Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-04 / 154. szám

EGY MŰFAJ FELELŐSSÉGE ' Vendégkiállítás a Somogyi Képtárban a lengyel Olsztynból Emberek, humaiioidok, robotok' Csiga és az örökkévalóság M ilyen lesz a világ ak­kor, amikor már nem élünk? Mindig is iz­gatta a/, embert, mióta em­bereié eszmeit. Hogyan élnek majd utódaink? Mit hoz a technika? Milyen régi nyers­anyagok válnak minőségileg mássá a tudomány eredmé­nyeiként? Ezek a kérdések bennünket is izgatnak. A megismerni vágyás vitte előre mindig az emberiséget. Alaptulajdonságunk ez. Szel­lemi hajtóerő, energia. A képzőiét begyújtott motorjai akkor is működnek, amikor a korabeli viszonyok — a tár­sadalmiak és a technikaiak — még a tettnek gátat emel­tek. Gondoljunk csak Leonar­do da Vincire és a többi je­les férfiúra. E hajtóerő Vi.él kül még tengerek elválasztó! míg más regényalakjai — magányos zsenik — ősheli­koptereken, tengeralattjáró­kon, s egyéb, a valóságban akkor még korántsem tökéle­tes masinán közlekedtek. Idő­vel realitássá lettek az ál­mok, ha nem is a Verne-féle "tervek« alapján. Hozzá kell tennünk: a jövőről íré min­dig is a tudomány sodrában élt, annak állásából követ­keztetett a folytatásra. Igazi népszerűségét a mű­faj — azaz a jövőt ábrázoló írók művei — napjainkban érte meg. Nem reneszánszát, tulajdonképpen igazi kezde­tét jelenti ez. Hiszen Jókai, Verne csak előfutárok voltak. A science . fiction, vagyis a tudományos fantasztikus írás művelőinek most kell a ran­got kiharcolniuk. Az írói tek felé? Hogy rákényszerít­se az, idegen világra saját szokásait, morálját, társadal­mi formáját? Vagy pusztán a kapcsolatfelvétel a célja, az »eszmecsere«? Fontos kérdé­sek ezek. Egy humanista gondolkodó vár választ, hív­ja fel a figyelmet alapvetően fontos és eldöntendő dolgok­ra. Vagy Bradbury, a másik »filozofikus alkatú« író. Az elgépjesedés veszélyeire fi­gyelmeztet szinte minden művében. A fásultság, a kö­zöny — vagyis napjaink ve­szélyforrása is — a témája. A jövőről beszél. miközben üzenetét ide, korának címezi. Aki komolyan veszi ;ezt a műfajt, az politizál. Miként Ray Bradbury is. aki például a Marsbéli krónikák című zérének egyik gyöngyszemé­ben a fehér—néger viszonyt, az utóbbiak menekülését, exodusát ábrázolja, s fölteszi a kérdést: mire menne Ame­rika nélkülük? 1a szárazföldeket sem ismert j rangot. S ez nem könnyű. | regénnyé összeállt' novellafű- volna meg az ember. Nem ismernénk egymást. Nem nyújthatna kezet Európa Af­rikának. Amerika Európának. Voltak, akik előre megraj­zolták a jövőt, vagy legalább­is másfajta világot teremtet­tek írásaikban, mint amilyet maguk körül láttáit. Jonathan Swift, Jules Verne, H. G. Wells — és folytathatnánk a sort, melyből a mi Jókai Mó~ rank sem maradhatna ki, aki a jövő századba tekintett. Szó sincs róla, hogy látno­ki erővel rendelkeztek, s haj­szálpontosan «határozták meg« a jövőt. A valóság olv­Mert a sci-fi »köpenyébe- jelenleg még so-k más. iro­dalomból kiszorult műfaj is bújik. Mint a ponyva, vagy a szerelmet hivalkodó rózsa­színnel festő giccs stb. P edig sokra hivatott mű­faj ez. Legjobb műve­lői már bizonyították. Isaac Asimov, Ray Bradbury, D , e ide sorolhatjuk Ro­bert Merle-t is. Min­den igazságtalan há­ború ellen íródott a könyvé, Stanislaw Lem, Pierre Boulle, I az Állati emlék, melyben a vagy a magyar Zsoldos Péter j tudósok felelősségét helyezi nemcsak a természettudo- j előtérbe. De hadd emeljünk mánynak jeles ismerője, ha- I ki egy, nemzetközi díjjal is elismert magyar írót, s mü­vet, Zsoldos Péter regényét, nem a társadalomtudományo­ké is. Gondolkodók. S mint .............................