Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

Vándorsáskák szatyorban „Sztárok“ a rovarházban „Környezetvédelem a lakásban“ Tiszta levegőt a konyhába! Vándorsáskák Memphisből. Kevés olyan gyerek akad, I mérlegelőkön található. Zöld­séges kertek; cukornádültet­vények nem szívesen látott vendégei a vándorsáskák. Igen nagy pusztítást okoznak és ne­héz ellenük védekezni, csak a rovargyűjtő örül neki. — Ezeken az utakon kik a se­gítői, kikkel dolgozik együtt? — Amikor 1972-ben Egyip­tomban jártam, sokat segítet­tek az ottani gyerekek. Jófor­mán egész nap hordták hoz­zám a rovarokat. Most ápri­lisban két arab kutató kísért végig az utamon. Segítettek a gyűjtésben, a szállítás előké­szítésében, csomagolásban. Ez nagyon fontos volt, mert ettől függött, hogy a zsákmány ép­ségben ér-e haza. — Ezt a rengeteg állatot elég nehéz lehetett hazahozni. Ho­gyan szállította őket? — Nagy részük bőröndben utazott, sőt egy csapat ván­dorsáskának már csak egy sza­tyorban jutott hely. A Ferihe­gyi repülőtéren ez egy kis bo­nyodalmat is okozott, mert a vámnál feltett kérdésre, hogy »Mit tartalmaz a kézi poggyá­sza?« természetesen azt felel­tem, hogy vándorsáskákat. A vámtiszt nem akarta elhinni. Kinyitotta hát a csomagot... — Mi lesz itthon az új »la­kókkal-«? — A legérdekesebb példá­nyokkal természetesen külön foglalkozunk. Megfigyeljük szokásaikat, viselkedésüket, hogyan növekednek, fejlőd­nek. Ezek a rovarkutatás »sztárjai«. De az is előfordul­hat, hogy egyik-másik »tévé vagy filmsztár« lesz. Sokszor kérnek tőlünk ugyanis filmek­hez »szereplőket«. Például a Pál utcai fiúk c. film forgatá­sához mi vittünk szarvasboga­rakat. p aki ne gyűjtött volna bogara­kat, rovarokat, és nemcsak azért, mert ez hozzá tartozik a biológia tanulásához, de so­kan szeretik figyelni mozgásu­kat, formájukat, színeiket. Azt hiszem ezek a gyerekek na­gyon irigylik Szálkái Józsi bá­csit, a budapesti Allatkert ro­varházának vezetőjét. — Ötven éve foglalkozom rovarokkal, bogarakkal — mondta beszélgetésünk elején Szálkái József. — Igaz, eleinte csak szóra­kozás, időtöltés volt ez szá­momra, csak később határoz­tam el, hogy zoológus leszek. A gerinctelenek — ez a tudo­mányos nevük — az állatvi­lágnak olyan nagy részét al­kotják, hogy nem lehet elég időt fordítani tanulmányozá­sukra. Az Állatkertben tíz éve hoztuk létre a rovarházat. Igen gazdag a gyűjteményünk, nagyon büszke vagyok rá, mert Európában csak a leg­nagyobb állatkerteknek van rovarházuk. — Itt, ahogy Körülnéztem, nagyon sok olyan Dogarat, ro­vart láttam, amely Európában nem található. EzeKhez bizo­nyára Külföldi gyüjtöntak al­kalmával jutottak hozzá. — Vannak olyan példányok is, amelyeket vásároltunk vagy cseréltünk, de természe­tesen nagyon sokfelé járunk gyűjtőutaKra. Én például most megint Egyiptomban voltam. Szkarabeuszokat, tüskés gyász­bogarakat, skorpiókat, ván­dorsáskákat hoztam magam­mal, hogy egynéhányat említ­sek a gazdag zsákmányból. Körülbelül 15 ezer íorint ér­tékű állattal gazdagodott a gyűjteményünk. Kairó, Ale­xandria, Memphis, de