Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
I Megalakult az új szovjet kormány Éleződött a ciprusi helyzet (Folytatás az 1. oldalról) elnöksége, 35 tagú. A legfelsőbb tanács elnökségének ezenkívül egy titkára és húsz tagja van. A legfelsőbb tanács elnökségének tagjai közé választották — többek között — Leonyid Brezspyevet, az SZKP KB főtitkárát, Raszul Gamzatov írót, Valentyina Nyikolajeva Tyereskova űrhajósnőt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa megalakította a kormányt, a Szovjetunió Minisztertanácsát. A legfelsőbb tanács péntek délelőtti ülésén Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, a legfelsőbb tanács elé terjesztette a kormánynak az SZKP Központi Bizottsága és a legfelsőbb tanács pártcsoportja által jóváhagyott névsorát. Kirill Mazurovot nevezték ki a minisztertanács elnökének első helyettesévé. A kormány tíz miniszterelnök-helyetteséből, miniszterekből, az állami bizottságok elnökeiből, az állami bank elnökéből és a központi statisztikai hivatal vezetőjéből áll, s ezenfelül a szovjet alkotmánynak megfelelően mind a 15 szövetségi köztársaság minisztertanácsának elnöke is tagja a szovjet kormánynak. A kormányban személyi változások nem történtek. Ami a munka- és bérügyi állami bizottság, illetve az állami árbizottság elnökét illeti — akik az alkotmány értelmében a- szovjet kormány tagjai —, a megfelelő javaslatokat pótlólagosan terjesztik majd a legfelsőbb tanács elé. ,Fekete eső "' Még 19 ezer áldozat A hirosimai városi és tartományi hatóságok véleménye szerint további 19 ezer embert kell az atombombázás áldozataiként hivatalosan nyilvántartásba venni, mivel egészségi állapotuk súlyos károsodást szenvedett 1945. augusztus 6-án, amikor 45 perccel az atombomba robbanása után rádióaktív »fekete eső« zúdult a Hirosimát körülvevő meglehetősén nagy kiterjedésű térségre. >' Az atombombázós áldozatainak fölkutatásával foglalkozó bizottság adatai szerint a »fekete eső« sújtotta térség körülbelül tízezer lakosa állandóan gyengeségre, szédülésre panaszkodik. Hivatalosan azonban ez ideig nem ismerték el őket az atombombázás áldozataiként, mivel a bombázás idején a város határán kívül tartózkodtak. Ennek következtében nem is kapnak állami segítséget gyógykezeltetésükhöz. Japánban jelenleg több mint 300 ezer olyan ember él, aki Hirosimában vagy Nagaszakiban élte át az amerikai atombombázást. Nyolcvanezer közülük súlyos beteg, és soknak nincs pénze a gyógykezelésre. Japán demokratikus körei régóta követelik, hogy hozzanak különleges törvényt az ilyen emberek megsegítésére. Most az atombombázás 29. évfordulójának küszöbén különösen időszerűvé válik ez a követelés. A Szovjetunió legfőbb ügyészévé ismét Roman Rugyenkót nevezték ki. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az új szovjet kormány megalakulása után rövid beszédet mondott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának pénteki ülésén. Mint hangsúlyozta: a kormány megtesz majd mindent, hogy igazolja a kommunizmust építő nép bizalmát. A szovjet kormányfő hangsúlyozta: azt az értékelést, amelyet a minisztertanács tevékenységéről adott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára — az ülésen elhangzott felszólalásában —, a kormány tagjai /úgy fogják fel, mint felhívást a nép érdekében kifejtendő egész tevékenység további tökéletesítésére. — Az adott történelmi szakaszban a szovjet társadalom szociális—gazdasági fejlődésének fő irányát, valamint a Szovjetunió lenini külpolitikáját sokoldalúan megalapozták az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai, Leonyid Brezsnyev programbeszédei. A kormány a növekvő gazdaság vezetésének további tökéletesítésére összpontosítja figyelmét — mondotta Koszigin, majd kijelentette: — A párt és a nép bizalma nemcsak nagy felelősséget ró a kormányra, a kormány tagjai lelkesítő ösztönzésként fogják fel ezt. A Szovjetunió űj összetételű legfelsőbb tanácsának első ülésszaka pénteken délután az új szovjet kormány listájának jóváhagyásával befejezte munkáját. (MTI) A genfi Nemzetek Palotájában megkezdődött a török—görög—angol hármas konferencia a ciprusi kérdés rendezésére. Képünk baloldalén a görög, középen a török és jobbról az angol küldöttség. (Telefotó: AP—MTI—KS) / (Folytatás az 1. oldalról.) összetűzések robbantak ki két görög faluban, amikor a török egységek Nicosiától északra megkezdték előnyomulásukat nyugat felé. A jelek szerint — írja a Reuter — a törökök megpróbálják kiterjeszteni a ciprusi fővárostól északra fekvő térségekre is ellenőrzésüket, hogy birtokukba vegyék az egyetlen görög kézen maradt útvonalat, amely Nicosiát az északi partvonal mentén Kyreniával \köti össze. Kleridesz — az ideiglenes ciprusi elnök — egy sebtében összehívott sajtóértekezleten tegnap a török kormányra hárította a felelősséget a ciprusi feszültség új kiéleződéséért, amely — szerinte — még nép- írtó háborúhoz is vezethet a Drasztikus eszközökhöz ezután sem nyúl Nixon az amerikai gazdaságról Nixon amerikai elnök kaliforniai üzletemberek előtt beszédet mondott az amerikai gazdasági helyzetről. Beszédét a rádió és a televízió is közvetítette. Az elnök elismerte, hogy a gazdasági élet fő problémája az infláció. Világosan megmondta azonban, hogy ennek leküzdésére továbbra sem nyúl drasztikus eszközökhöz, hanem az eddigi »realista irányvonalat« követ: és elsősorban a költségvetési kiadások csökkentésére törekszik. Nixon az infláció leküzdésének eszközei közül elutasította a két évvel ezelőtt már kipróbált ár- és bérellenőrzést, ami — szerinte — lejáratta magát, és a jövedelemadó csökkentését is. Rövid távú stratégiaként a kereslet bizonyos visszaszorítását, hosszú távra pedig a kínálat bővítését jelölte meg Azt is közölte, hogy a mostani pénzügyi évben 5 milliárd dollárra szándékozik csökkenteni a szövetségi kiadásokat, és hogy ennek keretében fokozatosán elbocsátanak 40 ezer állami tisztviselőt. Az elnök magabiztosan jelentette ki: megvétóz minden olyan törvénytervezetet, amellyel a kongresszus túl akarná lépni az általa javasolt 305 milliárdos költségvetést. Az amerikai gazdasági élet berkeiben egyre nagyobb aggodalmat kelt az infláció és a szövetségi bank »szűk pénz« politikája. Júniusban a fogyasztói árak indexe ismét egy százalékkal emelkedett és immár 11,1 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában volt. A súlyos gazdasági helyzetre a termelés visszaesésére való tekintettel a szenátus múlt héten nagy többséggel megszavazott határozatában a kormány, a törvény- hozás, a gazdasági élet és a szakszervezetek »csúcsértekezletének« összehívását követelte. sziget két közössége között, ha a török csapatok nem tartják be szigorúan a tűzszünet előírásait. Az ideiglenes elnök azzal vádolta a török csapatokat, hogy újabb és újabb görög lakta falvakat szállnak meg, rombolnak le, és növekszik a menekültek száma. Kleridesz szerint a tűzszünet életbe lépése óta a török csapatok megkétszerezték az általuk megszállt terület nagyságát, és állandóan erősítéseket is kapnak. Az elnök szerint ez a helyzet nem tartható fenn tovább, és utalt rá, hogy nem lesz képes visszatartani a Nemzeti Gárdát, illetve »más erőket« az ellenakcióktól. Kérdésekre válaszolva nem árulta el, hogy »más erők» alatt a Cipruson állomásozó görög csapatokra gondol-e, és azt sem, hogy Athén katonai támogatást ígért-e neki i az esetleges török tűzszünetsértésekkel szemben. Csupán any- nyit mondott, hogy állandó kapcsolatban áll Athénnel, és sürgős üzenetet intézett a Ciprus függetlenségét garantáló három hatalom külügyminiszteréhez, akik jelenleg Génibe tárgyalnak. Üzenetében Kleridesz — állítólag — arra kérte a világ- szervezetet, hogy növelje csapatainak létszámát a szigetországban, és biztosítsa a két népközösség