. Az egységes, jó munkához pedig szükség van ezekre. Hallot­tam olyan gazdaságról, ahol autóbuszt biztosítanak a fia­taloknak az utazáshoz, de olyan esetről is szó esett, hogy a csúcsvezetőségi tago­kat nem engedik el értekez­letre, így akadályozzák a KISZ munkáját. A vezetők panaszkodtak, hogy a fiatalok nem szóllalnak fel, nem elég aktívak a gyűléseken, és ha négyszemközt elmondják is gondjaikat, a többiek előtt már nem. Nem érthető ez a visszahúzódás, mert ugyanak­kor a társadalmi munkavál­lalások terén jók a tapaszta­latok, a fiatalok tudják, hogy szükség van a munkájukra. A vezetők feladata megértet­ni velük: nemcsak végrehaj­taniuk kell a feladatokat, ha­nem aktívan szervezniük is kell saját életüket. A KISZ az ő mozgalmuk, a szellemi irányításból is együttesen részt kell vállalniuk. összefügg ez a kérdés a műveltséggel is. Nagyobb tu­dású ember könnyebben ta­lálja meg a helyes hangot, jobb a beszédkészsége, tágabb a, látóköre, könnyebben küzdi le gátlásait. Az egyik legne­hezebb feladatuk itt van a KISZ-vezetőknek. Az általá­nos vagy középfokú végzett­ségű fiatalokban nem elég erős a műveltség iránti vágy. Több könyvtárba járóra, több önmagát művelni akaró fia­talra lenne szükség. Sok he­lyen nincs meg a klub, ahol összegyűlhetnének a tanulni vágyók. Pénzkérdés, fel kell építeni — gondolnánk, de hallottam olyan könyvtárról, ahol a könyvek csak porosod­nak és olyan klubról is, ame­lyik kong az ürességtől. A feladat adott: »meg kell sze- rettenti«. Hogy hol, miként, az egyéni elbírálást igényel, a KISZ-vezető talpraesettségé­től függ. Az érem másik ol­dala, hogy anyagi alapokra — függetlenül attól, hogy az eredmény mikor látszik majd — mindenképpen szükség van. Ezen a téren még nagyok a különbségek. Van olyan szö­vetkezet, ahol tízezrekben szá­molják az ifjúsági alapot, de olyan alapszervezetről is hal­lottam, ahol üres a pénztár, és a KISZ-titkár még a hiva­talos levelezést is a saját zse­béből fizeti. Nehéz, felelősségteljes meg­bízatás termelőszövetkezeti KISZ-vezetőnek lenni. A ma befejeződő tapasztalatcseré­ről — reméljük — nem üres kézzel térnek majd haza a részvevők, és jól tudják hasz­nosítani a tanultakat, l, p. Látogatás ipari üzemekben és termelőszövetkezetekben A Somogybán vendégeskedő olsztyni párt- és tanácsi küldöttség tegnap Kaposváron a ruhagyárba és az elekt­roncsőgyárba látogatott, s megtekintette Nagybajomban a Lenin Termelőszövetkezetet. Nagy tetszést aratott a rögtönzött gyérmekruha-bemutató. A nagybajomi úttörők virággal fogadták a lengyel vendé­geket. Megtekintették Pét. a tsz korszerű, 600-as szarvasmarhatelc­(Fenykepezte: Grábner Gyula) A rádiócső összeszerelésével is megismerkedtek..;

Next

/
Thumbnails
Contents