egész Egyiptom rovarvilága igen ér­dekes. — Hogyan végzi egy rovar- gyűjtő tudós, például ön a munkáját? Milyen felszerelésre van szüksége? — A gyűjtés mindig egyedi. Tehát kézzel vagy csipesszel, egyenként szedem össze az ál­latokat. Skorpiófogáshoz egy huszonöt centiméter hosszú csipesz szükséges, mert a bo­gár marása halálos. Ezeket a veszedelmes állatokat nem nehéz megtalálni. Az ember­lakta helyeken elég felemelni a köveket, íatuskókat vagy egy néhány percre levetett ci­pőt, s alattuk majdnem min­dig ott lapul egy skorpió. A ' szkarabeusz a teve vagy sza­A főzéskor keletkező szagok, gőzök szétterjednek a lakásban — különösen a kis méretű, modern lakásokban —, s nehéz azokat “kiűzni. A konyhai párás levegő idő előtt tönkreteszi a falfestést, elho­mályosítja az ablakot. A ki­nyitott konyhaablak gőzelve- zetőkénf nem i mindig elegen­dő, gyakran előfordul, hogy a konyhagőz v:sszanyomul a lakásba. Az egyszerű szellőző­akna, vagy a falba készített nyílás sem vezeti el tökélete­sen a konyhagőzöket, még té­len sem, amikor, pedig vala­melyest huzat is segíti a lég­mozgást. Hogyan lehet ezen segíteni? — Hadd említsünk néhány példát, tanácsot. A konyhagőzök elvezetésé­nek egyik egyszerű megoldása: ventillátor a konyhaablakban. Szakemberrel vágassunk kör­alakú lyukat az ablaktáblába, majd bele erősítsünk egy áb- lakventillátort. Jó ventilláto- ros szellőztetésnél a helyiség levegője egy órán belül leg­alább nyolcszor kicserélődik. Ventillátort a szabadba nyíló falba vagy szellőzőaknába is be lehet építeni. Minden eset­ben gondolná kell .azonban arra, hogy a ventillátort a le­hető .legmagasabbra szereljük, mert a meleg levegő és a pára magasra száll. Az üzletekben 255 forintért kapható az AK— 17 típusú ablakventillátor, amely óránként 350 köbméter levegőt mozgat meg; 220 vol­tos hálózatra kapcsolható. Az ablak-, illetve falventillá­tornak az a hátránya, hogy a gőzt nem közvetlenül a tűz­hely felett szívja el, hanem előbb átvezeti a konyhán. Ez elkerülhető, ha gyüjtőtölcsér- rel ellátott pára- és szagelszí­vó berendezést szerelünk a tűzhely fölé. Ez kétféle kivitelű lehet: keringetett levegős, vagy elve­zetett levegős készülék. Mind­kettőben ventillátor végzi a levegőszállítást. Minél szélesebb a gyűjtőtöl­csér, annál jobban összegyűjt­hető a konyhagőz. A készülé­ket a tűzhely' felett vagy köz­vetlenül a falra, vagy az oti lévő polc, szekrény alá kell erősíteni, olyan magasra, hogy a háziasszony bele ne verje a fejét, főzés közben. Orvosi szemmel a divatról Alapozókrémek, púderek Az arckikészítés divatja napjainkban reneszánszát éli, mindinkább terjed. Egészség- ügyi szempontból ez a divat a szakorvosok szerint nem ká­ros, azonban mint minden másban, ebbén is ajánlatos mértéket tartani. Dr. Boér Ildikó bőrgyó­gyász—kozmetológus szakor­vos szerint az intelem első­sorban a nyári szezonra vo­natkozik. Azok a felnőttek^ akiknek — adottságuknál fog­va — túlságosan zsíros, ola­jos bőrük van, s azok a fia­talok, akiknek serdülő korát, pattanások keserítik