^ __ ilyenek, nagyon lényeges: A feladatott A k or" még az ő képzeletüket is kérdéseket állítanak reflek- i emberi akaratnak állít emlék- telülmúlta. Mint ahogy felül- j torfény-be. Mert a jövő nem- - művet. Mintha. Hemingway múlja majd minden valószí- | csak -technikai haladást, új ; öreg halászát hallanánk . .. nüség szerint azokét is, akik gépeket, autómat:kákát, ro- | Néhány példát ragadtunk ma a jövőről írnak. De az is - botokat, humanoidokat je- , csak ki, hogy a műfaj sok­bizonyos, hogy »tippeket« j iont. Sok konfliktust, prohlé- színűségét érzékeltessük, s bi- ad-nak a jövőt valósító tudó- mát, megOidásra váró gondot zonyítsuk: a jövőről szólni many számra. Emlékezzünk 's az ember számára. itt elismerően a már emlí- | Lem. a lengyel ■ író legjobb I Olyan segítő tett francia íróra, Vemére, j művében, a Solarisban azt j melynek majd aki maga megálmodta űrha-I feszegeti: szándékkal közele-; hetik hasznát, jön küldte hőseit, a Holdra. I dlk az ember idegen égites- ‘ csak felelősséggel szabad. A kiállítás egy részlete. ‘ i Volt. aki hallva, hogy ölsz-1 A mai festészeti törekvések tvni festészeti kiállítás lesz | hatják át működésüket, Kaposváron, a lengyel térké­pet kezdte faggatni, hol van I Sokféle áramlat van egyide- az a város, ahonnan vendé- \ jüleg jelen a mai olsztyni fes­a rokonszenves vo- j násuk az alkotóknak, hogy j egyikük sem akar kizárólagos érvénnyel szólni a nézőhöz, j Wieslawa Pasik ritmusos képe halhatatlan | Seink érkeznek. Bár magam is j tészetben többször leírtam a. város ne­vét. közelinek csak most ér­zem : »Hogyha sárga már a káka s makkot hizlal tölgyek ága, lám, a nyárnak arany lába készen már az indulásra ...« — írja a költő. Kbnstanty Il­defons Galcynski az Olsztyni krónika című több tételes köl- ! elsősorban, j teményében. Ö mutatta be ne- j kém a tájat, melyet szinte Ta- j tomásos' I kats Gyula-i lírával varázsol i szándékkal, utódaink ve­Leskó László dekoratív, in­mértéktartóan kább játékos. Az olsztyni festészet huma­nista vonásait emelhetjük ki Aleksander Kazmierczak lá- festészete az emberi szik Anna Korybut-Dnszkie- wicz. egy több képből álló so­rozatának három darabját ál­lította ki Kaposváron. Anató­miai formák szürrealista áb­rázolásával a brutalitás fölött mond ítéletet. Tv-j©gyzet írott ma Könnyű lenne idézni a sze­replők egy-egy mondatát, ele­mezni a szavakba sűrített ma­Két típus — két életfelfo- felállított képlet ugyanis — gás áll szemben egymással a éppen a figurák egysíkú, túl- szóciális otthon vezetőjének, zottan leegyszerűsített megíor­gatartásíörmákat. Jó néhány Fodornénak, és felettesének, múlásából következően — Csát doktornak a személyé- azonnali megfejtést kínált, született már belőlük. Hiszen ben. Határozott, céltudatos, Mégis fogva tartott bennünket minden nézőnek bőségesen van mozdítaniakaró az egyik — az igazságért i folytatott harc, életéből felgyülemlett a törvényesség álcájába bújva, együtt izgultunk az emberi szerzett paragrafusokkal körülbás- gonoszság bukásáért, az éssze­rűség, a nemes törekvés: a természetes élet győzelméért. És ezt elsősorban a jelen való­lerjedetmes publicisztikai írás saját vagy környezetéből tapasztalata ahhoz, hogy az tvázva hivatalt tölt be a má- ilyesfajta mondatok: »Virtuóz sik. És köztük számos figura. módra kezeli paragrafuso- Szánalmasak vagy gyűlölete­kat, »A bűnösség bizqnvítha- sek. kicsinyesek vagy hatal­tő. de az ártatlanság?.. maskodók, bátorításra szoru­-Okos kompromisszumot kell lók és tiszta emberek. Sajnos, kötni!« »Kollektív bölcsesség? szám szerint ,az előbbiek van­Kollektív vakság!