Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

Megállapodás Géniben a ciprusi válság megoldásának aiapelveiben Megtartotta első hivatalos ülését az új görög kormány. A képen a negyedik balról Kons­tantin Karamanlisz miniszterelnök. (Teleíotó: AP __MTI__KS) M óra hazautazott a Szovjetunióból Aldo Moro olasz külügymi­niszter tegnap — ötnapos hi­vatalos látogatása befejezté­vel — Kijevből hazautazott. A szovjet—olasz tárgyalások változatlanul foglalkoztatják a moszkvai megfigyelőket. A tegnap reggeli moszkvai lapok néhány kommentárja kiemeli: a két ország számos nemzet­közi kérdésben egymáshoz igen közel álló vagy azonos álláspontot foglal el, ugyan­akkor a gazdasági kapcsola­tok kölcsönösen rendkívül elő­nyösek. Az olasz külügyminiszter Jalta és, Kijev között rögtön­zött sajtókonferencián vála­szolt a kijlöngépen vele együtt utazó hírlapírók kérdéseire. Egyebek között elmondta: az elmúlt hónapokban Varsó­ban, Budapesten és most Moszkvában folytatott eszme­cseréin sikerült a szocialista országok és Itália álláspontját a bilaterális kapcsolatok, il­letve a nemzetközi helyzet megítélésében egymáshoz kö­zelíteni, eközben pedig sok új (lehetőség körvonalazódott a további együttműködésre. Újabb pontokban szavaztak Nixon ellen (Folytatás az 1. oldalról.) Makariosz kijelentette: Ciprus jövője foglalkoztatja, nem a saját hazatérésének kérdése, de — mondotta — hazatérése már nem várat sokáig magá­ra. Ha Görögország vissza­hívta tisztjeit, nem hinné — hangoztatta —, hogy élete ve­szélyben forogna. A török csapatok folytatják ciprusi állásaik megerősítését. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a török csapatod ellen­őrzésük alatt tartják a sziget északi részének egy 20 kilo­méteres partszakaszát és a Kyreniából Nicosiába vezető egyik útvonal mentén több körzetet. Egyes értékelések szerint a török csapatok lét­száma 25—30 ezer fő. több mint 200 harckocsival rendel­keznek és módjukban áll ki­terjeszteni az általuk ellenőr­zött körzeteket. Nicosiában nyilvánosságra hozták a török közösség tájé­koztató irodájának nyilatkoza­tát, amely szerint a török fal­vak ellen intézett görög tüzér­ségi támadások miatt 20 ezer ciprusi török volt kénytelen elhagyni otthonát. Hírügynökségi jelentések szerint a török csapatok alkal­milag feltartóztatják azokat az ENSZ-járőröket, akik gyógy­szert és élelmiszert visznek a hadműveletek miatt elszigete­lődött körzetekbe. Az ENSZ-erők létszáma a szigeten elérte a négyezer főt. Pattanásig feszült a hely­zet a nyugat-ciprusi hegyvi­déken, ahol az egymással szemben álló ciprusi görögök — Makariosz-pártiak és eno- zisz-hívek — megerősített ál­lásokat építenek, hogy akár egymással, akár a törökökkel felvegyék a harcot. Hétfőn este Athénben meg­tartotta első minisztertanácsi ülését a Karamanlisz vezette görög kormány. A miniszter- elnök az ülésen tájékoztatót tartott a ciprusi fejlemények­ről. Belpolitikai vonatkozásban — amint Lambriasz tájékoz­tatásügyi államtitkár az ülés után újságírókkal közölte — a kormány olyan döntést hozott, hogy leváltja a minisztériu­mok főtitkárait és az 53 kerü­let (nomosz) elöljáróit, akiket a megbukott katonai junta nevezett ki. Helyüket az új vezetők kinevezéséig ideigle­nesen a rangidős beosztottak töltik be. Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága hétfő este megszavazta a Nixon elnök el­leni alkotmányjogi vádemelési törvényjavaslat-tervezet má­sodik cikkét is. A szavazás eredménye 28:10 volt, és amíg a tervezet első cikke ellen 11 republikánus törvényhozó sza­vazott, a második cikknél még egy köztársasági párti képvise­lő elpártolt Nixon elnöktől. A második cikk az elnöki hatalommal való visszaéléssel vádolja Nixont mind a Water- gate-ügy előtt, mind azt köve­tően. A vád szerint Nixon visz- szaélt az olyan szövetségi ügy­nökségekkel, mint például az FBI, a törvényjavaslat-terve­zet — némi módosítással — jóváhagyott második cikke az említett vádak alapján java­solja Nixon alkotmányjogi vád alá helyezését és eltávolítását elnöki tisztségéből. A jogügyi bizottság kedden megszavazta a Nixon elnök elleni alkotmányjogi vádeme­lési törvényjavaslat-tervezet 3. cikkelyét is. Ez a kongresz- szussal szembeni engedetlen­séggel« vádolja az elnököt azon az alapon, hogy nem volt hajlandó kiadni a képviselő- házi bizottság által követelt 147 magnetofontekercset. A jogügyi bizottság 21 sza­vazattal 17 ellenében hagyta jóvá a harmadik cikkelyt. Félmillió munkanélküli Chilében A junta az amerikai monopóliumokhoz köti a szekeret A veszély nem múlt el Ciprus, illetve a vele kap­csolatos események tarka szőttese szilárdan tartja ve­zető helyét a világsajtó első oldalán. Kairóban afroázsiai konferencia nyílt a kérdés megvitatására, a Béke-világ- tanács pedig szolidaritási kampányt szervez. Minden jel arra mutat, hogy a figyelem, sőt a cselekvő ér­deklődés teljes mértékben in- dokplt. Nemcsak azért, mert magáról a szigetről még min­dig jelentenek atrocitásokat és szórványos lövöldözéseket. enfből még mindig ellent­mondó hírek érkeznek és pil­lanatnyilag kétségesnek tű­nik, hogy a jelenlegi körül­mények között születhet-e a svájci városban valóban megnyugtató határozat. Az igazság az, hogy az első fellélegzés után a világ kezdi felismerni, hogy a ciprusi fe­szültség jórészt megmaradt — egyszerűen azért, mert azt az kiváltó okok a történtek után is fennállnak. Ezt az egyre általánosabb nemzetközi fel­ismerést fogalmazza meg vi­lágosan a szovjet kormány újabb. Ciprussal kapcsolatos nyilatkozatai amelyet a Szov­jetunió képviselője a legille- tékesebb fórum, a Biztonsági Tanács előtt ismertetett. A nyilatkozat kulcsmonda­ta az, amely megindokolja, miért volt szükség erre az újabb szovjet állásfoglalásra. Erre a szovjet kormányt — hangzik a dokumentum — »az a körülmény készteti, hogy nem hárult el a veszély, amely a Ciprusi Köztársasig, i it önálló állam, független­ségét és szuverenitását fenye­geti a görög katonai rezsim cselekményeinek és pártfogói közreműködésének következ­tében.« Erre az egyértelmű kijelen­tésre nagy szükség volt. A fejlemények különösen az el­múlt napokban sok szemlélőt megtéveszthettek. Hiszen nemcsak a ciprusi puccsisták vezérének kellett távoznia, hanem az athéni bársony­székben is kétségtelenül je­lentős változás történt. Csak­hogy — mint a szovjet nyi­latkozat hangsúlyozza — Cip­ruson még mindig nincsenek meg a feltételei a ciprusi ál­lami lét helyreállításának, ugyanakkor nő a sziget fel­osztásának, az úgynevezett »kettős enózisznak« a -eszé- lye. Ami most a színfalak mö­gött történik, nyilvánvalóan valamiféle veszélyes »NATO- megoldás« kísérlete. Am sem a ciprusi