meg, örömmel fogadhatják a nya­rat, mert a napfény amellett, hogy a bőr vérkeringését ja­vítja, anyagcseréjét serkenti, szárító hatása miatt is jót tesz a bőrnek. A száraz bőrűek- nek azonban mértékkel kell napozniuk. A napsugarak szá­rító hatása ugyanis fokozza a bőr ráncosodásra való hajla­mát is. Ugyanez vonatkozik a vízre; a gyakori és hosszadal­mas fürdőzés szintén árt a száraz bőrűeknek. Ezek a káros hatások azon­ban kedvezően befolyásolha­tók a mai kozmetikumokkal. Az alapozókrémek használa­tát ennek ellenére nyáron, nappal senkinek sem ajánl­juk. Elzárják ugyanis a pó­rusokat és rontják az ilyen­kor egyébként is fokozott ve- rejtékes faggyúkiválasztást. Ezenkívül az ilyen kozmetikai készítményekben levő illat- és színanyagok fokozzák a bőr fényérzékenységét és egyen­letlen pigmentácíót, szemmel is jól látható csúnya foltoso- dást okozhatnak. Az alapozókrémek helyett ezért inkább a púder haszná­lata javasolt, amelynek szin­tén van bizonyos fényvédő ha­tása. A zsíros bőrűeknek azon­ban ezzel is vigyázniuk kell, mest a faggyúval keveredett púder színe megváltozik, meg­sárgul, s csúnya színűvé vál­toztatja az arcot. Az elvezetett levegős szag- és gőzelszívó gyűjtőtölcsérét egyszerűen be kell kötni a fal­ba készített nyílásba, vagy egy használaton kívüli ké­ménybe, hogy áz elhasznált le­vegő közvetlenül a szabadba jusson. A keringetett levegős tisztí­tóberendezésből nem távozik a helyiségen kívülre a levegő, hanem csak áthalad rajtfe, mi­közben aktív szénnel töltött szűrőben megtisztul. Ez a tisz­títóberendezés egy ózont ter­melő kvarccsövei is el van lát­va, amely a szagtalanítást vég­zi. »Ózon« néven már meg is jelent az üzletekben egy ilyen keringetett levegős légtisztitó berendezés. Óránként 210—260 köbméter szennyezett levegő megtisztítására alkalmas. Igaz, elég drága! Fogyasztói ára csaknem 3000 forint. Kis lele­ményességgel azonban a bar­kácsoló hajlamú emberek ma­guk is készíthetnek ilyen szag­talanító, levegőtisztító beren­dezést. (Lásd az Ezermester 1973. 5. számát.) Vigyázni kell arra,hogy a keringetett levegős elszívó- berendezés működésénél a konyhaajtó zárva legyen (az ablak lehet nyitva is, csukva is). Az elvezetett levegős szel­lőzőberendezésnél az ablakok zárva tartandók, s az ajtók nyitva. B. I. OTTHON CSALÁD Gyógynövények, gyógyteák Hogyan készítsük el? Korábban írtunk már a gyógynövények hasznáról. Most ejtünk néhány szót fel­használásuk módjáról. A virágokból, levelekből, füvekből és az illóolajat tar­talmazó termésekből forráza- tot kell készíteni. Az elkészí­tés módja: a forrásban levő vízbe teát teszünk, az edényt lefedjük, levesszük a tűzről, majd 10—20 percfiyi állás után a teát leszűrjük. A gyökerekből, kérgekből vagy fás . állományú növényi részekből főzetet kell készíte­ni. Ezt 3—5 percig lefedve forraljuk, majd 10—20 perc­nyi állás után leszűrjük a teát A gyógyteákat általában cu­korral, a köhögés ellenieket pedig mézzel ízesítjük. (A cu­korbetegek a számukra előírt édesítőszereket használhat­ják.) A legismertebb gyógykeve- rékek, hogy csak néhányat említsünk a sok közül: az iz­zasztó-, az étvágygerjesztő-, az emésztést elősegítő-, a máj- és epebetegségeket gyó­gyító-, a vérnyomást csökken­tő-, a hashajtó-, és a fogyasz­tó-teák, az erősítő-, a nyug­tató-, a bojtorjángyökeres haj­ápoló-, arcápoló-, lábápoló-, és nem utolsó sorban a do­hányzás elleni teakeverék. A Herbária az idén jelent­kezik először a nesszkávéhoz hasonlóan pirított csipke-, menta-, kamillakészítményei­vel. Hamarosan több, kellemes aromájú teát kortyolgatha­tunk. Narancstorta öt tojás sárgáját kikever­jük 5 evőkanál porcukorral, 5 lapos evőkanál liszttel. Egy közepes nagyságú narancs le­vét és lereszelt héját tesszük hozzá, majd hozzáadjuk 5 to­jás fölvert habját, és megsüt­jük. Fia kihűlt, megtöltjük. Töltelék: 2 egész tojást, 5 dkg. por­cukrot, 1 narancs levét, lere­szelt héját, fél citrom levét gőz fölött sűrűre keverünk. Ha kihűlt, összekeverjük 15 dkg vajból és 12 dkg porcu­korból kikevert krémmel. TÍZ PERC TORNA LÁSZLÓ LAIOS jjg= DRáüllNYi ÜSZŐK — Végül úgy csináltuk, komám, mondtam én, és szá­A gyakorlatokat lehetőleg friss levegős, nyitott ablak előtt végezzük. 1. Alapállásban kezdünk, két karunkat párhuzamosan tartva lassan felemeljük, s egyúttal jó mély lélegzetet ve­szünk, majd a karokat egy­szer a jobb, másszor a bal ol­dalra lazán leeresztjük, tör­zsünket elfordítjuk, a térdeket kissé behajlítjuk és kiléleg- # zünk. azt hiszi, nincsenek beatfrizu-* 2. Kis terpeszállásban ál- rás gyerekek? Ez nem hadse-#lunk, a karokat párhuzamosan reg, uram, ahol vonalzóval# vállmagasságban tartjuk, de- mérik a muki haját... Na jöj-#rékbói elfordulunk jobbra, jön, megérkezett a busz! #majd tovább húzunk a karok­kal vissza, majd ugyanezt el- A MUNKÁSBUSZ végezzük jobbfelé lendítéssel 1 is. Az autóbusz az irodaépület-# 3. Alapállás, kezeket csípőre kanyarodik. Körülötte,(' tesszük. Felemeljük a bal ka­a csirkék, személyautók,!1 runkat, s miközben lábujj- A faluról? hegyre állunk, a csípőből for­hez mint motorkerékpárok, bejáró módosabb bányászok# nőt és kötélen felhúztuk. Ha­tan voltunk a szobában, de senki se árult el bennünket. Ott élt két hétig velünk. Mi­kor elmentünk i műszakra, rá­bíztuk a többiekre. Mikor ta­karítani jöttek, bezártuk a szekrénybe. Mégis lebuktunk. RUMOS KOCKÁK Ja szomszéd szobából pénzt 6 dkg vajat, 2 egész tojást, floptak. Megjelent a gondnok­hogy lepedőbe göngyöltük a jón vágtam. Akkor egy kicsit tulajdonai, akik műszak utáni Recept 20 dkg porcukorral habosra keverünk, majd hozzáadunk 15 dkg darált diót, negyed li­ter tejet, 4 evőkanál kakaót, 1 csomag sütőport, 25 dkg lis?-: tét. összedolgozzuk és zsíro­zott tepsiben megsütjük. Ha kihűlt, kettévágjuk. A két részt rummal meglocsoljuk és megkenjük pikáns gyümölcs­ízzel, majd kockákra vágjuk. Minden kockára 'lekvárral egy fél gerezd diót ragasztunk, majd leöntjük puncsmázzal. Máz: 25 dkg porcukorból, 4 evő­kanál vízből szirupot főzünk, ha levettük a tűzről, citrom­mal és rummal ízesítjük. kai két rendőr. Kutatgattak, összecsókolództunk, ez a kis forradás az orrom mellett megmaradt emlékül. De a ba­rátság azóta is érintetlen. — Köszönöm az ebédet. — Ne nekem köszönje, a jegy az apámé volt. Fizetés­kor megvette nekem, magá­nak meg elfelejtett venni. Másnap pedig már csak har­dulunk, átlendítjük balra, vissza, majd a kezet csípőre. Ugyanezt a jobb karunkkal is elvégezzük. Gyakorlat közben amikor a kezek csípőn van­nak, lábujjhegyről mindig le­ereszkedünk sarokra. 4. Alapállás, kezeket ismét párhuzamosan vállmagassá­gig emeljük, majd szép lassan leguggolunk. Ügyeljünk arra, hogy közben a törzsünkkel ne hajoljunk túlságosan előre. Akinek ez a guggolás túl könnyű, lábujjhegyen állva gyakorolja. Egy-egy gyakorlatot kezdet­ben ötször, tízszer, később tet­szés szerint ismételjünk. Ezt a\ tornát azoknak ajánljuk, akik a nehezebb gyakorlatokkal nem tudnak megbirkózni, de igénylik a frissítő mozgást. F. I. rajtuk vágtatnak haza disznót!1 etetni, tehenet fejni, kapálni,!* szőlőt permetezni. A munkás- szálló lakóié az autóbusz. A* vezető mellett ül a küldönc, aki a kézbesítő szerepét is be­tölti. Hivatalos papírokat, csekkeket, leveleket dob a vas­ládába, lecsapja a fedelét. A busz dudál és elindul. mine forintja volt. Abból meg >és hiába tiltakoztunk, kinyit- már nem tellett volna kétheti A hepehupás hegyi úton# hamar elpillednek az embe- datták a szekrényt is. Ott állt kosztra, így inkább 'megittuk. rek. Bóbiskolnak. Zökkenés­a nő ruhátlanul. Kaptunk a konyháról jó házi — Van aztán olyan napunk zsírt>, a szobatársaknak meg is, amikor nem kell a nő, van kenyere, es mans nem Egyenesen undorodunk tőlük. gond a kaja ■ • ■ Akkor, ha van pénzünk, el- Beletúr a hajába □ Somogyi Néplop , megyünk inni, kártyázni. Egy- iszer én is nyertem háromezer I forintot. Akkor fölváltott az (apám, hogy tovább játsszék, »mert ő jő kártyás, de elvesz­ítette, sőt, az ő pénzét is. Nem »volt semmi baj, a haverunk Imár olyan részeg volt, hogy (mozdulni se tudott. Visszavet­jük a zsebéből a pénzt, kifi­zettük a számlát, aztán taxi­ival hazamentünk. Másnap a • haver kérdi, hol a pénz. •Mondom: kié? Hát az, amit Fésülgeti az ujjával, és morgolódik: — Még mindig nedves ... — Kellemetlen lehet ez a hosszú haj, nehéz tisztán tar­tani, a kőpor belerakódik, onnan a testbe juthat, és kész a baj... Fintorít és nevet. — Járhat még mag jó ideig senkinek se drukkolok.. kor fölemelik a fejüket, kö-i rülnéznek, és tovább bóbiskol-# nak. Az előttünk ülő újságot} •olvas, csóválja a fejét. De ki­vel beszél? # — A Dózsa megint kikapott.? Én mondom, le kellene válta-t ni. Kihíznak, mint a ponty aj tóban, és . .. Nem nézem meg.f Maga Fradi-drukker? f Ez nekem szól? — Nem — mondom f —, én^ a bányába, mire kitanulja a szakmát. Nálunk nincs por. Hogyan képzeli, a kasnál por­zik az érc? Lenn, ott lent, uram, ott van, ha a bányász # nyert. Részeg; vagy te most is, trehány vagy kapzsi. És ott, — Azért mondom — vicso-f rít —, mert nálunk a bányá-j ban ráomlasztjuk a falat a Fradi-drukkerekre ... (Folytatjuk. J 1

Next

/
Thumbnails
Contents