« »A tehetet­lenség az ostobaságnál és a rosszindulatnál is veszélye­nak többen. Hiszen azokat ide kell számítanunk, akik papírhalmazok mögött soha sebb« több irányú gondb- nem keresték az embert, ho­latsorokat indítsanak el ben- lőtt beosztásuknál lógva éppen nük. Hiszen nem kitalált, mes- az lett volna á kötelességük, terkélt kifejezések ezek — saj- És természetesen azokat is, nos, a mindennapok gvakorla- akik azt vallják, hogy az ösz- ta termelte ki e mondatokat: szefonódás ellen csak »protek ságát közvetlenül és alaposan ismerő Urbán Ernőnek — aki­nek azonos című kisregényé­ből készült a dokumentumjá- is ték a sikeres, új arcokat a felvillantó szereposztásnak és a kitűnő színészvezetésnek együttesen köszönhetjük. Továbbgondolkodásra kész­tető alkotást láttunk kedden este. P. L. ,. , , . I értékek élénk, s a bevezető képsor ' me7(et talán még somogyi hangulato- , tárgyiasul"‘ ellen szól Bozena Többféle stílusjegy található Janusz Wierzynski két . nagy­méretű vásznán ..em véletlen, hogy az egyiken arcképszerű- en megjelenik Salvador Dali is, a szürrealizmus legjelentö^ sebb élő képviselője, akitől so­kat merített Wierzynski. De nem ö az egyedüli mestere: a legdivatosabb szupernatura­listák ecsetvonásai is arra megőrzésére figyel— | hispiialják a legfiatalabb nem­* ii II i i i ’ 7 Pn P .»T f Pcí n lof In a n'ir f r\ 11 o -/ n /-I Az elhatalmasodott kát is idéz . A negyedik tétel azonban élesen elkülöníti Olsztyn ter­mészeti szépségét a mi vidé­künkétől: »Olsztyn erdői mélyén jó a kutyákkal járni. Olsztyn völgyei mélyén fenyvest és tölgyest találnia Az elvarázsolt fiakker (1970. Helikon Kiadó) költője — no­ha több mint húsz éve halott — ma is elevenen jelen van a lengyel lírában, s ahogy Ko­vács Endre írja: — A barokk költő, a rímek, poének meste­re azon az úton van, hogy ha­zája határain túl is elismerést és olvasókat szerezzen magá­nak. A Somogyi Képtárban meg­nyílt olsztyni festészeti kiállí­táson három generáció mutat­kozik be, közülük az időseb­bek, mint például Julian Dad- lez, Galcynskihez hasonló lí­rai ttájábrázolással lépnek kö­zönség elé. Ebből van a keve­sebb. a fiatalabbak új hangon jelentkeznek. J JankowSka mértani formákat rendbe foglaló alkotása, s ezen a képen tűnik föl az olsztyni festészeti kiállítás plakátjáról ismerős csiga is, mely ebben j a bábeli zűrzavarban a nyu­galmat. se* folyamatosságot, az örökkévalóságot idézi.. Hitval­lás ez a művészet folyamatos- ; ságáról, az élet örökkévalósá-] A művész feladata, hogy a igáról. A tárgyak látszólagos I rendre is ügyeljen. Ezzel a zedék festőjét, hogy föílázad- jon az elszemélytelenedés él­len. Csak a képi egység tartja egybe a fölhalmozott formákat, a nézőben újra széthullik min­den darabokra; autóra, rádió­ra, hajócsavarra, írógépre, szifonra, bábura és szoborra, taxira és időmérőre. nemes indulatok és csalódások, ciós alapon« lehet védekezni. nekirugaszkodások és kudar­Régóta vart. jó film volt. cok. makacs újrakezdések és annak ellenére, hogy az első megfásult életek feszülnek kockák után tudtuk: a szociá- mögöttük. A képernyőn lel- lis otthon vezetője ártatlan, és erősödtek, megl'oghatóvá vál­tak. művészi megjelenítésük­kel felkavarták, magukkal ra­gadták a nézőt. a maga erejéből vagy a mások segítségével kiverekszi igazát, amely nemcsak az övé. hanem a mienk is, a társadalomé. A Rádió-televízió mozaik Hazánkban egy nagyobb1 emberi Kapcsolatba került városra való fehér köpenyes! annak idején az öt felkereső 1 hadsereg dolgozik egészség- ; televíziós újságíróval. . Most ügyi munkakörben. 220 ezer I újabb találkozót kór ^ käme- , ember gyógyít ■ vagy segíti ra: Balogh Maria arról kér- ! dezi Az ember tragédiája franciául A fővárosban nemrégiben megtartott nemzetközi műfor­dítói konferencia egyik il­lusztris részvevője volt a francia Roger Richard. A je­les műfordító értékes munká­val ajándékozott meg ben­nünket. Elhozta számunkra az évek gondos munkájával fran­ciára fordított Madách-művet, Az ember tragédiáját. Roger Richard a párizsi ke­leti nyelvek főiskoláján Chauvageot professzortól ta­nult magyarul, és diplomát is ebből szerzett. Chauvageot professzor egyébként a buda­pesti egyetemen is tanított, és magyarországi tartózkodásá- • nak egyik maradandó em­léke- a nagy Chauvageot-szó- tár. A Tragédiát Richard túl­nyomóan prózában fordította. Madách műve filozófiai, gondolati, dialektikus mű, és nem lírai alkotás. Egyébként is a verses forma francia szín­közvetve a betegek gyógyu lását. E hatalmas szervezet i Központi főszereplője az orvos. aki nem csupán gyógyító doktor, hanem társadalmi ember is. Az Emberek fehérben című, rövidesen "forgatásra kerülő régi ismeröseinket- Bizottságnak Wierzynski alkotása. pádon kihalóban van, és mint j dokumentumfilm-sorozat az j egyes niunkahelyeken ? A ri- szetből vett, jellé formált ilyennek nem is lenne sikere mondta. orvostársadalomról szól, álta- j portfilm lános gondokról. sikerekről S Ferenc. A francia olvasók körében , tudósítva, s egyéni portrékat ! munkásosztállyal kapcsola- i tos határozata kinek mit ho- i zott? Milyen- változásokat, eredményezett az országos | önálló életével szemben való-j nemes .hitvallással mutat koz­di életet szimbolizál a terme- j tak be Kaposváron, a Somogyi esi-j Képtárban az olsztyni festő­művészek. Herényi' Barna határozat a családokban, az I rendezője Téglásy ! ga Erőteljes egyéniségnek lát ­nagyon kedvező volt a mű fogadtatása, és a kritika is igen elismerően nyilatkozott róla. Meg kell említenünk, hogy az irodalmi körökben kitűnő is fölrajzolva. A szerkesztő- rendező Kardos István (aki : Felszabadult művészet — többek között az emlékezetes ez a címe D. Fehér Zsuzsa ' Szent-Györgyi Albert filmet I rövidesen forgatásra kerülő ! készítette) talán legfontosabb I film jenek, amely szocialista j szándéka, hogy az orvosokkal nek ismert Roger Richard Az I szó*va az orvosokról egy­ben a közvelemenv kérdésé:­ember tragédiájából adaptá­ciót is irt, melyet' a francia és a svájci rádió sugárzott. Egészen természetes, hogy a drámai költeményt szeretné a francia színpadokon is ját­szatni, de nyilatkozata szerint nagyon sok szereplő, sok jel­mez és díszlet kell hozzá. Ez nagyon költségessé tenné a darab szinrevitelét, s a ren­dezőket tartózkodóvá teszi. Gy. Z. re is válaszolni próbáljon. Ismerősök, új kameraállás­ban — talán így summázhat­nánk Balogh Mária riporter j szét, az iparművészet nagy művészetünk 30 esztendejé­ről szólva a monumentális, közösségi művekre hívja fel i majd a figyelmet. A három­részesre tervezett alkotás egyes témái: a köztéri szob­rászat, a monumentális íesté- : Tervek — könnyűszerkezetes tornatermekre készülő új munkájának témá­ját, A Hogyan élnek régi partnereink? című, júliusban forgatásra kerülő film ugyan­is a riporter korábbi műso­raiból idéz néhány olyan munkásom bért. aki lényeges dolgokról szólt, vagy aki jó méretű alkotásai. A képző- művészeti film stábja az or­szág különböző pontjain ke­resi föl majd a témában, ren­Az általános és középisko­lákban régóta vajúdó gond s tornateremhiány. Ezért a Mű­velődésügyi Minisztérium fel­kérte a Testnevelési Főisko­lát, hogy dolgozzanak ki tervezeteket a könnyűszerke­zetből gyorsan megépíthető deltetésben. stílusban szintén iskolai tónnatermekre. igencsak különböző müveket, Július közepén kezdik n fel- I könnyűszerkezet, vételeket. fii, T. | nak egyik hazai hasznos kezdeményezéshez a gyártású- bázisa, a Szolnoki Mezőgép Vállalat is csatlakozol!. Három tornate­rem típusra küldött javasla­tot a Testnevelési Főiskolá­nak. Az ötödik ötéves terv­ben pedig mintegy 45—50 tanintézetet látnak el ilyen tornatermekkel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents