Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
A népi ellenőrök javaslata Szervezettebben irányítsák a belföldi turizmust Nagyon időszerű volt a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak az a nemrég tartott vizsgálata, amelyben azt kutatták: mennyire biztosítottak a belföldi tui'izmus feltételei megyénkben, s fejlődését milyen lényezők akadályozzák. Elsősorban a Balaton — Somogy belföldi turizmusa zömében a Balaton-partra irányul — állapították meg a népi ellenőrök, s ezt bizonyítják a számok is. A megyében levő összes szállodában, üdülőben tavaly 670 000 vendég együttesen 6,1 millió éjszakát töltött el, ami 1965-höz viszonyítva a vendégek számának tekintetében 25, az eltöltött éjszakákat figyelembe véve pedig 49 százalékos emelkedést mutat. Érdekes ugyanakkor, hogy az emelkedés ellenére csökkent a hazai vendégek . száma: összesen 216 000 kiránduló, nyaraló töltött el 1,6 millió éjszakát megyénk szállodáiban, üdülőiben. S, hogy legtöbben a Balatont választották céljukul, azt jelzi: 184 000 vendég a Balatonnál, 20 000 Kaposváron, s 12 000 a megye többi területén éjszakázott. Tavaly megyénkben összesen 41,630 szálláshely állt a hazai és a külföldi vendégek részére, 5500-zal több. mint 1970-ben, s ebből 40 577 a Balaton partján. Kaposváron a 191 vendég befogadására alkalmas szállodán kívül 277 helyet a fizetővendégszolgálat biztosított. A megye többi részén együttesen 585 a szálláshelyek száma. Míg a Balaton-parton nehezen tudják, az igényeket kielégíteni, addig a nagyatádi Park szálló hétvégi kihasználtsága alig 50—70 százalékos. S hogy miért van ez? A már említett ok miatt: a belső turizmus, az idegenforgalom zömében a Balaton-parton jelentkezik. A tavalyi 6,1 millió vendégéjszakának 98 százalékát ott töltötték cl! — Ezt a zsúfoltságot a belső. a kirándulásra alkalmas területek fokozottabb feltárásával, fejlesztésével enyhíteni lehetne. Ehhez azonban nagyon szükséges a belföldi tuj rizmus irányításának, korszerűsítése — állapították meg a i népi ellenőrök. Változatos, vonzó programokat A népi ellenőrök javaslata ! hosszán sorolja mindazokat a 1 lehetőségeket, amelyek, ha önálló programnak nem is I alkalmasak ugyan, de egy na- j gyobb programba beilleszthetők. Az igali és a csokonyavi- sontai fürdő, a Kaposvár kör- 1 nyékén kiépített parkerdők, a Kunfy-képtár Somogytúron, a zalai Zichy-emlékmúzeum, Szánlód-puszta, a kereki, a so- mogyvári, a kaposszentjakabi vár, illetve a kolostormaradványok, a töröcskei tó, a barcsi ősborókás, a Csurgó melletti Ágneslak, a balatonszentgyörgyi Csillagvár. Sajnos legtöbb üdülőkben ezeket a helyeket alig ismerik, nem látni a különlegesen szép tájakról fényképeket, melyek a nyaralók érdeklődését felkeltenék. A megye utazási irodák programjaiban Somogy belső, nevezetesebb tájainak megtekintése alig- alig szerepel. Ellátás, közlekedés A jövőben újabb, a hazai és a külföldi turisták számára is vonzó tervek megvalósításán dolgoznak. Parkerdőt létesítenek Balatonszemesen, Balatonszárszón, Fonyódon, Nagyatádon, Mikében és a Csillagvár mellett. Autóspihenő, kilátó létesül Balaton- földváron. csónakázótó a de- sedai erdő mellett, hogy csak néhányat említsünk. A népi ellenőrök arra hívták fel a figyelmet, hogy elsősorban a már meglevő, kirándulásra alkalmas helyeken kellene a turisták fogadásának í feltételeit megteremteni. Hi- j szén, amíg a Balaton partján az utóbbi években is megfe- 1 lelően fejlődött a kereskedel- 1 mi és a vendéglátóhálózat, ezek nagyon hiányoznak a nyári szezonban Igáiban, egész | évben Csokonyavisontán. A | parkerdőkben még ivóvíz | sincs mindenütt, egyetlen ke- ! reskedelmi, vendéglátó pavi- j Ion se működik, s mozgóáru- ! sítással sem törekedtek az egyre inkább jelentkező igé- i nvek kielégítésére. Rugalmasabb közlekedéspolitikára is szükség lenne. A Balaton-part vonattal, autó- I busszal az ország minden részéből elérhető. Siofok és Ba- latonfenyves között félórán- J ként közlekednek autóbuszok, ] az üdülők nyaralók rossz idő- I ben kedvező körültnények kö- i zött kirándulhatnak a Bala- I ton mentén. Azonban a Bala- tonszéntgyörgyöt érintő autóbusz már nem viszi el a kirándulókat a néhány kilométerre levő Csillagvárba, s hiába építettek a gombás— desedai parkerdőhöz autóbusz- fordulót, a helyi járat csak Kaposvár füredi városrészének végállomásáig közlekedik. Érdemes lenne legalább a hét végén áthelyezni a végállomást a mintegy két kilométerre levő parkerdőhöz. Turisztikai térképet A népi ellenörök megállapítása, hogy a megyei utazási irodák elsősorban a megyén, illetve az országon kívüli utazások szervezésével, az ide érkezők részére pedig elsősorban az elszállásolás biztó- sításával foglalkoznak. Nem áll rendelkezésünkre a megyét ismertető prospektus, s a lehetőségekről sem Elmarad-© a dinnyeszüret Virágéknál? A dinnye őshazája nem | Somogy megye. Ma már még- | is ott tartunk, hogy dinnye- 1 exportunk is jelentős. Nagyot léptünk előre ezen a területen, de ez az .előrelépés —r úgy hiszem — a csányi vállalkozók nélkül aligha ment volna. Sok Heves megyei családnak Somogy a második otthona. Sokat dolgoznak, senki sem irigyli tőlük azt a — nem kevés — pénzt, amelyet nyár végén kapnak. A pusztakovácsi Egyesült Erő Termelőszövetkezetben is öt család látott munkához a tavasszal. Szerződést kötött a termelőszövetkezet a 'vállalkozókkal, hogy mit várhatnak, mivel tartoznak egymásnak. Ez mind simán ment, a bajok csak ezután kezdődtek. Megromlott a kapcsolat á tsz-vezetök és Virág J Ernőné csányi vállalkozó kö- ' zött. Napirenden voltak a j veszekedések. Az ősszel fel- i szántott földdarab egy része tavaszra kiguzosodott. újra | szántani kellett. — A magot is csak később I vethettük el ,— mondja Pá~ ' dár József né, a férje szavába vágva, akiből árad a szó. | a vádaskodás. Virág Ernőnél j — az ő panasza nyomában indultunk a pusztakovácsi tsz libickczmai kerü’etébe —: rém találtuk. Igv hát a szü- j lökkel beszélgettünk. — Virágúét ritkán lehet itt i megtalálni — kockáztat meg I egy óvatos kijelentést Buzsá- \ ki Károly, a szövetkezet fő- agronómusu, aki Fülöp Károly kerületvezetővel velünk, tartott a dinnyeföldre. — Azért, mert az után kell járnia, hogyan bonthatnánk fel a szerződési — mondják Pádárék, a szülők. — Tessék megnézni ezt a dinnyét. Ebből már semmi nem lesz. Ezen tíz forintot sem kereshetünk, a jég teljesen tönkretette. Kár a munkáért, amit beleölünk! A dinnye valóban esene- vész. No de jégbiztosítás is van a világon! Az csak ki- j húzza a bajból a tszí-t és a [ csányiakat? Mint kiderült, a tsz-t igen,- a csányiakat azonban nem. Fülöp Mihály kerületvezető: — A szövetkezet kötött jégkárbiztosítást. Vállalkozóink. jelen esetben a csányi dinnyések, a biztosítási összeghez hozzájárulhatnak — hangsúlyozom, ez r.erp kötelező —. és a hozzájárulás arányában részesedhetnek a kártérítésből. Virág Ernőné nem járult. hozzá, gondolom, abban bízott, hogy nem lesz jég'. A baj viszont megtörtént. mi pedig semmit nem tehetünk ae érdekében. — A legnagyobb baj a talajmunkával volt — folytatja a pád ár házaspár. — A növény megbetegedett, mintákat is küldtünk vizsgálatra, A tsz nem fordított elég gondot a dinnyére. A gyom ’is együtt nőtt a növénnyel, csali az utóbbi gyorsabban. Meg kellett volna mókolni (lókapázni), — Ez nem történt meg? — Megtörtént, de hogyan? A növény töve körül csak úgy burjánzik a gaz. Nem győzzük kézzel kapálni. Erre is embereket kellett volna fogadni. — A tsz-tagok nem szívesen jönnek ide napszámba, mert velük is csak veszekednek — mondja a főagronó- mus. — Nekünk kellett az embereknek könyörögni. Növényvédelmi tájékoztató kapnak megfelelő tájékozta tást. Ez elsősorban a megyei j Idegenforgalmi Hivatal fel- I adata lenne. Ez a munka azon- ■ ban a hivatalnál — hasznos tevékenysége mellett — háttérbe szorul, noha több kezdeményezéssel már bizonyította, hogy tudna még eredményesebben is dolgozni ennek érdekében. így például javaslatukra nyilvánították védetté a barcsi ősborókást, tavaly jelentős összeggel járultak hozzá a turistautak jelzésének elkészítéséhez, ez évben több helyen állítanak fel a műemlékek, természeti látnivalók megközelítését is- ! mertető táblákat, azonkívül I pedig a megyét bemutató — 1 jövőre megjelenő — könyv előállításához 20 000 forinttal járultak hozzá. A népi ellenőrök javasolták, hogy a hivatal — összefogva az érdekelt szervekkel — adjon ki egy. a megye idegen- forgalmi értékeit ismertető turisztikai térképet. Persze az említetteken kívül még nagyon sok intézkedésre lesz szükség, hogy megyénkben -a turizmus, az idegenforgalom ne csak a Balatonon, hanem másutt is jelentkezzen. Ehhez adott hasznos segítséget j a népi ellenőrök vizsgálata. Szalai László I Alumínium tartályok 99,5 százalék tisztaságú alumíniumból készít húsz és ötven köbméteres tárolótartályokat a konzerv-, valamint a bor-, illetve a söriparnak a cserkúti MEZŐGÉP központi üzeme. jAz alumínium tartályok iránt oly nagy az igény, hogy rövidesen új, az eddigi méreteknél nagyobb — száz köbméteres tartályt is készítenek majd. Ennek prototípusát már tervezik és őszre elkészül a nullszéria. (MTI-fotó) hogy jöjjenek. Amikor itt voltak, alvóit baj, hogy nem tudnak kapálni, kivágják a dinnyét. A legkomolyabb nézeteltérés azonban »-víz ügyben-» volt a dinnyések és a tsz- vezetök között. — Nem tudtunk ültetni, nem volt lajtunk. Amikor végre kaptunk, rögtön tovább is akarták vinni. Mi nem engedtük. Ez volt a legkeményebb összetűzés, majdnem a tettle-• gesságig fajult. Azután a jégverés, a rossz idő csak olaj volt a tűzre. Most mindenki úgy védi a maga igazát, ahogy tudja. Mindenki minden lehetőséget számba vett, csak egy dolgot hagytak figyelmen kívül: talán szép szóval is menne a dolog, ha ■mindkét fél így akarná. Az •igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a tsz-vezetök először így próbálták, de nem ■ment. Virágék, Pádárék azt ■mondják rájuk: nem törődnek a dinnyével, minden más előbbre való. Pedig nem egészen így áll a dolog. A szerződésben lefektetett feltételeknek a tsz eleget tett, Az is vitathatatlan, hogy Virá- géknak nem volt szerencséjük. A Csány környékéről ‘érkezett öt család közül egyedül őket sújtotta a jég. •Erről azonban a tsz nem tehet. És arról sem, hogy kevés a munkáskéz, nem szívesen jönnek hozzájuk az emberek. »Elfordult tölünk a tsz. nem segítenek." A segítséggel tudni kell élni. mint ahogy tud is a többi család. Félretenni a haragot, lehűteni a kedélyeket, és közösen valami megoldást találni — ■akkor talán nem marad el Virágéknál sem a dinnye- 'szüvet, és nem kell üres •zsebbel hazatérniük. Dán Tibor Tovább fertőznek a kórokozók A júniusi csapadékos, párás ] idő hatására várható, hogy to- : vább nő több növénykultúrá- 1 ban a fertőzöttség. A betegsé- j gek járványszerű föllépését csak a gondosan és rendszere- sen ismételt permetezésekkel j tudjuk megelőzni. Szőlőben a peronoszpóra el- leni védelem, a szürkerotha- j das megelőzése az egyik legfontosabb feladat. A magas páratartalmat a szőlő gyom- mentesítésével csökkenthetjük. A mély fekvésű, kevéssé légjárt telepítésekben — különösen a házikerti szőlőkben — a csonkázással eltávolított hajtásokat mielőbb be kell forgatni a talajba, vagy a kiszáradás után össze kell gyűjteni. Ellenkező esetben esős, harmatos időszakban az elhaló részeken megtelepedik a szürkepenész és mérhetetlénül növeli a fertőzés veszélyét. Védekezésre javasolt: Funda- zol 50 WP 0,9 kg ha (100 liter vízhez 9 dkg), Ortho-Phaltan, Buvicid, Merpan, Folpan 0,3 százalékban (100 liter vízhez 30 dkg). Ezek a vegyszerek a Eundazol kivételével peronoszpóra ellen is hatásosak. A fürtzáródás előtti védekezés különösen fontos, mivel ez az utolsó időpont, hogy növényvédő szert be tudjunk juttatni a fürt belsejébe. A szőlőmolyok hernyóinak kártétele is fokozhatja a szürkerothadás veszélyét, ezért a per- metléhez a Bi—58 EC, Lebay- cid, Ditrifon rovarölő szerva-» lamelyikét kell keverni. J Az alma- és körtegyümöl-^ esősökben a varasodás ellen f kell fokozni a védelmet. A — Gondolhatja, mint Krisz- gyakori esőzések a kórokozóké tus a keresztúton, úgy érez- gyors terjedését elősegítették,} magam. Este meghívott a jelenleg már a leveleken kí-f . ,, . „• J ... “ . , .... ... i munkás. A felesege csinált vul nagy szambán láthatok# , varas foltok a zöld gyümöl-f nekem is egy hevedert. A se- csön is. A permetezések alkal-f óét bekötöztük. Másnap vala- | mával a jó hatású Dithane? mivel könnyebben ment. M—45 és Orthocid (0,2 száza-? — Annyit kerestem, hogy Iákban) használatát -kell elő-? vettem egy rend ruhát, fetérbe helyezni. i hérnemüt. Megint, parasztok- J^ből, de még a méi'nükökKülönösen a zöldségkultú-i koz mentem de jóformán böl is Most ITUir mások. Leí rákban, valamint a gyumolcs-i csak kosztét kaptam. Akkor h t hogy ők is idegesek voLtak az ejejen, de minden- képpen elítélem őket, hiszen . — Amint látja, nagy cson- tú,. erős ember vagyok, és örülök ennek, mert mikor megint fizikai munkát kellett végeznem, nem esett nehezemre. Inkább az, ahogy beszéltek velem. Én neon szeretem a durva szavakat, kato- náéknál se káromkodtam. Itt csak úgy ömlött a trágárság, ■a brigádvezetökből. az aknáfélékben a levéltetvek törne-# hirdettek felvételt^ a mohácsi ges elszaporodása figyelhető# tangazdaságba. Bekerültem az életük cérnaszálon függött. mégis káromkodni merészeltek. Már öt éve bányászkodkocsisnak, de fél év után imint ellenséges elemet elbocsátottak. Kőműves mellé álltam be. A gazdaság igazgatójának a házát renováltuk. Mondom, neki egyszer: engem tam. amikor az egyik vonatelbocsátottak. pedig nagyon vezetőt, szétvagdalta a .csille, hűségesen dolgoznék. ' Tudott Én is elmentem a temetésécsak vegyszeres védelemmel* ,ró;a ^ biztatott, hogy várjak re. Állami és egyházi szerlehet megállítani. Nagyüzem-? pal- hónapot, akkor jelenbkez- tartás volt. Csak néztem a védekezésre javasolt :? Zem. így lettem bérelszámoló, tiszteletest, aki olyan szépen meg. A dísznövények közül a rózsán látható nagyon erős fertőzés. A levéltetvek szívo- gatása következtében a levelek deformálódnak és a növény súlyosan károsodik. A jelenlegi tömeges szaporodást ben Gusathion, Metil-Cotnion,\ rpévig csináltam ezt a búcsúztatja. Nézem az ősz Phosdrin 0,2 százalékos olda-* munkát, egészen addig, amíg (hajú pa-pót. és rájövök, hogy I ta, házikertben: Lebaycid,# «. gazdaságot átvette a tsz. ez nem más, mint vitéz K. j Bi—58 EC, Nogos, Unifosz.# Ekkor már mertem családot S„ az én hajejani földrajzta- ! yapona 0,1 százalékos oldata# alapítani, mert én nem va- ináram. Rögöt dobtunk a ko- I (100 liter vízhez 1 dl). # gyök felelőtlen ember. porsóra. A tisztelete® elindult vissza a faluba. Utánamentem, megfogtam a palástját. Nem akart felismerni először, vagy talán az öregség akadályozta az emlékezetét? Csak akkor támadt benne világosság, mikor elmondtam a harmadik dekli-) nációt, a kivételeket, az ac-' cusativus cum infinitivo példamondatait. »Nahát, mondja, most elárulsz?« Én megköszöntem neki a fáradozását, es kezet ráztam vele. Nem telt egy fél év, és az ö temetésén gondolkodhattam a múlandóságról. — Láttam én sok halált a fronton, a fogolytáborban, mégise lettem érzéketlen. A halált nem lehet megszokni. Vele próbálgatni a barátságot lehet. Kosztolányiról hallottam, hogy gyakran kisétált a hullaházba, de ő sem tudott megbékélni a halál gondolatával. Nem is lehet. Mégse értem magam, miért, jöttem én ide, ahol azért mégis csak több veszély fenyegeti az embert, mint a felszíni műhelyben vagy az irodában. Talán ez is barátko- zás a halállal? Nehogy azt gondolja. hogy vészmadár vagyok. Én nem hiszek a mendemondáknak, de ha arra gondolok, hogy egyszer akkor omlik, amikor lapátolok. szeretnék kiszaladni a bányából. Ha fölöttem robbantanak. nagyon félek, pedig sok ágyúdörgést hallottam. De ez más. A föld alatt, a sziklák között, úgy érzem, védtelen vagyok. A ^szerencsém még nem hagyott el, karcolásom se volt. — Talán látja, hogy több lehettem volna, mint vagyok, ha nem jön a háború. Vezérkari tiszt, vagy legalább tanár. Esetleg mérnök. Megvolt hozzá az alapom. Most semmi se vagyok. De tanítok, hogy mások többre vigyék. A HALL Van félórám, hogy körülnézzek a szálló előterében. Ha nem tudnám, hol vagyok, nem lenne könnyű kitalálni. Van valami szál lód a jellege, hiszen a portás éppen úgy emelgeti a falról a kulcsokat, mint bármelyik fővárosi szállodában. A vörösmárvány padlózaton hosszú, süppedős szőnyeg húzódik. Trópusi növények, pálmák, citromfák teszik lakályossá, barátságossá. A folyosó végén étterem, presszó, a másik oldalon vegyesbolt, sőt cipész-, fodrászműhely és könyvtár is található. A lakóknak szinte ki se kell lépniök az utcára, mindent megtalálnak a háromrészes épületen belül. (Folytatjuk.)