sértetlenségét. Végül figyelmeztetett arra, hogy a harcok újabb kitörése esetén elszabadulhatnak a nemzeti szenvedélyek, és ez elsősorban a török lakosság szempontjából fenyegető. Mihelyt a sajtóértekezlet véget ért, aknavetők dörrenése és géppuskatűz ropogása hangzotl föl a görög és török közösséget elválasztó »zöld vonal« mentén. Szemtanúk szerint a ciprusi nemzeti gárdisták tömegesen szálltak gépkocsikra a főparancsnokságon, hogy elfoglalják állásaikat. A török hírügynökség jelentése, szerint a Cipruson állomásozó török fegyveres erők pénteken reggel letartóztattak mintegy száz görögöt, akik — állítólag — török falvakat támadtak meg a tűzszünet életbe lépése után. A hírügynökség jelentése szerint az EOKA—2 gerilláiról és civilben lévő görög tisztekről van szó! Az athéni rádió délben azt jelentette, hogy Nicosiától északnyugatra a török csapatok pénteken elfoglaltak két görög faiut. * * * Az Egy esült Államok továbbra sem hajlandó hivatalosan állást foglalni Makariosz érsek jövőbeni politikai szereplését illetően. Azt követően, hogy az amerikai kormány szerdán elismerte Kleridesz ügyvivő elnököt. A külügyminisztérium szóvivője nem tudott semmi konkrétumot sem mondani azzal kapcsolatban, hogy milyen álláspontra helyezkedik az Egyesült Államok,' ha Makariosz visszatér Ciprusra. Csupán annyit közölt, hogy Kissinger külügyminiszter hétfőn ismét találkozik az érsek elnökkel, és hogy az Egyesült Államok megítélése szerint Kleridesz a ciprusi alkotmány előírásaival összhangban törvényesen gyakorolja az elnöki funkciókat. Ha tér fia le-ügy Szavazás az elnök vád alá helyezéséről Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága csütörtökön befejezte a televízió nyilvánossága előtt folyó zárövitáját a Nixon elnök elleni vádemelési indítványról. Pénteken megkezdte a szavazást az indítvány cikkelyeiről. A záróvita két napján elhangzott nyilatkozatokból ítélve: a 38 tagú bizottság többsége várhatólag az elnök vád alá helyezését fogja javasolni a kép viselőháznak. A több mint tíz óráig tartott nyilatkozatsorozatot lezárva, Peter Rodino, a bizottság demokrata párti elnöke kijelentette: »Holnan, másokkal együtt a vádeljárás cikkelye nek elfogadását logom javasolni ... Nehéz szívvel teszem, mert senki sem szívesen vádolja vagy marasztalja el nagy országunk legfőbb tisztségviselőjét«. Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága pénteken 27 szavazattal 11 ellen elutasította Robert McCloy republikánus képviselőnek azt a javaslatát, hogy függesszék fel tíz napra vádemelésről teendő javaslat feletti szavazást. A szenátor a az elnök elleni alkotmányjogi halaszuasra azért tett javaslatot hogy ez idő alatt lehetőség nyíljék az elnök által kiadandó új dokumentumok felülvizsgálatára. Nixon elnök ugyanis — mint jelentettük — a legfelsőbb bíróság ilyen értelmű állásfoglalását követően közölte: hozzáférhetővé teszi a Watergate ügyét vizsgálobíró- ság által kért magnetofontekercseket. Romlik a viszony Egyiptom ős Lüiia között Az A1 Ahram című kairói lap szerint tovább -’romlik a viszony Egyiptom és Líbia között. A líbiai kormány betiltotta az összes olyan egyiptomi könyvek árusítását, amelyek az októberi háborúról szólnak. Mint ismeretes, csütörtökön Kairó felfüggesztette Líbiába irányuló tengeri utas- szállító járatainak közlekedését. Á mediterrán folyosó Da Nang közelében Szakadatlan harcok — két hét óta Immár két hete dúlnak egyre hevesebb harcok a dél-vietnami Due Dúc járási székhely ÉSZAK-ÍRORSZÁG Ismét erős robbanás Több mint 500 kilograrrlm robbanóanyagot használtak föl abban a merényleísorozatban, amely hatalmas anyagi károkat okozott az északír főváros, Belfast központjában. A törvényén kívül helyezett Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai ezúttal is az immár hagyományossá vált gépkocsieltérítéses módszert •V'Iííj i I Somogy/' Néplap alkalmazták: találomra kiválasztott gépkocsik vezetőit arra kényszerítették, hogy az általuk meghatározott helyre szállítsák a robbanóanyagot, aztán az üresen hagyott gépkocsit i levegőbe röpítették. A hatóságok sürgősen kiürítették Belfast egész központját mielőtt a gépkocsi a levegőbe repült. Ily módon személyi sérülés nem történt, a robbanások által okozott anyagi kár azonban több százezer font sterlingre rúg. körül, amely mindössze 40 kilométerre van a nagy kikötővárostól, Da Nangtól. A sai- goni csapatok — a parancsnokság közleménye szerint — napok óta megszakítás nélkül bombázzák és ágvúzzák a felszabadított területeket. A parancsnokság közlése szerint különösen szerdán folytak heves harcok ebben a térségben, és Thieu-csapatainak a vesztesége csupán ezen a napon 60 halott és 200 eltűnt volt. Graham Martin, az Egyesült Államok saigoni nagykövete a szenátus külügyi bizottságában történt meghallgatásakor sürgette az amerikai kormányt, hogy emelje meg 100 millió dollárral a saigoni rezsimnek idén nyújtandó gazdasági segélyt. MAROKKÓ • [ Wo^mAlia: /' ^TUNÉZIA ■" ALGÉRIA \- X' 0 1500 km LIBIA 6 =amerikaT-f Iotta— IZRAEL émmJm A Földközi-tenger térképe. A Földközi-tenger a föníciaiak óta az emberiség fő kereskedelmi és hódítási útvonala. Az ókortól napjainkig az Európát, Ázsiát és Afrikát ösz- szekötő víztükör felett az uralkodott, akinek erősebb flottája volt, aki minden időben biztosítani tudta jelenlétét ebben a térségben. Ma, a repülőgépek és rakéták megjelenésével némileg módosult a helyzet. A Földközi-tenger feletti ellenőrzésben a flottán kívül számottevő szerepet kaptak a tengeralattjárók, mindenek felett pedig a szárazföldi repülőterek, a partraszálló erők és a szárazföldi csapatok. Érthető, hogy az Egyesült Államok és a vele szövetséges NATO-tagállamok az elmúlt évtizedben igen érzékenyen reagáltak minden olyan változásra, amely jelenlétüket megkérdőjelezhette a térségben. A Gibraltártól Port Saidig húzódó mintegy 3500—3800 kilométeres útvonal mentén politikailag ugyancsak tarka képet találhatunk. A három NATO- tagállamon (Olaszország, Görögország és Törökország) kívül itt terül el az egymástól merőben eltérő két szocialista ország, Jugoszlávia és Albánia, a politikailag rendkívül labilis Spanyolország, Izrael és az arab országok egy része, az igen különböző orientációjú Maghreb-csoport, Valamint a partvonalak között meghúzódó két fontos sziget, Ciprus és Málta. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy egyetlen napon általában körülbelül 2600 kereskedelmi hajó tartózkodik a Földközi-tengeren, vagy rakodik kikötőiben, nem nehéz felismerni a világ egyik leghatalmasabb tengeri íolyósójái nak fontosságát. Ugyanakkor napjainkban földrészünknek ellentétekkel leginkább megterhelt sávja ez a terület. Ellentét feszül itt Nagy-Britannia és Spanyolország között Gibraltár, Olaszország és Jugoszlávia között Trieszt, Görögország és Törökország között pedig Ciprus és az Egei tengeri olaj kérdésében. Itt kell említést tennünk a közvetlen világpolitikai konfliktus veszélyét rejtő közel- keleti problémáról. A Mediterrán-medence földrajzilag két részre bontható: a nyugati és keleti körzetekre. A kettő között szűk tengerszoros húzódik, Szicília déli partjaitól a tunéziai Tib-fokig, létfontosságú összeköttetést teremtve a távoli partvidékek között. Ez a 130 kilométer széles tengeri kapu fontos útvonal, de ugyanakkor holtvágány is lehet a NATO számára, attól függően, hogy milyen politikai tényezők uralják itt a helyzetet. Semmivel sem kisebb jelentőségű ilyen szempontból a nyugati körzet másik pontja, a 13,4 kilométer széles Gibraltá- ri szoros, amely mély és gyors áramlású kaput jelent Spanyolország és Marokkó között az Atlanti-óceán felé. Jelenleg a »Szikla« Nagy-Britannia fennhatósága alatt áll, bár Spanyolország már több alkalommal megkérdőjelezte ezt. (Folytatjuk.) T. L.