nép, sem a világ szempontjából nem fogadható el más út, mint amely visz- szavezet a status quo helyre­állításához a földkerekség stratégiailag egyik legérzéke­nyebb pontján. Ciprusnak — mégpedig ha­marosan —. újra azzá kell .válnia, ami a puccs előtt volt:, önálló, pozitív, semlegesség] politikát folytató köztársaság­gá. BUKAREST Befejeződött a Román Kommunista Párt plénuma Hétfőn este Bukarestben Nicolae Ceausescu főtitkár zá­róbeszédével befejeződött a Román Kommunista Párt KB és á román gazdasági és társa­dalomfejlesztési főtanács együttes plenáris ülése, amely nek munkájában részt vett a kormány több tagja, a megyei párt.titkárolc és több állami in­tézmény vezetője is. A plénum határozata értel­mében a Román Kommunista Dárt XI. kongresszusa 1974. november 25-re hívták össze. szereplő határozati javaslato­kat — az RKP programterve­zetét a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom felépítésé- } ről és, Romániának a komjnu- nizmus felé való előrehaladá­sáról: a XI. kongresszus irány­elv-tervezetét az 1976—1980-as ötéves — és az 1981—1990-ig tarjó időszakra szóló gazdasá­gi és társadalmi fejlesztési tervet és az állami költségve­tés tervezetét. Az ülés részvevői egyhangú­Az irányelv-tervezetet még a kongresszus előtt nyilvános an elfogadták a napirenden i vitára bocsátják. Fejszál Kairóba érkezett Tűzharc Bejrut külvárosában Kilencnapos hivatalos láto­gatásra kedden az egyiptomi fővárosba érkezett Fejszal szaúd-arábiai király. Az ural­kodó egyiptomi tartózkodása során Szadat elnökkel folytat majd megbeszéléseket. A két államfő tárgyalásainak közép­pontjában a közel-keleti vál­ság rendezésének lehetőségei szerepelnek. Hétfőn este másfél órás ösz- szecsapás zajlott le Bejrut egyik külvárosában Paleszti­nái gerillák és a szélsőjobbol­dali libanoni falangista párt fegyveresei között. Az ese­mény után kiadott jelentésé­ben a Népfront Palesztina Felszabadításáért főparancs­nokság nevű gerillaszervezet a falangista párt'.felelőtlen ele­meit vádolta lövöldözés kezde­ményezésével. Az összeütkö­zésben hét személy megsebe­sült. Két nappal ezelőtt, szom­baton, hasonló incidens zajlott le a két fél között, egy Palesz­tinái életét vesztette és három falangista sebesüléseket szen­vedett. Luis Figueroa, a Chilei Dolgozók Egységes Központjá­nak (CUT) elnöke és Rplandq Calderon, a CUT főtitkára hétfőn sajtóértekezletet tartott Stockholmban. Figueroa elmondotta, hogy a fasiszta junta újabb terror­kampánya során 11 000 állam­polgárt tartóztatott le az el­múlt héten. Az országban ösz- szesen 18 000 embert tartanak a katonai rezsim kínzókamrái­ban. Az üldözötteket letartóz- tatási parancs nélkül isme­retlen helyre hurcolják. A junta támadást indított a dol­gozók gazdasági helyzete el­len is. A munkások és az al­kalmazottak bére nem halad­ja meg a tavalyi év első felé­ben kiutalt fizetések 25—40 százalékát. Az országban fél- , ■ millióra növekedett a munka- ! ArukapcSOiaS nélküliek száma. A rezsim 1 ugyanakkor nagylelkű az amerikai monopóliumok iránt: az Anaconda cégnek például 251 millió dollár kártalanítási összeget helyezett kilátásba, s ebből 65 millió dollárt már ki is fizetett. A junta elszigetelt, s szekerét egyre inkább az amerikai monopóliumokhoz köti. Cukorellátási gondok Angliában Figueroa és Calderón felhí­vást intéztek a világ közvéle­ményéhez: követeljék a, jun­tától, hogy vessen véget a megtorló akcióknak, s hala­déktalanul bocsássa szabadun a politikai foglyokat. Néhány napja Angliában cukorellátási nehézségek lép­tek fel. A kiskereskedelem rendeléseit nem, vagy csak részben teljesítik. A jelenség­nek az az oka. hogy a nem- zetközösséghez tartozó cukor­termelő országok — Anglia hagyományos cukoreliátói — nem Nagy-Britanniának, ha­nem az Egyesült Államoknak adják el a cukor jó részét. Az Egyesült Államok magasabb árat fizet ezért a cikkért. ugyanakkor a cukortermelők nagyobb biztonságban is érzik magukat, mert nem bíznak a /Közös Piachoz tartozó Anglia piacának állandóságában. Anglia mindennapiaiban kellemetlenségeket ókoz, hogy gyakran kifogy a cukor az üz­letekből. Egyes esetekben csak annak adnak el cukrot, aki legalább két font sterlinget — 113 magyar forintot — ad ki egyéb élelmiszerre, vagyis árú­kapcsolást alkalmaznak. Történelmi döntés Lisszabonban Régi igazság, hogy a »törté­nelmi« jelzővel ajánlatos csín­ján bánni. Számos példa van arra, hogy egy-egy esemény az adott pillanatban óriási hord­erejűnek tűnik, de jelentősége nem állja ki a múló idő pró­báját. Azzal a döntéssel kap­csolatban, amelyet most hoz­tak Lisszabonban, kizártnak tekinthető az ilyen tévedés. A portugál kormánynak az a ha­tározata, amely szerint meg­adja az önrendelkezést afrikai gyarmatainak, nyilvánvalóan rászolgál a »történelmi« minő­sítésre. Ezzel a határozattal az első és egyben az utolsó nagy gyar­matbirodalom szűnik meg lé­tezni. A »fekete kontinens«, Afrika egy nagy lépéssel ismét közelebb került ahhoz, hogy elindulhasson az elmaradott­Somogyi Néplap Ságból kivezető hosszú és rögös úton. A későbbi nagy gyarmatbi­rodalmak, az angol, a francia, a holland birtokok még messze voltak, amikor Afrika partvi­dékét spanyol és portugál te­lepek, kolóniák népesítették be és a pápa a híres tordesillasi okmányban kénytelen volt Madrid és Lisszabon között felosztani az akkor ismert vilá­got. A második világháború után a NATO segítsége lehetővé tette Salazar, majd utódja, Marcelo Caetano számára, hogy egy időre még konzervál­ja a modern idők egyik legki- áltóbb anakronizmusát, az úgynevezett Mundo portugu- ese-t, vagyis »Portugál vilá- go«t, ahogy a gyarmatbirodal­mat Lisszabonban nevezték. Angolában, Mozambikban, Portugál-(Bissau) Guineában a Zoldfoki-szigeteken az atom­korszakban is a teljes faji el­különítés és a kényszermunka világa uralkodott. Mindezeken a helyeken azonban már esz­tendők óta fegyverek dörög­tek: élt és terjedt az ellenállási mozgalom. Ahhoz azonban, hogy az ön- rendelkezés végre megszület­hessen, meg kellett születnie az »anyaország«, Portugália új rendszerének is. Nem túlzás azt állítani, hogy a régi re­zsimnek éppen a gyarmati há­ború kilátástalanságának nagy felismerése adta meg a kegye­lemdöfést — elég Spinola tá­bornok emlékezetes könyvére gondolnunk. Újra bebizonyosodott, hogy nem lehet szabad az ország, amely más népeket elnyom. Mind Portugáliában, mind a most önrendelkezést kapott országokban rengeteg még a nehézség. De a »portugál vi­lág« alkonya otthon is, Afrika nagy területein is — a hajnalt , jelenti. LÉGTERÉBEN mm * st. ROVAROKTÓL MENTESÍT! gyártja agrokémia szövetkezet, séllye Ö

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents